Zalai Hírlap, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-26 / 150. szám
KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK a felsőfokú levelező és esti oktatásban A felsőfokú egyetemi levelező és esti oktatás egyes kérdéseinek rendezéséről tájékoztatták a Művelődésügyi Minisztériumban az MTI munkatársát. Levelező tagozaton folytathatják tanulmányaikat azok, akik az egyetem vagy főiskola székhelyétől távol laknak, vagy lakóhelyükön nincs esti tagozat, vagy akik megfelelő indokok alapján erre külön engedélyt kaptak az egyetem, iskola vezetőjétől, továbbá a mérnökgazdász és a kiegészítő tanárszakos hallgatók. Szeptember elsejével az egyes szakok jellegének és igényének megfelelően bevezetik a kötelező foglalkozásokat is. A kötelező foglalkozások számát és időtartamát úgy állapítják meg, hogy az — beleszámítva a vizsgákon való részvételt, továbbá a vizsgákra való utazás idejét is — ne haladja meg a műszaki, a természettudományi és idegen nyelvű szakokon évenként az e célra biztosított 30 napot, más szakokon a 18, a tanító- és óvónőképző intézetekben a 12 napot. A felsőoktatási intézményekben tovább tanuló dolgozók közül az esti tagozaton tanulhatnak azok, akik az intézmény székhelyén laknak, illetve dolgoznak. A munkahely vezetőjének kérésére azonban a dékán (igazgató) engedélyezheti azoknak a hallgatóknak is a levelező tagozaton való tanulást, akiknek munkakörülményei lehetetlenné teszik az esti foglalkozásokon a rendszeres résztvételt. Az egyetem székhelyén lakó hallgatók részére 1960 szeptemberétől 1962 szeptemberéig fokozatosan visszaállítják az esti tagozati oktatást. A műszaki, természettudományi és idegen nyelvű szakokon hetenként legfeljebb 12 óra, más szakokon átlag nyolc óra kötelező foglalkozást vezetnek be. A kötelező foglalkozások mellett fakultatív foglalkozásokat is szerveznek. A naponkénti foglalkozás azonban nem lehet több négy óránál. Mind a levelező, mind az esti tagozatok tanterveit a nappali tanulmányi anyag alapján készítik elő, figyelembe véve a képzési formák sajátos jellegét és igényét, valamint a felsőoktatási reform céljait. A levelező és esti tagozati oktatás átszervezése 1960 szeptember 1. és 1962 szeptember 1. közötti időben fokozatosan történik. A levelező és esti tagozatok vizsgáit, illetve az utóvizsgaidőszakokat az illetékes rektor, dékán, vagy igazgató állapítja meg. A vizsgaidőszakokon belül tárgyanként legalább két vizsgaalkalmat kell a hallgatóknak biztosítani. A felsőoktatási intézmények a jövőben rendszeres kapcsolatot tartanak a hallgatók munkahelyeivel, tájékoztatni fogják azok vezetőit tanulmányi eredményeikről. Évzáró hangverseny Zalaszentgróton WWSfifi. ..*^**11* A zalaszentgróti Művelődési Ház zeneiskolájában is befejeződtek az évvégi vizsgák. A múlt hét szombatján a szol- résvizsgákat tartották meg, hétfőn pedig a zongoraszakosok remekeltek. Ma délután 5 órakor rendezik meg az ünnepélyes bizonyítványosztást és ebből az alkalomból évzáró hangversenyre kerül sor a Művelődési Ház nagytermében. MA NYITJÁK a rajzművészet mesterei című kiállítást Nagykanizsán Ma újabb kulturális eseménynek lesz részese Nagykanizsa képzőművészetet kedvelő közönsége. A világ legjobb rajzművészeinek reprodukált alkotásait mutatják be a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata és a Thury György Múzeum által közösen rendezett kiállításon. A színvonalasnak és érdekesnek ígérkező kiállítást a Thury György Múzeum épületében délelőtt 11 órakor Gusigl László a városi tanács végrehajtó bizottsága elnökének helyettese nyitja meg. A kiállítás július 31-ig lesz nyitva minden szerdán, péteken és vasárnap 10-től 14 óráig és kedden, csütörtökön szombaton 15 órától 19 óráig. A kiállításon belépődíj nem lesz. A kiállítás rendezősége üzemi, hivatali csoportos látogatásokat is örömest fogad. ZALAI HÍRLAP Harmincnégy üdülőhely kulturális és sportprogramja a Balaton idei eseménynaptárában A Balatoni Intéző Bizottság összeállította a Balaton nyári kulturális és sportprogramját; 174 kulturális és 69 sporteseményre kerül sor. A kulturális rendezvények közül kiemelkedik a III. Balatoni Nyári Egyetem, amely július 1-től 15-ig tart, 300 hallgatójának mintegy fele külföldi lesz. Tizenkét kongresszus, tudományos összejövetel szerepel a műsorban, legjelentősebbek ezek között a füredi orvosnapok és a biológiai napok. A szezon meghosszabbítását célzó balatoni heteket augusztus 20 és szeptember 4 között tartják. Ennek keretében rendezik meg Földváron, Badacsonyban és Füreden a hagyományos balatoni borhetet. A nyári szezonban 34 múzeum és kiállítás lesz nyitva a Balaton mellett. Júliusban nyílik meg a Tihanyi Múzeumban az új, reprezentatív Balaton-kiállítás. Új múzeum lesz Badacsonyban az Egri József Múzeum. A badacsonyi Szegedy Róza-házban Dunántúli Irodalmi Múzeumot rendeznek be és új kiállítások nyílnak a siófoki Beszédes József Múzeumban is. A balatoni műsorban öt irodalmi est is szerepel, ezek közül legjelentősebb a dunántúli irodalmi est. Háromévi előkészítő munka eredményeként sikerült elérni, hogy hat balatoni szabadtéri színház országos és nemzetközi színvonalú előadásokat játsszék; 80 opera- és balettelőadást, hangversenyt és vidám műsort rendeznek a szabadtéri színpadokon. A zenei események közül kiemelkednek a Tihanyi Múzeum udvarán tartandó kamarazene-estek. A füredi üdülőket júliusban és augusztusban rendszeresen szórakoztatják majd a térzenék. Fonyódon Huszka estet rendeznek. A 69 sportesemény 22 sportág között oszlik meg. Legnagyobb számmal a vitorlázást képviselik, 25 versennyel. Négy úszóversenyt tartanak, legjelentősebb lesz a Balaton távúszóverseny, valamint a Balaton átúszóbajnokság, Füred és Tihany között. A természetjárás ugyancsak négy versennyel szerepel, legjelentősebb lesz a Szigligeten tartandó nagy nemzetközi táborozás, augusztus 14—20 között. Az eseménynaptárban szereplő rendezvények programja 34 balatoni üdülőhely között oszlik meg. II természet nagy magyar ismerője Emlékezés Herman Ottóra, születésének 125. évfordulóján Sorsdöntő időkben élt. Látta a szabadságharcot. Szeme láttára omlott össze a magyar szabadság és a nemzeti függetlenség eszméje. Ott élt a nemzeti lélek mozdulatlanságának korában, de aktív részese volt az újraéledésnek is. Hazánknak, népünknek szeretete hatotta át tudományos munkásságát. Ez a szeretet sugárzik írásainak szinte minden sorából, ez teszi lebilincselővé műveit a nem szakember számára is. És még valami. A magyar földről, annak népéről, a halászról, a pásztorról, az állatvilágról olyan páratlanul ízes magyarsággal beszél, ahogy előtte kevesen. A mesterszavak összegyűjtésével a nyelvészet területén is örökbecsűt alkotott. Pedig naplója szerint csak hétéves korában tanult meg magyarul. Családjukban Besztercebányán a német szó járta. Vállalta azonban a magyar sorsot, s ennek külső jeléül nevét is Herman-nak írta, egy «n»-nel. Az 1848—49-es szabadságharc szomorú vége elvette kedvét a tanulástól. Apja — az akkori szokásnak megfelelően — iparosnak adta. Lakatos lett, így került Bécsbe, ahol minden szabad idejét a császári múzeumban töltötte. Kiütközött belőle az apjától örökölt érdeklődés az állatvilág iránt. A katonáskodás évei sem voltak meddők számára. Megfigyelte a tengert, az embereket, gyűjtötte és tömte a madarakat. Szenvedélyes szabadságszeretete arra ösztönözte, hogy részt vegyen az 1862-es lengyel felkelésben. Egy évvel később Kőszegen nyitott fényképész műtermet. Kalandos, önmaját kereső életpályájának kőszegi tartózkodása adta meg a végleges irányt. A Chernel-család közvetítésével a nagynevű Brassai Sámuelhez, a kolozsvári Erdélyi Múzeum igazgatójához került, s mint konzervátor kapott alkalmazást. Jellemző az akkori időkre, hogy Brassai professzor a lelkes fiatalembert saját zsebéből fizette. A Természettudományi Társulat 1873-ban ■*1 megbízta az ország pókjainak feldolgozásával. A «Magyarország pók faunája,» című háromkötetes mű egy csapásra ismertté tette nevét. Kolozsvár szerencsés előfeltételeket biztosított a sikerhez. Brassai izzómagyarsága, a múzeum szakmai anyaga, az újságnál a tollforgatás mestersége az őstehetségből olyan szaktudóst formált, akinek megfigyelései nagy számban átkerültek a külföldi szakirodalomba, aki bátran szakítani mert a régebbi írók tudákos nyelvezetével: tartalmában, formájában újat, magyart alkotott. Már kora ifjúságában megihlette Petényi Salamonnak, a magyar állatvilág nagy kutatójának szelleme, így jutott el a magyar ősfoglalkozások kutatásához. «Ősi nyomok a magyar népies halászatban» című füzete nagy feltűnést keltett. 1887-ben megjelent kétkötetes munkája. «A magyar halászat könyve» mai szemmel nézve is egyaránt gyöngye a tőről metszett magyar elmének és a magyar írásnak. Magyar tudósokat indított továbbkutatásra, s mesterüknek tartották a külföldi tudósok is. Az 1896-os millenáris kiállításon a halászat és pásztorélet anyaga az ő mesteri rendezésében került a közönség elé, s az ősi halászat elemei mellett bemutatta az ősi pásztorlakásokat, a csikós, juhász, gulyás és kanász szerszámait, készségeit és a pásztorfaragásokat. Herman Ottó nem volt szobatudós. A természetet nem könyvekből, hanem magából a természetből ismerte. Az okkeresés ösztönözte. Az állatot, de az embert is, mint természeti tényezőt vizsgálta, kutatta teljes egészében, minden vonatkozásban. Ő végezte a legelső, rendszeres megfigyeléseket a madarak vonulására vonatkozóan. Tudományos törekvéseit a felsőbb hatóságok is méltányolták, megbízást kapott a Magyar Ornitológiai Központ megszervezésére és vezetésére. Hivatalosan tehát mint madártani szakember, ornitológus szerepelt, de nem vált meg a néprajztól. Sok értékes adalékot tartalmaz „A magyarok ősfoglalkozása] című műve. A szó szoros értelmében mindhalálig szolgálta a tudományt. Halála évében, 80 éves korában adták kiA magyar pásztorok nyelvkincseit. Munkásságát nehezen lehetne öszefoglalni. Tudását önképzéssel szerezte, és ez a tudás bámulatosan széleskörű volt. Az állattanban, néprajzban és ősrégészetben végzett tudományosan elismert munkát. Mondhatnánk polihisztornak, de nem a tudományágak sokfélesége, hamm a rendkívül nagy területet átfogó érdeklődés és a szemlélet gazdag sokoldalúsága jellemzi. Ha pedig valami hiányosság mutatkoznék exaktságában, azt sokszorosan kárpótolja az eredetiség, ötletgazdagság, a termékeny önállóság, amely nagy áttekintésekre képesítette és meglepő új megoldásokhoz vezette. A tudomány magasabb céljai szempontjából ma már nem elérhetetlen eszménykép a szabadság. Igazi értékké azonban csak akkor válik, ha önmagunkkal és népünkkel szemben alkalmazott kötelességtudással jár együtt, — mint ahogy azt Herman Ottó peldaadása megmutatta. IZSÁK GYULA ENDRE tanár, a TIT tagja „Tanulni és sok szerepet játszani... — Beszélgetés Makers Sándorral, a kaposvári Csiky Gergely Színház művészével vot esztendőben, amikor a Sybill nagykanizsai előadásán felgördült a függöny, s Petrov szerepében jó kiállású, de ismeretlen fiatalember lépett a színre, az első jelenetekben nem fogadta túlzott rokonszenvet a közönség. A második felvonásnál már kérdezgetni kezdték egymástól a nevét az emberek. Az előadás végén pedig fergeteges tapssal jutalmazták Makay Sándort. Róla van szó ugyanis, a kaposvári Csíky Gergely Színház tehetséges fiatal művészéről, aki az idén már véglegesen helyet kért a zalai közönség szívében. — Nehéz feladat a közönség jóindulatát, rokonszenvét elnyerni. S bizony a kezdő, ismeretlen színésznek nem csak a szereppel kell megbirkóznia, hanem a közönséggel is párbajozik. Amikor aztán sikerül az első, akkor követi azt a közönség jóindulata, sőt idővel szeretete. Bár én még kezdőnek számítok a pályán, de máris tudom: ez a szeretet a legnagyobb jutalom a színésznek — mondja Makay Sándor. Nem mindennapos története van Makay Sándor — igazán csak most kezdődő — pályafutásának. — Igaz, már gyermekkoromban vonzott a színházi világ — emlékezik —, de nem volt lehetőségem a tanulásra. Édesapám a háború alatt meghalt, nem kerülhettem a színművészeti főiskolára. A budapesti Csokoládégyárban dolgoztam Cukorfőző a szakmám. Ott a gyárban, amikor megalakították a színjátszó csoportot, azonnal jelentkeztem. Később már a ferencvárosi vasutasok színjátszó együttesében is vállaltam szerepeket. S aztán egyszer megpróbálkoztam az igazi színházzal is. — Hogyan történt ez? — 1958-ban levelet írtam a kaposvári színházhoz, amelyben kértem, ha lehet, vegyenek fel a kórusba. Ruttkai igazgató meghallgatott. Felvettek a színházba. A fiatal művész aztán elmondja, az első hónapokban bizony nagyon megilletődött volt. Mert más az üzemi színjátszó együttes és más az igazi színház. Felkészült arra is, hogy a kórusból három-négy évig nem számíthat szerepekre. S abban, hogy ma már — alig fév év múltán — főszerepeket játszik, maga is bevallja, nem kizárólag tehetsége, hanem a számára kedvezőn alakuló körülmények is közreműködtek. — Tavaly be kellett ugrania valakinek a Cigánybáró Barinkay szerepében beszél az első főszerepről. — Rám esett a választás. Alig volt időm a szerep megtanulására. Amikor az előadás kezdetén megszólalt a nyitány, a díszletek mögött erős kísértés vett rajtam erőt, hogy visszalépjek. Gondoltam, szólok is, jelentsék be a közönségnek, valami baj történt velem, nem szerepelhetek, s utána lesz, ami lesz. De mindehhez szerencsére már nem volt idő ... A múlt ősszel a Denevérben is véletlenül jutott Alfréd szerepéhez. Azóta azonban már tehetsége és művészi fejlődése alapján veszik számításba a rendezők. A Bob herceg Plumpudding, a Nebáncsvirág Fernand hadnagy, a Hamlet Marcellus szerepében Makay Sándor átlagon felüli teljesítményt nyújtott. Tehetségét, művészi készségeit a színház vezetősége értékeli, megbecsüli. Január elsejével a segédszínészi minősítésből színészi státusba került, lakást kapott a kaposvári színészházban. — Amikor közölték velem, hogy színészi státusba minősítettek át — mondja —, szóhoz sem tudtam hirtelen jutni a boldogságtól. Az irántam megnyilvánuló bizalmat azzal szeretném meghálálni, hogy mindig igyekszem tudásom legjavát adni. A SE esztendős fiatal művész azonban — igen helyesen — tudja azt is, hogy még korántsem kielégítő a képzettsége. Pályatársai, a színház vezetői azonban látják, hogy akaraterős és tanul. Hangját, énektudását például a nagykanizsai zeneiskolában fejleszti. Ivánkovits Ferencné tanítja most már egy esztendeje, és a tanárnő nagyon jó véleménynyel van róla. — Nincs is más művészi programom — nyilatkozik terveiről Makay Sándor —, mint tanulni, tanulni és nagyon sok szerepet játszani. Hogy idővel a lehető legtöbbet, legjobbat adhassam a közönségnek. Szép program. A fiatal művész — reméljük — valóra is váltja célkitűzéseit. T .E. Szépségek csillogása és tragédiája - Astrid álom a nagyvilág ragyogásáról — fi „legszebbek“ sorsa az üzlet világában A nyugati világban évek óta túl hangos lárma kavarog egyegy város, ország, vagy éppen földrész legszebb nője körül. Megítélik nekik a nagy címeket, mint „Miss New York”, „Miss Anglia”, vagy éppen „Miss Welt” — azaz „Világszépe”. Nyugaton sok fiatal lány törekszik ilyen címek után. Azt gondolják, hogy ez egyenesen bevezeti őket a filmvilágba, vagy éppen dúsgazdag házassággal ajándékozza meg őket. A nagyvilági életről alkotott álmuk azonban igen-igen rövid. Az ékszerrabló szépség A polgár „Frankfurter Rundschau” című lap a közelmúltban feltűnő cikket hozott nyilvánosságra, amelyben a különböző szépségdíjakra kiválasztott lányok sorsával foglalkozik. Itt volt például az 1958- ban „Miss Európá”-vá választott Hanni Ehrenstrasser Bécsből. Hanni Ehrenstrasser kevés vagyonnal rendelkezett, , mégis úgy akart öltözködni, mint a „nagyok”. A Frankfurter Rundschau írja: „Nagy filmszerepekről, sztároknak kijáró fizetésről és luxuskocsiról álmodott.” Az álomnak azonban máris vége... Jelenleg 12 hónapos börtönbüntetését tölti Angliában, miután Londonban ékszerrablás közben tettenérték. A nyugatnémet újság cikkében elismeri, hogy a „szépek álma”, a pénzről, a filmszerepekről és a hírnévről végleg befellegzett. „Féltékeny férj" A Frankfurter Rundschau tudósításából a továbbiakban ezt olvashatjuk: A bájos szőkeség, Betty Bjurström nemcsak a ,,Miss Svédország”, hanem a „Miss Európa” címet is megszerezte. Csak később jöttek rá, hogy a versenyben csalt. Túl fiatal volt, de az utólag visszavont cím után is csodaszép lányka maradt, férjhez ment az olaszországi milliomos Renato Seine-hez, fiacskája született, de a házasság ennek ellenére sem volt boldog, mert a férj betegesen féltékennyé vált. Feleségét egy éjszakán párizsi hotelszobájában lelőtte. A lövés nem volt halálos, de a csodaszép asszony örökre béna maradt. Idegösszeroppanás — öngyilkosság Scarlett, ahogy a párizsiak Antoinette Bigard-t nevezték, visszatért a francia fővárosba, miután Floridában a döntő versenyen elnyerte a legmagasabb címet, a „Miss West”-et. Az olaszok ismert filmrendezője, Vittorio de Sica éppen a „Kenyér, szerelem, féltékenység ’ című filmjét forgatta és ebben Scarlett-nek nagy szerepet adott. „Világszépe” azonban nem tudott lépést tartani a filmezés megerőltető tempójával és idegösszeroppanást kapott, így szerepét másik színésznőnek adták, mire Antoinette Bigard kinyitotta hotelszobája ablakát a Rue St. Benoit-n, kiugrott és összetörve maradt a járdán. Vajon kivételes eset? Aligha, íme, egy másik bizonyíték. Miss „New York” — Dawn Noell egy amerikai multimilliomoshoz ment férjhez. A milliók bizonyára nem boldogították,mert férjét hamarosan megunta és megmérgezte magát. „Miss West" mindig mélyebbre zuhan Három évvel ezelőtt egy beteg és teljesen tönkrement nőt találtak a brazil rendőrök Rio de Janeiro nyomornegyedében, Lilian Merrick-et. Megtalálása után hamarosan meghalt egy kórházban, tüdőfertőzésben. Egykor „Világszépe” volt, és Florida egyik leggazdagabb földbirtokosához ment férjhez, de néhány év múlva elvesztette hatalmas vagyonát börzespekuláció következtében. Lilian Merrick a párizsi „Folies Bergere”-nél lett sztár. Később sztriptíz-táncosnővé vált, majd amikor innen is kikopott, levelezőlapokat árult az utcasarkon. Erkölcsileg odáig zuhant, hogy végül különböző tolvajlásokért börtönbüntetésre ítélték. „Miss Anglia, Peggie Davies, kocsijával teljes sebességgel nekihajtott egy fának. Tettét szándékosan követte el, mert egy cédulát hagyott hátra, melyre lakonikus rövidséggel csak ennyi írt: „Elegem van...” * Még a múlt évben is mindennapi vendég volt Nyugat- Berlinben a Wittenberg téren egy nő — Gertrud Dopieralski — és művirágokat árult Rövidesen meghalt. Egykor Németország szépségkirálynője volt... 1960. június 26 a