Zalai Hírlap, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-28 / 201. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról)­­ Központi Bizottságának, a csehszlovák és a szovjet nép örök barátságának, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ Hruscsov beszéde bevezető részében hálás köszönetet mondott a baráti meghívásért. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és Csehszlová­kia kapcsolatait joggal lehet az államok közötti igazán egyenjogú szocialista kapcso­latok nagyszerű példájának nevezni. Maga az élet igazol­ja, hogy szükség van a szo­cialista országok aktív, köl­csönösen előnyös együttműkö­désére. Hruscsov beszédének to­vábbi szakaszában nemzetközi kérdésekről szólt. Hangsúlyoz­ta, hogy nem szabad megfe­ledkezni arról, hogy nemcsak barátaink vannak, hanem el­lenségeink is. Ezért — tette hozzá — kötelességünk, hogy állandóan gondot fordítsunk országaink védelmi képessé­gének fokozására, a szocializ­mus vívmányainak megőrzé­sére, a béke megvédésére. Hruscsov a továbbiakban arról beszélt, hogy az utóbbi időkben történt néhány olyan lépés, amely a nemzetközi fe­szültség enyhítésére irányult. Ez a körülmény azt a re­ményt kelti, hogy a józan ész politikája diadalmaskodni fog, hogy a nukleáris töltetek készletei helyett lassanként a bizalom készlete fog növeked­ni az államok között, a biza­lomé, amelyre annyira szük­ség van a béke fenntartásá­hoz. — De természetesen élénk figyelemmel kell kísérnünk az események menetét — mon­dotta a szovjet miniszterelnök —, mert az utóbbi hónapok­ban veszedelmes jelek mutat­koztak, amelyek ismét kiélez­ték a nemzetközi feszültséget.Beszédének ebben a részé­ben Hruscsov a vietnami ese­ményekkel foglalkozott és hangsúlyozta: — A Szovjetunió — a többi szocialista országgal együtt — teljes mértékben támogatja a vietnami nép hősi harcát sza­badságáért és függetlenségé­ért. Határozottan elítéljük az amerikai imperialisták ag­resszív akcióit, amelyek a leg­komolyabb következményeket rejtik magukban a béke és a népek biztonsága szempontjá­ból. A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság a szocializ­mus hatalmas táborához tar­tozik, s a Vietnami Demokrat­­ságnak és a CSKP-nek élteté­sével fejezte be. Antonij Novotnynak nagy tetszéssel fogadott beszéde után N. Sz. Hruscsov lépett a szónoki emelvényre. Kis Köztársaság megvédésé­ért minden szocialista állam kiáll. . .a­ szovjet kormányfő ezután beszélt a ciprusi kérdésről. Han­gsúlyozta: Nyíltan figyel­meztetnünk kell egyes forró­fejűeket: uraim, önök vesze­­delmes játékot űznek, marad­janak veszteg, álljanak meg, amíg nem késő! Hruscsov beszélt a kubai kérdésről is. Érintette azokat a határozatokat, amelyeket az Amerikai Államok Szerveze-A szovjet kormányfő ismé­telten aláhúzta, hogy napja­inkban a béke megvédése a legfontosabb, békében kívá­nunk élni, de ez nem a gyen­geségünk jele. Csehszlovákia nyugati hatá­rain egyes nyugatnémet körök ismét arról beszélnek, hogy kelet felé akarnak menetelni. Ezeket a köröket újból emlé­keztetni kell Hitler sorsára, aki ugyancsak kelet felé mene­telt. — Meggyőződésünk, hogy a világ népei rá tudják kénysze­ríteni akaratukat a kormá­nyokra, el tudják szigetelni a fékeveszett harcias köröket és a nemzetközi eseményeket a békés együttélés és az általá­nos leszerelés útjára tudják te­relni. Hruscsov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy milyen hasznos együttműködés mutat­kozik a Szovjetunió és Cseh­szlovákia között nemzetközi téren. " Harcolunk az európai bé­ke megszilárdításáért, — mon­dotta a továbbiakban a szó­nok. A német kérdés békés rendezése, a békeszerződés megkötése a két német állam­mal és ennek alapján a nyu­gat-berlini kérdés rendezése minden európai nép alapvető érdekeit szolgálná, elősegítené az európai biztonság megszi­lárdítását. A szovjet kormányfő ezután a kínai vezetők egységbontó aknamunkájáról szólt, majd így folytatta: — A Kínai Kommunista Párt vezetői elkeseredett poli­tikai harcot indítottak a mar­xista—leninista pártok és a tének a legutóbbi értekezletén hoztak a szigetországgal szemben. — Teljes felelősség­gel újra ki kell jelentenem — hangsúlyozta Hruscsov —, Kuba nincs egyedül, mellette áll a Szovjetunió, az egész szocialista közösség, minden haladó erő rokonszenve és tá­mogatása. — Mi történik Kongóban? — vetette fel ezután a kérdést a szovjet miniszterelnök. Kongó népe állhatatosan küzd szabad­ságáért és függetlenségéért. Mégis Kongó egén most ameri­kai katonai repülőgépek száll­­dosnak. Az a könyörtelen, ci­nikus támogatás, amelyben az amerikai imperialisták az el­korhadt rendszereket részesí­tik, a népekben csak haragot és felháborodást kelt a szocialista testvérországok el­len. Eleinte azt lehetett gon­dolni, hogy csak egyes hibák­kal és félreértésekkel állunk szemben. Most azonban már teljesen világossá vált, hogy nyílt nagyhatalmi soviniszta irányvonalról van szó. A szónok a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzetben történelmi jelentő­ségű feladat vár minden kom­munistára, a szocialista orszá­gok minden állampolgárára. — A szocializmus erőinek összeforrottságáért és megszi­lárdításáért vívott harcunk­ban — mutatott rá a szovjet kormányfő — fő eszközünk az építő, alkotó, konstruktív munka a társadalmi élet min­den területén. Fő irányvona­lunk helyességét bel- és kül­politikai téren egyaránt csak tettekkel bizonyíthatjuk, csak a szocializmus és a kommu­nizmus építésének további si­kereivel igazolhatjuk. Beszéde végén Csehszlová­kia és a Szovjetunió barátsá­gáról szólva, Hruscsov leszö­gezte, hogy a két nép barátsá­ga erős és megbonthatatlan, évről évre fejlődik és elmé­lyül. — Meggyőződésünk, hogy barátságunk a jövőben még gyümölcsözőbb lesz és egyre, gyorsabban haladunk együtt a kommunizmus felé — fejezte be szavait Nyikita Hruscsov.­­ A szovjet kormányfő beszé­dét a részvevők hosszantartó nagy tapssal, a szovjet és a csehszlovák nép és a két párt örökké tartó barátságának él­tetésével fogadták. A nagygyűlés az Internacio­­nálé hangjaival ért véget. (MTI) Hruscsov beszéde a nagygyűlésen Napjaink legfontosabb kérdése a béke védelme Vasvári Ferenc : 5. Szárazon és zugiban Az 1918-ban bevezetett pro­­hibiciós törvényt általában „száraz” törvényként emlege­tik. Még ma is nagy viták dúl­nak afelett, hogy egyáltalán jó volt-e, szükséges volt-e. A lahti kórház főorvosa szerint az orvosok soha sem helyesel­ték a teljes alkoholtilalmat és kezdettől fogva a „száraz tör­vény” megszüntetése mellett kardoskodtak. Az alkoholiz­mus betegség, idegrendszeri, szellemi, akarati, erkölcsi fo­gyatékosság, és ezt a törvény tiltó vagy büntető rendelkezé­seivel nem lehet sem gyógyí­tani, sem kordában tartani. A „száraz törvény” érvényessé­gének 15. esztendeje alatt ugyanúgy ittak az emberek, mint korábban, sőt, mivel tilt­va volt, gyakran azok is rab­jaivá váltak az alkoholnak, akik egyébként normális vi­szonyok között, megmaradtak volna mértékkel kvaterkázó, józan embereknek. Csakhát amikor valami tilos, sőt bün­tetik a fogyasztását, akkor két­szeres öröm kijátszani a ren­delkezéseket. A gombamódra szaporodó zug-pálinkafőzdék­­ben gyorsan kellett inni. Aki hozzájutott egy üveg szeszhez, nem kockáztathatta meg, hogy az állandóan razziákat tartó „szárazrendőrség” elkapja. Amint megkapta a pálinkát, azonmód fel is hajtotta. A pil­lanatok alatt lehúzott fél li­ter alkohol természetesen gyorsan a fejbe szállt. Mond­ják, hogy akkoriban ötszörte több volt a részeg ember, mint a szesztilalom előtt­ Végül 1933-ban újra a parlament elé vitték az ügyet és győzött a jó­zan ész. — A legideálisabb termé­szetesen az lenne — hangoz­tatta lahti orvosismerősöm —, hogyha tilalom nélkül sem in­na senki sem szeszt, de ez ma még utópia. Nem sokan isz­nak­­ nálunk, a lakosság né­hány százaléka fogyaszt csak szeszesitalt, de még mindig kísért a „száraz” idők rossz szokása, a zug-ivás. Hivatalos törvény nem tilt­ja ugyan az ivást, de a társa­dalom nagyon elítéli. Finnor­szágban nem veszik szívesen, nem bíznak az olyan ember­ben, aki szeszt iszik. Étkezé­­seik során tejet isznak, szinte korlátlan roenoutcégben. A vendéglők, bárok — ezek a fantáziát gyújtó nevű, volta­képpen tejfogyasztásra, hideg­étkezésre berendezett hangula­tos kis utcai bisztrók, szintén alkoholmentes italokat árul­nak. Igen nagy az üdítőital vá­lasztéka. A lahti Lahden Olat sörgyár a javarészt alkohol­­mentes sörökön kívül 17 kü­lönböző fajta üdítőitalt gyárt. A Coca-Cola északon is köz­kedvelt, de maguk is kiváló minőségű King-Colát gyárta­nak. Szörpjeik, üdítőitalaik nagyon ízletesek és ami fontos, olcsók. Annál drágább és ritka cikk a szesz. Egy liter, gyengébb minőségű égetett szesz a bol­tokban is 30—36 márka. Az éttermekben olyan magas adó alá esik, hogy az egyszerű em­ber számára szinte megfizethe­tetlen. A bor már olcsóbb, 4 márkáért egész jó minőségű hét decis üveg bort lehet kap­ni, de a finnek nem igen isz­­szák. — Finnországban fogyaszt­ják aránylag a legkevesebb szeszesitalt — büszkélkedett egy beszélgetés során egyik lahti városatya. Ugyanakkor a szeszárusításra kijelölt két lah­ti csemegebolt előtt sorban áll­nak az emberek. Elég sok ré­szeg embert lehet látni az ut­cákon, főleg a pályaudvarok környékén. Szóval, még sokat kell tenniük addig, ameddig az a bizonyos négy-öt százalék is mértékletessé vá­lik. . • Finn barátaink derekasan küzdenek az alkoholizmus el­len. Minden közigazatási egy­ség mellett népes antialkoho­lista bizottság működik. A leg­tekintélyesebb, köztiszteletben álló polgárokat vonják be ezekbe a bizottságokba. Lahti­­ban például Penti Nikkula, a rúdugrás többszörös világbaj­noka, az üvegrúd első alkal­­kalmazója vezeti az alkoholel­lenes küzdelem városi bizott­ságát. Számos alkoholellenes egyesület működik, antialko­holista lapot jelentetnek meg, előadásokat, kiállításokat gyű­léseket rendeznek. Ha a felvi­lágosító szó nem használ, ak­kor igen szigorúan alkalmaz­zák a visszaeső, botrányt okozó alkoholisták ellen hozott ren­deletet. Az idült alkoholistákat hatóságilag felkutatják, beidé­zik, lelkükre beszélnek, kény­szerelvonó kúrára kötelezik. Sőt, — demokrácia ide vagy oda —, a hatóságoknak jo­gukban áll munkatáborokba vezényelni­­ a jó szóra nem hallgató idült alkoholistákat, az ittasan karambolozókat. Hadd idézzem ezzel kapcso­latban Rekkonen elnököt, aki a helsinki repülőtér avatása­kor­­igen szellemesen az Alko nevű állami szeszmonopol vál­lalatnak is köszönetet mon­dott, amiért az építkezéshez oly nagy tömegben „szállítot­ta” a munkaerőt. A repülőtér építésében ugyanis alkoholista kényszermunkások is részt­­vettek. Magam is szemtanúja vol­tam, hogy a részegen csámbor­­gó embereket a rendőrök elég­gé határozottan utasítják rend­re. Bevágják a riadóautóba vagy taxiba és beszállítják az alkoholista rendelőbe, ahol jó alapos gyomormosást kap az illető, természetesen jó borsos áron, a saját költségére. A puritánság látszatára na­gyon sokat adó finn társada­lom természetesen e tekintet­ben sem mentes a képmuta­tástól. Nem egy olyan nappal tejet ivó alkalmi ismerőssel találkoztam Finnországban, aki otthon víz helyett is tö­ményt ivott, hogy aztán más­nap gyűrt arccal újra csak te­jet igyon, még a pohárköszön­tők alkalmával is... Következik: Miért csíp a nyirfaves&nő? | g_sjs||yp JL A lahti sörgyár, ahol az üdítő italgyártás a főprofil. ZALAI HÍRLAP Átalakították az indonéz kormányt Djakarta (AP, Reuter) Su­karno indonéz elnök csütörtö­kön újságírók előtt kijelentet­te, hogy módosította kormá­nyának összetételét. A legje­lentősebb változás, hogy mi­niszterelnökhelyettesi kineve­zést kapott Njoto, az Indonéz Kommunista Párt elnökhe­lyettese. Az eddigi miniszter­elnökhelyettesek — dr. Su­­bandrid­, Johannes Leimena és Chaerun Saleh — hivata­lukban maradnak. A kormányátalakítás révén Abdulgani tájékoztatásügyi miniszter megválik tárcájától és azt Ahmadi tábornok, az eddigi szövetkezetügyi minisz­ter veszi át. (MTI) Salisbury „afrikai gettójában" a lázadás szelleme izzik London (MTI). Az angol la­pok salisburyi tudósítói drámai képet festenek a Dél-Rhodesi­­ában dühöngő terrorról. A Daily Herald tudósítója hangsúlyozta, hogy Highfield­­ben, a főváros szöges drótsö­vénnyel körülvett „afrikai gettójában” a lázadás szelleme izzik. A nyomorúságos kalyi­bákban legalább 80 000 afrkai zsúfolódik össze, holott fele annyi ember számára sincs elegendő hely. Az ostromálla­pot bevezetésével áthidalhatat­lan szakadék támadt Dél-Rho­­desia elnyomott 3 800 000 afri­kai lakosa és a fehér főhata­lom fenntartására törekvő 220 000 európai között. „Salis­bury, a felhőkarcolók városa és Highfield között megkez­dődött a nyílt háború.” Hivatalos angol források sze­rint Douglas­ Home miniszter­­elnök „szoros figyelemmel kí­séri a dél-rhodesiai fejlemé­nyeket,” de egyelőre nem szán­dékozik megszakítani skóciai szabadságát. Smith dél-rhode­­siai miniszterelnököt szeptem­­ber 7-re várják Londonba, s a brit miniszterelnök csak akkor tér vissza a fővárosba. A dél-rhodesiai nemzeti pár­tok betiltásában és az ostrom­­állapot bevezetésében London­ban újabb bi­onyítékát látják, hogy a Smith-kormány el van szánva a függetlenség egyolda­lú deklarálására a fehér ura­lom fenntartásával. 1964. augusztus 28- Makariosz Kairóba utazik Ciprusi jelentés Nicosia. (MTI). „Nem ve­szem komolyan az összeeskü­vésről szóló híreket’1 _–jelen­tette ki szerdán este Makarios­z elnök. Mint arról már beszá­moltunk, több ciprusi lap azt írta, hogy egy jobboldali cso­port államcsínnyel készült el­távolítani Makaríosz elnököt. „A ciprusi görögség egysége és az állami szervek ébersége biz­tosítja mindenféle összeeskü­vő, felforgató terv kudarcát” — mondotta Makaríosz. Szerdán a ciprusi kormány hivatalos közleményben jelen­tette be, hogy Makariosz elnök Kiprianu külügyminiszter kí­séretében pénteken Kairóba utazik, és megbeszéléseket folytat Nasszer elnökkel. A ciprusi államfő három napig marad az Egyesült Arab Köz­társaságban. Az AFP a beje­lentéssel kapcsolatban emlé­keztet arra, hogy a Ciprus el­leni török légitámadások ide­jén Makariosz kormánya ka­tonai segítséget kért az EAK- tól is. New York­ (AP): Törökor­szág levelet intézett a Bizton­sági Tanács soros elnökéhez, a norvég Nielsenhez, s ebben­­szólította a Biztonsági Ta­csot, álljon készenlétben egy esetleges rendkívüli ülésre Ciprus ügyében. Ugyancsak New Yorkban egy, az Egyesült Államokban tartózkodó nyolc­tagú török parlamenti küldött­ség sajtóértekezletet tartott. A törökök elutasították a ciprusi önrendelkezés lehetőségét, s támadták az ENSZ-erők sze­repét. A Cipruson szolgálatot telje­sítő ENSZ-csapatokról szólott szerdán, a török parlamenti küldöttség tiszteletére adott fo­gadáson U Thant ENSZ-főtit­­kár is. Kijelentette, hogy ha nem kap pozitív választ a csa­patok költségeinek fedezésére vonatkozó kérelmére, akkor szeptember elején a genfi atomerő-értekezleten részvéte­le után javasolni fogja a Biz­tonsági Tanácsnak, hogy ha­táridő előtt vonják vissza Cip­rusról a 6700 főnyi ENSZ-erőt. (AFP, Reuter, AP, UPI). (MTI). Függetlenség vagy „családi ügy”6 Negyvennyolc órával ezelőtt díszőrség állt Ciprus szigetén egy barlang bejáratánál. A barlangban sötét volt , kint vakított a napfény. Grivasz tábornok, a ciprusi kormány katonai tanácsadója, az ango­lok ellen vívott hajdani ellen­állási harc parancsnoka ko­szorút helyezett el annak a barlangnak a bejáratánál, amelynek mélyén volt helyet­tese az angol megszállókká­ vívott harcok során elesett... Ma, annyi év után még min­dig nem bizonyos, vajon nem hiába pusztult-e el Grivasz helyettese a barlangban! A helyzet maga pedig semmivel sem világosabb, mint annak a barlangnak a mélye, amely­ben elesett. A legutóbbi napokban rend­kívül érdekes változások tör­téntek a ciprusi helyzetben. A változások két, párhuzamos sí­kon következtek be. Az egyik: Makariosz és a ciprusi kor­mány NATO-ellenes magatar­tásának élesedése, határozot­tabb és radikálisabb kiállás a Ciprusi Köztársaság független­sége és területi egységének megőrzése mellett. Nemzetközi síkon ezt a szilárdulást az tette lehetővé, hogy a szovjet kor­mány­nyilatkozat (amely arra figyelmeztet, hogy egy Ciprus térségében elkövetett fegyve­res agresszió veszélyeztetheti a Szovjetunió, valamint a vele szövetséges és baráti országok biztonságát, és ebben az eset- C­SZEJHj- ben a Szovjetunió sem ma­radhat tétlen) új helyzetet te­remtett, a szovjet nyilatkozat világosabban feltárta az összes résztvevők előtt a tényleges erőviszonyokat, s Makariosz álláspontjának politikai biz­­tonságát jelentősen megerősí­tette. A fejlemények másik irány­zata természetesen nem füg­getlen az előbbitől, a NATO eredetileg éppen azért tartotta előnyösebbnek a ciprusi füg­getlenséget a Görögországhoz való csatlakozásnál, mert úgy vélte, hogy egy gyenge Cip­rusi Köztársaság biztosabb te­rület a NATO-bázisok számá­ra. Ezért figyelhetők meg a leg­utóbbi napokban azok a lázas kísérletek, amelyek a ciprusi kérdést a „NATO-családon” belül próbálják rendezni. A rendezés alapja az Acheson­­terv lenne. Ez azzal akarja „ki­fizetni’’ a görög cipriótákat, hogy a szigetet Görögország­hoz csatolják. Ugyanakkor azonban nemcsak angol, NATO és török támaszpontokat he­lyezne el a sziget területének 15—20 százalékán, hanem két török „kantont’’ is létrehozna. A terv így voltaképpen nem is túlságosan burkolt formája a sziget kettéosztására irányuló törekvésnek. Gyakorlati ered­ménye az lenne, hogy Ciprust mint független államot eltöröl­né a térképről, s helyébe olyan támaszpont-szigetet építene ki, amelyben a katonai hatalom félreérthetetlenül a NATO ke­zében van. A mérleg nyelve ezekben a napokban gyorsan ingadozik. Az ellentétek frontjai szinte naponta változnak. Makariosz­­ra és kormányára óriási nyo­más nehezedik Nemcsak Wa­shington és London irányából, hanem már Athénból is, a gö­rög kormány ugyanis egyre nehezebben bírja az amerika­iak és angolok koncentrált po­litikai ostromát az Acheson­­terv érdekében és nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy végül is átsodorják a NATO „családi megoldás” oldalára. A legközelebbi hetek fejleményei mutatják majd meg, hogy a függetlenség és­­a „családi kompromisszum” birkózásából miyen erők kerülnek ki gyöke­resen.

Next