Zalai Hírlap, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 81. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A H A­Z Z ALAP AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. évfolyam, 81. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1964. április 8., szerda i . I­U ' S' V , ji- Q­uaf o pL 1 , / VikSSC K J ^ if —' II szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása Martonvásáron N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsának elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, valamint a delegáció több tagja kedden délelőtt Martonvásárra, a Magyar Tu­dományos Akadémia mezőgaz­dasági kutatóintézetébe láto­gatott. A vendégek társaságá­ban volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Népszabadság fő­­szerkesztője, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Amerre elha­ladtak, mindenütt sokan kö­szöntötték N. Sz. Hruscsovot és a többi kedves vendéget. A vendégek gépkocsioszlopa háromnegyed 11-kor kanyaro­dott az intézet elé. A bejárat­nál Juhász János, a Fejér me­gyei pártbizottság első titkára, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Bujdosó Imre, a Fe­jér megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Senkár István, a járási pártbizottság titkára, Gonda István, a járási tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, Márton János, a községi pártszervezet titkára, Lukács János, a mar­­tonvásári tanács végrehajtó bizottságának elnöke, továbbá dr. Rajki Sándor, a kutatóin­tézet igazgatója, valamint az intézet több más vezetője fo­gadta a vendégeket. Az üdvözlések után dr. Raj­ki Sándor részletes tájékozta­tót adott az intézet tevékeny­ségéről, kutatási programjáról, eredményeiről. Ezekben az eredményekben nagy része van azoknak a gyümölcsöző kapcsolatoknak, amelyeket ■szovjet kutatókkal, intézetek­kel építettek ki. Csaknem va­lamennyi hasonló jellegű szov­jet tudományos intézménnyel állandó összeköttetésben áll­nak, rendszeres gyakorlattá vált a különböző tanulmá­nyok, tudományos dokumen­tumok, sőt a nemesítési alap­anyagok cseréje is. A közvet­len és szoros kapcsolatokra jellemző, hogy az utóbbi öt esztendőben a martonvásári kutatóintézett valamennyi tu­dományos munkása hosszabb­­rövidebb időt töltött a Szovjet­unióban tanulmányúton, s ter­mészetesen jó néhány szovjet kollégát Martonvásáron látták vendégül. A magyar és a szovjet kuta­tók együttműködése különösen termékeny a búza fagyállósá­gának fokozásában, nemesíté­sében, valamint a kukorica­­­hibridizációban, így Lukja­­nyenko akadémikus, a krasz­­nodari kutatóintézet helyettes igazgatója, a híres Bezosztája és Szkoroszpelka búzák neme­­sítője állandó kapcsolatot tart az intézettel, s ő küldte meg az itteni nemesítő munka se­gítésére az általa kinemesített Bezosztája 1 és 4, valamint Szkoroszpelka 3 és 3/b fajtá­kat. Ezután Szalai Dezső, intézeti párttitkár a pártszervezet te­vékenységéről számolt be. A tájékoztatók után csakha­mar kötetlen, baráti hangú be­szélgetés alakult ki, amely ter­mészetesen szakmai témák kö­rül forgott. Nyikita Hruscsov számos kérdést tett fel. A beszélgetés során az inté­zet munkatársainak figyelmébe ajánlotta, hogy a hazánkban elterjedt és nagyon jól bevált szovjet Bezosztaja 1-esnek új vetélytársa is támadt a Miro­­novka 808-as elnevezésű búza­fajtában, amelynek termesztése főleg hidegebb éghajlat alatt előnyös. Megemlítette, hogy szülőfalujában, Kalinovkáiban ezzel a búzafaj­tával a nagy téli hidegek ellenére 43 méter­mázsa termést takarítottak­­ le egy hektárról, míg a Bezosztája ilyen körülmények között csak 21 mázsás átlagot adott. Ter­mészetesen melegebb éghajlatú vidékeken a Bezosztája előnyö­sebb a Mironovkánál. Szóba kerültek a lucerna ter­mesztésében elért martonvásá­ri eredmények is. Nyikita Hrus­csov érdeklődéssel hallgatta a tájékoztatást: az intézetben elő­állított lucernamagvak a nem­zetközi piacon is keresettek. Tréfásan megjegyezte: a mar­­tonvásáriak ne nagyon bízzák el magukat, mert Üzbegisztán­ban sem ülnek ölhetett kézzel a szakemberek, s ugyancsak jó hírnevet vívtak ki maguknak a lucernatermesztésben. A ta­pasztalatcsere ezen a területen is minden bizonnyal hasznos lenne a martonvásáriaknak és az üzbegisztániaknak egyaránt. Amikor a kukorica- és búza­­termesztés aktuális tudományos kérdéseire­­terelődött a szó, Nyi­kita Szergejevics sok megszív­lelendő észrevételt fűzött a szakemberek ismertetőihez. Megjegyezte például, vannak vidékek, mint a Szovjetunióban a Kubány-vidék és a krasznno­­dari körzet, ahol kukoricából nehéz olyan jó termést elérni, mint búzából. Természetes, hogy az ilyen helyeken inkább a búza termelését kell előtérbe helyezni. Szóba került az is, hogy­ a Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet javaslatára ha­zánkban a búza tavaszi fejtrá­gyázása helyett a téli—télvégi fej­trágyázásra tértek át. Hrus­csov megerősítette ennek he­lyességét. Luknyajenko akadé­mikusra, a krasznodári kutató­intézetben dolgozó híres tudós­ra hivatkozott, aki kutatási eredményei alapján a marton­­vásáriakhoz hasonlóan szintén a téli fejtrágyázás mellett fog­lalt állást. A továbbiakban N. Sz. Hrus­csov azokról az elgondolásokról beszélt, amelyek alapján a Szovjetunióban tovább akarják tökéletesíteni a mezőgazdaság szervezetét, irányítását. A köz­ponti gondolat a termelés spe­­cializálása, szakosítása, mert ez A Szovjetunió hazánkban tartózkodó párt- és kormánykül­döttsége, élén Hruscsov elvtárssal, szombaton, április 4-én dél­után magyar párt- és állami vezetők társaságában sétahajózá­son vett részt. Képünkön N. Sz.Hruscsov és Kállai Gyula elv­társak a dunai hajókiránduláson. Kádár elvtárs kitüntetése ne teszi lehetővé a nagyüzem­­nyújtotta lehetőségek teljes ki­használását. Természetesen megfelelő közgazdasági számí­tások után, a gépesítés előnyei­nek kihasználásával, tudomá­nyos alapon folytatott termelő munkával lehet igazán nagy eredményeket elérni. A Szov­jetunióban ma ezer toj­ást száz százhúsz rubel önköltséggel ter­melnek. A specializált szorho­­zókban a termelési költség máris felére, 50—54 rubelra csökkent, pedig még korántsem használnak ki minden lehető­séget. Utalt arra is, hogy a me­zőgazdasági termelés átállítása jelentős beruházásokat igényel, de ezek kifizetődők, mert a számítások szerint körülbelül két év alatt megtérülnek. A termelés fejlesztésének fontos feltétele, hogy a tudo­mányos kutatómunka szoros kapcsolatot tartson a termelés­sel, s a szakemberek képzését is az eddiginél jobban össze kell kötni a termelő munkával. A csaknem másfélórás be­szélgetés végén dr. Rajki Sán­dor igazgató N. Sz. Hruscsov­­nak, Kádár Jánosnak és a szov­­jet küldöttség tagjainak a híres martonvásári hidrid kukoricák csöveiből összeállított minta­kollekciókat, az intézet életé­ről, munkájáról készült albu­mokat, ismertető füzeteket nyújtott át. Hruscsov a szov­jet párt- és kormányküldöttség nevében ajándékokkal viszo­nozta a figyelmességet. Ezután a vendégek megtekin­tették a kutatóintézet parkjá­ban lévő, Beethoven emlékét őrző kis szigetet. A parkban összegyűlt dolgozók a séta köz­ben hosszantartó tapssal, meleg barátsággal köszöntötték N. Sz. Hruscsovot, a szovjet párt- és kormányküldöttséget. A vendé­gek a séta végén búcsút vet­tek a házigazdáktól, s gépko­csin visszautaztak a fővárosba. (MTI) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Lenin-renddel és a Szov­jetunió Hőse címmel tüntette ki Kádár János elvtársat. A magas kitüntetéseket N. Sz. Hruscsov, az SZKP első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke nyújtotta át Kádár János elvtársnak április 3-án délben, az Országház Munkácsy­termében. A szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásának világvisszhangjából . Moszkva (MTI) A Nyikita Hruscsov vezette szovjet párt­os kormányküldöttség útja most, amikor a látogatás má­sodik hetébe lép, változatlanul az érdeklődés középpontjában áll. „Erőnk az egység és a barátság” — „Találkozás Ka­zincbarcikán, az ifjúság váro­sában” — „A barátság ország­útát járva” — ilyen címek alatt számol be valamennyi szovjet lap első oldalán a ka­zincbarcikai és a miskolci lá­togatásról. A Pravda teljes terjedelmében közli Kádár Já­nos és Nyikita Hruscsov ka­zincbarcikai beszédét, és te­­lefotón továbbított képet meg­érkezésükről a Borsodi Vegyi­kombinátba. A magyarországi tudósítás, amely a Pravda teljes első ol­dalát és a második oldal felét foglalja el, így fejeződik be: „A mai találkozás újra meg­mutatta, milyen erősek a szov­jet és a magyar népet össze­fűző baráti szálak, milyen mély a barátság és a tisztelet kölcsönös érzése. Újra meg­mutatták, milyen megingatha­­tatalan a magyar dolgozók el­tökéltsége, hogy a szovjet nép­pel együtt a szocializmus és a kommunizmus győzelméhez vezető úton haladjanak.” Varsó. A lengyel lapok to­vábbra is nagy helyet szentel­nek a szovjet párt- és kor­mányküldöttség magyarországi látogatásának. Valamennyi lap az első oldalon számol be a kazincbarcikai és miskolci út­ról. A lapok részleteket kö­zölnek Hruscsov és Kádár el­hangzott beszédeiből. A Trybuna Luda az első ol­dalas kéthasábos tudósításon kívül a második oldalon há­romhasábos tördelésben „N. Hruscsov és Kádár J. beszédei Kazincbarcikán” címmel bő­séges ismertetést közöl a két beszédből. London. Állandóan fokozó­dik a helyeslő visszahatás, amellyel az angol közvéle­mény fogadja a szovjet minisz­terelnöknek Magyarországon mondott beszédeit. Az angol lapok, köztük a tekintélyes Ti­mes és az ötmilliós példány­­számú Daily Express az eddi­ginél is nagyobb teret szentel­nek a kazincbarcikai látoga­tásnak, és kiemelik Hruscsov békés és józan gondolkodás­­módjának kifejezésre jutását. Képek a magyar fegyveres erők április 4-i díszszemléjéről Az április 4-i díszszemle felsorakozott díszegységei Rakéta-egységek a menetben

Next