Záhony Körzeti Átrakó, 1984 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Őszinte véleménycsere Politizáló munkások A beszámoló taggyűlések tapasztalatai Az üzemi pártbizottsághoz tartozó 5 pártvezetőség küldöttgyűlésen, a 28 pártalapszervezet taggyűlésen értékelte az 1983. évi munkát november 16. és december 10. között. Az éves számvetés, mely minden párttag és pártalapszervezet életében fontos és megkülönböztetett jelentőségű esemény, jól szervezetten, a tagok aktív és cselekvő részvételével sikeresen megvalósult. Az alapszervezeti tagokkal történő egyéni elbeszélgetések, a pártcsoportülések megtartása, az őszinte hangvételű kritikai szellem kedvező feltételeket teremtett a taggyűlések reális értékeléséhez, a következő évi feladatok megfogalmazásához. Sok hozzászóló A pártcsoportülésen nemcsak a tagjaik pártmegbízatását értékelték, hanem szóltak a vezetőség munkájáról, az alapszervezetek politikai irányító, ellenőrző szerepéről is. Felvetették, hogy több helyen a vezetőségnek következetesebbnek kell lenni a fegyelmezetlen párttagokkal szemben. Megállapították, hogy az alapszervezetek betöltik politikai vezető szerepüket, tekintélyük van a területükön dolgozók körében, javult a tömegkapcsolatuk is. A tervezett időpontban (a 3. sz. építésvezetőség kivételével) megtartott beszámoló taggyűléseken a párttagság 85 százaléka jelent meg. A megjelenés és a 205 hozzászólás is bizonyítja, hogy az üzem párttagjainak döntő többsége részt kér és vállal a politika alakításában, döntések előkészítésében és megahozatalában. A beszámolók összeállítása, őszinte, kritikus, önkritikus hangvétele híven tükrözte az alapszervezetek éves munkáját, támaszkodott az egyéni elbeszélgetéseken elhangzott véleményekre, javaslatokra. Bár a beszámolók színvonala eltérő volt, de nyíltságuk, őszinteségük elősegítette az őszinte véleménynyilvánításokat. Az általában jó aktivitású taggyűlések közül is kiemelést igényel a számítástechnika alapszervezete, ahol a megjelent 13 résztvevőből nyolcan, vagy az üzemigazgatóság II. alapszervezete, a szertárfőnökség, mozdonyvezetők alapszervezete, ahol minden harmadik megjelent párttag mondta el véleményét, vagy tette meg javaslatát. Negatív példaként említhető a BFF pártalapszervezete, ahol az alapszervezet éves munkáját értékelő beszámolóhoz mindössze három párttag szólt. Nem dicsekedhet a taggyűlés jó előkészítésével a 3. sz. építésvezetőség pártalapszervezete, ahol azt későbbi időpontban kellett megtartani, vagy a vontatás alapszervezet, ahol a tagság alig kétharmada jelent meg a beszámoló taggyűlésen. A beszámolók kiemelten foglalkoztak az allapszervezetek belső életével, a pártélet kérdésével, a pártcsoportmunka színvonalával, a határozatok végrehajtásának helyzetével. Legtöbb alapszervezetben súlyának megfelelően foglalkoztak a szervezeti élettel, a pártfegyelem, tagfelvételi munka kérdéseivel. Külön hangsúlyt kapott a párttagok személyes példamutatásának, helytállásának fontosságával, a meggyőző agitáló szó szerepének jelentőségéről. Megállapították, hogy fejlődik a pártirányítás a tömegszervezetekben és a gazdasági egységeknél. A jó gazda szemével Mint minden évben a taggyűléseken a termelő munka minősége, a fegyelmezettség és gazdaságosság is szóba került. Nem csak a beszámolók foglalkoztak a gazdasági élet pártirányításával, hanem a hozzászólások igen jelentős hányadából kicsengett az egészséges türelmetlenség és jobbító szándék, a hibák, hiányosságok, szervezetlenségek, esetenkénti felelőtlenségek feltárása és megszüntetése érdekében. A gépesített rakodási főnökség taggyűlésén ,az egyik hozzászólás sok párttag véleményét tükrözte, amikor figyelmeztetett: a jó gazda szemével lássuk meg a hibáinkat, s a mai ember eszével tegyünk annak kijavításáért, de úgy, hogy aki többet tesz és jobban dolgozik, a zsebébe több is kerüljék. A beszámolók, minősítések, hozzászólások is hangsúlyozták: javítani kell az alapszervezeti munka színvonalát, valamennyi párttag közös és elvhű fellépésére szükség van, hogy a vezetőségi ülések, taggyűlések állásfoglalásai testületi döntések legyenek, s ezeknek érvényt is kell szerezni. Fontos feladatként jelölték meg az alapszervezetek az ideológiai nevelő munka fejlesztését, az agitáció szóbeli és szemléltető javítását. Minél több politizáló, érvelő párttag kell ahhoz, hogy a mai nehéz helyzetben eredményeink megvédéséért minél több embert megnyerjünk és értékeink védelmére mozgósítsuk. Ehhez a párttagok jó helytállása és személyes példamutatása nélkülözhetetlen — hangzott el több hozzászólásban és beszámolóban egyaránt. Az előbbiekhez is nélkülözhetetlen a pártcsoportokban folyó munka javítása, tagjaik informáltak, a kisebb közösségek felvetésére érzékenyen és gyorsan reagálók és felkészültek legyenek. Pártmegbízatások A beszámolók legtöbb helyen értékelték a pártmegbízatások teljesítését, megállapították, hogy a tömegszervezetekben dolgozó párttagok teljesítik megbízatásukat, rajtuk keresztül érvényesül a pártirányítás, a párthatározatok levitele, azok helyes értelmezése és a végrehajtás megszervezése. Több beszámoló javuló KISZ-életről adott számot, mely szerint a fiatalok munkában való helytállása, politikai felkészültsége javult, s fejlődik a KISZ-alapszervezetek párttaggá nevelő munkája. Összességében megállapítható, hogy az 1983-as évet értékelő pártalapszervezeti beszámoló taggyűlések és az ezt megelőző küldöttértekezletek jó előkészítése után szervezetten, jó politikai légkörben tartották meg és eredményes munkát végeztek. Az elhangzott vélemények, javaslatok megvalósítása tovább javíthatja az alapszervezeti munka színvonalát. A KISZ-titkárok továbbképzését tartották meg december 14-éni Záhonyban, a művelődési házban. A tavaszi választásokkal kapcsolatos tudnivalókat ismertették. A BFF védőangyalai Automatikus telefonközpontok, irányító-, számítástechnikai, rádióhálózatok, fénysorompók, gurítóautomatikák, vágányfékek és ki tudja hány berendezés folyamatos üzemeltetéséről gondoskodik a biztosítóberendezési főnökség. A BFF fiataljai évek óta védnökségben dolgoznak. Erről érdeklődtünk Dávid Gézától, a BFF vezetőjétől. — A KISZ-esek a gurítópályaudvarokon lévő vágányfékek javítása, üzemeltetése, továbbá a BFF-hez tartozó valamennyi berendezés karbantartásai, folyamatos működtetés felett vállaltak, s teljesítenek védnökséget. — Mi tette a védnökséget szükségessé? — Az, hogy a MÁV-nak a vágányfékek — a körzetben 22 van — javítására nincsen központi javító üzeme, de a vágányfékekkel való folyamatos és biztonságos munkavégzés kulcsfontosságú. Hogy megteremtsük, ennek feltételeit nemegyszer puszta munkaköri kötelességünkön túl is — védnökségben is — tevékenykedünk. A vágányfékek javítására technológiát dolgoztunk ki, amit természetesen a gyakorlatban is igen ám, de ahhoz alkalmazunk, alkatrészek is kellenek, s azokat nekünk sem könnyű szereznünk, így az alkatrészek egy részét magunk tervezzük, majd járjuk az országot, míg vagy a MÁV-on belüli, vagy azon kívüli gyártóval sikerül elkészíttetni. Ennél fogvakatrész-ellátottságunkat az al— gondok ellenére — az országos a átlagtól jobbnak ítélem. — Általában nehéz valamire gyártót keresni. Van-e valami módszere, netán titka a partnerek felkutatásának? — Nem elegendő megírni, elküldeni a megrendelőlevelet. Ez gyakran nem vezet eredményre. Menni kell a dolgok után. Sokszor a személyes kapcsolatok révén érjük el, amit szeretnénk. De most nehogy azt gondolja, hogy mi valahol megkeressük az igazgatót, s kérjük: ezt és ezt soron kívül gyártsák le. Olykor a munkahelyi vezető (művezető, főművezető) sokkal többet tud tenni. Előfordult: ottjártunkkor az illető gyárban az anyagellátás hiányosságai miatt éppen akadozott a munka, s talán nem, túlzás azt mondani: kapóra menHideg Nagy János tünk. A munkahelyi vezetők közölték: ha azonnal hozzátok ..., most megcsináljuk. Vittük . .. Szerencsére van néhány emberünk, akik nem nyugszanak bele, hogy ez, vagy az nincs. Addig mennek, intézkednek, míg lesz. Az idén nagy segítséget jelentett, hogy a Szovjetuniótól kaptunk egy széles és egy normál vágányféket. A fékjavításokat, -cseréket igyekszünk úgy végezni, hogy azzal a rendező pályaudvarokon minél kevesebb fennakadást okozzunk. Nemrégen a vágányfékek javításában elért eredményekért a BFF 32 ezer forint jutalmat kapott. — És a számítástechnikai hálózatnál vállalt védnökség? — Annál abból indultunk ki, hogy hazánkban még ilyen számítástechnikai hálózatot nem építettek. A tervek megvalósítása során egy sor, előre nem látott gondot kellett gyorsan, rugalmasan megoldani, amiben a védnökségnek szintén komoly szerepe volt. Az építés már a teljes befejezéséhez közeledik. De ezzel a védnökségnek nincs vége, mert most már a folyamatos és zavartalan kell segítenünk. Nem üzemeltetési játék. A számítógépeket folyamatvezérlésre használják, termelési tevékenységet irányítanak vele. A rádiók javítóbázisát már megteremtettük, a távgépíróknál pedig hasonlót tervezünk. — Az emberek eléggé vigyáznak ezekre a kényes berendezésekre? — E téren még van javítanivaló, de a jobbulás szembeötlő. Egyre jobban megtartják a berendezések kezelési utasítását, s ha elromlott —k az az esetbeni teendőket. Olyan gond is volt, hogy az emberek nem használták a rendelkezésükre álló technikát, például amíg a kocsifelíróknál nem tették kötelezővé a rádió használatát, addig könyvvel, lassan, sok hibalehetőséggel dolgoztak. Ez már megszűnt. — Ez a védnökségük min alapszik? — Azon, hogy a BFF dolgozói szeretik a munkájukat. Bonyolult technikával dolgoznak, fiatalok, lendületesek, jól képzettek. Céljuk: az üzemigazgatóság előtt álló feladatok elvégzését a tőlük telhetően — pluszmunkákkal, túlórákkal, újításokkal is —segíteni. Cselényi György Nyugdíjas vezetők találkozója Hogy érzi magát? A fenti kérdés sokszor elhangzott azon a találkozón, amit a közelmúltban rendezett területi szakszervezeti bizottság a záhonyi állomás protokoll termében. A házigazda jogán Verba Ferenc, a TSZB titkára köszöntötte a meghívottakat. Azokat a volt párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetőket hívták meg, akik egy emberöltőt töltöttek a MÁV kötelékében. Olyan volt vezetőket, akik megteremtették Záhony vasúti körzet alapjait, de abban is sokat tettek, hogy a nagyközség úgy nézzen ki, mint ahogy jelenleg látható. — Célunk az volt, hogy a mai rohanó életben álljunk meg egy kis időre és köszönjük munkájukat — mondta meg a Ferenc. — Találkozzunk Verba önökkel, találkozzanak egyben tájékoztatót egymással, adjunk körzet jelenlegi helyzetéről, váratozásokról, feladatainkról. Sokat tanultunk a jelenlévőktől, megtanítottak bennünket a szocialista társadalom építésére, úgy hisszük ez sikerült is. Ezt követően Gerőcs István, az üzemi pártbizottság titkára üdvözölte a meghívottakat, majd így folytatta: — Nekünk szerencsénk volt, volt kitől és volt mit tanulnunk, mi igyekeztünk munkánk során hasznosítani. Új világban — Diesel, villamos mozdonyok — élünk, de nosztalgiával gondolunk vissza a „gőzös” korszakra is. A gazdasági vezetés részéről Sipos István üzemigazgató-helyettes adott tájékoztatót. A következőket hangsúlyozta: “ Abban a szellemben dolgozunk, amit önöktől tanultunk. Megtanították velünk, hogyan kell a vasutat szeretni, valamint arra, hogy mi, vezetők minden helyzetben legyünk kitartóak. Az üzemigazgatóság létrejöttével nagyobb önállóságot, ugyanakkor nagyobb felelősséget is kapott a körzet. Jobb lett a normál kocsiellátás, ami meghatározó a körzet munkájában. Tudják önök is — folytatta —, hogy az átrakó brigádok létszáma egyre fogy, ezért ésszerű munkaerő-átcsoportosítást és nagyarányú társadalmi munkát szerveztünk ebben az évben is, így jelentős mennyiségű széles kocsi került átrakásra a kézi vágányokon. Szavait a számítógép belépésének jelentőségével fejezte be. A jelenlévők közül többen is kértek szót. Pálosi István: — Gépesítés van, lesz, de az ember a meghatározó. Amint a tájékoztatóból hallottam, megnyugodva vettem tudomásul, hogy jó kezekben van a vezetés és hogy a dolgozókkal a kapcsolat, a viszony. Buczkó Ferenc, aki 12 évet töltött Záhonyban különböző beosztásokban, így vélekedett: — Megragadtunk, megszerettük ezt a vidéket. Igyekeztünk lelkesen, vasutas szívvel dolgozni, tapasztalatainkat átadni a fiataloknak. Balogh Gyula: — Mindent elkövettünk annak érdekében, hogy menjen a vasút, nem válogattunk a módszerekben. S. Kovács István 12 éven keresztül állomás-, illetve körzeti főnöki posztot töltött be. — Nyugdíjas társaim nevében is megköszönöm a meghívót, ami nagyon jólesett valamennyiünknek. Záhony körzet munkáját nagyítóval nézik, jobb, nehezebb lesz ezért kényea vezetők munkája. Legyenek igényesek nemcsak a munkában, de a fegyelem megtartásában is. A fiatalokat neveljék, oktassák türelemmel, találják meg az utat hozzájuk. Végül sok sikert kívánt a jelenlegi vezetőknek, majd így fejezte be: — Szerettem ezt a szívesen gondolok vissza. körzetet. Megszerettem a szabolcsi embereket Záhony körzet dolgozóit. Engedjék meg, hogy nyugdíjas társaim nevében is sikerekben gazdag, boldog új évet kívánjak a körzet dolgozóinak, vezetődnek. A címben lévő kérdésre a felelet magától adódik: „Köszönöm jól vagyunk.” Amikor búcsúzásra került sor, tudtuk, találkozunk velük holnap, holnapután utcán és másutt azokkal, akik egyet akarnak velünk: szebbé, jobbá tenni életünket, könnyebbé munkánkat. Hosszan tartó jó egészséget kívánunk valamennyiüknek. Szőgyényi Bertalan