Vörös Zászló, 1985. december (37. évfolyam, 284-309. szám)

1985-12-01 / 284. szám

3. OLDAL — VÖRÖS ZÁSZLÓ DECEMBER 1. VASÁRNAP A Nap kel 7 óra 32 perckor, lenyugszik 16 óra 38 perckor. ■ Az évből eltelt 335 nap, hátravan 30 nap. EMI ÉREZTETŐ *— 1918-ban ezen a napon alakult meg az egységes román nem­zeti állam *— 25 éve hunyt el Ion Vasilescu neves román zeneszerző *— 200 éve született Döbrentei Gábor író, fordító, szerkesztő, akadémikus *— 1882-ben született G. Pascu román nyelvész­­— 1958-ban kiáltották ki a Kö­zépafrikai Köztársaság függet­lenségét. Nemzeti ünnep ►— 1918-ban hunyt el Kaffka Margit írónő December 2. hétfő ►— 50 éve született Nicolae Labis román költő •— 1901-ben jelent meg Bukarest­ben a „Semanatorul“ című i­­rodalmi hetilap, amelyet előbb G. Cosbuc, majd Al. Vlahuta vezetett 1950-ben hunyt el Dinu­­Li­­patti román zongoraművész és zeneszerző ■— 1975-ben kiáltották ki a Lao­szi Népi Demokratikus Köz­társaságot. Nemzeti ünnep — Kubában ma ünnepük a For­radalmi Hadsereg Napját — 1971-ben kiáltották ki az E­­gyesü­lt Arab Emirátusok Füg­getlenségét. Nemzeti ünnep — 1899-ben született John Barbi­rolli, olasz származású híres karmester ■— 1942-ben készült el Chicagó­ban az első urán-atommáglya (Fenni és Szilárd Leo szaba­dalma) MŰSOROK színház Vasárnap délután 3 órakor: Szem­fény­vésztők. Vasárnap este 7 órakor: Puri­­cele In ureche. Vasárnap este 7 órakor: Vér­vörös szenvedély, a Színművé­szeti Intézet magyar tagozatának bemutató előadása. BÁBSZÍNHÁZ Vasárnap 9.30 és 11 órakor: Buratino kalandjai — magyar tagozat előadásai. Hétfőn 11.30 és 13 órakor: Winnie Pook — a román tago­zat előadásai. MOZI December 2. hétfő ARTA: A szuperrendőr UNI­­REA: Stuart Maria HALADÁS: Én nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall SELECT: Szemjon Dezsnyev IFJÚSÁGI: Ali Baba és a 40 rabló I—II. rész. FLACÁ­­RA: Cabiria éjszakái SEGESVÁ­RT LUMINA: A szórakozott pro­fesszor SEGESVÁRI VASUTAS: Gleccserek a magasban RÉGENI PATRIA: Az utolsó vonat Gun Hill-ből TIRNAVENI MELÓDIA: Két ember a városban LUDASI FLACARA: Az egész világ nevet, dalol és táncol SZOVÁTAI DOI­­NA: Szerelem és forradalom SZO­­VÁTAI MUNKÁS: Bilincsbe vert igazság SARMASI POPULAR: A visszavágás RADNÓTI LUMI­NA: Az ezüst álarc ERDOSZENT­­GYÖRGYI POPULAR: Rally GYULAKUTAI PATRIA: Vissza­térnek a vándormadarak NYÁ­­RÁDSZEREDAI NIRAJUS: Egy rendőrfelügyelő vádat emel. TELEVÍZIÓ 11,30 Telex 11,35 Gyermekvilág 12,40 Román népzene 13,00 Va­sárnapi album 14,45 „Az egyesü­lést a nemzet valósította meg!“ 15,00 Szünet 19,00 Híradó 19,20 Az egység — magasztos eszme és történelmi megvalósulás 19,40 Zenés -irodalmi műsor 20,40 Színházi est: A fivérek — Ioana Vasdea forgatókönyve 21,50 Hír­adó. DECEMBER 2. hétfő 20,00 Híradó 20,20 Műszaki-tu­dományos horizont 20,35 Folklór­kincs 21,00 Wagner — 5. rész 21,50 Híradó. Kezdődik a falusi filmfesztivál 1985. december 1 és 1986. január 31. között, immár XXIX. alkalommal, ismét megrendezik a téli művelődési időszak egyik legnépszerűbb és jelentőségében is kiemelkedő eseménysorozatát, a Falusi Filmfesztivált. E kulturális, nevelő értékekben gazdag meg­nyilvánulás szervesen illeszke­dik a Megéneklünk, Románia országos fesztivál rendezvényei közé és nagy tömegeket vonz­­va, hatékonyan járul hozzá a dolgozók tudata formálásához, hazafias, forradalmi szellemű, tudományos, esztétikai nevelé­séhez. E célkitűzések jegyében szervezte meg a Maros megyei Mozivállalat is a hetedik mű­vészet most kezdődő ünnepét. A megye községeiben, falvai­ban a bemutatásra kerülő mű­vészi- és dokumentumfilmek, a különböző ciklusok, filmsoro­zatok mellett változatos ren­dezvényeket, filmvasárnapokat, vitákat, vetélkedőket, könyv­­film kapcsolatról rövid előadá­sokat tartanak majd a közön­ségnek. A fesztivál egész sor új tudománynépszerűsítő, köz­­művelődési, mezőgazdasági vo­natkozású dokumentumfilmet, történelmi és ifjúsági játék­filmciklust tűz műsorra. A legjobb hazai alkotások közül olyan kiemelkedő produkció­kat láthat a falusi moziláto­gató közönség, mint a Ciulean­­dra, a Bilincsbe vert igazság, a Horea, Az adás folytatódik, A 7 nap, az Ezüst álarc, Ku­tak alkonya, Szerelmi vallo­más, Vakáción a muskétások. A bemutatandó külföldi fil­mek között eddig még nem vetített alkotások is szerepel­nek a rendezvény programjá­ban. A túsz, A szerelem le­gendája, Örök fiatalok, A bá­tor kovács, A tavasz szimfó­niája csak néhány e produk­ciók sorából. A szervezők í­­gérik hogy a nézők minden rétege szerezhet magának em­lékezetes élményt a fesztivá­lon. A jövő hét filmjei ARTA: A szuperrendőr, színes olasz film, Sergio Corbucci alko­tása. Nagyszerű bűnügyi film­paródia, groteszk helyzetekkel, gégék sorozatával. Felújítás: UNIREA: December 2—7 kö­zött: Stuart Mária, színes angol történelmi film Skócia királynő­jének tragikus sorsáról, börtön­­éveiről és kivégeztetéséről. Az 1972-ben készült szélesvásznú film rendezője: Charles Jarrett. Főszereplők: Vanessa Redgrave (Stuart Maria), Glenda Jackson (I. Erzsébet angol királynő). Fel­újítás. December 8. Magellan vissza­térése, színes hazai ifjúsági film, Cristiana Nicolae megrázó alko­tása. A film cselekménye a má­sodik világháború idején játszó­dik és egy illegalista ifjú, meg egy kispolgári származású lány szerelméről és kettejük drámájá­ról szól. Főszereplők: Vladimir Gâitan, Cornelia Gheorghiu, George Motoi, Radu Beligan. Felújítás. HALADÁS: December 2—6 kö­zött: Én nem látok, te nem be­szélsz, ő nem hall, színes olasz film, Mario Camerini maró sza­tírája, izgalmas, kalandos törté­netbe ágyazva. Felújítás: December 7—8. Cabiria éj­szakái, Federico Fellini 1957- ben készült remekműve. A nagy rendező ebben a filmjében az utcalányok világát, egy helyzete ellenére gyermekien tiszta nő, Cabiria életútját örökítette meg. A főszerepet Fellini felesége, Giulietta Massina alakítja. SELECT: December 2—3. Szem­jon Dezsnyev, a Szverdlovszk stúdió 1974-ben készült színes alkotása. Rendezte: Nikolaj Gu­­szarov, Szemjon Dezsnyev sze­repét Alexej Buldakov formálja, kiválóan. A film a XVII. század nagy orosz kutatói egyikének, Szemjon Dezsnyevnek az életé­ről, nehéz körülmények között végzett kutatásairól szól. A film cselekménye Szibériában játszó­dik. Bemutató: December 4—8. Viridiana, a világhírű nagy spanyol rendező­nek, Louis Bunuelnek a remek­műve, melyet több jelentős nem­zetközi díjjal tüntettek ki. Bu­nuel ebben a filmjében a hatva­nas évek Spanyolországénak tár­sadalmi felépítését bírálja. Ezért hosszú ideig ezt a filmet Spa­nyolországban nem vetíthették. Felújítás: IFJÚSÁGI: Ali baba és a negyven rabló, színes, kétrészes szovjet—indiai ifjúsági kaland­film. Felújítás. A FLACÁRA műsorán: Dec. 2—5. Cabiria éjszakái, dec. 6—8. Doktornők, színes keletnémet film. A TÖRPE mozi műsorán­ szí­nes rajz- és bábfilmek szerepel­nek. összeállította: VÁRHEGYI ATTILA December elsejei ünnepi­­ rendezvények Megyénkben is újabb rendez­vényekkel köszöntik December 1-ét, az egységes román nemzeti állam megalakulásának 67. év­fordulóját. A Maros megyei múzeumok ma kezdődő hagyományos dekádjá­­nak első megnyilvánulásai­ra a rendkívüli jelentőségű történelmi aktust idézik. Vasárnap délelőtt 10 órától a segesvári Történelmi múzeum a municípiumi művelő­dési házban szimpoziont szervez a jubileum alkalmából. 18 órától Tirnaveniben múzeumi estre ke­rül sor „1918. december 1 tükrö­ződése a Kisküküllő mente lakói­nak tudatában“ témával. Meghí­vott Liviu Maior, kolozsvár-napo­­cai történész. Hétfőn 12 órától a régens könyvtárban Mariana Ploiesteanu, marosvásárhelyi mu­­zeológus tart előadást az egysé­ges román nemzeti állam meg­alakításáról. 13 órától Marosvá­sárhelyen a Megyei Múzeumkom­plexum főtéri székhelyén mú­zeumi matinét rendeznek „A ro­mán nép egysége és kontinuitása a nemzeti kulturális javak tük­rében“ témával. Előadók: Elena Mihu, Ana Hancu és Valer Pop muzeográfusok. A marosvásárhelyi municípiumi Szocialista Művelődési és Neve­lési Bizottság és a Megyei Könyv­tár szervezésében hétfőn 13 órá­tól a Művelődési Palota kister­mében ünnepi szimpoziont tarta­nak. Az 1918-as nagy történelmi esemény jelentőségéről, hazai és nemzetközi visszhangjáról a Ma­ros menti tájak lakóinak hozzá­járulásáról a nemzeti egység eszméjének éltetéséhez dr. Gri­­gore Ploiesteanu, Lívia Todoranu, dr. Ioan Pop és dr. Vasile Do­­brescu tart előadást. A szimpo­ziont zenés-irodalmi műsor kö­veti, fellépnek a marosvásárhelyi Filharmónia művészei és a Szín­­művészeti Intézet hallgatói. MEGJELENT A DELFIN 6-OS SZÁMA! Az Igaz Szó tarka melléklete ezúttal is változatos, érdekes, szórakoztató írásokat kínál az olvasóknak. Italo Calvino, Va­lentin Silvestru Jaroslav Hasek, Örkény István, Haller I. József, Kosztolányi Dezső, Török Sándor bűnügyi történetei, humoreszkjei, anekdotái. Közli a Delfin Tru­man Capote Faragott koporsók c. krimijének III. befejező részét. A Népek humora rovatban: A messinai herceg. Műkincsek ka­landjai: A fejetlen remete. A sportrajongók Kovács István visz­­szaemlékezéseinek újabb részletét olvashatják a Delfinben. Teszt: önismeret alapfokon. A humor­rovatban Nevető lexikon. A Del­fin humora, viccek, anekdoták. Keresztrejtvények, fejtörők, betű­rejtvények színesítik a mellékle­tet. A keresztrejtvények megfej­tői között könyvjutalmakat sorsol ki a szerkesztőség. A Delfin kap­ható az újságárudákban. Ára 8 lej. Közeleg Télapó (KONCZ JÁNOS felvétele) DIAMANT — vendéglátóiparunk legkorszerűbb egysége Ott, ahol a Cutezantes utca enyhe kanyart vesz a Számoló­gépgyár felé, egy most készülő, tágas park szélén épült, illetve épül ki a megyeszékhely egyik legnagyobb kereskedelmi köz­pontja, fedett piaccsarnokkal, i­­lyen-olyan üzletekkel és a Dia­mant vendéglátóipari komplexum­mal. Ezt a komplexumot, amelynek bárja és cukrászdája már hetek óta működik, a város legújabb, legnagyobb, legkorszerűbb ilyen egységeként emlegetik. Nézzünk hát szét benne tüze­tesebben Fikó István egységve­zető segítségével. — Azt szokták mondani, hogy mindenki a maga lovát dicséri — mondja Fikó István. — Ám le­gyen így, de állítom, hogy ilyen egység messze földön nincs. Több mint tízmillió lejbe került, egy­szerre 400 személy foglalhat he­lyet két teremben,­­ nyárom eh­hez járul még egy 500 személyes terasz is. Mindenből, vagy majd­nem mindenből a legkorszerűbbet kaptuk: tágas raktárterületünk van, jól elláttak hűtőtérrel, szé­pek­ az edények, evőeszközök, tetszetős a bútorzat, ízléses és mértéktartó a belső díszítés — Voicu Matild munkája —, zene­kari pulpitusunk táncparkettünk van, egyszóval minden együtt van ahhoz, hogy mindenki kényelme­sen, kellemesen érezze magát ná­lunk. .. A zegzugos folyosókon, az i­­lyen-olyan rendeltetésű helyisé­geket végigjárva a tetővilágításos konyhába érünk, ahol Gál Gab­riella, a szakácsművészet mestere a „karelnök". — Valójában csak ma, vasár­nap nyitunk teljes házzal, de már mindent kipróbáltunk — mond­ja —. Sok új egység beindításá­nál „bábáskodtam“, de elmond­hatom, hogy ennyire még sehol sem volt a helyén minden. Na­gyon szeretnénk jól, ízletesen főzni. A rendes menü mellett gondoltunk penzió-menüre, isko­lás-menüre s tervünkben szere­pel kisebb házi rendezvények szervezése is. Ezt úgy képzeltük el, hogy ott, ahol legalább húsz személy lesz együtt, előzetes meg­egyezés alapján biztosítjuk nem­­­­csak a menüt, hanem a személy­zetet, s a kellékeket is, vagyis étkészleteket, evőeszközöket. Mi­helyt beindul a tészta- és cuk­rászlaboratóriumunk tevékenysé­günket kiterjesztjük, ellátjuk hi­deg-meleg ételekkel a szomszé­dos üzleteket, intézményeket, vál­lalatokat is... Mivel az egység vezetői, kine­vezett vagy leendő dolgozói a nyitás előtt azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek leghamarább, nem is faggatózunk tovább, vár­juk hogy később is el-eljusson olvasóinkhoz a Diamant jó hír­neve.­ ­) A köszönés szépsége jön velem szembe az igazán nagyember. Ha növésre nem is az, de tudásban, jellemben, kor­­rektségben felér bármelyik égi­, meszelővel. Amikor közel ér, ki­finomult mozdulattal megemeli a kalapját és így üdvözöl: — Van szerencsém, jó reggelt kívánok! Elhalad, gyors, fiatalos léptek­­­kel a cigaretta füstje mögötte ma­rad, mint a kismozdony pofáké­­lése. Felvillanyoz a köszönése. Sőt, valami megmagyarázhatatlan, különös örömet érzek, s ez ép­­pen jól fog reggel. Vajon így folytatódik ez az egyébként már november végi, kicsit ködös ki­csit lucskos nap? Jön egy másik ismerős. . . Lá­tom, messziről észrevesz, de a­­mikor mellém ér, éppen felfigyel valamire a túlsó járdán, és hosz­ | JEGYZET | szasan bámulja, persze csak ad­dig, míg el nem távolodik tőlem. Jó hát ezt megszoktam. Napközben: egyik köszön, má­sik nem. Aztán hányszor kér­dem magamban: vajon észrevett?... Csakugyan nem látott?... — A következő pillanatban azt kérdem magamtól — miért is foglalkoz­tat ez az ügy?. .. Egyik ember i­­lyen, a másik meg olyan. . . Aztán összefutok vele. . . Aki ugyan észrevesz, de sohase nyit­ja ki a száját, csak legyint egyet felém a kezével, jelezvén, hogy még ismerjük egymást. Az ilyen köszönés akaratom ellenére lehangol. Annyiszor fel­fogadtam már magamban, hogy én is csak legyintek annak aki nekem legyintve köszön. De mintha az ördög bújna belém, a szám megnyílik, és hangosan kö­szönök. Majd arra gondolok , gyáva vagyok, nem merek, vagy nem tudok faragatlan lenni. Mindig azt számítom, hogyha nem is tanulunk meg sok min­dent az életben, de ezt az illem­­szabályt már az első osztályban tanítják, sőt már az óvodában. . „■ Engem a köszönés szépsége fog­­­lalkoztat. Annak a nagy embernek a mozdulata, a hangja, amint reggelente megemeli a kalapját. Ilyenkor eszembe jut egy-egy i■ dós falusi bácsi, aki ismeretlenül is megemeli a kalapját az előtt, aki végigmegy a falu utcáján. Van, aki akkor is megőrzi ezt a szép szokást, ha éppen profesz­­szor lesz belőle, és van, aki egy­szerűen elfelejti, hogy mit hozott magával otthonról. Azt is mondhatnám: ne hídjait semmit rólad csak lássam, ho hi­­gyan köszönsz, és megmondom, ki vagy... OLTYÁN LÁSZLÓ

Next