Zalai Hírlap, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-02 / 77. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek? ZALAI HÍRLAP AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 77. szám ARA: 50 FILLÉR 1963. április 2., kedd Bizalom és humanizmus A szocialista humanizmus ■magasabbrendűségónek újabb bizonyítékaként tárhatjuk az ország népe és a világ közvéleménye elé a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1963. évi 4. sz. törvényerejű rendeletét a közkegyelem gyakorlásáról. E törvényerejű rendeletben is a pártnak és a kormánynak az a helyesnek bizonyult meggyőződése és gyakorlata jut kifejezésre, hogy a bizalom az emberek felelősségérzetét külön-külön is és társadalmi összességében is növeli. Bizalom és humanizmus. E két fogalom oly elválaszthatatlanul összeforrott, mint pártunk töretlen marxista—leninista politikája és torzítás mentes forradalmi gyakorlata. A közkegyelmi rendelet állami, társadalmi fejlődésünknek és pártunk politikai irányvonalának természetes következménye. A szocializmus alapjainak lerakásával — a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépéssel — megváltozott az osztályharc jellege, módosulnak annak formái és eszközei. Az osztályharcban a szervezés, a meggyőzés és az ideológiai harckerül előtérbe. A bűnözés elleni harc az osztályharc sajátos formája. A szilárd alapokon nyugvó és a dolgozó nép bizalmát élvező rendszer e sajátos jellegű osztályharcban is veszély nélkül alkalmazhatja azokat az eszközöket, amelyek az osztályharc más területein is eredményeseknek bizonyultak Rendszerünk szilárdságából, szocialista humanizusából és emberiességéből következik, hogy bátran adhatunk új életlehetőséget azoknak, akik akár itthon, akár az ország határain túl élnek, és korábban vétettek rendszerünk ellen. Becsületes munkával, törvényeink tiszteletben tartásával most már ők is bekapcsolódhatnak abba a nemes munkába, amelyet a szocializmus teljes felépítéséért végzünk. A rendelet hatálya közvetlent és közvetve is sok embert érint, bár hazánkban ilyen kevés ember, mint napjainkban, még soha nem állt büntető eljárás hatálya alatt. Világviszonylatban is kedvező ez a kép, mert népsűrűségünkhöz viszonyítva egyike vagyunk azoknak az országoknak, ahol legkevesebben követnek el olyan cselekményeket, amelyek miatt büntető felelősségrevonásra kerül sor. A kegyelmi rendelet ezért is jelentkezik a szocialista humanizmus magasabbrendű aktusaként. Nem arról van szó tehát, hogy a kegyelmi rendelet megjelenéséig túlzott szigort kifejező büntető politikánk lett volna, s ennek megváltoztatására kerül sor, hanem arról, hogy a szilárd alapokon nyugvó, mélyen humanista rendszer, amely a néptömegek odaadó támogatását élvezi, képes ilyen megbocsátásra. A kegyelmi rendelet nem tesz különbséget a politikai és köztörvényi bűnelkövetők között. Különbséget tesz azonban azok között a bűnelkövetők között, akik egyszer, vagy több ízben követtek el bűncselekményt. Akik korábbi magatartásukkal több ízben, szocialista törvényeinket megsértve bűncselekményeket követtek el, visszaesők, nem részesülhetnek általában kegyelemben. Azok az emberek azonban, akik csak egy ízben követtek el bűncselekményt, mégha cselekményük súlyos társadalmi veszélyességű volt is, mentesülhetnek a büntetés letöltése alól. Különösképpen tükröződik a magasabb rendű szocialista humanizmus a rendelet 4. §. (2) bekezdésében, amely szerint a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamára tekintet nélkül a köztörvényi bűntett miatt elítélt fiatalkorúak, a teherben lévő nők, az olyan anyák, akiknek 10 éven aluli gyermekük van, az 50 évet betöltött nők, a 60 évet betöltött férfiak, az életet veszélyeztető és gyógyíthatatlan betegségben szenvedők büntetését el kell engedni. A kegyelmi rendelet a társadalom védelmének érdekeire figyelemmel akként is rendelkezik, hogy azok, akik gyilkosságot, szándékos emberölést rablást, gyújtogatást, vagy robbantást követtek el és emiatt őket elítélték, kegyelemben nem részesülhetnek. Hasonlóan nem részesülhetnek kegyelemben azok az elítéltek sem, akik 5 éven belül már egy ízben szabadságvesztés büntetésre voltak ítélve. A kegyelmi rendelet hatálya a szabálysértés miatt kiszabott és be nem fizetett pénzbírságokra is kiterjed, és bizonyos körben a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól való mentesülést is eredményezi. Zala megyében évről évre csökken a bűnelkövetők számla. Egyre kevesebb állampolgár követ el olyan cselekményt, amelyek miatt büntető felelősségrevonás alá kerül. A közkegyelem gyakorlásáról szóló rendelet megjelenésével a mi megyénkben is sok ember kap „tiszta lapot”. A „tiszta lap” jelen esetben azt jelenti, hogy mentesül büntetésének , illetve a büntetés egy részének letöltése és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A kérdésnek azonban ez csak az egyik oldala. Képletesen szólva ez csak olyan, mint amikor a gyermek saját lábán meg tud már állni, ahhoz azonban, hogy menni is tudjon — anélkül, hogy újra elesne — több kell Elsősorban a „tiszta lapot” kapott emberek becsületes szándéka és a szándékuknak megfelelő magatartása kell ahhoz, hogy élni tudjanak a kapott lehetőséggel, a rendszer megbocsátó készségével. Ugyanakkor az egész társadalom jó szándéka is kell, hogy a kegyelmi rendelet példamutató szellemeiben megbocsájtva, a közéjük visszakerült embereket segítsék, támogassák és — ha szükséges — óvják is őket a törvényeinkkel történő újabb öszszeütközéstől. Társadalmi összefogással, egymás iránti mélységes felelősségérzettel biztosítani kell, hogy e nagyjelentőségű lépés tovább segítse a népi—nemzeti egység kialakulását, az egész társadalom és az egyének boldogulását is. Dr. Hazai Tibor megyei főügyész Ifjúsági vezetőket tüntettek ki április 4. alkalmából Ünnepséget tartottak április elsején a KISZ Zala megyei bizottságának székházában. A megye legjobban dolgozó ifjúsági vezetőinek kitüntetéseket adott át Szabó János elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára. Károlyi Ernő, a KISZ megyebizottságának munkatársa és Benkő Ilona, a zalaszentiváni KISZ alapszervezet titkára KISZ-érdemérmet kapott. Baracskay Lajost, Békési Lászlót, Csorba Józsefet, Fehér Istvánt és Köcse Oszkárt aranykoszorús KISZ-jelvénnyel tüntették ki. Az ünnepség után a kitüntetettek és a KISZ megyei vezetői baráti beszélgetést folytattak. átszervezés az építőanyagiparbaemtől mint 200 üzemül megalakul a Tégla- és Cserépipari Tröszt Több iparág vállalatainak összevonása és az irányítás központosítása után most már megkezdődött az építőanyagipar átszervezése is. Április 1-én megalakult a Tégla- és Cserépipari Tröszt, amely egységes vezetésben fogja össze 23 ÉM. Téglagyár 111 üzemének és 19 tanácsi vállalat 96 üzemegységének munkáját. A vállalatok számát csökkentették és a területi elvnek megfelelően 42 helyett 12 vállalatot alakítottak. Némelyik több mint 20 üzemegységet, sőt a Somogy— Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat 33 üzemet irányít. Összevonások segítségével lehetővé vált, hogy a törökbálinti téglagyárat kísérleti üzemmé alakítsák, s így új gyártmányok és termelési eljárások kidolgozásával az eddiginél hatásosabban korszerűsítsék a tégla- és cserépipart. Április 1-én megalakult az építőanyagipar másik új központi szerve, a Kő- és Kavicsipari Tröszt. A gazdasági bizottság határozatára az Építésügyi Minisztérium 37 kőbányájához csatolták a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium öszszes kőbányáját, valamint a Nehézipari Minisztériumnak azokat az üzemeit, amelyek a követ építkezéseknek szállították. . 2660 vagon áru, 39 millió forint forgalom Megtartotta évi rendes közgyűlését a MEK Tegnap délelőtt kilenc órai kezdettel tartotta évi rendes közgyűlését a Szövetkezetek Zala megyei Értékesítő Központja a Szakszervezetek Művelődési Házában. A tagszövetkezetek képviselői és a meghívott vendégek előtt Tóth Béla elvtárs, a MÉK igazgatója ismertette az igazgatóság beszámolójában az 1962-es munka eredményeit, s vázolta ennek az esztendőnek feladatait. A tervek teljesítéséről szólva elmondotta, hogy összes felvásárlási előirányzatukat 140,2 százalékra teljesítették, majd ezen belül cikkenként ismertette az elért eredményeket. Gyümölcsből például a tervezett 920 vagonnal szemben 1613 vagonnal vásároltak fel, burgonyából pedig 121 százalékra teljesítették a tervet, a zöldségfelvásárlásból viszont mintegy 60 vagonos lemaradás mutatkozik a tervezettel szemben. Az igazgatóság beszámolója több termelőszövetkezetet kiemelt, amelyek különösen sok árut adtak át értékesítésre, így például a zalaszentmihályi közös gazdaság 63 súlyvagon burgonyát értékesített a MÉK-nél, két vagonnal többet, mint a lenti járás termelőszövetkezetei együttvéve. A gyümölcsfelvásárlásban időnként komoly zökkenőket okozott a szállítóeszköz- és a göngyöleghiány. Előfordult, hogy a MÁV az igényelt vagonmennyiségnek csak a felét tudta biztosítani, de időnként a göngyöleghiány is akadályozta a földművesszövetkezetek felvásárlási tevékenységét. Mint a beszámoló rámutatott, a szállítóeszköz és gyöngyöleghiányt részben az okozta, hogy a ténylegesnél kisebb termésre számítottak, s *. ^ a felvásárlásra került 1613 súlyvagonnyi gyümölcsből több mint másfélezer vagonnal a megyén kívülre szállítottak. A zöldségfelvásárlásban való lemaradás oka részben a kedvezőtlen időjárás volt. Azonban, mint a beszámoló hangsúlyozta, azokban a termelőszövetkezetekben, ahol megfelelő súllyal kezelték a kertészeteket, a tervezettnél nagyobb bevételekre tettek szert, mint a nagykanizsai Sáska-Petőfi, a nemesapáti Aranyskalász és még több más közös gazdaság. A söjtöri termelőszövetkezet például egy hold átlagában 20 ezer forint bevételre tett szert tejeskáposztából, a letenyei közös gazdaság 30 ezer forintra zöldpaprikából. Az egyéb cikkek felvásárlásában elért eredmények ismertetése után az értékesítési tevékenységgel foglalkozott a beszámoló. Az összesen felvásárolt 2660 vagon áruból a megyén belül értékesítettek 335 vagon burgonyát, 276 vagon zöldséget és 63 vagon gyümölcsöt. Budapest ellátását 993 súlyvagon áruval segítették, exportra pedig a tervezett 171 vagonnal szemben 220 vagonnal küldtek. öszesen a tervezett 70 milliós forgalommal szemben 89 milliós forgalmat bonyolítottak le. Szép eredmények mutatkoznak a költségek megtakarításában is. Egy mázsa áru felvásárlási és értékesítési költségeiben átlagosan 1,50 forintot takarítottak meg, így az egész költségmegtakarítás 420 ezer forintot tesz ki. Ezeknek az eredményeknek köszönhetően — bár a központ működése 2,13 ezer forint veszteségre volt tervezve — 1 422 000 forint nyereséget értek el. Az 1963. évi tervekkel kapcsolatban elmondotta Tóth elvtárs, hogy közel háromezer vagon árut kell felvásárolniuk és 28 millió tojást. Ezt elsősorban a termelési és értékesítési szerződések kiterjesztésével, valamint a termelőszövetkezeteikkel való még szorosabb kapcsolat kiépítésével kívánják elérni. Az igazgatóság beszámolója után Halász Imre, a MÉK felügyelő bizottságának elnöke terjesztette elő jelentését, majd a tiszta felesleg felhasználásáról döntöttek. A beszámolókat követő vitában számos hozzászólás hangzott el, végezetül pedig a közgyűlés jóváhagyta a MÉK 1963. évi programját. Földrajz órán Kicsi, de igen jól felszerelt az izsapusztai iskola. Sok korszerű szemléltető eszközzel rendelkeznek. Kékesi Lajos tanító az új földgömbön éppen Afrikáról magyaráz a VII. —VIII. osztályos fiúk földrajzóráján. (Kincses I. felv.) Eső után (Kincses István felvétele) Eredményesen vizsgáznak az ezüstkalászos tanfolyamok hallgatói a kanizsai járásban Tizenöt községben rendeztek ezüstkalászos gazdatanfolyamot a tél folyamán a termelőszövetkezeti tagok részére a nagykanizsai járásban. A tanfolyamoknak közel háromszáz résztvevője volt. A járás területén rendezett ezüstkalászos gazdatanfolyamok vizsgái befejezéshez közelednek. A második évfolyam, — amelynek anyagát 116-an sajátították el a járás területén — hallgatói Pátró és Belezna kivételével már túl vannak a vizsgán. Az első évfolyamon 182-en tanultak. Ötven kisgyermek kérése A zalaegerszegi kettes számú bölcsődébe járunk, a Jókai utcába. Ötvennen vagyunk és szüleink minden reggel nyugodt lélekkel hagynak bennünket a bölcsődében, mert tudják, hogy amíg dolgoznak, gondos felügyelet mellett játszadoztunk. Most, hogy végre megjött a jó idő, szeretnénk kimenni az udvarra, de jaj, nem lehet. A kőműves bácsik lebontották a kerítésünket, s a bölcsőde amúgy is szűk udvara tele van téglával, pallóval, egyéb építőanyagokkal. A minap az udvar szabad sarkában napoztunk, amikor egy nagy kocsi követ borítottak le mellettünk. Nem esett ránk egy sem, de tele lettünk kőporral. Jön a nyár is és nekünk nincs udvarunk, pedig a kerítés és a kapu helyreállításával újra lenne. Ezért kérjük az Építőipari Vállalat igazgató és főmérnök bácsiját, hogy válasszák el az udvarunkat a gépipari technikum építkezésétől. Munkájukat előre is köszöni ötven bölcsődés kisgyerek Versenybizottságok alakultak a baromfitenyésztési verseny segítésére Megyeszerte mind több termelőszövetkezetben dolgoz asszony kapcsolódik be az Országos Nőtanács, a SZÖVOSZ és a Földművelésügyi Minisztérium közös felhívása alapja kibontakozó baromfitenyésztés és tojástermelési mozgalomba. A zalaszentgróti, a letényi és a zalaegerszegi járásban a illetékes szervek — nőtanácsos FJK-k és a tanácsok mezőgazdasági osztályai — együttműködésével versenybizottságok alakultak, az adott területen folyó verseny szempontjainál kidolgozására, segítésére, mail értékelésére.