Állami Deák Ferenc gimnázium, Zalaegerszeg, 1915
lelkű Walter Teréziával együtt „Magyarország meséi és mondái“ címen adott ki egy angol nyelvű gyűjteményt. Helffy Ignác és Irányi Dániel az olaszok között ismertették a magyar irodalmat. Helffy le is fordította olaszra Petőfinek néhány költeményét és Eötvösnek „A falu jegyzője“ c. regényét. Fálk Miksa németre fordította Jókainak „A szerelem bolondjai“ c. regényét és Jósikától „Zrínyi, a költő“-t. Horn Ede pedig Jókainak „Sárga rózsa“ c. regényét ültette át franciára. Jósika Miklós műveinek külföldi elterjedése érdekében sokat fáradozott felesége is, Podmaniczky Julia bárónő, ez a kiváló jellemű magyar asszony. Fordításaikhoz egyformán merített energiát a hitvesi szeretetből és a nemzeti érzésből. Az ő fordításában jelent meg németül a „Szegedi boszorkányok“ és „II. Rákóczi Ferenc.“ Az emigratio mozgalmának hullámai átcsaptak Amerikába is. Az emigratio, de különösen Kossuth amerikai agitatiojának hatása alatt és az Európaszerte feltámadt magyar rokonszenv visszhangjaként írta B. F. Tefft „Hungary and Kossuth“ c. nagy munkáját, amely a magyar történelmet, magyar műveltséget és szabadságharcunkat ismertette. Nemzetünknek és irodalmunkak amerikai ismertetésével különösen nagy érdemeket szerzett Heilprin Mihály. Petőfinek több költeményét angolra fordította, lelkes angol nyelvű ódát irt a magyar Garibaldi-legio buzdítására, az Appleton-féle amerikai lexikonban pedig sok cikkben ismertette Magyarországot, a magyar irodalmat és nyelvet. Petőfi-fordítá sok. A külföldi Petőfi-kultusz keletkezésében és fokozásában is nagy része van az emigrationak. Petőfinek eleinte különösen hazafias és politikai költeményeit kedvelte meg a külföld, mert szabadságharcunk története, amelyet az emigratio munkássága világított meg az idegen nemzeteknél, hívta fel rá elsősorban a közfigyelmet. Petőfi régebbi fordítói között Kertbeny Károly a legnevezetesebb. Kortársai sokat élcelődtek felette és nem egészen ok nélkül.5 * 7) Nem tudott egészen jól magyarul, a ritkábban előforduló szavakat nem értette meg, a hasonló hangzásuak jelentését összetévesztette s hiányzott belőle a költői lélek, csak halvány másolatokat adott, nem pedig művészi fordításokat. De az ő évtizedes fáradozása terjesztette először Petőfi költészetének ismeretét a külföldön, amely később világszerte hatalmas lelkesedéssé erősödött. Kertbeny után a német fordítóknak hosszú sora következik. Kiemelkednek közülük: Glücksmann Henrik, aki az „Őrültet fordította le művészien, Lindner Ernő, aki a „Talpra magyar -t és a harci költeményeket ismertette szép fordításokban a németekkel, Schnitzer Ignác, Petőfi összes költeményeinek német fordítója. Legnagyobb érdemei azonban Neugebauer Lászlónak vannak, aki 5) Magyarország, 1915. július 12.) Halász Gyula: A szabadságharc egy elfeledett költőjéről. (Az újság, 1913. aug. 5.) ’) Porzó: Por és hamu.