Záhony Körzeti Átrakó, 1984 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

Őszinte véleménycsere Politizáló munkások A beszámoló taggyűlések tapasztalatai Az üzemi pártbizottsághoz tar­tozó 5 pártvezetőség küldöttgyű­lésen, a 28 párta­lapszervezet taggyűlésen értékelte az 1983. évi munkát november 16. és de­cember 10. között. Az éves számvetés, mely min­den párttag és pártalapszervezet életében fontos és megkülönböz­tetett jelentőségű esemény, jól szervezetten, a tagok aktív és cselekvő részvételével sikeresen megvalósult. Az alapszervezeti tagokkal történő egyéni elbe­szélgetések, a pártcsoportülések megtartása, az őszinte hangvéte­lű kritikai szellem kedvező fel­tételeket teremtett a taggyűlé­sek reális értékeléséhez, a kö­vetkező évi feladatok megfogal­mazásához. Sok hozzászóló A pártcsoportülésen nemcsak a tagjaik pártmegbí­zatását érté­kelték, hanem szóltak a vezető­ség munkájáról, az alapszerveze­tek politikai irányító, ellenőrző szerepéről is. Felvetették, hogy több helyen a vezetőségnek kö­vetkezetesebbnek kell lenni a fegyelmezetlen párttagokkal szemben. Megállapították, hogy az alapszervezetek betöltik poli­tikai vezető szerepüket, tekinté­lyük van a területükön dolgozók körében, javult a tömegkapcso­latuk is. A tervezett időpontban (a 3. sz. építésvezetőség kivételé­vel) megtartott beszámoló tag­gyűléseken a párttagság 85 szá­zaléka jelent meg. A megjelenés és a 205 hozzászólás is bizonyít­ja, hogy az üzem párttagjainak döntő többsége részt kér és vál­lal a politika alakításában, döntések előkészítésében és meg­a­hozatalában. A beszámolók összeállítása, őszinte, kritikus, önkritikus hangvétele híven tükrözte az alapszervezetek éves munkáját, támaszkodott az egyéni elbeszél­getéseken elhangzott vélemé­nyekre, javaslatokra. Bár a be­számolók színvonala eltérő volt, de nyíltságuk, őszinteségük elő­segítette az őszinte vélemény­­nyilvánításokat. Az általában jó aktivitású taggyűlések közül is kiemelést igényel a számítás­­technika alapszervezete, ahol a megjelent 13 résztvevőből nyol­can, vagy az üzemigazgatóság II. alapszervezete, a szertárfőnökség, mozdonyvezetők alapszervezete, ahol minden harmadik megje­lent párttag mondta el vélemé­nyét, vagy tette meg javaslatát. Negatív példaként említhető a BFF pártalapszervezete, ahol az alapszervezet éves munkáját ér­tékelő beszámolóhoz mindössze három párttag szólt. Nem dicse­kedhet a taggyűlés jó előkészí­tésével a 3. sz. építésvezetőség pártalapszervezete, ahol azt ké­sőbbi időpontban kellett meg­tartani, vagy a vontatás alap­szervezet, ahol a tagság alig két­harmada jelent meg a beszá­moló taggyűlésen. A beszámolók kiemelten fog­lalkoztak az allapszervezetek belső életével, a pártélet kérdé­sével, a pártcsoportmunka szín­vonalával, a határozatok végre­hajtásának helyzetével. Legtöbb alapszervezetben súlyának meg­felelően foglalkoztak a szerve­zeti élettel, a pártfegyelem, tag­­felvételi munka kérdéseivel. Kü­lön hangsúlyt kapott a pártta­gok személyes példamutatásá­nak, helytállásának fontosságá­val, a meggyőző agitáló szó sze­repének jelentőségéről. Megálla­pították, hogy fejlődik a párt­­irányítás a tömegszervezetek­ben és a gazdasági egységeknél. A jó gazda szemével Mint minden évben a taggyű­léseken a termelő munka minő­sége, a fegyelmezettség és gaz­daságosság is szóba került. Nem csak a beszámolók foglalkoztak a gazdasági élet pártirányításá­val, hanem a hozzászólások igen jelentős hányadából kicsengett az egészséges türelmetlenség és jobbító szándék, a hibák, hiá­nyosságok, szervezetlenségek, esetenkénti felelőtlenségek feltá­rása és megszüntetése érdeké­ben. A gépesített rakodási főnök­ség taggyűlésén ,az egyik hozzá­szólás sok párttag véleményét tükrözte, amikor figyelmeztetett: a jó gazda szemével lássuk meg a hibáinkat, s a mai ember eszé­vel tegyünk annak kijavításáért, de úgy, hogy aki többet tesz és jobban dolgozik, a zsebébe több is kerüljék. A beszámolók, mi­nősítések, hozzászólások is hang­súlyozták: javítani kell az alap­szervezeti munka színvonalát, valamennyi párttag közös és elvhű fellépésére szükség van, hogy a vezetőségi ülések, tag­gyűlések állásfoglalásai testületi döntések legyenek, s ezeknek ér­vényt is kell szerezni. Fontos feladatként jelölték meg az alapszervezetek az ide­ológiai nevelő munka fejleszté­sét, az agitáció szóbeli és szem­léltető javítását. Minél több po­litizáló, érvelő párttag kell ah­hoz, hogy a mai nehéz helyzet­ben eredményeink megvédésé­ért minél több embert megnyer­jünk és értékeink védelmére mozgósítsuk. Ehhez a párttagok jó helytállása és személyes pél­damutatása nélkülözhetetlen — hangzott el több hozzászólásban és beszámolóban egyaránt. Az előbbiekhez is nélkülözhe­tetlen a pártcsoportokban folyó munka javítása, tagjaik infor­máltak, a kisebb közösségek fel­vetésére érzékenyen és­ gyorsan reagálók és felkészültek legye­nek. Pártmegbízatások A beszámolók legtöbb helyen értékelték a pártmegbízatások teljesítését, megállapították,­ hogy a tömegszervezetekben dol­gozó párttagok teljesítik megbí­zatásukat, rajtuk keresztül érvé­nyesül a pártirányítás, a pártha­tározatok levitele, azok helyes értelmezése és a végrehajtás megszervezése. Több beszámoló javuló KISZ-életről adott szá­mot, mely szerint a fiatalok munkában való helytállása, poli­tikai felkészültsége javult, s fej­lődik a KISZ-alapszervezetek párttaggá nevelő munkája. Összességében megállapítható, hogy az 1983-as évet értékelő pártalapszervezeti beszámoló taggyűlések és az ezt megelőző küldöttértekezletek jó előkészítése után szervezetten, jó politikai légkörben tartották meg és ered­ményes munkát végeztek. Az el­hangzott vélemények, javaslatok megvalósítása tovább javíthatja az alapszervezeti munka színvo­nalát. A KISZ-titkárok továbbképzését tartották meg december 14-éni Záhonyban, a művelődési házban. A tavaszi választásokkal kap­­­csolatos tudnivalókat ismertették. A BFF védőangyalai Automa­tikus telefonközpon­tok, irányító-, számítástechnikai, rádióhálózatok, fénysorompók, gurítóautomatikák, vágányfékek és ki tudja hány berendezés fo­lyamatos üzemeltetéséről gon­doskodik a biztosítóberendezési főnökség. A BFF fiataljai évek óta védnökségben dolgoznak. Er­ről érdeklődtünk Dávid Gézától, a BFF vezetőjétől. — A KISZ-esek a gurítópálya­­udva­rokon lévő vágányfékek ja­vítása, üzemeltetése, továbbá a BFF-hez tartozó valamennyi be­rendezés karbantartásai, folya­matos működtetés felett vállal­tak, s teljesítenek védnökséget. — Mi tette a védnökséget szükségessé? — Az, hogy a MÁV-nak a vá­gányfékek — a körzetben 22 van — javítására nincsen köz­ponti javító üzeme, de a vágány­­fékekkel való folyamatos és biz­tonságos munkavégzés kulcsfon­tosságú. Hogy megteremtsük, ennek feltételeit nemegyszer puszta munkaköri kötelességün­­­kön túl is — védnökségben is — tevékenykedünk. A vágányfékek javítására­­ technológiát dolgoz­tunk ki, amit természetesen a gyakorlatban is igen ám, de ahhoz alkalmazunk, alkatrészek is kellenek, s azokat nekünk sem könnyű szereznünk, így az alkat­részek egy részét magunk ter­vezzük, majd járjuk az országot, míg vagy a MÁV-on belüli, vagy azon kívüli gyártóval sikerül el­készíttetni. Ennél fogva­katrész-ellátottságunkat az al­— gondok ellenére — az országos a átlagtól jobbnak ítélem. — Általában nehéz valami­re gyártót keresni. Van-e vala­mi módszere, netán titka a partnerek felkutatásának? — Nem elegendő megírni, el­küldeni a megrendelőlevelet. Ez gyakran nem vezet eredményre. Menni kell a dolgok után. Sok­szor a személyes kapcsolatok ré­vén érjük el, amit szeretnénk. De most nehogy azt gondolja, hogy mi valahol megkeressük az igazgatót, s kérjük: ezt és ezt so­ron kívül gyártsák le. Olykor a munkahelyi vezető (művezető, főművezető) sokkal többet tud tenni. Előfordult: ottjártunkkor az illető gyárban az anyagellátás hiányosságai miatt éppen akado­zott a munka, s talán nem, túl­zás azt mondani: kapóra men­Hideg Nagy János tünk. A munkahelyi vezetők kö­zölték: ha azonnal hozzátok ..., most megcsináljuk. Vittük . .. Szerencsére van néhány embe­rünk, akik nem nyugszanak be­le, hogy ez, vagy az nincs. Ad­dig mennek, intézkednek, míg lesz. Az idén nagy segítséget je­len­tett, hogy a Szovjetuniótól kaptunk egy széles és egy nor­mál vágányféket. A fékjavításo­kat, -cseréket igyekszünk úgy végezni, hogy azzal a rendező pályaudvarokon minél kevesebb fennakadást okozzunk. Nemré­gen a vágányfékek javításában elért eredményekért a BFF 32 ezer forint jutalmat kapott. — És a számítástechnikai hálózatnál vállalt védnökség? — Annál abból indultunk ki, hogy hazánkban még ilyen szá­mítástechnikai hálózatot nem építettek. A tervek megvalósítá­sa során egy sor, előre nem lá­tott gondot kellett gyorsan, ru­galmasan megoldani, amiben a védnökségnek szintén komoly szerepe volt. Az építés már a teljes befejezéséhez közeledik. De ezzel a védnökségnek nincs vége, mert most már a folyama­tos és zavartalan kell segítenünk. Nem üzemeltetési játék. A s­zá­mí­tó­gépeket f­olyamat­v­ezér­­lésre használják, termelési te­vékenységet irányítanak vele. A rádiók javítóbázisát már megte­remtettük, a távgépíróknál pedig hasonlót tervezünk. — Az emberek eléggé vi­gyáznak ezekre a kényes be­rendezésekre? — E téren még van javítani­való, de a jobbulás szembeötlő. Egyre jobban megtartják a be­rendezések kezelési utasítását, s ha elromlott —k­ az az esetbeni teendőket. Olyan gond is volt, hogy az emberek nem használ­ták a rendelkezésükre álló tech­nikát, például amíg a kocsifel­­íróknál nem tették kötelezővé a rádió használatát, addig könyv­vel, lassan, sok hibalehetőséggel dolgoztak. Ez már megszűnt. — Ez a védnökségük min alapszik? — Azon, hogy a BFF dolgozói szeretik a munkájukat. Bonyo­lult technikával dolgoznak, fia­talok, lendületesek, jól képzet­tek. Céljuk: az üzemigazgatóság előtt álló feladatok elvégzését a tőlük telhetően — pluszmunkák­­­kal, túlórákkal, újításokkal is —­­segíteni. Cselényi György Nyugdíjas vezetők találkozója Hogy érzi magát? A fenti kérdés sokszor elhang­zott azon a találkozón, amit a közelmúltban rendezett területi szakszervezeti bizottság a záho­nyi állomás protokoll termében. A házigazda jogán Verba Ferenc, a TSZB titkára köszöntötte a meghívottakat. Azokat a volt párt-, szakszervezeti és gazdasá­gi vezetőket hívták meg, akik egy emberöltőt töltöttek a MÁV kötelékében. Olyan volt vezető­ket, akik megteremtették Záhony vasúti körzet alapjait, de abban is sokat tettek, hogy a nagyköz­ség úgy nézzen ki, mint ahogy jelenleg látható. — Célunk az volt, hogy a mai rohanó életben álljunk meg egy kis időre és köszönjük munkájukat — mondta meg a Ferenc. — Találkozzunk Verba önök­kel, találkozzanak egyben tájékoztatót egymással, adjunk körzet jelenlegi helyzetéről, vár­a­tozásokról, feladatainkról. Sokat tanultunk a jelenlévőktől, meg­tanítottak bennünket a szocialis­ta társadalom építésére, úgy hisszük ez sikerült is. Ezt követően Gerőcs István, az üzemi pártbizottság titkára üd­vözölte a meghívottakat, majd így folytatta: — Nekünk szerencsénk volt, volt kitől és volt mit tanulnunk, mi igyekeztünk munkánk során hasznosítani. Új világban — Die­sel­, villamos mozdonyok — élünk, de nosztalgiával gondo­lunk vissza a „gőzös” korszak­ra is. A gazdasági vezetés részéről­­ Sipos István üzemigazg­ató-he­lyettes adott tájékoztatót. A kö­vetkezőket hangsúlyozta: “ Abban a szellemben dolgo­zunk, amit önöktől tanultunk. Megtanították velünk, hogyan kell a vasutat szeretni, valamint arra, hogy mi, vezetők minden helyzetben legyünk kitartóak. Az üzemigazgatóság létrejöttével nagyobb önállóságot, ugyanakkor nagyobb felelősséget is kapott a körzet. Jobb lett a normál kocsi­ellátás, ami meghatározó a kör­zet munkájában. Tudják önök is — folytatta —, hogy az átrakó brigádok létszáma egyre fogy, ezért ésszerű munkaerő-átcso­portosítást és nagyarányú társa­dalmi munkát s­zerveztünk eb­ben az­ évben is, így jelentős mennyiségű széles kocsi került átrakásra a kézi vágányokon. Szavait a számítógép belépésé­nek jelentőségével fejezte be. A jelenlévők közül többen is kértek szót. Pálosi István: — Gépesítés van, lesz, de az ember a meghatározó. Amint a tájékoztatóból hallottam, meg­nyugodva vettem tudomásul, hogy jó kezekben van a vezetés és hogy a dolgozókkal a kapcso­lat, a viszony. Buczkó Ferenc, aki 12 évet töltött Záhonyban különböző be­osztásokban, így vélekedett: — Megragadtunk, megszeret­tük ezt a vidéket. Igyekeztünk lelkesen, vasutas szívvel dolgoz­ni, tapasztalatainkat átadni a fiataloknak. Balogh Gyula: — Mindent elkövettünk annak érdekében, hogy menjen a vasút, nem válogattunk a módszerek­ben. S. Kovács István 12 éven ke­resztül állomás­-, illetve körzeti főnöki posztot töltött be. — Nyugdíjas társaim nevében is megköszönöm a meghívót, ami nagyon jólesett valamennyiünk­nek. Záhony körzet munkáját nagyítóval nézik, jobb, nehezebb lesz ezért kénye­a vezetők­­ munkája. Legyenek igényesek nemcsak a munkában, de a fe­gyelem megtartásában is. A fia­talokat neveljék, oktassák türe­lemmel, találják meg az utat hozzájuk. Végül sok sikert kívánt a je­lenlegi vezetőknek, majd így fe­jezte be: — Szerettem ezt a szívesen gondolok vissza. körzetet. Meg­szerettem a szabolcsi embereket Záhony körzet dolgozóit. Enged­jék meg, hogy nyugdíjas tár­saim nevében is sikerekben gaz­dag, boldog új évet kívánjak a körzet dolgozóinak, vezetődnek. A címben lévő kérdésre a fele­let magától adódik: „Köszönöm jól vagyunk.”­ Amikor búcsúzás­ra került sor, tudtuk, találko­zunk velük holnap, holnapután utcán és másutt azokkal, akik egyet akarnak velünk: szebbé, jobbá tenni életünket, könnyeb­bé munkánkat. Hosszan tartó jó egészséget kívánunk valamen­­­nyi­üknek. Szőgyényi Bertalan

Next