Zalai Hírlap, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-01 / 152. szám
4. ÚJABB SIKERT ARATTAK A RUHAGYÁRI SZÍNJÁTSZÓK — Barta Lajos: Szerelem című színművének íremulálójáról — BARTA LAJOS: Szerelem című négyfelvonásos színművével mutatkozott be június 27-én, szombaton a zalaegerszegi Ruhagyár színjátszó csoportja. Az az egészséges fejlődés, amely megyénk legnagyobb könnyűipari üzemében kulturális téren megindult, igazán örvendetes. Már két, fellépésre kész színjátszó csoportja van: a gyáriaknak, külön a Vörös Csillag, s a Béke Őre műszaknak. Az előző bemutatójuk — Fejér István: Bekötött szemmel című drámájával — elismerést szerzett a fiatal kultúrgárdának. Most Barta Lajos: Szerelem című darabjának bemutatása tovább öregbítette az együttes hírnevét. A vidéki kispolgárság jelentéktelenségét eleveníti meg a négyfelvonásos színmű. A ruhagyáriak Halasi László rendező segítségével letörölték az évtizedes port a kicsit már idejétmúlt, filléres történetről, s a kor és az ezernyi megkötöttség közt mozgó figuráinak kinevettetésével sikeres előadást produkáltak. Szalayt, a megelégedett kispolgárt a kezdeti merevség legyőzésével hűséggel keltette életre Halász János. Feleségéről , Krizmanics Erzsébetről azonban meg kell mondani, hogy kicsit félszegen mozgott a színpadon, de későbbi magára találása azt mutatja, hogy jó színjátszó tehetség, csak alakítani kell, s meg kell találni részére a legmegfelelőbb szerepet. AZ ELŐADÁS egyik erőssége volt Lujza szerepében Szabó Éva. Átélt alakítása, könnyekig megható tépelődése, hibátlan szövegtudása méltán biztosította számára a közönség elismerését. Neilit, a mindenáron férjhhez vnenni akaró öreglányt hűséggel keltette életre Tóth Margit. Azonban neki ügyelni kell arra, hogy amikor a színpadi helyzet komolyságot követel, akkor ezt mindenkor biztosítsa is. Bencze Mária, Böske szerepében remekelt. Kimért, de mégsem darabos mozgása, könnyelmű tizennyolc évest alakítva többször csalta ki a nézők tapsát. A FÉRFI SZEREPLŐK közül egyik legjobb teljesítményt id. Biky szerepében Kovács Miklós nyújtotta Rövid epizódszerepében hibátlanul tolmácsolta a fia utáni vágyódását és az emberek iránti jóakaratát. Fiát, az ifj. Bikyt, a karrier után vágyó fiatal költőt átéléssel mintázta meg Borsos Miklós. Sallangmentes alakításában a szerep megkövetelte pátosz sem vált unalmassá. Komoróczy adótisztet életrekeltó Béli György kicsit mereven mozgott a színpadon, s az előadás végéig sem tudta levelikozni feszélyezettségét. Többszöri fellépéssel ez az úgynevezett »lámpaláz« majd elmúlik. A katonatiszt alakítója Megyeri László, Fuchsné szerepében pedig Katarzsinszky Mária nyújtott elismerésre méltó alakítást. Kocsárd, a leleményes temetkezési vállalkozóhálás figuráját kisebb hibáktól eltekintve elevenséggel keltette életre Kovács Miklós. A RENDEZÉS, mely nem hagyott maga után különösebb kívánalmat, Halasi László érdeme. A Simon Géza tervezte díszletek korhűek voltak. Az új színművel való bemutatkozás alapjában jól sikerült. Kisebb szövegbeli pontatlanság kijavítása után méltán emelkedhet majd a Bekötött szemmel című dráma mellé, amely már több zalai községben elismert nevet szerzett a ruhagyári színjátszóknak. K. O. EMILIA GALOTTI NÉMET FILM Jessing, a XVIII. század el sokoldalú német gondolkodója, aki ha nem is mérhető a legnagyobbakhoz, de rájuk gyakorolt hatása és gazdag életműve révén a világirodalom klasszikusai közé sorolható. Drámáiban mélységes humanizmussal és tiszteletre méltó bátorsággal nyúlt kora égető kérdéseihez. Ezt tette az Emilia Galottiban is, ahol az olaszosított környezet ellenére is tisztán felismerhető az akkori német kisfejedelemség fojtogató atmoszéfrája. Emíliának, a polgárlánynak, menyegzője napján kell meghalnia, s éppen apja kezétől kéri és kapja a halált, csakhogy elkerülhesse a herceg hatalmában rá váró gyalázatot. Romantikus színekkel rajzolt tragédia, amelynek polgárhősei az emberséget és a haladást képviselik a feudális világban. A megfilmesítést a tehetségéről más DEFA-filmekből jól ismert Martin Hellberg rendező munkája — sajnos nem sikerült, mert ahelyett, hogy a filmművészet adta eszközökkel frissítette volna, túlzó pátoszával inkább archaizálta az Emilia Galottit. Úgy tágította a környezetet, úgy elevenítette meg a darabban csak említett színhelyeket, hogy azért továbbra is minden színpadszerű maradt, s ezzel a színekre szabdalással sikerült a drámai feszültséget is széttördelnie. Emilia szürke, vőlegénye halvány, a herceg illusztratív, a gonosz tanácsadó műkedvelősen rikító. A szinkronszínészek mentsége, hogy a hangjukat ehhez az általában helytelen játékhoz kellett torzítaniuk. A rendezési hibákkal terhes filmdrámát rövidesen a zalaegerszegi Ady filmszínház tűzi műsorára. Ifi Megkezdte működését az SZMT központi könyvtára Az SZMT elnöksége áprilisban határozatot hozott a Szakszervezeti Megyei Könyvtár létrehozásáról. Az új, központi könyvtár április 15-én kezdte meg munkáját. A HVKJSZ területi bizottságának segítségével a szakszervezeti könyvtárhálózat kiépítése jó irányban halad, előkészületek történtek a helyi-, ipari vállalatok könyvtárainak átvételére. Központi intézkedéssel sokkal jobban irányíthatjuk az állomány bővítését, a folyamatos cserét. Ezt a feladatot csak hiányosan látták el az üzemi kis könyvtárak, sok tekintetben függtek a kulturális célokra biztosított összegek rendszertelen elosztásától. Az üzemi könyvtárak sem szűnnek meg azonban, mert a vállalatoknál letéti könyvtárakat hozunk létre. Figyelembe vesszük a dolgozók igényét, érdeklődési körét, a letéti könyvtáros válogatja majd ki a központi könyvtár állományából a keresett példányokat, melyet nyugta ellenében, meghatározott időre adunk ki a vállalatok részére. A leltározás után rövid időn belül megtörténik a könyvállomány kicserélése. Célunk az, hogy az üzemi letéti könyvtárak vezetőinek segítséget adjunk a könyvtári munka megismertetésében, ezért szándékozunk részükre oktatást indítani. Megismertetjük velük a könyvtári ügymenetet, a kölcsönzési eljárásokat, a könyvpropaganda, az ajánlás jó módszereit. Ezzel párhuzamosan folyik a központi könyvtár belső munkája is. A könyvtár megalakulása óta a könyvállomány — beleértve a bekapcsolt könyvtárakat is — csaknem kétezer kötettel rendelkezik. Elhelyezésére intézkedés történt, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának segítségével a központi könyvtár a napokban új helyiségbe költözik. Rövidesen befejezik az építkezést, egyébként a berendezés csaknem teljes egészében elkészült, illetve beszereztük azokat. Az új helyiségben minden feltétel adva lesz ahhoz, hogy zavartalan munkát végezhessünk, jól működő, színvonalban gazdag szakszervezeti könyvtárhálózatot építsünk ki. Őry József, az SZMT központi könyvtár vezetője A zalaegerszegi Kornját Aladár irodalmi színpad terveiből AZ IRODALMI MŰVELTSÉG terjesztésének az olvasáson kívül egyik legjobb eszköze a különféle irodalmi ankétok, rendezvények, előadások tartása. Persze ezek állandósítása, folyamatossá tétele csak akkor lehetséges, ha van egy olyan fórum, amely az irányítást kézben tartja és célkitűzéseket állít az irodalmat népszerűsítő csoportok elé. E szel,lem megvalósítása érdekében hozták létre az elmúlt hóna- pokban Zalaegerszegen, a bu-dapesti irodalmi színpadhoz hasonlóan, a Komját Aladár- ról elnevezett irodalmi színpa-1 dot. Felkerestük a sokra hivatott irodalmi színpad vezetőjét, Czi- gány József tanárt, hogy tájé-1 koztasson bennünket az együt- tes terveiről. — Most még bizony zömmel szervezési feladatokkal foglal-1 kozunk. Van ugyan már sze- replőgárdánk, de nagyon gyén létszámmal. A nyár végére leg- alább harminc főre akarjuk nö-t vélni. — A megtevő csoport már sze-1 repelt nyilvánosság előtt? — Az ünnepi könyvhét meg- nyitóján léptünk fel rögtönzött műsorral, s el kell mondanom, hogy nem kevés sikerrel. Ta- lán ennek köszönhető az is, hogy azóta egyre többen kop pogtatnak részvételi szándékokal. — Ha a kivánt létszám biztosítva lesz, milyen műsorral, lépnek színre? — A nagy nyilvánosság előtti bemutatkozást november 7-re tervezzük. Természetesen a műsorban leginkább névadónk, Komját műveit szólaltatjuk meg, de ezenkívül tolmácso lünk klasszikusokat is. . — Vám patronálójuk? — Az alakuláskor a buda- pesti irodalmi színpadtól kér tünk útmutatást, készséggel szolgáltak. A megyei művelődési osztálytól is megkapunk minden támogatást. Persze, a túlzott gyámoláshoz nem akarjuk hozzászoktatni magunk, önálló műsorral szeretnénk bemutatkozni az egerszegi közönségnek. Ha terveinket sikerül megvalósítanunk és erősítjük az irodalombarátok táborát, csak akkor mondhatjuk el, hogy teljesítjük szerepünket. Sok sikert az egészséges kezdeményezéshez, mely hisszük, sikerrel jár. ZALAI HÍRLAP 1929-1959 Megszűnik a zalaegerszegi tanítóképző ! Még egy utolsó forró kézszorítás, s a sokat emlegetett dolgos életbe lép Tüske Zsuzsa és Czeglédi Edit többi * végzős társával egyetemben. Dimbes-dombos megyénk kicsi falvaiban gyümölcsöztetik majd * a négy éven keresztül hangya- szorgalommal gyűjtögetett tudás-gyöngyszemeket. Izsák I Gyula Endre, a tanítóképző egyik legrégibb tanára néhány jó kedves, de megszívlelendő ta- tanácsot hagy útravalóul szereztett növendékeinek: «Álljanak helyt az életben is úgy, mint az iskola padjaiban, s akkor a munkájukat siker, elismerés, megbecsülés koronázza.» De mit keres a búcsúzók koszorújában Megyeri Zsuzsa és Borsos Erzsi, hisz ők még csak harmadikosak? Nincs félreértés, ők is búcsúzkodnak. Elköszönnek az Alma Matertől, az irántuk annyi megértést tanúsító tanároktól. Az új tanévet már Szombathelyen kezdik új környezetben, új nevelőkkel. Megyénk egyik legrégibb oktatási intézménye az iskola-átszervezés folytán elköltözik Zalaegerszegről. Az utolsó évfolyamával együtt több ezer tanítót adott a harminc év alatt az országnak. Búcsúzóul hadd vázoljuk az intézet történetét: — X — A zárdát gróf Klebelsberg Kúnó alapította 1929- ben. Róla is nevezték el: «Notre Dame női kanonok és tanítórend zalaegerszegi, gróf Klebelsberg-kat. tanítóképző intézete». Alapításakor az egyház egyik zalai alappillérének szánták, amely hivatott istenhívő, egyház, pap és úr szolgáló tanítónőket nevelni. A kegyes nővérek ennek érdekében meg is tettek minden tőlük telhetőt. 1933—34. tanévben végeztek az első líceumi növendékek. A megjelent iskolai évkönyv ily üres szólamokban áradozik: »Elballagtak . . . Zokogó énekük töredezve szállt fölfelé, de viharok közepén nem küzdök egyedül az élet tengerén, sarkán nem merül.« De mennyire egyedül maradtak sokan a nemzet napszámosai közül. Többségük alig várta, hogy kikerüljön az oktalan szigorral megkeserített iskolai életből. Kezükben líceumi diploma, de mit kezdhettek vele. Szerencsésebbeknek, vagy melyiküknek jó összeköttetései voltak, sikerült óraadónak vagy segédtanítónak elhelyezkednie. Sokan bizony a korabeli állásnélküli értelmiségiek sorsára jutottak. Pedig — ha tovább lapozzuk az évkönyvet, akkor kiviláglik — nem akárkik ültek a Notre Dame padjaiban! Az első harminckilenc tanuló szülei között csak egy «földművelési napszámosról» beszél az évkönyv, de ugyanakkor feltünteti három nagyiparost, négy bérlőt, és nyolc köztisztviselőt. Munkásról egyáltalán nem szól, csupán a 31—32-es kiadás említ egy bányaipari munkást, a nagyiparosok, kereskedők, katonatisztek rubrikája alatt. Sok minden kellett ahhoz, hogy valaki bejusson gróf széki Teleki Alice, gróf Kornis Ilona, vagy a Károlyi gróf leányai közé. És persze pénz. Sok pénz. Akkor, amikor egy vasúti pályamunkás havi 20—25 pengőt keresett megfeszített napi munkával, a Notre Dame internátusában csak ellátásért 890 pengőt kellett fizetni. Bírta-e ezt egy szegényebb szülő? Minden gondolkodás nélkül lehet rá válaszolni: nem. De nagyon vigyáztak a felekezeti tisztaságra is. A névsorban mindenütt feltüntették az izr. vagy ref., ág., ev. megkülönböztető jelzőt. Ezenkívül a felekezetieket még az önképzőköri foglalkozásokról is kirekesztették. Vlajon a töméntelen tandíj - és ellátási költség fejében mit tanultak? Hűséggel szolgálni a fennálló rendet és mindenben fejet hajtani az iskolai hatalmasságoknak, a papoknak. A legvadabb sovinizmus, és nacionalizmus, a királypártiság csíráit plántálták a nyiladozó érzelmekbe. Igazi magyarságot? Ugyan! A magyart és történelmet ilyen nevű tanárok tanították: Braunecker M. Dusecréc, vagy Mahl M. Hildegárd. A kikerülő magyar falu tanítóját aztán az élet elferdíthetetlen igazsága csakhamar rádöbbentette a valóságra. Látta a végrehajtóval küszködő szegényparasztot, a fillérekért dolgozó zsellért, éhbérért gürcölő munkást, akinek gyermekei még tél víz idején is mezítlábaztak. Jövő vasárnap lesz a most megszűnő tanítóképző első növendékeinek huszonötéves találkozója! Jó lenne, ha most találkozhatnának az első és utolsó évfolyam hallgatói, akik az intézetben először és utolsóként tanulták meg az embernevelés magasztos munkáját. És elbeszélnék egymásnak, mi a különbség a múlt iskolája és jelen tanítóképzői között. Az intézet ezután nem tanítókat képez, de feladata nem csökkent, továbbra is zsenge életeket edz majd a dolgos hétköznapoknak. Keines Ödön 1959. július 1. Kemény Zsigmond: ZORD IDŐ A magyar regényirodalomnak ez az alkotása történelmünk egyik legtragikusabb időszakát tárja fel. Buda török kézre kerülésének, az ország három részre szakadásának, fejlődése megtörésének okait keresi, kutatja ez író, s bár világnézete nem köti a néphez, realista irodalmi eszközei akarva, akaratlanul felvillantatják vele az igazságot. Magyarország XVI. századi katasztrófájáért nem lehet felmenteni az uralkodó osztályt. A népgyilkos faurak, a korlátolt, önző nemesség felelős azért, hogy a magyar függetenség évszázadokra elveszett. Kemény szélesen hömpölygő, kalandos történet keretében mutatja be a kort. Történelmi és költött alakjai egyaránt élő, hús-vér emberek, nyelve a legszebb, legkifejezőbb magyar próza. Sásdi Sándor: ELHAGYOTT SZERETŐ Sásdi regényének színhelye egy kis baranyai falucska a Horthy-fasizmus éveiben. A regény főalakja serei Serei Tamás, a deklasszált törzstiszt, uradalmi intéző, eredendően, alkalmas figura, hogy szélesebb társadalomrajz szövődjék köréje. Ez a karrierista, szoknyavadász, széllel bélelt alak gondolkodás nélkül keresztültör a kisebb korlntokon, a nagyobbakat azonban óvatosan elkerüli. Hálójába keríti Varga Éváit, a huszonhétéves pesti leányt, aki pár hónapra látogat el nagybátyjához a kis falucskába. Hátjába kerül a nyugalmazott tanárcsalád »homályos származású« leánya is, akire hatalmas örökség, ISO ezer pengő vár. Az olvasó számára nem kétséges, hogy melyik lány mellett fog kikötni Serei. Filmhírek Július első felében két új film kerül bemutatásra. A Torreádor című spanyol—olasz film egy kisfiú és nagybácsija történetét vetíti elénk. AZ ERŐSZAK ÁRNYÉKÁBAN című magyarul beszélő német film egy apa és fia drámáján keresztül megrázó hangon beszél a hitleri fasizmus pusztításairól és a becsületes I emberek küzdelméről