Vörös Zászló, 1981. június (33. évfolyam, 128-152. szám)
1981-06-17 / 141. szám
A Dolgozók Tanácsainak közelgő II. kongresszusa jegyében Tapasztalatcsere (Folytatás az 1. oldalról) tapasztalatcserén részt vett lion Cotoi elvtárs, a Megyei ■tbizottság titkára. A „Munca de partid“ folyóirat zérói jelen volt Adela Deac Ion Vaduva elvtársak, s találkozón eszmecserét folytak arról, milyen munkamedrekkel és munkastílussal ják meg a tanácsok az előtt álló gazdasági és szociális iblémákat. Kiemelték a dőltök tanácsai által szerzett talalatokat tanulmányok összetásában, a határozatok hozamiban, különböző akciók kezményezésében , azt, milyen kaphat alakult ki a dolgozók tanai és ezek végrehajtó büreiött; milyen felelősség hárul •a kollektív szervek tagjaira •és gazdasági és szociális problák megoldásában, mit tesz-i politikai, gazdasági, szakmai ismereteik szüntelen gyarapításáért. A tapasztalatcserén kiemelték a pártszervezeteknek a dolgozók tanácsai tevékenységének koordinálásban betöltött szerepét, azt, milyen akciókat kezdeményeznek a dolgozók tanácsai határozatainak végrehajtására. A találkozó hozzájárult a pártszervezetek titkárainak, mint a dolgozók tanácsai elnökeinek ismeretei, tapasztalatai gazdagításához, az előttük álló sokrétű gazdasági, társadalmi feladatok minél hatékonyabb megoldásához, hatáskörük eredményes betöltéséhez. ★ Ugyancsak tegnap az ideológiai és politikai nevelő tevékenység megyei kabinetjében a „Munca de partid" folyóirat képviselői találkoztak a kiadvány olvasóival. indenkinek a véleményére számítanak (Folytatás az 1. oldalról) utatta, hogy sikeres befejezées hazánk a közepesen fejlett tagok soraiba léphessen. Épp ezért döntő fontosságú, hogy az idei évet olyan eredméikkel zárjuk, amelyek szilárd pót teremtsenek az egész öt!S terv, a XII. kongresszus célűzéseinek valóra váltásához,lyen szellemben fejti ki minnapi tevékenységét a marossárhelyi Autójavító Vállalatban dolgozók tanácsa. Juhász Pál mérnök-igazgató, a gozók tanácsa végrehajtó Imának elnöke: — A dolgozók Ácsának munkájában rendkífontosnak tartom, hogy a tarsüléseken alaposan megfontolt árazatokat hozzunk és azokatre is hajtsuk. Anyagellátási nehézségeink az elején többek között arra értettek, hogy elhatározzuk az atrészfelújítás bővítését. Arehajtó büró azonnal munkát látott, és első lépésként megta a műszaki osztály főnökét,uulmányozza a felújítás lehelyeit és terjessze elő javaslat. Ezt követően nyilvántartásttettünk le a felújítandó alkatrekrtői, időnormát állapított. ik meg minden alkatrészre, hy a dolgozókat anyagilag is lekeltté tegyük a felújításban, közbeeső raktárakat állítottk fel az újrafelhasználhatóvá alkatrészek beadására. Mindáz eredményeként az öthavi újítási tervünket az előirányt 66 millió lej helyett 85 milejre teljesítettük, és az ezer árutermelésre eső összköltséget 28 lejjel csökkentettük. A a fogyasztást jelentősen csökítettük. Az év elején nem sikerült lelnünk munkával az egész nemdévi tervet. Ezért egy 20 tagú Aktívát szerveztünk a végrettó báró tagjaiból és a szekfőnökökből, akik bejárták azsz országot a javításra szorukocsik felderítéséért. Ugyantol ajánlatot is tettek a vállalatoknak a TV 20 autóbuszok motorjainak kicserélésére dieselmotorokkal. Akciónk eredménye: 170 kocsi és 500 Savién és Rába motor főjavítására kötött megegyezés, s ezzel az első negyedévi tervünket is teljesítettük. Herteli György, a szakszervezeti bizottság elnöke: — A dolgozók tanácsában tíz munkás képviseli vállalatunk dolgozóit. Minden tanácsülés előtt a szakszervezeti bizottsághoz hívjuk őket, és tanulmányozás céljából rendelkezésükre bocsátjuk az ülés anyagait. Mivel jó előre tudják, milyen problémák megvitatása szerepel napirenden, felkészülve jönnek az ülésre, ami abból is kitűnik, hogy legalább hetennyolcan minden alkalommal hozzászólnak, és közvetlenül részt vesznek a határozat-tervezetek kiegészítésében, a döntések hozatalában. A tanácsüléseken sok olyan javaslatot hasznosítunk, amelyek a szakszervezeti csoportgyűléseken hangzottak el és kapcsolatban vannak a vitatott problémákkal. Ugyanakkor gyakorlattá vált nálunk, hogy ha a tanácsülésen valamilyen alaposabb tanulmányozásra szoruló probléma vetődik fel, akkor ebbe bevonjuk a munkásellenőrző tanácsot. Bacea Ioan autószerelő, a dolgozók képviselője: — A tanácsülések anyagának tanulmányozása után szóba állok a mesterrel, a csoportfelelősökkel, munkásokkal és meghallgatom véleményüket, észrevételüket a napirendre tűzött kérdésekkel kapcsolatban, amit aztán a tanács tudomására hozok. Ritka az olyan ülés, amelyen ne lenne valami mondanivalóm. Persze, ilyenkor nem szorítkozunk kizárólag a napirendi pontokra, hanem felhozzuk a dolgozók más természetű kéréseit is, beleértve a szociális problémákat, öltözők, fürdők, szellőztető berendezések működését, a lakásigénylők elsőbbségi sorrendjének meghatározását, egyes kirótt és megfellebbezett büntetések tisztázását stb. Fenyvesek alján... A Megéneklünk, Románia fesztivál keretében Marosvásárhelyen zajlott le a hivatásos népiegyüttesek zenekarai, táncosai, szólistái vetélkedőjének országos szakasza. Brassó megyét a „Gheorghe Dima" Állami Filharmónia népi zenekara, Constantin Cincan, Gheorghe Nuti, Natalia Gliga hangszer-, illetve népdalszólista, Szeben megyét két szólista. Hargita megyét Joni Gyula cimbalmos képviselte. A vendégművészek előadásai után léptek színpadra a „Maros“ Művészegyüttes táncosai, dalosai, zenészei. Nagyon örvendetes és dicséretes — s az együttes magas művészi színvonalát is bizonyítja—, hogy a fesztiválon a vásárhelyiek nem külön-külön, műfajonként szerepeltek, hanem a Fenyvesek alján című egységes, egész estét betöltő műsorukat mutatták be. Ritka, hogy az országos zsűri egy művészegyüttes egész műsorát a döntő szakaszra javasolja. A vásárhelyiek a döntő szakaszon is meggyőzték a népes közönséget, bukaresti és más városokból jött szakembereket — ha ugyan még szükség volt erre —, hogy jelenleg az ország legjobbjai közé tartoznak. A Fenyvesek alján című műsoruk szép, mozgalmas, színes és felejthetetlen. A műsor nyitószáma a Fenyvesek alján című román táncjáték. Aztán következett a bátosi német táncszvitt, a Kisküküllő menti magyar leánytánc, a Szamos menti román legényes, majd a zárószám, a Nyárád menti táncjáték. A szólisták — Balogh Dénes, Emilia Later, Széllyes Sándor, Tóth Erzsébet, Maria Precup —, majd a kórus előadásában gyönyörködhettünk. A szépen megszerkesztett műsor valóban nagy igényességre vall. A hivatásos művészegyüttesek nagy vetélkedőjén a vásárhelyi táncosok, dalosok, zenészek minden bizonynyal elnyerték a zsűri elismerését is. Döntésüket azonban még nem ismerjük. Befejezésül hadd írjuk le a műsor szerkesztőinek neveit: karmesterek Birtalan Judit és Birtalan József, táncmesterek Domokos István és Székely Dénes, zenekarvezető László János, Koszorús Kálmán, rendező Hunyadi András m. v., díszlet Szakács György m. v. ■ Az „Alpin“ síléc gyártásba vételével a „Rubin“-nál jobb minőségű sílécekhez jutnak majd a sportolók. A sí orr és vég profiljának módosítása mellett, ezt a tökéletesített típust négy réteg üvegszál (2 helyett) teszi szilárdabbá, rugalmasabbá. A mű, mellyel életem lényegét tudom elmondani... — Beszélgetés ILLYÉS KINGA előadóművésszel A kis herceg századik előadása előtt — Ki ne hallott volna Illyés Kinga „A kis herceg“ című nagyhatású egyéni előadásáról? Antoine De Saint-Exupery csodálatos műve, a kiváló tehetségű művészegyéniség, Illyés Kinga tolmácsolásában századszor varázsolja el a közönséget, szerda délután 6 órakor, a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, ezúttal a nagyteremben. A jubileumi előadás szolgáltatta az alkalmat az interjúkérésre. — Milyen érzések, gondolatok uralják A kis herceg 100. előadása előtt? — Majdnem 14 éves munka. A bemutató 12 esztendővel ezelőtt volt. A 100. előadás... ez számomra nagyobb esemény, mint egy premier. Nem is hittem volna. Igen, talán azért is, mert az idén lesz 20 éve, hogy színész vagyok. Az ember nem tudja, menynyi van hátra, de biztos, hogy a színészi munkám félidején túljutottam, így hát A kis herceg egy színészi fél életet jelez és kísér végig ... Nem véletlen, hogy épp A kis herceg egyik legjelentősebb határköve színészi pályámnak. Nemcsak azért, mert minden alkalommal nagy öröm a közönség elé állani, öröm — mert nincs kétségbeejtőbb az örömtelen munkánál. A sorsnak különleges kegyét érzem abban, hogy megtaláltam azt a művet, azt a szerepet, amellyel egy este, másfél óra alatt életem lényegét tudom elmondani. A mai napig mindenen átütő gyermekkori élmények, a barátság, a szerelem A kis herceg érzelmi összetevői. Exupery csodálatos művével lényegében magamról vallhatok, ami kimondhatatlan öröm. Bár az előadás nyolc évig nem volt műsoron, és közben jó néhány szerepálmom mellett elmentem — Légy jó mindhalálig, Szent Johanna, Pacsirta, Anna Frank naplója — én úgy érzem, az élet nekem adta A kis herceget. Ha a fenti szerepeket eljátsztam volna, talán most nem nyilatkozom ezt. A kis herceg mindezek helyett van. Nem bánom, hogy így történt. Két gyermekem bontakozó értelme, megdöbbentő igazságérzete csak gazdagította érzésvilágomat. — Tehát a felújított előadás érzésvilágát is. — Estéről estére megújuló alkalom arról a gyermeki tisztaságról vallani, amit minél tovább kellene őriznünk magunkban. Ha a húsz esztendőről mérleget kellene készítenem, akkor A kis herceg mindenképpen nagy súlyt jelentene. A „Fagyöngy“ és a „Lírai Oratórium“, valamint „A kis herceg" című egyéni műsoraimmal mintegy 250 alkalommal álltam közönség elé. A kis herceggel június 17-én századszor állok. Ritka, hogy egyéni műsor megérje a 100. előadást. — Bizonyára felfigyel erre az Electrecord hanglemez vállalat és a televízió magyar szerkesztősége is. — Az előző két műsoromról 25—30.000 példányban jelentek meg lemezeim. — És milyen rég elfogytak, nem lehet kapni, pedig keresettek. Tudom, hogy szívesen tesz eleget iskolák, művelődési otthonok meghívásainak. Az Egyesült Államokból hazajövet szívesen ment Nyárádszeredába... — Természetesen. És köszönöm a száz előadás közönségének a felém áradó nagy-nagy egyetértést, s hogy sokakban visszhangra találtak Exupery szavai és mindegy, hogy egy kézszorítással, vagy levélben, vagy egyetlen szóban adták tudtomra, hogy érdemes volt és érdemes a jövőben is... — Közelebbről milyen egyéni előadással örvendezteti meg közönségét? — „Egy asszony, aki virágot akart szakítani" a címe a következő előadásomnak, amely Oriana Fallaci: Levél egy meg nem született gyermekhez című lírai monológjából készül, Catalina Buzoianu, a bukaresti Kis Színház művésze rendezésében. Még ez évben meglesz a bemutató. — S közben nem marad el A kis herceg sem? — Mindinkább úgy tűnik, hogy az egyéni előadóművészet, az egyetlen járható utat jelenti számomra. Amíg csak lelki, szellemi erőm és hitem van. KOCH MÁRIA Kevesebb eséllyel? Egészséges és beteg gyerekek, aggódó szülők töltik meg a hét minden napján a megyei Mentálhigiéniai Laboratórium szűkösnek tetsző várótermét. Amolyan szűrő, esetenként elosztó „állomása“ ez az értelmi és érzelmi élet különböző zavaraiban szenvedő gyerekeknek. De itt kerülnek elsődleges diagnosztizálásra a mozgássérültek, halláskárosodottak, beszédhibásak. — A társadalom érdeke, a humánum követelménye gondoskodni azokról, ‘é hek ’ valamely ok folytán az egészségeseknél kevesebb eséllyel kezdik az életet— vezeti be munkájuk ismertetését dr. SZABÓ JUDIT gyerekneuropszichiáter, a laboratórium vezető orvosa. — Feladatunk minden személyiségzavar megelőzése és kezelése. — Talán éppen ezen a területen a legnehezebb eldönteni, hogy hol ér véget az egészség és hol kezdődik a betegség? Van-e itt valami fogódzó? — Pontos kritriumok nincsenek, valóban igen nagyok lehetnek egyazon koron belül is az eltérések az értelmi és érzelmi, valamint a mozgásfejlődésben. Segítségünkre vannak azonban az évszázados tapasztalatok, fel tudjuk fedni, ki tudjuk szűrni a problémás gyerekeket. A felderítésnek széles hálózata van, a körzeti rendelők, csecsemőgondozók, gyerekintézmények kötelessége a szóban forgó sérülésekre felfigyelni és az ilyen gyerekek kivizsgálásra hozzánk irányítani. — Soka, nevezzük így: problémás gyerek? — Számuk világszerte növekvőben van. Paradoxonnak tűnik, de egyik oka ennek éppen az orvostudomány fejlődése. Ma ismereteinkkel, eszközeinkkel és természetesen a társadalom jelentős anyagi hozzájárulásával a korábbinál sokkal több koraszülött maradhat életben, akiknél azonban fejlődési zavarok jelentkezhetnek. Továbbá, a szakavatott kezelés folytán többen vészelhetnek át súlyos betegségeket, egy részük maradéktalanul gyógyul, más részük bizonyos fokú sérüléssel marad. De magyarázatot kínálnak a szűkebb és tágabb környezetben levő toxikus ártalmak is. A mentálhigiénia körébe tartozó betegségek számának növekedése mondhatni relatív okokra is visszavezethető, így például arra, hogy ma már mindenki számára hozzáférhető az egészségügyi hálózat és emelkedett a lakosság általános egészségügyi kultúrája. Végül feltétlen ide sorolható a szociális és pedagógiai követelmények, a teljesítmény-igény fokozódása. — Vagyis akkor derül ki rólunk, hogy nem tudunk két métert ugrani, ha arra a szintre emelik a lécet. — Így is lehet mondani. Tény, hogy az orvosilag diagnosztizálható rendellenességektől az alkalmazkodási devianciáig a személyiségzavarok sok változatát, fokozatát felöleli a mentálhigiénia. — Most valamit a procedúráról. — Minden hozzánk küldött beteg vagy betegséggyanús gyereket komplex kivizsgálásnak vetünk alá. Ideggyógyászat, pszichológia, logopédia..., ha ez sem látszik elegendőnek, további társvizsgálatokra küldjük őket a területi rendelőintézetekbe. Ezt követően, a pontos diagnózis birtokában megkezdődik a rehabilitációs program. A konkrét esettől függően lehet ez gyógyszeres kezelés, gyógytorna. MAKKAI JÁNOS (folytatás a 4. oldalon) VÖRÖS ZÁSZLÓ — 8. OLDAL