Állami Deák Ferenc gimnázium, Zalaegerszeg, 1925
be, mely szám a következő évben az LI.-ban 63, a II.-ban 42-re emelkedett, a IlI-ba 21 tanuló iratkozott be. Megkezdhette tehát — per tot discrimina rerum — áldásos működését a zalaegerszegi főgimnázium. Régi vágy teljesedett be ezzel. Hála és elismerés illeti azokat a szívós férfiakat, akik a 85 év óta felszínen levő ügyet végre diadalra juttatták. Mialatt a polgaiskolától kölcsönkért termekben csöndesen folyt a tanítás, azalatt megtörténtek az első lépések az új hajlék megépítése felé. A Dr. Klamarik-féle bizottság a Rákóczi utcai telket jelölte ki az építés helyéül, mivel a kijelölt másik telek, melynek egy részén ma a Wapperféle ház áll, (Kossuth Lajos u.) több tulajdonos között oszlott meg, kikkel szemben az egyezkedési eljárás körülményesebb lett volna, mint emitt, ahol az egyedüli tulajdonos a szombathelyi püspökség volt. De a Rákóczi utcai háztulajdonosok azon ígérete is nagy szerepet játszott ezen telek megválasztásában, hogy hajlandók aszfaltburkolattal ellátni az új gimnáziumi épület előtt húzódó gyalogjárót, ha itt építik fel. Mindjárt ki is mérték a kívánt területet s csak azután keresték fel a szombathelyi püspököt egyezkedés céljából. A püspök azonban váratlanul magas igényeket támasztott. Az 1 holdnyi telekért 7000 irtot kért, de utóbb ezen összegből 2000 irtot a sajátjából volt hajlandó fedezni. Ámde a még megmaradt 5000 frt is súlyos követelés volt. Ezenkívül azt is kívánta, hogy ha netán a leendő gimna épülete közelében levő püspökségi majort egészségi okokból el kellene távolítani, a város köteles azt a püspök által megjelölendő helyen, saját költségén — kb 25—30 000 frt! — újból felépíttetni. A város ebbe nem egyezett bele, mire a püspök törvényes útra terelte az ügyet, nehogy őt — úgymond — utódai a püspöki törzsvagyon megcsonkításával vádolhassák. A megye közig. bizottsága azonban még egy barátságos egyezkedést kísérelt meg a püspökkel. Deák Mihály, Farkas József biz. tagokat és Malatinszky Lajos vm. aljegyzőt küldte ki e célból. A kísérlet azonban eredménytelenül végződött. Erre a kisajátításra vonatkozó összes ügyiratokat (közben a keresk. min. kisajátítási engedélye is megérkezett) az eljárás megindítása végett a helybeli kir törvényszékhez küldték át. A törvényszék az 1684 [ ]-es területért 4991 frt-ot ítélt meg. A püspök felebbezett, de a győri Ítélőtábla az előbbi összeget 4360 frtra szállította le, a püspök ebbe sem nyugodván bele, a Curia végső fokon 3097 frtra szállította le a telek megváltási árát.*) Ebbe aztán a püspök belenyugodott. De alig ért véget ezen első kisajátítási eljárás, már kezdődött a másik. T. i. a város szabályozás alá vette a Rákóczi utcát s éppen a gimn előtti részen 316 □-öset el kellett venni a gimn részére már kisajátított telekből. E területet csak a püspöki részről újabb kisajátítással lehetett pótolni. Az eljárás teljesen azonos az előbbivel, mégis azzal a különbséggel, hogy a püspök most már nem felebbezett a Curiához, hanem belenyugodott a tábla itézetébe, mely a telek árát 563 frt-ban állapította meg,*) leszállítván a zalaegerszegi tvszék 790 frt-ban megállapított összegét. A telek ára közadakozásból gyűlt össze. Miután a kereskedelmi miniszter engedélyt adott arra, hogy az építkezést a kártalanítási eljárás befejezése előtt meg lehet kezdeni, a köz . 6387 2598 » 1806 » » 1897 87' itélettel- 527 671 2770 0 Z.-egyszék 1896~ győri ítábla-jggy— Curia 1896 sz. ítéletei.