Zalai Hírlap, 1965. február (21. évfolyam, 28-50. szám)
1965-02-03 / 28. szám
1963. február 3. zalai hírlap A téli tanfolyamok sikere a nagykanizsai járásban — Minden várakozást felülmúlt — mondhatnák a némileg elcsépelt frázist a nagykanizsai járás húszegynéhány községében megrendezett háromhetes téli politikai oktatás eredményeiről. S ezúttal ez valóban helyes kifejezés lenne. A kilenc előadásból álló sorozat, amely felölelte a közös gazdálkodás, valamint a bel- és külpolitika legfontosabb aktuális kérdéseit , osztatlan érdeklődést váltott ki mindenütt. Ötven-hatvan, egyes helyeken száz, sőt az is előfordult, hogy kétszáz hallgatója volt egy-egy előadásnak. Még ott is — például Zalaszabor községben —, ahol általában inkább a szőlőhegyet, semmint az előadásokat látogatják, átlagosan 85—90 személy vett részt az előadásokon. A téli tanfolyamok tehát megmozgatták a járás falvait, s jelentős számban olyan embereket is, akik korábban rendszerint távol maradtak az ilyen rendezvényektől. Ez a tömegsiker persze — járási viszonylatban mintegy tízezer hallgatója volt az előadásoknak — nem önmagától született. Az érdeklődés felkeltése Tagadhatatlan, hogy szövetkezeti parasztságunkat manapság lényegesen jobban érdeklik a gazdasági és politikai kérdések, mint mondjuk három évvel ezelőtt. Ez az érdeklődés azonban önmagában még nem ad teljes magyarázatot az ilyen tömeges megjelenésre. Hozzájárult ehhez az is, hogy a községek párt-, tanácsi és tömegszervei igen lelkiismeretes munkával készítették elő a január 11-én kezdődött tanfolyamokat. De még ez sem volt minden. Az előadók szinte végigkitincselték a falvakat. Családok tucatjait látogatták meg otthonukban és éltek a családi agitáció nyújtotta lehetőséggel. Pit községben például 36, Liszón 45, Nagybakóstokon 47, Komárvárosom 30, Landon 30, Belezném 35 családot látogatott meg az előadó. Ezek a látogatások a közvetlen cél elérésén kívül megismertették az előadókat a helybelieket foglalkoztató kérdésekkel, s fordítva. Kapcsolat alakult ki a lakosság és a tanfolyamvezetők között Az előadók számos csoportos beszélgetést is folytattak a szövetkezetek tagjaival munkahelyeiken, az istállók körül, az erdőn — favágás közben —, a tsz-irodán, a tollfosztókon, a fiatalok színdarab próbáin stb. A szövetkezetek tagsága tehát megismerte a téli tanfolyamok előadóit, bizalmat érzett irántuk, s ezért is vett részt az esti beszélgetéseken. A kölcsönös kapcsolat erősödése a tanfolyamok látogatottságának későbbi növekedésében is jelentkezett. Hosszúvölgyön például az első hét átlaga még csak harminc, a másodiké már negyven, s a harmadiké pedig nyolcvan hallgató volt Igaz, hogy itt az előadó mintegy hatvan családot látogatott meg. A tv és a film jelentősége A falu népének érdeklődését még két — az eddigi politikai munkában meglehetősen elhanyagolt — eszköz is segítette: a televízió és a film. A péntek esti tv-adások, valamint a megyei filmkölcsönzőtől kért szak- és politikai tárgyú játékfilmek kollektív megtekintése nagy vonzerőt jelentett A beleznai előadásokon átlagosan 50—60 fő jelent meg. A három utolsó előadást azonban filmvetítéssel kapcsolták egybe. Ezeken az előadásokon így alakult a létszám: 203, 183, 132. A filmes előadások jelentőségét csak fokozza, hogy ezeken 96, 90 és 50 asszony vett részt. E példa is követelően bizonyítja, hogy ma már nemcsak beszélni kell a propagandamunkában a szemléltetésről, hanem valóra kell váltani. Persze, megfelelő filmeket kell biztosítani, mert például a kézi művelésű burgonyatermesztés — ilyen szakfilm is volt — ma már nem kelt érdeklődést a szövetkezeti parasztság körében. A téli tanfolyamon még egy új jelenséggel találkoztunk. Számos községben — különösen ott, ahol a munka dandárját az asszonyok végzik — emelkedett a női hallgatók száma. Azelőtt ők, a parasztasszonyok, alig-alig jelentek meg politikai előadásokon, — most pedig a részt vevők egyharmadát alkották.. De volt olyan község is, ahol a hallgatóság ötven, sőt hatvan százaléka nő volt. Az előadók javaslatai A tanfolyamok befejező akkordjaiként az előadók tanácskozást tartottak a nagykanizsai járási pártbizottságon, hogy összegezzék tapasztalataikat, amelyek több szempontból is hasznos tanulságokkal szolgáltak. A tanácskozás feltárta, hogy a téli tanfolyamok vezetői csak alapos felkészültséggel léphetnek a szövetkezetek tagjai, a falu dolgozói elé. Nem elég az adott téma országos vagy megyei vonatkozásainak ismerete. A hallgatóság igényli a járási, s elsődlegesen a helyi eredmények és problémák alapos elemzését. Ezért érthető és indokolt a propagandisták javaslata: ne az utolsó pillanatban közöljék velük a kijelölt községet, hanem hetekkel, sőt ha lehet, hónapokkal előbb, s így kéthárom megelőző látogatással már helyismeretre tehetnek szert. Megfontolandó és támogatást érdemel az is, hogy a zalai előadók a továbbiakban is tartsanak kapcsolatot községükkel, időnként látogassanak el az általuk vezetett téli tanfolyam színhelyére. Az előadók arra is felhívták a figyelmet, hogy erőteljesebben kell szorgalmazni a falusi pártszervezetek tagjainak ideológiai, politikai fejlődését, hogy ne csak szemlélői, hanem méltó és eredményes vitapartnerei lehessenek a falvak lakosságának. Ebben ugyanis még sok helyen igen gyengém állunk. A tanfolyamok vezetői sok olyan gondot és problémát is feltártak, amelyek mellett a helyi, sőt a járási vezetők gyakran észrevétlenül elmentek. Ezek elintézéséhez most joggal kérik a járási szervek segítségét. A pártbizottság nem is zárkózik el, sőt ahogy hallottuk, összegezik e gondokat, s márciusban a járási párt vb tárgyalja megoldásukat. Természetesen vannak olyan problémák — például istálló- vagy útépítési kérelem —, amelyek teljesítéséhez nem az elkövetkező egy hónap, hanem még egy év is be-A tanfolyamok értéke viszonylagos. Nagy eredménynek kell tekinteni, hogy az elmúlt három héten esténkint összejöttek, vitatkoztak a falvak lakóinak ezrei. De ez az eredmény akkor lesz maradandó, ha a most megkezdett úton a helyi erők tovább mennek. Jó alapot ad ehhez a pénteki tv-adás, amellyel kapcsolatban számos községben elhangzott az ígéret, hogy tovább szervezik azok megtekintését, így okosítják a falvak népét. De az élet nemcsak a mezőgazdasági szakmai oktatás vonatkozásában igényli a továbblépést, hanem politikai, ideológiai síkon is. Farkas István Falibaba meg a negyven lakó Az Alibaba elején az „T betű, illetve a rabló helyett a lakó szó nem a szerzői jogvédő iroda megtévesztését célozza, hanem a fenti cím éppen így hordozza magában a közölni valót. Arról van szó, hogy Zalaegerszeg legújabb lakótelepén, a Gasparich utcában van két másfélszobás lakásokból álló ház (az egyik tanácsi, a másik szövetkezeti), s ezeknek az egyébként tetszetős, korszerű, de kicsiny lakásoknak az egyik szobáját télen nem használhatják a lakók, vagy legalábbis nem lakhatnak benne. Ez a szoba ugyanis fűthetetlen, s ennek emlegetése nem éppen kellemesnek nevezhető hatást gyakorol az érintettek idegeire. Immár második télen tart ez az állapot. Kályha ugyan van a szobában, termetes, samottos vaskályha, mellette azonban a gázcsapon fényes plomba díszeleg. Azaz nem szabad használni. Dehát akkor miért tették oda, miért pocsékolták rá a pénzt, ki a hibás? Nem érdemes sokáig találgatni: senki. Lássuk csak! Amikor az épületet tervezték, ez a vaskályha még jó, elfogadott volt. Amikor a kivitelező beépítette, még mindig jó volt. Amikor átadták, még akkor is jó volt. Amikor azonban be kellett volna kötni a gázt, akkor már nem volt jó. Időközben ugyanis — mint mondják — megváltómért a gázipari tröszt által kiadott előírás. Márpedig az előírás nagy úr, még ha késik, még ha a legrosszabb időben érkezik, akkor is. A legfényesebbre akkor csillant a reménysugár, amikor szóba került, hogy esetleg a második télre falra szerelhető fűtőtesteket, úgynevezett falibabákat visznek a másfélszobás lakásokba. A gázipari vezetők helybenhagyó véleménye azonban késett, s így a kivitelező, a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat elfordította a figyelmét a falibabákról. Most már a gázipar engedélye is megvan — a beruházási iroda vezetői eleget jártak érte —, s mint hírlik, az embrionális állapotnál éppen ennek eredményeként áll valamivel fejlettebb stádiumban a falibaba-ügy. Mert az engedély nagy dolog, azon sokat kell vitatkozni, a többi már csak részletkérdés. Például az, hogy még nincs pénz a falibabára, a kivitelezőnek nincs engedélye a munka elvégzésére a felsőbb szervektől, s egyáltalán a kivitelező még ezután tudja meg hivatalosan, hogy ilyen munkája is lesz. Az új telep legutóbb átadott épületeiben mindenütt megoldott valamennyi helyiség fűtése. Egyedül az 1963- ban átadott másfélszobások közel negyven családja szorong immár a második télen egy helyiségben. Ő, falibaba, tekints le rájuk mielőbbi kisszobájuk faláról. K. F. 3 Ezer tojás naponta 900—1000 darab tojást gyűjtenek össze naponta a gutorföldi termelőszövetkezet baromfigondozói az 1900 tyúkból álló törzsállomány tojóházában. Ez a mennyiség mégegyszer annyi, mint a múlt év hasonló időszakának a tojástermelése. Egy év alatt csaknem hússzal növekedett az egy tyúkra eső tojáshozam, ami az idén előreláthatólag eléri a 150-et. Ezt az eredményt annak tulajdonítják, hogy amióta törzsbaromfitenyésztéssel foglalkoznak, első ízben tavaly alakították ki a törzsállományt, a csibék közül maguk választották ki a legszebbeket. Az idén ugyanígy a baromfikeltetőből érkező 10 ezer csirkéből került ki a baromfitörzs. Ebben az évben a tojáshozam további növekedésére számítanak, ugyanis elkészül az új, korszerűen berendezett 5000 férőhelyes baromfiól, s a jó gondozás mellett a megfelelő elhelyezés kedvezően hat a tojástermelésre. Prágában a KGST tizenkilencedik ülésszaka alkalmából szabványkiállítás nyílt meg, amelyet megtekintettek az ülésszak résztvevői is. Képünkön balról jobbra: Faggyejev, a KGST titkára, Takác csehszlovák építésügyi miniszter, Jaroszewicz, a lengyel KGST-küldöttség vezetője és Apró Antal miniszterelnökhelyettes. Közel másfélmillió tonna kőolaj és 256 millió köbméter földgáz a dunántúli olajipar ez évi terve zett eljárások, intézkedések a zalai olajmezőkön Az idei terv a hazai energiahordozó források, köztük az olaj fokozott kihasználását irányozza elő. Másfélszeresére emelkedik a földgáz felhasználása, különösen gyorsütemben nő a kőolajfeldolgozás, amelyhez az alapanyag jelentős részét a zalai olajmezők adják. A Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnak közel másfélmillió tonna kőolajat és 256 millió köbméter földgázt kell kitermelnie. Napra ütemezett intézkedési terv — A felmérések szerint a tervezett olajmennyiség kitermelhető — mondta Kiss László, a Dunántúli Kőolaj-és Földgáztermelő Vállalat főmérnöke —. A szükséges mennyiségű kőolaj megvan a mezőkben, és a kinyerés folyamatossága érdekében napra beütemezett intézkedési tervet dolgoztunk ki és az évben ennek megfelelően dolgozunk. A termelési szakemberek különös gonddal foglalkoznak a lovászi, a budafai és a babócsai olajmezőkkel. A budafai és lovászi mezőn egyre csökken az olajhozam, s a meglévő olajvagyon kinyerése egyre bonyolultabbá válik. Ezeken a területeken másodlagos olajtermelés folyik, erőteljesen alkalmazzák a különböző rétegkezelési, rétegnyitási eljárásokat. A három éve megkezdett oldószeres olajkiszorítás módszerétől is ezévben várnak nagyobb sikereket. Örvendetes, hogy az intézkedési tervben foglalt tennivalókból több már megvalósult. A tervek szerint az elgondolásokat március végéig valóra váltják és kilenc hónapon keresztül gyümölcsöztetik. Új eljárás Beleznán Az eddigi gyakorlat szerint egy-egy gázos, olajat rejtő területen a kísérleti termeltetésnél a levegőbe eresztették a gázt és csővégen elégették. Így csinálják ezt szerte a világon. Most a zalai szakemberek változtatnak a módszeren. A kísérleti termeltetés célja az, hogy képet kapjunk: mit rejt magában a megfúrt és termelésbe állított olajkút. Korábban az ideig — 2—3 hónap —, amíg ezt a munkát végeztük, a feltörő gázt a helyszínen elégettük — mondta Kiss László —. Itt azonban a gazdaságosság szem előtt tartásával elhatároztuk, hogy ezen a régi szokáson változtatunk és hasznosítjuk a gázenergiát. Csővezetéket építettünk Nagykanizsáig és naponta több ezer m3 900 feletti fajsúlyú gázt adunk a városnak. A beleznai területen jelenleg napi 20 köbméter olajat termelnek. A kútnyomással kinyert gáz felhasználása közben a réteget is megismerik. Ehhez hozzásegít az is, hogy két fúróberendezés dolgozik a területen. 400 ezer forint megtakarítás A nagylengyeli olajmezőn az elmúlt évben növekedett az olajjal kitermelt víz mennyisége. Az előírt 2—2,5 százalék víztartalmú olaj helyett többször 4—5 százalékos is bekerült a finomítóba. A víz arányának csökkentése céljából elhatározták a műszakiak, hogy emulzióbontó berendezést létesítenek a lengyeli olajmezőn, s ezzel igyekeznek a kívánt szintre szorítani a vizet. Az emulzióbontók működését követő első tapasztalatok kedvezőtlenek voltak, de a műszakiak nem adták föl a reményt. Folytatták a kísérleteket és elérték, hogy mindkét berendezéssel 2 százalékra redukálták a víz mennyiségét. Ezzel 400 ezer forint fuvarköltséget takarítanak meg, mert ennyibe került a többlet víz utaztatása az olajban. Ugyanakkor újabb tapasztalatokkal is gazdagodtak a szakemberek. A dunántúli olajmezőkön eddig tett intézkedések kedvezően éreztetik hatásukat az olajtermelésben. A napi termelés tervszinten mozog, s az intézkedési program következetes megvalósítása, illetve annak hatása biztosíthatja a célul tűzött feladatok valóra válását. Kb járulékos beruházást kapnak az lén a termelőszövetsezetek A Földművelésügyi Minisztériumban most összesítették a termelőszövetkezetek tavalyi építkezési adatait és idei építési terveit. A közös gazdaságokban 1964-ben többek között 15 000 tehén, 25 000 növendékmarha, 19 000 borjú és 65 000 hízósertés részére készültek új istállók, 6500 vagonnyi górét és magtárt, valamint 5600 hold termésének elhelyezésére szolgáló dohánypajtát építettek. Az előzetes számítások szerint a termelőszövetkezetek 1964. évi építési-beruházási tervének 96—98 százaléka valósult meg. Az Építésügyi Minisztérium és a tanácsok építőipari vállalatai, illetve a ktsz-ek azonban ilyen arányban sem teljesítették a rájuk eső részt. A 96—98 százalék annak köszönhető, hogy a tszek házi építőbrigádjai 20 százalékkal túlteljesítették előirányzatukat. Ezeknek a brigádoknak a zöme viszont nem alkalmas a műszakilag igényes, bonyolult épületek kivitelezésre, ezért sok gazdaságban az eredetileg tervezett istálló helyett más, egyébként szintén szükséges, de egyszerűbb létesítmény, például gépszín, vagy magtár készült. A vállalatok elmaradásának következtében igen sok az áthúzódó építkezés is: 130 szarvasmarha-istálló, 50 borjúnevelő, 50 sertésfiaztató és 46 tojóház építését ez év első hónapjaiban fejezik be. 1965-ben a termelőszövetkezetek a tavalyinál valamivel kevesebbet fordítanak építkezésekre, ezen belül viszont nagyobb a járulékos beruházásokra jutó összeg. Az istállók mellett sok kiegészítő épület szolgálja majd az állattartás minőségi fejlesztését, s az új létesítmények többségét víz- és villanyhálózattal együtt helyezik üzembe. A tervek szerint az idén több mint 300 szövetkezeti majorba szerelik be a vízvezetéket, és 500-nál több egységet villamosítanak. Az állatférőhelyek közül előtérbe kerülnek a tehénistállók: csaknem 30 000 tehén részére készül korszerű, gépesíthető épület. Az új növendékmarha- és borjúistállókban 24 000, a sertésfiaztatókban 6000, a sertéshizlalókban 48 ezer, a juhhodályokban 64 000 állatot helyezhetnek majd el. A termelőszövetkezetek az idén összesen több mint 5000 új létesítménnyel gyarapodnak. A tervek körülbelül egyharmadának megvalósítása a termelőszövetkezetek házi építőbrigádjaira vár. A Dunai Vasmű hidegg hengerművének építői a felszabadulási versenyben vállalták, hogy március 31-ig a hengermű összes berendezését üzemi próbákra készen átadják. A képen látható hatalmas kapcsolóteremben máris megkezdték a bonyolult berendezések próbáit. (MTI fotó : Fényes Tamás felvétele)