Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-15 / 63. szám

Március 15. ünnepséggel E^*ers*eg*en és Mad­zsán Március idusa 102. évfordu­lóján Zalaegerszeg dolgozó népe ismét lerójja háláját a szabadságunkért és független­ségünkért küzdő A megyeszékhely hőseinknek­ dolgozói kivonulnak a Csány László szoborhoz és a 10 órakor dél­előtt kezdődő ünnepély ke­retében adózik szabadsághar­cunk hőseinek. Az ünnepi elő­adó Simon Ferenc elvtárs, MB-tag lesz. Az üzemek, a ter­melőcsoportok és hivatalok dolgozói fogadalmat tesznek, hogy szabadsághőseink nyom­dokán haladva, váll-váll mel­lett küzdenek a béke megvédé­séért és nagy ügyünk, a szo­cializmus megvalósításáért. ★ A nagykanizsai ifjúság ha­talmas béke­tüntetése lesz a mai március 15-i ünnepség amelyen egyben kifejezik Bárt és Rákosi elvtárs iránti a hálájukat az egységes ifjúsági szervezet létrehozásáért. Az ifjúság délelőtt 10 óra­kor gyülekezik a MINSz szék­házában, ahonnan zászlókkal és transzparensekkel vonulnak a Deák­ téri Petőfi-szoborhoz. A magyar és szovjet himnus­­­szal kezdődik az ünnepség, majd koszorúkat helyeznek el a szobornál. Utána Kósa Lajos elvtárs, a MINSz megyei tit­kára mond ünnepi beszédet. Az ünnepség az Internacioná­­léval ér véget. ★ A Néphadsereg nagykani­­zsán állomásozó egyik alakula­ta szerdán, március 15-én egésznapos zászlóavatási ün­nepséget rendez. Az ünnepi műsor reggel 7 órakor 24 kür­tös Szabadság-téri ébresztőjé­vel kezdődik, majd­ a Gábor Áron laktanyában fél 11 óra­kor kezdődik a zászló átadás­átvételi ünnepély. Térzene, ün­nepi ebéd, a laktanyában meg­rendezett honvédműsor után este 6 órakor hangversennyel •^srebbkötött műsoros est lesz a Városi Mozi helyiségében, majd 9 órakor fáklyás-zenés felvonulás a Szovjet Hősi Em­­lékműhöz és koszorúzás követ­kezik. A napot a szakszerve­zeti székház nagytermében tánc zárja be. A zászlóavatás­ ünnepséggel kapcsolatban már­cius 15-i képkiállítás is lesz a szakszervezeti székház nagy­termében délelőtt 10 órától délután 3 óráig. Elindult az első 500-as szerelvény Nagykanizsáról A nagykanizsai pályaudva­ron indulásra készen áll és ij­agy füstfelleget ereget kémé­nyéből egy „424-es“. A hozzá­csatolt személykocsikba egy­más után szállnak be nagy cso­magokkal az utasok. Ez a jele­net szinte minden órában meg­ismétlődik a nagykanizsai ál­lomáson, most azonban ünne­pélyesebbek a pillanatok. Külö­nösen a mozdonynál lázas a hangulat. A nem mindennapi készülődés okára Fehér Sán­dor, a fűtőházi VB titkára ad választ. — Mo­st, a 15—45-ös pécsi szerelvénnyel indul el Nagy­kanizsán is az 500-as mozga­lom. Átvizsgálva minden csavar Laza György elvtárs moz­donyvezető két fűtőjével, Nagy Lajossal és Nagy Dezsővel még néhány perccel az indulás előtt fürkésző szemekkel jár­ják körül a mozdonyt. Meg­néznek minden csavart, min­den kis alkatrészt, hogy a moz­donyban nincs-e valami hiba. — Már két napja készülünk az indulásra — mondja Laz­a elvtárs. A fűtőháziak dolga ugyan mindent átnézni, de mi is jelen voltunk, mert szemé­lyesen akartunk részt venni az előkészületeken. Menetlevél kerül elő olajos zubbonyának zsebéből. E sze­rint a mozdony elég tekinté­lyes utat fog megtenni. Nagy­kanizsa — Pécs — Dombóvár — Nagykanizsa lesz a mozdony útja. — Kanizsáról—Pécsre sze­mélyt viszünk, onnan pedig Dombóvárig tehervonatot — magyarázza —. A tehervona­tot 2.000 tonnás terheléssel. Ezzel is két legyet ütünk egy­­csapásra — mondja vidáman nevetve. Közben visszajön az egyik fűtő, jelenti, hogy a mozdony szénkészlete elég lesz a hosszú útra. Elég a szén — A mozdonyállás kiküszö­bölésével előreláthatólag mint­egy 3 tonna szenet fogunk megtakarítani —­ jegyzi meg Nagy Dezső. — De az is lehet, hogy jó­val több lesz — szőlőközbe a másik Nagy —. Ugyanis a szén­tak­arékossáorban is szeretnénk komoly eredményeket elérni. A fűtőkre nagy feladat vár az úton. Egész éjszaka utazni fognak. Laza elvtárs úgy osz­totta be, hogy kétóránként váltják egymást a fűtők. Percről-percre közeleg az indulás ideje- A mozdony veze­tője és a fűtők felszállnak. A 15—45- ös elindult —• örömmel indulunk az első útra — mondják, amikor felkapaszkodnak a mozdonyra — Rákosi elvtárs beszéde és Négy ifjúmunkás állított be szombat délben a nagykanizsai fűtőház irodájába: Németh László, Szabó József, Seláf József és Tóth Imre. — Az egységes ifjúsági szervezet megalakításának örö­mére bejelentjük, hogy felsza­badulásunk ötéves évfordulójá­ra megalakítjuk a szénkezelők­­nél az ifjúmunkás brigádot — állt elő Németh László. Fehér Sándor elvtárs, az ÜB titkára örömmel fogadta a fia­talok bejelentését s pár perc múlva már készen állt a bri­gádszerződés, amelyben négy ifjúmunkás vállalta, hogy a a termelésben jó példával jár elő. A brigádban négyen elvég­zik naponta a korábban öt em­berre megállapított munkát, a nálunk járt szovjet sztahá­­novista vasutasok példáját kö­vetve, mi is sztahánovista mozdonyvezetők akarunk len­ni, mert ezzel is elősegítjük a szocializmus építésének az ügyét. A forgalmista már megje­lent a piros tárcsával. A vo­nat méltóságteljes lassúsággal megindult. Néhányan integet­nek még, majd a szemafor mö­gött eltűnik a vonat. Az első 500-as elindult Nagykanizsá­ról. Egyénileg pedig vállalták, hogy április 4-ére, felszabadu­lásunk ötéves évfordulójára fejenként 10 százalékkal eme­lik a teljesítményüket. Örömmel írták alá a fiata­lok az eléjük tett jegyzőköny­vet. Mikor kimentek a helyi­ségből, összenéztek, majd Né­meth László megszólalt. — Gyerekek, ezentúl úgy dolgozunk, h­ogy ne csak végre­hajtsuk a vállalásunkat, ha­nem túlszárnyaljuk. Kézfogással pecsételték meg e­gymás között az ígéretet és a még hátralévő időben kettő­zött szorgalommal dolgoztak, mert nemcsak 10 százalékkal, hanem jóval többel is meg akarják ünnepelni április 4-ét. Felszabadulásunk ötödik évfordulójára. • • A­ szombathelyi vasutas kultúrgárda nag­ysikerű veuiteg-fferepese Zalaegerszegen Az új szocialista kultúra nagyszerű és felejthetetlen megnyilvánulásának színhelye volt vasárnap este a zalaeger­szegi Pedagógiai gimnázium. A szombathelyi vasutas szak­­szervezet igazgatósági kultúr­­csoportja a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap keretében nagysikerű műsoros kultúres­tet rndezett. Húsztagú zenekaruk legki­válóbb szovjet zeneszerzők műveivel szórakoztatta Zala­egerszeg dolgozóit. Osztatlan sikert aratott Rózsa Ferenc Rimszki-Korzakov­ hindu dalá­val. A táncegyüttes szovjet népi táncokat mutatott be. A jól összeszokott csoport káp­rázatos száma volt a „Munka után a kolhozban“ című szov­jet népi tánc és a „Bjelorussz Komszomol-tánc“. A műsort szavalatok és ki­sebb tréfás jelenetek is tarkí­tották. A legnagyobb sikert ta­lán mégis a zenekar aratta Alexandrov: A Vörös Hadse­reg jubileumi indulójával. S amikor befejezésül felcsendül­tek a Köztársasági Induló jól­­ismert hangjai, valamennyien éreztük, hogy gazdagabbak lettünk: a hatalmas Szovjet­unió kultúrájának ezek az ajándékai előbbre vittek ben­nünket egy lépéssel. KKZ Szerda, 1950. március 15. Megértettük április 4. jelentőségét Mint minden üzemünkben, a bázakerettyei MAORT-nál is nagy lelkesedéssel készül­nek megünnepelni a dolgozók április 4-ét, felszabadulásunk ötödik évfordulóját. Ezzel kap­csolatosan számos jel és kez­­­deményezés arra mutat, hogy fizikai dolgozók valóban munkájuk legjavával, teljesít­ményeik fokozásával kíván­ják emelni e nagy nap és je­lentőségteljes ünnep fényét. Tudatában vannak annak, hogy a Szovjeunió hősies helytállása, a Vörös Hadsereg vitáraszóló győzelme tette le­hetővé számunkra is, hogy most szabad és független ha­zában élhetünk és építhetjük saját boldog jövőnket a Párt­tal, Rákosi elvtárssal és Tervvel. Ezért is ajánlotta fel a Hujber elvtárs, a fúrási alap­szervezet titkára, hogy április 4-ére két 200-as brigádot ala­kít és a jobb munkaszervezés, újítások és észszerüsítések ré­vén fokozatosan emelik telje­­sítményüket. A gépműhely alapszervezetének titkára Sztá­lin elvtársra, a baráti Szovjet­unióra gondolt, amikor elha­tározta, hogy április 4-én cso­portjával úgy ünnepel a leg­méltóbban, bírja a maga ha ő is megala­200-as gépmű­­helyi brigádját. Két példát ragadtunk ki csak a sok közül, de ez a két példa­ rávilágít, arra, hogy a MAORT bázakerettyei dolgo­­zói átérzik e nagy ünnepnap­ jelentőségét. Viszont nem mondhatjuk ezt el a szellemi dol*­gozók egy kisebb hányadáról, akik távol tartották magukat a lázas készülődéstől és kö­­­zönyösen szemlélték, hogy mi­ történik körülöttük. Persze csak egy elenyésző csoportról van szó, amely inkább szá­­mít­ja magát a régi MAORT, tisztviselői apparátusához, mint az új életet építő, új verseny­lázban égő fizikai munkások­hoz. Hiba van itt a verseny­szellemmel és hiba van ennél a bizonyos kis csoportnál a munkához való viszonnyal is, jóllehet Pártunk minden segít­séget megad ahhoz, hogy meg­találják helyüket s hogy fel­ismerjék új helyzetüket. Azt hisszük azonban, hogy az öntudatos szellemi dolgo­zók példájára még azok is, akik eddig idegenkedve szem­lélték az új lehetőségek, a szo­cialista munkaverseny kibon­takozását, változtatnak eddigi felfogásukon és Pártunk hívó szavára hallgatva, részt kér­nek és részt vállalnak szocia­lista épitőmunkánkból. HORVÁTH ELEK párttitkár. Egy üzemi termelési értekezlet eredményei és hibái A zalaegerszegi vasút dol­gozói hétfőn termelési értekez­letre gyűltek össze és ez alka­lommal megbeszélték azokat a problémákat, amelyek a ver­­senymozgalom szélesebb körű kiterjesztésével kapcsolatosan — különösen az utóbbi időben termelést gátló tényezőkként jelentkeztek. Az értekezleten megjelent Tóth János elvtárs, a területi titkárság kiküldötte is, valamint a fűtőház, forga­lom és pályafenntartás dolgo­zóinak jelentékeny része. Az értekezlet első napirendi pontjaként Gerhardt elvtárs, termelési felelős ismertette az eddig elért eredményeket és megemlítette, hogy a Központi Vezetőség határozata szellemében két 200-as forgalmi brigád alakult, valamint sikeresen út­jára indult az 500-as mozga­lom is. Jelentős eredmény az, hogy a dolgozóknak majdnem 100 százaléka áll egyéni versenyben és április 4-re jelentős érték­ben tett felajánlást, amelynek egy részét máris teljesítették. Ugyancsak eredményként kell elkönyvelni azt, hogy a pálya­fenntartás a múlt havi 127 százalékos átlagos termelésé­hez képest újabb 8 százalék­kal emelte átlagos teljesítmé­nyét aránylag rossz szerszá­mokkal, kedvezőtlen munka­­körülmények között. Az ered­mények mellett azonban ko­moly hibák is mutatkoznak. Jellemzésként felhozza, hogy nemrégiben 8 mozdony és két motor maradt ,,fekve“ kazán­pörkölés, illetve anyaghiba miatt — végeredményben tehát gon­datlanságból, ból,hanyagság­Sok a javítani való az osz­tálymérnökség munkáján, minthogy a műszakiak túl vannak zsúfolva adminisztra­tív teendőkkel, emellett vi­­­szont elhanyagolják a külső ellenőrzéseket, ami komoly hiba. Tapasztalta más oldalról, hogy a fűtőház vezetősége és a dolgozók kö­zött nincs meg a kellő kapcso­lat és ez kihat a versen­ymoz­­galom fejlődésére. Az üzem­fenntartó jellegű munkáknál szűk a keresztmetszet, rosszak, elavultak a szerszámok s való­­­ságos fizikai megerőltetést je­lent az ezekkel végzett mun­ka. Kevés az újítás, észszerű­­sítés, ami javítana az elavult eszközökön és megkönnyítené a termelést. A hozzászólók nagyjából megerősítették Gerhardt elv­társ beszámolóját és néhány észrevétel felvetődött az érte­kezleten. — Pecsics István pályamester javasolja admi­nisztrátorok beállítását, hogy gyakorlati munkájukat igy gondosabban elláthassák. —* Sinka István elvtárs, lakatos felveti, hogy a fütőháznál né­mely esetben több a kézi, mint a géppel végzett munka. Pél­dául hiányzik egy villanyfutő­­gép s igy kereplővel kénytele­nek fúrni a szegcsavarokat, ami éppen kétszer annyi időt vesz igénybe. — Ormai Gyula mérnök kifo­gásolja, hogy eddig minden újítást elfogadtak anélkül, hogy azok gyakor­lati használhatóságáról meggyőződtek volna. A folytonos változtatás nem­csak hogy nem gazdaságos, hanem egyenesen gátja is a termelésnek. Az összes felszólalások fi­gyelembe­vételével megállapít­­hatjuk, hogy az értekezlet nem töltötte be célját, mert úgyszól­ván panasznappá alakult át, ahelyett, hogy a dolgozók egészséges javaslatokkal járul­tak volna hozzá a problémák megoldásához.

Next