Zala - Új Zala, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám - 1. évfolyam, 1-3. szám)
1956-10-02 / 232. szám
a VilÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK !________________________ ZALA XII. ÉVF. 232. sz. 1956. október 2., kedd Ára: 50 FILLÉR AZ MDP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA. Tél előtt a művelődési otthonokban Az 1956—57-es népművelési évad küszöbéhez értünk. Az a gondolat és elhatározás lebeg most minden népművelési dolgozó szeme előtt, hogy minél színvonalasabbá tegyék az őszitéli időszak népművelési rendezvényeit, lelkiismeretesen és alaposan kihasználják annak minden alkalmas percét dolgozó népünk kulturális nevelése, általános és szakmai műveltségének emelése, nemes, kultúrált szórakoztatása szempontjából. Dolgozó parasztságunknak főleg a késő őszi, téli, koratavaszi időszak nyújt alkalmat arra, hogy művelődhessen, rendszeresebben foglalkozhasson a tudomány, a művészet — őt legjobban érdeklő — ágaival. Tehát nagyobb és intenzívebb megmozdulás, tevékenység keletkezik kulturális fronton, amelynek fő mozgatórugója a dolgozók kultúra utáni vágya és egyre növekvő igénye. Ezeket az igényeket bizony ki kell elégíteni, és pedig nem is akárhogyan! Itt jön a népművelési munka a maga sokszínűségével, sajátos módszereivel, amelynek szervezeti keretét, anyagi és tárgyi lehetőségeit a különféle művelődési intézményeknek és ezek közül igen nagy részt a művelődési otthonoknak kell biztosítani. Megyénkben 163 művelődési otthon van, amelyek egyre javuló belső tartalmi munkájukkal igyekeznek is a feladataiknak megfelelni. Egyre inkább tisztázódik az, hogy a kultúrotthon munkája nem egyik ága a népművelésnek — mint az ismeretterjesztés, a művészeti munka, a könyvtármunka, hanem azok alapvető, mindezeket magába foglaló szervezeti kerete. Ebből világosan következik, hogy a kultúrotthon az az intézmény, amely összefogja, irányítja, szervezi a községben folyó és létező mindenfajta, bármely szervezet által rendezett kulturális tevékenységet. S ez így is helyes, így egészséges a kulturális élet biztos fejlődése szempontjából. A művelődési otthon mindenkié: fiatalé, öregé, gyermeké, felnőtté egyaránt. Otthona kell, hogy legyen — a szó nemes értelmében — a község, a város dolgozóinak, ahol a szabadidejét hasznosan eltöltheti, ahol tanulhat, művelődhet, szórakozhat. Az otthon szó fogalma és mély tartalma sok mindenre kötelez. Rend, tisztaság, fegyelem, egyetértés, barátság, szeretet, megbecsülés, tisztelet, egyszóval azok a legszebb külső tárgyi és belső emberi tulajdonságok, amelyek széppé és boldoggá teszik az egyén és a közösség életét. Nem mondható el azonban, hogy művelődési otthonaink az előbb említett követelményeknek mindenben megfelelnek. Nem is könnyű dolog ez. Igen sok szeretet, gondoskodás szükséges ehhez művelődési otthonaink igazgatói, vezetői részéről. A fent említett megállapításokból következik, hogy művelődési otthonaink legyenek külsőleg is, csinosak, tiszták, gondozottak. Belső berendezése legyen ízléses, barátságos, otthonos és mindig tiszta. Dolgozóink ezirányú igénye élénken él, ezt megköveteli, s ezért tevékenységre is képes, munkát, anyagi áldozatot is vállal. Példa erre a már hagyományossá vált csinosítási mozgalom szép eredménye. Kallósdon új színpadot építettek, lepadlózták a nagytermet, kifestették a kultúrotthont és egy fedett teraszt építettek. Zalaszentlászlón parkosítottál a kultúrotthon előtti részt, facsemetéket, ültettek, egy nyílt terasz építését kezdték meg, és egy tekepályát építettek. Zalacsányban rendbehozták a művelődési otthon udvarát, két öltözőt építettek. Pölöskefőn kifestették a kultúrtermet, színfalakat festettek és lámpatartókat építettek. Zalamerenyén kívül belül kifestették a művelődési otthont, az udvaron fásítottak. Pókaszepetken a nagytermet hozták rendbe társadalmi munkával. Szentgyörgyvölgyön van a lenti járás legtisztább művelődési otthona, ahol a gazdaasszony- kör tagjai saját maguk hímeztek függönyöket és azzal díszítették ki művelődési otthonukat, s még sorolhatnánk tovább ezeket a tényeket, amelyek megfoghatóan bizonyítják,, hogy a falu dolgozói szeretik a művelődési otthont, magukénak érzik, s tevékenykednek azok, otthonossá tételén. E jó példák legyenek serkentői azoknak a művelődési otthonoknak, ahol ez a mozgalom még nem, vagy, csak gyengébb ütemben halad. Természetesen ezzel törődni kell művelődési otthonaink igazgatóinak, s legyen is erre gondjuk. A tiszta, ízléses, virágos művelődési otthonban szívesen tartózkodnak dolgozóink — ami természetes dolog és talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az ilyen körülmények mellett a belső tartalmi munka is előnyös előfeltételekhez juthat. A művelődési otthonokban folyó belső munka formái, módszerei eléggé kialakult és kitaposott úton haladnak. E munka lényeges részét művelődési otthonainkban az ismeretterjesztő tevékenység képezi. E területen az eddiginél fokozottabb gondot kell fordítani a dolgozók igényeire, véleményére és ezek alapján kell összeállítani a művelődési otthon ismeretterjesztő tématervét. Fontos dolog, hogy a dolgozók minden rétege a korához, foglalkozásához és műveltségi fokához mérten kapjon ismereteket, ami szükségessé teszi az alapos és körültekintő véleménykutatást. Különös gondot kell fordítanunk az előadássorozatok szervezésére. Ennek előnyös voltáról, úgy gondolom, nem kell beszélni. A múlt tapasztalatai is azt igazolták, hogy az egyes ismeretkörökben való mélyebb tájékozódás és alaposabb tudás szempontjából, az előadássorozatok a kedveltebbek és célravezetőbbek. Hasonlóképpen hasznos ismeretterjesztési forma a tanfolyam is. Lehetőleg ne maradjon egy kultúrotthon sem, amelyben legalább egy tanfolyam ne szerveződne a tél folyamán az adottságoknak és igényeknek megfelelően. Különösen a mezőgazdasági tanfolyamokra (arany-ezüstkalászos) gondolunk. A művelődési otthonok belső életének még számtalan formáját lehetne említeni (vitaestek, kérdés-felelet estek, ankétok, olvasó megbeszélések, irodalmi estek, szakmai viták stb.), ami bő lehetőséget nyújt a belső munka változatosságára. A lényeg az, hogy a helyi viszonyoknak és adottságoknak megfelelően ki-ki válassza meg a legalkalmasabb formát. A művelődési otthonok sokrétű munkáját azonban egy ember, az igazgató végrehajtani nem tudja. Nagy szükség van a művelődési otthon jól működő vezetőségére, annak aktív munkájára. Feltétlenül be kell vonni a művelődési otthon vezetésébe a Hazafias Népfrontot is, annál is inkább, mivel a községben történő megmozdulások, rendezvények fő szervezője a jövőben a Hazafias Népfront lesz. Bátran támaszkodjanak tehát művelődési otthonaink a Hazafias Népfront segítségére A sikeres és jó munka előfeltétele a különféle tömegszervezettel összehangolt kulturális program kidolgozása, amely lehetőleg hosszabb távra szóljon és határozza meg a község, illetve a művelődési otthon előtt álló feladatokat. Ennek összeállításához nem volna célszerű sémát megadni. A helyi körülmények szabják meg a határt az utat itt is. Fontos a legmeszszebbmenő megértés és egyetakarás, a párt, tanács és társadalmi szerveink részéről a közös célért, ami nem más, mint dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonalának szakadatlan emelése. Ipari üzemeinkből jelentik kapacitása nagyobb, mint az eddigieké. Számos más műszaki intézkedés is segítette a megemelt terv teljesítését, amelyelőzetes számítások szerint 192 százalékkal záródik. A havi terv mellett a III. negyedéves is biztosítottnak látszik. A gyár a negyedév során hónapról hónapra túlteljesítette tervét, s ennek eredményeként 107 százalékos teljesítésre számítanak. A NAGYKANIZSAI FATÖMEGCIKKIPARI VÁLLALATNÁL nemrégiben szerelték be az új szárítóberendezést. Az új felszerelésnek hatása már most megmutatkozik, mind a minőség javulásában, mind pedig a termelékenység emelkedésében. Megszűntek a reklamációk, a havi tervteljesítés pedig 115 százalékra emelkedett. Dicséretes eredménnyel zárul a negyedév is. Előzetes számítások szerint 107 százalék lesz. A SÖRGYÁR megyénk legfiatalabb üzeme a beindulás óta eredményesen dolgozik. Hónapról hónapra túlteljesítette tervét, sőt a szeptemberi teljesítés az előirányzottnak eléri csaknem a másfélszeresét, 140 százalék. A nagyarányú túlteljesítés eredményezi, hogy a negyedéves tervet 115 százalékkal zárta a Sörgyár. A ZALA MEGYEI TÉGLAGYÁRI EGYESÜLÉS dolgozói szeptemberi tervüket 14 százalékkal teljesítették túl az előzetes számítások szerint. De nemcsak ebben a hónapban dolgoztak jól, hanem az egész negyedév során. Munkájuk számottevő terven felüli téglában hozta meg eredményét. Égetett téglából 1 100 000 darabot gyártottak terven felül. Nyerstéglából több mint a kétszeresét, 2 800 000 darabot. Nyerscserépből 120 ezret, égetett cserépből pedig mintegy 50 ezer darab a túlteljesítés. A NAGYKANIZSAI VAS- szeptemberi terv teljesítése is IPARI VÁLLALAT dolgozói a eléri ezt a Büntet III. negyedév során jelentős A NAGYKANIZSAI ÜVEG-előrehaladást tettek. Nemcsak GYÁR dolgozói a megnövelte, . ___ ... . dett feladatokat figyelembevéa mussica termelékenysege ( de szeptemberi tervükre még emelkedett, hanem javult a 46 százalékot vállaltak. A telminőség is. A vállalat szokatejesítést azzal biztosították, tanul magasan 112 százalékra hogy növelték a technikai felteljesítette III. negyedéves tér- készültséget. Újfajta kemencét vét, s úgy számítják, hogy an helyeztek üzembe, amelynek Ünnepségek a Néphadsereg Napján Győrvárott Immár hagyományossá váló emlékünnep megtartására került sor szeptember 30-án a koradélelőtti órákban. A Néphadsereg Napjával egyetemben megemlékeztek az 1706-ban győzelmesen megvívott győrvári csatáról, ahol a kuruc hadak megsemmisítették a számszerű fölényben lévő császári seregeket, sőt foglyul ejtették a császári seregek kegyetlenkedéseiről hírhedt vezérét, Heister Hannibált is. Az ünnepséget az egykori csata színhelyén tartották. Németh Józsefnek, a győrvári tanács vb. elnökhelyettesének megnyitó szavai után a helyi DISZ- és úttörő szervezet virággal kedveskedett Néphadseregünk jelenlévő képviselőinek, majd Surányi Károly, a győrvári iskola tanára ismertette a csata lefolyását. Az ő előadásából adjuk az alábbi részleteket: — A támadás idején éppen délután 5 óra volt. A kuruc előhadak rohama kettéválasztotta az ellenséges hadoszlopot. Már ekkor több fegyvert, zászlót és dobot zsákmányoltak a kurucok. Heister lebukott lováról, kísérőkocsija és egy ágyúja elmerült az ingoványban. A kuruc kürtök rivalgása és csatakiáltásuk megdermesztette a labancok cselekvő akaratát. —• De a csata nem dőlt el az első nap, csap másnap, november 7-én. A támadást most Balogh Ádám vezette. A kurucok rohama szétverte a labancok maradék ellenállását is és lényegében eldöntötte a csata sorsát. — E roham hevességére jellemző, hogy Balogh Ádám maga három sebet kapott, s ekkor a vezetést Bezerédi Imrének adta át. — Az akkori dunántúli kuruc főparancsnok Andrássy mire csapataival a csata színhelyére érkezett, már csak a foglyok összeszedésében segíthetett. — Különben kiemelkedő mozzanata ennek a csatának, hogy a község lakossága és a környező erdőkben bújkáló zalai menekültek is segítették a kurucok győzelmét. A múlt történetírása elhallgatta ezt a nagyjelentőségű tényt, pedig a győrvári ütközetből egyetlen mozzanatot sem emeltek ki olyan egybehangzóan a fennmaradt jegyzetek, hagyományok, mint a nép szerepét az ellenség tökéletes megsemmisítésében. E tényről eredeti feljegyzések így hangzanak: „Futott a szegénység is mindenfelől az erdőkből érkezvén, azok is mindenfelé ölték, vágták, még az asszony népe is. Szerencsés volt az, aki a föld népe előtt elmehetett.” — A csata befejezését jelentette a menekülő Heister elfogása, ami Sibrik Gábor 17 éves zászlótartó nevéhez fűződik. * A nagysikerű előadás után megkoszorúzták a győrvári emlékművet, s ezután került sor a hagyományos emlékversenyek megtartására. Megjegyzésként még annyit, hogy elismerés illeti az ünnepség győrvári rendezőit, valamint a kezdeményező Zala és Vas megyei MOHOSZ szervezeteket. A Zalaegerszegen tartózkodó katonai alakulatok tisztjei szombaton este a Helyőrségi Tisztiklubban ünnepelték „a Magyar Néphadsereg Napját”. Az ünnepségen már ott voltak a leszerelt tartalékos tisztek is. Részt vettek a párt- és a tömegszervezetek vezetői. Szovjet vendégeket is láthattunk az ünnepségen. A tisztek, a hozzátartozók, s a vendégek zsúfolásig megtöltötték a klub nagytermét. A Magyar Néphadsereg Napjának jelentőségét Gyarmati Sándor százados méltatta. Az ünnepi beszédet nagyszabású műsor követte, amelynek keretében fellépett az Állami Operaház több művésze. Az ünnepség a reggeli órákig tartó vidám táncmulatsággal ért véget. Képünk a győrvári emlékművet ábrázolja Zalaegerszegen Hol lesz a zebeckei bolt? Bolthelyiséget épít a pákai földművesszövetkezet Zebeckén — jött a hír 1956 májusában. A község minden dolgozója örömmel fogadta Kiss elvtársnak, a földművesszövetkezet ügyvezetőjének bejelentését, s különösen azt, hogy az épületnek augusztus 20-ig el kell készülni. Nagy volt az örömünk, elsősorban azért, mert a jelenleg boltnak nevezett helyiség annyira kicsi, hogy télen a pultnak nevezett ládák tetejére kell állítani a kályhát, ha a boltvezető fűteni akar. Már több, mint egy hónapja elmúlt augusztus 20- a. Az új bolt építése meg sem kezdődött. Miért? A községi tanács adott a földművesszövetkezetnek az építkezés céljára 100 négyszögöl területet, amit a községi pásztor már az időre beültetett. A földművesszövetkezet elzárkózott a kártérítés fizetésétől, inkább vár. Közben a község dolgozói, hogy az új bolt ne a falu végén legyen, felajánlottak díjtalanul egy területet, a falu közepén a földművesszövetkezetnek. Emiatt vita folyik a faluban. Ki az eredetileg kijelölt területet, ki a későbbit találja megfelelőnek. Mit tesz a földművesszövetkezet ? Körülbelül egy hónapja a falu végére hozatott közel 300 darab cserepet, három hét múlva a falu közepére egy vontató homokot, következő héten meghozták a cementet is. De azt, hogy hol lesz, végeredményben a bolt és mikor kezdik építeni, senki nem tudja. Ha az anyag szállítása ilyen „gyors ütemben” történik, akkor bízhatunk abban, hogy 1960-ra minden anyag ideérkezik (ha addig az elején ideszállított anyag el nem pusztul, vagy el nem hordják), s a harmadik 5 éves lenben talán megépül a bolt is. Szeretnénk arra figyelmeztetni az illetékeseket, hogy hamarosan itt a tél. Nem akarunk a tél folyamán is sóba hulló hamukeveréket, s hasonló árukat vásárolni. S mindemellett arra vagyunk leginkább kíváncsiak. Mikor kezdik meg az építkezést? A zebeckei dolgozók nevében: Varga Károly Megindult az autóbuszjárat Zalaegerszeg és Zalaboldogfa között Hétfőn reggel bensőséges kis ünnepség zajlott le Zalaboldogfán. Az eldugott község lakói nem kisebb eseményt ünnepeltek, mint azt, hogy a közlekedés egyik kultúrált formája, az autóbuszjárat őket is összekapcsolta a várossal. Nem csoda, hogy a reggeli órákban népes csoport várta az első buszt, amely 57 utassal érkezett először Boldogfára. Virágoztak, díszítették a kocsit a község lakói. Nem kell már öt kilométert gyalogolni az állomásra, ha a boldogfaiak a városba akarnak utazni, örömüknek kifejezést is adtak. Megajándékozták a busz személyzetét, s táviratot küldtek a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak, amelyben megköszönték a gondoskodást. Megalakult a Kazah-hét megyei előkészítő bizottsága December 4 és 12 között kerül megrendezésre az egész országban a kazah-hét. Ezidőben a megye minél több dolgozójával megismertetni a kazah nép életét, történelmi fejlődését — ezt a célt tűzte maga elé a kazah-hetet előkészítő bizottság. A bizottság szeptember 29-én alakult meg. Tagjai: Csenella Katalin, a megyei pártbizottság munkatársa, Kiss Gyula, a megyei tanács vb. oktatási osztályának vezetője, László Gyula, az MSZT titkára, Luzsi Sándor, a Hazafias Népfront Zala megyei irodájának munkatársa, Turáni Dezső, a megyei tanács vb. népművelési osztályának vezetője, Pusztai László, a DISZ megyei vb tagja és Béres István, a TTIT megyei titkára. A megalakulással egy időben a bizottság tervjavaslatot dolgozott ki. A javaslat értelmében a megye két városában, járási székhelyeken és a nagyobb üzemekben megnyitó ünnepségeké a községekben előadások lesznek. A művelődési otthonokban irodalmi estek, az iskolákban kazah mesedélutánok, a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban beszélgetések a biológia kazahsztáni-- fejlődéséről, zenei estek, kazah vendégek látogatásai teszik változatossá, hangulatossá a kazah hetet. A megyei előkészítő bizottság megalakulását követően a járásokban is sor kerül az előkészítő bizottságok megalakítására. Hamarosan megjelenik a fővárosban a zalai gesztenye A zalai gesztenye országszerte híres, hiszen sehol nem terem olyan sok és olyan ízletes gesztenye, mint a zalai erdőkben. Idén is nagy mennyiségben szállítanak el a megyéből. A gesztenye jórészt már megérett, a napokban mindenütt megkezdődik a szüretelése. Néhány déli fekvésű erdőrészen máris szedik. Idén a szokottnál jobb termés várható. A FÖLDSZÖV körülbelül 12 vagonnal vásárol, a Zalai Erdei Termék Vállalat pedig néhány nap múlva tíz vagon gesztenye szállítását kezdi meg a fővárosba a Zalaegerszeg és Nagykanizsa környéki gesztenyeerdőkből. A különösen édes zalai gesztenyét a fővárosi cukrászipar használja majd fel.