Zala, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-01 / 154. szám
1930. július . NÉPÜNK KENYERÉÉRT A szántóföldeken néhány nap múlva megkezdődik a harc a kenyérért, a gabonatermés betakarításáért. Most dől el, hogy parasztságunk egész éves szorgos munkájának eredményeként a megfelelő érési időben történt aratás és a lehető legkisebb szemveszteséggel végzett cséplés után mekkora gabonamennyiség kerül a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok magtáraiba, bőségesen biztosítva lesz-e népünk kenyér- és lisztellátása. Megyénkben a kedvezőtlen téli és tavaszi időjárás ellenére is előreláthatólag a közepesnél jobb gabonatermést takarítunk be és a reális termésbecslések azt mutatják, hogy általában elérjük a múlt évi eredményeket, sőt több területen még annál is jobb lesz az átlagtermés. Ezek a kedvező kilátások minden termelő részére biztos alapot teremtenek az állampolgári kötelezettségek pontos teljesítéséhez, de a beadás, valamint a gazdasági és háztartási szükségleteken felül szabad értékesíttésre is kellő készletek maradnak. Zala megye termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztsága a beadási kötelezettségek rendszeres teljesítésével is minden évben tanúbizonyságot szokott tenni arról, hogy helyesli és magáévá teszi pártunknak a népjólét állandó emelése érdekében folytatott politikáját. A jó begyűjtési eredmények azt is bizonyítják, hogy megnőtt a dolgozó parasztság felelősségérzete, egyre inkább megérti, hogy a beadás közös ügy, és amikor pontosan rendezi állampolgári kötelezettségeit, a nép államának ad, amely róla is növekvő mértékben gondoskodik. A gyakorlatban közvetlenül látják, hogy az adó és beadási kötelezettség folyamatos teljesítésével teremtik meg a saját maguk részére is választékosabb, jobb és olcsóbb iparcikkek előállítását. A dolgozó nép életszínvonalának emelkedése, a további árleszállítások csak úgy biztosíthatók, ha a legfontosabb élelmiszerek, de elsősorban a gabona, „a valuták valutája” az állam és nem a spekuláció kezében van. A múlt években az üzérkedés által 550—600 forintra felvert gabonaár és a külföldről behozott nagymennyiségű import gabona között igen szoros volt az öszszefüggés, aminek hasznát a spekulánsok zsebelték be, kárát viszont valamennyien éreztük, mert az állam a közérdekű beruházásokra előirányzott összegekből volt kénytelen a behozott gabona ellenértékét kiegyenlíteni. Az idén a szokottnál is nagyobb jelentősége van a cséplés és a gabonabegyűjtés sikeres megoldásának. Tavaly sikerült a gabonaértékesítési szerződéses rendszer bevezetésével visszaszorítani a kenyér- és lisztspekulációt. Most ezen az úton kell tovább haladnunk. A múlt évi eredményeket kell megerősítenünk a népgazdaság sokoldalú igényeinek maradéktalan és zökkenőmentes kielégítése érdekében. Erre való tekintettel kormányzatunk az idén is érvényben hagyta a széleskörű kedvezményeket, sőt azokat tovább bővítette. Népnevelőinken múlik, hogy ezekkel helyesen agitálva, könnyítsék meg a gabonabegyűjtési terveknek a cséplőgéptől történő gyors teljesítését. Minden termelőnek fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a terület utáni beadási kötelezettség teljesítésére („AB” vételjegyre) közvetlenül a cséplőgéptől beadott kenyérgabona mennyiség 10 százalékának megfelelő súlyú korpát ingyen juttat az állam, a gépállomási talajmunkadíjra beadott után pedig 20 kilót 150 forint/mázsa hatósági áron. Azonban aki nem a cséplőgéptől tesz eleget gabonabeadási előírásának, elesik a korpajuttatástól, ugyanakkor hátralékát 10 százalékos természetbeni késedelmi pótlékkal emelik fel és további makacsság esetén hatósági behajtási eljárás útján saját költségére biztosítják tőle a t .beadást. Az állam ebben az évben is ugyanazokat a kedvező feltételeket biztosította a gabona szabadfelvásárlással kapcsolatosan, amelyek tavaly is minden termelő részére anyagilag jól kifizetődővé tették az értékesítési szerződéskötést, amelyek mellett a gazdák megtalálták becsületes számításaikat. Aratás után a szabadpiacon sohasem szokott 210—220 forintnál magasabb lenni a gabona ára. Most pedig az állam az értékesítési szerződésre beadott búzáért 240 forintot, rozsért pedig 220 forintot fizet mázsánként. Ezenfelül hatósági áron 20 kiló korpajuttatást is kapnak a termelők. További kedvezmény, hogy az értékesítési szerződésre átvett kenyérgabona után az egyéni gazdák 30 forint, a termelőszövetkezetek pedig 35 forint árengedménynyel műtrágyát, vagy mélyszántást igényelhetnek. Amennyiben a termelők a fenti kedvezményeket nem veszik igénybe, úgy a korpajuttatás helyett 20 forint, illetve a műtrágya vagy mélyszántás helyett további 20 forint árkiegészítést kapnak mázsánként, tehát ilyen esetben az államnak eladott szabad búza ára 280 forint, a rozsé pedig 260 forint. Dolgozó parasztságunk az elmúlt évben a beadási kötelezettségek példamutató teljesítésével további könnyítések bevezetését is megalapozta, így kormányzatunk ez évben megszüntette a gabona forgalmára és szállítására vonatkozó korlátozásokat. Tehát a termelő, aki a cséplőgéptől eleget tesz kötelező és szerződéses beadási előírásának, a község gabonabegyűjtési tervének teljesítésétől függetlenül szabadon hozhatja forgalomba felesleg készleteit. Szállítási engedélyre — a szállítandó gabona mennyiségére tekintet nélkül — nincs szükség. Azokat a községeket azonban, ahol nem folyik a gabonabeadás a cséplés ütemével párhuzamosan és a tervteljesítésben lemaradás mutatkozik, a megyei vagy a járási szervek javaslatára a begyűjtési miniszter kizárhatja a szabadpiaci forgalomból. A dolgozó parasztság az említetteken túlmenően más szempontból is közvetlenül anyagilag érdekelt a begyűjtési tervek teljesítésében, mert kormányzatunk jelentős jutalomösszegeket biztosít a versenyben élenjáró községek részére. Például a múlt évi győztes községünk, Zalaszentbalázs 100 ezer forintos beruházási jutalmat kapott a községfejlesztési terv céljaira való felhasználásra, az idén 2 170 000 forint van előirányozva ilyen rendeltetéssel, minthogy Zala megye az utolsó években az országos begyűjtési versenyben mindig az élenjáró megyék közé tartozott. A fenti kedvezmények olyan agitációs érveket adnak a népnevelők részére, amelyekkel könnyebben lehet sikeres politikai , meggyőző munkát végezni. Gyorsabban lehet bevonni a termelőket a begyűjtési versenybe, ha világosan látják, hogy milyen előnyökkel jár, ha a cséplőgéptől tesznek eleget gabonabeadási kötelezettségüknek, de tudják azt is, hogy milyen következményeket von maga után, ha önhibájukból maradnak adósai az államnak. A népnevelőknek ügyelniök kell arra is, hogy sehol se korlátozzák a dolgozó parasztság törvényes jogait a gabona szabad forgalma és szállítása terén, de arról, sem szabad megfeledkezniök, hogy a hatósági szervek a hátralékos termelőkkel szemben alkalmazzák a szankciókat, a lemaradt községektől megvonják a jogosulatlan kedvezményeket. A meggyőző szónak azonban csak akkor lesz igazán hitele, ha a népnevelők, a tanácstagok, a tömegszervezeti és népfront aktívák személyes példamutatása támasztja alá, ha ők járnak élen a szerződéskötésben és közvetlenül a cséplőgéptől adják be az előírt gabonamennyiségeket . Megyénk tanácsi és begyűjtési apparátusa már sok kemény munkában sikeresen állta meg a helyét. Most is minden kedvező feltétele megvan annak, hogy a cséplés és gabonabegyűjtés nagy feladatait eredményesen hajtsuk végre. Rajtunk, a mi jó munkánkon múlik, hogy a kenyércsata újabb bizonyságtétel legyen, hogy parasztságunk egységesen követi pártunkat és a munmunkásosztályt, Zala megye továbbra is élenjáró harcosa maradjon a népjólét emelését biztosító kormányhatározatok megvalósításának! Paizs József Napozás — levegőzés A napfénynek, a szabad levegőn való tartózkodásnak nyár elején van a legnagyobb egészségűéd jelentősége. Ilyenkor már megfogyatkozott szervezetünk vitaminkészlete, a hosszú és szokatlanul kemény télben megviselt, kimerült szervezetünknek szüksége van a megerősödésre, felfrissülésre. A nap heve ilyenkor még nem olyan fokú, mint nyár derekán. Ezért káros hatása is kevesebb. Természetesen ebben az időszakban sem szabad mértékteleneknek lennünk, minden előkészítés nélkül — ahogy sajnos sokan teszik, — az első adandó alkalommal egy teljes vasárnapot a tűző napfényben eltölteni, így inkább kárt okozunk, mintsem használunk. A napfény hatása egészségünkre szinte felbecsülhetetlen. Mégis, ha túlzásba viszszük, ésszerűtlenül alkalmazzuk, igen nagy veszedelemnek tehetjük ki magunkat. Fontos szabály: minél többet legyünk szabad levegőn, (természetesen inkább a város határain túl), s a napon, különösen a forró déli napsütésben csak annyit, amennyi jól esik, nem kellemetlen, nem okoz szívdobogást, szédülést, vagy zsibbadást. A napfényhez is hozzá kell szoktatnunk szervezetünket, fokozatosan növelve a napon töltött időt. Feltétlenül abba kell hagynunk és árnyékos helyre mennünk, mihelyt a nap a legkisebb kellemetlen érzést okozza. Különös óvatossággal, lehetőleg orvosi tanács alapján napozzanak azok, akik szívrendellenességben, vagy más betegségben szenvednek, pl. magas vérnyomásúak, tüdőbetegek, stb. Különben egészséges és beteg számára igen ajánlható a félárnyék, a lombokon átsugárzó kellemes »tompított« napfény, amely sokkal hasznosabb, egészségesebb, mint a tűző nap. Nem arra kell törekednünk tehát, hogy egyik óráról a másikra lebarnuljunk — ezzel bőrünknek is ártunk —, hanem hogy szervezetünk felhasználhassa, értékesíthesse a napfény jótékony hatását. Ma már úgyszólván mindenki tudja, hogy a napfény hatására szervezetünkben különböző vegyi folyamatok játszódnak le, amelyek az élet fenntartása szempontjából igen nagy jelentőségűek. Ezt azonban csak úgy segíthetjük elő, ha okosan, megfontoltan szoktatjuk magunkat a naphoz, így elkerülhetjük a strandolok rémét is, a fájó, kellemetlen, s gyakran még egyéb panaszokat is okozó, ú. n. leégést. A mértéktelen napozás égési sérülést, sőt néha lázzal járó napszúrást is okozhat. Sokan elfeledkeznek arról, hogy a napfénynél nem kisebb s nem jelentéktelenebb a levegő egészségügyi hatása. Ne csak a napra igyekezzünk a hosszú téli fogság után, hanem minél többet tartózkodjunk szabad levegőn. Különösen városi embernek van szüksége a friss, tiszta levegőre, mert munkahelye is zárt, nem egyszer rosszul szellőzött. Tüdejének, egész szervezetének fokozott szüksége van a friss levegőre. Kellemes séta a fák alatt, árnyas parkokban, — felér jónéhára idegcsillapító hatásával. ZALA Ifjúsági híradó Gyermekelőadás a zalaszabari iskolában Jól sikerült évvégi gyermekelőadást rendezett a zalaszabari általános iskola II—IV. osztálya. Színre került három egyfelvonásos vígjáték: Okos Kata a Népboltban, A vizes lakás, és a Csodatevő orvosság. A színtér változása közötti szünetekben hangulatos, vidám verseket szavaltak a gyermekek. Egy rövid kis jelenet: «Márton bácsi nem hagyja magát» — szintén nagy tetszést váltott ki a hallgatóságból. A közönség, mely színükig megtöltötte a termet, lelkesen tapsolt a kis «művészeknek», akik derekasan kivették részüket a munkából. A jól kidolgozott, sok munkát és fáradságot igénylő nívós előadás Kovács Istvánné tanítónő értékes munkáját dicséri. Az előadás jövedelméből a tanterem részére egy órát, a többiért színpadi függönyt vásárolnak. Pfeifer József Évzáró ünnepély a pákai iskolában Június 24-én délelőtt Pákán népes tanácsülésen számolt be ■ Tánczos Frigyes általános iskolai igazgató helyettes az iskola 1955—56. évi eredményei- ről. Beszámolójában részletesen ismertette a tanulmányi eredményeket, a tanulók iskolai és utcai magatartását. Megállapította, hogy a tanulmányi eredmény ebben az évben az országos átlagot elérte, sőt azt egy kevéssel túl is lépte. Délután 5 órakor az iskola udvarán gyűltek össze a nevelők, tanulók és a szülők, ahol Horváth Árpád elvtárs, az iskola igazgatója mondott búcsú- és záróbeszédet. Beszédének második részében az iskola egy régi szeretett nevelőjétől búcsúzott. Svastits Alice tanítónő 34 éves szolgálat után búcsúzik munkahelyétől, búcsúzik a gyerekektől, akiket anynyira szeretett és akinek eddig egész életét szentelte. 1922 óta tanít Svastits Alice, ezen időből 14 évet Pördefölde községben tanított. Pákán 1942 óta működik. A község dolgozóinak szeretete, a gyerekek ragaszkodása nyilvánult meg ezen az ünnepélyen, amikor megható módon búcsúztak a kislányok, fiúk, a nagyobbak is Alice nénitől. Mindegyik osztály külön-külön virágcsokorral, kedves kisajáni dákokkal lepte meg a nyugalomba menő nevelőnőt. Megható volt látni, amikor a közönség sorából meglett férfiak, nők, családapák és anyák keltek fel és mentek oda a búcsúzó könnyein át is mosolygó tanítónőhöz, hogy mégegyszer megköszönjék, mint volt tanítványai, illetőleg tanítványainak szülei fáradságát és munkáját. Különösen megható volt Cserti József búcsúzása, aki idős apjával együtt jött el ünnepelni az iskolától megváló tanítónőt, három pördeföldi fiútestvére és a volt pördeföldi tanítványok nevében is, akiket mind Alice néni tanított. Lelkiismeretes munkássága páratlan, időt, fáradságot nem tekintve egész lelkével, szívével, életét a rábízott emberpalánták nevelésére, a gyermeklélek alakítására, tudásának növelésére szentelte, amit Schnaller Antal vb. elnök is mondott beszédében. Szabó Endre * AZ ÚTTÖRŐ OLIMPIA záróünnepsége a rossz időjárásra való tekintettel nem a Bástya pályán, hanem a zalaegerszegi Tanítóképző tornatermében kerül megrendezésre ma délután 3 órai kezdettel. Hét őszi árpát arattak le pénteken a letenyei járásban A letenyei járásban kasza alá érett az őszi árpa. A kalászok, mint a fázós ember a kályha melegét, úgy lopkodják magukba az időnként előbukkanó napsugarakat s ha ez a sugár nem is bőséges, elegendő arra, hogy megérlelje a kalászban rejtőző szemet. A letenyei járás három községében: Csörnyeföldön, Muraszemenyén és Tótszerdahelyen pénteken kezdték meg az őszi árpa aratását. Mindegy 7 holdat arattak, de tegnap is jól kihasználták a szeles és részben napos időt s újabb területeken is keresztekbe került az őszi árpa. 3. A nagykanizsai Vörös Csillag TSZ fő jövedelemforrása: a sertéstenyésztés Lazsnakpusztán van a nagykanizsai Vörös Csillag TSZ sertéstenyészete — ahogy a tsztagok mondják: a sertésfarm. Még be se értünk az épületekkel és magas kőfallal körülzárt, nagy négyszöget képező udvarba, már tudtuk, hogy a tsz sertésállománya most készül vacsorára. Éktelen sivítás hallatszott: a malackórus üdvözölte az esti étket »felszolgáló« sertésgondozókat. Az egyik hosszú épületen át jutottunk az udvarba. A hosszú épület most áll átalakítás alatt. Ez az istállószerű épület már régebben is a sertéseknek szolgált lakhelyül, de a régi formájában nem volt teljesen megfelelő. Nem volt egészséges és célszerű. A kutricákat alakítják most át. A Vörös Csillagban nagyon vigyáznak a sertésekre. A saját kárukon tanultak s régebben sok volt a malacelhullás. Az okot — ha akkor még nem is tudták — már tudják. A hozzánemértésből, a lélektelen, nemtörődöm gondozásból származott. Igaz, azóta is jelentkezett egyszer valamilyen betegség, de idejében elejét vették. Repülővel hozattak Budapestről egy professzort. Ez fehérjehiányt és bélférgességet állapított meg. Az időben történő intézkedés sok kártól mentette meg a termelőszövetkezetet. Az orvosság, amit az állatok ételébe kevertek, segített. A takarmányozáson is változtattak, hogy a fehérjehiányt mielőbb pótolják. A lapos helyen fekvő legelő helyett pedig egy másikat jelöltek ki. Azóta nem fordult elő megbetegedés. A gondosan takarított sertésólakban hemzsegnek a szép anyák, a süldők és a malacok. — Ha öt hónappal ezelőtt jártak volna itt — mondta Lakics László sertésgondozó — nem láthattak volna ilyen szép állatokat. Szégyeltük is, hogy a Vörös Csillagnak gyenge sertésállománya van. Mert nem elég ám, hogy egy-két embert kijelölnek és azt mondják: na, te sertésgondozó leszel. Meg is kell nézni, hogy kiket bíznak meg a sertések gondozásával. Aztán elmondta, hogy azóta kezdődött a gyors javulás, amióta Szijjártó István lett az állattenyésztő. Régebben is ő volt, de akkor — minden ok nélkül — leváltották. Épp amikor erről beszélgettünk, érkezett meg Szijjártó István, egy alacsony, 50 körül járó férfi, az állattenyésztő. — Hát igen — mondta ő — engem eltettek innen. Először gyalogmunkás, később fogatos lettem. De meg lehetett ám nézni az én lovaimat, pedig amikor átvettem őket, elég gyatra állapotban voltak szegények. Február óta ismét én vagyok az állattenyésztő. — Ha látták, hogy nincs semmi hiba az állatok körül, miért váltották le? — kérdeztük. — Ezt én magam is szeretném tudni. Az elnököt elvitték a megyéhez, az új elnök pedig elkezdte forgatni, rakosgatni az embereket, de én azt mondom nem is annyira a sertésgondozók, mint inkább az állattenyésztő és írász vezetőségre vall a hibás. A sertésgondozók hiába kértek szalmát, azt mondták, a fogatokra most nagyobb szükség van másutt, nem adhatnak szalmaszállításhoz fogatot. Nem lehetett tisztán tartani a malacok alját s ezért pusztult el majdnem a fele. Most nem kell vitatkozni az ilyesmin, mert a tsz vezetősége s maga a tagság is látja, mit jelent számunkra a sertéstenyésztés. Most már nem okoz gondot a munkaegység előleg, amit minden hónapban kifizetnek, mégpedig egy-egy munkaegységre 8 forintot. — Mennyi bevételt terveztek? A kérdésre az elnök adta meg a választ. — 600 ezer forintot, de jövőre már 1 millió tesz. A sertéseket négyen gondozzák: Lakics András és a leánya, Magdolna, Horváth Ferenc és Szilágyi Jánosné. Mindannyian állatszerető, szorgalmas emberek. Az egyik kutricában egy szép, hosszú testű fehér hússertés anya táplálta 10 darab malacát. Ez az anya 14-et ellett s ebből tízet fel is nevelt. A malacok még szopnak, alig nyolc hetesek, de már süldő számba vehetők. A többi kutricákban is többékevésbé azonos látvány fogadott bennünket. Nehéz lett volna egyébként megolvasni, hogy hány anyából, hány süldőből és malacból áll a Vörös Csillag TSZ sertésállománya. De erre nem is volt szükség, mert az állattenyésztő elmondta, hogy mennyi állat van egy-egy ólban. Van nekik 20 mangalica anyájuk, 39 darab mangalica süldő hízójuk, 20 fehér hússertés anya, 31 darab 5 hónapos süldő, 18 darab háromnegyedéves, 68 darab egyéves süldőjük és 74 darab kismalac. 170 darab hízóra szerződtek, ebből 53 darabot már le is adtak, 16 darabot a jövő hónapban szállítanak, a többire pedig majd szeptemberben kerül sor. A telepen most nagy átalakítás folyik. Vízvezetéket és központi takarmányozót is terveztek. Építenek a meglévők mellé még egy 50 férőhelyes süldőszállást, egy másik épületnek pedig a tetejét hozzák alacsonyabbra, hogy télen ne legyen oly hideg a helyiség. A költségeket a bevételből fedezik. Sok mindenre futja a nagy jövedelemből. A tagság úgy tekinti a sertéstenyészetet, mint a legjobb jövedelemforrást. Most már a sertésgondozók is érzik a tagság megbecsülését, éppen ezért úgy dolgoznak, hogy mind több érdemet szerezzenek jó munkájukkal. Elkészült a Zalaegerszegi Húsipari Vállalat új hűtőkamrája A város javuló húsellátása szükségessé tette, hogy a Zalaegerszegi Húsipari Vállalatnál nagyobb befogadó képességű hűtőt építsenek. Az új hűtő építését a közelmúltban fejezték be, s korszerűsítették a régebbi hűtését is. Ez lehetővé tette, hogy több vagon húst tárolhassanak néhány napig a vágóhídon, s így jelentősen megkönnyült az üzem dolgozóinak munkája, de hozzájárul a város jobb elátásához is.