Vörös Zászló, 1988. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1988-09-01 / 207. szám

I. OLDAL - VÖRÖS ZÁSZLÓ SZEPTEMBER 1. CSÜTÖRTÖK A Nap kel 6 óra 38 perckor, lenyugszk 19 óra 52 perckor. Az év 245. napja, hátravan 121 nap. EMLÉKEZTETŐ — 1944-ben hunyt el Liviu Re­­breanu jeles román író — 1944-ben az Egységes Forra­dalmi Szakszervezetek létre­hozásával helyreállt a szak­­szervezeti egység hazánkban — 1946-ban alakult meg az APA osztrák hírügynökség — 1947-ben jelent meg az Előre napilap első száma MŰSOROK MOZI ARTA: Mi van doktor? KERT­MOZI: Coplan vállalja a koc­kázatot UNIREA: Tennessee se­riffje III. rész. HALADÁS: Ne­mesis titka SELECT: Nézz vissza haraggal IFJÚSÁGI: 9 és 11 órá­tól: A bátor kovács: 15, 17, 19 és 21 órától: Az angyal bosszúja FLACÁRA: Az utolsó út LUMI­NA SIGHISOARA: Néhány nagy­szerű legény KERTMOZI: Vihar a Csendes-óceánon PATRIA RE­­GHIN: Az expedíció Rendkívüli küldetés MELÓDIA TIR­­NAVENI: Napfoltok KERT­MOZI : A titokzatos völgy harcosai FLACARA LUDUS: Tizenegy óra DONNA SO*­VATA: Samba MUNKÁS MOZI: üldözés Amszterdamban POPULAR SARMANU: A Moro­­mete család I—II. rész LUMINA IERNUT: Statiszták POPULAR SING. DE PADURE: A máso­dik változat PATRIA FINTINE­­LE: Bűnhődni kell NIRAJUL MIERCUREA NIRAJULUI: A Moromete család I—IIy rész. A KÉPERNYŐN 20.00 Híradó 20.25 Mezőgazda­sági adás 20.45 A helységek ren­dezése hazánk gazdasági-társa­dalmi fejlesztésének stratégiájá­ban 21.05 Művészi film 21.50 Híradó 22.00 Műsorzárás: PRONOEXPRESSZ A Pronoexpressz 1988. augusz­tus 31-i húzásának nyerőszámai: I. húzás: 28, 17, 18, 29, 19, 40 II. húzás: 8, 13, 4, 41, 23, 35 Nyereményalap: 586 096 lej. IDŐJÁRÁS A Mures Banat Vízügyi Igazga­tóság közli: Tegnap a megyeszékhelyen a reggeli órákban 13, délután 26 fokot mértek. A Sibius Időjárásjelző Központ előrejelzése: Szép idő, változó felhőzet, gyen­ge szél. A várható legalacsonyabb hőmérsékleti értékek 12—14, a legmagasabbak 27—29 fok között alakulnak. A reggeli órákban he­lyenként köd. RADNÓTI MIKLÓS NAPTÁR SZEPTEMBER Ó hány szeptembert értem eddig ésszel a fák alatt sok csilla, barna ékszer vadgesztenyék. Mind Afrikát idézik, a perzselőt­ a hús esők előtt. Felhőn vet ágyat már az alkonyat s a fáradt fákra fátylas fény esőt. Kibomló konttyal jő az édes ősz. BARÓTHI ÁDÁM: Ősz ■ A Vöröskereszt Megyei Bi­zottságától értesültünk: megye­központunkban beteltek a helyek a vöröskeresztes nővérképző is­kola idén induló évfolyamára. Suighiíjoarán, Reghinben, Timo­­veni­ben, Luduson és Lovatán azonban még lehet iratkozni a helyi kórházak titkárságain. A feliratkozási határidő — szep­tember 10. ■ A Nyugdíjasok Háza érde­kes, hasznos kirándulást szervez tagjai részére szeptember má­sodik felében, melyre még fel lehet iratkozni. A háromnapos kirándulás 14-én kezdődik, s a résztvevők a következő útvonalat járják be: Tirgu-Mure? — Reghiu — Bistrita — Vatra Dornei — Cimpulung Moldovenesc — Put­­na — Radaufi — Piatra Neamt — Bicaz — Lacul Rosu — Tirgu- Mures­. Az útba eső helységek­ben gazdasági, történelmi, kul­turális és turisztikai nevezetes­ségeket látogatnak meg.­­ A Vointa tekepályáján kerül sor szeptember 10 és i­zén a Nemlátók Országos Szövetsége által szervezett országos teke­bajnokság zónaszakaszára. A versenyeken Cluj-Napoca, Baia Mare, Brasov és Târgu-Mure? csapatai vesznek részt. ■ A Reghini Sportfelszerelé­seket Gyártó Vállalat kantinven­­déglője jelentős mellékgazdaság­gal rendelkezik. 150 sertést ne­velnek, juhtenyészetük 250 fős, amiből 150 fejősállat. Nem csoda tehát, hogy az itt étkezők na­ponta 3 féle menü között válo­gathatnak. Hetente egyszer a mellékgazdaságból kikerülő tej­termékek képezik a menü nyers­anyagalapját.­­ Már be lehet iratkozni a Lovatai Művelődési Ház által szervezett gyakorlati tanfolya­mokra. Kazánfűtő- (II. széria) és laboráns szakmában képesí­tést kapnak a végzettek. Pin­céreket, női szabászokat is ki­képeznek ugyanitt. Feliratkozni szeptember 19-ig lehet a 8-as számú villában. A tanfolyamok október elsején kezdődnek. JÓ TUDNI A Zernuti Zöldség- és Magter­mesztő Kísérleti Állomás micé­­lium gyártó részlegén — a Hő­erőmű szomszédságában — ez év augusztus 26-a és november 15-e közötti időszakban 6 napos tan­folyamokat indít azok számára, akik el szeretnék sajátítani a gombatermesztéshez szükséges komposzt-készítés titkát, vala­mint a csiperkegomba termeszté­sének módszereit. Megjegyez­zük, hogy a tanfolyam tananya­gában szerepelnek a gomba ü­­vegházi, pincében, más helyisé­gekben való termesztésének mó­dozatai. ve­ndégszereplés Az Oradeai Álla­mi Színház magyar tagozata az elkövet­kező napokban is­mét megyénkben vendégszerepel. Ez­úttal Victorian Sar­­dou — Emile Mo­reau Szókimondó asszonyság című kétrészes vígjátékét hozzák, Farkas Ist­ván színpadra ámí­tásában. A főbb szerepeket Halasi Erzsébet, Fekete Ká­roly, Ács Tibor, Kiss Török Ildikó, Fábián Enikő, Lász­ló Attila és Meleg Vilmos játsszák. Az előadások he­lye és időpontja: szeptember 5-én Luduson (20 óra), 1-án, 7-én, 8-án Tirgu-Mureșen (17 és 20 óra), 9-én Lo­vatan (17 és 20 óra), 10-én Reghin­ben (17 és 20 óra), 11-én Miercurea Nirajului-on (17 és 20 óra). Felvéte­lünkön: Halasi Erzsébet és Meleg Vilmos az előadás egyik jeleneté­ben. Távolban egy fehér vitorla..., ám ez nem ragyog át a kék tenger egén, egyszerűen csak visszatükröződik, sejtelmesen imbolyog a mamaiai ghiol ritkán nyugodt, ezúttal tükör­sima tükrén, mintegy hivoga­­tóan, vízbemerülésre bíztatva a hőgutától kerülgetett és hő­gutát kerülgető turistákat, a­­kik beleborzonganak a gon­dolatba, hogy néhány nap múlva oda kell hagyniuk a napsütötte partokat, vissza kell térniük a városok asz­faltrengetegébe, ahol egy évig talpuk alá simul majd a ke­mény járda, feledtetve a tengerpart hűs homokját. És a vitorla száll, röpül a tó fö­lött, tengerparti álmokat, va­­kációs álmokat röppentve tova, a csónak szeli a szelíd vizet, apró játékszernek tű­nik a vitorlát kezelő ember, amint a köteleket rángatja, mint ahogy gyermekkori á­­lomjátékká lényegül nemso­kára az idei nyár is. (PÁLOSI FERENC felvétele) Vegye igénybe a Vörös Zászló hirdetési rovatát! ls. A MURES MEGYEI TURISZTIKAI HIVATAL egyhetes kikapcsolódást ajánl a tengerpartra­­ 1988 szeptember 16—23 között. ( Szállítás: külön vonattal. 1­914 lejért (személyenként) biztosítja a szállítást, 6 teljes­­ menüt I-A osztályú vendéglátóipari egységekben. 1 —Jegyzetek--------------------------------------------------------------------------------­típtástfélék, aprábóm Pirospozsgás, napbarnított arcú, ötven körüli férfi lép hozzám a szerkesztőségben, kezében apróhirdetési nyom­tatvány, azt lobogtatja. — Szerkesztő úr, írja már meg nekem, maga jobban tudja. Arcom elárulhatja, hogy nem lelkesedem az ötletért, mert pillanatnyi várakozás után még hozzáteszi: — A szemüvegemet is otthon hagy­tam, nem látom már jól a betűket. Ettől már kénytelen meg­puhulni keménynek amúgy sem mondható szívem ét bár riportom gépbe fűzve vár, nekiveselkedem apróhirdetést fogalmazni. Köszöntőről lenne szó, de amikor az asztalon heverő, már megjelent szabványosak­­ból olvasok föl néhányat, az is kiderül, hogy nem ilyen kell, hanem valami „soha­­még nem olvasott amelyet he­tekig, hónapokig, évekig em­leget a család, a szomszédok, esetleg az egész falu. — A­­zért kértem magát — hunyo­rít a bácsi —, mert olyant, bök az újság felé — akárki tud. Valami egészen különle­ges kell. Ettől bizony kissé fájni kezd a fejem, eleve nem sze­retem a cirádás, „agyonpin­­gált“ jókívánság-hirdetéseket, és most tessék, nem elég szolgálatosként olvasnom a­­zokat, nyomban szülnöm is kell egyet. Kétségbeesetten nézek körül, hátha feltűnik valamelyik kolléga, akire rá­kapaszkodva, halaszthatatlan teendőimre hivatkozva, ki­menthetem magam a bajból, ám a folyosó most éppen ü­­res. Nincs mese — ha már egy­szer elvállaltam — megírom a kért szöveget, amit a bácsi — többszöri útjavítás, „koz­metikázás“ után végre jónak talál. — Kinek lesz? — kérdem a végén, megkönnyebbülten só­ha­jtva. — Kinek? Hát nekem. Ellátom a számat (szokat­lan is, hogy valaki saját ma­gának kívánjon boldog szüle­tésnapot), ám a bácsi nyom­ban magyarázza is: — A fiam­nak, a lányomnak, a me­nyemnek, soha eszébe nem jutna, hogy feladjon egy i­­lyen hirdetést. Hát most meg­mutatom nekik, hogyan kell ezt csinálni. Hátha észhez térnek. (váradi) Mai tárcánk ízlelgetem a szót, formálom, A fokozott hangerővel és ke­resem a visszhangot, amit ben­nem gyűrűzve kelt. A bizalom jóhiszeműséget szül, kizárja a gyanakvást, bizalom nélkül nem lehet társra, barátra lelni, nem teljes a szülő-gyermek, nevelő­diák kapcsolat, nem nézhetik egymást a munkatársak, nem állhat szembe hivatalnok és kliens, elárusító és vásárló. Csa­ládi és társadalmi együttélésünk­ben olyan, mint bármelyik lét­elem az élő szervezetnek. Az élettapasztalat tanított meg a jelentésére és a nélkülözhetet­lenségére, arra, hogy minden­nemű kapcsolatainkban keressük és arra is, hogy gyakran... ne találjuk. A kisgyerek megszokta, hogy táplálékot kap az anyjától s az első kezébe adott játékot is meg­­izleli, hogy aztán kétellyel kós­toljon meg mindent, amihez hozzájut. Ez a spontán kételke­dés tudatosodik benne később, a szülői fenyegetések hatására. — Ha nem eszed meg a spenó­tot, jön a mumus és elvisz! — és legyűri a torkán, a mumustól való félelmében, hogy egyszer aztán ne álljon kötélnek és ne történjen semmi rendkívüli. S abban is elkezd kételkedni, hogy, ha nem rakja rendbe a holmi­ját, jön a milicista bácsi, meg ha nem alszik el, elviszi a zsá­kos. A bizalom elvesztése, a bizonyosság keresése űzi a meg­győződni akarás s egyben az el-­ b­izalom !Bevásárlás A vasárnap reggeli piaci bevásárlásnak külön hangu­lata van. A háziasszony már előre kiterveli a köznapinál finomabb, választékosabb e­­bédet, számba veszi a hozzá­valókat, hogy aztán ő maga, vagy a besegítő férj, esetleg az egész család kivonuljon beszerezni, bőkezűbben mint máskor. Szóval, mindenképp szertartása van ennek az al­kalomnak, különösen ilyen­kor, nyáron. A November 7 negyedbeli piacon nézelődöm, csak nem találok minden szükségest, bekukkintok a csarnokba is. Csodálatos bőség, csakhogy egyelőre álldogálnom kell, többedmagammal, mert a ki­szolgálónő egy fehérköpenyes ismerősét látja el, 7—8 ládá­ból válogatva a paradicsom színe-javát. Előttem egy apu­ka türelmeskedik, kamaszodó fiával s azzal az örömmel, hogy, bár anyuka nem írta fel, ők krumplit is visznek haza, ami külön érdemként könyvelhető el. Két kilót — mondja mosolyogva az apu­ka, mikor a mérleghez ér. — Mit akar, nem látja, hogy disznóknak való? — harsog­ja a hölgy a pulton belül. — A férfi elbizonytalanodva távozik. Tessék kérem, szól nekem. Biztosan tudja hogy tömbházban lakik az illető, s nincs mit csinálnia a hibás áruval, gondolom, és kérek­­ paradicsomot. A rettent­hetetlen kiszolgálónő hátat fordít, úgy tölti meg a papír­­tasakot. Gyorsan a kijárat felé veszem utam, nehogy még felkeltsem valamivel a haragját. És otthon, szomorúan ve­szem szemügyre az elformát­lanodott gumókat, a már át­ázott tasakban. Bizony, olyan fele-forma röfögd négylábúak­­nak való. Engem bezzeg nem figyelmeztetett! — ágaskodik bennem a sértődöttség. Vagy belőlem nem nézte volna ki a tömbházlakót? (ferenczi)

Next