Zalai Hírlap, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-01 / 229. szám
"Világ proletárjai, egyesüljetek! Zsit.l AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 229. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1963. október 1., kedd Megfusyik aMúzeumiTét Vasárnap délelőtt 11 órakor több mint száz érdeklődő jelenlétében nyitotta meg az ez évi Múzeumi Hónap s egyben Az élővilág fejlődéstörténete című kiállítást Kiss Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese a Göcseji Múzeum nagytermében. A megnyitón megjelentek a város és a megye művelődési irányító szerveinek és a megye kulturális életének képviselői is, akik előtt dr. Szentmihályi Ismire, a múzeum igazgatójának üdvözlő szavai után Kiss Gyula többek között a következőketmondotta: — Három múzeumunkban a régebbről is híres göcseji népművészet emlékei mellett már ott találhatók azok a történelmi emlékek is, amelyek a zalai földről kerültek elő az utóbbi években megindult ásatások során. Ezék is azt bizonyítják, hogy e földön évezredek óta él és munkálkodik az ember é s ezt a sok évszázados fejlődést és munkát ábrázolja, mutatja be a most nyíló kiállítás is. A megnyitó után Zöldág Imre tanár ismertette a vándorkiállítás anyagát, mely tizenhét tablón követi nyomon az élővilág kialakulását, fejlődését, egészen az ember megjelenéséig, s a Homo sapiens kifejlődéséig. Az ismertetés után a megjelentek megtekintették a kiállítást. A múzeumi hónap következő eseménye dr. Kovrig Ilona, a Történeti Múzeum osztályvezetőjének „Magyarország a népvándorlás korában" című, vetített képekkel kísért előadása lesz, melyre szerdán, október 2-án este fél 7 órakor kerül sor a Szakszervezetek Művelődési Háza 147. számú termében. Új játszóteret avattak Zalaegerszegen A termet katonazene hangja tölti be. Az Ms kézilabda pályán tornászok színes zászlói lengenek. A bemutató után, az eddig figyelmes, illedelmes közönség indián üvöltéssel birtokba veszi a különböző játékokat. A legnagyobb sikere a forgónak van, de a hinta sem panaszkodhat. Kettesével ülnek rajta a lányok. Piros ruha, pettyes kendő libben. A mérleghintát a kisebbek birtokolják, úgy ülnek rajta, mint a fecskék. Van, alka a homokibain épít várat, s van aki labdázik. A játszótér szélén felnőttek állnak. Derűs arccal, jóleső érzéssel nézik az örömmámorban úszó gyermekhadat. Azokat, akik pár héttel ezelőtt még farakások, kövek, földtúrások között kóboroltak. Az itt álló felnőttek építették társadalmi munkával, Zalalégerszegen, a fiókkönyvtár mellett lévő játszóteret. Katonák, traktorosok, vasmunkások és asztalosok. Július első napjaiban kezdődött meg a munka,, a társadalmi hozzájárulás szervezése. A Lenin út 13, 15, 17-es számú házak lakóbizottsági elnökei, közülük is Tóth István dicséretes munkát végeztek. A játszótér terveit, a mérést Győrke Dénes, a Pécsi Geodézia és Térképészeti Vállalat zalaegerszegi kirendeltségének vezetője, a körzet tanácstagja készítette késő éjszakába nyúló órákon. A játszótér építése során 1500 —2000 köbméter földet mozgattak meg. A társadalmi munka oroszlánrészét a helyőrség Kilián György KISZ szervezetének tagjai és az AKÖV dolgozói végezték el. Kóbor János főtiszt egy heti szabadságát áldozta a társadalmi munkás katonáik tevékenységének irányítására. Nem egyszer hajnali négykor talpon volt már katonáival együtt. Babuskó János, az AKÖV pártszervezetének titkára, az üzem dolgozóival együtt szintén kivette részét a munkából. A városgazdagabb lett egy játszótérrel. Köszönjük minden építőnek. A játszótér parkosítását a városi tanács kertészetének dolgozói végezték el, s már zöldell a fiatal fű a sétányok mellett. Képünk még az építés idején készült: Kolompár Dezső, Horváth Jolán és Dávid Károlyné, munka közben. (Horváth Jenő felvétele) A fakó kukoricatáblák között szedik a burgonyát, esténként hangos a hegyhát a szüreti előkészületektől. Olyan itt, Csörnyeföldén is a határ, mint másutt. A föld barna hátát fordítja a felhők felé, a szövetkezet tagsága az őszi tennivalókon munkálkodik. Elvetettek 10 hold repcét, ugyanannyi bíbort, 25 hold rozsot, 10 hold takarmánykeverékeit, most a 140 hold búza van soron. A Keresztül dűlőben le és fel „sétálgat” egy Szuper Zetot. Reggel óta húzza egymás mellé a barna csíkokat, most már alkonyatba hajlik az idő. Az úton idősebb férfi halad a tábla felé. Trenka József, a tsz traktorosa. Amint hallótávolságra megközelíti a gépet, sapkájához böki mutatóujját, és megálljt kiált. — Eredj haza! Neked elég volt mára! — mondja —, de szava inkább kérés, mint parancs. — A két Trenka! — mondaná a falubeli, s valóban a Zetorról leszálló traktoros nem más, mint Trenka Lajos, a szövetkezet másik traktorosa. Két testvér. Nyolc esztendő választja el őket korban egymástól, meg az, hogy mind a kettő más-más úton jutott el a traktorosságig, a földig. Az idősebb korán kiszakadt a családi kötelékből. A pusztavörcsöki uradalomban, tanulta ki a gépészkovács szak-mát, majd egy esztendei segéd- * kedés után Somogy megyébe szegődött, ahol később önálló* sította magát, „összekovácsolt” magáinak egy cséplőgarnitúrát, és bércséplésből élt. Később traktorra is tellett, sőt házat épített. A felszabadulás után Lovásziba került, az olajiparba, s csakhamar fúrómesterségig küzdötte fel magát. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásának kezdetén már Nagylengyelben dolgozott, amikor a föld hívó szavát megérezte. Két esztendeig barátkozott a gondolattal, aztán átkérte magát a Csesztregi Gépállomásra, ahol újra traktorra ülhetett. — Ebben az időben kaptuk az első traktorunkat, a Szuper Zetort — mondja Horváth Lajos, a tsz elnöke —, Józsi a mi emberünk! — mondták a falubeliek —. Miért ne jöhetne haza? Van már traktorunk, falubelinek kell adni! A többi már gyorsan ment. Trenka József nemcsak a traktorosságot vállalta, hanem a kovácsságot is. Most, ha a gépnek nincs tennivalója, ekét, koronát javít, sínt húz a szövetkezet kocsijainak kerekeire, kapát, kaszát érez a tagoknak. Most nem ez az idő járja. Hetek óta nem gyűlt tűz a kis kohóban, nem biccel a vas. A kovácsmester magágyat igazít a jövő esztendei kenyérmagnak. öccse útja rövidebb volt Nefti járta meg a szomszédos megyéket, itthon maradt parasztnak. Amikor már a kisparcellás egyéni parasztmunka nem jövedelmezett, ő is kezébe verte a Vánderbotot. Nem ment messzire, Letenyén kötött ki. Közben odahaza is megalakították a termelőszövetkezetet s a falu keze utána nyúlt. Az idősebb Trenka után a fiatalabbikat is hazahívták. Ez év július 20-án újabb traktort vásárolt a termelőszövetkezet amelynek volánját Trenka Lajtes kezébe adták, fész van. A földeken az év utolsó terményeinek a betakarítása folyik. Az üres táblákon a jövő esztendei aratnivaló alá igazítják a magágyat. A Keresztül dűlőben két testvér váltja egymást Nappal mind a két traktor dolgozik, de kettős műszakban csak az egyik üzemel. Az idősebb pihenőre tette a gépét, s gyalog ment ki a táblára öcscséért. — Eredj haza, neked elég volt mára! — mosolyog —, s magában arra gondol, hogy Lajost várja a családja. Ki tudja, talán jobb is, így, hogy neki nincs. Egész életében a munkának élt, most meg már késő ... — No menj, Lajcsink! Jó éjszakát!... B. L. A két Trenka 1\ L - 9 -' - V '• )■ Beleznán is befejezték a vetést Több termelőszövetkezetben az eső ellenére vasárnap is dolgoztak a gépek A SZOMBATRÓL VASÁRNAPRA virradó éjjel ismét esett az eső. Napkeltére azonban eltakarodtak a felhők, s ragyogó napsütés köszöntötte a földek dolgozóit. A hahóti termelőszövetkezetben már a reggeli órákban együtt találtuk az egész traktoros gárdát. Dávid József, Ott József, Szmodics Gyula, Dávid Tibor, valamint Kovács József és Kovács István a gépeik körül szorgoskodtak a majorudvaron. Az elnök és agronómus, meg a növénytermesztési brigádvezető kimentek a határba. Megnézik, milyenek a földek, és ahol lehet dolgozni, oda kimegyünk — mondják. Szinte végszóra karikázik be kerékpárjával Kumánovics János brigádvezető. A gumicsizmájára tapadt sár árulkodik: a határból jött. — Úgy nézem — magyarázza a köré gyülekező traktorosoknak —, hogy a Kertalatti és a Villanyos dűlőbe mehetnek a gépek, de indulni lehet a Gyakori dűlőbe is, ahol tegnap este abbahagyták. Közben megérkezik Szommer Lajos, a tsz főagronómusa is. Gyors eligazítást tartanak a traktorosoknak, s egy-két perc múlva feldübörögnek a gépek, sorra húznak ki a majorudvarról. —* Öröm ezekkel a fiúkkal dolgozni — néz utánuk a főagronómus —. Nem ismernek lehetetlent. Szépen és gyorsan dolgoznak. Meg is lehet nézni a határunkat. Olyanok az elmunkált földjeink, mint a teniszpálya — dicséri őket. És hogy valóban jól dolgoznak — amihez persze hozzátartozik a szakvezetés kitűnő irányítása is — azt mutatják az adatok. Az őszi árpa vetését a tervezett 150 holdon szeptember 25- én befejezték. Búza vetési tervük 430 hold, amiből szombat estig 156 holdon került földbe a mag. Ezenkívül további 200 hold vetéshez előkészítve a talaj. — Ma legalább ötven holdon végzünk megint a búzavetéssel — mondja Szommer elvtárs —, s úgy számítjuk, hogy legkésőbb október 10-re földbe kerül az utolsó szem búzavetőmag is. Hahóton tehát jólkihasználták a vasárnapot a munkára. Dolgoztak a traktorok, vetőgépek, mert ahogyan a főagronómus mondta — Az aratásra való felkészülést ősszel kell megkezdeni. MAGYARSZENTMIKLÓSON a kultúrház előtt találunk néhány fiatalt. — Szüreti mulatság lesz ma, arra készülünk — tájékoztatnak. A termelőszövetkezet környéke annál csedesebb. — Talán a gépállomás gépe dolgozik — mondják —, de, hogy valóban dolgozik-e, arról senki nem tud semmi bizonyosat. — És a saját traktoruk? — Szíjzetel a traktoros. Talán végeztek volna Magyarszentmiklóson a vetéssel? Korántsem. A 70 hold rozsből 10 mérgetetten volt vasárnap, a 60 hold búzából pedig még egy sízem sem hullott a földbe. Vasárnap csak szüret volt Magyarszentmiklóson. Pedig a határuk tiszta homok, elbírta volna a gépet. Az 52 hold háztájiban lévő szőlőnek viszont a fele néha.* ESZTEREGNYÉN nagy mérgelődés közben találtuk Somlai Nándor főagronómust. — Az 500 holdnyi őszi kalászosból mindössze 80 hold búzánk van hátra. Ma és holnap befejeztük volna, ha nincs ez az eső. Itt valóban nem lehet dolgozni. Úgy látszik, az esőből is több jutott, mint máshol, földjeik is agyagosak. — Azért a héten befejezzük! — ígérik. Eddigi munkájuk, szorgalmuk azt mutatja, hogy nem felelőtlen ez a kijelentés. * És végül: Tegnap délelőtt táviratilag jelentették Beleznáról, hogy szeptember 30-án délelőtt tíz órára a tervezett 580 holdon befejezték az ősziek vetését. * Új lakásban Nem régen költözött a nagykanizsai Kinizsi utcai nedves, egészségtelen szobából. 2 szobás, összkomfortos lakásba a Gyarmati-család. — Zsolt és Gyuszi fiam, a férjem és természetesen én is nagyon örülünk az új lakásnak — mondja Gyarmati Gyuláné, a Bútor- és Faipari Vállalat dolgozója, az I. Bolgár Hadsereg útján létesített szövetkezeti házaik egyik lakójai, 13 600 forint előleget fizettünk ki, s a többi összeget havi 280 forintos részletben törlesztjük az OTP- nek. (Buzek Dénes felvétele) •• Ünnepségek megyeszerte a fegyveres erők napján Szeptember 28-án és 29-én Zalaegerszegen és megyeszerte ünnepi gyűléseken, s egyéb rendezvényeiken emlékeztek meg a fegyveres erők napjáról. A zalaegerszegi ünnepségről már beszámoltunk. Az alábbiakban atovábbi ünnepségekről adunk hírt. Nagykanizsán a fegyveres erők klubja „Együtt őrködünk népünk békés alkotómunkája fölött” címmel kiállítást rendezett a klub Zetkin Klára utcai — volt BM klub — helyiségében. A kiállításit Rekvényi Tibor tiszt nyitotta meg. Az érdekes kiállítás talblokott, fényképen mutatja be a fegyveres órák helyi alakulatainak mindennapos életét. Szombaton a nagykanizsai laktanyákban is megemlékezéseiket tartottak a fegyveres erők napjáról. A szokásos központi tmfélyiség az idén elmaradt. A katonák a környék termelőszövetkezeti fiiben vállaltak mezőgazdasági munkákat. A központi ünnepség helyett családi estet tartottak a fegyveres erők klubjában. A város népe nevében Varga József, a városi pártbizottság társadalmi titkára köszöntötte az alakulat tisztjeit, tiszthelyetteseit és családtagjaikat. Az ünnepelteket a Déryné Színház művészei vidám műsorral szórakoztatták. A lenti járásban A honvédség lenti alakulatainál Busa János elvtárs, a lenti járási pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet szeptember 28-án. Szeptember 29-én délelőtt az alakulat zenekara térzenét adott Lentiben, majd a járási művelődési házban tartottak nagygyűlést. Ünnepi beszédet Devecz Sándor elvtárs, a járási tanács vb. elnökhelyettese mondott, Szentgyörgyvölgyön 28-án este Újvári Sándor elvtárs, Nevén Koroknai Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetői tartottak ünnepi beszédet. Ünnepi megemlékezést tartottak még Gutorfölde, Páka, Rédics és Resznek községekben is. . A letenyei járás öt községében rendeztek megemlékező gyűlést az ünnep alkalmával. Letenyén 28-án dr. Valentini Tibor, megyei főügyészhelyettes, Pusztamagyaródon Illés László, azSZMT vezető titkára, Bánokszentgyörgyön Csondör Vilmos, a járási pártbizottság első ttikára, Tótszentmártoniban Árnyék János, a járási tanács vb elnöke. Lovásziban Mersits Lajos, az SZMT tagja mondott ünnepi beszédet. A zalaszentgróti járásban Zalavégen Nyiki Mihály, az MHL elnöke, Zalaapátiban Húsz István, a járási tanács elnöke, Türjén Seben Mátyás, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője, Diószkálon Gondos István, a járási pártbizottság tagja mondott ünnepi beszédet. Zalaszentgróton szombaton este a járási művelődési házban tartottak nagygyűlést. Ünnepi beszédet Végh Ernő, a megyei pártbizottság munkatársa mondott. A nagykanizsai járásban kilenc községben tartottak ünnepséget. Murakeresztian Maruska János, a járási tanács vb elnöke, Kiskomáromiban dr. Horváth Imre rendőrtiszt, Galambokon Szabó Tibor, Balatonmagyaródon dr. Piros Sándor, a megyei bíróság elnökei Nagybécsém Recska László rendőrtiszt, Lahóton Söjtör János, a járási pártbizottság első titkára, Gelsén Szabó János, a KISZ megyei bizottságának titkára, Zalaszentbalázson Pető István, Felsőrajkon Tóth László, a KISZ megyei bizottságának tagjai mondtak ünnepi beszédet. A zalaegerszegi járásban Pacsán, Zalalövőn és Bakon rendeztek nagygyűlést. Pacsán Tóth Lajos, a járási pártbizottság első titkára, Zalalüvőn Kiss Gyula, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Bakon Baranyai Sándor, a megyei tanács vb. művelődésügyi osztályának vezetője volt az ünnepi szónok.