Zalai Hírlap, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-02 / 152. szám

mn. 'r JB3MC VBT -BFK- ^RL^k AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 152. szám­­­ÁRA: 50 FILLÉR 1963. július 2., kedd. Világ proletárjai, egyesüljetek! W' 'Wk V Haznuk vendége U Thant, ~ LA1 r____, az ENSZ fő­titkára A Szovjetunió Hőse címmel, Lenin-renddel és Aranycsillag érdemrenddel tüntették ki Walter Ulbricht elvtársat Kádár János elvtárs hazautazott Berlinből Berlin. (MTI). Az MTI ber­lini tudósítói jelentik. A szocialista országok Ber­linben összegyűlt vezetői va­sárnap a késő délelőtti órákban hajókirándulásra indultak a Spree­n és a Berlin környéki tavakon, majd N. Sz. Hruscsov adott ebédet tiszteletükre. A közös eszmecserére ez a két esemény adott lehetőséget. A hajózás és az ebéd annyira el­húzódott, hogy Kádár János­nak — a berlini magyar koló­nia nagy sajnálatára — le kel­lett mondania a magyar nagy­követségen tervezett látogatá­sát. Vasárnap este nyolc órakor a Dynamo sportcsarnokban kezdődött az ünnepi fogadás Walter Ulbricht 70. születés­napja tiszteletére. A megjelen­tek nagy tapsa közepette pont­ban nyolc órakor vonultak be a terembe a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottsá­gának és az NDK kormányá­nak tagjai és a Berlinbe érke­zett vendégek. Elsőnek Friedrich Ebert, az ’NSZEP Politikai Bizottságának tagja, Nagy-Berlin főpolgár­mestere üdvözölte Walter Ulb­­richtot, majd N. Sz. Hruscsov mondott üdvözlő beszédet. Hruscsov papírról olvasta ugyan beszédének legnagyobb részét, de szokásához híven, most is eltért az előre elkészí­tett szövegtől. A teremben je­lenlevő nyugati, különösen pe­dig nyugatnémet újságírókhoz fordult, és széles mozdulatok­kal kísérte nagy szónoki len­dülettel elmondott szavait. Azt ajánlotta a nyugatiak figyel­mébe, hogy akár tetszik ez egyeseknek, akár nem, Német­ország jövőjét az NDK-ban ko­vácsolják, s nem kétséges, hogy előbb-utóbb­ megvalósul az egységes szocialista Németor­szág. Hruscsov méltatta Walter Ulbricht ötvenéves aktív rész­vételét a német munkásosztály forradalmi harcában, majd ki­jelentette: A szovjet emberek jól tud­ják, milyen kiváló érdemeket szerzett Ulbricht elvtárs az eu­rópai béke fenntartásáért és megszilárdításáért folyó küz­delemben. Nagyra becsülik azo­kat az erőfeszítéseket, ame­lyeknek célja a nyugatnémet­országi fejlődés veszedelmes militarista-revansista irányvo­nalának megszüntetése. Nagyra becsülik a német békerende­­zésre és a két német állam vi­szonyának rendezésére tett konstruktív javaslatait. A Német Szocialista Egység­párt Walter Ulbricht vezette Központi Bizottsága méltó mó­don járul hozzá a szocialista vi­lágrendszer sokoldalú erősíté­séhez, tevékeny harcot vív a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének a marxizmus-leninizmus alap­ján történő erősítéséért, követ­kezetesen síkraszáll az összes népek barátságáért és együtt­működéséért, a proletár-inter­nacionalizmus szellemében. Nyikita Hruscsov ezután fel­olvasta azt az üdvözlő üzenetet, amelyet az SZKP Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának Elnöksége in­tézett Walter Ulbrichthoz 70. születésnapja alkalmából, majd így folytatta beszédét: Elvtársak! Örömmel jelent­hetem, hogy a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának Elnöksége azoknak a kimagasló érdemek­nek elismeréséül, amelyeket Walter Ulbricht elvtárs a hit­leri fasizmus elleni harcban, a szovjet nép nagy honvédő há­borújában való közvetlen rész­vételével szerzett, valamint a békét, s a szovjet és a német nép megbonthatatlan testvéri barátságát szolgáló tevékenysé­géért, Walter Ulbricht elvtár­sat a Szovjetunió Hőse címmel, a Lenin-renddel és az Arany­csillag Érdemrenddel tün­teti ki. Hruscsov végül felolvasta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének a kitüntetésről szóló rendeletét, majd átnyúj­totta Walter Ulbrichtnak a ki­tüntetéseket. Utána sorban üdvözölték az ünnepeltet a külföldi vendégek és az NSZEP-nek, a nemzeti front pártjainak, továbbá az NDK államtanácsának és kor­mányának szónokai. Kádár Já­nos beszédére kevéssel 22 óra előtt került sor. cionalista, Walter Ulbricht elv­társ. A beszéd végén Kádár János és Walter Ulbricht melegen kezet ráztak és megölelték egy­mást. Kádár János és a magyar küldöttség tagjai fél 11-kor a berlini Ostbatahofra hajtat­tak. Búcsúztatásukra német részről megjelent Bruno Leuschner, a Német Szocialis­ta Egységpárt Politikai Bizott­ságának tagja, az NDK mi­niszterelnökhelyettese, továbbá az NDK politikai és társadal­mi életének számos vezetője. A magyar és a német him­nusz eljátszása után Kádár Já­nos meghallgatta a díszszázad parancsnokának jelentését, majd ellépett a díszszázad előtt. Utána elbúcsúzott a diplomá­ciai testület tagjaitól, majd a berlini magyar kolóniától. A késő esti órák ellenére az Ost­­bahnhof előtti téren sok száz ember összegyűlt, hogy elbú­csúzzék Kádár Jánostól. Az Ostfbanhof főbejáratával szem­ben egy magyar turistacsoport ..Éljen Kádár elvtárs!” — kiál­tással fogadta őt. Ezután a ma­gyar vendégek és kísérői fel­­mentek a pályaudvar peronjá­ra. A küldöttség vezetője és tagjai még egyszer kezet szorí­­tottak a búcsúztatásukra meg­jelentekkel, majd elfoglalták helyüket a különvonatban. A vonat pontosan 11 órakor indult ki az Ostbahnshofról. Berlin. (MTI) Hétfőn repülő­gépen hazautazott Berlinből Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, aki részt Ezután Todor Zsivkov a leg­­magasabb bolgár állami ki­tüntetést, a Georgi Dimitrov­­rendet nyújtotta át Walter Ulbrichtnak, vett a Walter Ulbricht 70. szü­letésnapja alkalmából rende­zett ünnepségeken. A délelőtt folyamán külön repülőgépen visszautazott Prá­gába Antonin Novotny, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizott­­ságának első titkára. Hétfőn hazaérkezett a Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának, a Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány elnökének vezetésével Berlinben járt magyar küldött­ség, amely részt vett Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt első titkára, a Né­met Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének 70. születésnapja alkalmából ren­dezett ünnepségen. A magyar küldöttség elé a határra utazott Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Budapesten a Nyu­gati­ pályaudvaron a küldöttsé­­g sőt Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós, a Politikai Bi­zottság póttagja, a Tervhivatal elnöke. Veres József, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, munkaügyi miniszter és Hollai Imre, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője fogadta. Hazautazott Berlinből Kádár, Gomulka és Novotny elvtárs . Thant 1909. január 22-én született a burmai Pantanan városában. Iskoláit szülőváro­sában és Rangunban végezte. Tanulmányainak befejezése után középiskolai igazgató lett. Tanárkorban U Thant újság­írással is foglalkozott, később számos könyvet írt. 1947-ben U Thantot a bur­mai sajtóiroda igazgatójává ne­vezték ki. 1948-ban a rádió igazgatója, egy évvel később pedig a tájékoztatásügyi mi­nisztérium államtitkára lett. 1953-ban tervezésügyi minisz­teriként a miniszterelnök hiva­talába költözött, majd 1955- ben az országos gazdasági és szociális tanács végrehajtó tit­kárává nevezték ki. U Thant a burmai minisz­terelnökök tanácsadójaként szá­mos nemzetközi konferen­­ták. (MTI) d­án vett részt: az ázsiai mi­niszterelnökök (colomboi) kon­ferenciáin több ízben, 1955-ben a handling­ áziai—afrikai érte­kezleten, 1961-ben pedig az el nem kötelezett országok belg­rádi értekezletén. Már 1952-ben tagja volt a burmai ENSZ-f­üldöttségnek, majd 1957-től kezdve, egészen főtitkárrá való megválasztásáig ,a burmai ENSZ-delegáció veze­tőjeként és Burma állandó ENSZ képviselőjeként szere­pelt. Főtitkári kinevezése előtt is többféle ENSZ-tisztséget vi­selt. Hammarskjöld halála után, 1961. novemberében az ENSZ ügyvezető főtitkárává, 1962. novemberében pedig a világ­­szervezet főtitkárává választot­­ t Thant, az ENSZ főtitkára, hétfőn délután 14 óra 10 perckor megérkezett Budapestre. A Ferihegyi repülőtéren Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ilku Pál művelődésügyi miniszter, Péter János külügyminiszter fo­gadta. Jelen volt a budapesti diplomáciai testület számos ve­zetője és tagja. Az ENSZ főtitkárát Kállai Gyula miniszter­elnökhelyettes köszöntötte, majd a főtitkár köszönetet mon­dott a szívélyes fogadtatásért. Kádár János elvtárs üdvözlő beszéde Kedves elvtársak, elvtársnők! Tisztelt barátaim! Mindenekelőtt átadom önök­nek, a Német Demokratikus Köztársaság minden dolgozó­jának a szocializmust építő ma­gyar nép testvéri üdvözletét és legjobb kívánságait A szocializmus és a béke hí­vei országhatárainkon túl is is­merik közös és igazságos ügyünk kimagasló harcosait azokat, akiket sorsuk felelős helyre­állított, akik híven szol­gálják népük érdekeit. Ezért ismerik és tisztelik világszerte a német munkásosztály, a né­met nép hű fiát, a nemzetközi kommunista mozgalom kima­gasló vezető személyiségét Walter Ulbricht elvtársat. Nagy örömömre szolgál, hogy ma itt lehetek Önök között, őszinte szívvel, igaz megbecsü­léssel és szeretettel köszöntöm 70. születésnapja alkalmából Walter Ulbricht elvtársat a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és a ma­gam nevében. Szívből gratulá­lok önnek, kedves Ulbricht elvtárs a magas kitüntetéshez. Erőt, jó egészséget kívánunk, s azt, hogy még sok-sok éven át munkálkodjék mai kimagasló erhelyén, a német nép, a nem­zetközi munkásosztály javára. Megelégedetten tekinthet visz­­sza Ulbricht elvtárs hosszú és küzdelmes életútjára, mert a harc nem volt hiábavaló: itt, Eu­rópa szívében, a német földön, a fasizmus egykori fellegvárá­ban létrejött, azóta is szilárdan áll a helyén és napról-napra jobban erősödik a Német De­mokratikus Köztársaság, a szo­cializmus és a béke hatalmas támasza. A Német Demokratikus Köz­társasággal szolidáris az em­beriség nagyobbik és jobbik fele. Önökkel van a hatalmas Szovjetunió, a kommunizmust építő nagy szovjet nép, a szo­cialista országok népei, a nem­zetközi munkásosztály minden forradalmi ereje és a gyarmati sorsot lerázó népek. Önökkel van a föld minden országának valamennyi tisztánlátó, béke­szerető embere. Önökkel van, s minden alapvető céljukkal szo­lidáris a Magyar Népköztársa­ság békeszerető, szocializmust építő népe is. Kérem, fogadják még egyszer a magyar kommunisták, a ma­gyar munkások, az egész ma­gyar nép legjobb­­kívánságait; újabb sikereket kívánunk a szo­cializmus építésében az­­ egész német nép javára végzett nagy­szerű munkájukban. Járjon az Önök harci sikereinek élén to­vábbra is és sokáig, a mi közeli és kedves barátunk, az igaz német hazafi, az első interna- Befejeződött a megye villamosítása Villanyfény Lickóvadamoson SZOMBATON, június 29-én este Lickóvadamoson is kigyul­ladt a villany. Ezzel befejező­dött Zala megye villamosítása. Ez alkalommal a falu egész lakosságának részvételével ün­nepséget rendeztek a község­ben, amelyen részt vett Török Lajos elvtárs, a megyei tanács elnöke és Gaál Antal, a megyei tanács titkára is. A villanyava­tó ünnepségen Gaál Antal elv­társ mondott beszédet. Mint mondotta, Zala megyében a közvilágítási hálózat meghalad­ja az ezer kilométert, s több mint hatvanezer család élvezi megyénkben a villanyfényt, s vele együtt a kultúra áldásait. A sötétséget, tudatlanságot jel­képező petróleum mécseket ezen a napon a megye utolsó községében is felváltotta a vil­lan­yfény. Az ünnepség keretében át­nyújtották a Nehézipari Mi­nisztérium­­ ju­talmát, illetve kiváló dolgozó kitüntetést és a vele járó két­heti fizetésnek megfelelő ösz­­szeget az Áram­­szolgáltató Vál­lalat kilenc dol­gozójának, azoknak, akik tíz évnél hosz­­szabb idő óta szolgálták a fa­lu­villamosítás nagy ügyét. KÁMÁN SÁNDORNÉ is túl van már a hatvanon. Végig­hallgatta az ünnepi beszédet, megnézte a műsor egy részét, amelyben a gellénházi színját­szók, a zalaegerszegi járási tánccsoport szórakoztatta a kö­zönséget, de a műsor végét nem volt türelme kivárni. Felállt a székéről és elindult az iskola­­épület felé. Az irodában kötött ki, ahol néhány perce még a tánccsoport ■tagjainak a ruháit vasalták. Villanyvasalóval. Kezébe vette a vasalót, alaposan megnézte minden oldalról, azután ráhe­lyezte a fehér kötényre és va­salt. Villany­vasalóval először életében. Azután szemügyre vette a munkáját: elég szépen dolgozik-e ez a fajta vasaló. — Parázzsal dolgoztam én (Folytatás a 2. oldalon.) Utolsót lobban a petróleumlámpa Tóth Zsuzsa kezében. A lámpa valamelyik eldugott sa­rokba kerül — emlékül, hogy milyen gyenge fény mellett vakoskodtak évtizedekig a fic­­kóvadamosiak. * A HETVEN­­HÁROM ÉVES Simon Mihály bácsival az ut­cán találkoz­tunk. Itt született ebben a falu­ban, de az út, amelyet hetven­­három év alatt megtett, mesz­­szire vitte in­nét, hogy öreg­ségére ismét visszatérjen. Volt cseléd Bar­­lahidán, s itt — ahogy ő mond­ja — Lickóban is. Megjárta To­­rontál megyét, Fejér megyében pedig gróf Batthyány bir­tokán szolgált. — Nagy ün­nep ez — mond­ja bajuszát iga­zítva —. Mi ti­zenkilencben is ezért harcol­tunk. És ha ak­kor nem verik le a forradal­mat, ezt az ün­nepséget már rég megtartot­tuk volna. Íme a fény: Hordós Júlia a csillár fényében fürdeti arcát Szelestei Lászlóéknál.

Next