Zalai Hírlap, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

1961. április 1 Fokozott gondot a párttagság nevelésére Az elmúlt gazdasági évet le-­­ záró zárszámadás mérföldkő volt a zalai termelőszövetkeze­tek életében. A zárszámadáso­kon­­kiderült, hogy a szövetke­zeti tagság szemlélete és viszo­­­nya a közöshöz egy év alatt is­ sokat változhat és változott is.­­ Nyilvánvalóvá vált ,a gazdasági­­ év eredményeinek és hibáinak­ tükrében, hogy a szövetkezeti­­ tagság körében szépen fejlődött­­ a közösségi szemlélet, amelyet a szövetkezetben végzett rend­szeresebb munka, a társadalmi tulajdon fokozott védelme, a közös ügyeiért érzett nagyobb felelősség jelzett. E fejlődéssel párhuzamosan javult a szövetkezetek tagsá­gának politikai tisztánlátása és szilárdsága is. Szemléltetően igazolja ezt a pártszervezetek­ben bekövetkezett viszonylag gyorsütemű fejlődés. A mezőgazdaság átszervezé­sét megelőző években csekély mértékben növekedett a falusi alapszervezetek létszáma, s e létszámnövekedésben is alig­­alig lehetett dolgozó paraszto­kat találni. Az elmúlt évben azonban megváltozott a hely­zet Egy év alatt 250 termelő­szövetkezeti tag kérte felvéte­lét a tsz pártszervezetekbe. A változást jelzi a következő adat is: 1959 végén a dolgozó pa­rasztok és szövetkezeti tagok a megye párttagságának csu­pán tíz százalékát tették le-1960. végére ez az arányszám meghaladta a 12 százalékot, s jelenleg alig marad el egy-két tizeddel a 13 százaléktól. Mi lehetőséggel okosan kell élni A szövetkezeti mozgalom te­hát megteremtette a tsz párt­­szervezetek taglétszámának egészséges fejlődési lehetősé­gét. Olyan pártszervezetek, ahol azelőtt éveken keresztül egyetlen tag, vagy tagjelölt fel­vétel sem történt — mint pél­dául Becsvölgyén és még szá­mos alapszervezetben — most rövid hónapok alatt több tagot és tagjelöltet is felvettek. A szövetkezeti pártszerveze­tek fejlődésére nagy szükség van. Feladatukat csak úgy és akkor tudják betölteni, ha a párttagság többsége tényleges munkája a szövetkezetnek. A megoszlás aránya azonban nem kedvező. Még olyan nagylétszá­mú pártszervezetnél is, mint például a muraszemenyei, har­minc párttagból csupán nyol­can dolgoznak a szövetkezet­ben. Tehát a szövetkezetek többségében szükséges a meg­gondolt, alapos körültekintés­sel végzett tag és tagjelöltfel­vétel. A szövetkezeti pártszerveze­tek taglétszámának fejlődésé­ben rendkívül pozitív jelenség, hogy a felvett tagok és tagje­löltek a szövetkezet gerincét alkotják. Azokat keresi fel a pártszervezet, akik becsületes munkájukkal, harcos kiállásuk­kal a nagyüzemi gazdálkodás legbiztosabb pillérei, akikre mindig lehet támaszkodni, s akik bátran bírálják a vissza­húzó fogyatékosságokat. A szö­vetkezeti pártszervezetek ily irányú tevékenysége megmu­tatja, hogy a tsz kommunisták megértették és gyakorlatban is alkalmazzák a pártszervezet politikai feladatait s azt, hogy a közös gazdálkodásban nélkü­lözhetetlenül fontos a kommu­nista kollektíva munkája. A falvak pártszervezeteinek erősítése két úton történik nap­jainkban. A megszokott és a szervezeti szabályzat által rög­zített út a tagjelöltfelvétel, amelyet a tagfelvétel követ. A másik út a soron kívüli tagfel­vétel, amikor a néhány fős­­szövetkezeti pártszervezet, a szövetkezeti tagság legjobbjai közül néhányat tagjelöltség nélkül felvesz a párt soraiba. Az elmúlt évben és az idei év két hónapjában közel 100 tagot vettek fel így felsőbb pártszer­vek. Az a tény, hogy a szövetke­zeti mozgalom terebélyesedése nagyobb lehetőségeket biztosí­tott a tag- és tagjelöltfelvéte­lek előtt, egyes alapszerveket arra csábított, hogy most egy­szerre pótolják az elmulasztot­­­­takat és gyors ütemben, alapos­­ előkészítés nélkül is szorgal-­­ mazzák a tagfelvételt. Erre mu-­­­tat az orbányosfai példa is, ahol­­ egyszerre öt tagfelvétel történt,­­ méghozzá tagjelöltség nél-­ kül. Orbányosfa esetében nem a felvett elvtársak személyét kifogásoljuk, hanem azt, hogy hosszú évek során egyetlen fel­­vétel sem történt, pedig arra folyamatos előkészítés révén sor kerülhetett volna. a párttagság tételet kíván A szövetkezeti pártalapszer­­vezetek gyorsabb ütemű tag- és tagjelöltfelvétele önmagában nem oldhatja meg a problémát, azaz a pártszervezet feladatai­nak ellátását. A pártszervezet erősítése csak akkor vezethet eredményre, ha a felvételekkel párhuzamosabban foglalkoznak az új tagok, tagjelöltek nevelé­sével. A felvételeknél az álta­­lános gyakorlat szerint az az elv érvényesül hogy­ az illető becsületes munkája legyen a szövetkezetnek, s ne legyen ki­záró ok. Rendes ember­t hal­lottam számos szövetkezeti párttitkártól, amikor a felvé­telről beszélgettünk. S ez az állítás az eseteik ilyen nagy többségében valóban így is van. De elégséges-e a párttagsághoz, hogy valaki becsületes munká­ja a közösnek, hogy rendes ember a szó teljes értelmében? Ezt várja-e csupán a párt tag­jaitól? Tény, hogy ezt elvárja. De a párttagsági könyv többet követel, mint becsületes helyt­állást a munkában. Ha csak ezen múlna a tagság, akkor ezer és ezer párton kívül kér­hetné azonnal a felvételét, hisz a dolgozók igen nagy többsége becsülettel végzi termelő mun­káját. A párt tehát többet vár tagjaitól! Azt, hogy a termelő­­munka mellett akár a szövet­kezetben, akár másutt a pár­­tonkívüli dolgozók nevelői, a párt politikájának harcos agi­tátorai legyenek. Ezt pedig el­végezni, e követelményeknek eleget tenni azzal, hogy valaki rendes ember, még nem lehet. Tanulni, politikailag és ideoló­giailag fejlődniük kell a párt­tagoknak, ha a párt által tá­masztott követelményeknek eleget akarnak tenni. Ki nevelés eszközei Az iskola, amelyen a tagje­lölt és a tag elsajátítja ezt a többletet, az alapszervezet. Itt kell elsősorban megkeresni azokat az eszközöket, amelyek segítségével a tagjelöltek és párttagok tudása állandóan bő­vül ,világnézete szilárddá vá­lik. Egy ilyen eszköz a pártok­tatás, amelyet sok helyütt na­gyon helyesen hasznosítanak« is. A tagjelölteket például leg­több alapszervezetben pótlólag is bevonták az oktatásba. De az okta­tás nem minden. Amellett, hogy a tagjelölteket és az új tagokat megismertetik a párt­­élet normáival, az első időtől kezdve nélkülözhetetlen neve­lésükben a pártmegbízatás. A pártszervezet megbízása egy politikai, vagy gazdasági fel­adat elvégzésére, illetve a ho­zott határozatok elvégzésében való aktív részvétel mércéje annak, hogy a párttag mennyi­re felel meg a párt által tá­masztott követelményeknek. A párttagság, az újonnan fel­vett tagjelöltek és tagok fejlő­dése elsősorban a pártvezetősé­gen múlik. Tőlük függ, hogy mennyire tudják megadni és megkövetelni a párttagsággal járó többletet, ami a párttag­sággal együtt jár. S mert a ter­melőmunka önmagában kevés, alapszervezeteink vezetőségei fokozott gondot fordítsanak a tagság nevelésére, ezzel a szám­szerű emelkedést kövesse a mi­nőségi változás is, hogy terme­lőszövetkezeti pártszervezeteink valóban a nagyüzemi gazdasá­gok politikai magvát alkothas­sák. F. I. Kivált vállalat avatás — 20 ezer forint jutalom A nagykanizsai Városgazdál­kodási Vállalat dolgozói — minit már hírül adtuk —, ne­gyedszer szerezték meg a ki­váló vállalat kitüntetést. A ki­váló vállalat avatási ünnepsé­gét csütörtökön este rendezték meg ,a Béke étteremben. Az ünnepségen megjelent Váraljai Ferenc elvtárs, a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete országos elnök­ségének tagja és Ferenczi Béla elvtárs, a megyei tanács osz­tályvezetője is. Ünnepi beszé­det Gumilár Jenő elvtárs, a vállalat igazgatója mondott. Beszédében az eredményes munka értékelése, a jövő fel­adatainak ecsetelése mellett megemlékezett hazánk felsza­badulásának 16. évfordulójáról is. A kiváló vállalat címet bi­zonyító oklevelet Juhász László elvtárs, a városi tanács ipari és műszaki osztályának veze­tője adta át a vállalat dolgo­zóinak. Gumilár Jenő igazgatót kiváló dolgozó jelvénnyel, Ju­hász László, Kovács Imre ker­tészeket és Unger Imre gép­kocsivezetőt pedig kiváló dol­gozó oklevéllel tüntették ki. A vállalat legjobb dolgozói között 20 ezer forint jutalmat osztot­tak fel. • Az ünnepséget követőn közös vacsorát, majd táncmulatságot rendeztek. SALAI HíRLAP Vetik a burgonyát a zalai tsz-ek A héten a megye számos szövetkezeti gazdaságában megkezdődöt a burgonya veté­se. A 3652 holdas hahóti Rákó­czi Termelőszövetkezetbe már­cius 28-án érkezett meg a Pa­lim Gépállomásról két burgo­nyaültető gép, amelyek nyom­ban munkához láttak. A hahóti határban tavaly fordult elő először, hogy géppel ültették a burgonyát. A gépek munkájá­val elégedettek az emberek. Az első nap 12 holdat vetettek el a gépek. A megye másik legnagyobb közös gazdaságában, az újon­nan alakult , 3522 holdon gazdálkodó balatonmagyaródi szövetkezetben megkezdték 80 hold burgonya vetését. Ugyan­csak jól előkészítve várja a kukoricát is a föld, amelynek vetésére április második felé­ben kerül sor. Olyan szép lesz, mint egy palota Június 30-iól elkészül a zalaegerszegi sajtértelő „Jobb későn, mint soha — , ezzel vigasztalják magukat a­­ Zala megyei Tejipari Vállalat­­ zalaegerszegi üzemének dolgo­zói, amikor lak­telepen épülő sajtpincékre és szociális helyi­ségeikre tekintenek. Ugyanis az eredeti tervek alapján már 1960 november 30-án át kellett vol­na adni rendeltetésének ezt, a létesítményt. De az építők — különböző akadályok miatt — anyaghiány, st­b. — nem tudták kellő időben elvégezni a mun­kát és a belső szerelések na­gyon eltolódtak. Svájci Santerek — üvegfal mögött Ma már azért biztató kép fo­gadja a látogatókat. Az épület külső körvonalai teljesen ki­bontakoztak, a falak végleges ruháikban díszelegnek. Csu­pán az, épület köré tervezett vi­rágok hiányoznak a rajzok után elképzelt összképből. De így is impozáns látvány ez az épület­­komplexum. A tavaszi nap fé­nyében úgy csillog egyik üveg­fala, mint egy gondosan ápolt márványpalota homlokzata. Az idegen nem is tudja elképzelni, mi ez. Kastély? Különleges vár? Arra nem is gondol, hogy egy 31,8 milliós beruházással épült tejipari létesítmény ... Pedig az! Egy korszerű ér­lelő pince. De ez csak akkor tűnik ki, ha belépünk és meg­nézzük, mi van a különleges formájú külső falak között. A bejárati előcsarnok tágas, világos. Irodai ajtók torkollnak bele és a gépház bejárata. Bent a gépházban kompresz­­szorok sorakoznak!­ kilenc da­rab.­­Mellettük őrségként vi­gyáz a csendre két hatalmas , párologtató tartály, a falba süllyeztve pedig a központi vil­lamos kapcsoló szekrény. Közvetlen a gépház mellett­­ ka­pott helyet az érlelő pince­­ szíve, a klimatizáló berendezé­sek helyisége is. Ezt a fontos , üzemrészt üvegfalak veszik­­ körül. Fényt engedve a műsze­reknél dolgozóknak. A klimatizáló berendezések jól szigetelt vezetékekben biz­tosítják majd — kompresszorok­­ segítségével — a pincék hő-­­ fokát, páratartalmát. Az itt üzembe állított Santer-műsze­­rek mindegyike Svájcból érke­zett. 15 ezer kilós „kis“ pincék A földszinten helyezkedik el négy darab „kis” pince is. A „kis” pincék méreteire jellem­ző, hogy tíz sorosan egymásra rakva, 240 darab ementáli sajt fér el a polcokon. Telt ház ese­tén közel 15 ezer kiló nyomja majd a beépített állványokat. Csak az alagsor és az eme­let érlelőpincéi számítanak itt nagy pincének. Ezekben — ugyancsak 10 egymás fölé he­­­lyezett sorban — 360 sajt érle­lődhet egyszerre. A sajtok kezelésére külön ko­csik készülnek. Az alagsor egyik pincéjében már meg is történt a felszerelés. A külön­leges, vízszintes és függőleges irányban egyaránt jól mozgó, villamosárammal működő ko­csiról egyszerre két ember vé­gezheti a kezelést. (Eddig a régi pincében , egymásra rak­­­kott asztalokon dolgoztak a munkások.) Az alagsorba torkollik be az alagút is. Ezen, a ma még sö­tét folyosón érkeznek majd át a gyárból a villamos targon­cákon az érlelésre váró áruk. Az alagsorból a földszinti négy és az emeleti tíz pincébe pedig liften teszik meg az utat. A két, egyenként 1000 kilogramm teherbírásai lift csaknem tel­jesen elkészült. terasz eloter - bár-pulttal Az új létesítmény ipari ré­sze a legmodernebb sajtkeze­­lési, érlelési módszerek köve­telményei alapján épült. A ke­zelő munkás és az élő sajt igé­nyeinek egyaránt a lehető leg­jobban megfelel. Korszerűsg tekintetében nem marad le a szociális létesítmé­nyeket magába foglaló rész sem. Megfelelő raktárhelyisé­gek, jól felszerelt konyha, tá­laló és ebédlő várja a dolgozó­kat. Különösen az ebédlő tetsze­tős. Gipsz mennyezetével, üveg­falával, neon világításával és süllyesztett fűtőtesteivel egy elsőosztályú étteremnek is megfelelne. Érdekes a terasz-előtér be­rendezése is. Többek között bárpult is áll a sarokban! Itt szórakozhatnak majd — nyá­ron pedig a teraszon — a vál­lalat dolgozói. E rész földszintjén sorakoz­nak a fürdők, öltözők. Sőt az öltözőkben már a szekrények is. Olyan számban, hogy min­den dolgozó külön szekrényt használhat. Megkétszerezik kukoricatermésüket a letenyei járás tsz-ei A letenyei járás termelőszö­vetkezetei a tervezett kukorica­mennyiségnek több mint két­szeresét szerződték le értéke­sítésre. A járásban az idén 3261 hol­don termelnek kukoricát, ami csaknem ezer holddal több, mint a korábbi években volt. A közös gazdaságok — a saját szükségleten és a tagoknak ki­osztandó mennyiségen felül — 3282 mázsa kukoricát értékesí­tenek. Ez 221 százaléka a ter­vezettnek. Ugyancsak megnövekedett a gabona vetésterülete is. Eb­ben az évben 1216 holddal na­gyobb területen termelnek ke­nyérgabonát. A feleslegből 7943 mázsát, vagyis az előirány­zat 118 százalékát értékesíti a járás 27 termelőszövetkezete. Barcelonai virágok 1960 novemberének második nagján borús reggelre ébredt Barcelona. A törvényszék kö­rül már a hajnali órákban sű­rűn cirkáltak a rendőr járőrök. Később még a környező utcák­ban is minden járókelőtől iga­zolványt követeltek. ... A frankoista hatóságok azon a napon tizenkilenc spa­nyol hazant állítottak a bíró­ság elé. Az első számú „vád­lott” Carlos Rebellon, a barce­lonai vasutasok egyik vezetője volt. Rebellont húsz esztendei börtönbüntetéssel sújtották. Társaira is hasonló büntetést róttak ki a Franco-pribékek. Az ítélet elhangzása után váratlan esemény történt. A közönség padsoraiból egy asz­­szony emelkedett fel, s virág­csokrot dobott az elítéltek fe­lé. A tárgyalóterem közönsége a dühöngő ügyész és a fejvesz­tett bíróság előtt­­ zúgó taps­sal helyeselte ezt a merész tettet. A hosszú hónapokon át vizs­gálati fogságban tartott, a kül­világtól teljesen elszigetelt ha­­záiaknak sokat mondott a sze­rény virágcsokor. A nagy iparváros, Spanyolország, s az egész haladó közvélemény har­cos együttérzését tolmácsolta! Több mint két évtizede tom­bol Spanyolországban a fasisz­­ta terror. Munkások, parasz­tok, haladó értelmiségiek ez­reit vetették börtönbe, tízezre­ket tartanak rendőri felügye­let alatt. Több mint kétszáz­ezer spanyol emigrációban él. A köztársasági hadsereg sok harcosa immár tizennyolc-húsz esztendeje sínylődik börtönrá­­csok mögött.... A spanyol katonai tör­vényszékek 1960-ban csupán egy hónap alatt — október 20. és november 20 között — száz antifasisztát ítéltek rendkívül súlyos börtönbüntetésre. Bur­­gosban egy 17 esztendős, rok­kant embert cipeltek a vádlot­tak padjára. Még a hivatalból kinevezett juj,védő” is kényte­len volt arra kérni a bíróságot: halasszák el a pert. A kérés azonban süket fülekre talált. Koholt vádak alapján öt évi börtönre ítélték a rokkant em­bert. A fogoly egy hónappal a tárgyalás után­­ meghalt... Nemrégiben egy letartózta­tott fiatal mozdonyvezető sú­lyosan megbetegedett. Egyik fogolytársa — valaha orvos — megvizsgálta, s gyógyítani pró­bálta. Az orvost magánzárká­ba csukták... Százszámra érkeznek hason­ló hírek Franco börtöneiből! „Spanyolhon szeretete — egyenlő a harccal!” — hang­zott fel az egyik tárgyaláson egy kommunista ifjúmunkás hitvallása. És Spanyolország­­szerte erősödik, terebélyesedik az antifasiszta mozgalom, amelynek első soraiban a kommunisták haladnak! A vad megtorló intézkedések, a néhány hónappal ezelőtt ho­zott újabb ultrareakciós sztrájkellenes törvények dacá­ra is Asturiában, Barceloná­ban, Biscayaban és másutt, egymás után robbannak ki szrájkok. Olvassuk a Spanyolor­szágból érkező friss jelentése­ket. Súlyos gazdasági válság! Az iparban a termelékenység 50 százalékkal kisebb még a többi európai tőkés országban elért termelékenységnél is ... Középkori állapotok a spanyol mezőgazdaságban ... Huszonöt év alatt az árak tizenötszörö­sen, a fizetések viszont csak ötszörösen növekedtek!... — Spanyolhon szeretete — egyenlő a harccal, a szabad­ságért, demokráciáért, emberi életkörülményekért vívott küz­delemmel! — visszhangozza a kommunista ifjúmunkás sza­vait a sokat szenvedett, de so­ha meg nem tört spanyol nép. "A spanyol dolgozók mellett ott áll az egész haladó világ... 1961 januárjában az uruguayi Montevideoban ült össze a spanyolországi és por­tugáliai politikai bebörtönzöttek sza­­badonbocsátását követelő má­sodik latin-amerikai konferen­cia. Az értekezlet címére több mint négyezer távirat érke­zett. A feladók: nemzetközi és országos társadalmi szerveze­tek, intézmények, közéleti sze­mélyiségek, egyszerű emberek — valamennyien szolidaritásu­kat fejezték ki a spanyol és a portugál hazafiakkal. A napokban Párizsban ta­nácskozott a spanyol politikai foglyok és emigránsok am­nesztiájáért harcoló nyugat­európai konferencia. Az érte­kezletet ismert személyiségek — köztük Marice Thorez, Pab­lo Picasso, Pietro Nenni, Vin­cent Auriol — kezdeményezé­sére hívták össze. Ennek a ta­nácskozásnak a címére is ez­rével áradtak a táviratok és szolidaritási üzenetek a föld­kerekség minden tájáról. Az emb­eriség felháboro­dással bélyegzi meg az impe­rialisták gyámolította Franco­­rendszert és síkraszáll a spa­nyol fasizmus áldozatainak vé­delmében. Egy új határidő Az építkezés befejezése — a látottak alapján — már nem lehet messze. Ahogy Gaál Ottó, a Tejipari Vállalat műszaki el­lenőre és Óvári Árpád, a Zala megyei Építőipari Vállalat technikusa elmondták, az új ha­táridő június 30. Erre az idő­pontra teljesen elkészül a 31,8 millió forintos költséggel épülő létesítmény, Péterfy István, a Tejipari Vállalat mérnöke, csupán azzal egészítette ki a reményeket, hogy „állítólag” még azokat a hibákat is eltüntetik erre az időre az építők, amiket az épí­tés során elkövettek. Karvanics László S. A letenyei járás ez évi hí­zott sertés értékesítési terve 3 300. Ebből napjainkig mint­egy 1526-ot a szövetkezeti és háztáji gazdaságok már szer­ződésileg biztosítottak, s 600 hízott sertést értékesítettek. A járás 27 termelőszövetke­zetének ez évi tervében 3 269 hízott sertés eladása szerepel, ami 31 díjával fedezi a járási előirányzatot. A háztáji gazdaságok 229 hí­zó eladására szerződtek. Ezek többsége a járási tervszám fe­lett jelentkezik majd. Hiba, hogy a járás termelőszövetke­zeti gazdaságaiban még az el­múlt évben is elhanyagolták a süldőnevelést. Jelenleg 1417 hízó alap­anyaggal rendelkeznek, ebből szerződésileg 1217-et kötöttek le. A hiányzó mennyiség pótlá­sára mindössze 500—600 sül­dőt tudnak saját szaporulatból, illetve a háztájiból való felvá­sárlás útján beállítani. A töb­bit az Adatforgalmi Vállalat­tól várják. A tornyiszentmiklósi terme­lőszövetkezet sertéstenyészete ebben az évben 130 anyakoca süldőt és 25 tenyészkant nevel, illetve értékesít a Tenyészál­­latforgalmi Gazdasági Iroda útján. Tótszentmártonból 40, Bú­csújéról 30, Becsehelyről 20 szerződött hízott sertést szállí­tottak el az elmúlt napokban. Részben saját erőből 50 fé­rőhelyes sertéshizlaldát és 16 anyakocának ólat építenek a murarátkai termelőszövetke­zetben. Az építkezéshez szük­séges faanyagot már biztosí­­tották. A téglahordás most fo­lyik. Tetőfedésre a saját terme­lésű nádat használják fel. A sertéstenyésztés hírei: Miért akadozik a hizlalás a letenyei tárasban ?

Next