Zalai Hírlap, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-01 / 50. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ZALAI wVm sk »□£ W JBk h3p JKBl jwc» Am JoLm JtSKkm JF^i AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 50. szám ARA: 50 FILLÉR 1963. március 1., péntek Fontos tanulságok Az országgyűlési képviselői és tanácstagválasztás valamennyi politikai tapasztalatát és tanulságát egy rövidke cikk keretében lehetetlen elemezni.Ezért csak arra szorítkozhatunk, hogy megkíséreljük a választás lényegesebb tanulságait körvonalazni. A választás fő célkitűzése az volt, hogy megerősítsük népi demokratikus rendszerünket, még hatékonyabbá tegyük politikánkat, hogy olyan új országgyűlést, olyan új tanácsokat válasszanak a dolgozók, amelyek alkalmasak annak a megtisztelő, de nehéz és nagy feladatnak ellátására, amely legfőbb törvényhozó szervünkre és helyi néphatalmi szerveink tagjaira vár. A választás eme célkitűzéseit elértük. A választás legnagyobb sikere az, hogy a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, az egész dolgozó nép tudatosan állást foglalt szocialista építésünk, nemzeti függetlenségünk és a béke mellett. Február 24-én nem egyszerűen szavazási aktus zajlott le. Népünk megmutatta, hogy helyesli a párt és a kormány eddigi politikáját, bízik abban, hogy ez a tevékenység a jövőben is eredményes lesz. S ez a pozitív döntés pótolhatatlan előfeltétele munkánknak, minthogy a választások eredményeképpen tovább erősödött népi demokratikus államhatalmunk, növeledett a párt, az országgyűlés, a kormány és a tanácsok tekintélye, népszerűsége, még szorosabbá, bensőségesebbé vált a párt és a tömegek kapcsolata. A képviselői és tanácsválasztások politikai tartalmát az MSZMP VIII. kongresszusának határozatai képezték. Ez a kongresszus, amely néhány hónappal megelőzte a választásokat, számvetés is volt, mert lezárta társadalmi fejlődésünk eddigi szakaszát. S hazánk a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. Azzal, hogy népünk a párt, a Hazafias Népfront politikájára szavazott, kifejezte: egyetért a VIII. kongresszus értékelésével, és minden tudásával, lelkesedésével a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. Az átfogó, általánosítható tapasztalatok mellett a választásoknak van néhány olyan tanulsága, amelyet mindennapi munkánkban soha sem szabad szem elől téveszteni. Ezek közül különösen fontos felfigyelni arra a nagy politikai mozgásra, kezdeményezésre, amely az egész választási kampány idején megnyilatkozott De beszéljenek a számok. A jelölőgyűléseken mintegy három és fél millió ember vett részt, s közülük 360 ezren fel is szólaltak. S miről beszéltek? Valamennyien helyeselték a párt, a kormány politikáját. De nem a távoli szemlélők módján. Ellenkezőleg, ezrével tettek javaslatot a gazdasági, közigazgatási teendők jobb megoldására, s bírálták azokat, akik rosszul lélektelenül intézik a nép ügyét. Vagyis, egyre inkább a gazda szemével nézik mind többen az országot, ostorozzák a hibákat, s okos tanácsaikkal segítik a közös ügyet. S e kezdeményezésre úgy kell ügyelni, mint a szemünk fényére. A választás ismételten igazolta, hogy nincsenek úgynevezett „kényes” kérdések. Az élet újra megmutatta, hogy bizalomra bizalom a válasz, őszinteségre őszinteség a felelet. A választási kampány idején szóba került többek között az életszínvonal ügye is. Egyik-másik községben, üzemben egyesek vagy megkerülték ezt a kérdést, vagy ígérgettek fűt-fát a párt, a kormány számlájára. Az emberek többségének ez nem tetszett. Bármilyen furcsán hangzik, szívesebben vették az igazságot. Még akkor is, ha az nem volt teletűzdelve nagy ígéretekkel, hanem az volt a lényege, hogy további sikereinkért, az életszínvonal emeléséért meg kell küzdeni, hogy nem az óhajok szabják meg a népjólét emelésének mértékét, hanem a jobb munka. Ez a pozitív reagálás komoly politikai érettségről tanúskodik. Hasonló jó tapasztalatok vannak a választás demokratizmusát érintő kérdésekben is. A választási kampány idején nyugaton „fájlalták” a többpártrendszer hiányát, dicsérték a nem létező kapitalista „tiszta” demokráciát. Népünk — és ez politikai érettségére vall — világosan felismerte: nem azon múlik a demokrácia a nép számára, hogy hány párt indul a választásokon, hanem milyen rendszerben él. Vagyis, mire szavazhat: a szocializmusra vagy a kapitalizmusra. Nem ismeretlen a magyar nép előtt, hogy például az Amerikai Egyesült Államokban két nagypárt indul a választásokon, s azt is tudják, hogy mindkettő a burzsoázia pártja. Az sem ismeretlen a magyar nők milliói előtt, hogy a „tiszta demokrácia” egyik országában, Svájcban, a nőknek jelenleg nincs szavazati joguk. Ezzel szemben nálunk a nők ezreit választották meg február 24-én. A választásoknak nem csak belpolitikai jelentőségük volt. Barátaink világszerte figyelemmel kísérték s jóleső érzéssel konstatálták, hogy a magyar nép helyesli, támogatja a párt, a Hazafias Népfront politikáját. A választások sikerekétségkívül erősíti a szocialista világrendszert, a szocalista eszmét, bizonyítja a szocialista demokratizmus felsőbbrendűségét a burzsoá demokráciával szemben. Ám a választásokat nem csak barátaink figyelték, hanem ellenségeink is. Ez utóbbiak keserű szájízzel győződhettek meg arról, hogy a magyar nép szavazatával igent mondott a párt és a kormány általános politikájára, s ezen belül külpolitikájára. Népünk támogatja külpolitikánkat, mert ennek alapelve változatlanul az ország függetlensége, szocialista vívmányaink és békés építőmunkánk védelme, mert a Magyar Népköztársaság külpolitikája a Szovjetunióval, a szocialista országokkal való barátságra épül Miért támogatják nálunk milliók fenntartás nélkül külpolitikánkat? Azért, mert békepolitika, hiszen a szocializmus és a béke elválaszthatatlanok egymástól, közvetlen nagy célkitűzésünk, a szocializmus teljes felépítése elképzelhetetlen béke nélkül. Ezért valljuk őszintén — az egész nép támogatásával— a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének elvét Ezért támogatjuk a Szovjetunió kormányának erőfeszítéseit az általános és teljes leszerelés megvalósításáért. Szilárd meggyőződésünk, hogy a béke legyőzi a háborút. Lehetnek — s népünk ezt tudja — és nyilván lesznek még megpróbáltatások, nehézségek a béke hívei előtt De bízunk abban, hogy erőnk és igazságunk tudatában egyszer — nem is nagyon távoli jövőben — feltétlenül eljön az a nap, amikor a háború veszélye örökre elmúlik és nyugodt, boldog élete lesz az emberiségnek. Befejesodott a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottságának moszkvai tanácskozása lEgyéb KGST-hírek Moszkva (TASZSZ). A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) kőolaj- és gázipari állandó bizottságában résztvevő tagállamok képviselői Moszkvában tanácskozást tartottak. A most befejeződött tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió képviselői voltak jelen, s megvitatták a kőolajfi-nomítás folyamatának további tökéletesítésével összefüggő kérdéseket. Síkra szálltak olyan értekezletek rendszeres összehívása mellett, amelyeken a kőolajfinomító ipar új műszaki eljárásainak kidolgozásával foglalkoznak. A tanácskozás javasolta az állandó bizottság valamennyi résztvevőjének, hogy az olajhidrogénezés eljárásának elméleti és távlati tudományos kutatásait bővítse ki, részletesen tanulmányozza a reakció mechanikai és kémiai lényegét Budapest (MTI). A napokban első ízben ült össze tanácskozásra Moszkvában a KGST szénbányászati állandó bizottságának nemrég megalakult bér- és munkaügyi csoportja. Hazánk szénbányászatát háromtagú küldöttség képviselte az ülésen, Márton Gézával, a Nehézipari Minisztérium bányászati munkásügyi főosztályvezetőjével az élen. A főosztályvezető elmondotta, hogy a KGST mind több területre kiterjedő munkájának jelentős állomása volt a csoport első megbeszélése, mert alkalmat adott rá, hogy a tagországok képviselői az elhangozott beszámolókból, felszólalásokból behatóan megismerhessék egymás szénbányászainak életkörülményeit, bérezési, premizálási rendszerét, egyéb ellátási kérdéseit, és a jó tapasztalatokat szükség szerint a maguk dolgozóinak javára fordítsák. A beszámolókból leszűrhető tapasztalatok szerint azok az országok tettek eredményes lépést a korszerű bérezés irányában, amelyek letértek a progresszív bérrendszer kizárólagos útjáról és darabbér-rendszert, szakmánybér-rendszert vezettek be szénbányászatukban, hatékony kollektív premizálással együtt, mint például a Szovjetunió és Magyarország. A tagállamok képviselői gondosan tanulmányozták a tanácskozáson a magyar átlagbér ellenőrzési rendszert, mert megragadta figyelmüket, hogy az a szigorú keretgazdálkodással is módot ad a trösztök, üzemek bérezési önállóságának növelésére, hatékonyságának állandó javítására. — A mi figyelmünket viszont az ragadta meg különösen — mondotta a magyar küldöttség vezetője —, hogy más tagországokban ösztönzőbb, nagyobb a munkáspremizálás mértéke, mint nálunk. Mi is sokat fejlődtünk már e tekintetben, de barátaink példáján elindulva tanulmányoznunk kell, hogyan terjeszthetnénk ki a munkáspremizálást szélesebb körre, a jelenlegi szigorú keretgazdálkodáson belül. Ez egyezik a tanácskozásnak azzal a megállapításával, hogy a szénbányászok, különösen a föld alatt dolgozó fizikai munkások életkörülményeinek állandó vizsgálata megkülönböztetett figyelmet érdemel, mert csak ez biztosíthatja nehéz munkájuk fontosságának megfelelő kiemelt helyzetüket, amelynek érdemét éppen a jelenlegi rendkívüli kemény télen vállalt áldozatos tevékenységük is bizonyítja. Zöldhagyma télen A borsfai termelőszövetkezet bázakerettyei kertészetének üvegházából zöldhagymát szállítanak a fővárosba, Kiss Márta, a kertészet dolgozója tisztítja és osztályozza az elszállításra váró hagymát. (Kincses I. felvételei Iparunk gyártmányai kétszáz külföldi szakkiállításon Ez évben külkereskedelmünk 25 nemzetközi vásár hivatalos résztvevője, de ezenkívül még mintegy kétszáz szakosított kiállításra kerülnek el iparunk gyártmányai. Az exporttermékek széleskörű megismertetéséért csaknem valamennyi baráti országban lesznek magyar árubemutatók. Az európai tőkéországok közül Olaszországban, Angliában, Franciaországban jelenik meg a legtöbb magyar külkereskedelmi vállalat, de számos kiállításon vesznek részt Belgiumban, Ausztriában, Hollandiában, Görögországban és az NSZK-ban is. A tengerentúlon 18 államban lesznek magyar kiállítások, köztük Algériában, Ausztráliában, Kolumbiában, Ghánában, Indiában, Indonéziában, az Egyesült Államokban és a Közel-Kelet több országában, New Yorkban és Washingtonban például magyar könyv- és kézműipari kiállítást rendeznek. (MTI). Megtartotta alakuló ülését a lenti községi tanács Szerdán este a lenti járási tanács épületének nagytermében ültek össze a községben most megválasztott tanácstagok, hogy megalakítsák az új községi tanácsot. Az alakuló ülésen megjelent Busa János elvtárs, a lenti járási pártbizottság titkára és Bogár Lajós elvtárs, a lenti járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke is. Pontban hét órakor Balogh Lénárt tanácstag nyitotta meg a községi tanács alakuló ülését. A mandátumvizsgáló bizottság jelentésének elfogadása után Lékai Gyula, a helybeli általános iskola igazgatója tett javaslatot a tanácsülésnek, a végrehajtó bizottság tagjaira vonatkozólag. A javaslattal egyetértett a tanácsülés. Hamarosan sor került a végrehajtó bizottság első ülésére, ahol egyúttal kinevezték a tisztségviselőket. A végrehajtó bizottság elnöke Torda Ernő, elnökhelyettese Lukács Sándor, titkára pedig Csiszár Pál lett. Az első végrehajtó bizottsági ülés után Torda Ernő, a vb elnöke tartott beszédet, melyben ígéretet tett, hogy a vb megbízatásához hűen látja el feladatát. A beszéd elhangzása után a tanácsülés a Hazafias Népfront községi bizottságának javaslata alapján megalakította a pénzügyi és költségvetési, a mezőgazdasági, a művelődésügyi és népművelési, a községfejlesztési és építési, az egészségügyi és szociálpolitikai, valamint az ipari és kereskedelmi állandó bizottságot. Az állandó bizottságok megválasztása után Bogár Lajos, a lenti járási tanács vb elyöke üdvözölte a tanácsülést a járási párt- és tanácsi végrehajtó bizottság nevében, s röviden vázolta azokat a legfontosabb feladatokat, melyeket az újonnan megválasztott tanácsnak meg kell oldania. A tanácsülésen ezt követően több hozzászólás hangzott el, melyek a községfejlesztéssel foglalkoztak. A nagykanizsai járás számos községében megtartotta alakuló ülését az új tanács Az alakuló ülések ünnepélyes hangulatúak voltak. A vasárnap megválasztott tanácstagok — mindössze egy garabonci tanácstag kivételével, akinek el kellett utaznia — valamennyi községben pontosan megjelentek az alakuló üléseken. A tanácstagokat a népfront és a pártszervezetek küldöttei köszöntötték és felhívták figyelmüket a lelkes, odaadó, felelősségteljes munkára. Az alakuló üléseken a járási pártbizottság és a tanács is képviseltette magát. Az említett községekben többnyire mindenütt megerősítették funkciójukban az elmúlt ciklusban működő tanácselnököket, elnökhelyetteseket és titkárokat. Változás mindössze két helyen történt. Garaboncon Horváth József, a helybeli KISZ-szervezet titkára lett az új tanácselnök, Galambokon pedig Tóth Sándor került viszsza ismét az elnöki funkcióba, aki az elmúlt két esztendőben más munkakörben, a termelőszövetkezet élén dolgozott. Csütörtökön a nagykanizsai járás területén még újabb tanácsok alakultak. A tegnap délelőtti órákban Bajcsa, Fityeház, Murakeresztúr, Nagyrécse, Nagybakónak, Csapi, Zalaújlalk és Zalaszentjakab községekben tartották meg ünnepélyes formák között az első tanácsüléseket. A nagykanizsai járásban szerdán délelőtt Balatonmagyaród, Galambok Garabonc, Kiskomárom, Komárváros, Nagyrada, Zalakaros, Zalamerenye és Zalaszabar községekben alakították meg az újjáválasztott községi tanácsot. Másfélmilliós vállalást tettek a brigádok Termelési tanácskozás az Andráshidai ÁG-ban Egy gombostűt sem lehetett volna leejteni kedden délután az Andráshidai Állami Gazdaság művelődési otthonának nagytermében. A széksorokat, de még az állóhelyeket is zsúfolásig megtöltötték a gazdaság dolgozói, hogy megtárgyalják az 1962-es gazdálkodási év eredményeit, megbeszéljék az idei feladatokat. Erre a tanácskozásra elsősorban az alaposság volt a jellemző. Nem csak a vezetőség állt teljes felkészültséggel a dolgozók elé, de a dolgozók is idejekorán kidolgozták saját javaslataikat. A korábban lebontott terveket mindenütt brigádgyűléseken beszélték meg a tanácskozás előtt. Az 1962-es évről szóló beszámolóban hangsúlyozta Simon Kálmán elvtárs, a gazdaság igazgatója, hogy a rendkívüli időjárás ellenére a dolgozók és a vezető beosztásúak helytállásának köszönhetően a vártnál s a tervezettnél nagyobb nyereséget sikerült elérniök. Bár egyes cikkekből — például gyümölcs — hozamkiesés volt, de az eredményes költséggazdálkodás, a megfelelő takarékosság révén az összeredmény bíztató.Az 1963-as feladatok tárgyalásánál két fő szempontot jelöltek meg: a hozamok növelését és a takarékosságot. A hozzászólások során mély felelősségérzet csendült a dolgozók szavaiból. Valamennyien átérezték, hogy a hosszan elnyúlt tél rendkívüli helytállást kíván valamennyiüktől. A gépesítés dolgozói sorra vállalták, hogy úgy gondozzák, úgy tartják karban gépeiket, hogy a rövidre szűkült tavaszi szezonban géphibásodás nélkül láthassák el feladatukat Valamennyi üzemág részéről hasznos, okos javaslatok hangzottak el a munka megszervezését illetően, amit a vezetés kitűnően hasznosíthat majd. A tanácskozáson széles körben bontakozott ki a dolgozók versenykedve is. Számos párosverseny született, s újabb szocialista címért küzdő brigádok alakulását jelentették be. Csupán a gépműhelyben két brigádalakulást jelentettek be. Az összes brigádok vállalásainak összesítésekor kitűnt, hogy azok teljesítése másfél millió forintos eredményjavulást jelent. A vállalások egyébként alaposak, mindenre kiterjedőért, s jó munkával teljesíthetők. Végezetül a gazdaság huszonegy nyugdíjasát búcsúztatták el ünnepélyes, megható külsőségek között Valamennyi búcsúzó nyugdíjasnak jutalmakat adott át a gazdaság vezetősége.