Zalai Hírlap, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-16 / 217. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. évfolyam, 217. szám Ára: SO fillér 1964. szeptember 16., szerda y. *- • /­e­­ - zott ki jugoszláv elvtársaink­kal. Kölcsönösen meggyőződ­hettünk arról, hogy egyetértés van közöttünk korunk olyan alapvető kérdéseiben, mint a béke védelme, a békés egymás mellett élés politikája, az ál­talános és teljes leszerelésért folyó­ harc, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldása, a gyarmati rend­szer felszámolása. Az elmúlt esztendőkben eredményesen fejlődött a két ország gazdasági együttműkö­dése. Magyar—jugoszláv gaz­dasági együttműködési bizott­ság alakult, amely sikeresen tárja fel a közös munka kiak­názásra váró lehetőségeit. Az idei kereskedelmi megállapo­dások az árucsereforgalom 29 százalékos növekedését irá­nyozzák elő a tavalyihoz ké­pest Jelentős az előrehaladás a műszaki és tudományos együttműködés terén is. Mindez kedvező alap arra, hogy a jövőben is mélyítsük és fejlesszük kapcsolatainkat, amelyek nemcsak a magyar és a jugoszláv nép, hanem a béke és a szocializmus világ­méretű erőinek érdekeit is szolgálják.­­ Ezután Kádár elvtárs a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról szólt. Többek között megállapította, hogy a magyar és a jugoszláv kor­mány a nemzetközi kérdések többségében azonos nézeteket vall. Nagyra becsüljük Jugoszlá­via erőfeszítéseit a béke és a népek közötti barátság meg­szilárdítására, a leszerelés elő­segítésére, a népek önrendel­kezési jogának biztosítására, a fasizmus és a revansizmus új­jáéledésének megakadályozá­sára és a fejlődő országok fo­kozottabb támogatására — mondotta Kádár elvtárs, majd így fejezte be beszédét: Kedves elvtársak! Tito elvtársnak és munka­társainak magyarországi láto­gatása fontos állomás népe­ink, pártjaink és kormánya­ink kapcsolatainak fejlődésé­ben. Ezt tükrözi az általunk aláírt közös közlemény is. Új­ból bebizonyosodott egyetér­tésünk a lényeges nemzetközi kérdésekben és ez lehetővé teszi, hogy még gyümölcsö­zőbben munkálkodjunk együtt a békéért, a népek barátságá­ért, a vitás nemzetközi kérdé­sek megoldásáért, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolásáért. Remélem, hogy jugoszláv (Folytatás a 2. oldalon.) n­e Tito elvtárs és kísérete meglátogatta a mezőgazdasági kiállítást. (Regős István felvétele) A szocialista építés és a béke megvédésének közös céljai fűznek össze bennünket Magyar—jugosasláv barátsági nagygyűlés a Sportzsarnokban A Magyar Szocialista Munkáspárt buda­pesti bizottsága és a Hazafias Népfront buda­pesti bizottsága kedd délután magyar—jugo­szláv barátsági nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban. A gyűlés részvevői között ott voltak a budapesti gyárak, üzemek, hi­vatalok, vállalatok és intézmények küldöttei, a termelő munka legjobbjai, a társadalmi és tömegszervezetek legeredményesebben dol­gozó aktivistái, a főváros minden rétegének képviselői. Néhány perccel négy óra után a megjelen­tek tapsa, ünneplése közben foglalta el he­lyét az emelvényen a nagygyűlés elnöksége. Az elnökségben foglaltak helyet jugoszláv vendégeink, élükön Joszip Broz Titoval, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének főtitkárával. Tagjai voltak az el­nökségnek Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizott­sága végrehajtó bizottságának tagja, Kocsa Popovics külügyminiszter és Nikola Dzsitve­­rovics külkereskedelmi miniszter is. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet­ Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kor­mány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fe­hér Lajos,Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Károly, Szurdi István, a Központi Bizottság titkárai, Pap János, a kormány elnökhelyettese, Biró József külkereskedelmi miniszter, Péter Já­nos külügyminiszter. Az elnökség tagjai kö­zött helyet foglaltak írók, művészek, tömeg­szervezetek vezetői. Részt vett a gyűlésen Joszip Broz Tito fe­lesége, Jovanka Broz, Dobi Istvánná és Ká­dár Jánosné. A jugoszláv és a magyar himnusz el­hangzása után Gáspár Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majd átadta a szót Kádár János­nak. Kádár János elvtárs beszéde Kedves Tito elvtárs! Kedves elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kor­mánya, s a magam nevében szívből köszöntöm Budapest dolgozóinak képviselőit mai ünnepi gyűlésünkön, amelyet a magyar—jugoszláv barátság­nak szentelünk. Őszinte tisz­telettel­ és meleg barátsággal köszöntöm körünkben Tito elvtársat, a jugoszláv kommu­nisták, a jugoszláv nép ki­emelkedő vezetőjét, s a kísé­retében érkezett elvtársakat, valamennyi kedves vendégün­ket. Kedves elvtársak! A szocialista országok ve­zetői időről időre találkoznak, hogy eszmecserét folytassanak a közös érdekű kérdésekről, hogy személyesen és még kö­zelebbről megismerkedjenek egymás népeinek szocializmust építő munkájával, s látogatá­saikkal tovább erősítsék inter­nacionalista kapcsolataikat. Ez a célja jugoszláv elvtársainik magyarországi látogatásának. Ugyanezek a célok vezérelték a magyar vezetőket, amikor Jugoszláviában jártak. Kapcsolataink kedvező ala­kulásáról ma jóleső érzéssel beszélünk. Az elmúlt eszten­dőkben nemcsak az egykori magyar és jugoszláv uralkodó osztályok szította soviniszta gyűlöletet számoltuk fel, ha­nem fokozatosan eloszlatjuk azokat a felhőket is, amelyek 15 évvel ezelőtt árnyékot ve­tettek országaink viszonyára. Ma meggyőződéssel mondhat­juk, hogy a szocialista építés és a béke megvédésének kö­zös céljai fűznek össze ben­nünket. A mai Jugoszlávia az ide­gen elnyomók és a hazai reak­ció elleni hősi harcban szüle­tett. A jugoszláv kommunis­ták az illegalitás és a terror súlyos viszonyai közepette harcoltak a nemzetközi kapi­talista monopóliumok és hazai kiszolgálóik ellen. Kádár elvtárs ezután visz­­szapillantást nyújtott a hitleri megszállás sötét éveire, ami­kor a jugoszláv nép történel­mének legsúlyosabb szakaszát élte, majd Jugoszláviának a felszabadulás óta elért sike­reit méltatta. Ezután így foly­tatta beszédét: Kedves elvtársak! Népünk, amely mögött csak­nem két szabad évtized áldo­zatos munkája­ van, nagyra ér­tékeli Jugoszlávia eredmé­nyeit. Az elmúlt 20 esztendő­ben az egész világon óriási változások következtek be. Kialakult a 14 országból álló szocialista világrendszer, amely felöleli az emberiség egyharmadát. A világ első szo­cialista állama, a Szovjetunió már a kommunizmus építésé­vel mutatja az utat az embe­riségnek. A történelem folya­mán először alakultak ki a világon olyan új erőviszonyok, hogy túlsúlyban vannak a bé­ke, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás erői; a szo­cializmus korunk uralkodó­­ gondolatává vált — mondotta, majd hazánk eredményeiről szólt. Megállapította: a Pártunk VIII. kongresszusa mérleget készített országépítő munkánkról és megállapította, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatla­nul uralkodóvá váltak a szocia­­­lista termelési viszonyok, vív­"­mányaink megszilárdultak, be­fejeztük a szocializmus alap­jainak lerakását. Ez a tény történelmi jelentőségű, mert ezzel a magyar nép a szocia­lizmus teljes felépítésének korszakába lépett. Most második 5 éves ter­vünk negyedik évében va­gyunk. Elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése a fő arányokat£tekintve a terv­nek megfelelően alakul. Kötelességünk, hogy jól él­jünk a szocialista társadalmi rend teremtette lehetőségek­kel, hiszen a növekvő igények kielégítésének az a feltétele, hogy a m­­ga munkahelyén mindenki terveink megvalósí­tásának tevékeny és tudatos résztvevője legyen — mondot­ta, majd így folytatta beszé­dét: . Kedves elvtársak! A magyar és a jugoszláv nép kapcsolatai nem mai kele­tűek. Több mint ezer eszten­deje vagyunk szomszédok Sokszor sújtottak bennünket azonos megpróbáltatások, s a magyarok és délszlávok gyak­ran küzdöttek vállvetve a be­tolakodó idegen hódítők ellen. A felszabadulás után népe­ink a szocializmus építésének útjára léptek. Az a tény, hogy Magyar­ország is és Jugoszlá­via is a szocialista eszmék gyakorlati megvalósításának útján jár, nagy mértékbe­­megkönnyíti kapcsolataink- to­­vábbi sokrétű fellesztését. Felelős államférfiaink az amúlt időszakban többs­er találkoztak, tömegek,övezete­ink küldöttségeket cseréltek. E tanácskozások folyamán őszinte eszmecsere bontakú­ Joszip Broz Tito és felesége, valamint a velük együtt ha­zánkban tartózkodó jugoszláv vendégek vasárnap este meg­tekintették az Állami Operaház „Háry János” című daljáté­o­kának előadását. — Képünkön Az előadás szünetében Tito , elnök a szerzővel, Kodály Zoltánnal beszélget. (MTI Fotó : Vigovszky Ferenc felv.) Az időszerű mezőgazdasági tennivalókról, a Legfelsőbb Bíróság 3-as számú elvi állásfoglalásáról, a téli oktatási programról tárgyalt a megyei nőtanács Tegnap délelőtt Zalaeger­szegen, a KISZÖV székház nagytermében ülést tartott a megyei nőtanács. Az ülés Vörös Ferencnének, a megyei nőtanács elnökének megnyitójával kezdődött, majd Csokona Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartott, tájékoztatót az idő­szerű mezőgazdasági tenniva­lókról. Csokona elvtárs beszámoló­ja bevezetőjében értékelte az aratás, cséplés során végzett munkát, majd részletesen ele­mezte az őszi­ betakarítási, ve­tési tervek teljesítésével kap­csolatos feladatokat.­­ Az őszi mezőgazdasági munkák során a legfontosabb, hogy a gabona időben, jól elő­készített talajba kerüljön. A megyei terv szerint a búza 30 százalékát október 1-ig, 10 százalékát október 10-ig, 30 százalékát október 20-ig kell elvetni. A jövő évi kenyér biz­tosítása érdekében a talajt megfelelő időben és minőség­ben kell előkészíteni, ezenkí­vül gondoskodni kell a meg­felelő minőségű és mennyisé­gű vetőmagról is — mondotta többek között Csokona elv­társ, majd a betakarítással kapcsolatos feladatokat tag­lalva megemlítette, hogy ez jelentős részben az asszonyok­ra vár, s a nőtanácsoknak igen fontos szerep jut abban, hogy e feladatok teljesítésére mozgósítsák az asszonyok mellett a fiatalokat, a család­tagokat is a termelőszövetke­zetekben. — A betakarításra való mozgósításnak nagy jelentő­sége van a vetésterület idő­ben történő biztosításában. Ezen túl segíthetnek az asz­­szonyok, elsősorban a trakto­ros feleségek — a gépi vonó­erő jobb kihasználásában, a női brigád- és munkacsapat vezetők, valamint tsz vezető­ségi tagok az időben, jó mi­nőségben végzett munkában, szószólói lehetnek, és kell is, hogy legyenek a söjtöri Al­kotmány Tsz által meghirde­tett versenyhez való csatlako­zásnak — mondotta Csokona elvtárs, majd befejezésül a ta­nulás — szaktanfolyamok, esti iskolák, tapasztalatcserék szervezésének­­ fontosságára hívta fel a figyelmet. A vitában felszólalók első­sorban az őszi munkák szer­vezésével kapcsolatos tapasz­talatokról beszéltek, különös súllyal a családtagoknak a munkába történő bevonására. A megyei nőtanácsot a má­sodik napirend keretében dr. Piros Sándor, a megyei bíró­ság elnöke tájékoztatta a Leg­felsőbb Bíróság — a házassági bontóperek egyes kérdéseit tisztázó — 3-as számú elvi ál­lásfoglalásáról. Hangsúlyozta, hogy az említett elvi állásfog­lalás is a házasság, a család intézményének védelmét szol­gálja, jelentős szerepe van a bírói gyakorlat egységesítésé­ben, leszögezi a házassági bontóperek során figyelembe­veendő tennivalókat, közöttük is első helyen azt, hogy a bí­róságnak a bontóperek során is segíteni kell a szocialista erkölcs normáinak érvényesü­lését, tisztáznia kell a szocia­lista házasság fogalmát. Az irányelvek ismertetésé­vel egy időben hangsúlyozta, hogy a házasság, a család in­tézményének védelme nem csak az állami szervek, a bí­róságok feladata, hanem az egész társadalom közös köte­lessége. A fölmerült kérdé­sekre adott válaszában ki­emelte azokat a törvényerejű rendeleteket,­­ az 1962 évi 18-as­ és 24-es tvr-t t, ame­lyek lehetőséget adnak arra, hogy egy-egy romlásnak in­dult családi élet rendezéséhez a legkülönbözőbb társadalmi szervek, így a nőtanácsok is segítséget nyújthassanak. A megyei nőtanács végeze­tül Csiszár Lajosnénak, a me­­gyei nőtanács titkárának elő­terjesztése alapján jóváhagyta a megyei nőtanács 1964—65 évi oktatási tervét

Next