Zala, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-01 / 180. szám
8. (Folytatás az 1. oldalról.) országaival való fokozott együttműködésére irányuló tevékenysége nem jelentette a nem szocialista tábor országaitól való elszigetelődést. Ellenkezőleg! A Magyar Népköztársaság kormánya nagy gondot fordít arra, hogy minden országgal, függetlenül annak társadalmi rendszerétől — gyümölcsöző gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatot alakítson ki, illetve mélyítsen el. Különösen nagy figyelmet szentelünk arra, hogy a szomszédos Ausztriával megfelelően alakuljanak kapcsolataink. Az osztrák—magyar kapcsolat megjavulása lehetővé tette a nyugati határainkon országunk védelme érdekében felállított műszaki zárak eltávo. Külpolitikai aktivitásunk fokozódása megnyilvánult diplomáciai kapcsolataink kiszélesedésében is. Február óta három újabb országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatokat: Burmával, Szudánnal és a Görög Királysággal. Jelenleg tárgyalásokat folytatunk a diplomáciai kapcsolatok felvételéről további nyolc országgal. Ugyancsak ez időszakban ismerte el a Magyar Népköztársaság a függetlenségét kemény erőfeszítések árán kivívott Tuniszt, Marokkót, s készek vagyunk ezekkel is — mint minden országgal — diplomáciai kapcsolatot létesíteni. — Tovább akarjuk fejleszteni kapcsolatainkat Nyugat- Németországgal is, amellyel jelenleg is vannak gazdasági, kulturális és sport kapcsolataink. Diplomáciai viszony azonban a két ország között Az országgyűlés kedden délelőtt a Minisztertanács elnökének beszámolója feletti vitával folytatta munkáját. Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Kiss Károly, Marosán György, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel tíz óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Minisztertanács elnökének beszámolója feletti vitában Vég Béla, Rchátz Imre, Földvári Rudolf, Kiss Imre, Molnár Ernő és Urbán Ernő képviselő jelentkeztek felszólalásra. A vitában elsőnek Házi Árpád, az állami ellenőrzés minisztere szólalt fel. Házi Árpád bevezetőben hangsúlyozta, hogy Hegedűs elvtárs vázolta azokat a feladatokat, amelyek az állami munka további megjavítása érdekében pártunk Központi Vezetőségének útmutatása alapján soron következnek, a tennivalók között igen jelentős helyet foglal el az állami munka megjavítása demokratizmusának továbbfejlesztése. A szocialista demokrácia fejlődésének meggyorsításában kiemelkedő szerepük van a tanácsoknak — mondotta. — A lakosság által demokratikusan megválasztott tanácsoknak, a tanácsok végrehajtó bizottságainak, állandó bizottságainak úgy kell megszervezniük munkájukat, hogy állandó és élő kapcsolatot tartsanak fenn a széles dolgozó tömegekkel és e kapcsolatot állandóan fejleszszék és erősítsék, ennek segítségével vonják be az összes hazafias erőket az állami ügyek intézésébe. E fontos cél megvalósítása érdekében a tanácstagok és a tanácsok végrehajtó szervei állandóan és gondosan tanulmányozzák a lakosság szükségleteit és ezek kielégítésének lehetőségeit. A továbbiakban szólt a helyes községpolitikai munkáról, amelyhez már jelentős anyagi alapot biztosítottunk, majd állátását. Természetesnek látjuk azt is, hogy bizonyos nyugati körök felhasználva, és egyben megsértve az osztrák semlegességet, Ausztrián keresztül megnövekedett számban dobják be embereiket Magyarországba. Az elmúlt hat hónapban is 21, nyugati határunkat törvénytelenül átlépő személyt — közöttük jónéhány kémet — fogtunk el. Azon leszünk, hogy tovább erősítsük államvédelmünket, segítsük derék határőreink fáradságos és hősi helytállást követelő munkáját és ily módon megakadályozzuk, nehézzé és veszélyessé tegyük imperialista ügynököknek és a velük kapcsolatban álló hazaárulóknak dolgozó népünk elleni tevékenységét, nincs, jóllehet ez mindkét félnek hasznos lenne. A kormány tervbe vette kormánydelegáció kiküldését a dél-amerikai országokba és a közel- és távol-keleti országokba. A kormány és egész dolgozó népünk nagy várakozással tekint a függetlenségének megszilárdításáért küzdő Egyiptomi Köztársaság elnökének és miniszterelnökének, Gamal Abdel Nasszer úrnak közeljövőben esedékes magyarországi látogatása elé. Meggyőződésünk, hogy ez a látogatás a szabadságszerető magyar és arab népek testvéri találkozásának a szimbóluma lesz. (Taps.) A kormány mindent elkövet, hogy gazdasági és politikai életünk vezetői a jövőben az eddiginél nagyobb aktívitással járuljanak hozzá a népek és kormányok közötti kapcsolamondotta, hogy a tanácsi munka további javításának az is feltétele, hogy a megyei, járási tanácsok is adják át az alsóbb tanácsi szerveknek azokat a hatásköröket, amelyek átadása a munka megjavítását, a bürokrácia megszüntetését, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését szolgálja. A községpolitikai munkában azonban még jelentős hiányosságok vannak ■— hangsúlyozta ezután majd felhívta a figyelmet arra, hogy hazafiságból, államunk iránti szeretetből származó lelkesedés, kezdeményezés és áldozatkészség jelentősen kiegészítheti, megnövelheti az állam teremtette feltételeket és erőforrásokat. Számos példát sorolt fel ennek alátámasztására megyéjéből, Pest megyéből. Az így megoldott feladatok jelentősége — folytatta — nem korlátozódik csupán arra, hogy megépül egy-egy kultúrotthon, szabadtéri színpad, orvosi rendelő, vagy tanítólakás — bár ezek önmagukban is jelentősek. A társadalmi aktivitás felkeltésével a tanács arra neveli az állampolgárokat, hogy közös erőfeszítéssel, a közügyek iránti érdeklődéssel megvalósíthatjuk azokat a célokat is, amelyeket szétszórtan, egyéni erővel, soha nem lehetne elérni. A tömegek társadalmi öntudata növekszik ezen az úton. Megerősödnek azok a feltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a lakosság hasonló érdeklődést mutasson az ország vezetésének'' legnagyobb kérdései iránt is. így lesz a jól végzett községpolitika az állami demokratizmus erősítésének fontos forrásává is. A tanácsok munkájának ez a módszere még nem vált általánossá, még sok ezen a téren is a hiányosság, de a jó tapasztalatok fejlesztésével, általánosításával, el lehet és el kell érni a hibák gyors felszámolását. Nekünk, országgyűlési képviselőknek ebben kell elsősorban tevékeny segítséget adnunk a tanácsok munkájához. A demokratizmus fejlesztésének útjából — amint pártunk Központi Vezetősége meghatározta — el kell távolítanunk minden fékező és gátló tényezőt, meg kell szüntetnünk azokat a bürokratikus vonásokat, amelyek az állami munkában még megtalálhatók — mondotta, majd hangsúlyozta: az állami munkában el kell érnünk azok elmélyítéséhez. Az ENSZ- tagság adta új lehetőségeink kihasználására és a megnövekedett feladatok végrehajtása érdekében állandó ENSZ delegációt küldtünk ki New Yorkba és fokoztuk tevékenységünket az ENSZ különböző szerveiben és más nemzetközi szervezetekben is. Befejezésül hangsúlyozta Hegedűs elvtárs. A kormány egész tevékenységét a párt politikája vezeti, azok a célkitűzések, amelyeket a Központi Vezetőség július 18—21-i ülésének nagy jelentőségű határozatai tartalmaznak. Pártunk és kormányunk politikája igazi népi politika, amely teljes mértékben megfelel népünk érdekeinek és hazánk felemelkedését szolgálja. Ez a politika teszi lehetővé, hogy megbonthatatlan egységben a párt és a kormány köré tömörüljön minden magyar dolgozó, aki szereti hazáját, s felelősséget érez országunk jövőjéért. A párt és a kormány a dolgozó nép egységére támaszkodva, szoros szövetségben a szocialista tábor országainak népeivel meg tudja valósítani a maga elé tűzött célokat és soha nem látott erővel tudja kibontakoztatni dolgozó népünk alkotóképességét, kezdeményezését a gazdaság és a kultúra felvirágoztatására, a szocialista Magyarország megteremtésére. (Hosszantartó, lelkes taps.) Hegedűs András hosszantartó lelkes tapssal fogadott beszámolója után az elnök bejelentette, hogy az országgyűlés ügyrendjének 20. szakasza alapján 12 képviselő 17 interpellációt nyújtott be. Az interpellációk elmondásának időpontjára az elnök később tesz javaslatot, hogy a vezetés közelebb kerüljön a végrehajtáshoz, a végrehajtó szervek pedig a széles dolgozó tömegekkel egybeforrva végezzék munkájukat. Nekünk, országgyűlési képviselőknek is egy emberként kell munkánkat végeznünk a szocializmus építésének további sikeréért, a szocialista demokrácia fejlesztéséért. (Taps.) Rchátz Imre országgyűlési képviselő szólalt fel ezután. Bevezetőben arról a bizalomról beszélt, amellyel Pécs dolgozói fogadják kormányunk célkitűzéseit és arról a lendületes munkakedvről, amellyel e célokat valóra váltják. Elmondotta, hogy a felszabadulás óta eltelt néhány esztendő alatt gyökeresen megváltozott a pécsi dolgozók élete. A továbbiakban a nagymérvű fejlődés egyes kérdéseivel foglalkozott. — Pécs dolgozói a nyugodt alkotó munkát tekintik életelemüknek — hangoztatta. Ezért értékelik oly nagyra, hogy külpolitikánk a nagy Szovjetunió vezette béketábor útján halad. Szóvá kell tennem azt is, hogy a magyar—jugoszláv viszonyban beállott kedvező fordulatot talán sehol sem értékelék olyan felszabadult jóérzéssel, mint éppen nálunk, Pécsett és Baranyában. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a jóviszony helyreállításának törekvéseiben magunk is kezdeményezők lehetünk. A kora tavasszal elsőként fogadtuk a jugoszláv határon az eszéki városi népi bizottság küldötteit, akik a magyaros vendégszeretetet rövidesen hasonlóval viszonozták. Azóta is számos olyan gesztus történt, amely akalmas a régi sebek begyógyítására. Meggyőződésünk, hogy a jószomszédság is a gyümölcsöző együttműködés szolgálatával egyben egész népünk javát is előmozdítjuk. Nagy tapssal fogadott felszólalásának végén azt a meggyőződését fejezte ki, hogy Pécs dolgozói továbbra is eredményesen szolgálják népünk boldogulásának, nagy ügyét. Hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács elnökének beszámolójával egyetért, azt elfogadta. Ezután Földvári Rudolf országgyűlési képviselő következett szólásra. Bevezetőjében arról szólt, hogy a Minisztertanács beszámolója és az abban vázolt program megfelelt dolgozó népünki várakozásának. A beszámolót — megítélésem szerint — a szerénység, nyíltság és őszinteség a határozottság és a józanság jellemzi. Nem értékelte túl komoly erőfeszítéseink gyümölcseit, de helyesen, nem is hallgatott ezekről. Úgy cselekedett, ahogyan egy valóban népi kormánynak cselekednie kell. A Minisztertanács beszámolója határozottan, de józanul jelölte meg, hogy a kormány milyen további intézkedéseket akar tenni a Központi Vezetőség júliusi határozatai alapján a szocialista demokrácia továbbfejlesztése és kibontakoztatása, a népjólét további emelése ,politikai, gazdasági és kulturális fejlődésünk meggyorsítása érdekében. Helyesen és példamutatóan jár el a Minisztertanács akkor, amikor a dolgozó népünk által választott, népünk akaratát megtestesítő és képviselő országgyűlés elé terjeszti rendszeresen — elbírálás és ellenőrzés céljából — a munkájáról szóló beszámolóját. Itt az ideje, hogy a tanácsok végrehajtó bizottságai is ilyen rendszeresen és következetesen számoljanak be tevékenységükről az őket megválasztó tanácsoknak, hogy kövessék ebben is a Minisztertertanács példáját. Ezután a Minisztertanács eddigi tevékenységének főbb hiányosságairól szólt. A Borsod megyei idei tapasztalatok azt mutatják, de úgy tudom, ez országos probléma is, hogy építőiparunk mai felkészültsége és helyzete nem jelent száz százalékos garanciát arra nézve, hogy építőiparunk a második ötéves terv beruházásaiból az előirányzott árért és a meghatározott időre felépíti mindazt, amit országunk vár és követel tőle. Ez nemcsak az Építésügyi Minisztérium hibája. Tapasztalataim szerint ebben szerencjátszanak a tervező és beruházó szervezetünk és más minisztériumok komoly hibái is. Ezért — véleményem szerint — a Minisztertanácsnak lehetőleg rövid idő alatt meg kellene teremteni minden feltételét annak, hogy építőiparunk az előírt időre és minőségben teljesítse a második ötéves tervben meghatározott feladatait, elsősorban a legfontosabb beruházási feladatait. A Minisztertanácsnak — Borsod megyei tapasztalataink szerint — behatóbban és gyorsabban kellene pozitív választ adni több olyan kérdésre, amelyeket falusi választóink tesznek fel nekünk és rajtunk keresztül a Minisztertanácsnak is — folytatta — s több olyan kérdést említett, amelyek a kisparasztságot érintik, s amelyek megoldására eddig nem történt intézkedés a kormány részéről. Úgy vélem, ebben sokat nyom a latban az, hogy a Minisztertanács egyes tagjainak nincs elég személyes tapasztalata, élménye ilyen ügyekről, magyarán szólva, nem fordít elég gondot és időt a Minisztertanács saját határozatainak helyszíni ellenőrzésére, a lakossággal való kapcsolatainak kellő erősítésére. Az északi iparvidék lakossága és képviselői azt várják és kérik a kormánytól, hogy a második ötéves tervben lényegesen javítson e vidék szociális, kulturális és kommunális helyzetén. Felsőbb állami szerveink eddig inkább szavakban hangsúlyozták az északi iparvidék jelentős szerepét népgazdaságunkban, de tetteik már nem tükrözték ezt a szemléletet. Erre azért is nyomatékkal kell felhívnunk a Minisztertanács figyelmét — mert az Országos Tervhivatal előzetes számításai szerint — a második ötéves terv országos irányszámainak felosztásánál is háttérbe akarják szorítani, tapasztalataink szerint, az északi iparvidéket, elsősorban Borsod megyét — mondotta. Ezután így folytatta: nem kérünk mi lehetetlent a Minisztertanácstól, nem kérjük egyszerre minden orvoslását, csak az elmúlt években elkövetett hibák lehetőségeinkhez mért kijavítását. Megyei tapasztalataink alapján — folytatta — a Minisztertanácsnak a jövőben kevesebb, rövidebb és megfontoltabb határozatokat kell hoznia. Javasoljuk, hogy a Minisztertanács ellenőrizze alaposan a minisztériumok és az országos szervek munkáját, mert ezek is sok határozatot és rendeletet küldözgetnek még ma is. A jövőben ne engedje meg a Minisztertanács, hogy egyes minisztériumok és országos szervek egyes rendeletei ellentétben álljanak a Minisztertanács és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozataival, vagy megsértsék a helyi tanácsok hatáskörét. A Minisztertanács ne feledkezzék meg a jövőben sem az állampolgári kötelességek teljesítésének ellenőrzéséről, az állami fegyelem szakadatlan erősítéséről. Ezt azért tartottam szükségesnek hangsúlyozni, mert itt-ott hallani olyan hangokat, hogy a szocialista demokratizmus kibontakoztatásának korszakában nincs már szükség minderre, magyarán szólva, nincs szükség adófizetésre és begyűjtésre, munkafegyelemre, állami fegyelemre, és így tovább, nem felejthetjük el egy pillanatra sem, hogy szilárd, szocialista állami fegyelem nélkül nem lehet szó szocialista demokráciáról sem. Bízom népi kormányunkban, az általunk és bizalmunkból választott kormányunkban, hogy példát fog mutatni az eddig elkövetett hibák következetes és gyors kijavításában is. Ezt olvasom ki a Minisztertanács beszámolójában tapasztalható határozottságból és őszinte önbírálatból is. A Minisztertanács beszámolóját helyesnek, jónak, reálisnak tartom, azt elfogadom és az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.) Vég Béla elvtárs hozzászólása A következő felszólaló Vég Béla országgyűlési képviselő volt. Az elmúlt időszakra jellemző — mondotta —, hogy az 1953- ban társadalmi életünk minden területén megkezdett, de nem elég következetesen folytatott szocialista demokrácia továbbfejlesztése kezdett kibontakozni Ebben nagy szerepe van a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának. A továbbiakban arról beszélt, hogy a párt és a kormány intézkedései eredményeként megnőtt a dolgozók aktivitása, erősödött a szabad, alkotó vita, a meglévő hibákkal szembeni jogos bírálat és a kezdeményezés ezek kijavítására, hangsúlyozva, hogy a dolgozó néptömegek aktivitása, alkotó bírálata és segítőkészsége a hibák kijavítására a gyorsabb előrehaladás legfőbb biztosítéka, majd a Központi Vezetőség 1956 július 18—21-i ülésén elfogadott határozatot méltatta. A határozat — mondotta — világos és biztos utat mutat, választ ad egy sor régen vitatott problémára, megjelöli a szocialista építőmunkában előttünk álló feladatokat. Dolgozó népünk helyesli a határozatot, egyetért vele. Különösen egyetért azzal, hogy vitás kérdések lezárásával a figyelmet a múlt hibáiról a jelen és a jövő feladataira irányítjuk. A továbbiakban a Minisztertanács beszámolója alapján, ahhoz csatlakozva, gazdasági életünk néhány kérdéséhez szólt hozzá. Az energiaellátás megjavításával kapcsolatban hangsúlyozta: A legmesszebbmenő takarékosság és az energiahordozók termelésének további növelése szükséges, hogy a következő év elején megfelelő kezdő tartalék készletek álljanak rendelkezésre. Az anyagellátásról szólva hangoztatta: Tekintettel arra, hogy az anyagellátás azok közé a kérdések közé tartozik, melyek leginkább foglalkoztatják az ipar dolgozóit, a pártnak és a kormánynak fokozott erőfeszítéseket kell tenni az anyagellátás megjavítására. Az anyagellátás megjavítását országos üggyé kell tenni. A pártszervezeteknek, szakszervezeteknek és az állami szervezeteknek össze kell fogni és szervező, felvilágosító munkával, valamint a szükséges gazdasági intézkedések megtételével kell elősegíteniük az anyagellátás megjavítását. Fel kell használni e cél elérésére a szocialista munkaversenyt is. A feladat nem könnyű, de biztos vagyok abban, ha a pariti kormány, a szakszervezetek és a gazdasági szervek a dolgozókra támaszkodva hozzáfognak e feladat megoldásához, az első eredmények rövidesen meglesznek — mondotta. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a gazdasági feladatok megoldásához a legnagyobb szervező erőt a második ötéves terv jelenti. Ebből következik, hogy jelenleg is és az elkövetkezendő években is e terv megvalósítására kell összpontosítani a párt, az állam szervező, vezető, irányító munkáját, dolgozó népünk alkotó tevékenységét. A mi terveink állami tervek, kötelező erejű törvényt jelentenek. Ugyanakkor a tervezésnek a tömegek alkotó kezdeményezésére kell támaszkodni, amely fejlődésünk meggyorsításának új lehetőségeit hozza felszínre. Pártunk, államunk, dolgozó népünk előtt állógazdasági feladatok sikeres megvalósításának döntő előfeltétele, hogy minden ingadozás nélkül folytassuk az ország, ezen belül a gazdasági élet s a gazdasági vezetés demokratizálását s ezen keresztül biztosítsuk a magasabb színvonalú gazdasági vezetést. A termelés jobb megszervezése, s a dolgozók egyre növekvő anyagi szükségleteinek minél jobb kielégítése megköveteli a már eddig megtett gazdasági intézkedéseken túl a még meglévő túlzott centralizálás fokozatos kiküszöbölését. Népünkben nagy alkotó erők rejlenek. Feladatunk ezek felszínre hozása és a nép, a szocialista haza érdekében való felhasználása. Bátran kell támaszkodni a dolgozókra, meg kell hallgatni véleményüket és javaslataikat, ki kell kérni tanácsaikat, s ha ezek helyesek, és többnyire helyesek-itézkedni kell megvalósításukról. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatai, a Minisztertanács elhangzott beszámolója nagyszerű távlatokat nyitnak dolgozó népünk előtt. Most mindanynyiunk előtt az a feladat, hogy a helyes határozatok végrehajtására mozgósítsunk minden erőt. Nem kétséges, hogy dolgozó népünk ugyanúgy, mint a múltban annyiszor, erejét nem kímélve fog dolgozni azon, hogy szocialista hazánk építésében előttünk álló feladatokat mind sikeresebben oldjuk meg. Hegedűs András elvtárs által előterjesztett javaslatokat elfogadta. Kiss Imre országgyűlési képviselő a Veszprém megyei tanácsok munkájával, Molnár Ernő országgyűlési képviselő pedig több budapesti problémával foglalkozott, majd Urbán Ernő képviselő szólallt fel. A Minisztertanács elnöke, Hegedűs András beszámolóját illetően két kérdéshez szeretnék hozzászólni. Az egyik a szocialista demokratizmus kérdése, a másik — ahogyan Hegedűs elvtárs kifejezte magát — az írókkal való félreértések, illetőleg nézeteltérések ügye, — kezdte beszédét, majd így folytatta: — Döntő fontosságúnak tartom, s mint a cselekvés vezérfonalát, csak helyeselni tudom azt az elvet, hogy ezután a vezetést nem az utasítások, direktívák, intern és egyéb rendeletek tömkelege, hanem a főirányelvek alapos, meggondolt kidolgozása és az elmélyült, a korrekcióra menetközben is kész ellenőrzés fogja jelenteni, amivel mint következmény, az jár majd, hogy megnő az alsóbb szervek, elsősorban a helyi tanácsok feladata és jelentősége, illetőleg maguk a tanácsok is fontosabb kérdésekben nem a végrehajtó bizottság, hanem a plénum, a teljes tanácsülés határozatai alapján fognak működni. Az első kérdés, amely ezzel kapcsolatban az emberben felvetődik: vajon tanácsaink jelenlegi apparátusa, maguk a funkcionáriusok alkalmasak-e arra, hogy a vezetésnek ezt az újszerű, a jelenleginél sokkal több önállóságot, körültekintést, felelősséget és kimondottan bölcsességet igénylő munkáját ellássák? Mint nézelődő, országot járó ember, azt mondhatom erre: általában igen. Legutóbb jó három héten át egyetlen falu mindennapjaiba próbáltambetekinteni, s a tanácselnök gondjait bajait is igyekeztem magamévá tenni. Olyan érzésem támadt, hogy egy jól felkészült, kitűnő izomzatú atlétával van dolgom, aki futni, rohanni, száguldani (Folytatás a 3. oldalon.) A kormány beszámolója az országgyűlés előtt A kormány egész tevékenységét a párt politikája vezeti Az országgyűléskeddi ülése ZALA 1956 augusztus 1.