Zalai Hírlap, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-01 / 152. szám

4. ÚJABB SIKERT ARATTAK A RUHAGYÁRI SZÍNJÁTSZÓK — Barta Lajos: Szerelem című színművének íremulálójáról — BART­A LAJOS: Szerelem című négyfelvonásos színmű­vével mutatkozott be június 27-én, szombaton a zalaeger­szegi Ruhagyár színjátszó cso­portja. Az az egészséges fejlő­dés, amely megyénk legna­gyobb könnyűipari üzemében kulturális téren megindult, iga­zán örvendetes. Már két, fel­lépésre kész színjátszó csoport­ja van: a gyáriaknak, külön a Vörös Csillag, s a Béke Őre műszaknak. Az előző bemuta­tójuk — Fejér István: Bekötött szemmel című drámájával — elismerést szerzett a fiatal kul­túrgárdának. Most Barta La­jos: Szerelem című darabjának bemutatása tovább öregbítette az együttes hírnevét. A vidéki kispolgárság jelen­téktelenségét eleveníti meg a négyfelvonásos színmű. A ru­hagyáriak Halasi László rende­ző segítségével letörölték az év­tizedes port a kicsit már ide­jétmúlt, filléres történetről, s a kor és az ezernyi megkötött­ség közt mozgó figuráinak ki­­nevettetésével sikeres előadást produkáltak. Szalayt, a megelé­gedett kispolgárt a kezdeti me­revség legyőzésével hűséggel keltette életre Halász János. Feleségéről , Krizmanics Er­zsébetről azonban meg kell mondani, hogy kicsit félszegen mozgott a színpadon, de ké­sőbbi magára találása azt mu­tatja, hogy jó színjátszó tehet­ség, csak alakítani kell, s meg kell találni részére a legmeg­felelőbb szerepet. AZ ELŐADÁS egyik erőssé­ge volt Lujza szerepében Szabó Éva. Átélt alakítása, könnyekig megható tépelődése, hibátlan szövegtudása méltán biztosítot­ta számára a közönség elisme­rését. Neilit, a mindenáron férjhhez vnenni akaró öreglányt hűséggel keltette életre Tóth Margit. Azonban neki ügyelni kell arra, hogy amikor a szín­padi helyzet komolyságot köve­tel, akkor ezt mindenkor biz­tosítsa is. Bencze Mária, Böske szerepében remekelt. Kimért, de mégsem darabos mozgása, könnyelmű tizennyolc évest ala­kítva többször csalta ki a né­zők tapsát. A FÉRFI SZEREPLŐK kö­zül egyik legjobb teljesítményt id. Biky szerepében Kovács Miklós nyújtotta Rövid epi­zódszerepében hibátlanul tol­mácsolta a fia utáni vágyódá­sát és az emberek iránti jó­akaratát. Fiát, az ifj. Bikyt, a karrier után vágyó fiatal köl­tőt átéléssel mintázta meg Bor­sos Miklós. Sallangmentes ala­kításában a szerep megkövetel­te pátosz sem vált unalmassá. Komoróczy adótisztet életre­­keltó Béli György kicsit mere­ven mozgott a színpadon, s az előadás végéig sem tudta le­­velikozni feszélyezettségét. Többszöri fellépéssel ez az úgynevezett »lámpaláz« majd elmúlik. A katonatiszt alakító­ja Megyeri László, Fuchsné szerepében pedig Katarzsinsz­­ky Mária nyújtott elismerésre méltó alakítást. Kocsárd, a le­leményes temetkezési vállalko­zó­­hálás figuráját kisebb hibák­tól eltekintve elevenséggel kel­tette életre Kovács Miklós. A RENDEZÉS, mely nem hagyott maga után különösebb kívánalmat, Halasi László ér­deme. A Simon Géza tervezte díszletek korhűek voltak. Az új színművel való bemutatko­zás alapjában jól sikerült. Ki­sebb szövegbeli pontatlanság kijavítása után méltán emel­kedhet majd a Bekötött szem­mel című dráma mellé, amely már több zalai községben el­ismert nevet szerzett a ruha­gyári színjátszóknak. K. O. EMILIA GALOTTI NÉMET FILM J­essing, a XVIII. század e­l sokoldalú német gondol­kodója, aki ha nem is mérhető a legnagyobbakhoz, de rájuk gyakorolt hatása és gazdag életműve révén a világiro­dalom klasszikusai közé sorol­ható. Drámáiban mélységes hu­manizmussal és tiszteletre mél­tó bátorsággal nyúlt kora ége­tő kérdéseihez. Ezt tette az Emilia Galottiban is, ahol az olaszosított környezet ellenére is tisztán felismerhető az ak­kori német kisfejedelemség foj­togató atmoszéfrája. Emíliának, a polgárlánynak, menyegzője napján kell meghalnia, s ép­pen apja kezétől kéri és kapja a halált, csakhogy elkerülhes­se a herceg hatalmában rá vá­ró gyalázatot. Romantikus szí­nekkel rajzolt tragédia, amely­nek polgárhősei az emberséget és a haladást képviselik a feu­dális világban. A megfilmesítés­t a tehet­ségéről más DEFA-filmekből jól ismert Martin Hellberg ren­dező munkája — sajnos nem sikerült, mert ahelyett, hogy a­­ filmművészet adta eszközökkel frissítette volna, túlzó pátoszá­val inkább archaizálta az Emi­lia Galottit. Úgy tágította a környezetet, úgy elevenítette meg a darabban csak említett színhelyeket, hogy azért to­vábbra is minden színpadszerű maradt, s ezzel a színekre szab­­dalással sikerült a drámai feszültséget is széttördelnie. Emilia szürke, vőlegénye halvány, a herceg illusztratív, a gonosz tanácsadó műkedve­­lősen rikító. A szinkronszíné­szek mentsége, hogy a hangju­kat ehhez az általában hely­telen játékhoz kellett torzíta­­niuk. A rendezési hibákkal terhes filmdrámát rövidesen a zala­egerszegi Ady filmszínház tűzi műsorára. Ifi Megkezdte működését az SZMT központi könyvtára Az SZMT elnöksége április­ban határozatot hozott a Szak­­szervezeti Megyei Könyvtár lét­rehozásáról. Az új, központi könyvtár április 15-én kezdte meg munkáját. A HVKJSZ terü­leti bizottságának segítségével­­ a szakszervezeti könyvtárháló­zat kiépítése jó irányban halad, előkészületek történtek a helyi-, ipari vállalatok könyvtárainak átvételére. Központi intézke­déssel sokkal jobban irányít­hatjuk az állomány bővítését, a folyamatos cserét. Ezt a felada­tot csak hiányosan látták el az üzemi kis könyvtárak, sok te­kintetben függtek a kulturális célokra biztosított összegek rendszertelen elosztásától. Az üzemi könyvtárak sem szűnnek meg azonban, mert a vállalatoknál letéti könyvtára­kat hozunk létre. Figyelembe vesszük a dolgozók igényét, ér­deklődési körét, a letéti könyv­táros válogatja majd ki a köz­ponti könyvtár állományából a keresett példányokat, melyet nyugta ellenében, meghatáro­zott időre adunk ki a vállala­tok részére. A leltározás után rövid időn belül megtörténik a könyv­­állomány kicserélése. Célunk az, hogy az üzemi letéti könyvtárak vezetőinek segítséget adjunk a könyvtári munka megismertetésében, ezért szándékozunk részükre oktatást indítani. Megismertet­jük velük a könyvtári ügyme­netet, a kölcsönzési eljárásokat, a könyvpropaganda, az aján­lás jó módszereit. Ezzel párhuzamosan folyik a központi könyvtár belső mun­kája is. A könyvtár megalaku­lása óta a könyvállomány — beleértve a bekapcsolt könyv­tárakat is — csaknem kétezer kötettel rendelkezik. Elhelye­zésére intézkedés történt, a Szakszervezetek Megyei Taná­csának segítségével a központi könyvtár a napokban új helyi­ségbe költözik. Rövidesen be­fejezik az építkezést, egyébként a berendezés csaknem teljes egészében elkészült, illetve be­szereztük azokat. Az új helyi­­ségben minden feltétel adva lesz ahhoz, hogy zavartalan munkát végezhessünk, jól mű­ködő, színvonalban gazdag szakszervezeti könyvtárhálóza­tot építsünk ki. Őry József, az SZMT központi könyvtár vezetője A zalaegerszegi Kornját Aladár irodalmi színpad terveiből AZ IRODALMI MŰVELT­SÉG terjesztésének az olvasá­son kívül egyik legjobb eszkö­ze a különféle irodalmi anké­tok, rendezvények, előadások tartása. Persze ezek állandósí­tása, folyamatossá tétele csak akkor lehetséges, ha van egy olyan fórum, amely az irányí­tást kézben tartja és célkitűzé­seket állít az irodalmat nép­szerűsítő csoportok elé. E szel­,­lem megvalósítása érdekében­­ hozták létre az elmúlt hóna-­ pokban Zalaegerszegen, a bu-­­dapesti irodalmi színpadhoz hason­lóan, a Komját Aladár-­­ ról elnevezett irodalmi színpa-1 dot.­­ Felkerestük a sokra hivatott­ irodalmi színpad vezetőjét, Czi-­­ gány József tanárt, hogy tájé-1 koztasson bennünket az együt-­ tes terveiről. — Most még bizony zömmel­­ szervezési feladatokkal foglal-1 kozunk. Van ugyan már sze-­ replőgárdánk, de nagyon gyén létszámmal. A nyár végére leg-­ alább harminc főre akarjuk nö-t vélni.­­ —­ A megtevő csoport már sze-1 repelt nyilvánosság előtt? — Az ünnepi könyvhét meg-­ nyitóján léptünk fel rögtönzött­­ műsorral, s el kell mondanom,­­ hogy nem kevés sikerrel. Ta-­ lán ennek köszönhető az is,­­ hogy azóta egyre többen kop­ pogtatnak részvételi szándéko­­­kal. — Ha a kivánt létszám biz­tosítva lesz, milyen műsorral, lépnek színre? — A nagy nyilvánosság előtti bemutatkozást november 7-re tervezzük. Természetesen a műsorban leginkább névadónk, Komját műveit szólaltatjuk meg, de ezenkívül tolmácso­­­ lünk klasszikusokat is. . — Vám patronálójuk?­­ — Az alakuláskor a buda-­ pesti irodalmi színpadtól kér­­ tünk útmutatást, készséggel szolgáltak. A megyei művelő­dési osztálytól is megkapunk minden támogatást. Persze, a túlzott gyámo­láshoz nem akarjuk hozzászoktatni ma­gunk, önálló műsorral szeret­nénk bemutatkozni az egersze­­gi közönségnek. Ha terveinket sikerül megvalósítanunk és erősítjük az irodalombarátok táborát, csak akkor mondhat­juk el, hogy teljesítjük szere­pünket. Sok sikert az egészséges kez­deményezéshez, mely hisszük, sikerrel jár. ZALAI HÍRLAP 1929-1959 Megszűnik a zalaegerszegi tanítóképző ! M­ég egy utolsó forró kéz­­szorítás, s a sokat emle­getett dolgos életbe lép Tüske Zsuzsa és Czeglédi Edit többi * végzős társával egyetemben.­­ Dimbes-dombos megyénk kicsi­­ falvaiban gyümölcsöztetik majd * a négy éven keresztül hangya-­­ szorgalommal gyűjtögetett tu­­­­dás-gyöngyszemeket. Izsák I Gyula Endre, a tanítóképző­­ egyik legrégibb tanára néhány j­ó kedves, de megszívlelendő ta- t­a­nácsot hagy útravalóul szere­­ztett növendékeinek: «Álljanak­­ helyt az életben is úgy, mint az­­ iskola padjaiban, s akkor a munkájukat siker, elismerés,­­ megbecsülés koronázza.» De mit keres a búcsúzók ko­szorújában Megyeri Zsuzsa és Borsos Erzsi, hisz ők még csak harmadikosak? Nincs félreér­tés, ők is búcsúzkodnak. El­köszönnek az Alma Matertől, az irántuk annyi megértést ta­núsító tanároktól. Az új tan­évet már Szombathelyen kez­dik új környezetben, új neve­lőkkel. Megyénk egyik legré­gibb oktatási intézménye az is­kola-átszervezés folytán elköl­tözik Zalaegerszegről. Az utol­só évfolyamával együtt több ezer tanítót adott a harminc év alatt az országnak. Búcsú­zóul hadd vázoljuk az intézet történetét: — X — A zárdát gróf Klebelsberg Kúnó alapította 1929- ben. Róla is nevezték el: «Not­re Dame női kanonok és taní­tórend zalaegerszegi, gróf Kle­belsberg­­-kat. tanítóképző in­tézete». Alapításakor az egy­ház egyik zalai alappillérének szánták, amely hivatott isten­hívő, egyház, pap és úr szol­gáló tanítónőket nevelni. A kegyes nővérek ennek érdeké­ben meg is tettek minden tő­lük telhetőt. 1933—34. tanév­ben végeztek az első líceumi növendékek. A megjelent isko­lai évkönyv ily üres szólamok­ban áradozik: »Elballagtak . . . Zokogó énekük töredezve szállt fölfelé, de viharok közepén nem küzdök egyedül az élet tengerén, sarkán nem merül.« De mennyire egyedül marad­tak sokan a nemzet napszámo­sai közül. Többségük alig vár­ta, hogy kikerüljön az oktalan szigorral megkeserített iskolai életből. Kezükben líceumi dip­loma, de mit kezdhettek vele. Szerencsésebbeknek, vagy me­lyiküknek jó összeköttetései voltak, sikerült óraadónak vagy segédtanítónak elhelyezkednie. Sokan bizony a korabeli állás­nélküli értelmiségiek sorsára jutottak. Pedig — ha tovább lapozzuk az évkönyvet, akkor kiviláglik — nem akárkik ül­tek a Notre Dame padjaiban! Az első harminckilenc tanuló szülei között csak egy «földmű­velési napszámosról» beszél az évkönyv, de ugyanakkor fel­tünteti három nagyiparost, négy bérlőt, és nyolc köztiszt­viselőt. Munkásról egyáltalán nem szól, csupán a 31—32-es kiadás említ egy bányaipari munkást, a nagyiparosok, ke­reskedők, katonatisztek rubri­kája alatt. S­ok minden kellett ahhoz,­­ hogy valaki bejusson gróf széki Teleki Alice, gróf Kornis Ilona, vagy a Károlyi gróf leányai közé. És persze pénz. Sok pénz. Akkor, amikor egy vasúti pályamunkás havi 20—25 pengőt keresett megfe­szített napi munkával, a Notre Dame internátusában csak ellá­tásért 890 pengőt kellett fizet­ni. Bírta-e ezt egy szegényebb szülő? Minden gondolkodás nélkül lehet rá válaszolni: nem. De nagyon vigyáztak a felekezeti tisztaságra is. A név­sorban mindenütt feltüntették az izr. vagy ref., ág., ev. meg­különböztető jelzőt. Ezenkívül a felekezetieket még az ön­képzőköri foglalkozásokról is kirekesztették. Vl­aj­on a töméntelen tandíj - és ellátási költség fejé­ben mit tanultak? Hűséggel szolgálni a fennálló rendet és mindenben fejet hajtani az is­kolai hatalmasságoknak, a pa­poknak. A legvadabb soviniz­mus, és nacionalizmus, a ki­­rálypártiság csíráit plántálták a nyiladozó érzelmekbe. Igazi magyarságot? Ugyan! A ma­gyart és történelmet ilyen ne­vű tanárok tanították: Brau­necker M. Dusecréc, vagy Mahl M. Hildegárd. A kikerülő magyar falu taní­tóját aztán az élet elferdíthetet­­len igazsága csakhamar rádöb­bentette a valóságra. Látta a végrehajtóval küszködő sze­gényparasztot, a fillérekért dol­gozó zsellért, éhbérért gürcölő munkást, akinek gyermekei még tél víz idején is mezítlá­­baztak. J­övő vasárnap lesz a most megszűnő tanítóképző első növendékeinek huszonöt­éves találkozója! Jó lenne, ha most találkozhatnának az első és utolsó évfolyam hallgatói, akik az intézetben először és utolsóként tanulták meg az embernevelés magasztos mun­káját. És elbeszélnék egymás­nak, mi a különbség a múlt is­kolája és jelen tanítóképzői­ között. Az intézet ezután nem tanító­kat képez, de feladata nem csökkent, továbbra is zsenge életeket edz majd a dolgos hét­köznapoknak. Keines Ödön 1959. július 1. Kemény Zsigmond: ZORD IDŐ A magyar regényirodalomnak ez az alkotása történel­münk egyik legtragikusabb idő­szakát tárja fel. Buda török kézre kerülésének, az ország három részre szakadásának, fej­lődése megtörésének okait keresi, kutatja ez író, s bár világ­nézete nem köti a néphez, realista irodalmi eszközei akarva, akaratlanul felvillantatják vele az igazságot. Magyarország XVI. századi katasztrófájáért nem lehet felmenteni az ural­kodó osztályt. A népgyilkos faurak, a korlátolt, önző ne­messég felelős azért, hogy a magyar füg­get­enség évszáza­dokra elveszett. Kemény szélesen hömpölygő, kalandos tör­ténet keretében mutatja be a kort. Történelmi és költött alakjai egyaránt élő, hús-vér emberek, nyelve a legszebb, legkifejezőbb magyar próza. Sásdi Sándor: ELHAGYOTT SZERETŐ Sásdi regényének színhelye egy kis baranyai falucska a Horthy-fasizmus éveiben. A regény főalakja serei Serei Tamás, a deklasszált törzstiszt, uradalmi intéző, eredendően, alkalmas figura, hogy szélesebb társadalomrajz szövődjék köréje. Ez a karrierista, szoknyavadász, széllel bélelt alak gondolkodás nélkül keresztültör a kisebb kor­lntokon, a nagyobbakat azonban óvatosan elkerüli. Hálójába keríti Varga Éváit, a huszonhétéves pesti leányt, aki pár hónapra látogat el nagybátyjához a kis falucskába. Há­tjába kerül a nyugalmazott tanárcsalád »homályos származású« leánya is, akire hatalmas örökség, ISO ezer pengő vár. Az olvasó szá­mára nem kétséges, hogy melyik lány mellett fog kikötni Serei. Film­hírek Július első felében két új film kerül bemutatásra. A Tor­reádor című spanyol—olasz film egy kisfiú és nagybácsija történetét vetíti elénk. AZ ERŐSZAK ÁRNYÉKÁ­BAN című magyarul beszélő német film egy apa és fia drá­máján keresztül megrázó han­gon beszél a hitleri fasizmus­­ pusztításairól és a becsületes I emberek küzdelméről

Next