Zalai Hírlap, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-01 / 206. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ZALAI H­IBI.A B* AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 206. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1960. szeptember 1. csütörtök Javult a helyi vállalatok munkája, de számos lehetőség kínálkozik még a termelékenység fokitására, a költségszint csökkentésére Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó­­bizottsága tegnap délelőtt szék­házának tanácstermében ülést tartott. A végrehajtó bizottság tag­jaként részt vett az ülésen Varga Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, jelen vol­tak Béllei Sándor és Zagyva Imre elvtársak, a­­miniszter­­tanács tanácsszervek osztályá­nak képviselői. Török Lajos elvtárs, a me­gyei tanács VB elnöke üdvö­zölte a megjelenteket, s javas­latára jóváhagyólag tudomásul vette az ülés azokat az intéz­kedéseket, melyeket a végre­hajtó bizottság 1960 augusztus 31-ig különböző közigazgatási,­­gazdasági és kulturális ügyek­ben hozott. Sokoldalú és beható vita ala­kult ki a megyei tanács VB pénzügyi osztályának jelentése körül, mely a helyi vállalatok 1960 II. negyedévi tevékenysé­gét értékelte. Megállapította a jelentés, hogy a vállalatok munkája számos tekintetben javulást mutat a korábbi időszakhoz képest. A helyi ipar — beleértve az építőipart is —, az év máso­dik negyedében 104,7 százalék­ra teljesítette tervét, az elmúlt év azonos időszakával szemben pedig 17,2 százalékos többlet­eredményt ért el. Legnagyobb mérvű az elő­rehaladás a könnyűipar­ban, itt 8,1 százalékos terv­­túlteljesítés jelentkezik. Különösen a Zala megyei Bá­nya- és Építőanyagipari Egye­sülés, valamint a Zala megyei Vasipari Vállalat eredményei segítették elő a tervezett ter­melési érték túlhaladását. Szá­mottevő hiányosságok mutat­koznak ezzel szemben a Zala­egerszegi Cserépkályhagyártó Vállalatnál, amely II .negyed­évi tervét csupán 83,5 százalék­ra teljesítette, s különösen a csempegyártásban mutatkozott jelentős kiesés. Az élelmiszeripari vállalatok­­sorában a megyei sütőipar 13,3­­százalékkal termelt többet, mint az elmúlt év második negyedében, s ez azt jelenti, hogy kenyérből 4500 mázsával, péksüteményből közel két­millió darabbal került több a fogyasztókhoz 1980 ápri­lis—júniusában, mint egy esztendővel korábban. A fogyasztás ilyen mértékű emelkedése elsősorban a közsé­gekben jelentkezik. A megyei építőipar 1, 7 százalékkal túlteljesítette II. negyedévi előirányzatát, — ennek ellenére jelentősek még­­ ebben az ágazatban az anyag-­­ ellátási nehézségek. Különösen a cement hiánya okoz gyakran fennakadást, emiatt viszonylag magas az állásidő, — a munkahelyek közötti cement­­szállítás miatt — nő a fuvar­­költség. A termelékenység — a jelen­tés megállapítása szerint — az ipari ágazaton belül a könnyű­ipari vállalatoknál kedvezően alakult az elmúlt negyedév fo­lyamán, az élelmiszeripari vál­lalatoknál azonban némileg csökkent. A könnyűipari üzemeknél az egy munkásra eső termelési érték — az elmúlt év hasonló időszakához képest — 11,2 szá­zalékkal emelkedett; más vi­szonyító számok alkalmazásá­val: egy-egy munkás 2,53 fo­rinttal termelt többet egy ledolgozott munkaóra alatt, mint amennyit számára a terv előírt. Lényeges körülmény, hogy a termelés emelkedését a vállala­tok zöménél nem a létszám emelésével, hanem a munka jobb megszervezésével, a gyár­tási folyamatok ésszerűsítésé­vel érték el. Megállapította a jelentés, hogy eredményesen munkál­kodtak az év második negye­dében a megye szolgáltató vál­lalatai, s kereskedelmi szer­vei is. A jelentéshez a végrehajtó bizottság tagjai közül számo­san szóltak hozzá. Varga Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság titkára megállapította, hogy a jelentés a megyei ipar fejlődé­sét tükrözi,­­ de hiba lenne szótlanul elmenni azok mellett a jelenségek mellett, melyek a még f­ellelhető hibákra világítanak rá. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy egyes­ vál­lalatoknál az idei esztendő költségszintjét a tavalyi tény­­számnál magasabban állapítot­ták meg, s így nem okozott különösebb nehézséget ezeknél a vállalatoknál a költségcsök­kentés. Számos jel utal arra is, hogy egyes gyártmányoknál nőtt az anyagigényesség, s mert ez a körülmény egyben a termelési mértéket is megemeli, nem ösztönöz az anyagtakaré­kossággal kapcsolatosan előt­tünk álló feladatok megoldá­sára. — Nem nyugodhatunk bele abba a helyzetbe — mondatta a többi között Varga elvtárs —, hogy egyes vállalatok ese­tében az objektív nehézségeket tudomásul vegyük, hog a túl­órázás a sütőiparban és más területeken szinte hagyomány­­nyá váljék, s mindezeket ered­ményrontó tényezőkként elfo­gadjuk. Szüntelenül és teljes erővel törekednünk kell a terme­lést gátló, vagy megdrágító tényezők felszámolására, a termelékenységi mutatók fokozatos javítására. A jelentés és a vita alapján a végrehajtó bizottság több ha­tározatot hozott, ezek sorában kimondta, hogy vállalatfejlesztési alapot a továbbiakban csak annak a vállalatnak juttat, amely azt termelési eszközök be­szerzésére használja fel. Az ülés a napirend követke­ző pontjaként a tanácsi vezetők 1959—60. évi oktatásának ta­pasztalatairól szóló jelentést vitatta meg, s határozatban rögzítette azokat a legfonto­sabb elveket, melyek alapján a tanácsi vezetőik ez évi oktatá­sát megszervezik. Elfogadta a végrehajtó bi­zottság a közművelődési könyv­tárhálózatról szóló jelentést, s jóváhagyta azokat a terve­zett intézkedéseket, melyek a­­könyvtáraknak tanácsi keze­lésbe való átadását készítik elő.­­ A napirend utolsó pontjaként a közelmúltban lezajlott Taná­csi Helyiipari Kiállítás és Vá­sár rendezéséről és eredményei­ről összeállított jelentést tár­gyalták meg — és fogadták el — a végrehajtó bizottság tag­jai. Villámhír Két arany, egy ezüst­érmet nyertünk öttusában Az öttusa egyéni versenyben Németh Ferenc nyerte az olimpiai aranyérmet, Nagy Imre második. A csapatversenyben Magyarország nyerte az®olimpiai aranyérmet A földekről jelentjük nyolcvanezer tonna cséplis — Túlteljesítettük a tarlószántási tervet — Miért maradt el a gabonahordással Zalaszentiván ? Az időszerű mezőgazdasági munkákat általában mindenütt pontosan ,a maga idejében végzik Zalában a termelőszö­vetkezetek és az egyénileg gaz­dálkodó parasztok. A l­ordási, cséplési, takarmánybetakarítá­si, vetési, valamint a szőlő- és gyümölcstermelési munkákról illetékes hely az alábbi jelen­tést adta ki: :­­ • Az elmúlt héten száraz, csa­padékmentes időjárás volt Za­la megyében, mely mindenütt kedvezően hatott a gabonahor­dási és a cséplési munkálatok­ra. Három járás befejezte a gabona hordást A gabonafélék hordását 1969 augusztus 27-ig pár ezer ke­reszt termény kivételével tel­jes egészében befejezték a gaz­dálkodók. A 110 ezer hold ga­bonából, mindössze 200—301 katasztrális hold termése talál­ható a földeken a zalaegersze­gi és a zalaszentgróti járások falvaiban. A lenti, letenyei é­s nagykanizsai járások már a hét elején befejezték a gabona­félék hordását. A Zalaegerszeg és a zalaszentgróti járások né­hány községében a nemtörő­döm munkaszervezés mint számottevően elmaradtak. A megye vezető mezőgazdaság szakembereiből álló brigád­­­napokban megvizsgálta a okozta egyes községekben a ga­­bonahordási munkákban mu­tatkozó elmaradást. Az út részben a gyenge vezetés, illet­ve a felületes munkaszervezés volt. Hiba volt az is, hogy ezek a falvak sem a járási ,sem pe­dig a községi tanácsoktól nem kaptak a hordási munkálatok jó megszervezéséhez elegendő segítséget. Különösen a zala­egerszegi járás vezetői részé­ről kellet volna az elmaradó községek részére sokkal több segítséget nyújtania. A szükséges kézi, s fogaterő mindenütt rendelkezésre állt a­alvakban a hordás idejében ■aló, gyors befejezéséhez. A le­­letőségek adottságok mara­­déktalan hasznosítása helyett, azonban tétlenséggel, magya­­ázkodással, s egyik másik el­lök felelőtlen nemtörődömsé­gével pazarolta el a kedvező augusztusi hétköznapokat. Most a porták szélén leselkednek a hoszúnak ígérkező szeptemberi esőzések; a megkésett hordás okozta gabonaveszteségért a vezetők és a tsz-tagok is fele­lősek. Akik elmaradtak Esztergályban a veztők egy­más közti torzsalkodása, meg nem értése miatt késett meg négyszáz kereszt gabona be­­hordása. Szentpéterúrban a jó­­szándékú, de mindent elnéző, határozatlan elnök bizonytalan vezetése miatt még a hét köze­pén is a földeken volt a száz hold kalászos gabonatermése. Igaz, hogy az utóbbi napokban igen nagy erőfeszítések árán pótolta a falu az elmaradást, de a többnapos késedelemmel a község gabonáját, az egész esztendő munkáját veszélyez­tették. Zalaszentivánon még ezer kereszt gabona volt a föl­deken a szakemberek által vég­zett ellenőrzés időpontjában. Bár nem nagy mennyiség ez, ír munkaszervezés, s szorgalom­­ mellet egyetlen délutánon be lehet hordani. Zalaszentvánon­­­ azonban a vezetőkről az egész­­ falura átterjedő kényelem mi-­­­att naponta csak pár száz ke­­­­reszt gabona kerül a földekről az osztagokba. Dr. Lukács And­rás elnök, s Gaál László me­zőgazdász nem kellő ügyszere­­­ tettel és nem elég következe­­­­tességgel végzik munkájukat. _ Elnéznek olyan mulasztásokat, fegyelemsértéseket is, melyek­­ az egész falut károsítják. A­­ zalaszentiváni vezetők nagy műveltségű, tapasztalt embe­­­­rek. Itt az ideje, hogy az egész , falu javára rendet teremtse-­­ nek portájukon. Zalaszentlő­­­­rincen is napok óta hanyagság­ban áll a gabonahordás dolga, s Kovács Sándor elnök még au­gusztus közepén elhagyta a szövetkezetet. A faluban azóta­­s megfelelő, felelős irányítója nincs a munkálatoknak. A za­­­­­aszentlőrinci föld megtermet­­­­te a gabonát, most a parasztok-­­ nak kell a dolog mellé állni, hogy károsodás nélkül be is ta­­karítsák azt. Nem indokolt a jelenlegi számottevő elmara­dás a rádói szövetkezetben sem. A cséplést ezideig a lenti já­rásban húsz, a zalaszentgróti járásban pedig huszonhét köz­ségben fejezték be. A 110 ezer katasztrális hold gabonából a mai napig összesen mintegy 93 ezer katasztrális hold termé­sét csépelték el falvainkban. Az elcsépelt gabona mennyisé­ge meghaladja a 83 ezer ton­nát. A 93 ezer katasztrális hold elcsépelt gabonából termelő­szövetkezeti gazdaságainkra mintegy 53 ezer hold jut Az őszi árpa cséplése 100, a tavaszi árpa 81, a búza 85, a rozs 85, a zab cséplése pedig 62 száza­lékra fejeződött be falvaink­ban. Jól halad a rétek kaszálása A cséplési munkálatok mel­lett megyénk valamennyi köz­ségében megkezdődött a rétek második, s a pillangósok har­madik kaszálása. Falvainkb­a ezideig 13 ezer hold rét termé­sét kaszálták le, illetve hord­ták be a parasztok. A betakarí­tott szálasztakarmány terület­ből mintegy ötezer hold a ter­melőszövetkezeti gazdaságok­ra jut. A tarlószántási tervet túltel­jesítették falvaink. Az elő­irányzott 85 ezer katasztrális holddal szemben 89 ezer hol­don végezték el ezideig e mun­kákat. Az őszi istállótrágyázá­sokat hétezer a keverő, illetve vetőszántást pedig 20 ezer ka­tasztrális holdon végezték el a parasztok. Jó ütemben halad a korai ősziek vetése is. Bíbort 1200, repcét és takarmánykeveréket pedig mintegy kétszáz holdon vetettek a termelőszövetkeze­tek és az egyénileg gazdálko­­dó parasztok. Szőlőinkben az összes mun­kálatok a befejezéshez köz­­­ednek. Több vidékünkön be­értek a korai szőlőfajták. Az iőjárás kedvez az érésnek. Arany és ezüstérmesek Felső képünk: Parti János, a kenu férfi egyes (ezer méteren) olimpiai bajnoka az izgalmas döntő után a part felé igyek­szik, hogy átvegye az olimpiai aranyérmet Alsó képünk: Szentes-Mészá­ros kettős a férfi kajak 2-es 1000 méteres küzdelmeiben a második helyet, s az ezz­vel járó ezüstérmet szerezte meg Szeret...? Nem szeret...? " (Kincses István felvétele)

Next