Zalai Hírlap, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

8 Tanuló falvak A megye történetében az idén fordult elő először, hogy falusi parasztasszonyok szakmunkás vizsgát tesznek a mezőgazdálkodásból. A tavasszal a lenti járás 17 asszonya szakmunkás vizsgát tett a baromfitenyésztésből. Az idei télen már százak, ezrek követik példájukat. A napokban mintegy 1400 hallgatóval 70 ezüstkalászos tanfolyam kezdi meg a megyében működését. A tanfolyamok legfőbb célja, hogy előkészítsék a hallgatókat a speciális szakmunkás tanfolyamokra. Azt tanulják itt majd egy, illetve két télen át a gazdák, ami a termelés fejlesztéséhez a legfontosabb. A modern nagyüzemi gazdálkodás tudományát. A tsz-gazdák ezrei ismerték már fel megyénkben, hogy 15 literes tejhozamot, 8 hónapig tartó sertéshizlalást csak magas szakmai műveltséggel, igényes és tartalmas tanulással lehet elérni. Működik majd a megyében 12 mezőgazdasági szakkör is, több mint kétszáz hallgatóval. A zalai szakkörök már az idén is kimagasló eredményeket értek el az egyes növényfajták nagyüzemi termesztésének kikísérletezésében, meghonosításában. A TIT által szervezett 20 termelőszövetkezeti akadémiának több, mint ezer hallgatója lesz. Az akadémiákon a legfontosabb jogszabályokkal, rendeletekkel, a termelési szerződésekkel, s egyéb fontos gazdaságszervezési tudnivalókkal ismerkedik meg a tsz-falvak lakossága. Sok százan vesznek részt a falvakban a mezőgazdászok által rendezett szakelőadásokon, a pártszervezetek által szervezett iskolákon, a dolgozók iskoláiban stb. Csupán a kebillai és balatonfüredi brigádvezető képző iskolákon 120-an tanulnak az idén. A megyében 210-en tanulnak — nagyrészt tsz-gazdák — az öt kihelyezett mezőgazdasági technikumi osztályban. Január 1-én — 160 fővel — újabb négy kihelyezett osztály kezdi meg működését. Ezenkívül sok gépész, bognár, kovács, baromfitenyésztő, gyümölcstermesztő, szarvasmarhatenyésztő szakmunkás-tanulót foglalkoztatnak a tsz-ek, akik mind a korszerű gazdálkodás tudományával ismerkednek. A több ezer falusi ember a nagyüzemi gazdálkodásnak azt az elméleti, s gyakorlati tudományát tanulja, melytől évrőlévre többet terem mezőinken a gabona, olcsóbb lesz a tej, s a tojás, s minden eddiginél magasabb a szorgalmas tagság jövedelme. Eredményes, jó tanulást zalai tsz-gazdák. Á. L. [ A nagykanizsai járás Hazafias Népfront-bizottságai azutóbbi hetekben a községi takácsok időszakos' választását 'készítették elő. Fülöp Gyula, a távollevő járási népfront-titkár helyettese,az alábbiakban tájékoztatottbennünket: 1 —16 községben, 35 körzetiben készítettük elő eddig az ,időszakos választásokat, s mindenütt a népfront-bizottsággól megbeszéltük a helyi pártszerlöltjét fogadták el. A választásokkal kapcsolatos teendőket a vezeti, tanácsi és népfront-vezetőkkel, felkértük őket javaslati tételre, majd előkészítettük a ■ jelölő gyűléseiket. Ezt a munkát ■ október 15-ig végeztünk el. Fülöp elvtárs elmondta, hogy « "a 35 körzetből 12 tanácstagot ■hívtak visza, mivel nem végezttek megfelelő munkát, nemtártaik el a tanács gyűléseire, 'nem tartották meg tanácstagi ■ [beszámolóikat. ' ' Szeptember és október hónapban eddig összesen 43 köz■ iségben tartottak népfront-gyűlést, s ezeken egyéb időszerű kérdéseikkel is foglalkoztak. Egyik legfontosabb napirendi pontjuk volt például ezeknek a gyűléseknek a zalacsányi termelőszövetkezet versenyfelhívásához való csatlakozás. A nagykanizsai járásban csupán 4 község van — Pat, Pátró, Belezna és Bagola —, amely nem áll jelenleg mezőgazdasági versenyben. A járási tanács és a Hazafias Népfront járási szervei rendszeresen látogatják a községeket,é s a helyszínen beszélik meg a felmerülő problémákat az érdekeltekkel. Az utóbbi időben a nagykanizsai járás községei közül különösen Alsórajkon, Orosztonyban és Gelsén végeztek jó munkát a népfront helyi bizottságai. Pakosban, Újudvarban és Kacorlakon viszont a jövőben nagyobb aktivitást várnak a helyi népfront-szervektől a járási vezetők. ■A községi tanácstagok időszakos választását készítik elő : a kanizsai járás népfront-bizottságai dő.) — Annyira nem — mondta Schellenberg, hogy tegnap bejött hozzám, és közölte, hogy szeretné abbahagyni az egészet. Hiába — mondta nekem — úgy látszik, túlbecsülte a képességeit, azt hiszi, mégis a filozófiánál kell maradnia. Még kedélyeskedett is. Közölte, ha kell, valóban megírhatja az „ösztönös és tudatos faji motívumok a világnézet kialakulásában” című munkát. Kérte, szerezzük vissza neki a bécsi tanszéket. Hozzátette, hogy Berlint tulajdonképpen soha nem tudná megszokni és derűsen. Ismételgette, hogy „Wien, Wien, nur du allein...” — El vagyok ragadtatva a gondolattól — morgott a Mészáros —, hogy ez az úr, akár Bécsben, akár másutt akkor kürtős világgá mindent, amikor kedve tartja. Himler most mozdult meg először.''Higgadtan bólintott. * Schellenberg is bólintott, amikor jelentették neki, hogy Lange megjelent. Aztán azt mondta a titkárnőnek: — Engedje be, küldjön el minden várakozót és szóljon Müllernek. Az asztalon éppen kialudtak a piros lámpácskák, amikor Lange belépett. Sugárzott. Az arca piros volt, a mozgása ruganyos. — Régen láttam ilyen jó színben, Lange. — Amióta megmondtam magának, hogy abbahagyom, újjászülettem. a. ■ — Vége az átvirrasztott éjszakáknak, az őrjítő és az ember szemébe röhögő problémáknak. Nem győzök hálálkodni magamnak, hogy elég nagy voltam a beismeréshez: nem vagyok a gyakorlat embere, nem tudom megcsinálni, amit vállaltam. Ezzel viszont maga az ötlet, az ötletem semmivel sem lett kisebb. Önök előbb-utóbb megtalálják azt az embert, aki meg is tudja valósítani ezt az ötletet. — Majd igyekszünk — ígérte Schellenberg. — És a tanszék? — Természetesen intézkedtünk. Néhány nap múlva utazhat, professzorom. Wien, Wien, nur du allein — és Schellenberg mosolygott elbűvölően. — Hát akkor én megyek is — mondta Lange és felemelkedett foteljéből. Müller — igen, ugyanaz a Gestapo-ember, aki egykor Heydrich megbízásából mérget, majd ellenmérget töltött Schellenberg poharába, bejött, belekarolt és lekísérte. ... A másnapi lapok kis hírben közölték, hogy dr. Albert Lange egyetemi tanár, a filozófia professzora tragikus autóbaleset következtében elhúnyt. Új, piros Mercedesét felborulva, összezúzva találták r meg az árokban. Dr. Langénak családja nincs, Berlinben temetik el. — Semmi más nem érdekelte, csak a tiszta tudomány, az emberi gondolat gyönyörű szárnyalása — mondta ünnepi beszédében a nyitott sírnál a Humboldt-egyetem rektora. III. KRUGER SZÁZADOS SZÍNRE LÉP Schellenberg türelmetlenül dobolt íróasztalán. Ujjai először egy gyors thüringiai népdal taktusait verték a kemény I fán, aztán indulókba csaptak át. Wir fahren gegen Engelland ! — dünnyögte és szinte kísérte saját magát. Hirtelen legyintett egyet, mérgesen felugrott, kétszer-háromszor gyors, határozott lépésekkel végigsétált a szobán. Ismét visszaült a ka-s rosszékbe és kis zománcozott naptárával foglalatoskodott, kattintott egyet rajta és a jelzés engedelmesen váltott május 9-ére, ami annyit jelentett, hogy május 8-a van, péntek. Schellenberg naptára — ez köztudomású volt — mindig !gy nappal előbbre mutatta az időt. A jövő embere vagyok —t adomázott — és gondja volt rá, hogy a Házban — amint központjukat nevezték — mondása minden illetékesnek a fülébe jusson. Ezúttal az idegesség felhői homályosították el nyugalmát. Délelőtt 11 órára hivatta a Mészáros, és ő pontosan tudta, miről lesz szó. Megint ezekről azt átkozott fontokról. Néhány hónapja csend volt körülöttük, már remélte, hogy az egész ügy feledésbe ment. Nem kellett volna elfogadni annak a hóbortos professzornak ajánlatát. De miért éppen most jutott ez valakinek eszébe? 1942. tavaszát írják és nem 1940. nyarát. A csaták a belorussz őserdők peremén folynak. Sztálingrádról már múlt időben beszélnek, a háború tüze emészt a Csendes-óceán pálmafás szigetein és az invázió terve egyelőre az Atlanti-fal építésére módosult. Kinek van most szüksége a fontokra. Megérné-e az egész cirkusz a fáradságot, amikor megbízható kezekre ezer helyen lenne szükség? Vagy mégsem a font-ügy? Kaltenbrunner telefonhívása határozottan ingerült volt és különben is, Kurt mindig igazat állít. Kurt a Mészáros egyik magántitkára volt és rendszeresen tájékoztatta Schellenberget mindarról, amiről nem szerzett tudomást hivatalból. Nem ingyen. Az én költséges, de biztos villámhárítóm — így könyvelte el magában Schellenberg a titkárt. Három perccel tizenegy óra előtt érkezett. (Folytatjuk.) HARMATHA RÉTI: fil cTophtz-fa TIT Ka WWB»8 IBaiB8»HiWHBBMB8iMB««KaHdClffi‘aSM?aa «n«i: a * x £ ' v Ma avatják az újjáalakított Letenyei Művelődési Házat Elkészült az újjáalakított Letenyei Járási Művelődési Ház. A másfélmilliós átalakítással sikerült szélességében két, méterrel meghosszabbítani a színpadot, de a legtöbb nyeresör az, hogy a belső átépítéssel többek között három klubszobához jutottak. A klubszobákat bútorokkal, párnás székekkel, fotelekkel látták el. Korszerűbb lett az ugyanitt elhelyezett járási könyvtár is. Új függönyöket kapott a színpad, s a világítást is a korszerű követelményeknek megfelelővé tették. Az átalakított Művelődési Házat ma este hét órakor avatják fel. Kiss Gyula elvtárs, a megyei tanács vk művelődésügyi osztályának vezetője mond nyitóbeszédet, majd az Állami Déryné Színház A tanítónő c. színművet mutatja be. 1 fej kanalas rakodó [ Úgy fest. akár egy őskori ■szörny a zalaegerszegi Autóközlekedési Vállalat fej kanalas ■rakodógépe. A gépkolosszus alig [két hónapja készült el a vállalaiti műhelyében. Tervezőjé:Barabás György főmérnök, vál [lalati és egyben országos probléma megoldását, a rakodás sé[ [pesítését segítette előbbre az igén konstruálásával. A terveket | \— a kivitelezési engedélyek megadása előtt — felülbírálta | ja KPM, valamint az Autóköz\ [lekedési Tudományos Intézet is. ■ 'Ahogy hallottuk — eléggé eö| [rongyos úton haladt ez az újítás — a kivitelezés azonban ez' 'évben sikerült. A DT—54 lánc-szalpas traktor a 22-es AKÖV ■műhelyében — ahogy képünkön [látható 4— átalakult. 'Többek ■ közt a felépítményén kapott [helyet az egy köbméteres kanál,továbbá a csúzda, valamint a ' csörlőberendezés. [ [ A gép rendeltetése szerint .tömegáruk — kő, kavics, sóder, íjszén, föld) rakodására készült. [ [Ahogy a gyakorlatban kiderült, ■ ‘ma már nemcsak az említett [ [áruk rakodására, hanem a föld . .kitermelésére is alkalmas. Tel[ [jesítménye 90—100 tonna — az . .anyag minőségétől függően — ' 'óránként. Jellemző, hogy a föld. [ [kitermeléssel egyidőben két■ ‘három perc alatt két-három [ [markolással megtölt egy teher. . autót. A gép kapacitásának ki-" 'Használását—tekintettel az őszi forgalomra — a vállalat forgalmi osztálya nem is tudja minden esetben biztosítani a korlátozott gépkocsi-állomány miatt. A D—54-es lánctalpas traktorra szerelt fejkanalas rakodóberendezés elkészítése 139 ezer forintot igényelt. De a ráfordítás bőségesen megtérül, hisz megoldotta a rakodóhiányt, amely krónikus problémaként jelentkezett a vállalatnál, különösen a csúcsforgalmi időszakban. Ugyanakkor gépesített olyan rendkívül nehéz fizikai igénybevétellel járó munkát, mint a rakodás. A kalkuláció szerint a gép elkészítésére fordított összeg havi kétszáz órás üzemeltetés esetén nyolc hónap alatt megtérül. A fejkanalas rakodó munkája nyomán jelentősen csökkent, a gépkocsik rakodás közbeni állásideje és többszörösére nőtt a kocsifordulók száma. Ezzel jelentős többletbevételhez jut a vállalat, is. A konstrukció gyakorlati kivitelezése és a gép üzembiztos működése Kántor József csoportvezető irányításával dolgozó, e cél megvalósítására kiemelt öt fős brigád jó munkáját dicséri. 1961. október 29. Rocco és fivérei — a cselekvő emberszeretet nagy filmje A népes Pandolfi-család — anya és öt fia — a dél-olasz falvak nyomora elől Milánóba, a vélt „ígéret földjére” menekül, s itt szétzülleszti, felfalja őket a kapitalista nagyváros és egy farkastörvényű társadalom kegyetlen dzsungele. Alig több ennél maga a „story” ebben a filmben, s ettől még nem lenne más, mint egy a sok jó, vagy sablonos olasz neorealista alkotás közül. De a Rocco és fivérei az utóbbi évek egyik legjobb filmje, nemcsak az olasz filmművészet, de a világ filmtermésének viszonylatában is. Kicsit könnyedén adományozzuk ugyan a jelzőt manapság, de itt mégis jogos kimondani: a Rocco remekmű, vagy legalábbis majdnem százszázalékosan az. Vitatkozhatunk egyes megoldásaival, hiányolhatunk benne ezt, vagy azt, de egyet feltétel nélkül el kell ismernünk: olyan művészi erővel bizonyít egy alapvető társadalmi jelenséget, s annak olyan mélyreható és igaz elemzését nyújtja optimista végkicsengéssel, hogy a nyugati filmművészetben igencsak párját ritkítja. Szándék és megvalósítása ritka tökéletességű találkozása ez a film, s szándék és megoldás is egyaránt felénk mutat, afelé a gyökerestül más, új társadalom felé, amelyben a marxista Visconti hisz, s hinni biztatja Cirot és Lucát, a két legkisebb testvért is. A század első harmadának regényírói megírták már a felbomló polgári családok nemzedékeken áthúzódó, lassú, de elkerülhetetlen tragédiáját. Thomas Mann, Du Gard, Galsworthy famíliái, a Buddenbrookok, a Thibault-k, a Forsyteok még évtizedek hosszú során hullanak alá; még Gorkij Artamovjai is három generáción át pusztulnak, vagy emelkednek. Ám Thomas Mann és Gorkij óta a bomlás folyamata meggyorsult. Pandolfiék tragédiája már néhány év alatt pereg le — Visconti felismerte, hogy a társadalom hanyatlásának gyorsabb tempója sietteti az egyén hanyatlásának tempóját is. Ezt a felismerést szinte sűrítetten sugározza a film. Visconti célja nyilván az volt, hogy kitágítsa a szokvány filmtörténet kereteit, s az irodalmi nagyepikához hasonlóan teljes képet rajzoljon — nem a társadalom egy filmnyi szeletéről, hanem egy kellően egyénített és tipizált család történetében az egész társadalomról. Visconti valahol azt nyilatkozta, hogy filmje — többek közt — Dosztojevszkij ihletésében fogant, s emlegette a Félkegyelműt és a Karamazov testvéreket. Ez utóbbinak hatása a fimre valóban kétségtelen. Többek között, az, hogy a történet egyes részeit a szereplők nevével határolja el, aztán Rocco és Simone alakjának angyal-ördög párhuzama, amely Aljosa és Mitya dosztojevszkiji kettősségét idézi, vagy a szereplők sorsát összefogó prostituáltak figurája — mindamellett szólnak, hogy Visconti tanult a nagy orosz írótól, de csak azt tanulta el tőle, ami az ő szándékaival egybevágott. Elsősorban a mély, sokszor kegyetlen lélektani hitelességet, tehát a módszert és nem a világnézetet. Több itt az eltérés, mint az egyezés. Visconti eltér mindjárt a leglényegesebben: elítéli és elveti a Dosztojevszkij hirdette passzív, megváltó jóság eszméjét. Visconti két út teljes járhatatlanságát bizonyítja perdöntő érvekkel Rocco és Simone alakjában. Roccoéban a mindig mindent megbocsájtó, a modern nyugati irodalomban mostanság elsokasodott, krisztusi jóságú hős csődjét, aki ahelyett, hogy valakit is megváltana, sietteti egy borzalmas bűn elkövetését, s passzív jóságával közvetve nagyon is részese lesz annak; Simonéban pedig annak az ugyancsak több mint elégszer olvasott, elállatiasodó, primitív ösztönlénnyé korcsult embernek az undorító, szánalmas aljasságú erkölcsi nihiljét, akit egy más konstrukciójú társadalom talán még megmenthetett volna, de az, amelyben él, segítés helyett még mélyebbre nyomja a mocsárba. Visconti mindkét illúzióval leszámol: sem az angyali jóság, sem az ördögi bűn útja nem vezet ki a kapitalista társadalom zűrzavarából, végső soron sem Rocco, sem Simone nem jobb a másiknál. Ám ott van harmadik testvér, Ciro, az Alfa Romeo-gyári munkás útja, aki, ha testvéreinél gyengébben zengő szólammal is, de azt képviseli, amiben Visconti hisz: a cselekvő, ha kell kíméletlen szeretetet, amely nem megváltani, hanem megváltoztatni akarja a világot. „Nem szabad mindent megbocsátani” — mondja Ciro a legkisebb fiúnak, Lucának, s ez Visconti véleménye is. Nem véletlen, hogy azzal a képsorral zárja a filmet, ahol Ciro elmondja egy jobb, új világba vetett hitét, s hogy az egész filmből ez az egyetlen jelenet játszódik napsütésben. Egy mélyen átgondolt rendezői koncepció csendíti ki ezzel a szép szimbólummal a filmet. A Rocco és testvérei nem könnyű alkotás, nem adja meg egykönnyen magát, alaposan megdolgoztatja a nézőt. Rendkívül összetett mű ez a film. Egyesül benne a neorealizmus legjobb hagyományainak társadalmi,szociográfiai hitelessége és a Fellini által az Országúton-ban megkezdett, mélyreható lélektani módszer eredménye egy marxista művész egyéni látásmódjával. Egyes merész részei: a gyomrot kavaróan aljas erőszak-jelenet, a majdhogynem túlélezett szörnyű gyilkosság, Rocco és Simone utolsó, egymásra hulló, egzaltált élet elsiratása, vagy a kegyetlen boxmeccsek bizonyára megfanyalogtatnak néhány kényesebb nézőt. De lehet-e szemére vetni egy műalkotásnak, hogy kegyetlen, amikor épp egy kegyetlen társadalmat akar minél hitelesebben feltárni. Ha az így kapott kép sötét, arról nem Visconti tehet. Kivételes élményt nyújtó film ez. Azzá teszi az elmondottakon, s Visconti szuggesztív rendezői munkáján túl — de annak részeként — három ragyogó színészi teljesítmény sugárzása: Annie Girardottadja, Alain Delon Roccola és Renato Salvatori Simoneja. Nekik köszönhető, hogy megrendülten távozunk a moziból. Általuk értett meg velünk Visconti: humanista művet alkotott, keményen és kegyetlenül humanistát, mely kemény és kegyetlen igazságokat mond ki. De éppen ezért igaz. . . . Takács István VÁLASZOLNAK AZ ILLETÉKESEK Sajnáljuk, hogy így történt A Zalai Hírlap f. hó 17-i számában megjelent ,,Hol lehet Nagykanizsán átadni a MÉH- nek az összegyűjtött hulladékanyagokat?” című cikkre válaszunkat az alábbiaban adjuk megl: A levélírónak vita nélkül igaza van. A Vorosilov úti átvevőhelyünk vezetője helytelenül járt el, amikor pénzhiányra hivatkozva, nem vette át az odaszállított hulladékanyagokat. Idejében kellett volna gondoskodnia felvásárlási ellátmányról ez esetben nem történt volna meg a sajnálatos eset. Az átvevőhely vezetőjét fentiek miatt figyelmeztetésben r részesítettük. A nagykanizsai MÉH-telep leltározása szeptember 21 30-tól október 14-ig tartott, s ez idő alatt természetesen nem vettek át hulladékanyagot a telepen. A levélíró unokája az Eötvös téri átvevőhelyünket 16 óra után kereste fel, amely csak 16 óráig tart nyitva. Másnap pedig azért találta zárva ugyanezt az átvevőhelyet, mert annak vezetője hirtelen megbetegedett és még aznap kórházi műtétet hajtottak rajta végre. Sajnáljuk, hogy fenti körülmények így este torlódtak. Bódi János igazgató