Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-01 / 281. szám
MAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam 281. szám. Ára 50 fillér 1953 december 1. Kedd Az első sorban harcoljanak kommuninistáink az új módszerek bevezetéséért Pártunk a szocializmus építésének olyan irányát szabta meg, amely lehetővé teszi a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály életszínvonalának gyorsabb növekedését. A Központi Vezetőség 1953 június 27—28-i ülésének határozata új szakaszt nyitott népi demokráciánk fejlődésében. Ezek a határozatok lényegbevágó változásokat jelentenek pártunk gazdaságpolitikájában és a népgazdaság fejlesztésének új feladatait tűzik ki. Pártunk előtt az elkövetkező időben döntő feladatként áll az elmúlt évek során elért hatalmas eredmények megszilárdítása és a mezőgazdasági termelés nagyarányú emelésének biztosítása. Természetes, hogy mindezt megoldani csak úgy tudjuk, ha mind az iparban, mind a mezőgazdaságban egyaránt fokozzuk termelést. A termelés fokozása pedig elsősorban párt- a szervezeteink, kommunistáink harcosságától, találékonyságától, aktivitásától függ. Attól, hogy a politikai felvilágosító munkával hogyan tudjuk megértetni a Programm végrehajtásának fontosságát a dolgozók tömegeivel. Bár népnevelő munkánk sokat javult az elmúlt időszakban, mégsem mondhatjuk azt kielégítőnek. Hiba, hogy az agitációnk sok helyen, több üzemben, községben még mindig általános. Beszélünk az országos eredményekről, de nem szólnak arról népnevelőink, hogy a párthatározatok, valamint a kormányprogramja végrehajtása nyomán hogyan változik meg az üzem, a község élete. Pártszervezeteinknek tehát gyökeresen és gyorsan meg kell javítaniok a népnevelő munkát. Állandó, erőteljes agitációra, pártunk politikájának rendszeres hirdetésére van szükség. Üzemi pártszervezeteinknek a népnevelő munkán keresztül kell elevenebbé tenni a szocialista munkaversenyt. Arra kell törekedni, hogy a verseny valóban tömegverseny legyen és ne csak a sztahánovisták, a legjobbak vegyenek benne részt, hanem az átlagosan, sőt a ma még gyengén teljesítő munkások is. Ezen a téren jó példát mutatnak a lovászi és budafai kőolajtermelő vállalatok dolgozói. A budafai Kőolajtermelő Vállalatnál nagyrészt a jól szervezett, a jó népnevelő munkával elősegített munkaversenynek köszönhető, hogy hosszú harc után sikerült elhódítaniuk az élüzemeimet. Ugyancsak a munkaversenynek tulajdonítható, hogy a MASZOLAJ-tröszt november 25-én, befejezte éves tervét. A népnevelők legyenek első harcosai a munkafeigyelem megszilárdításának. Biztosítsák a kommunisták helytállását, példamutatását. Hívják fel a dolgozók figyelmét a takarékosságra, az önköltségcsökkentésre és küzdjenek a selejt csökkentéséért. Bátran alkalmazzák az új termelési módszereket és eljárásokat. Már eddig is sokat beszéltünk az új módszerek alkalmazásáról, de valóban nem harcoltunk elég következetesen azok bevezetéséért. Így történt ez például a nagykanizsai Ásványolaj Gépgyárban, ahol szép számban csatlakoztak a Koleszov-mozgalomhoz, de a lelkesedés rövid idő alatt alábbhagyott, mert nem biztosították a feltételeket az új módszer alkalmazásához, mert nem népszerűsítették kellő mértékben az új módszer szerint dolgozók eredményeit. A nagykanizsai Ásványolaj Gépgyár példája több üzemben is megtalálható. A vezetők jónéhány helyen maguk sem ismerik az új módszerek jelentőségét. A hiba egyik oka még a maradiság, az újtól való félelem is. Ez utóbbi különösen a dolgozók között tapasztalható. De nem utolsósorban akadályozza az új módszerek bevezetését az ellenség munkája, amely az új módszerek lejáratásával gyobb eredmények elérését igyekszik meggátolni a napártszervezeteink és gazdasági szerveink feladata, hogy sokkal szélesebb körben használjuk fel a szovjet tapasztalatokat mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Erélyesebben kell harcolni a bürokrácia ellen kíméletlenül leleplezni azokat, akik hátráltatják az új módszerek bevezetését. Minél nagyobb lehetőségeket biztosítunk a helyes kezdeményezéseknek, annál elevenebben tör fel dolgozóink aktivitása, annál több újitási javaslat születik a munka megjavítására, a termelékenység emelésére. Vizsgálják felül pártszervezeteink eddigi módszereiket és igyekezzenek szakítani a begyökerezett, rossz munkastílussal. Keressenek bátran új utakat, legyenek maguk is kezdeményezők és ne csak a felülről jövő utasításokra várjanak. Ezek a feladatok nemcsak üzemi pártszervezeteinkre várnak, hanem éppúgy a falusiakra, a termelőszövetkezeti alapszervezetekre is. Kormányunk programmját csak úgy tudjuk végrehajtani, ha szüntelenül és gyorsan növeljük a mezőgazdaság terméshozamát. Falusi pártszervezeteinknek kell az új agro- és zootechnika első agitátorainak lenni. De természetesen nemcsak beszélniük kell erről a falusi kommunistáknak, hanem a gyakorlatban is nekik kell ezt először megvalósítaniok. MAI SZÁMUNKBÓL: A Béke-Világtanács záróokmányai (2. oldal) — Gyorslista az Első Békekölcsön ötödik sorsolásának negyedik napjáról (2. oldal) — Tömegszervezeti élet (3. oldal) — Csiga Mátyás tagjelölt lett (3. oldal) — Az Autójavító Vállalat befejezte az 1953. évi tervét (3. oldal) — Néhány szó ételről és italról (3. oldal) — Tervezik a jövőt a felsőbagodi Lenin tsz-ben (4. oldal) — Megnyílt a zalaegerszegi Göcseji Múzeum (4. oldal) Megalakult a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Zala megyei szervezete Vasárnap délelőtt, 10 órakor a megyei tanács nagytermében tartotta alakuló ülését a Társadalom- és Természetttudományi Ismeretterjesző Társulat Zala megyei szervezete. Az alakuló ülésen a megye értelmiségének legjobbjai között díjasok, megjelentek Kassaiképviselők, Munkaérdemrenddel kitünteett orvosok, mérnökök, pedagógusok s a párt, és az állami szervek vezető funkcionáriusai. Az elnökségben helyet foglaltak: Sziget István ,elvtárs, az MDP Zala megyei bizottságának h.itkára, Farkas József elvtárs, a megyei tanács elnöke, Dedinszky János olajmérnök, országgyűlési képviselő, Kiss Gyula elvárs, az MT oktási osztályvezetője, Udvardy Ignác festőművész, Szabó JBéla, az állami levéltár vezetője, dr. Gábor Ernő elvtárs, osztályvezető főorvos, dr. Pribék László elvtárs, főorvos, Bekk Andrásné, a TTIT művészeti osztályvezetője és Hadnagy László elvtárs, népművelési osztályvezető. Dedvbszky János elnök megnyitó szavai után dr. Pribék László mondott beszédet, melyben ismertette az uj tömegszervezet célkitűzéseit. Beszéde elején számokban mutatta be a Horthy rendszer nyomorúságos kulturális helyzetét. Majd napjaink nagy országépitő terveiről szólva, a következőket mondota: — A kulturforradalom egyedül az állami aka'ás eszközeivel nem valósítható meg. Új iskoláink képzésében az idősebb generáció széles rétege nem részesülhet. A dolgozók érzik, hogy tanulni kell, érzik, hogy minden lehetőség nyitva áll előttük és ezért egyre növekvő tudásszomjjal fordulnak a tudományok felé . Az iskolán kívüli ismeretterjesztés szervezete csak állami, hivatali, adminisztratív módszerekkel nem érheti el célját. Ebbe a munkába be kell vonni a tudományos élet, a művészet, a pedagógia legkiválóbb erőit Értelmiségünkre vár a megtisztelő feladat, hogy e munkát megszervezze és a társadalmi és természettudományi ismereteket közkinccsé tegye. 1953 április 29-én értelmiségünk legjobbjainak kezdeményezésére léreutl a Társadalom, és Természetudományi Ismeretterjesztő Társulat. Az uj társulat feladata: a társadalom- és természettudomány ismereteinek terjesztése, következetes harc a tudományellenes és áltudományos nézetek ellen, a magyar tudomány és művészet haladó hagyományainak ápolása a dolgozók között. A társulat az ismeretterjesztő munkájában részt venni kivánó értelmiséget szervezetileg tömörütt és elősegíti továbbképzésőket. A társulat az értelm mg széles rétegei' átfogja e~ezt a magyar értelmiség új tömegszervezete. A társulat tagja csak az lehet, akit erre tudományos és társadalmi tevékenysége alapján a társuat életérces szervezetének vezetősége alkalmasnak talált társulat minden tagjának évenként legalább két ismeretterjesztő előadást kell tartania. Ezután, a társulat megyei célkitűzéseiről a következőket mondotta: — Olyan előadásokat kell kidolgoznunk, melyek a megye történelmével, haladó hagyományaival, nagy szülöttjeivel, sajátos földrajzi, biológiai, gazdasági és kulturális problémáival foglalkoznak. Messzemenően figyelembe kell venni a dolgozók kérését, igényét az előadások tematikájának összeállításánál s el kell kerülni a bürokratikus, adminisztratív közönségszervezést. — Nagyobb teret kell adni a tudományos ismeretterjesztésnek — mondott a beszéde zárórészében — mind az országos, mind a helyi sajtóban, a rádióban. Be kell vonnunk ebbe a munkába az eddig indokolatlanul mellőzött vidéki érelmiséget. Dolgozó népünk kulturális igényeinek kielégítése, a nép és tudomány kapcsolatának szorosabbra fűzése a tudomány és művészet ismeretterjesztő munkája a legszebb és leghazafiasabb feladatunk. Hosszú taps, majd hozzászólások követték a beszámolót. Mikk Károly elvárt, pedagógus hozzászólásában az élelmiség múltját elevenítette fel, örömmel üdvözölte az új tömegszervezet megalakulását ugyanabban a helyiségben, ahol 33 évvel ezelőtt a" Tanácsköztársaság bukása után számonkérték haladó nézeteiért., Felházi Nándor elvtárs az agrárértelmiség nevében a következőket mondotta: “ Mi, mezőgazdasági szakemberek a Szovjetnió szakembereinek példáját követjük, akik a világ legfejlettebb mezőgazdaságát valósították meg. Az új tömegszervezet segítségével még eredményesebben tudjuk megoldani feladatainkat , az agrárértelmiség bevonásával felszámoljuk a maradiságot s megteremtjük a magasabb termelékenységet a magasabb mezőgazdasági hozamot. Közben dr Eckhardt Ferenc ismertette a jelölőbizottság javaslatát a megyei vezetőség megválasztására: ár Bodnár Tibor sebész főorvos, Bánki Miklós pedagógus, Buda Ernő olajmérnök Hadnagy László nepm. osztályvezető, Hegyi Madár pedagógus, dr. Hetes Ferenc főorvos, Hódosi Ilona pedagógus, képviselő, Lendvay József pedagógus, dr. Pribék László főorvos, Molnár István azZ&rtTM ° la vetőjet Simon MT.. mezőgazd. osztály. e~p ° Lajtár János megyei Béinszllyi Béla pedagógus, Tömör János "*"**•• * Dr. Gálosi István főállat. orvos Kovács József gimn. igazgató és Vasvári Ferenc főszerkesztő az ellenőrző bizottság tagjai. Az alakuló ülés részvevői ezután a szavazó urnákban elhelyezték szavazataikat. Hódossi Ilona hozzászólása következett: — Mi, pedagógusok boldogan dolgozunk azért, hogy könyvet adjunk a r>ász tér kezébe és múzeumba vezessük a kőművest — mondotta —. Örülünk, hogy az új tömegszervezet még közelebb hoz bennünket más munkaterületen dolgozó társainkhoz s megismerhetjük őket, kicserélhetjük gondolatainkat megvitathatjuk, tisztázhatjuk problémáinkat. Ha Jókai István az állategészségügyi szolgálat dolgozói nevében üdvözölte az alakuló gyűlést Többek között rámutaot arra, hogy az új tömegszervezet megszüneti a megye értelmiségének elszigeteltségét — Hányszor van szükség arra, — mondotta —, hogy igénybe vegyük egy-egy pedagógus egészségügyi segítségét állatproblémájuk megoldásánál. Mint , az előfordul, a megyénket fenyegető állati fertőző betegségek idején, amikor a felvilágosító munkában nem egyszer nagy segítséget nyújtottak a pedagógusok. Ezért tartom nagy jelentőségűnek a társulat célkitűzéseit, melyek, megadják a lehetőséget ahhoz, hogy értelmiségünk sokrétű, közös munkával, egymás kölcsönös segítésével együtt haladjon az ismeretterjesztő munkában. Dr. He és hozzászólásában Ferenc főorvos szembeállította a tudomány sorsát, szerepét a kapitalizmusban és a szociális a társadalomban. — Párunk, kormányzatunk gondoskodással fordul felénk — mondotta —, hogy mi, értelmiségiek még jobban egymásra találhassunk, hogy megkönnyítse vábbtanulás számunkra a toés tudományos fejlődés mennyiünk lehetőségét. Valanevében szólok, amikor azt mondom: készen állunk ezeknek a feladatoknak a vállalására s örömünkre szolgál, hogy a tudományos ismeretek terjesztésével dolgozó népünket szolgálhatnuk. Dr. Tószegi Imre az állatorvosoknak a maradiság elleni harcáról beszélt, s mint e harc összefogóját üdvözölte a társulat megalakulását. A szavazatszedő bizottság jelentése következett. A közgyűlés az elnökség és az ellenőrző bizottság javasolt tagjait elfogadta s ezzel megalakult a TTIT Zala megyei szervezete. A szavazatszedő bizottság bejelentését ismét hosszú taps követte. Folytatódtak a hozzászólások. Auderswald János mérnök a lovászi olajmezők műszaki értelmiségének üdvözletét tolmácsolta. Ismertetne az olajmezőkön folyó ismeretterjesztő előadásokat s a velük kapcsolatos hibákat. . — Az uj társulat létrejöttével minden biztosítékunk megvan arra, s hogy e hibákat, megszüntessük, dolgozóink ismerő* körét mindjobban kiszélesítsük — mondotta. Szigeti István elvtárs, a megyei pártbizottság h ’titkára köszöntötte az uj értelmiségi tömegszervezet közgyűlését. — Nagy, szép feladattal bizta meg megyénk értelmiségi dolgozóit a zalai értelmiség tízezreinek bizalma, ami ki ír Önökön alapító tagként erre a közgyűlésre elküldte — mondotta Szigeti elvtárs —. A megye munkásai, szövetkezeti és egyénileg gazdálkodó parasztjai és nem utolsó sorban értelmiségi dolgozói régóta szükségét érzik annak, hogy a tudományos ismeretterjesztő munka kiszabaduljon a korábbi szűk keretekből s valóban a legjobbak álljanak a tudományos ismeretek széleskörű terjesztésének munkájába. — Úgy kell végezni ezt a munkát, hogy az anyagi javak fokozott biztositása mellett fokozott mértékben adjuk közkinccsé a tudomány, a » művelet minden értékét, hogy a kulturforradalom mielőbb győzelmes valósággá váljon. A pártban megvan az őszint szándék a korábbi hibák kijavítására ezen a téren is, de ehhez, szükséges valamennyi becsület és értelmiségi dolgozó önzetlen segítsége is. Mi bízunk az olyan értelmiségiekben, mint Bencze László, Nagyváradi Mihály, Pribék László, Hetés Ferenc, Mikk Károly elvtársak és a többi névtelen, de annál szorgalmasabb munkát végző értelmiségi harcosokban ennél a feladatnál is. Természetesen nemcsak az ő munkájukra, hanem valamennyi olyan zalai értelmiségi dolgozó munkájára számítunk aki érzi a felelősséget a haza iránt, aki tevékenyen részt akar venni a szocializmus építéséért vívott harcban. — A párt minden segítséget megad ehhez a munkához — mondotta végezetül Szigeti elvtárs —, de éppen ezért jogosan el is várja, hogy értelmiségi dolgozóink is viszonozzák ezt jó munkájukkal. Használják fel tehát az új társulat adta lehetőségeket, igényeljék a párt segítségét és nap mint nap emeljék politikai, szakmai műveltségüket. Most, miikor a megyei pártbizottság nevében nagyon sok sikert kívánok Önöknek, ismét arra a nagy felelősségre kívánom felhívni figyelmüket, mely a szocializmus építésében az értelmiségi dolgozókra hárul. Ennek tudatában végezzék alkotó munkájukat népünk jólétért, hazánk felvirágoztatásáért, a mindnyájunk számára oly drága békéért. Dr. Bodnár Tibor sebészfőorvos a természettudomány és a termelőerők elválaszthatatlan egységére hívta fel a közgyűlés figyelmét. — A természettudomány és a termelőerők egysége elválaszthatatlan — mondotta — s ahol a tudományos eszmék megvalósulása a társadalmi erők fejlődését szolgálja, ott hatalmas átalakító erőt képvisel. Ebben az új munkaközösségben valamennyien érezzük, hogy olyan ügy szolgálatában állunk, melyet mindegyikünknek erejéhez és képességéhez '■lton kötelessége előbbrevinni. Az alakuló közgyűlés részvevői dr. Pribék László zárószavai után közös ebéden, vettek részt, majd megtekintették a Göcseji Múzeum vasárnap megnyílt kiállításit.