Zalai Hírlap, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-01 / 1. szám

Sikerekben gazdag új esztendőt! Már csak néhányszor jár lesz az 1957-es év, hogy meny­körbe az óra nagymutatója, s í­nyiben válnak valóra reménye­­ismét lezárunk egy évet. Idő-­ ink, hogy mennyi sebet tudunk számításunk kezdete óta az begyógyítani, az kizárólag és 1956-odikat, ezer esztendős tör-,egyedül rajtunk múlik, ténelmünk során az egyik leg- Annyi tennivaló hárul ránk, nehezebbet. Még néhány óra, amennyi még talán soha sem, s összecsendülnek poharaink. Le kell törölnünk a könnyet az Boldog új esztendőt! elhagyottak, özvegyek, árvák De milyen más lesz ez is, szeméről. Igazságot kell szül­­mint az elmúlt években volt­­gáltatni egy népnek, amellyel Hiányoznak az idén a pezsgős szemben annyi megbocsátha­­táridók, a vendéglők konfettisz­tatlan bűnt követtek el, s műsoros 6-esztendő búcsúzta- amelyiket bármennyire is tér­­tól, hiányoznak a kivilágos­ útra vittek elvakult vezetői, kivirradtig tartó mulatságok, zömében soha, egyetlen pillá­mért a kimenés korlátozása natra sem ábrándult ki a szó­­könyörtelenül. figyelmeztet: az cializmus eszméjéből, csupán idén olyasvalami történt, ami azokból a vezetőkből, akik féket szab a jókedvnek, a szó­ megcsúfolták ezt az eszmét. Né­­kásos vidám újesztendő vá­­pünk a sok esztendő hibái el­­vásnak. lenére sem vesztette el hitét a De a régi jó szokást azt meg­ szocializmusban, s ahogyan tartjuk. Ha szerényebben is, csillapult a vihar a fejekben, a baráti, családi összejövetelen tisztulnak a gondolatok, úgy ken éjfélkor összekoccintjuk akár egyre többet és egyre poharainkat és boldog újesz-­lobban dolgozni megvalósítá­­tendőt kívánunk egymásnak.­sáért. És mondjuk meg őszintén. De így is van ez helyesen, úgy, ahogyan legbelül érezzük mert hogy valóra váljanak az a szívünk mélyén: soha ennyi újévi jókívánságok, azért ne­­reménnyel, soha ennyi jobbi­knak kell legtöbbet tenni. Gon­­várással nem kívántunk még dőltünk erre is ma este a vidám családtagjainknak, barátaink- poharazgatás közben, s hátá­nak, ismerőseinknek boldog új­rozzuk el keményen, elszántan: évet, mint az idén. Minden tőlünk telhetőt meg fo­..„fi- „ „ gunk tenni, hogy mielőbb be-Elegünk volt a vérből, a praevízü­k a sebeket s ha egy szenvedésből, a tönkrement, el- '' °a ! -U ?, seepReV s aa _,,„,t.ri-„i-+ -i „ ' esztendő múlva ismét elkeszit­pusztitott lakásokból, s ele- ..., . , , ,. , , gynk volt abból, ami ezt kirob- TMk f ^ mérlegét magunkban, bántotta: a népellenes, a néptől hu,szke epressel allaptikas­elszakadt klikkuralomból. suk , TMea:. ^letes, férfias ............................ munkát végeztünk. És hány ház lesz szerte az országban, szerte a megyében. E feladatok elvégzésében ahol még a legszűkebb családi szükség van ebben az ország­hoz sem lehet együtt. Mert ki- van, megyében mindenkire, nek a népszabadság szent­je- Dolgozzon bárhol, az élet hár­­vülete, a­kinek az ellenkezője, milyen területi, mindenki igen a túlsó véglet: a népuralom sokat tehet. Különösen sok fél­­megdöntésének aljas célja adat hárul a kommunistákra, adott fegyvert a kezébe, s a jórészt rajtuk múlik, hogyan hosszú ideig tartó puskaropp-,tudják elhárítani azokat a fel­­gás, ágyúdörej közepette hal­­­ tétlenül meglévő nehézségeket, lőtt a magyar, aratott a kaszás,­ amelyek gátat szabnak még a A vérontásnak vége, de so­k­­ folyamatos munkának. Most becsületes emberrel lettünk !pedig ezt kell elsősorban hely­kevesebben, akik hiányoznak­­lebillenteni minden gyám­an, ma este körünkből, akikkel minden üzemben, hogy minél nem koccinthatunk az új, hevesebb legyen a munkánál­­szebb, megtisztultabb életért. ^*T ^ p akiknek most m­eg is Elvtársak, barátok, rokonok és vágnia ^ munkanapjuktól, testvérek hiányoznak körünk­ íróasztaluktól, mielőbb ismét bői, akik életüket sem kímél- dolgozhassanak, ték azért, hogy evőzzön igaz.- Azok, akik átélték a harmin­­ságunk, hogy győzzön a prole-­cas évek elejének gazdasági tárolt ügye, s a munkásoké válságát, tudják, hogy mi az maradjon — sőt most legyen munka nélkül lenni. Akkor igazán az övé a gyár, a pa- azonban nem tőlünk, dolga-fok­­rasztó a föld­­től függött, hogy mennyi ideig De örömtelenebb ma az új- maradnak családok kenyér esztendővárás sok családban nélkül, hiszen a krízis az egész azért is, mert százötvenezer világra kiterjedt, s nekünk honfitársunk vett vándorbotot semmi beleszólásunk nem volt a kezébe, hogy idegen ország­ a gazdasági ügyekbe. Ma mi­ban leljen új hazát. Tudjuk, vagyunk a gazdák, mi intézzük ezek nagy része már kiábrán­­dolgainkat. És ha úgy végezzük­­ dúlt a Nyugat hamis isérgető- munkánkat, hogy legyen ele-­­­seiből, rájött, hogy teste hiába gende szén,­olaj, hogy legyen ment ki: a szíve, s a lelke itt­ elegendő üzemanyag, akkor ha­­lon maradt, és az Osztrák Al­­mat leküzdhetjük az átmeneti pók lágerei fölött szikrázó csil- munkanélküliséget. Látjuk, ■ tagképek is másként világíta- hogy különböző gazdasági tár- ' nak, mint itthon, a szelíd zalai "válásokkal, külföldi kölcsö- f­lankák egén. Tudjuk, hogy nőkkel államunk legfelső veze-­­ ezeknek a vándoroknak több-­tői is mindent mestnernek,­­­sége a menekülttáborok rideg , hogy a gazdasági élet pillanat- 5 falai között gondol ma ránk, avi megtorpanását mielőbb is- a szeretteikre. És most, amikor m­ég a fejlődés, a gyorsütemű minden család elkészíti magá-­­ haladás váltja fel De a kor­­e­ban az óesztendő mérlegét: va- .mány egyedül tphotes!Pn va­­­lamennyien megismételjük nem kíséri munkáját nénünk­­ azok felé a hívó szót, akiket őszinte bizalma, s nem teszünk s nem a szocialista haza eláru- meg mindent mi is a magunk I­lása vezetett messze idegenbe, posztján szabad, boldog hazánk , hogy visszavárjuk őket. szere- felvirágoztatásáért.­­ tettel fogadjuk valamennyiü­ , r­ket ! Bármerre megyünk, bárhol i­­ . . . , járunk, mindenütt azt láthat­ ! Tudjuk, rövidesen sokan juk, hogy kezdenek megbékél­­visszatérnek közülük, de ma n­ a felzaklatott emberi szivek, t este meg hiányoznak, egetv­­rt és ha ez a megbékélés alkotó­i nagynak szivünkben es ezért munkával párosul, megújhodott n sem lehet olyan ez a Szilvesz- országunk békéjéért, bojossá­­g volt,’ am­lyent szerettünk ezért, akkor biztosak lehetünk a­z , abban, hogy megvalósulnak ! Sok, nagyon sok a fájó seb, azok a jókívánságok, amelyek- ti amely mind gyógyító írt kíván, kel elhalmozzuk egymást most. " Ezért van az, hogy tele remény- az új esztendő hajnalán. ’­k nyel, tele várakozással fogad- el- . .. . , , ró­juk valahányan a jókívánság­gunk szoreal­á­got. Boldog újesztendőt! Slét lu f’ hazasze­­k ——.. . , ,, , vezeteben, s biztosak vagyunk " Néhány óra múlva azonban, benne, hogy az alkotó munka amikor koccintásra emeljük nyomán sikerekben gazdag lesz s, gondoljunk kall a minden igaz magyar számára s­ legfontosabbra is. Hogy milyen az 1957-es esztendő­­? |~ R 2005. | í I ( ' H. évf. L s*. 1061. január 1, DM { f 3 / M JB ■ « ■ A*At “ ****** ZALAI MZ MSZMP ZMhM MESYEi GIMTÉZŐ BDE©TTS^SM ÉS M M1SYE1! TMJtódS hMPJM 1 kormányrendelete a népgazdaság átszervezésérő! A pénzügyminiszter nyilatkozatit — IGAZSÁGOS EGYSZERŰSÍTÉST! — Vidian újévi üdvös: Sete luk Gyorslista a kölcsönsorsolásról M A indul Újévi 1 /j 1 könyvekről Ifi O Rejtvény verseny imk I­tt J szóban-képben ^J^úldog­áj esztendői kumnank ke­dves e­lmuéinknak Ülést tartott a termelőszövetkezeti tanács • A Termelőszövetkezeti Ta­nács szombaton a Béke­szálló­ban ülést tartott. Megjelent a­­ tanácsülésen Dobi István, a Termelőszövetkezeti Tanács el­­­­­nöke, Apró Antal, az iparügyek minisztere és Dögei Imre föld-­­ művelésügyi miniszter, Hodek József, a kisbérbattyánpusztai­­ Virágzó Termelőszövetkezet el-­­­nökének megnyitója után Dobi István tartott beszámolót a ter­­­­melőszövetkezeti mozgalom­­ helyzetéről. Sokszázezer dolgozó paraszt­­ember a legnehezebb napokban­­ is kifejezésre juttatta hűségét­­ a szövetkezetek iránt és erre ,­­ bátran építeni lehet. A szövet­­­­kezeti fejlődés reális alapjá-­­ nak, biztos fundamentumának­­ tekinthetjük a munkás-paraszt­­ hatalom szilárd elhatározottsá­gát, hogy ezután bármely kül­ső, vagy belső ellenséggel szem­­■ ben megvédelmezi a szocializ­mus vívmányait és minden erővel tovább folytatja a szo­cializmus építését Magyaror­szágon, városban és falun egy­aránt. Megállapította, hogy az októ­ber 23-ika utáni események ki­sebb mértékben a fal­un is ha­tással voltak a munkára. Ezzel lehet magyarázni, hogy a ke­­nyérgabona vetésterületében valami kiesés mutatkozik és helyenkint biztosan maradt az ősszel szánta­tl­an terület is. Mégis­ bízni lehet b°nne, hogy : 1957-ben is ki fogja tudni elégí­teni a mezőgazdaság a vele szemben támasztott fokozott­­ népgazdasági igényeket. ( A mezőgazdaságnak többet­­ és jobbat kell termelnie, mint ahogyan termelt és ennek po­ltikai előfeltételét megadta a forradalmi munkás-paraszt kormány. Az új rendeletek­­ nagy mértékben megkönnyítet­­­­ték a szövetkezetek és az egyé­ a­nileg gazdálkodó dolgozó pa­­­­rasztok helyzetét.­­ Szükségesnek tartom kifeje­­je­zésre juttatni az államvezetése­k­nek azt az óhaját, hogy egyé­nileg dolgozó parasztságunk , gazdaságainak megerősítésére, s a belterjesség irányában való , fejlődésére, az állat- és növény- , termelési színvonal növelésére fordítsa azokat a kedvezménye­ket, amelyekben most részesül. Kifejezem azonban ugyanezt a­­ kívánságot a szövetkezetek fe­­­­lé is. Magyarországnak Európa-­­ szerte híres gyümölcstermelése, a szőlészete, az egész világpiacon­­ elhelyezhető minőségű borai és sz­­ vetőmagvai voltak a múltban ! Az évek folyamán ezeket a kül­­földi piacokat jórészt elvesztet­tük. Mostani gazdasági helyze­tünkben igen fontos, hogy ter­ményeink nemzetközi hírnevét visszaállítsuk, külföldi piacain­kat visszaszerezzük, sőt arra kell törekednünk, hogy új pia­cokat is keressünk. Külkeres­kedelmi sikerekre azonban ak­kor számíthatunk, ha előtérbe helyezzük a minőségi terme­lést. Dobi István e feladatok meg­­­­oldásának alapjául jelölte meg a termőterület talajerejének visszaadását és annak jövőbeli­­ növelését, majd rátért a szö­vetkezetek jelenlegi helyzete­inek részletes ismertetésére. A szövetkezeti gondolat meg­erősödését és a mozgalom élet­képességét bizonyítja, hogy ter­melőszövetkezeteinknek mint­egy fele a legsúlyosabb meg­próbáltatások idején is bátran helytállt. A megmaradt szö­vetkezetek túlnyomó többsé­gükben többévi működésük alatt a tagság közös erőfeszíté­sével tekintélyes szövetkezeti vagyont gyűjtöttek és erős kol­lektívát alakítottak ki. Nem le­het eléggé megbecsülni azt az erkölcsi és politikai erőt, ame­lyek az ilyen szövetkezetek egyakaratú tagsága és vezető­sége szocialista vívmányaink védelmében és a szocialista Magyarország további építke­zésének munkájában jelent. A jövőben nem fogja keserí­teni és bénítani a bürokrácia a mezőgazdasági termelés fejlő­dését és a szövetkezeti gazdál­kodást. (MTI) 1 Az MSZMP Zala megyei Intéző Bizottságának levele megyénk dolgozóihoz! A Magyar Szocialista Munkáspárt Zala megyei Inté­­ző Bizottsága az új esztendő alkalmával szeretet­tel köszönti megyénk kommunistáit, munkásait, dolgozó parasztjait, értelmiségeit és azokat a hazafiakat, akik az október 23-i események utáni ellenforradalmi időszakban magyar hazafihoz, honpolgárhoz méltón, legjobb tudásuk­kal, minden terrorral szemben becsülettel helytálltak a hazáért. Szeretettel köszöntjük megyénk valamennyi járásig városi intéző bizottságát ,azok tagjait, az újonnan alakult üzemi, községi, hivatali pártszervezeteinket, az azokba tö­mörült kommunistákat, akik az új élet kibontakoztatása, érdekében napjainkban is keményen, önfeláldozóan küzde­nek a szocializmus vívmányainak megvédéséért és fejlesz­téséért. Szeretettel köszöntjük a megyei, járási, községi taná­csok kommunistáit, harcos dolgozóit, akik ma azon fára­doznak, hogy bürokráciától mentes közigazgatási rendszert alakítsanak ki megyénkben is, s ezzel céljaink megvalósí­tását segítsék elő. Köszöntjük üzemeink, gyáraink új önkormányzati szer­veit, a munkástanácsokat, s az azokba tömörült becsületes hazafiakat, akik minden erejükkel azon dolgoznak, hogy a normális élet mielőbb új gyümölcsöket hozzon sokat szen­vedett népünknek. Köszöntjük azokat a volt MDP tagokat, kommunistá­kat, akik még jelen időszakban nem találták meg helyüket a pártszervezetekben, de reméljük és bízunk abban, hogy rövidesen ismét a párt soraiban segítik azt a munkát, amely a magyar népért, nemzetért, a hazáért folyik. Köszöntjük megyénk valamennyi munkását, dolgozó parasztját, értelmiségét. Bízunk abban, hogy az elkövetke­ző időben elszántan, szilárdan, velünk egyetértve, felelős­ségük, teljes tudatában részt vesznek országépítő mun­kánkban. Köszönetet mondunk azoknak a szovjet katonáknak, tiszteknek és / vagy szovjet névnek, akik másodszor tették lehetővé, hogy hazánkban a munkások és parasztok hatal­ma uralkodjon és tovább építhessük a szocialista társadal­mat. Okulva az 1956-os esztendő tragikus eseményein, azok tapasztalatait hasznosítva az 1957-es esztendőbe­n, kívánunk sok erőt, egészséget és boldog új esztendőt. Az MSZMP Zala megyei Intéző Bizottsága M­­iumanité a nwyar larmány zum ereduifciweiri! Párizs (MTI) Az Humanité szombati száma közli budapes­ti tudósítójának jelentését. A Kádár-kormány — írja — rövidesen nyilvánosságra hozza programját. Ez a dokumentum kiindulópont és egyben a végét jelenti a kormány kezdeti tevé­kenységének. Az első két hó­nap mérlegét is megmutatja. A kormány aktívája a közbizton­­­­ság terén a rend teljes helyre­­állítását mutatja, a szociális intézkedések területén pedig egész sorát az új rendszabá­lyoknak. A mérleg kevés is, sok is. Kevés, ha az ember arra gond­ol, hogy mennyi még a tennivaló. Sok, ha meggondol­juk, hogy a kormánynak min­dent újra kellett kezdenie.­­ A lap tudósítója ezután meg­­állapítja, hogy a Kádár kor­mány intézkedései hozzájárul­tak a megbékélés légkörének megteremtéséhez és olyan lé­lektani feltételeket teremtettek, amelyek lehetővé teszik a gaz­dasági csata megvívását és megnyerését. Új szakasz kezdő­dik, amely lényegében arra ad választ, hogyan lehet és kell építeni tovább a szocializmust. Mely pártok és milyen emberek állnak a szocializmus építése mellé? Senki ellen sincs ellen­vetés, aki őszinte híve a szo­cializmusnak. A kormányprog­ram közzététele után előrelát­­hatóan egész sor tárgyalás és vita indul majd, amelynek vár­ható eredménye az lesz, hogy rövidebb-hosszabb időn belül szélesebb körű kormány alakul, amely munkájában a nemzet minden erejének részvételére számíthat. Lamis deceember 20-i számában glossza jelent meg „Igazgatói különítmény” cím alatt. Mivel a cikk mondanivalóját többen értelmezték a következmé­nyeiben károsnak, ezért a szer­kesztő bizottság az alábbiakat kívánja leszögezni. Mindenkor és minden írá­sunkban az ország szocialista építését kívánjuk szolgálni. Napjainkban e cél megvalósí­tásában nagy szerepük van a karhatalmi egységeinknek, akik a rend, nyugalom érdekében te­vékenykednek országunkban, akik keményen harcolnak min­denféle ellenforradalmi, fasisz­ta provokációkkal szemben. Az említett írásunkkal kap­csolatban leszögezzük, hogy a cikk általánosító hangját elhi­­bázottnak tartjuk, mert segítő szándéka ellenére provokatív megnyilvánulásoknak szolgál­hatott alapjául, és mert azt a néhány embert (számszerint négyet), akikről a bírálat szólt, már a cikket megelőző napok­ban amúgy is bevonták az ut­cáról és nem vettek részt to­vább a karhatalom munkájá­ban. Ez is azt bizonyítja, hogy karhatalmi egységeink parancs­nokai ügyelnek a karhatalom tisztaságára, és nem a dolgozók ellen, hanem a dolgozók érde­keiért cselekednek. Lakbéremelés Franciaországban Január 1-től kezdve Francia­­országban a háború után épült összes lakóházakban 10 száza­lékkal felemelik a lakbért.

Next