Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-02 / 282. szám

X Magyar népgazdaság helyzete 1952-b­en és felad­ataink­ a népgazdaság fejlesztése terén 1953-ban (Folytatás a 2­ oldalról) teleljek sajn­c nagy beruh­ázá­sainkra ties exportra termelnek 1 5. Sikeresen be kell végeznünk a ferezőgazd­­aságban a még hátralévő őszi munkákat s az őszieknél szerve­zettebben kell előkészítenünk és megvalósítanunk az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkákat i­s. Úgy a növénytermelésben, mint­­ a­z állattenyésztésben központi fel­­­­adattá kell tennünk a hozam emelé­­­sét, mint az egész­­ fejlesztésének, valamint mezőgazdaság­­szocialista átépítésének alapvető feltételei.­ 7. Az 1952-es kedvezőtlen mező­­gazdasági év hátrányos következmé­nyeinek mielőbbi felszámolása s ál­talában a népgazdaság szocialista építése érdekében a népgazdaság s az állami élet minden területén fel kell számolni a pazarlást, s a legszi­­gorúbb takarékosságot kell megvaló­sítani ! 8. Alapvetően meg kell javítanunk a gazdaság állami vezetését is és a pártmunkát is, főként a szénbányá­szatban, a vaskohászatban, legna­gyobb gépgyárainkban, állami gaz­daságainkban és termelőszövetkeze­teinkben,­­ gyorsabban kell fejlesz­tenünk gazdasági és pártkádereink szakképzését . Ezek, elvtársak, a legfontosabb feladatok. Ezeknek a feladatoknak a megol­­dása nemcsak a szocializmus építé­sét fogja előbbre vinni országunk­ban, hanem egyben ez a leghatéko­nyabb hozzájárulás a mi részünkről a világot átfogó nagy béket­ábor erő­sítéséhez, melynek élén a kommuniz­­must diadalmasan építő Szovjetunió halad, s amelyet Sztálin elvi ára látó resze vezérel! I P Ä­R :/ É­L­E­T -r Tanul, fejlődik Gáborjánháza község dolgozó parasztsága A gáborján­házi Alju Gárda“ kulturotthonban mozgalmas az élet. Öregek, megtalálják ott, fiatalok egyaránt amihez kedvük van- Egyik sarokban egy asztal körül 10-en tolonganak, nézik a sarok-csa­jt. Egy másik asztalnál újságot olvasó öregeket, asszonyo­kat, leányokat, férfiakat találha­tunk. A Szabad Nép és a Zala számaiból olvassák a legfrissebb kül- és belpolitikai eseményeket. Egy másik szobában Horváth Árpád elvtársat, a pártszervezet­­­ titkárát találhatjuk az öregek és fiatalok körében. A Szabad Föld Téli Estékre készülnek. Vasárnap Büki Lajos elvtárs, DISz-fiatal tartott előadást a sztálingrádi csa­táról. Minden héten más-más tart­ja az előadásokat, hogy mindannyian tanuihassanak. Az előző héten Horváth elvtárs tartott előadást­ az SzKP _ XIX- kongresszusának jelentőségéről, melyen a község dolgozó paraszt­jai közül 17>0-en vettek részt. Horváth elvtárs vezetésével elő­­­adói­t munkaközösséget szerveztek •a­ községben, melyben a párttagok, •pártonkivüliek, öregek s fiatalok, asszonyok és férfiak egyaránt részt vesznek. Mindenki tanul, mű­velődik s egyre jobban csiszolódik a község dolgozó parasztjainak tudása. Tanulnak, fejlődnek, hogy feladataikat ott a határszélen si­­k­eresen tudják megvalósítani. Mindebben a pártszervezet nagy­­segítséget nyújt. Gondosan fog­lalkozik a község munkájával. A begyűjtési tervek teljesítését a népnevelők állandó _ felvilá­gosító munkájával biztosítot­­tta. A sokan kitűntek. népnevelő munkában Legjobban tán Illés Endre elvtárs tagjelölt, aki trmik békebizottsági tag ,nevelte először is a szüleit a beadási kö­telezettség teljesítésére, s utána a község dolgozó parasztjait a béke védelmére, a beadási kötelezett­sé­­­gük teljesítésére. Illés elvtársat a jó munkájáért kitüntetés érte. Először az, hogy a III. Országos Békekongresszuson, mint községe, járása, megyénk küldötte részt ve­hetett. A hazatérése után nagy megtisz­tltetés érte. A község pártszervezete a novemberi tag­gyűlésen felvette a párttagok so­rába, s most már mint pártt­ag harcol tovább a községe felemel­kedéséért, a falu dol­gozó paraszt­jainak még jobb életéért. A gáborjánházi p­ártszervezet másodéves politikai iskoláján jól halad a munka. Maga Horváth elvtárs, a pártszervezet titkára a propagandista. Az első hetekben komoly nehézségekkel kellett meg­­kü­zdeniök. Az elmúlt évben vég­zett hiányos propagandamunka rá­nyomta bélyegét a kezdetre. pártszervezet Horváth elvtárs ve­A­eszetésével ezen is segített. Először megtanította hallgatóit jegyzetelni. Az első anyagok egy-egy részét együttesen a hallgatókkal jegyze­ttelte. Hamarosan mutatkozott az eredmény is. A párttagok és a pártonkívüli dolgozók most már jobban jegyzetelnek, alaposan fel­készülnek s a foglalkozásokon ak­tívan vesznek részt a vitákon. Kalo­már Ármin, Gál József pár­­tonkívüli dolgozó parasztoké a be­adásban és a mezőgazdasági mun­kák végzésében az élenjárók kö­zött vannak. A politikai iskolán is a példamutatók közé tartoznak. Tanulnak, hogy minél magasabb politikai képzettségre tegyenek szert,­ s ebben segít nekik és a po­­litikai iskola minden hallgatójának Horváth elvtárs, aki példát mutat a tanulási fegyelemben is. Min­dennap olvassa a Szabad Nép­et, a Zalá­t és az anyagokhoz kap­csolódó cikkeket feldolgozza jegy­zeteiben, így az előadásait a helyi és országos, valamint külpolitikai példákkal mindig színesebbé, ér­­dekesebbé teszi­. .,Népi demokráciánk állama“ című anyag feldolgozásánál szem­lélte­ker mutatta meg hallgatói­nak az államhatalom helyi szervei­nek felépítését. Fehér ivpapírra rajzolta azok helyes felépítését, s így minden hallgató meg tudja je­gyezni. De még ennél is alapo­sabban készül Horváth elvtárs a SzKP XIX. kongresszusa anya­gának a feldolgozásához. A pártsajtóban megjelent cikkek, valamint a propagandisták részé­re leküldött anyagok nagy segít­ségére vannak a foglalkozásokra való felkészülésben. A jól végzett agitációs és propa­gandamunka eredménye egyre job­ban tapasztalható a község dolgo­zó parasztjainak munkájában. A beadási kötelezettségüket telj­esí­tet­ték, sőt túlteljesítették. Az őszi mezőgazdasági munkákat határidő­re befejezték. Most már jobban ráérnek a dolgozó parasztok népnevelőkkel, vagy egymás kö­s­zök beszélgetni. S egyre több szó esik a tem­etőszövetkezeti csopor­tokról. A falu dolgozó parasztjaiban egyre inkább gyökeredzik, s elmé­lyül­­ az a tudat, hogy a további felemelkedésük egyetlen helyes út­ja a nagyüzemi mezőgazdaság. Akikre büszkék vagyunk: LEGJOBB GÉPÁLLOMÁS: őszi terv Évesterv Igazgató, politikai helyettes °/o • % Lenti 86 91.3 Gód­or János, Szűcs Rudolfné Palin 81.4 81.4 Seres Gyula, Kovács István Pölöske 79.7 89.5 Juhász János, Szabó János LEGJOBB BRIGÁD: Brigádvezető Palin „Előre“ 1.06.3 Fazekas Sándor Pölöske „Ifjugárdad 100.1 Kósa József LEGJOBB TRAKTOROS: Szabó István Pölöske 262 Kovács László Pölöske 128 Marii János Palin 125 A gépállomások versenyében a lenti gépállomás továbbtartja el­ső helyét. A pölöskei gépállomást­­ megelőzték a paliniak. Eredmé­nyüket a munka jó megszervezé­sével, az állandó ellenőrzésen ke­resztül biztosították. Gödör János és Szűcs Rudolfné elvtársak folytassanak továbbra is szívós munkát az őszi s az évest­erv mielőbbi teljesítéséért. Juhász Jó­ Miattuk szégyenkezünk: LEGROSSZABB GÉPÁLLOMÁS: őszi terv Évesterv Igazgató, politikai helyettes Az elmúlt értékelés óta nem tör­­tént változás a tervteljesítés hát­ráltatói sorrendjében. A szent­­liszlói gépállomás most is a se­reghajtó, Lőrincz István és Var­sányi Márton mikor akarják tel­­jesíteni az őszi és az éves tervei­ket ? Azt gondolják hogy náluk a terv nem törvény? Tévednek Szi­­lárdítsák meg a munkafegyelmet vonják felelősségre a hanyag, rosszul dolgozókat. Vegyék át az élenjárók tapasztalatait. Tóth László és Bognár István sem di­csekedhetnek eredményeikkel. Az elmúlt értékelés óta mindössze 5 százalékkal növelték eredmé­nyeiket, ami nem kielégítő. Úgy dolgozzanak, hogy elkerüljenek az utolsó előtti helyről. Parrag Miklós és Horváth János, ha több felelősséget éreznének a gépállo­más és a megye tervteljesítéséért, nos és Szabó János elvtársak, ál­lítsák példaképnek az „Ifjú Gár­da“ brigád tagjait a gépállomás többi dolgozója elé, javítsák a po­litikai munkát, tegyék rendszeres­­sé az ellenőrzést s tovább szilár­dítsák a munkafegyelmet. Gépállomásaink vegyenek pél­dát az élenjárókról, h­ogy még a fagy beállta előtt teljesíthessék az őszi és az éves terveiket, s jobban megszerveznék munká­jukat, akkor nem kellene szé­­gyenkezniök az utolsók között. Rajtuk múlik, hogy ezt meg is valósítsák.__________­­— A megyei tanács folyó évi december hó 3 án (szerdán) dél­előtt 10 órakor a Széchenyi­ tér 5. szám alatti tanácsépület nagy­termében rendkívüli tanácsülést tart. A tanácsülés napirendje: 1. Beszámoló a végrehajtó bizottság­ munkájáról, különös tekinttel a tanácsok tömegkapcsolatának megjavítására. 2. A megyei bíró­ság népi ülnökeinek megválasztá­sa,. A tanácsülés nyilvános s arra a megyei tanács végrehajtó bizott­­sága a tanács tagjain kívül az üzemek, vállalatok, hivatalok kép­­viselőit a termelőszövetkezeti ta­gokat és az egyénileg dolgozó pa­rasztokat is meghívja. «/« c/o Tűrje 43.4 65.8 Parrag Miklós, Horváth János Felsőbagod 34.3 54.6 Tóth László, Bognár István Szentliszló 29.5 51.1 Lőrincz István, Varsányi Márton LEGROSSZABB TRAKTOROS: Szakasits József Szentliszló 27 Felső Imre Szentliszló 27 Sándor Milliós Szentliszló 19 Harcoljon súlyosabb munkával a Ruhagyár vezetősége a terv teljesítéséért November 7-re a Ruhagyár dol­gozói 200.000 forint értékű fel­ajánlást tettek. Vállalásukat nem teljesítették. Ez súlyos hiba, de még ennél is súlyosabb hiba, hogy 1 millió 160.000 forintos lemara­dásuk van. Egy-két szóval nehéz volna választ adni arra, mi az oka a nagy lemaradásnak. Ahhoz, hogy csalhatatlan pontossággal rámutassunk a hiányosságok oká­­ra, napokig tanulmányoznunk kel­­lene a Ruhagyár munkáját, az egymást váltó műszakokat, kü­­lön-külön a munkatermek több­száz dolgozóját, a szalagokat, a pártszervezet, a szakszervezet munkáját, a műszakiakat és gyár vezetőségét. A hiba minde­a­nütt — bár nem egyforma mér­tékben — megtalálható. Régebben az a nézet alakult ki, hogy a Ruhagyárban elfojtják a bírálatot. Erről annak idején a Zala is írt, bár a későbbiek nem igazolták száz százalékban ezt a nézetet. Ugyanis a termelési ér­tekezleten­­ elég éles bírálatok hangzottak el. A nagyobb hiba inkább ott volt, hogy a dolgozók bírálata kevés vizet zavart. A párt ellenőrző munkájának érvényesülnie kell a dolgozók és a vezetőség felé egyaránt, a Ru­hagyárban azonban ez nem ta­pasztalható. A párt ellenőrző sze­repe nem érvényesül sem a felül­ről jövő utasítások végrehajtásá­nak, sem pedig a dolgozóktól jött javaslatok megvalósításának el­lenőrzésénél, így maradnak ha­tártalanok a bírálatok is. Ami­­kor elhangzanak, felfigyelnek rá­juk, akiket érint s utána már senki sem törődik vele. Az érte­kezlet lezárul s ezzel egyidőben — néhány kivételtől eltekintve — lezárul a javaslatokkal és bírála­tokkal való foglalkozás is. Ha ez nem így volna, a Ruhagyár már rég legyőzte volna azokat a „ne­hézségeket“, amelyek a tervtelje­­sítést gátolják. A pártszervezetnek­­— azon kí­vül, hogy irányító szerepét betölti — a termelés és a Ruhagyár éle­tének membránjává kellene vál­nia, amely élénken reagál minden rezdülésre A szakszervezettel karöltve, nemcsak fel kellene de­­rítenie a hiányosságokat, hanem meg kellene találnia a hiányossá­­gok ellenszerét is. A Ruhagyár igazgatója, Köves elvtárs és a párttitkár, Székely elvtársnő azt mondják, ismerik a hibák okát s szinte biztosra mondják, hogy meg is szüntetik azokat. Az ál­taluk vázolt perspektíva a Ruha­­gyárat olyan színben tünteti fel, mintha a hiányosságok csak egé­szen átmeneti jellegűek volnának — és mintha nem is tőlük ered­­nének ezek a hibák. A tapasztalat azt bizonyítja, ho­gy szó sincs az átmeneti jel­legről, ha csak azt nem nevezzük átmenetinek, hogy időnként némi javulás mutatkozik Sajnos, a ja­­vulás után eddig még mindig be­­következett a visszaesés. Ha jól emlékszünk, Köves elv­­társ mondta, hogy nem lenne ná­luk már semmi hiba, ha az ere­deti terv szerint dolgoznának. Hogy miért nem úgy dolgoznak, azt nagyon jól tudja Köves elv­társ is s nyilván be is fogják bi­zonyítani, hogy a feladat, amit kaptak, nem megvalósíthatatlan. De vizsgáljunk csak meg né­hány hiányosságot. Novemberben 68 dolgozó mulasztott. Ha az el­veszített munkaidőt termelési ér­tékre számítjuk át, láthatjuk, hogy ez igen nagy mértékben fé­kezi a tervteljesítésért folyó harc lendületét. A másik hiba, hogy a Ruhagyárban élénken él a szalag sovillix mint. A rész javára felrúgják az egé­szet. Nem törödnek azzal, hogyan dolgozik a másik szalag, vagy a másik műszak. A saját érdek el­takarja előlük az általános ered­mény negatív voltát. Régebben az úgynevezett zsá­kolási rendszert alkalmazták. Amikor a műszak letelt, félbe maradt munkáját minden egyes dolgozó egy zsákba helyezte és leadta. Másnap ment a zsákért. Sorakozott, átvette a zsákot, munkahelyén kibontotta , aztán­ a megkezdte a munkát. A zsákolás megszűnt, a hiányos­ságok azonban — változott for­mában — továbbra is megmarad­tak. Amikor a műszak lejárt, a szalagnak annyi munkát kelle­ne hagyni, hogy az utánuk követ­­kező műszak egyetlen dolgozójá­nak se kelljen várakozni. Ezzel szemben azt csinálják, hogy a szalag elején és a végén hagynak bent munkát, a szalag középső része azonban nem tudja mihez kezdjen. A vezetőség, a párt, a szakszer­­vezet s a műszakiak —• bár igyekeznek megtalálni a helyes vonalvezetést — csak részeredményeket értek el a termelés megjavításáért vívott harcban. Természetesen, ez is eredmény s ha a visszatérő hi­bákat távol tudják tartani, si­kereket is érhetnek el. November I. dekádjában mind­össze 84.2 százalékra teljesítették tervüket, de a III. dekádban már­ elérték a 103.9 százalékos telje­sítményt. Lemaradásukból sike­rült 507.000 forintot behozniok. A­ 100 százalékon alul teljesítők szá­mánál csökkenés mutatkozik. Azelőtt a dolgozók 51.1, most 37.3 százaléka dolgozik a normán alul. Ez az eredmény nem magától jött létre. A vezetőségnek, a pártnak és a szakszervezetnek harcolnia kellett ezért az ered­ményért. Mig A Gazda-mozgalmat még min­t csak mostohagyermekként kezelik a Ruhagyárban. Csak a szabászat ért­e! komolyabb eredményű A terítékből úgy vágják ki az anyagot, hogy ami a Ruhagyár­ban már nem használható, az más üzemben felhasználható legyen, például a játékszer-üzemben. A­ szabászat a Gazda-mozgalom ke­retében 5.472 forintot takarított meg. Ellentétben a Gazda-mozgalom­­mal, a Szuhoverhova-mozgalom mindinkább kiszélesedik. Ezt az is mutatja, hogy az előző hónap­hoz viszonyítva az I. osztályú áruk aránya 82.8-ról 85.8-ra emelkedett. Ez az nagyrészt a társadalmi eredmény ellenőr­­­zésnek tulajdonítható. A Ruhagyár vezetősége tervbe vette, hogy a társadalmi ellenőrö­ket füzettel látja el, ahová beír­hatják azok nevét, akik hibás munkadarabot adtak tovább. A­z utóbbi időben az üb komoly har­cot folytat a Szuhoverhova-moz­galom kiszélesítéséért s ezzel kapcsolatban az üzem minden dol­­gozóját igyekszik bevonni a tár­­sadalmi ellenőrzésbe. Eddig ezen a téren a legjobb eredményeket Sáfár Rózsi, Izsón Irén, Rákosi Lászlóné és Budai Ilona ér­ték el. Az utóbbi időben mutatkozó eredményekre fékező hatással hat az az intézkedés, hogy a termei­ket a hidegebb idő ellenére sem­ fűtik. Ha az irodákban szüksé­gesnek tartják a fűtést gondol­janak arra a helyre is, ahol dolgozók százai dolgoznak, ahol a a terv teljesítéséért folyik a harc.­ A Ruhagyár vezetősége ne fe­ledkezzen meg arról, hogy komolyan hozzá kell fogniuk igen munkához, hogy tervüket telje­­­síthessék. Igen nagy, de szép fel­­­adat vár a műszakiakra is. Már több ízben bebizonyították, hogy meg tudnak birkózni a nehézsé­gekkel, bizonyítsák be most is, hogy van erejük —s ami a legfon­­tosabb __ van bennük elegendő akarat, hogy a nehézségeket gyűrjék és tervüket teljesítsék.le­

Next