Vörös Zászló, 1984. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

*. ©LDAt­ - vnm? 7 A1??) o FEBRUÁR 8. SZERDA A Nap kel 7 óra 27 perckor, lenyugszik 17 óra 34 perckor. Az év 39. napja, hátravan 327 nap. EMI­ÉREZTETŐ ■— 1948-ban alakult meg a Ko­reai Néphadsereg — — 1828-ban született Jules Verne világhírű francia író (mh. 1905) •— 1934-ben, 50 éve, hunyt el Móra Ferenc író — 1834-ben született D. I. Men­­gyelejev orosz vegyész (mh. 1907) MŰSOROK - színház -A Nemzeti Színházban este 7 óra­kor: Az emlékek kávéháza (I-bér­let). A kisteremben este 7,30 órakor: O sárbátoare princiara. Csütörtökön este 7 órakor: Nu ucideti cati verzi. A kisteremben es­te 7,30 órakor: Lovak a virágoskert­ben. - BÁBSZÍNHÁZ - Szerdán 13 és 15 órakor: Jancsi és Juliska. A magyar tagozat előadá­sai. Csütörtökön délelőtt 9,30 és 11 óra­kor: Hófehérke. A magyar tagozat előadása. A MAROSVÁSÁRHELYI MŰVELŐ­DÉSI ÉS tudományos egyetem szerdán du. 6 órakor a Bartók Béla utca 1 szám alatti előadóteremben előadást szervez „Mit tud korunk tudománya az üstökösről? Újratalál­­kozunk a Halley üstökössel“ cím­mel. Előadó: Czégeni József tanár.­ ­ MOZI - ARTA: A Pigot-ügy. UNIREA: A Hannover utca. HALADÁS: Meleg kenyér (11 órakor). A Pigot­­ügy (14, 16, 18 és 20 óra­kor). SELECT: Hooper, a kaszka­dőr. FLACARA: A rejtjel titka. SEGESVÁRI LUMINA: Szokatlan csapda. VASUTASOK KLUBJA : Visszatérés a frontra. REGE­­NI PATRIA : A távfutó. TIR­NAVENI melódia: Törvénytelen utakon. LUDASI FLACARA: Elválás I—II. rész. SZÓ­V­AT­AI DOINA: A dal az életem. MUNKÁS MO­ZI: Roberto Carlos és a rózsa­színű gyémánt. SÁRMÁSI POPU­LAR: A mi utcánk. RADNÓTI LU­MINA: A hatodik. ERDŐSZENT­GYÖRGYI POPULAR: A párduc­ember. GYULAKUTAI PATRIA: Eu­rópaiak. nyaradszeredai nkra- JUL: Rövid az éjszaka.­ ­ RADIO - A MAROSVASARHELYI RÁDIÓSTÚDIÓ ROMÁN NYELVŰ MŰSORA 0:00—7:00-ig: Reggeli zenés beszél­getés. Takarékos gazdák tapasztala­taiból. A riporter jegyzetfüzetéből. 18:00—20:00-ig. Hírek. Közkedvelt népdalénekesek műsorából. Hargita megyei riportösszeállítás. Fiatal ze­neszerzők könnyűzenéjéből. A mun­ka és az alkotás fesztiváljának hír­adója. Könnyűzene sikerszámok. MAGYAR NYELVŰ MŰSORA 11:00—13:00-ig. A munka dicsérete. Balettzene. Az ésszerű energiagaz­dálkodás korkövetelmény. Népdal­­feldolgozások a Maros művészegyüt­tes előadásában. Olvastuk, hallot­tuk. Válaszolunk hallgatóinknak. Hangszerszólók. Állampolgári felelős­séggel. Fókuszban ... a közszolgál­tatás. Könnyűzene. 17,00—18.Osl­ig: Hí­rek, tudósítások. Keringők. Irodalmi és művészeti napló: Alkotásról ifjú képzőművészekkel. A történelmi drá­ma jelenkorisága.­ ­ TELEVÍZIÓ - 15,00 Telex 15,05 Politikai-ideológiai felkészítő 15,20 Részletek az erdélyi Calugarus fesztiválról 15,30 Magyar nyelvű műsor 20,00 Híradó 20,20 Na­pirenden a gazdaságban 20,35 Meló­diák és előadóművészek 20,50 Indigó­másolat — játékfilm 22,15 Híradó. A ROMÁN TELEVÍZIÓ MAGYAR NYELVŰ ADÁSA A tartalomból: • Az önálló gaz­dálkodás hétköznapjai. Galbács Pál riportja a tusnádi mtsz-ből • Téli napok Simonyifalván. Mag Péter Arad megyei riportja • Cimbalom­muzsika Jóni Gyula előadásában • Razsfilm. IDŐJÁRÁS A Maros-Bánát Vízügyi Igazga­tóság diszpécser szolgálata közli: Tegnap reggel Marosvásárhelyen a levegő hőmérséklete 0, délben 2 órakor 7 fok volt. Előrejelzés: enyhe lehűlés vár­ható. Változékony ég, gyenge, he­lyi havazások valószínűek. Gyen­ge észak-nyugati szél. A hőmér­séklet csúcsértékei a reggeli ó­­rákban —4 és 0, napközben 0 és 3 fok között alakulnak. Látogatás - bonyodalmakkal Úgy hozta a sors, hogy az utóbbi időben eléggé gyakran voltam kénytelen felkeresni az új kórházat a látogatási napo­kon. Nos, merem állítani, hogy nem leányálom a betegig való eljutás. Kissé sután parafrazálva — ki elindulsz, hagy fel min­den reménnyel. Kezdődik azzal, hogy, ha mégis sikerül fel­gyúródni egy, az új kórház felé közlekedő autóbuszra, ég óvja a gombjainkat, meg a gyengébb szövetű felöltőket. Mert azt a gyurakodást, ami a két óra körül közlekedő (már amikor köz­lekedő) autóbuszokon folyik, nyomdafestéket tűrően nem lehet leírni. Folytatódik aztán azzal, hogy amikor pontban kettő­kor megnyitják a kórház kapuját, mintegy kétezer látogató egyszerre akar belépni rajta. Persze ez nem sikerül, s ilyen­kor a középen vagy hátul levők mintegy ötpercnyi előny re­ményében, megpróbálnak az elől haladók fején tovább jutni. F.z általában nem megy s emiatt válogatott, értelmet, civi­lizációt még csak nem is sejtető kedvességekkel fordulnak egy­máshoz a lelkes maratonisták. Valaki a­­múltkoriban azt kér­dezte, hogy miért nem szállítják a látogatókat a felvonókon? Nos, én már azon is csodálkozom, hogy a lépcsők meg a kor­látok még épek. A liftek — s ez szilárd meggyőződésem! — két hétig sem bírnák a rohamot. A gyúródást látva már csak azon gondolkodom, hogy lehet, hogy a megnyitás óta még senki sem vált hirtelen látogatóból beutalttá egy ilyen vasár­napi látogatás alkalmával? Ehhez már csak ráadásként jöhet, hogy a vidéki látoga­tóknak aligha van esélyük a hazafelé tartó távolsági busz el­érésére. Mert az elmúlt vasárnap is potom háromnegyed órát vártunk a kettesre. (bakó) ­ Február végén szervezik meg Marosvásárhelyen a Népesség és társadalmi fejlődés című megye­közi szimpoziont. Ez az országos jellegű rendezvény megelőzi az idén Mexikóban tartandó Népe­sedési Világkonferenciát. (Érde­mes megjegyezni, hogy az első világkonferenciát ezelőtt tíz évvel Bukarestben tartották). A ma­rosvásárhelyi szimpozion kereté­ben a gazdasági fejlődés és tár­sadalmi előrehaladás közti köl­csön­hatások megvitatására ke­rül sor. ■ Az elmúlt év folyamán a marosvásárhelyi Muresul terme­lő, felvásárló és áruforgalmazó szövetkezet 13 új egységet nyi­tott, melyek a szolgáltatási há­lózatot hivatottak bővíteni. Az év eddig eltelt időszakában új szolgáltató pontokat létesített a Szabadi útban (köszörűs, ablako­zó, hűtőgépjavító), az 1918. de­cember­i sugárúton (autogejzír javító), a Kossuth utcában (név­­jegytáblakészítő), valamint a Sinaia utcában (kötődő). ■ A Maros megyei Kereske­delmi Igazgatóság elmúlt évi mérlegéből kitűnt, hogy a ma­rosvásárhelyi Élelmiszerkereske­delmi Vállalat csaknem hat és félmilló lej értékű terven felüli áruforgalmat valósított meg, a forgalmi költségeket több mint 2 millió lejjel csökkentette. E si­kerek eléréséhez lényegesen hoz­zájárultak az Olimp, Super, Da­cia önkiszolgáló élelmiszerüzle­tek munkaközösségei. (Ries Al­bert). ■ Az erdőszentgyörgyi Gyü­mölcs- és Zöldségfeldolgozó te­lep elmúlt évi termelési tervét 1 935 000 lejjel teljesítette túl, jövedelmezőségi tervét pedig 2 millióval. A telep dolgozói nagy mennyiségű szárított gyümöl­csöt, vegyesizet, szilvaízet (eb­ből 100 tonnát), szárított hagy­mát készítettek kivitelre, ezen­kívül a belföldi piac ellátására dzsemeket, savanyúságot, burgo­nyalisztet. ■ Február 10-én délelőtt 10 órakor a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban a földrajzta­nárok számára tartanak vitával egybekötött előadást Románia tektonikus felszíni formái a leg­újabb földrajzi kutatások fényé­ben témával. Előadást tart do­cens dr. Grigore Posea, a Bu­karesti Egyetem professzora. Ma­­kezdődik a XIV. Téli Olimpia Ma a jugoszláviai­ Szarajevó­ban megkezdődnek a XIV. Téli Olimpiai Játékok. A Kosevo jég­stadionban sorra kerülő megnyi­tó a hagyományokhoz híven zaj­lik le. Felharsannak az olimpia kezdetét jelző harsonák, felvon­ják az árbocra az ötkarikás fe­hér olimpiai lobogót, megérke­zik az olimpiai lángot hozó vál­tó utolsó tagja, aki fáklyája lángjával fellobbantja az óriási kehelyben az olimpia tüzet. E­­zután a többi versenyszínhelyen szintén felvonják az olimpiai zászlót és kigyúl ott is az olim­piai tűz. A XIV. Téli Olimpia az ed­digi legnagyobb méretű „fehér olimpia“ lesz. A játékokra 49 ország nevezte be sportolóit — az eddigi csúcs 37 benevezés volt — és képviselve lesz mind az öt földrész. A versenyek ti­zenegy napig tartanak és 10 sportágban küzdenek meg a vi­lág legjobbjai az olimpiai érme­kért. A téli sportok, jobban mond­va a műkorcsolyázás már 1908- ban szerepelt az olimpia műso­rán, igaz akkor mint a Nyári Játékok egyik száma. 1920-tól kezdve a jégkorong is helyet ví­vott ki magának az olimpiai sportok között. Az 1921-ben meg­­tartott NOB kongresszuson fel­vetődött külön Téli Olimpia megrendezésének a gondolata, de ki hitte volna éppen a skandi­náv or­szágok képviselői ellenez­ték. Két évvel később, 1923-ban, a Rómában megtartott ülésén a NOB elhatározta, hogy égisze a­­latt kiírja a „Téli sportok he­tét“, amely azonban nem fog az olimpiák közé tartozni. Ez a terv is az északi országok ellenállá­sába ütközött. Az újkori olim­piák kezdeményezője, Pierre de Coubertin, a NOB elnöke, az é­­­­szaki országok képviselőinek a­­zon érvére, hogy a téli sportok nincsenek összhangban az antik -*■ olimpiák szellemével, azt vála­szolta: „Téli játékok? Miért ne?­­Vajon az Olimposz csúcsát nem fedi hó?“ Az első versenyek megrende­zését a franciaországi Chamo­nix vállalta. Az 1924. január 24. és február 4. között lezajlott versenyek sikere óriási volt, 16 ország küldte el sportolóit és egy évvel később utólagosan az 1. Téli Olimpiai Játékok elneve­zést adományozták a Chamo­­nix-i versenyeknek, így indult útjára a Téli Olimpia, amelyet előszeretettel hívnak „fehér o­­limpiának“. Ekkor döntés szüle­tett arról is, hogy minden olim­piai esztendőben elsőként a Téli Olimpiát kell megrendezni. Cha­monix után a Téli Olimpiák ren­dezői voltak: St. Moritz (1928 és 1948), Lake­­Placid (1932 és 1980), Garmisch Partenkirchen (1936), Oslo (1952), Cortina d’Ampezzo (1956), Squaw Valley (1960), Innsbruck (1964 és 1976), Gre­noble (1968), Szaporro (1972). A Téli Olimpiáknak is meg­vannak a maguk hősei, így 1980- ban az amerikai Erik Heiden­ah, a férfi gyorskorcsolyázásban meg­nyerte mind az öt számot. 1964- ben a szovjet Lídia Szkoblikova a női gyorskorcsolyázásban győ­zött mind a négy versenyszám­ban. 1956-ban az osztrák Anton Seiler, 1968-ban a francia Jean- Claude Rilly megnyerték mind a három alpesi síszámot. 1968- ban az Eugenio Monti által ve­zetett olasz, 1976-ban a Meinhard Nehmer által vezetett NDK-beli legénység olimpiai bajnok lett mind a bob kettősben, mind a négyesben. 1980-ban a szovjet Nikolaj Zimiatov eddig egyedül­álló teljesítményt ért el. Első lett a 30 kilométeres és az 50 kilo­méteres sífutásban s tagja volt a győztes 4X10 kilométeres vál­tónak is. Az olimpiák hősei kö­zött fogl­al helyet a műkorcso­lyázók közül a norvég Sonja Hennie, aki négy olimpián in­dult és háromszor egymás után aranyérmet nyert. A szovjet Iri­na Rodnyina 1972, 1976 és 1980­ -­­ ban nyert olimpiai aranyérmet a páros műkorcsolyázásban elő­ször Ulanov, a másik két alka­lommal Zaicev oldalán. A sort még folytatni lehetne. Minden bizonnyal meglesznek a hősei a szarajevói olimpiának is. Hazánk sportolói több Téli O­­limpián indultak és Szarajevóban is ott lesznek. A bob-, szánkó-, biatlon-, gyorskorcsolyázó-ver­senyeken, valamint a sífutási és lesiklási küzdelmekben indul­nak. A keret tagjai: Dorin Do­­gan, Gheorghe Lixandru, Costel Petrariu, Cornel Popescu, Ion Dominicel — bob; Haja Gabrie­la, Ion Apostol, Laurentiu Bula­­noiu, Iacob Ispas — szánkó; Vladimir Todasca, Ghheorghe Ber­­dar, Forika Ferenc, Lestyén Imre, Mihai Radulescu — biat­lon; Kopacz Tibor, Jeney Dezső — gyorskorcsolya; Elena Lívia Reit — sífutás; Liliana Ichim, Balázs Zsolt, ifj. Mihai Bírá — lesiklás. (perzsi) Jégkorong-torna Marosvásárhelyen Az országos jégkorong-bajnok­ság B osztályának második érték­csoportjában a harmadik tornát Marosvásárhelyen bonyolítják le. Ezen részt vesz városunk kép­viselője, az Electromures csapa­ta is, amely az előző két tornán egyre javuló formát mutatva jó eredményeket ért el. Az első tor­nán három, a másodikon 5 pon­tot szerzett a lehetséges nyolc­ból. Most lehetősége van tovább javítani teljesítményén. A torna műsora: Február 9, csütörtök: 10 óra­kor: CSM Suceava — Hidrome­­canica Brassó; 16 órakor: Petro­l­ij Ploi­isti — Unirea Kézdivá­­sárhely. Február 10, péntek: 10 órakor: Unirea Kézdivásárhely — Hidro­­mecanica; 16 órakor: Petrolul — Electromures. Február 11, szombat: 10 óra­kor: CSM Suceava — Unirea Kézdivásárhely; 16 órakor: E­lectromures — Hidromecanica Február 12, vasárnap: 10 óra­kor: Petrolul — Hidromecanica; 16 órakor: CSM Suceava — E­­­ectromures. Február 13. hétfő: 10 órakor: Petrolul — CSM Suceava; 16 ó­­rakor: Electromures — Unirea Kézdivásárhely. A Pigot-ügy Eredeti címén „Pour la peau d’un flic“, ami szabad fordítás­ban körülbelül így hangzanék: Mit ér az ember, ha zsaru. Mert Choucas, a magánnyomozó, akit M­me Pigot megbíz eltűnt vak leánya megtalálásával, eredeti­leg a rendőrség kötelékeiben dol­gozott, s miután önvédelemből leteríti Medrner felügyelőt, aki csapdát állított neki, a volt „zsa­rut“ egyszerre üldözi a rendőr­ség és egy titokzatos banda, melynek rablógyilkos tagjai el­rabolják Choucas titkárnőjét. De a főhős persze játszva kiszaba­dítja a csinos Charlotte-ot és persze megtalálja a vak leányt is; csak közben a megbízó M­me Pigot nyílt utcán — zebrán — esett el egy gyilkos golyótól, és Choucas-nak számos viszontag­ságon kell átlendülnie, míg rá­jön, hogy a Pigot-ügy mögött kábítószerrel üzérkedő banda áll, s míg Marthe-ot kiszabadít­ja. . . Ne vegye rossz néven a ked­ves olvasó, hogy a végkifejletét kikottyantottam (amitől máskor őrizkedni szoktam), de eljárásom egyfelől bocsánatos bűn, hiszen a detektívsztorik megoldása a­­múgyis előrelátható, másfelől pedig: a cselekmény szálai any­­nyira összekuszáltak, hogy vaj­mi nehéz őket csak valamelyest is kibogozni, így az elmondottak után is marad nem egy homá­lyos pont, meg vitatható kérdés — kikurkászásukat (szíves en­­gedelmükkel) a műfaj kedvelőire hagyom. Alain Delon szignál forgató­­könyvet, rendezést, Alain Delon a producer, Alain Delon alakít­ja Choucas nyomozót. A szcená­­riumot egy bizonyos J. P. Man­­chette nevű író krimijéből merí­tette, de különben szinte minden a jóképű férfisztár kézjegyét vi­seli. Lássuk, indokolt-e ez a mädchen für alles , mindenes háztartási alkalmazottra emlé­keztető szerepvállalás. A forgatókönyv, bár mint né­zem, a műfaj keretei között sem mestermű vagy sikerült próbál­kozás — hát még, ha nem tucat­árunak, pénzcsináló kriminek, hanem játékfilmnek akarnánk tekinteni? Nem ismerem Man­chette regényét, de szemmel lát­hatóan az történt, hogy Delon kiemelt belőle minden lényegbe­vágó párbeszédet, kulcsreplikát, de anélkül ám, hogy a kontex­tust — vagyis a szöveg össze­függéseit — átmentette volna. Figyelmét teljesen lekötötte a megfelelő, minél meghökkentőbb miliők kijelölése és egy-egy moz­zanat megmunkálása, ám éppen mivel „nyakig benne volt“ ké­szülő filmjében, nem vette ész­re, hogy ami neki fölötte vilá­gos , az átlag nézőnek még le­het homályos. Ezért ahelyett, hogy egyre érdekfeszítőbbé vál­na a történés, az unalom keríti hatalmába mindinkább a műél­vezőt: csak azért nem hagyjuk ott vetítés közben a filmet, mert látni akarjuk, hova lyukad ki a képeknek-szövegnek ez az átte­kinthetetlen halmaza. Valamivel jobban beválik De­lon, mint rendező — már ameny­­nyiben képsorok és jelenetek gondos-hozzáértő megkomponá­­lása (tudatos átfogó koncepció vagy művészi szándék híján) jó rendezésnek minősülhet. Egyik­másik mozzanat, mindenesetre, emlékezetünkbe vésődik: ilyen a Choucas-Charlotte kettősök bi­zonyos hányada, a kaszkadőr­segédlettel kivitelezett autós haj­sza, a főszereplő megkíntatása kevéssel a végkifejlet előtt, hol­mi humor megcsillanása, mikor Choucas a térdre kényszerített ellenfeléhez beszél... Delon, a filmszínész? — Nem azon a színvonalon jó, sőt kivá­ló, mint a Rocco és fivérei vagy a Napfogyatkozás képsoraiban volt. (Ami azt jelenti, jobb, ha világhírű színészt világhírű Vis­conti rendez, mintha önmagát rendezi a sztár). Ebben a film­ben Alain Delon végesvégig pre­mier plan-ban mozog: számta­lanszor látjuk, amint ki- és be­száll autójába, ellenfelének sze­gezi a revolvert, de csak né­hányszor kapjuk el, amint való­ban kifejező arcjátékot produkál. Megkapó viszont a szőke-okos Anne Parillaud (Charlotte ké­pében), célirányosan forgatja fel­vevőgépét Jean Tournier, dina­mikus a kísérőzene, az elején még a szereplők és alkotóit neve is ritmusra ugrik be. Na de egészében ez az 1981- ben készült Pigot-ügy? Choucas jobban tette volna, ha megma­rad flic-nek, Alain Delon pedig nagy sikerű filmszínésznek. .. „ *• U

Next