Zalai Hírlap, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-26 / 150. szám
1960. június 26 ZALAI HÍRLAP Munkatársaink a Nagykanizsai üveggyárban II. Az üveggyáriak véleménye a selejtről, a minőségi bérről és a szakszervezetről is forróságot lehelő huták árnyékában munkások társalognak. Panaszaikat, észrevételeiket cserélik ki szenvedélyes vita közepette. Éppen Nagy Ferenc üvegfúvó beszél: — Nézzék, én magam is helyeslem a minőségi norma bevezetését, de itt, nálunk nem! Nagyon rosszak a munkakörülményeink! Szűk, alacsony a hely, a kemencék egymásba érnek és főleg rosszak. Az üveg minősége olyan gyenge, hogy a selejtgyártást lehetetlen kiküszöbölni. Nekünk pedig a selejtekért is fizettek eddig. — 200—300 forinttal kevesebbet keresek a minőségi norma bevezetése óta. — Félmeztelen, barnára sült bőréről letörli a gyöngyöző izzadtságcseppeket és folytatja: — Meg itt van ez a gépesítés. Amíg nem géppel végeztük a védőüveg gyártását, 100 darabért 15,75 forintot kaptunk. Most meg a 10 százalék veszélyességi pótlékkal együtt 21,19 forintot fizetnek. Persze most egy munkással — aki a gépen dolgozik — többen vagyunk, a fizetés különbség éppen hogy kiteszi az ő bérét. — Éppen Te beszélsz ezekről a kérdésekről? — szól közbe egy hang —. Te vagy a szakszervezeti elnök. Ki tudna segíteni valamit, ha nem Te. De hát ilyen problémái nem mindenkinek vannak... — Persze, hogy nincs mindenkinek! Csak minket, üvegfúvókat érint. — Ezt se mondanám, Ferenc — szól vissza amaz —, van akinek hasznos a minőségi norma, van, aki többet keres így. Középtermetű, izmos, vállas férfi veszi át a szót. — Hagyjátok ezt. Vannak itt olyan dolgok is, ami csaknem minden szülőt egyaránt érdekel. Vége a tanításnak, és nagyon sokan vagyunk olyanok, akiknek nagy fiuk, lányuk van otthon. Jó lenne, ha felvennék őket egy kis munkára. Zorga István, az ügyes üvegfúvó veti fel ezt a kérdést. Fia most végezte el a VIII. osztályt, ősszel gimnáziumba megy, nagyon jól jönne, ha a gyerek megkeresné a tankönyvre valót. Úgy érzi, ha más vállalatok felvették dolgozóik gyermekeit, az Üveggyár is megteheti. Alics István még komolyabb közérdekű kérdést boncolgat: — Dolgozunk, dolgozunk, de néha nem tudjuk miért? Nem kapjuk meg a munkadarabok normaidejét! Előfordul, hogy már 3—4 napja gyártunk valamit, mire megmondják, mit kapunk érte. Pedig ezt jó lenne tudni. Az ember sokkal nagyobb kedvvel végzi munkáját, ha magában minden este öszsze tudja számítani, mit keresett. — A minőségi norma kérdéssel kapcsolatban pedig azt javaslom — fejezi be gondolatát —, hogy a szakszervezet megfelelő módon vizsgálja meg a panaszosok által felvetett problémákat. — De nem állnak velem szóba! Nálunk nincs semmi gyakorlati jelentősége a szakszervezetnek — jelenti ki erélyesen Nagy Ferenc, a szakszervezet elnöke —. Megkaptuk a védőruhát, a védőételt és ezzel befejeződött a mi tevékenységünk .... A beszélgető csoport tagjai — fülükben a motoszkáló kijelentéssel — munkahelyükre mennek. Megszokták az 1500 Celsius fokos kemencék forróságát, arcukra most mégis tüzes pír ül... Vajon mi készteti Nagy Ferencet erre a kijelentésére? Vagy talán a szakszervezetnek valóban nincs jelentősége a Nagykanizsai Üveggyárban? Az igazgató és a pártszervezet titkára lerántják a leplet a kijelentés okáról. Nagy Ferenc nemrég került vissza a gyárhoz. Hosszú ideig a mezőgazdaság szocialista átszervezésénél tevékenykedett. Párhónapos kiesése meglátszik munkáján: nem találta meg önmagát, nem zökkent vissza a normális kerékvágásba. Ezért nehéz számára a minőségi norma 100 százalékos teljesítése. Problémáját: „Nem lehet teljesíteni a normát!” — már felvetette illetékes helyen is. A kivizsgálásnál azonban kiderült, nem csak az olvasztott üveg minőségével van hiba, hanem Nagy Ferenc akaratával is... — A helyszűke miatt és a kemencék állapotára tett megjegyzések helytállók — ismeri el az igazgató, Láng Róbert elvtárs —. Valóban nagyon rosszak. Régóta kívánják a felújítást, de az épülő csarnok — a kivitelező vállalat „jóvoltából” — nem készült el határidőre. Így nem tudtuk üzembe helyezni az új kemencéket. A jövő hónap végén azonban a kemence elkészül, és azonnal megkezdi a termelést. Ezzel együtt természetes az olvasztott üveg minősége is javul. — És a normák? — A jelenlegi bérezés csak ideiglenes. Az új kemencék üzembeállítása után alakítjuk ki a végleges minőségi normákat. A mostani időnormák sem sértik a munkások érdekeit, de a jövőben még alaposabban, átgondoltabban határozzuk meg. Nagy Ferenc helyzete sajátos, nem lehet általánosítani! — Ha az ő helyzetét nem általánosítjuk, hogyan lehet az, hogy az üvegfúvók a minőségi norma bevezetése óta havi 200 —300 forinttal kevesebbet keresnek? — Ilyen nincs! Ilyen dolgozónk nem volt! Sőt! A többség fizetésében nem csökkenést, hanem emelkedést jelentett a „kevesebbet, de jobbat” elv térhódítása a gyárban. Bérjegyzéket szed elő és a rubrikák minden szónál ékesebben bizonyítják szavait .. Alics István üvegfúvó május havi fizetése 2703 forint, Zorga Istvánná 2473 forint, stb ... 5— 6 százalékos fizetés emelkedés... — És a munkások gyermekeit a gyár miért nem tudja foglalkoztatni a szünidőben? — Sajnos, nincs béralapunk erre. Próbáltuk megoldani, de nem sikerült. Az elhangzott vélemények után teljes kép alakult ki az Üveggyár mai helyzetéről. Vitathatatlan, hogy a minőségi norma bevezetése nagyon helyes és célszerű. Ezzel a dolgozók érdekeltté váltak a selejtmentes munkáért folyó küzdelemben. Látják, a zsebükön érzik, hogy a selejt nem érték, hogy a selejtgyártás káros! Ellenben helytelen, hogy egyes munkadarabok elkészítésének normaidejét csak a munka befejezése után tudatják a dolgozókkal. Félreértésre, munkakedv csökkenésre adhat okot ez a jelenség. A jövőben változtatni kell ezen. A bírálók pedig lássák be: egy ember gyengébb munkateljesítménye nem indokolja és nem teszi szükségessé a normaidők „levételét”. Jelen esetben — ha megtennék — normalazítást jelentene. Azt még a szakszervezet nevében sem lehet követelni. A személyes kérelmek elutasítása pedig nem jelenti azt, hogy a szakszervezetnek nincs gyakorlati jelentősége. Karvalics László Bizonyítványosztáskor ....Jeles.... jó.... jeles. ... Harminchatezer általános iskolás tanuló kapta meg a múlt héten az évvégi bizonyítványt a zalai iskolákban. (Kincses I. felvétele) IBJOEI TUNÁCSÁBÚ TERMELŐSZÖVETKEZETEKNÉL A BEVITELI KÖTELEZETTSÉGRE VONATKOZÓ szabályok módosítása A termelőszövetkezetekről szóló 1959. évi 7. sz. törvényerejű rendelet úgy intézkedett, hogy a bevitt vagyontárgyak megállapított értékének az alapszabályban meghatározott hányadát a fel nem osztható szövetkezeti alapba kell fizetni. A meghatározott hányadon felüli értéknek megfelelő öszszeget az alapszabályban megállapított időben és módon kell a belépő termelőszövetkezeti tagnak kifizetni. Az 1959. évi 7. számú törvényerejű rendeletet úgy egészítette ki az 1960. évi 18. törvényerejű rendelet, hogy az alapszabály rendelkezhet aszerint is, hogy a tagok által a közös gazdaságba bevitt állatok és egyéb vagyontárgyak értékéből nem kell levonást eszközölni a fel nem osztható szövetkezeti alapra, hanem a tagok a fel nem osztható szövetkezeti alap növeléséhez a közös gazdaságba bevitt földterület arányában pénzben járulhatnak hozzá. Ez esetben az egyes tagok pénzbeli hozzájárulásának mértékét az általuk bevitt földterület nagysága, művelési ága és kataszteri tiszta jövedelmére tekintettel a hasonló nagyságú egyéni gazdaságokhoz helyben szokásos mértékű felszerelés alapulvételével kell megállapítani. Ez a kiegészítő rendelkezés lehetőséget ad a termelőszövetkezetekbe belépő tagoknak arra, hogy ők maguk választhatnak tetszésük szerint a két lehetőség között. Dr. Balogh Géza A közösség erejével A Lovászi Kőolajtermelő Vállalat dolgozói és az iskola szülői munkaközössége nagyszerű példát mutattak a társadalmi összefogás erejéről. Az 1959/60-as tanév folyamán közel 61 és félezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Elkészült mintegy 290 méter hosszúságú járda, új sportpályát létesítettek az iskola mellé, gyepszőnyegekkel, virágokkal csinosították az udvart, tantermeket és az iskola folyosóit. A vállalat dolgozói az év folyamán 20 ezer forint értékű, politechnikai oktatáshoz szükséges mintadarabokkal, szemléltető eszközökkel és egyéb felszereléssel segítették közelebb a jövő olajbányászait a gyakorlati élet megismeréséhez. JELENTKEZÉSI felhívás segédoktatóképző tanfolyamra A Sportvezető és Edzőképző Intézet megfelelő számú jelentkező esetén segédoktatói tanfolyamot indít a következő sportágakban: az 1960/61-es tanévben: asztalitenisz, atlétika, birkózás, kajak-kenu, íjászat, kerékpár, kézilabda, korcsolya, kosárlabda, labdarúgás, lovas öttusa, röplabda, sí, súlyemelés, teke, tenisz, úszás, vívás, vízilabda, műugrás, szer-, művészi-, akkrobatikus torna. 1. Jelentkezési feltételek: A tanfolyamra jelentkezhet az a magyar állampolgár, aki: a) erkölcsi-politikai és egészségügyi szempontból oktatónevelő munkára alkalmas; b) betöltötte a 22. évét, de 45 évnél még nem idősebb; c) érettségizett vagy legalább az általános iskola 8 osztályát elvégezte; d) sportágában legalább 3 évig versenyzett; e) gyakorló oktatásként (társadalmi edzőként) legalább 1 évig edzői tevékenységet folytatott; x) valamelyik sportegyesület (sportklub) tagja. Jelentkezési határidő: 1960. július 10. 2. Felvétel a tanfolyamra: Felvétel ügyében a felvételi bizottságok javaslatai alapján a Sportvezető és Edzőképző Intézet dönt A felvételi bizottság előtt történő esetleges megjelenés időpontjáról és helyéről, valamint később az eredményről (felvétel, elutasítás) a jelentkezők értesítést kapnak. 3. A tanfolyam ismertetése: A tanfolyam, az oktatás 1960 szeptember második felében indul meg Az általános elméleti tantárgyakból kb . hetenként — összesen 10 alkalommal — 8 órás foglalkozás lesz a megyeszékhelyeken, illetőleg Budapesten. Ezenkívül sportáganként kb. kéthetes gyakorlati táborozáson kell a hallgatóknak kötelezően résztvenniök. A gyakorlati táborok általában az elméleti vizsgák után a nyári hónapokban kerülnek lebonyolításra. 4. Költségek: A tanfolyam díja 300 Ft, amely összeget két részletben kell befizetni. Az első részletet (150,0 Ft+40,mr Ft jegyzetekre, összesen 190 Ft) a tanfolyam első foglalkozása előtt kell befizetni. A tandíjon kívül a hallgatók fedezik az egyes foglalkozásokkal és gyakorlati táborral kapcsolatos utazási, étkezési és elszállásolási költségeket, valamint jegyzetek, tankönyvek, szakkönyvek stb. árát. 5. Egyéb: A tanfolyam elvégzéséhez szükséges szabadidőről (szabadságról) a résztvevőknek kell gondoskodniok. A tanfolyam foglalkozásain a hallgatók részvétele kötelező, hiányzás esetén vizsgára nem bocsáthatók. Szükség esetén részletesebb felvilágosítást a Sportvezető és Edzőképző Intézet nyújt. (Bp. XII. Alkotás u. 44. Tel: 155— 099.) A nagykanizsai járás községeiben sorra rendezik a spartakiádokat A nagykanizsai járás községeiben — mint arról Kárpát Lászlótól, a nagykanizsai JTST elnökétől értesültünk — sorra rendezik a spartakiádokat. Eddig 17 faluból érkezett be a jegyzőkönyv, ma pedig újabb négy-öt községből várható hír hasonló sporteseményről. A versenyek megrendezésében különösen a kápolnapusztaiak, az orosztonyiak és a hahótiak tűntek ki, de meglepően jól sikerült a zalakarosiak spartakiádja is. Az előző években itt négy-öt résztvevőnél többet nem sikerült mozgósítani a községben, az idén azonban — főleg Béli József KISZ sportfelelős ügyes szervezése nyomán — tizenhatan indultak a különböző számokban. Orosztonyban az elmúlt évben csak kerékpárosok versenyeztek, az idén az atlétika és a teke híveit is sikerült megmozgatni. A mai napot bizonyára valamennyi község alaposan fel fogja használni a július 3-án Nagykanizsán, a Bányász-sporttelepen megrendezendő spartakiádra való felkészülésre. Lesz-e gazdájuk következő idényre a kanissai kosaras fiúknak és lányoknak, ez a probléma foglalkoztatja ezekben a napokban a városban komoly népszerűségre szert tett sportágnak űzőit és szurkolóit. A középiskolás csapatokon kívül tudvalevőleg az elmúlt idényben csupán az MTE szerepeltetett férfi és női csapatot a megyei bajnokságban, anyagiak hiánya miatt azonban a szövetség e két együttest törölni volt kénytelen a megyei bajnokságból. Nem tudjuk, a vasutasok működtetni kívánják-e tovább is kosárlabda-szakosztályaikat, de egy tény: a kosárlabda egyike azoknak a sportágaknak, amelyben viszonylag rövid idő alatt mind férfi, mind női vonatkozásban ütőképes, akár NB II-es színvonalú gárdát lehetne kialakítani. A sportág jobb sorsra érdemes kanizsai kedvelői egyelőre «ég és föld között lebegnek», edzési és versenyalkalmuk nincs, kedvelt sportágukat nem űzhetik. Az MSZMP nagykanizsai városi bizottságának ismeretes határozata, amely a város sportéletével foglalkozik, kitér a kosárlabdára is. Reméljük, az ezzel megbízottak a legrövidebb időn belül gondoskodnak arról, hogy életképes, s a város színeit méltón képviselni bíró szakosztályok alakuljanak, vagy szerveződjenek újjá Kanizsán, hisz a kosárlabda éppoly szerves része a város sportjának, mint — mondjuk — a labdarúgás... Csütörtökön délután bensőséges ünnepség keretében felavatták a Nagykanizsai Kinizsi SE sörgyári új tekepályáját. A mintegy háromszázezer forint értékű létesítmény, amely az országos tekeszövetség húsz-, a söripari központ tíz -és a megyei TST hatezer forintos támogatását leszámítva, jórészt társadalmi munkában épült fel, külsőségeiben is méltó keretet nyújtott ahhoz a nagyjelentőségű sporteseményhez, amelyet a magyar férfi és női válogatott, valamint az FTC és a Bp. Kinizsi Sörgyár tekézőinek az avatóünnepségen és az ezt követő, bemutató jellegű versenyen való résztvétele jelentett. A megnyitón résztvevő hat csapat egymás mellett sorakozott fel a pályán, hogy az üdvözlő beszédek után elsőkként versenyezve, valóban felavassa az új létesítményt. Balról a zöldmezes FTC-isták, mellettük a bordó melegítős férfi válogatott, azután a fehérbe öltözött helyi Kinizsi, majd az ugyancsak címeres, bordó melegítőbe bújt női válogatott, őket követően a kék-piros öltözetű Nagykanizsai Bányász, s legvégül a sárgamezes kőbányai sörgyáriak álltak fel. Gömöry János elvtárs, a nagykanizsai sörgyár igazgatója, a helyi Kinizsi SK elnöke, az új sportlétesítmény építésének legfőbb mozgatója, üdvözölte elsőként a megjelent vendégeket, akik közt helyet foglaltak a megyei, a járási és a városi pártbizottságok képviselői, s a nagykanizsai politikai, gazdasági és sportélet más vezetői is. Beszéde végén zászlót adott át valamennyi résztvevő csapatnak a Kinizsi SE nevében, majd felkérte Hermann Józsefet, az országos tekeszövetség főtitkárát, hogy a szövetség nevében vegye át az új pályát. Hermann József elvtárs beszédében hangsúlyozta a sörgyáriak áldozatkészségét, a pálya építése körül szerzett érdemeit, s kifejezte azt a reményét, hogy az új létesítmény a tekesport rég várt fellendülését biztosítja majd az idők folyamán Zala megyében. Tóth József, a nagykanizsai VTST elnöke köszöntötte ezután lelkes hangú szavakkal a tekepálya építőit, megemlítve azt a jelentős körülményt, hogy az új sportlétesítmények segítséget jelentenek a szocialista embertípus kialakításában is. Vukits László elvtárs, az MSZMP megyei és városi bizottsága nevében szólt a jelenlevőkhöz, s felhívta a kanizsai vállalatok vezetőinek és dolgozóinak figyelmét a sörgyáriak kezdeményezésének követésére. Vukits László és Hermann József elvtársak ezután elvágták az ikerpályákat képletesen elzáró szalagokat, majd első dobásaikkal átadták a pályát a sportolóknak. A bemutató versenyen a hét főnyi csapatok tarolásban „vizsgáztak” tudásukról. Az első vastaps a női válogatottat köszöntötte, amely az első kör ledobása után a legjobb e- élményt érte el. Különösen Ballagónénak, a női viágcsúcstartónak volt nagy sikere, aki címéhez méltóan elsőnek dobott kilencet az új pályán. A férfi válogatott sem tűrte azonban sokáig a „szégyent”, amelyet a „gyengébb nem” képviselői mértek rájuk, s végeredményben mégis csak ők végeztek a bemutató jellegű verseny első helyén. Komoly sikert arattak az FTC és a Kinizsi Sörgyár versenyzői is, s bőven kijutott az elismerésből a helyi Bányász-tekézőknek, s a házigazdáknak, a Nagykanizsai Sörgyár versenyzőinek. A megnyitó után a sörgyári kultúrház nagytermében baráti hangulatban lezajlott vacsorán vettek részt a versenyzők és a meghívott vendégek. Az őszinte sportbarátság jegyében lefolyt beszélgetések során az egyébként is nagyon rokonszenves, megnyerő modorú válogatottak, s a fővárosi NB I-es versenyzők baráti tanácsokkal látták el kanizsai sporttársaikat. Reméljük, ezek hatását hamarosan a Bányász és a Kinizsi versenyzőinek teljesítményén is lemérhetjük. (-a—) Felavatták a Nagykanizsai Kinizsi új tekepályáját ------------------------’ eladat. Várható időjárás vasárnap estig: meleg idő, több órás napsütéssel, változó mennyiségű felhőzettel. Néhány helyen, elsősorban nyugaton, eső, zivatar. Mérsékelt délkeletidéli szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12—15, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 25—28 fok között.