Új Zala - Zalai Hírlap, 1956. december (1. évfolyam, 23-28. szám - 1. évfolyam, 1-25. szám)

1956-12-01 / 23. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I. évf. 23. sz., szombat Ara: 50 fillér 1956. december 1. 'T'mm'rrmmrTri’rram^rfflTirTYrTTHrfr'M« ...m iinni in I ELHÍVÁS Zala megye Hiúsága! Ifjúmkások, pinulk­ak­lik, küzmiskolás diákok! A Megyei Forradalmi Ifjúmunkás Szövet­ség Megyei Ideiglenes Bizottsága nevében szó­lunk hozzátok. Az október 23-i felkelés elsö­pörte hazánk szocialista fejlődésének útjából a Rákosi—Gerő-klikket. Ennek eredményeképpen hazánkban ki­bontakozhat a legszélesebb demokratizálódás, amelyért ifjúságunk kész volt tüntetéssel, sztrájkkal, fegyverrel is harcolni. A felkelés már ezidáig is sok jogos követelést valósított meg. Rendezték a béreket, eltörölték a gyer­­mektelenségi adót. Törvény erejével biztosított jogköre van már a munkástanácsoknak, me­lyeken keresztül a munkások igazi gazdái lesz­nek az üzemeknek. Eltörölték a parasztság érdekeit sértő igaz­ságtalan begyűjtési rendszert. Visszaállították a Kossuth-címert. Nemzeti ünnepé nyilvánítot­ták március 15-ét. A forradalom további jogos követelések teljesítése és az eddigi eredmények megvédése rajtunk múlik, azon, hogy a nor­mális élet mind az országban, mind a me­gyénkben minél előbb helyreálljon. A felkelés eltüntette mindazokat a gáta­kat, amelyek ifjúságunk megújhodását aka­dályozták. Az új, szabad légkörben lehetővé vált a pártoktól és állami szervektől független, az ifjúság rétegeinek megfelelő szervezetek létrehozása. Olyan szervezetek létrehozása, amelyek mindenekelőtt az ifjúság érdekeit vé­dik, biztosítják a kultúr-, sport-, szórakozási lehetőségeket. A már létrejött Magyar Forra­dalmi Ifjúmunkás Szövetség Megyei Ideigle­nes Bizottsága segít benneteket abban, hogy minél előbb megalakuljanak üzemekben, fal­vakban, középiskolákban ez ifjúsági szerveze­tek. Ifjúmunkások! Hozzátok létre üzemetekben a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség helyi szer­vezeteit és vezetőiteknek a legjobbakat válasz­szátok meg. Lássatok munkához, most tettekre van szükség. Az üzemekben a szabad szakszer­vezetekkel együtt harcoljatok jogos követelé­seitek megvalósításáért. Képviseltessétek ma­gatokat az üzemi munkástanácsokban, s így biztosítsátok, hogy a fiatalok részt kapjanak az üzem irányításában. Parasztfiatalok! A munkásfiatalokhoz hasonlóan Ti is ren­dezzétek soraitokat, alakítsátok meg falvaitok­­ban, állami gazdaságokban, gépállomásokon és termelőszövetkezetekben a falusi ifjúság érde­keit védő egységes paraszt ifjúsági szervezete­ket, az EPOSZ-t. Ehhez a munkához kérjétek a pedagógusok segítségét. A hosszú tél estéket töltsétek el hasznosan, tanuljatok színdarabo­kat, rendezzetek műsoros esteket. Újítsátok fel a régi szép falusi hagyományokat, tollfosztókat, regöléseket stb. Segítsétek elő az élet normalizálását, ne engedjétek, hogy egyesek kihasználják a lehe­tőséget és oktalan árdrágítással lépjenek fel a piacokon. Diákfiatalok! A forradalom vívmányainak megőrzése ma tetteket kíván tőletek is. Eszméink, terveink gyakorlati megvalósítása most a feladat. Fel­hívunk benneteket, hogy iskolátokban szervez­zétek meg a Diákszövetséget s válasszátok meg a szövetség ideiglenes vezetőségét. Minden ma­gyar diák legfontosabb kötelességének a tanu­lást tekintse. Szabad, független hazánknak művelt emberfőkre van szüksége. Teremtsétek meg a diákság józan, becsületes, a magyar ha­za javát akaró egységét, ítéljétek el és világo­sítsátok fel a diáktársaitokat, hogy a külföldre vágyó fiatalok helytelen úton járnak. Magyar diákok! Akik forrón szeretitek hazátokat, jöj­jetek közénk, hozzátok létre szervezeteiteket. Ifjúmunkások, parasztfiatalok, diákok! Csatlakozzatok a felhívásunkhoz, vegyétek fel a kapcsolatot a Magyar Forradalmi Ifjú­munkás Szövetség megyei, járási ideiglenes bi­zottságaival. Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Megyei Ideiglenes Bizottsága Megalakult a tiszti karhatalmi csoport A Zala megyei Rendőrkapi­tányság magáévá tette az Új Zala november 25-i számában megjelent »Elég volt a rémtet­tekből» c. cikkét, s ebből ki­indulva, megtette a szükséges intézkedéseket, s megszerve­ződött a tiszti karhatalmi cso­port, amely megkezdte mun­káját. A tiszti karhatalmi csoport néphadseregünk tisztjeiből te­vődik össze. A közrend és biz­tonság további gyors megszilárdítása érdekében a rendőrség — mint már annyi­szor — most is bizalommal fordul a dolgozókhoz, hogy tá­mogassák és segítsék munká­ját. Legfontosabb, hogy a dol­gozók a csavargó és szökésben lévő bűnözők elfogásában nyújtsanak segítséget. Jelent­sék az ilyen elemek megjele­nését, de emellett aki fegyve­resen is hajlandó segíteni ezt a feladatot, szívesen fogadjuk. A kormányhatározat alapján közöljük, hogy átmeneti idő­szakra lehetőség van ideigle­nes és végleges minőségben, fizetés ellenében, fegyveresen szolgálatot teljesíteni. A rend­őrség kötelékébe tehát, megha­tározatlan időre, vagyis amíg a közrend és közbiztonság tel­jesen meg nem szilárdul, havi 1400 forint fizetésért ideigle­nes rendőri szolgálatra lehet jelentkezni a régi munkahely meghagyása mellett. Feltételek az ideiglenes állo­mányba való felvételre: Magyar állampolgárság, büntetlen előélet, katonaviselt­­ség, legalább 165 centiméter testmagasság, egészségügyi al­kalmasság, a szakszervezet és a tanács javaslata. Az ideiglenes állomány fel­töltése mellett tovább folytat­juk a hivatásos állományba való toborzást. A hivatásos állományba va­ló felvételre az alábbi felté­telek az irányadók: Magyar állampolgárság, büntetlen előélet, 8 általános iskolai végzettség, katonavi­­seltség, 30 éven aluli kor, leg­alább 165 centiméter magas­ság, egészségügyi alkalmasság. A hivatásos állományúak fi­zetése, anyagi juttatása rende­zés alatt áll. A továbbiakban közöljük, hogy a honvéd tiszti század, a rendőrség tagjaiból, valamint az ideiglenes szolgálatot telje­sítőkből rövidesen meg fog alakulni az R-csoport, amely majd véglegesen biztosítani fogja a megye közrendjét és közbiztonságát. A Zala megyei Rendőr­­kapitányság vezetője. Hazatelepíti központ működik Győrött, Szen­tetgyen­ és Zalaegerszegen Az október 23-át követő ese­mények során számos magyar állampolgár hagyta el az or­szágot. Az utóbbi napokban azonban mind több azoknak a száma, akik visszatérnek Ma­gyarországra. A hazatérők átmeneti gondo­zása és lakóhelyükre való mi­előbbi továbbítása érdekében Győrött, Szombathelyen és Za­laegerszegen az országos rend­őrkapitányság hazatelepítési központot állított fel. A köz­pontokban a hazatértek díj­mentes étkezést és szállást kapnak. A hazatérteket igazo­lással látják el és gondoskod­nak lakóhelyükig történő díj­mentes hazaszállításukról. A központok a beérkezéstől szá­mított 48 órán belül minden­kit útba indítanak lakóhelyére. Az MSZMP hívei November 29-én a lenti já­rás 32 kommunista aktívája jött össze Lentiben. A szakadó eső ellenére is, ki gyalog, ki ke­rékpárral érkezett erre a nagy­fontosságú összejövetelre. Ez bizony megint új jelenség a kommunistáknál, hiszen az el­múlt években egy-egy összejö­vetelt már egy kisebb szélfúvás is megakadályozott, hacsak nem gépkocsival szállították a résztvevőket. Ezen a novemberi napon megválasztották az MSZMP já­rási Intézőbizottságát. Ezenkí­vül több javaslat, határozat is született. Kimondták, hogy nem azonosítják magukat a Rá­kosi—Gerő klikk vezette volt MDP-vel. Csatlakoznak a For­radalmi Munkás-Paraszt Kor­mány programjához, amely je­lenleg az MSZMP programja is, és a szocializmus építésében a sajátos magyar út megvaló­sításában kívánnak résztvenni. Határozatot hoztak arra, hogy ■segítik a lakásgondok megoldá­sát is. A Lentiben lévő két pártépületet, a Pártoktatók­ Há­zát és a volt községi pártbizott­ság épületét átadták lakások, illetve üzlethelyiségek céljára. A községi pártbizottság egyko­ri épületében már megkezdte az árusítást egy fűszerüzlet. A volt MDP falusi alapszerveze­tek helyiségeit, amelyek koráb­ban lakások voltak, szintén a községi tanácsok rendelkezésére bocsátották. Javaslatot tettek arra is, hogy a különböző járási szervek ha­sonlóan segítik a lakáshiány megszüntetését. Felkérték a községi tanácsokat és a járási tanács VKG osztályát, hogy haladéktalanul kezdjék meg az épületekben a lakások épí­tését.* A lenti járásban eddig négy MSZMP szervezet alakult meg A Gutorföldi Állami Gazda­ságban 14-en, a járási tanács­nál 12-en léptek be az MSZMP- be. Új bérezési rendszert készítenek elő olajipari üzemeink «A kőolajipari általános bér­tarifa kidolgozására minden egyes vállalat munkástanácsa egy bizottságot állít­­fel, mely bizottságok javaslatukat 10 na­pon belül döntés és összehan­golás végett a csúcsszerv elé terjesztik« — így rendelkezik a Zalai Kőolajipari Vállalatok Összevont Munkástanácsa ál­tal november 19-én tartott ülés határozatának 4. pontja. Báza­­kerettyén, Nagylengyelben, Lo­vásziban, Nagykanizsán és Za­laegerszegen a munkástaná­csok tagjai, a szakma vezetői, tapasztalt dolgozói élénk és hosszú tanácskozásokon igye­keznek most kialakítani o­yan javaslatot, amely közmegnyug­vásra rendezi az olajipar bér­ügyi kérdéseit, orvosolja az eddigi jogos sérelmeket. Folyik a tanácskozás a Lo­vászi Kőolajtermelő Vállalat­nál is. Farkas Károly, a terv­osztály vezetője így foglalja össze az eddig kialakult állás­pontot: — Üzemünk munkásai ed­dig havibér, időbér, különböző pótlékok formájában kapták meg illetményüket. Az új bér­rendszer­ kidolgozásánál arra törekszünk, hogy az egész bé­rezést egyszerűbbé, áttekinthe­tőbbé tegyük, a dolgozók és az adminisztráció részére egya­ránt. Úgy tervezzük, hogy visz­­szatérünk az órabérre, amely magában foglalja a csoportve­zetői, szennyeződési, veszélyes-­­ségi pótlékot is. Az így kiala­kított órabérhez csak az éjsza­kai munka pótléka jöhetne. — Általános a vélemény az üzemben, hogy négy munkás­kategóriát alakítsunk ki: se­géd-, betanított-, szak- és ki­emelt munkás­kategória vala­melyikébe sorolnánk be a dol­gozókat, s bérezésüknél feltét­lenül kifejezésre akarjuk jut­tatni a szakképzettséget, a szakmában eltöltött időt. Úgy gondoljuk, hogy évenként 2 százalékkal emelkedjék a dol­gozók alapbére, így például an­nak a dolgozónak, aki 10 esz­tendeje az olajiparban dolgozik már, 20 százalékkal lenne ma­gasabb az alapbére, mint az olyannak, aki csak most kerül az olajszakmába. Ilyen bére­zési renddel tekintélyes létszá­mú törzsgárdát tudnánk kine­velni, s nem kívánkoznának el dolgozóink a jobb kereset re­ményében más munkaterüle­tekre. A bérezési kérdés, persze,­­— mint minden üzemnél — sok más kérdéssel is összefügg, —, elsősorban az önköltség, a ter­melési eredményesség kérdésé­vel. A Lovászi Kőolajtermelő Vállalatnál ezideig a gazdasá­gosság szempontjai nem ját­szottak elsőrangú szerepet, mert az olajat önköltségi áron adták tovább a Távvezeték­építő Vállalatnak, s e vállalat állt összeköttetésben a feldol­gozó üzemekkel. Így a lovászi üzem nyilvánvalóan vesztesé­ges volt. Az újabb rendelke­zések értelmében azonban a nyereségrészesedés egy hánya­da is a dolgozók kezéhez jut, s így egyszeriben fontos szem­ponttá lép elő, hogy az üzemel­tetés nyereséges legyen. Ennek érdekében a lovászi olajbányá­szok ahhoz a korábbi gyakor­lathoz szeretnének visszatérni, amely szerint az üzem közvet­len kapcsolatban állt a feldol­gozó vállalatokkal, tehát a termelő adta el az olajat, s nem egy közbeiktatott szerv, a Távvezetéképítő Vállalat. Ah­hoz, hogy a Lovászi Kőolajter­melő Vállalat önálló lehessen, ahhoz, hogy termelési önkölt­ségének csökkentésében a vál­lalat érdekelve legyen, meg kell tehát szüntetni a Táveze­­téképítő Vállalat kereskedelmi tevékenységét, s ezt a munka­kört is Lovászinak kell átadni. Mindez, persze, csak elgon­dolás, javaslat. Hasonló meg­oldási formákon, a helyes bé­rezés kialakításának más — megoldást hozó — módjain gondolkodnak a többi olajipari üzemben is, s az összevont munkástanács dönt majd ar­ról, hogy milyen javaslatot terjeszt a Kőolajipari Igazga­tóság elé. Új bérezésről tehát még ko­rai lenne beszélni az olajipar­ban. Annyi azonban bizonyos, hogy annak kialakításán seré­nyen munkálkodnak ezekben a napokban az olajipari üzemek munkástanácsai, szakemberei. Ha ezt az annyit vitatott kérdést közmegnyugvásra si­kerül megoldaniuk, nagy lé­péssel jutnak közelebb a mun­kástanácsok tekintélyének megszilárdításához, s annak az elvnek valóra váltásához, hogy az üzem valóban a munkáso­ké. Az E­NSZ közgyűlésének csütörtöki­ vitája New York (AP) Az ENSZ közgyűlése csütörtökön folytat­ta az általános vitát. Malik Firoz Khan Nun pa­kisztáni külügyminiszter a Biz­­­tonsági Tanács kibővítését kö­vetelte oly módon, hogy az ázsiai és afrikai nemzetek­ na­gyobb képviselethez jussanak benne. Magyarország helyzete »nagyon megrendítő« — mon­dotta Nun és hozzátette, az ENSZ-nek gyorsan kell csele­kednie, hogy segítsen és ugyan­akkor «megvalósítsa azt, ami minden hasonló helyzetű nép óhajtása». A pakisztáni külügy­miniszter végül azt javasolta, hogy az ENSZ-karhatalmat alakítsák át állandó nemzetkö­zi haderővé, amelyet máshol is fel lehet majd használni. Behar Shtylla albán külügy­miniszter hangsúlyozta, hogy országa jó viszonyban kíván lenni minden szomszédjával. A magyarországi eseményeket a budapesti ellenforradalmi puccs»-nak nevezte és követel­te, hogy a népi Kínát vegyék fel az ENSZ tagjai közé. A Pe Kin, Burma küldötte hangsúlyozta, hogy a Szuezi­­csatorna ügye nem indokolt semmiféle fegyveres beavatko­zást és elítélte Izraelt a «pre­­ventív háború megindításáért». A Szovjetuniónak Magyaror­szág belügyeibe való fegyveres beavatkozását nem lehet eltűr­ni és el kell ítélni. A magya­roknak meg kell adni a módot, hogy szabadon alakítsák ki sor­sukat — mondta a burmai kül­dött a magyar kérdésről és saj­nálattal állapította meg, hogy még mindig több mint százmil­lió ember él­t idegen politikai uralom alatt.» Az ülés szünete után Csuda I Praszad Sarma nepáli külügy­miniszter kijelentette, hogy or­szága mindenkivel jó barátság­ban akar lenni. «Ellenezzük külföldi csapatoknak a világ bármely országában való állo­másozását, nem hiszünk fegy­veres paktumokban és katonai szövetségekben. Kormányunk elítéli az Egyiptom elleni brit— francia és izraeli támadást, ugyanúgy, ahogyan elítéljük a Szovjetunió magyarországi fegyveres beavatkozását» — mondta Sarma. A nepáli kül­dött követelte, a népi Kína és Japán felvételét az ENSZ-be. Osten Unden svéd­ külügy­miniszter jogtalannak minősí­tette az Egyiptom ellen indított katonai akciót, de elismerte azt a jóakaratot, »amellyel a két érdekelt ország teljesítette az ENSZ közgyűlésének az azonnali fegyverszünetre vo­natkozó követelését». A magyar kérdésről a svéd külügyminiszter a következő­ket mondta: «Ami a magyarországi tra­gédiát illeti, attól tartok, hogy a Szovjetunió vezetői nem fog­ják fel teljesen azt a felhábo­rodást, amelyet a kezdődő for­radalom letörése az egész vi­lágon támasztott.« »A feszültség enyhülésének kiinduló­pontja csak a Szovjet­unió olyan politikája lehet, amely megadja a magyar nép­nek a nagyobb politikai és sze­mélyes szabadságot, valamint a nemzeti függetlenséget.« Katay D. Sasorith laoszi, kül­­dött bejelentette, utasítást ka­pott kormányától arra, hogy felszólítsa az összes tagálla­mokat a magyar nép megsegí­tésére.­­A laoszi kormány el­határozta, hogy egymillió fran­cia frankot bocsát a magyar­­országi segélymozgalom ren­delkezésére. Nazrollah Entezam iráni k­ül­­dött is elítélte az angolok és franciák fegyveres egyiptomi fellépését. Entezam felszólítot­ta a magyar kormányt, hogy engedje be az ENSZ megfigye­lőit. „A felszabadító mozgal­mak áramlatát nem lehet fel­tartóztatni, bármilyen hatal­mas is az a nemzet, amely szembeszegül vele”. Grigore Preoteasa román külügyminiszter a magyar kér­désről kijelentette, hogy az Magyarország belügye. A ma­gyar nép — mint mondta —, győzelmet aratot a fasiszta, horthysta erők fölött. * A következő ülés pénteken délelőtt lesz. A délelőtti felszó­lalók listáját módosították, úgy hogy pénteken délelőtt az utol­só szónok Horváth Imre ma­gyar külügyminiszter lesz. Pén­tben délután a közgyűlés eset­­leg külön ülést szentel a ma­gyar problémának. Az Egye­sült Államok ugyanis értesülé­sek szerint új határozati javas­­lat benyújtására készül, amely ismét felszólítaná a magyar kormányt, hogy engedje be az ENSZ megfigyelőit. Hammarskjöld főtitkár, mint ismeretes, pénteken reggel tesz jelentést a közgyűlésnek a ma­gyar kormány képviselőivel folytatott tárgyalásairól. Úgy adják, hogy ezek a tárgyalá­sok eredménytelenek maradtak. A megfigyelők azt mondják, hogy a készülő amerikai hatá­rozati javaslat tartalma és fo­galmazása nagyrészt attól függ, hogy mit mond Horváth Imre a péntek délelőtti ülésen.­­A péntek délelőtti ülés magyar idő szerint 16 óra 30 perckor kezdődik. (MTI) A KSOSZ közleménye A Kisiparosok Országos Szabad Szakszervezetének Intéző Bizottsága tájékoztatásul az alábbiakat közli: 1. Félreértésekre adott okot a 13/ 1956. számú pénzügyminiszteri ren­delet, amely az építőipari kisiparosok forgalmiadó fizetési kötelezettségének megszüntetéséről intézkedett. Egye­sek úgy gondolták, hogy e rendelkezés hatálya csak az október 23-a után ke­letkezett épületkárok helyreállítására vonatkozik. A KIOSZ a pénzügymi­nisztériummal tisztázta, hogy a for­galmi adó eltörlése valamennyi építő­ipari tevékenységre vonatkozik, tehát a 4/1956. és az 5/1956 pénzügyminisz­teri rendeletek hatálya 1956 október 30-ával megszűnt. 2. A pénzügyminisztérium 1956 ok­tóber 30-i hatállyal megszüntette a kisiparosok alkalmazottai­ különadó fizetési kötelezettségét. November hó­ra tehát alkalmazotti különadót már nem kell fizetni. 3. Az 1957 január 1-i hatállyal ér­vénybe lépő rendelkezés ,amely a gyermektelenségi adó megszüntetésé­ről intézkedik, a kisiparosokra is vo­natkozik. A jövő esztendőben tehát kisiparosaink ettől az adótehertől is mentesülnek. Kisiparosok Országos Szabad Szervezete Intézőbizottsága (MTI) INNEN-ONNIN KERESKEDELEM 41 kocsi indult áruért Buda­pestre Zalaegerszegről. Egy ré­szük már visszaérkezett. Csü­törtökön bejutott 5 vagon só és­­0 mázsa pirospaprika. A na­­pokban javulás várható a tex­­tláruban és a vasműszaki cik­kekben. A jövő héten oldalko­­csis Pannónia motorkerékpárok s érkeznek. Nem megnyugtató a dohány­­áró-ellátás. Tegnap ugyan két eherkocsival érkezett, de az ideskevés a megye dohányzós­zámára. BAGODVITENYÉD A forradalmi tanács elnöke a nások erdejéből vágja a fát és e­l is szállítja azt. Ilyesmiről nem volt szó az október 23-i követelésekben! PÉNZÜGY Fehér hollóként jelentkezett­­ minap a zalaszentgyörgyi rostán egy parasztember, aki időt akart fizetni. A posta azonban arra hivatkozott, hogy pénzt csupán annyit vehet fel, amennyit aznap kifizet. A köz­ségi tanács új elnöke most n­yugta ellenében maga szedi az adót. Nemesszentandráson úgy vé­lekednek a dolgozó parasztok, hogy nem fizetnek adót. Ne­­messándorházán viszont meg is okolják, hogy miért nem fi­zetnek: nem ismerik el a kor­mányt. Érdekes, hogy a beadási kötelezettségüknek sem tesznek eleget, pedig annak eltörlését is ez a kormány törvényesítet­te...

Next