Zalai Hírlap, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-16 / 217. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. évfolyam, 217. szám Ára: SO fillér 1964. szeptember 16., szerda y. *- • /e - zott ki jugoszláv elvtársainkkal. Kölcsönösen meggyőződhettünk arról, hogy egyetértés van közöttünk korunk olyan alapvető kérdéseiben, mint a béke védelme, a békés egymás mellett élés politikája, az általános és teljes leszerelésért folyó harc, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldása, a gyarmati rendszer felszámolása. Az elmúlt esztendőkben eredményesen fejlődött a két ország gazdasági együttműködése. Magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság alakult, amely sikeresen tárja fel a közös munka kiaknázásra váró lehetőségeit. Az idei kereskedelmi megállapodások az árucsereforgalom 29 százalékos növekedését irányozzák elő a tavalyihoz képest Jelentős az előrehaladás a műszaki és tudományos együttműködés terén is. Mindez kedvező alap arra, hogy a jövőben is mélyítsük és fejlesszük kapcsolatainkat, amelyek nemcsak a magyar és a jugoszláv nép, hanem a béke és a szocializmus világméretű erőinek érdekeit is szolgálják. Ezután Kádár elvtárs a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról szólt. Többek között megállapította, hogy a magyar és a jugoszláv kormány a nemzetközi kérdések többségében azonos nézeteket vall. Nagyra becsüljük Jugoszlávia erőfeszítéseit a béke és a népek közötti barátság megszilárdítására, a leszerelés elősegítésére, a népek önrendelkezési jogának biztosítására, a fasizmus és a revansizmus újjáéledésének megakadályozására és a fejlődő országok fokozottabb támogatására — mondotta Kádár elvtárs, majd így fejezte be beszédét: Kedves elvtársak! Tito elvtársnak és munkatársainak magyarországi látogatása fontos állomás népeink, pártjaink és kormányaink kapcsolatainak fejlődésében. Ezt tükrözi az általunk aláírt közös közlemény is. Újból bebizonyosodott egyetértésünk a lényeges nemzetközi kérdésekben és ez lehetővé teszi, hogy még gyümölcsözőbben munkálkodjunk együtt a békéért, a népek barátságáért, a vitás nemzetközi kérdések megoldásáért, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolásáért. Remélem, hogy jugoszláv (Folytatás a 2. oldalon.) ne Tito elvtárs és kísérete meglátogatta a mezőgazdasági kiállítást. (Regős István felvétele) A szocialista építés és a béke megvédésének közös céljai fűznek össze bennünket Magyar—jugosasláv barátsági nagygyűlés a Sportzsarnokban A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága és a Hazafias Népfront budapesti bizottsága kedd délután magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban. A gyűlés részvevői között ott voltak a budapesti gyárak, üzemek, hivatalok, vállalatok és intézmények küldöttei, a termelő munka legjobbjai, a társadalmi és tömegszervezetek legeredményesebben dolgozó aktivistái, a főváros minden rétegének képviselői. Néhány perccel négy óra után a megjelentek tapsa, ünneplése közben foglalta el helyét az emelvényen a nagygyűlés elnöksége. Az elnökségben foglaltak helyet jugoszláv vendégeink, élükön Joszip Broz Titoval, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkárával. Tagjai voltak az elnökségnek Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, Kocsa Popovics külügyminiszter és Nikola Dzsitverovics külkereskedelmi miniszter is. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos,Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Károly, Szurdi István, a Központi Bizottság titkárai, Pap János, a kormány elnökhelyettese, Biró József külkereskedelmi miniszter, Péter János külügyminiszter. Az elnökség tagjai között helyet foglaltak írók, művészek, tömegszervezetek vezetői. Részt vett a gyűlésen Joszip Broz Tito felesége, Jovanka Broz, Dobi Istvánná és Kádár Jánosné. A jugoszláv és a magyar himnusz elhangzása után Gáspár Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majd átadta a szót Kádár Jánosnak. Kádár János elvtárs beszéde Kedves Tito elvtárs! Kedves elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya, s a magam nevében szívből köszöntöm Budapest dolgozóinak képviselőit mai ünnepi gyűlésünkön, amelyet a magyar—jugoszláv barátságnak szentelünk. Őszinte tisztelettel és meleg barátsággal köszöntöm körünkben Tito elvtársat, a jugoszláv kommunisták, a jugoszláv nép kiemelkedő vezetőjét, s a kíséretében érkezett elvtársakat, valamennyi kedves vendégünket. Kedves elvtársak! A szocialista országok vezetői időről időre találkoznak, hogy eszmecserét folytassanak a közös érdekű kérdésekről, hogy személyesen és még közelebbről megismerkedjenek egymás népeinek szocializmust építő munkájával, s látogatásaikkal tovább erősítsék internacionalista kapcsolataikat. Ez a célja jugoszláv elvtársainik magyarországi látogatásának. Ugyanezek a célok vezérelték a magyar vezetőket, amikor Jugoszláviában jártak. Kapcsolataink kedvező alakulásáról ma jóleső érzéssel beszélünk. Az elmúlt esztendőkben nemcsak az egykori magyar és jugoszláv uralkodó osztályok szította soviniszta gyűlöletet számoltuk fel, hanem fokozatosan eloszlatjuk azokat a felhőket is, amelyek 15 évvel ezelőtt árnyékot vetettek országaink viszonyára. Ma meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a szocialista építés és a béke megvédésének közös céljai fűznek össze bennünket. A mai Jugoszlávia az idegen elnyomók és a hazai reakció elleni hősi harcban született. A jugoszláv kommunisták az illegalitás és a terror súlyos viszonyai közepette harcoltak a nemzetközi kapitalista monopóliumok és hazai kiszolgálóik ellen. Kádár elvtárs ezután viszszapillantást nyújtott a hitleri megszállás sötét éveire, amikor a jugoszláv nép történelmének legsúlyosabb szakaszát élte, majd Jugoszláviának a felszabadulás óta elért sikereit méltatta. Ezután így folytatta beszédét: Kedves elvtársak! Népünk, amely mögött csaknem két szabad évtized áldozatos munkája van, nagyra értékeli Jugoszlávia eredményeit. Az elmúlt 20 esztendőben az egész világon óriási változások következtek be. Kialakult a 14 országból álló szocialista világrendszer, amely felöleli az emberiség egyharmadát. A világ első szocialista állama, a Szovjetunió már a kommunizmus építésével mutatja az utat az emberiségnek. A történelem folyamán először alakultak ki a világon olyan új erőviszonyok, hogy túlsúlyban vannak a béke, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás erői; a szocializmus korunk uralkodó gondolatává vált — mondotta, majd hazánk eredményeiről szólt. Megállapította: a Pártunk VIII. kongresszusa mérleget készített országépítő munkánkról és megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, vív"mányaink megszilárdultak, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Ez a tény történelmi jelentőségű, mert ezzel a magyar nép a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. Most második 5 éves tervünk negyedik évében vagyunk. Elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése a fő arányokat£tekintve a tervnek megfelelően alakul. Kötelességünk, hogy jól éljünk a szocialista társadalmi rend teremtette lehetőségekkel, hiszen a növekvő igények kielégítésének az a feltétele, hogy a mga munkahelyén mindenki terveink megvalósításának tevékeny és tudatos résztvevője legyen — mondotta, majd így folytatta beszédét: . Kedves elvtársak! A magyar és a jugoszláv nép kapcsolatai nem mai keletűek. Több mint ezer esztendeje vagyunk szomszédok Sokszor sújtottak bennünket azonos megpróbáltatások, s a magyarok és délszlávok gyakran küzdöttek vállvetve a betolakodó idegen hódítők ellen. A felszabadulás után népeink a szocializmus építésének útjára léptek. Az a tény, hogy Magyarország is és Jugoszlávia is a szocialista eszmék gyakorlati megvalósításának útján jár, nagy mértékbemegkönnyíti kapcsolataink- további sokrétű fellesztését. Felelős államférfiaink az amúlt időszakban többser találkoztak, tömegek,övezeteink küldöttségeket cseréltek. E tanácskozások folyamán őszinte eszmecsere bontakú Joszip Broz Tito és felesége, valamint a velük együtt hazánkban tartózkodó jugoszláv vendégek vasárnap este megtekintették az Állami Operaház „Háry János” című daljátéokának előadását. — Képünkön Az előadás szünetében Tito , elnök a szerzővel, Kodály Zoltánnal beszélget. (MTI Fotó : Vigovszky Ferenc felv.) Az időszerű mezőgazdasági tennivalókról, a Legfelsőbb Bíróság 3-as számú elvi állásfoglalásáról, a téli oktatási programról tárgyalt a megyei nőtanács Tegnap délelőtt Zalaegerszegen, a KISZÖV székház nagytermében ülést tartott a megyei nőtanács. Az ülés Vörös Ferencnének, a megyei nőtanács elnökének megnyitójával kezdődött, majd Csokona Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartott, tájékoztatót az időszerű mezőgazdasági tennivalókról. Csokona elvtárs beszámolója bevezetőjében értékelte az aratás, cséplés során végzett munkát, majd részletesen elemezte az őszi betakarítási, vetési tervek teljesítésével kapcsolatos feladatokat. Az őszi mezőgazdasági munkák során a legfontosabb, hogy a gabona időben, jól előkészített talajba kerüljön. A megyei terv szerint a búza 30 százalékát október 1-ig, 10 százalékát október 10-ig, 30 százalékát október 20-ig kell elvetni. A jövő évi kenyér biztosítása érdekében a talajt megfelelő időben és minőségben kell előkészíteni, ezenkívül gondoskodni kell a megfelelő minőségű és mennyiségű vetőmagról is — mondotta többek között Csokona elvtárs, majd a betakarítással kapcsolatos feladatokat taglalva megemlítette, hogy ez jelentős részben az asszonyokra vár, s a nőtanácsoknak igen fontos szerep jut abban, hogy e feladatok teljesítésére mozgósítsák az asszonyok mellett a fiatalokat, a családtagokat is a termelőszövetkezetekben. — A betakarításra való mozgósításnak nagy jelentősége van a vetésterület időben történő biztosításában. Ezen túl segíthetnek az aszszonyok, elsősorban a traktoros feleségek — a gépi vonóerő jobb kihasználásában, a női brigád- és munkacsapat vezetők, valamint tsz vezetőségi tagok az időben, jó minőségben végzett munkában, szószólói lehetnek, és kell is, hogy legyenek a söjtöri Alkotmány Tsz által meghirdetett versenyhez való csatlakozásnak — mondotta Csokona elvtárs, majd befejezésül a tanulás — szaktanfolyamok, esti iskolák, tapasztalatcserék szervezésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A vitában felszólalók elsősorban az őszi munkák szervezésével kapcsolatos tapasztalatokról beszéltek, különös súllyal a családtagoknak a munkába történő bevonására. A megyei nőtanácsot a második napirend keretében dr. Piros Sándor, a megyei bíróság elnöke tájékoztatta a Legfelsőbb Bíróság — a házassági bontóperek egyes kérdéseit tisztázó — 3-as számú elvi állásfoglalásáról. Hangsúlyozta, hogy az említett elvi állásfoglalás is a házasság, a család intézményének védelmét szolgálja, jelentős szerepe van a bírói gyakorlat egységesítésében, leszögezi a házassági bontóperek során figyelembeveendő tennivalókat, közöttük is első helyen azt, hogy a bíróságnak a bontóperek során is segíteni kell a szocialista erkölcs normáinak érvényesülését, tisztáznia kell a szocialista házasság fogalmát. Az irányelvek ismertetésével egy időben hangsúlyozta, hogy a házasság, a család intézményének védelme nem csak az állami szervek, a bíróságok feladata, hanem az egész társadalom közös kötelessége. A fölmerült kérdésekre adott válaszában kiemelte azokat a törvényerejű rendeleteket, az 1962 évi 18-as és 24-es tvr-t t, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy egy-egy romlásnak indult családi élet rendezéséhez a legkülönbözőbb társadalmi szervek, így a nőtanácsok is segítséget nyújthassanak. A megyei nőtanács végezetül Csiszár Lajosnénak, a megyei nőtanács titkárának előterjesztése alapján jóváhagyta a megyei nőtanács 1964—65 évi oktatási tervét