Zalai Hírlap, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

4. ÉVFORDULÓ ELÉ Közeledik március 21-e, is­ eredményezhet önelégültsé­­júsági szövetségünk megala­­got, hetyke melldöngetést. Kulásának második évfordul­ó­ó Országos Érte­lója. A fiatalok egyik-másik kezletének határozata és az helyen már tervezgetik a azóta eltelt egy év tapasztala­­zászlóbontás ünnepének mű­­tai egyaránt figyelmeztetik a sorát. S ha valamelyik szer­vezetünk titkára szövögetné már a beszámolót, ilyen szá­mok, tények kerülnének a két éves számvetés megyei mérlegére. Mintegy 400 alapszervezet működik közel kilenc és fél ezer taggal A takarékossági mozgalom megindítása óta majdnem hat millióra gyara­podott a megyei takarékos­­sági számla összege. Bizo­nyítja ez a szám, hogy ta­karékossági célkitűzésünk nem maradt elérhetetlen fel­legvár. Dicsekvés nélkül megálla­lapítható: kiszistáink kivív­ták az üzemek dolgozóinak elismerését. A Gépgyárban, a Fűtőházban, a Vasgyárban, a Ruhagyárban ,vagy Báza­­kerettyén — hogy csak néhá­nyat említsünk — kemény munkával elért termelési si­kerek, eredmények fűződnek a kommunista ifjúmunkások nevéhez. Számtalan példa bi­zonyítja, hogy fiatal szövet­ségünk olyan helyen is meg­töri a jeget, ahol korábban hiányzott a szervezeti ifjú­sági élet. A kulturális élet­ben szintén kivívják a meg­becsülést KISZ-szervezete­­ink. Az egyik helyen könnyeb­ben, másutt több gonddal megy a munka, de erősö­dünk, gyarapodunk. Lénye­gében a helyes utat járjuk — pártunk féltő, tanító és kö­vetkezetes irányításával. Ez azonban nem jelenti még a hibamentességet és főleg nem párt- és KISZ-szervezeteket a közös siker, a közös ügy érdekében nagyobb eredmé­nyek elérésére. A legfőbb hiányosság még mindig szervezteink vezeté­sében tapasztalható. KISZ vezetőnk egy része gyakor­latban nem ismeri még az ifjúsági mozgalom módsze­reit. Azaz némely szerveze­tünkben egyszerűen még nem tud vezetni a vezetőség. Ennek egyik oka fiataljaink­ban keresendő. Elhanyagol­ják az önképzést, nem tanul­nak, nem­ tartják a lépést a napi politikai eseményekkel. Elszakadnak az élettől, s né­melyik helyen, főként a fal­vakban csak maguknak él­nek a fiatalok. A vezetés gyengeségének másik oka nagyobb részben szintén fa­lun található. A pártszerve­zetek magukra hagyják a fiatalokat. A községi párt­­szervezetek vezetőségi tagjai nem ismerik a KISZ I. Or­szágos Értekezletének hatá­rozatát, s így nyilván nem tudják azt számonkérni a fiataloktól sem. Az meg — enyhén szólva — egyenesen szégyen, hogy egyes KISZ- titkárok, vezetőségi tagok sem ismerik az Országos Ér­tekezlet anyagát. Ebből vi­lágosan az következik, hogy e helyeken nem is tudnak olyan szellemben dolgozni, ami elengedhetetlenül szük­séges jelszavuk — »Együtt az ifjúság tömegeivel a szo­cialista Magyarországért« — megvalósításához.­­ Nagy szükség van még mindig a politikailag kép-é s-­zett, a módszerekben gazdag ifjúsági vezetők kinevelésé-­e­­re. Csak képzett fiatalok K­á- 13 nyitásával tudják KISZ-szer-­t­­vezeteink az egyre nagyobb a feladatokat megoldani szo­li­cialista hazánk építésében,­­ Idős elvtársaink, a mun-J-­kásmozgalom veteránjai tud­ják, hogyan tanultak és ta­­g­nitottak az ifjúsági vezetők s­­hajdanán.­­ Sokszor a börtönbüntetés ■* éveit használták fel ismere­­t­­eik gyarapítására. Illegális *­ találkozókon, erdők mélyére *■ bújva osztották meg tapasz- S talataikat, tudásukat — ké­­­­­szültek feladataik sikeres­­ végrehajtására. A két év si­­­kerein buzdulva még na­­­gyobb lelkesedéssel kell ke­ll vetni a kiszistáknak a kom- f­­m­unista ifjúsági mozgalom­­ úttörőinek példáját. - Simítsuk ki zászlónk sely­­­mét, s büszkén nézzünk erő­­s­re, a jövő feladatai elé. Erő­­­­sek vagyunk, de holnap még­­ erősebbeknek kell lennünk.­­ A két éves évfordulón, mikor­­ számbavesszük a párt győ­­­zelmeit, — melyek közül nek­­­künk ifjaknak legkedvesebb­­ a KISZ létrehozása — azt­­ is világosan kell látni, nem­­ sétatéren járunk. Az újabb­­ győzelmekért mindig kemé­­­nyen meg kell küzdeni. A­­ KISZ zászlóbontásának év­­­fordulóján nemcsak az érté­­­kelést, de a további harci programot is látni kell. Emelkedjen magasra lobo-­­­gónk, melyen »Hűség a nép-­­ hez, hűség a párthoz» jelszó , aranyozott betűi díszelegnek, • hirdesse elődeink harcának­­ folytatását. Fiatal mártírja­■ ink példája, s a két év ha­■ talmas eredménye ösztönöz­zön munkára, harcra továbbra is minden if­júkommunistát. ■­ S. M. J­A­U­Í K­­it 1, A­r ül középiskoláit fiai? főivé Kilián-próbákról rreur rr.■ •__ i TM A KISZ Központi Bizottsá­gának határozata alapján 1953 októberében a középiskolák­ban beindultak a Kilián-próba foglalkozások. A megye min­den középiskolájában nagy ér­deklődéssel fogadták azt az új módszert, amely szerint a KISZ-be csak azok a középis­kolás fiatalok nyerhetnek fel­vételt, akik bizonyos idő alatt megismerik a KISZ szervezeti szabályzatát, elemi politikai tájékozottságra tesznek szert, a KISZ-szervezettől kapott uta­sításokat végrehajtják. Ez a­­jelöltségi­ idő minimum öt hónap. A tanév elején minden kö­zépiskolás tanuló megismerke­dett a próbák lényegével, a feladatok végrehajtásának módjával. A próbára jelentke­zők tudták, milyen követelmé­nyek előtt állnak a felvételü­ket kérőle Az új mód­szerrel megszabadultak a középiskolai KISZ-szervezetek attól a veszélytől, hogy a tag­gyűléseken minden körültekin­tés nélkül, tömegesen felvegye­nek jelentkezőket. Most vilá­gos a KISZ-be jelentkező ta­nuló előtt, hogy a próbákon megbukhat. Megbukhat, ha népi végzi el tanulmányi fel­adatait, ha fegyelmezetlen és a KISZ-szervezet határozatai­nak nem tesz eleget. A KISZ- szervezet vezetőségének van módja foglalkozni minden je­lölttel. A csoportokat KISZ- aktívák vezetik, akik nem tű­rik meg azt, hogy nem oda­valók kerüljenek a szerveze­tükbe. A próbázáson a Kilián csoportvezető beszámol a csoport mankójáról, foglalkozik minden jelölt po­litikai tájékozottságával, fe­gyelmi, tanulmányi magatar­tásával A próbázások a hónap ele­jén megkezdődtek. A felvételi bizottság ellenőrzi, elvégezték­­­ a jelöltek a kötelező 10 órás fizikai munkát, esetleg újabb feladatokat jelöl meg a cso­portnak, s csak ezután indul meg az elméleti anyag elsa­játításának ellenőrzése. A cso­portok többsége alaposan fel-­s készült a próbákra. 500 fiatal­t próbázik. Zalaegerszegen 200, Nagykanizsán 200, Zalaszent­­gróton 100. A nagykanizsai és a zalaszentgróti tanulók fizika munkában való részvétele meghaladja a 10 órát. Zala­­szentgróton felépült egy kosár­labda pálya, rendbehoztak egy kutat, 10 centiméterrel emelték az udvar szintjét, parkosítot­ták az iskola elhanyagolt kör­nyékét stb. Nagykanizsán csak az általános gimnáziumban 500 mázsa vasat gyűjtöttek össze, s a hulladékgyűjtő moz­galom egyre szélesedik. A próbáztató bizottságokban a KISZ Tanácsadó Testületek tagjai, felsőbb KISZ bizottsá­gok aktívái, az iskolai KISZ- szervezet vezetőségi tagjai, szü­lők és ifjúmunkások vesznek részt. Az a tapasztalat, hogy mind a tanulók, mind a pró­­báztatók érzik, hogy a Kilián próbakönyv anyaga kevés ah­hoz, hogy valaki bizonyságot tegyen a politikai tájékozott­ság minimumáról, arra, hogy részletesen foglal­kozzanak a XXI. kongresszus anyagával, az időszerű politi­kai kérdésekkel. Sok szó esik a revizionizmusról, az internacio­nalizmusról, a nacionalizmus­ról, a Szovjetunió szerepéről a szocializmus építésében Ma­gyarországon és a népi demok­ratikus országokban. A középiskolákban tanuló if­júság magatartását a fizikai munkával szemben nagyban és hamarosan megváltoztat­ja a politechnikai nevelés és az egyre sűrűsödő KISZ munka­akciók. Ma még természetelle­nesnek tűnik, hogy jól érettsé­gizett diák traktort vezessen, esetleg lakóházat építsen. Hol­nap, amikor majd igazolódik hogy az okos ember értéke­sebb, hasznosabb, megszűnik iskoláinkban a pánikszerű fé­lelem a fizikai munka iránt. A próbákra való felkészülés ide­jén, most, a próbáztatásokon és a tagfelvételi üléseken nagy gondot fordítanak minderre a KISZ-tagok. Jobban vigyáznak a határozatok végrehajtásával egységes szervezetek tisztasá­gára, mint egy évvel ezelőtt. A nevelők nagy része ismeri a próbák anyagát és célját,­­ egyetértenek vele és sokkal jobban segítenek, mint a szer­vezetek megalakulása idején. A pedagógusok többsége nagy­ra értékeli az iskolai KISZ- szervezetek munkáját. Tanács­adó tanáraik szívvel, lélekkel dolgoznak. Az iskolákban fo­lyó politikai, kultúr- és sport­­munka, a gyakori szép ered­mények ösztönzik őket, s őszin­tén törekszenek a jó felkészült­ségű kommunista közösségek kialakítására. B. Gy. Minden bizottság fölkészült filmsi­ hírek A zalaegerszegi leánygimnázium KISZ-szervezeténél feb­ruár 26-án a népművelési- és irodalmi­ szakkör közös ren­dezésében irodalmi vitát rendeztek. A gimnázium kislistái megvitatták Solohov: Csendes Don című filmjét. A vitát Czeg­­lédi Ferencné tanárnő vezette. A rendezvényen az Intézet több mint száz hallgatója vett részt« ■* A Ságvári Endre kulturális seregszemlére eddig 134 kul­­túrcsoport adta be nevezését a megyei KISZ-bizottságra. Leg­több csoport a zalaegerszegi, a nagykanizsai és a lényei já­rásból nevezett. » Az MHL modellező klubja és a megyei úttörő elnökség ma délelőtt 10 órakor rendezi meg a zárttéri repü­lőmodellek ez évi megyei bajnokságát a zalaegerszegi fiú-diákotthon ta­nácstermében. A versenyen zalaegerszegi, nagykanizsai, zala­­lüvői és gellénházi modellezők mérik össze tudásukat. e 5£drom. — KÖZSÉG — TANTESTÜLET — KISZ-SZERVEZET A KÖZELMÚLTBAN kora délután a fityeházi tanácshá­zán találkoztunk a tanácsel­nök elvtárssal, az iskola igaz­gatójával és a párttitkárral. Érdeklődtünk, ho°v tudnak-e az esti KISZ taggyűlésről. Természetesen. Mi is ott le­szünk. — Vágta rá Szendrődi Lajos, az iskola igazgatója. Na­gyon helyes, ha az iskola igaz­gatója elmegy a kiszesek gyű­lésére — gondoltam —, bár minden községben így volna. — Na nálunk nemcsak én megyek el a fiatalok közé ha­nem az egész tantestület — felelte az igazgató. — Én nem­­csupán feladatomnak, hanem élethivatásomnak is tartom az ifjúság, de az egész lakos­ság nevelésének ügyét. Azt akarom elérni, hogy Fityehálz a környező községek kultúr­­központja legyen. — De hogyan, hisz a kultúr­­otthontok is eléggé kicsiny és a község lélekszáma sem vala­mi nagy. Még ha a szomszéd községre, Murakeresztúrra mondta volna, jobban elhin­ném. — Igaz, hogy Murakeresztúr nagyobb község, a kultúrottho­­na is nagyobb a miénknél, de a mi kultúrotthonunk is elké­szül a tavasszal. A tető már fent van. Gyönyörű nagy épü­let. Körülbelül 500 férőhelyes. Szép nagy színpad. Olyan énekkart szervezünk, hogy bár­melyik nagyközség megirigyel­heti. — Amíg a terveit ismertette Szendrődi elvtárs, megérkez­tünk az új kultúrotthon szín­helyére. Mennyibe került az eddigi munka? — A község társadalmi ösz­­szefogásába. — Hangzott a rö­vid válasz. Ha elkészül, közel egy milli­ós épület lesz belőle. Na most már elhiszi, hogy Fityeház lesz a környék kultúrközpont­­ja? Persze ezt ne képzeljük­­ el, hogy a szomszédos községe­­n­ket meghívjuk vendégszerepel­­­ni és mi is elmegyünk hozzá­juk. A Faluszínház is eljön hoz­z­­ánk. „ , Este 6 órakor nagy seregs­­e forgás volt a régi kultúrotthon­­­ban. A kiszesek gyűlésre jöt­­t­­ek össze. A pedagógusok és­­ a helyi vezetők mind megjelen­­­­­tek. Elmondották terveiket és­­ mindazt, amiben a helyi szer­­­vek egymásnak segíteni tud­­­nak. Az idegen túlzás nélkül mondhatja rá, hogy ez igazi­­ példája a falu összefogásának. MINT MEZSGYEKŐ, úgy áll • Murakeresztúr hazánk déli ha­­t­tárán. Közel 10 tanerős iskolá­ja van. A pedagógusok az igaz­■­gatóval együtt mind fiatalok. • Egy részük a kolotszegi, a má­sik pedig a keresztúri KISZ- szervezet tagja. Sajnos a KISZ­­ kevés hasznot húz a pedagógus tagjaiból, mert a keresztúri szervezetben lévő pedagógus elvtársak csak néhanapján je­lennek meg az ifjúság körében A KISZ tagkönyvkiosztó gyű­lésen sem voltak ott, hogy át­vegyék az új tagsági könyvü­ket. Hogy mi okból, nem tud­juk. Az ifjúság Murakeresztúrora is szeretne szórakozni, neve­lődni, de sajnos nem segítik őket. Egy színdarab tanulásához fogtak hozzá az egyik kiszes­­tag vezetésével. Nagyon jó len­ne, ha pedagógus vette volna a kezébe a színdarab tanítását, mert egy 18 éves kiszes, akinek gyakorlata nincs, nagyon ke­vésre viheti. Munkáját nehezíti az is, hogy tőle nem függnek úgy a fiatalok, mint a tanító­játói. Nagyon helyes volna, ha ma­ga az igazgató elvtárs mutatna példát a többi nevelőnek a tö­megszervezetek segítése terén. MIHÁLD KÖZSÉG NEM CSAK a társadalmi munka si­keres szervezéséről nevezetes, hanem a község kulturális éle­tének, KISZ- és úttörő­ szerve­zetek munkájának irányítása terén is komoly eredményeket értek el .­­ Nagyon színes tartalmas kultúrmunka folyik a község­ben, pedig a kultúrotthonuk még nem készült el. Az isko­lában tartják a próbákat. Rög­tönzött színpadon tartják mű­soraikat. Most három felvoná­­sos színdarabot tanulnak. — Ki a főrendező? — kérdez­tem Káldi Jánostól, az iskola igazgatójától. _ Az egész tantestület Mindannyian itt vagyunk a próbákon és észrevételeinket megbeszéljük és a legjobb ja­vaslatokat fogadjuk el. Sze­retünk az ifjúság között dol­gozni, mert hallgatnak ránk. Igaz, a kiszesek sem hagytak cserben minket. Ők voltak a kultúrház építésénél a mozga­tóerők. Ezt látja az egész falu és így természetesen a tekinté­lyük is nagy. Mi pedagógusok már el sem tudnánk képzelni az életet a kiszesek nélkül, — szólt közbe Vincze József nevelő. Három község élete megmu­tatja, hogy mekkora szerepe van a pedagógusnak az ifjúság nevelése, a falvak kulturális életének irányítása terén. Sebestyén Feren. Hárman A SOK. KOZOL KORPICS ANNA a Zala­szentgróti Ruházati és Szolgál­tató KTSZ KISZ-titkára. Beze­­rédről került a kisipari szövet­kezet leány­dolgozói közé. Ez év első napjától tölti be az ifjúsági szervezet vezetői funk­cióját. Jól dolgozik. A politikai­­nevelő­ munkában eredménye­ket ért el már a lányok között. A tánccsoport és a különböző ismeretterjesztő előadások irá­nyításában nagy feladat hárul reá. Az ő vezetésével kapcso­lódtak be az üzem női dolgozói a tsz-fejlesztési agitációs mun­kába. KELE SÁNDOR vegyészmér­nök, szintén a Kőolajipari Vál­lalat KISZ-szervezetének tag­ja. Kele elvtárs az üzem könyvtárosa. Mint fiatal értel­miségi, nagy segítséget nyújt a fiataloknak különböző szak­előadások tartásával. A fiatal mérnök közkedvelt, megbecsült ember mind a kiszisták, mind a vállalat dolgozói előtt. RÉZ TERÉZ gépírónő, a Zalai Kőolajipari Vállalat KISZ-szervezetének tagja. Ak­tív kultúrmunkás. Az ifjúsági szervezet színjátszó csoportjá­nak mindenkor számításba ve­hető tagja. Segíti a KISZ-veze­­tőség munkáját, ifjúsági ve­zetőképző iskolát végzett az elmúlt nyáron Szigligeten. 1959. március 1. Egy példamutató KISZ-titkár A Pomper Gyuszi belépett a cso­portba! Tszcs-tag lett a KISZ-titkár! — ez a Mi járt szájról száj­ra a kiszesek között a határmenti kis Ramo­­csa községben azokon a decemberi estéken, amikor a 20 éves pa­rasztfiatal, a községi KISZ-szervezet titká­ra aláírta a nyilatko­zatot. Akkor három tagja volt a szervezés alatt álló termelőszö­vetkezetnek. A fej­lesztési bizottság tag­jai, a párttitkár, a ta­nácselnök, a KISZ- titkár és a gazdasági felügyelő egyszerre választották a közöst. A KISZ-szervezet hét tagját gondolko­dóba ejtette titkáruk cselekedete, s egyi­­küknek-másikuknak felötlött agyában a gondolat, követni kel­lene. A pletykagyártó öregasszonyok, meg a túlságos paraszti ön­bizalomban ringatózó régimódi emberek azonban szájukra vették a fiatal KISZ- titkárt. — Nagy kommunis­ta lett ez a gyerek, nem fél, hogy megve­ri az isten. A szülei nélkül, csak úgy, a maga feje után beáll a csoportba és a szö­vetkezésről beszél a töbi gyermekeknek is. Hova jutottunk... — így beszéltek Pomper Gyusziról azok, akik nem jó szemmel néz­tek rá. Ő nem ijedt meg, s nem hátrált. Tovább dolgozott if­júkommunista módra. M-h­árom irányban végzett meg­győző, felvilágosító munkát; otthon a családi körben 10 hol­das szüleinek, a kisz­istáknak, a munkás­­agitátoraikkal járva a középparasztoknak beszélt a nagyüzemi gazdálkodás előnyé­ről, a boldogabb pa­raszti jövőről. A bátor és példa­mutató kiszista mun­káját eredmények di­csérik. Szülei február 13-án szövetkezeti ta­gok lettek. A fiatalok egymás után követik titkárukat, s hívják utánuk szüleiket is. Vadász Gyula, Bata Győző és Bata Ida ki­szesek már szövetke­­zetti tagok. Az ifjúsá­gi szervezet tagjai kö­zül már csak Krizsa Ilona és Berke Lenke hiányzik a közösből. Meggyőzik őket is a többiek.­­Most minden jó erőnkkel és tu­dásunkkal községünk szocialista átszervezé­sén dolgozunk —­ mondta az elmúlt na­pokban Pomper Gyu­szi — Előadásokat­­tartunk a falusi fiata­lok felelősségéről. Kapcsolatot terem­tünk azokkal a fiata­lokkal, akik vidéken dolgoznak, s levélen keresztül kérjük őket, hogy szüleiken ke­resztül segítsék elő a szövetkezeti fejlesz­tést.S így kell dolgozni, egy községi KISZ-tit­­kárnak, ahogy Pom­per elvtárs teszi. Erős akarattal, szilárd el­határozással, szívvel, s mindenekelőtt pél­­damutat­ással. A ra­­mocsai KISZ-titkár­ tanul, könyveket ol­vas, újságokat járat. Figyelemmel kíséri a világ eseményeit, s még sokat akar dol­gozni a többi fiatallal együtt a szebb éle­tért, az­­öreg” falu megnyeréséért. (sorok)

Next