Zalai Hírlap, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-01 / 1. szám
1957. január 1. OLAJAT! OLAJAT! A gyárak fűtőolajra, gázolajra várnak, a gépkocsiknak, hogy lebonyolítsák a vasút gyengébb teljesítménye folytán megnövekedett közúti forgalmat, benzin, mégpedig sok benzin kellene. A falvak népe, ahová még nem jutott el a villamosáram, panaszkodik: nem kap elég petróleumot, nem tud világítani, de ott is ahol meg lenne a lehetőség, hogy villannyal világítsanak,keresik a petróleumot, mert az áramkorlátozás arra kényszerítette a lakosságot, hogy előszedje a padlások zugaiban porosodó petróleumlámpákat. Olaj, benzin, petróleum — sajnos — még megközelítőleg sem áll annyi rendelkezésre, hogy kielégíthetnék az igényeket. Pedig a zalai föld rengeteg olajat rejt a mélyében s helytállnak az olajbányászok is, hogy felszínre hozzák a föld mélyének folyékony kincsét. Olaj mégsincs. Miért? Baka Dezső, a Nagylengyel Kőolajtermelő Vállalat igazgatója rövid tőmondatokban válaszol a kérdésre: Ulaim, csak vigyék el. A nagylengyeli dolgozók teljes létszámmal megjelennek munkahelyeiken, megvan bennük a munkakészség is, a termelés mégis csak 30 százalékos. Talán nem kapnak elegendő áramot? — Áram van — válaszolta Baka elvtárs. — Nem az áramhiány miatt alacsony a termelés, hanem azért, mert nem veszik át a termelvényünket. „ Kapacitásunknak csak egészen kis hányadát használhatjuk ki, mert a Zalai Kőolajipari Vállalat nem vesz át naponta 400 köbméternél több olajat fel- dolgozásra. 5000 tonna olaj áll a tartályokban . . . hát hová termeljünk? ! Persze, az olajhiány nem csupán abból származik, hogy a Kőolajipari Vállalat nem tudja átvenni a nagylengyeliek teljes olajtermelését. Másutt is vannak hibák. Az egyik legnagyobb hiba az, hogy a vasút nem olyan ütemben szállítja az olajat, mint ahogy a termelés ezt megkívánná. S ez áll Nagylengyelre éppúgy, mint a többi olajmezőkre. Épp a múlt napi számunkban adtunk hírt arról, hogy a Zalai Kőolajipari Vállalat körülbelül január közepe táján kezd nagyobb kapacitással dolgozni, amikor befejezik a javításokat és megindulhat a vacuum üzem is. Ezzel azonban a másik súlyos kérdés, a szállítás ügye nem oldódott meg. Sokat termelni a Kőolajipari Vállalat is csak úgy tud, ha a vasút gondoskodik termelvényeik elszállításáról. A p pénzügym miniszter nyilatkkozata a bérezésről, az elbocsátásokról, a monkanélküli segélyről A Magyar Távirati Iroda munkatársa kérdést intézett Kossa István pénzügyminiszterhez a várható fontos pénzügyi intézkedésekről. KÉRDÉS: Várható-e változás a dolgozók bérezésében? VÁLASZ: Január 1-től minden dolgozó csak elvégzett munkája után kap munkabért. Üzemekben, bányákban és hivatalokban igen sokan követelték ezt az intézkedést. Az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé és minden erkölcsi alapot nélkülöz az utóbbi időben kialakult gyakorlat, hogy azokban az üzemekben, ahol csak részleges munka folyik, a meg nem dolgozott időre is kifizessék a bért. Ahol energiahiány, vagy egyéb okok miatt nem tudnak teljes apparátussal dolgozni, ott a felesleges dolgozókat el kell bocsátani, hasonlóképpen meg kell szüntetni a nagymértékű bürokráciát. KÉRDÉS: Milyen leépítés várható az állami adminisztrációnál, s hogyan gondoskodik az állam a munkanélkülivé váló dolgozókról? VÁLASZ: A minisztériumok és a hivatalok összevonásával és az adminisztráció egyéb módon való csökkentésével körülbelül 30—32 ezer dolgozó válik átmenetileg munkanélkülivé A felmondó levelek kézbesítését január elsején kezdik meg és a leépítést a hivatalokban február 1-ig kell befejezni. Azokban az üzemekben, ahol valamilyen okból csökken a munka, március 31-ig kell lebonyolítani az elbocsátásokat. Mindenki, akit ezekben a hetekben elbocsátanak, hat heti fizetését kapja kézhez. Utána pedig, ha nem tud elhelyezkedni, legfeljebb fél évig munkanélküli segélyben részesül. A munkanélküli segély a fizetésnek általában harminc százaléka lesz, azonban 300 forintnál alacsonyabb és 600 forintnál magasabb nem lehet. Ezenkívül minden családfenntartó, ellátásra szoruló családtagjai részére további negyven forint segélyt kap. KÉRDÉS: Milyen kilátások vannak a munka nélkül maradók elhelyezkedésére? VÁLASZ: A munkanélküliség csak átmeneti lesz és nem tart soká . . . több munkaterület, mint például a bányászat és a mezőgazdaság, igen sok munkaerőt tud alkalmazni. Döntő mértékben csökkenti majd a munkanélküliséget a kisipar és a kiskereskedelem fellendülése. A régebbi helytelen intézkedések nyomán Magyarországon a kisiparosok száma még a százezret sem éri el és a kisiparosok mindössze hétezer alkalmazottat foglalkoztatnak. A kormány most igen jelentős segítséget nyújt a kisipar és a kiskereskedelem fejlődéséhez. A munka nélkül maradók kétezertől húszezer forintig terjedő, középlejáratú önállósítási kölcsönt kaphatnak, e kölcsönök segítséget nyújtanak új kisipari szövetkezetek létrehozásához is, mert az alakuló szövetkezetek tagjai külön-külön igénybe vehetik a kölcsönt. Természetesen kölcsönben részesülhetnek olyanok is, akik nem szövetkezeti úton, hanem egyénileg akarják folytatni a kisipart, vagy a kiskereskedelmet. Számításunk szerint rövid időn belül mintegy ötvenezer-hatvanezer dolgozó váltja majd ki az iparengedélyt és alkalmazottaikat is belszámítva sok tízezren jutnak a kisiparban és a kiskereskedelemben munkához. A szén- és energiaellátás javulásával természetesen nagyüzemeink munkája is fejlődésnek indul egy idő múlva s minden remény megvan arra, hogy a munkanélküliség még a jövő év vége előtt megszűnik. (MTI) Öttel Szilveszterezünk Nem függesztik fel Szilveszter éjszakára a kijárási tilalmat. Az eddigi, este 21 órától hajnali 4 óráig tartó kijárási tilalom továbbra is érvényben marad és enyhítése Szilveszter éjszakára sem várható. A kijárási tilalom fenntartásával rendőri szerveink a közbiztonságot, a lakosság élet- és vagyonbiztonságát kívánják szolgálni. A Zalaegerszegi Ruhagyár munkástanácsa és vállalatvezetősége értesíti a Petőfi és az egész napos műszakok dolgozóit, hogy jnnuár 2-án reggel 8 órakor jelenjenek meg munkahelyükön , a Kossuth műszakot a sajtó és rádió útján értesítik mikor kell felvenniük a munkát. ZALAI HÍRLAP Mi az igazság? A Zalai Hírlap december 16-i száma többek között a Nagykanizsai Fatömegcikkipari Vállalat munkájával is foglalkozott. A cikknek azon részével, amely helytelenítette a hangosbemondó azon közleményét, mely szerint Megyesi Ferenc nem való a vállalat élére, nem értek egyet. Dehát lássuk, ki ez a Megyesi Ferenc (állítólagos) igazgató? Megyesi október 23 előtt a vállalatnál, mint raktáros dolgozott. Mindenki tudta róla, hogy régebben malombérlő volt. Az igaz, hogy apja, a házasságkötés idején, mint gazdasági cseléd dolgozott, azonban a hangos bemondó nem is azt szögezte le, hogy Megyesi kulákszármazású. Október utolsó napjaibannagy lett a hangja Megyesinek. Ennek tulajdonítható, hogy a kavarodás folytán a felszínre került. Elérkezettnek látta az időt, hogy megteremtse karrierjét. Először megengedett a munkástanács elnökségével, hisz ekkor ez volt a legnépszerűbb feladat, amikor aztán a munkástanácsnak ténylegesen tevékenykedni kellett a termelés érdekében, akkor már nem tetszett neki ez a beosztás. A régi igazgató leváltása jogos volt, ebben egyet kell értenni a dolgozókkal, de érthetetlen, hogy Megyesi hogyan jelöltethette magát igazgatónak. Az igazgatónak szakképzett embernek kell lenni. Vajon egy molnárlegény, hogy tud vezetni egy asztalosipari üzemet? Sehogy sem. Megyesi menjen el egy maglómba, s oti gyümölcslztesse szaktudását. Az üzemben van sok nagytudású szakember, asztalos, ezek közül kell igazgatót kinevezni, mert csak így biztosítható a jó vezetés az üzemben. Megyesinek el kell kerülnie az üzem éléről ,mert nem odavaló ember. Most már ne csak szavakban, hanem a valóságban is bizonyítsuk be, hogy minden embert a megfelelő helyre kell állítani. Németh László r Új könyvekről — szóban, képekben Juhász Ferenc: A tenyészet országa A fiatal költőnek már nyolc verseskötete jelzi pályafutását. A gyűjtemény ennek a nyolc kötetnek teljes anyagát adja, s kiegészítésül hozzá csatolja legújabb verseit, azaz a kilencedik kötetet. Első verseskötete, a «Szárnyas csikó», feltűnést keltett népi fogantatást, tiszta hangjával, képlésnek vonzó gazdagságával. »A Sántha család» és az «Apám« méltán hozta meg a költőnek a legnagyobb irodalmi kitüntetést, a Kossuth-díjat. Az azóta megjelent köteteiben új hanggal, új formákkal kísérletezett, utolsó verseskötetében, a «Virágok hatalmá»-ban gyönyörű szerelmes verseit, az élet és a halál, a természet és az ember nagy kérdéseiről szóló költeményeit, egy immár teljesen kialakult, sajátos költészet darabjait adta közre. A most megjelent gyűjteményes kiadást a költő rövid prózai önéletrajza teszi teljessé. Pajz Örkény István „Ezüst viszt- 9 ráng" c. most megjelent humoros v hőnyidből, Örkény István humoros írásainak gyűjteményét adta közre a Magvető «Ezüstpisztráng« cím alatt. Az író szikrázó szellemességgel, epigrammaszerű rövid csattanókkal tűzi tollhegyre mai életünk különböző eseményeit. Méltó továbbfolytatója a humoros tárca, karcolatok és riport műfajnak, melynek irodalmunkban régi hagyományai vannak. * Az Olcsó Könyvtár legújabb kötete Korolenko »Nyelv nélkül» című regénye. A szerző ezt a kisregényét az elmúlt évszázad végén írta, amerikai utazása után. Korolenko a mélyére lát az úri világnak: bemutatja, milyen sors vár az egyszerű szegény kivándorlóra, aki nem ismeri az idegen ország nyelvét, szokásait, erkölcseit és ezért »vadembernek« tekintik. Ratkó István a felszabadulást követő izgalmas és forrongó időszakot ábrázolja szatirikus regényében. Egy kisváros antikváriumában látjuk megelévedni a kor társadalompolitikai harcait, melyben Opálka Béla, a regény főszereplője — a jámbor könyvárus — mint a Haladó Polgárok Pártja képviselője jelenik meg. Vaksin ténfereg a «forgószélben«. A helyzet ellenállhatatlan humorát az adja, hogy ez a «magánember», aki még a borbélypolitizálás szintjéig sem jutott, — mert végzetesen érzéketlen a közélet problémái iránt — most mint pártvezér kénytelen szakadatlanul állást foglalni. Ratkó Istvánnak első regénye jelent meg „Opálka és a forgószél,** címmel. Illusztráció’ Korolenko „Nyelv nélkül" című, az Olcsó Könyvtárban most megjelent regényéből 3. Igazságos egyszerűsítést! Napirendre kerül a már olyan sokat és olyan régóta hangoztatott egyszerűsítés, államigazgatási, vállalati, szövetkezeti vonalon, valamint minden túlságosan felduzzasztott, vagy feleslegessé vált intézménynél. Az egyszerűsítés pedig létszámcsökkentéssel jár. Az elmúlt évek egyik nagyon káros gyakorlata lett, az államigazgatás és a termelés minden vonalán a túlméretezett, igazgatási, ellenőrzési és adminisztratív — termelő munkát nem végző — apparátus. Ez a túlméretezettség meghaladta a népgazdaság teherbíróképességét és ezen felül a túlbürokratizált apparátus akadályozta az egészséges munkamenetet. A minisztériumok, a tanácsok, vállalatok és egyéb intézmények adminisztratív létszáma olyan nagy volt, hogy akár tízszer ekkora országban is bőségesen elegendő lett volna. Mondani sem kell, hogy amikor kitavaszodott, a vidéki városokat, falvakat, üzemeket, szövetkezeteket, és mindennemű intézményt, ellepték az elvi irányítók, ellenőrök és instruktorok. (Mennyi autó, motorkerékpár, utazási költség, napidíj és egyéb , költséggel járt mindez! Találóan jelezte meg az egyik üzemi munkás — az üzemi iroda előtt volt olyan idő, amikor egyszerre 5—6, vagy ennél is több «fentről jött» autó állt és nekünk kellett megkeresni a benne ülők, a sofőrök fizetését, biztosítani a járművek fenntartását és még a tetejében az általuk tömegesen gyártott ,rendelett kör határozatokat s végrehajtani. s így volt. Az alsóbb szerveket szinte agyon gyámolították. Még aki akart, az sem tudott dolgozni. Ezt a községi tanácsok tudják legjobban, így volt ez a kereskedelmi szerveknél I is- Több volt sokszor az ellenőr, a vagy irányító, mint az eladók száma, pedig de sokszor kellett volna egy kis segítség, különösen a nagyobb forgalom idején. Nagyon sokat kellett az eladók- nak talpalni a 8 órás műszak alatti kicsi keresetért. Ez csak egy példa, de mindez vonatkozik sok más szervre és intézményre egyaránt. Nagyon sokan voltak akik a termelő munkában akartak maradni, de a «kötelesség» máshova parancsolta őket. Csupán annyi haszon van belőle, hogy sok munkás és parasztgyermek részben, vagy egészben megtanulta az állami és gazdasági irányítás, bonyolult munkáját. A munkás-paraszt kormány törekvése és célja az, hogy megjavítsa az állami és gazdasági irányító munkát, olcsóbbá tegye, felszabadítson olyan munkaerőket, melyekre máshol van szükség, több lakást adhasson a dolgozóknak, igazságosabbá tegye a bérrendszerünket, vagyis olcsóbbá, egyszerűbbé és gyorsabbá az egész népgazdaság irányítását. Mindenki tudja, hogy ennek a végrehajtása a közeli napokban megkezdődik. A rádió is hírt adott róla. Az intézkedés, bár ezernyi egyéni problémát okoz, összességében és a népgazdaság érdekeit nézve parancsoló szükségszerűség. Sokan lesznek akik január első napjaiban megkapják felmondóleveleiket. Több minisztériumot, vállalatot, intézményt öszszevonnak. A tanácsoknál nagyfokú egyszerűsítés lesz, átszervev,gn. megszüntetés, összevonás stb. Mindez nagymérvű létszámcsökkentéssel jár. Mindazok, akik érintve lesznek, reménykednek — engem talán meghagynak — vagy majd körülnéznek, hátha akad | valaki »pártfogó« —, de bárki | l egyen is akit elküldenek, reá nézve igazságtalannak fogi» tartani, akár igazságos, akár | nem. Mindezekből következik, hogy nagyon nehéz dolog lesz igazságosan intézkedni. Úgy gondoljuk, hogy az alábbi körülmények alapos vizsgálata és szem előtt tartásával nagyon közel lehet kerülni az igazsághoz. Az illetékes szervek és személyek olyan dolgozókat hagyjanak meg a szóbanforgó apparátusokban, akik szívvel lélekkel tevékenykednek a dolgozó nép érdekében, elősegítik a szocializmus építését, azt magukénak vallják, szeretik a népet, a magyar hazát, eddigi munkájukkal bebizonyították, hogy érdemesek a nép bizalmára és szolgálatára. Ezen túl vegyék figyelembe, a szakmai alkalmasságot. A munkások, parasztok, és értelmiség legjobbjait, akik képesek és alkalmasak, gyorsan, ha- t «rwattan, elflejtségeiért, bürokrácia mentesen dolgozni a nekik kijelölt munkahelyen. Figyelembe kell venni a szo- ■ ciális körülményeket. A keresők számát, kereset összegét, eltartottak, gyermekek számát, vagyoni körülményeket stb. Ezen a területen van javítani való bőségesen. Az elmúlt évek rossz mezőgazdaság-politikája folytán sokan elhagyták a falut, a földet. Most majd szívesen dolgoznának abban. Engedjék visszamenni őket. Sokan vannak, akiknek megvan az otthoni létalap is, van miben és mivel termelni. Vannak gyermektelenek, de jól keresnek mindketten, otthon esetleg bejárónőt vagy éppen »cselédet« tartanak. Ilyen esetekben alkalmazzuk elsősorban az egyszerűsítést. Bárki legyen is az. Fel lehet számolni a sógorság, komaság, egyhelyről származás, vagy «szesztestvérség» alapján létrejött alkalmazásokat is. Ilyen is előfordul. De ne késlekedjünk vele sokáig, hogy minél előbb szűnjön meg a hivatalokban az a tétlenség, ami az utóbbi hetekben felütötte a fejét. Ha nincs mit dolgozni, hát ne fizessen érte az állam feleslegesen. A munkások is csak annyi bért kapnak, amennyit megdolgoztak. Induljon meg a hivatalokban is az alkotó, irányító, cselekvő munka. Mezőfi Lajos AZ ISMÉT MEGALAKULT KGM. Építőipari Vállalat (BUDAPEST, IX. Zsil utca 1. sz.) a budapesti lakások helyreállítására és egyéb építkezésekre, állandó munkára alkalmas: kőműves, ács, állványozó, vízvezeték és fűtésszerelő, villanyszerelő, felső-mázoló, tetőfedő, szigetelő, burkoló, üveges, szegezőasztalos, gépkezelő szakmunkásokat, kubikusokat és férfi segédmunkásokat, továbbá tehergépkocsi-vezetőket. Bérezés kiemelt órabérekkel és az új most rendezett gépjárművezetői bérekkel. Vidéki nős, vagy családfenntartó dolgozóink napi 6,5, vagy 10,— Ft különélési pótlékban részesülnek a fizetésen felül. A kollektív szerződés szerinti összes kedvezményben részesítjük dolgozóinkat (munkásszállás, étkezés, ingyenes utazás, utazás, kedvezmény, szórakozási és sportolási lehetőség, stb.) A felfiazási riincsél a jegy ellenérsa is elérbelik Jelentkezni lehet a munkaügyi osztályon: BUDAPEST, IX. Zsil u. 1. I. emelet