Zalai Hírlap, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-01 / 229. szám

"Világ proletárjai, egyesüljetek! Zsit.l­ AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 229. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1963. október 1., kedd Megfusyik­ a­­Múzeu­m­i­­T­ét Vasárnap délelőtt 11 órakor több mint száz érdeklődő je­lenlétében nyitotta meg az ez évi Múzeumi Hónap s egyben Az élővilág fejlődéstörténete című kiállítást Kiss Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyet­tese a Göcseji Múzeum nagy­termében. A megnyitón megjelentek a város és a megye művelődési irányító szerveinek és a megye kulturális életének képviselői is, akik előtt dr. Szentmihályi Ismire, a múzeum igazgatójá­nak üdvözlő szavai után Kiss Gyula többek között a követ­­kezőket­­mondotta: — Három­ múzeumunkban a régebbről is híres göcseji népművészet em­lékei mellett már ott találha­tók azok a történelmi emlé­kek is, amelyek a zalai földről kerültek elő az utóbbi évek­ben megindult ásatások során. Ezék is azt bizonyítják, hogy e földön évezredek óta él és munkálkodik az ember é s ezt a sok évszázados fejlődést és munkát ábrázolja, mutatja be a most nyíló kiállítás is. A megnyitó után Zöldág Imre tanár ismertette a ván­dorkiállítás anyagát, mely ti­zenhét tablón követi nyomon az élővilág kialakulását, fejlő­dését, egészen az ember meg­jelenéséig, s a Homo sapiens kifejlődéséig. Az ismertetés után a meg­jelentek megtekintették a ki­állítást. A múzeumi hónap követke­ző eseménye dr. Kovrig Ilona, a Történeti Múzeum osztály­­vezetőjének „Magyarország a népvándorlás korában" című, vetített képekkel kísért elő­­­adása lesz, melyre szerdán, ok­­­­tóber 2-án este fél 7 órakor­­ kerül sor a Szakszervezetek­­ Művelődési Háza 147. számú termében. Új játszóteret avattak Zalaegerszegen A termet katonazene hangja tölti be. A­z Ms kézilabda pályán tornászok színes zászlói lenge­nek. A bemutató után, az eddig figyelmes, illedelmes közönség indián üvöltéssel birtokba ve­szi a különböző játékokat. A legnagyobb sikere a forgón­ak van, de a hinta sem panasz­kodhat. Kettesével ülnek rajta a lá­nyok. Piros ruha, pettyes kendő libben. A mérleghintát a kisebbek birtokolják, úgy ülnek rajta, mint a fecskék. Van, alka a homokibain épít vá­rat, s van aki labdázik. A játszótér szélén felnőttek állnak. Derűs arccal, jóleső ér­­­­zéssel néz­ik az örömmámorban úszó gyermekhadat. Azokat, akik pár héttel ezelőtt még fa­rakások, kövek, földtúrások között kóboroltak. Az itt álló felnőttek építették társadalmi munkával, Zalal­égerszegen, a fiókkönyvtár mellett lévő játszóteret. Kato­nák, traktorosok, vasmunká­sok és asztalosok. Július első napjaiban kez­dődött meg a m­unka,, a társa­dalmi hozzájárulás szervezése. A Lenin út 13, 15, 17-es számú házak lakóbizottsági elnökei, közülük is Tóth István dicsé­retes munkát végeztek. A ját­szótér terveit, a mérést Győrk­e Dénes, a Pécsi Geodézia és Tér­képészeti Vállalat zalaegerszegi kirendeltségének vezetője, a körzet tanácstagja készítette késő éjszakába nyúló órákon. A játszótér építése során 1500 —2000 köbméter földet mozgat­tak meg.­­ A társadalmi munka orosz­lánrészét a helyőrség Kilián György KISZ szervezetének tagjai és az AKÖV dolgozói végezték el. Kóbor János főtiszt egy heti szabadságát áldozta a társadal­mi munkás katonáik tevékeny­ségének irányítására. Nem egy­szer hajnali négykor talpon volt már katonáival együtt. Bab­uskó János, az AKÖV pártszervezetének titkára, az üzem dolgozóival együtt szin­tén kivette részét a munkából. A város­­gazdagabb­ lett egy játszótérrel. Köszönjük minden építőnek. A játszótér parkosítását a városi tanács kertészetének dolgo­zói végezték el, s már zöldell a fiatal fű a sétányok mellett. Képünk még az építés idején készült: Kolompár Dezső, Hor­váth Jolán és Dávid Károlyné, munka közben. (Horváth Jenő felvétele) A fakó kukoricatáblák kö­zött szedik a burgonyát, esténként hangos a hegyhát a szüreti előkészületektől. Olyan itt, Csörnyeföldén is a határ, mint másutt. A föld barna há­tát fordítja a felhők felé, a szövetkezet tagsága az őszi ten­nivalókon munkálkodik. Elve­tettek 10 hold repcét, ugyan­annyi bíbort, 25 hold rozsot, 10 hold takarmánykeverékeit, most a 140 hold búza van soron. A Kereszt­ül dűlőben le és fel „sétálgat” egy Szuper Zetot. Reggel óta húzza egymás mel­lé a barna csíkokat, most már alkonyatba hajlik az idő. Az úton idősebb férfi halad a tábla felé. Trenka József, a tsz trak­torosa. Amint hallótávolságra megközelíti a gépet, sapkájá­hoz böki mutatóujját, és meg­álljt kiált. — Eredj haza! Neked elég volt mára! — mondja —, de szava inkább kérés, mint pa­rancs. — A két Trenka! — monda­ná a falubeli, s valóban a Ze­­torról leszálló traktoros nem más, mint Trenka Lajos, a szö­vetkezet másik traktorosa. Két testvér. Nyolc esztendő vá­lasztja el őket korban egymás­tól, meg­ az, hogy mind a kettő­­ más-más úton jutott el a trak­­torosságig, a földig.­­ A­z­ idősebb korán kiszakadt a családi kötelékből. A pusztavörcsöki uradalomban, tanulta ki a gépészkovács szak-­­­mát, majd egy esztendei segéd- * kedés után Somogy megyébe­­ szegődött, ahol később önálló*­ sította magát, „összekovácsolt” magáinak egy cséplőgarnitúrát, és bércséplésből élt. Később traktorra is tellett, sőt házat­ épített. A felszabadulás után Lovásziba került, az olajipar­ba, s csakhamar fúrómestersé­gig küzdötte fel magát. A szo­cialista nagyüzemi mezőgazda­ság kialakulásának kezdetén már Nagylengyelben dolgozott, amikor a föld hívó szavát meg­érezte. Két esztendeig barát­kozott a gondolattal, aztán át­kérte magát a Csesztregi Gép­állomásra, ahol újra traktorra ülhetett. — Ebben az időben kaptuk az első traktorunkat, a Szuper Zetort — mondja Horváth La­jos, a­ tsz elnöke —, Józsi a mi emberünk! — mondták a falu­beliek —. Miért ne jöhetne ha­za? Van már traktorunk, falu­belinek kell adni! A többi már gyorsan ment. Trenka József nemcsak a trak­torosságot vállalta, hanem a kovácsságot is. Most, ha a­ gép­nek nincs tennivalója, ekét, ko­ronát javít, sínt húz a szövet­kezet kocsijainak kerekeire, kapát, kaszát érez a tagoknak. Most­ nem ez az idő járja. Hetek óta nem gyűlt tűz a kis kohóban, nem biccel a vas. A kovácsmester magágyat igazít a jövő esztendei kenyérmag­­nak. öccse útja rövidebb volt Nefti járta meg a szomszédos megyéket, itthon maradt pa­rasztnak. Amikor már a kis­­parcellás egyéni parasztmunka ne­m­ jövedelmezett, ő is kezébe­­ verte a­ Vánderbotot. Nem ment messzire, Letenyén kötött ki. Közben odahaza is megalakí­tották a termelőszövetkezetet s a falu keze utána nyúlt. Az idősebb Trenka után a fiata­labbikat is hazahívták. Ez év július 20-án újabb traktort vá­sárolt a termelőszövetkezet amelynek volánját Trenka La­­jtes kezébe adták, fész van. A földeken az év utolsó terményeinek a betakarítása folyik. Az üres táblákon a jövő esztendei arat­­nivaló alá igazítják a mag­ágyat. A Kereszt­ül dűlőben két testvér váltja egymást Nappal mind a két traktor dol­gozik, de kettős műszakban csak az egyik üzemel. Az idő­sebb pihenőre tette a gépét, s gyalog ment ki a táblára öcs­­cséért. — Eredj haza, neked elég volt mára! — mosolyog —, s magában arra gondol, hogy Lajost várja a családja. Ki tud­ja, talán jobb is, így, hogy neki nincs. Egész életében a mun­kának élt, most meg már ké­ső ... — No menj, Lajcsink! Jó éjszakát!... B. L. A két Trenka 1\ L - 9 -' - V '• )■ Beleznán is befejezték a vetést Több termelőszövetkezetben az eső ellenére vasárnap is dolgoztak a gépek A SZOMBATRÓL VASÁR­NAPRA virradó éjjel ismét esett az eső. Napkeltére azon­ban eltakarodtak a felhők, s ragyogó napsütés köszöntötte a földek dolgozóit. A hahóti termelőszövetkezet­ben már a reggeli órákban együtt találtuk az egész trak­toros gárdát. Dávid József, Ott József, Szmodics Gyula, Dávid Tibor, valamint Kovács József és Kovács István a gépeik kö­rül szorgoskodtak a majorud­­varon.­­ Az elnök és agronómus, meg a növénytermesztési bri­gádvezető kimentek a határba. Megnézik, milyenek a földek, és ahol lehet dolgozni, oda ki­megyünk — mondják. Szinte végszóra karikázik be kerékpárjával Kumánovics Já­nos brigádvezető. A gumicsiz­májára tapadt sár árulkodik: a határból jött. — Úgy nézem — magyarázza a köré gyülekező traktorosok­nak —, hogy a Kertalatti és a Villanyos dűlőbe mehetnek a gépek­, de indulni lehet a Gya­kori dűlőbe is, ahol tegnap este abbahagyták. Közben megérkezik Szommer Lajos, a tsz főagronómusa is. Gyors eligazítást tartanak a traktorosoknak, s egy-két perc múlva feldübörögnek a gépek, sorra húznak ki a majorudvar­ról. —* Öröm ezekkel a fiúkkal dolgozni — néz utánuk a fő­­agronómus —. Nem ismernek lehetetlent. Szépen és gyorsan dolgoznak. Meg is lehet nézni a határunkat. Olyanok az el­munkált földjeink, mint a te­niszpálya — dicséri őket. És hogy valóban jól dolgoz­nak — amihez persze hozzátar­tozik a szakvezetés kitűnő irá­nyítása is — azt mutatják az adatok. Az őszi árpa vetését a terve­zett 150 holdon szeptember 25- én befejezték. Búza vetési ter­vük 430 hold, amiből szombat estig 156 holdon került földbe a mag. Ezenkívül további 200 hold vetéshez előkészítve a ta­laj. — Ma legalább ötven holdon végzünk megint a búzavetéssel — mondja Szommer elvtárs —, s úgy számítjuk, hogy legké­sőbb október 10-re földbe kerül az utolsó szem búzavetőmag is. Hahóton tehát jól­­kihasznál­ták a vasárnapot a munkára. Dolgoztak a traktorok, vetőgé­pek, mert ahogyan a főagronó­­mus mondta — Az aratásra való felkészülést ősszel kell megkezdeni. MAGYARSZENTMIKLÓ­SON a kultúrház előtt találunk néhány fiatalt. — Szüreti mulatság lesz m­a, arra készülünk — tájékoztat­nak. A termelőszövetkezet kör­nyéke annál csedesebb. — Talán a gépállomás gépe dolgozik — mondják —, de, hogy valóban dolgozik-e, arról senki nem tud semmi bizonyo­sat. — És a saját traktoruk? — Szíjzetel a traktoros. Talán végeztek volna Ma­gya­rszentmiklóson a vetéssel? Korántsem. A 70 hold rozs­­ből 10 mér­getetten volt va­sárnap, a 60 hold búzából pe­dig még egy sízem sem hullott a földbe. Vasárnap csak szüret volt Magyarszentmiklóson. Pedig a határuk tiszta homok, elbírta volna a gépet. Az 52 hold ház­tájiban lévő szőlőnek viszont a fele néha.* ESZTEREGNYÉN nagy mér­­gelődés közben találtuk Somlai Nándor főagronómust. — Az 500 holdnyi őszi kalá­szosból mindössze 80 hold bú­zánk van hátra. Ma és holnap befejeztük volna, ha nincs ez az eső. Itt valóban nem lehet dol­gozni. Úgy látszik, az esőből is több jutott, mint máshol, föld­jeik is agyagosak. — Azért a héten befejezzük! — ígérik. Eddigi munkájuk, szorgal­muk azt mutatja, hogy nem fe­lelőtlen ez a kijelentés. * És végül: Tegnap délelőtt táviratilag jelentették Belezná­­ról, hogy szeptember 30-án dél­előtt tíz órára a tervezett 580 holdon befejezték az ősziek ve­tését. * Új lakásban Nem régen költözött a nagy­­kanizsai Kinizsi utcai nedves, egészségtelen szobából. 2 szo­bás, összkomfortos lakásba a Gyarmati-család. — Zsolt és Gyuszi fiam, a fér­jem és természetesen én is na­gyon örülünk az új lakásnak — mondja Gyarmati Gyuláné, a Bútor- és Faipari Vállalat dolgozója, az I. Bolgár Hadse­reg útján létesített szövetkezeti házaik egyik lakója­i, 13 600 forint előleget fizettünk ki, s a többi összeget havi 280 forintos részletben törlesztjük az OTP- nek. (Buzek Dénes felvétele) •• Ünnepségek megyeszerte a fegyveres erők napján Szeptember 28-án és 29-én Zalaegerszegen és megyeszerte ünnepi gyűléseken, s egyéb rendezvényeiken emlékeztek meg a fegyveres erők napjá­ról. A zalaegerszegi ünnepség­­ről már beszámoltunk. Az alábbiakb­an a­­további ünnep­ségekről adu­nk hírt. Nagykanizsán a fegyveres erők klubja „Együtt őrködünk népünk békés alkotó­munkája fölött” címmel kiál­lítást rendezett a klub Zetkin Klára utcai — volt BM klub — helyiségében. A kiállításit Rekvényi Tibor tiszt nyitotta m­eg. Az érdekes kiállítás talb­­lokott, fényképen mutatja be a fegyveres órák helyi alakula­tainak mindennapos életét. Szombaton a nagykanizsai laktanyákban is megemlékezé­seiket tartottak a fegyveres erők napjáról. A szokásos központi tmfélyi­ség az idén elmaradt. A kato­nák a környék termelőszövet­­kezeti fiiben vállaltak mezőgaz­dasági munkákat. A központi ünnepség helyett családi estet tartottak a fegyveres erők klub­jában. A város népe nevében Varga József, a városi párt­­bizottság társadalmi titkára köszöntötte az alakulat tisztjeit, tiszthelyetteseit és családtag­jaikat. Az ünnepelteket a Dé­ryné­ Színház művészei vidám műsorral szórakoztatták. A lenti járásban A honvéd­ség lenti alakula­tainál Busa János elvtárs, a lenti járási pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszé­det szeptember 28-án. Szeptem­ber 29-én délelőtt az alakulat zenekara térzenét adott­­ Lenti­ben, majd a járási művelődési házban tartottak nagygyűlést. Ünnepi beszédet Devecz Sán­dor elvtárs, a járási tanács vb. elnökhelyettese mondott, Szen­tgyör­gyvölgyön 28-án es­te Újvári Sándor elvtárs, Ne­vén Koroknai Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság osztály­­vezetői tartottak ünnepi beszé­det. Ünnepi megemlékezést tar­tottak még Gutorfölde, Páka, Rédics és Resznek községekben is. . A letenyei járás öt községében rendeztek meg­emlékező gyűlést az ünnep al­kalmával. Letenyén 28-án dr. Valentini Tibor, megyei fő­­ügyészhelyettes, Pusztamagya­­ródon Illés László, az­­SZMT vezető titkára, Bánokszent­­györgyön Csondör Vilmos, a járási pártbizottság első t­tiká­ra, Tótszentm­ártoniban Árnyék János, a járási tanács vb elnö­ke. Lovásziban Mersits Lajos, az SZMT tagja mondott ünne­pi beszédet. A zalaszentgróti járásban Zalavégen Nyiki Mihály, az MHL elnöke, Zalaapátiban Húsz István, a járási tanács elnöke, Türjén Seben Mátyás, az Idegenforgalmi Hivatal ve­zetője, Diószkálon Gondos Ist­ván, a járási pártbizottság tagja mondott ünnepi beszédet. Zalaszentgróton szom­bato­n es­te a járási művelődési házban tartottak nagygyűlést. Ünnepi beszédet Végh Ernő, a megyei pártbizottság munkatársa mon­dott. A nagykanizsai járásban kilenc községben tartottak ün­nepséget. Murakereszti­­an Maruska János, a járási tanács vb elnöke, Kis­kom­áromiban dr. Horváth Imre rendőrtiszt, Ga­lambokon Szabó Tibor, Bala­­tonmagyaródon dr. Piros Sán­dor, a megyei bíróság elnökei Na­gyb­écsém Recska László rendőrtiszt, Lahóton Söjtör Já­nos, a járási pártbizottság első titkára, Gelsén Szabó János, a KISZ megyei bizottságának tit­kára, Zalaszentbalázson Pető István, Felsőrajkon Tóth László, a KISZ megyei bizott­ságának tagjai mondtak ünnepi beszédet. A zalaegerszegi járásban Pacsán, Zalalövőn és Bakon rendeztek nagygyűlést. Pacsán Tóth Lajos, a járási pártbizott­ság első titkára, Zalalüvőn Kiss Gyula, a megyei tanács vb. el­nökhelyettese, Bakon Baranyai Sándor, a megyei tanács vb. művelődésügyi osztályának ve­zetője volt az ünnepi szónok.

Next