Zalai Hírlap, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-01 / 1. szám

1957. január 1. OLAJAT! OLAJAT! A gyárak fűtőolajra, gáz­olajra várnak, a gépkocsiknak, hogy lebonyolítsák a vasút gyengébb teljesítménye foly­tán megnövekedett közúti for­galmat, benzin, mégpedig sok benzin kellene. A falvak népe, ahová még nem jutott el a vil­lamosáram, panaszkodik: nem kap elég petróleumot, nem tud világítani, de ott is ahol meg lenne a lehetőség, hogy vil­lannyal világítsanak,­keresik a petróleumot, mert az áramkor­látozás arra kényszerítette a la­kosságot, hogy előszedje a pad­lások zugaiban porosodó petró­leumlámpákat. Olaj, benzin, petróleum — sajnos — még megközelítőleg sem áll annyi rendelkezésre, hogy kielégíthetnék az igénye­ket. Pedig a zalai föld renge­teg olajat rejt a mélyében s helytállnak az olajbányászok is, hogy felszínre hozzák a föld mélyének folyékony kincsét. Olaj mégsincs. Miért? Baka Dezső, a Nagylengyel­ Kőolajtermelő Vállalat igazga­tója rövid tőmondatokban vá­­­­laszol a kérdésre: Ulai­m, csak vigyék el. A nagylengyeli dolgozók tel­jes létszámmal megjelennek munkahelyeiken, megvan ben­nük a munkakészség is, a ter­melés mégis csak 30 százalé­kos.­­ Talán nem kapnak ele­gendő áramot? — Áram van — válaszolta Baka elvtárs. — Nem az áram­hiány miatt alacsony a terme­lés, hanem azért, mert nem veszik át a termelvényünket. „ Kapacitásunknak csak egészen­­ kis hányadát használhatjuk ki, mert a Zalai Kőolajipari Vál­­­­lalat nem vesz át naponta 400­­ köbméternél több olajat fel-­­ dolgozásra. 5000 tonna olaj áll a tartályokban . . . hát hová termeljünk? ! Persze, az olajhiány nem csu­­­­pán abból származik, hogy a­­ Kőolajipari Vállalat nem tudja átvenni a nagylengyeliek teljes olajtermelését. Másutt is van­nak hibák. Az egyik legna­gyobb hiba az, hogy a vasút nem olyan ütemben szállítja az olajat, mint ahogy a termelés ezt megkívánná. S ez áll Nagy­lengyelre éppúgy, mint a többi­­ olajmezőkre. Épp a múlt napi számunkban adtunk hírt arról, hogy a Zalai Kőolajipari Vállalat körülbelül január közepe táján kezd na­­­­gyobb kapacitással dolgozni,­­ amikor befejezik a javításokat és megindulhat a vacuum üzem­­ is. Ezzel azonban a másik sú­lyos kérdés, a szállítás ügye nem oldódott meg. Sokat ter­melni a Kőolajipari Vállalat is csak úgy tud, ha a vasút gon­doskodik termelvényeik elszál­lításáról. A p pénzü­gym miniszter nyilatkkozata a bérezésről, az elbocsátásokr­ól, a monkanélkü­li segélyről A Magyar Távirati Iroda munkatársa kérdést intézett Kossa István pénzügyminisz­terhez a várható fontos pénz­ügyi intézkedésekről. KÉRDÉS: Várható-e változás a dolgozók bérezésében? VÁLASZ: Január 1-től min­den dolgozó csak elvégzett munkája után kap munkabért. Üzemekben, bányákban és hi­vatalokban igen sokan követel­ték ezt az intézkedést. Az or­szág gazdasági helyzete nem teszi lehetővé és minden erköl­csi alapot nélkülöz az utóbbi időben kialakult gyakorlat, hogy azokban az üzemekben, ahol csak részleges munka fo­lyik, a meg nem dolgozott idő­re is kifizessék a bért. Ahol energiahiány, vagy egyéb okok miatt nem tudnak teljes appa­rátussal dolgozni, ott a felesle­ges dolgozókat el kell bocsáta­ni, hasonlóképpen meg kell szüntetni a nagymértékű bü­rokráciát. KÉRDÉS: Milyen leépítés várható az állami adminisztrá­­ciónál, s hogyan gondoskodik az állam a munkanélkülivé váló dolgozókról? VÁLASZ: A minisztériumok és a hivatalok összevonásával és az adminisztráció egyéb módon való csökkentésével kö­rülbelül 30—32 ezer dolgozó vá­lik átmenetileg munkanélküli­vé A felmondó levelek kézbe­sítését január elsején kezdik meg és a leépítést a hivatalok­ban február 1-ig kell befejezni. Azokban az üzemekben, ahol valamilyen okból­­ csökken a munka, március 31-ig kell lebo­nyolítani az elbocsátásokat. Mindenki, akit ezekben a he­tekben elbocsátanak, hat heti fizetését kapja kézhez. Utána pedig, ha nem tud elhelyezked­ni, legfeljebb fél évig munka­­nélküli segélyben részesül. A munkanélküli segély a fizetés­nek általában harminc százalé­ka lesz, azonban 300 forintnál alacsonyabb és 600 forintnál magasabb nem lehet. Ezenkívül minden családfenntartó, ellá­tásra szoruló családtagjai részé­re további negyven forint se­gélyt kap. KÉRDÉS: Milyen kilátások vannak a munka nélkül mara­dók elhelyezkedésére? VÁLASZ: A munkanélküli­ség csak átmeneti lesz és nem tart soká . . . több munkaterü­let, mint például a bányászat és a mezőgazdaság, igen sok munkaerőt tud alkalmazni. Döntő mértékben csökkenti majd a munkanélküliséget a kisipar és a kiskereskedelem fellendülése. A régebbi helyte­len intézkedések nyomán Ma­gyarországon a kisiparosok szá­ma még a százezret sem éri el és a kisiparosok mindössze hét­ezer alkalmazottat foglalkoz­tatnak. A kormány most igen jelentős segítséget nyújt a kis­ipar és a kiskereskedelem fej­lődéséhez. A munka nélkül ma­radók kétezertől­ húszezer fo­rintig terjedő, középlejáratú önállósítási kölcsönt kaphat­nak, e kölcsönök segítséget nyújtanak új kisipari szövetke­zetek létrehozásához is, mert az alakuló szövetkezetek tagjai külön-külön igénybe vehetik a kölcsönt. Természetesen köl­csönben részesülhetnek olya­nok is, akik nem szövetkezeti úton, hanem egyénileg akarják folytatni a kisipart, vagy a kis­kereskedelmet. Számításunk szerint rövid időn belül mint­egy ötvenezer-hatvanezer dol­gozó váltja majd ki az iparen­gedélyt és alkalmazottaikat is belszámítva sok tízezren jutnak a kisiparban és a kiskereske­delemben munkához. A szén- és energiaellátás ja­vulásával természetesen nagy­üzemeink munkája is fejlődés­nek indul egy idő múlva s minden remény megvan arra, hogy a munkanélküliség még a jövő év vége előtt megszűnik. (MTI) Öttel Szilveszterezünk Nem függesztik fel Szilvesz­ter éjszakára a kijárási tilal­mat. Az eddigi, este 21 órától hajnali 4 óráig tartó kijárási tilalom továbbra is érvényben marad és enyhítése Szilveszter éjszakára sem várható. A kijá­rási tilalom fenntartásával rendőri szerveink a közbizton­ságot, a lakosság élet- és va­gyonbiztonságát kívánják szol­gálni. A Zalaegerszegi Ruhagyár munkástanácsa és vállalat­­vezetősége értesíti a Petőfi és az egész napos műszakok dolgozóit, hogy j­n­nuár­ 2-án reggel 8 órakor jelenjenek meg munkahelyükön­ , a Kossuth műszakot a sajtó és rádió útján értesítik mikor kell felvenniük a munkát. ZALAI HÍRLAP Mi az igazság? A Zalai Hírlap december 16-i száma többek között a Nagy­­kanizsai Fatömegcikkipari Vál­lalat munkájával is foglalko­zott. A cikknek azon részével, amely helytelenítette a hangos­bemondó azon közleményét, mely szerint Megyesi Ferenc nem való a vállalat élére, nem értek egyet. Dehát lássuk, ki ez a Megye­si Ferenc (állítólagos) igazgató? Megyesi október 23 előtt a vállalatnál, mint raktáros dol­gozott. Mindenki tudta róla, hogy régebben malombérlő volt. Az igaz, hogy apja, a há­zasságkötés idején, mint gazda­sági­ cseléd dolgozott, azonban­­ a hangos bemondó nem is azt­­ szögezte le, hogy Megyesi ku­­lákszármazású.­­ Október utolsó napjaiban­­nagy lett a hangja Megyesinek. Ennek tulajdonítható, hogy a kavarodás folytán a felszínre került. Elérkezettnek látta az időt, hogy megteremtse karrier­jét. Először megengedett a munkástanács elnökségével, hisz ekkor ez volt a legnépsze­­rűbb feladat, amikor aztán a munkástanácsnak ténylegesen tevékenykedni kellett a terme­lés érdekében, akkor már nem tetszett neki ez a beosztás. A régi igazgató leváltása jo­gos volt, ebben egyet kell érten­­­ni a dolgozókkal, de érthetet­len, hogy Megyesi hogyan jelöl­tethette magát igazgatónak. Az igazgatónak szakképzett embernek kell lenni. Vajon egy molnárlegény, hogy tud vezet­ni egy asztalosipari üzemet? Sehogy sem.­­ Megyesi menjen el egy ma­glómba, s oti gyümölcslztesse szaktudását. Az üzemben van sok nagytudású szakember, asz­talos, ezek közül kell igazgatót kinevezni, mert csak így bizto­sítható a jó vezetés az üzem­ben. Megyesinek el kell kerülnie az üzem éléről ,mert nem oda­való ember. Most már ne csak szavakban, hanem a valóság­ban is bizonyítsuk be, hogy minden embert a megfelelő helyre kell állítani. Németh László r Új könyvekről — szóban, képekben Juhász Ferenc: A tenyészet országa A fiatal költőnek már nyolc verseskötete jelzi pályafutását. A gyűjtemény ennek a nyolc kötetnek teljes anyagát adja, s kiegészí­tésül hozzá csatolja legújabb verseit, azaz a kilencedik kötetet. Első verseskötete, a «Szár­nyas csikó», feltűnést keltett népi fogantatá­st, tiszta hangjával, képlésnek vonzó gazdag­ságával. »A Sántha család» és az «Apám« méltán hozta meg a költőnek a legnagyobb irodalmi kitüntetést, a Kossuth-díjat. Az azóta megjelent köteteiben új hanggal, új formákkal kísérletezett, utolsó versesköte­­tében, a «Virágok hatalmá»-ban gyönyörű szerelmes verseit, az élet és a halál, a termé­szet és az ember nagy kérdéseiről szóló köl­teményeit, egy immár teljesen kialakult, sa­játos költészet darabjait adta közre. A most megjelent gyűjteményes kiadást a költő rövid prózai önéletrajza teszi teljessé.­­ Pajz Örkény István „Ezüst viszt- 9 ráng" c. most megjelent humoros v hőnyidből,­­ Örkény István humoros írásainak gyűjte­ményét adta közre a Magvető «Ezüstpiszt­ráng« cím alatt. Az író szikrázó szellemesség­gel, epigrammaszerű rövid csattanókkal tűzi tollhegyre mai életünk különböző eseményeit. Méltó továbbfolytatója a humoros tárca, kar­colatok és riport műfajnak, melynek irodal­munkban régi hagyományai vannak. * Az­ Olcsó Könyvtár legújabb kötete Koro­lenko »Nyelv nélkül» című regénye. A szerző ezt a kisregényét az elmúlt évszázad végén írta, amerikai utazása után. Korolenko a mé­lyére lát az úri világnak: bemutatja, milyen sors vár az egyszerű szegény kivándorlóra, aki nem ismeri az idegen ország nyelvét, szo­kásait, erkölcseit és ezért »vadembernek« tekintik. Ratkó István a felszabadulást követő iz­galmas és forrongó időszakot ábrázolja szati­rikus regényében. Egy kisváros antikváriumá­ban látjuk megelévedni a kor társadalompoli­tikai harcait, melyben Opálka Béla, a regény főszereplője — a jámbor könyvárus — mint a Haladó Polgárok Pártja képviselője jelenik meg. Vaksin ténfereg a «forgószélben«. A helyzet ellenállhatatlan humorát az adja, hogy ez a «magánember», aki még a borbély­­politizálás szintjéig sem jutott, — mert vég­zetesen érzéketlen a közélet problémái iránt — most mint pártvezér kénytelen szakadat­lanul állást foglalni. Ratkó Istvánnak első regénye je­lent meg „Opálka és a forgószél,** címmel. Illusztráció’ Korolenko „Nyelv nélkül" című, az Olcsó Könyvtár­­ban most megjelent regényéből 3. Igazságos egyszerűsítést! Napirendre kerül a már olyan sokat és olyan régóta hangoz­tatott egyszerűsítés, államigaz­gatási, vállalati, szövetkezeti vonalon, valamint minden túl­ságosan felduzzasztott, vagy fe­leslegessé vált intézménynél. Az egyszerűsítés pedig létszám­csökkentéssel jár. Az elmúlt évek egyik nagyon káros gyakorlata lett, az állam­­igazgatás és a termelés minden vonalán a túlméretezett, igaz­gatási, ellenőrzési és adminiszt­ratív — termelő munkát nem végző — apparátus. Ez a túl­­m­­éretezettség meghaladta a népgazdaság teherbíróképessé­gét és ezen felül a­ túlbürokra­tizált apparátus akadályozta az egészséges munkamenetet. A minisztériumok, a tanácsok, vállalatok és egyéb intézmé­nyek adminisztratív létszáma olyan nagy volt, hogy akár tíz­szer ekkora országban is bősé­gesen elegendő lett volna. Mon­dani sem kell, hogy amikor ki­­­­tavaszodott, a vidéki városokat, falvakat, üzemeket, szövetkeze­teket, és mindennemű intéz­ményt, ellepték az elvi irányí­tók, ellenőrök és instruktorok. (Mennyi autó, motorkerékpár, utazási költség, napidíj és egyéb , költséggel járt mindez! Találóan jelezte meg az egyik üzemi munkás — az üze­mi iroda előtt volt olyan idő, amikor egyszerre 5—6, vagy en­­­­nél is több «fentről jött» autó­­ állt és nekünk kellett megke­­­­resni a benne ülők, a sofőrök fi­zetését, biztosítani a járművek fenntartását és még a tetejében az általuk tömegesen gyártott ,rendelett kör határozatokat s végrehajtani. s így volt. Az alsóbb szerveket szinte agyon gyám­olították. Még aki akart, az sem tudott dolgozni. Ezt a községi taná­­csok tudják legjobban, így volt ez a kereskedelmi szerveknél I is- Több volt sokszor az ellenőr, a vagy irányító, mint az eladók száma, pedig de sokszor kellett­­ volna egy kis segítség, különö­sen a nagyobb forgalom idején.­­ Nagyon sokat kellett az eladók-­­ nak talpalni a 8 órás műszak alatti kicsi keresetért. Ez csak egy példa, de mindez vonatko­zik sok más szervre és intéz­ményre egyaránt. Nagyon sokan voltak akik a termelő munkában akartak ma­radni, de a «kötelesség» más­hova parancsolta őket. Csupán annyi haszon van belőle, hogy sok munkás és parasztgyermek részben, vagy egészben megta­nulta az állami és gazdasági irányítás, bonyolult munkáját. A munkás-paraszt kormány törekvése és célja az, hogy megjavítsa az állami és gazda­sági irányító munkát, olcsób­bá tegye, felszabadítson olyan munkaerőket, melyekre máshol van szükség, több lakást ad­hasson a dolgozóknak, igazsá­gosabbá tegye a bérrendsze­rünket, vagyis olcsóbbá, egy­szerűbbé és gyorsabbá az egész népgazdaság irányítását. Mindenki tudja, hogy ennek a végrehajtása a közeli napok­ban megkezdődik. A rádió is hírt adott róla. Az intézkedés, bár ezernyi egyéni problémát okoz, összességében és a nép­gazdaság érdekeit nézve pa­rancsoló szükségszerűség. So­kan lesznek akik január első napjaiban megkapják felmon­­dóleveleiket. Több minisztériu­mot, vállalatot, intézményt ösz­­szevonnak. A tanácsoknál nagy­fokú egyszerűsítés lesz, átszer­­vev,gn. megszüntetés, összevonás stb. Mindez nagymérvű lét­számcsökkentéssel jár. Mindazok, akik érintve lesz­nek, reménykednek — engem talán meghagynak — vagy majd körülnéznek, hátha akad | valaki »pártfogó« —, de bárki | l egyen is akit elküldenek, reá nézve igazságtalannak fogi» tartani, akár igazságos, akár | nem. Mindezekből következik, hogy nagyon nehéz dolog lesz­­ igazságosan intézkedni.­­ Úgy gondoljuk, hogy az aláb­bi körülmények alapos vizsgá­lata és szem előtt tartásával nagyon közel lehet kerülni az igazsághoz.­­ Az illetékes szervek és sze­­­­mélyek olyan dolgozókat hagy­janak meg a szóbanforgó appa­rátusokban, akik szívvel lélek­kel tevékenykednek a dolgozó­­ nép érdekében, elősegítik a szo­­cializmus építését, azt magu­kénak vallják, szeretik a népet, a magyar hazát, eddigi munká­jukkal bebizonyították, hogy érdemesek a nép bizalmára és­­ szolgálatára.­­ Ezen túl vegyék figyelembe, a szakmai alkalmasságot. A munkások, parasztok, és értel­miség legjobbjait, akik képe­sek és alkalmasak, gyorsan, ha- t «rwattan, elflejtségeiért, bü­rokrácia mentesen dolgozni a nekik kijelölt munkahelyen. Figyelembe kell venni a szo- ■ ciális körülményeket. A kere­­sők számát, kereset összegét, el­tartottak, gyermekek számát, vagyoni körülményeket stb. Ezen a területen van javítani való bőségesen. Az elmúlt évek rossz mezőgazdaság-politikája folytán sokan elhagyták a falut, a földet. Most majd szívesen dolgoznának abban. Engedjék visszamenni őket. Sokan van­nak, akiknek megvan az ottho­ni létalap is, van miben és mi­vel termelni. Vannak gyermek­telenek, de jól keresnek mind­ketten, otthon esetleg bejáró­nőt vagy éppen »cselédet« tar­tanak. Ilyen esetekben alkal­mazzuk elsősorban az egyszerű­sítést. Bárki legyen is az. Fel lehet számolni a sógorság, ko­­maság, egyhelyről származás, vagy «szesztestvérség» alapján létrejött alkalmazásokat is. Ilyen is előfordul. De ne késle­kedjünk vele sokáig, hogy mi­nél előbb szűnjön meg a hiva­talokban az a tétlenség, ami az utóbbi hetekben felütötte a fe­jét. Ha nincs mit dolgozni, hát ne fizessen érte az állam feles­legesen. A munkások is csak annyi bért kapnak, amennyit megdolgoztak.­­ Induljon meg a hivatalokban­­ is az alkotó, irányító, cselekvő munka. Mezőfi Lajos AZ ISMÉT MEGALAKULT KGM. Építőipari Vállalat (BUDAPEST, IX. Zsil utca 1. sz.) a budapesti lakások helyreállítására és egyéb építkezésekre, állandó munkára alkalmas: kőműves, ács, állványozó, vízvezeték és fűtésszerelő, villanyszerelő, felső-mázoló, tetőfedő, szigetelő, bur­koló, üveges, szegezőasztalos, gépkezelő szakmunká­sokat, kubikusokat és férfi segédmunkásokat, to­vábbá tehergépkocsi-vezetőket. Bérezés kiemelt órabérekkel és az új most rendezett gépjárművezetői bérekkel. Vidéki nős, vagy családfenntartó dolgozóink napi 6,5, vagy 10,— Ft különélési pótlékban részesülnek a fizetésen felül. A kollektív szerződés szerinti összes kedvezményben részesítjük dolgozóinkat (munkásszállás, étkezés, ingyenes utazás, utazás, kedvezmény, szórakozási és sportolási le­hetőség, stb.) A felfiazási riincsé­l a jegy ellenérsa is elérb­elik Jelentkezni lehet a munkaügyi osztályon: BUDAPEST, IX. Zsil u. 1. I. emelet

Next