Zalai Hírlap, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-01 / 127. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! J­EEMarMm AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. évfolyam, 127. szám Ára­t SO fillér 1965. június , kedd A rendkívüli időjárás még nagyobb felelősségvállalást követel a mezőgazdaság dolgozóitól Tájékoztató a megyei pártbizottságon a mezőgazdaság időszerű tennivalóiról Tegnap délelőtt Zalaegersze­gen, a megyei pártbizottság nagytermében Csokona Sándor elvtárs, az MSZMP Zala me­gyei Bizottságának titkára a megye mezőgazdasága előtt álló időszerű tennivalókról tá­jékoztatta a megyei, járási párt- és tanácsvezetőket, szak­embereket. A tájékoztatón megjelent és felszólalt Varga Gyula elvtárs, az MSZMP Zala megyei Bizottságának első tit­kára is. Két hét késedelem Az idei esztendő eddigi ta­pasztalatairól szólva a megyei pártbizottság titkára többek közt a következőket mondotta: — Az idén korán tavaszo­dat!, s ez néhány helyen meg­lepetést is okozott. Jó ütemben láttá­k munkához a szövetke­zetek, de az április elején be­köszöntött csapadékos időjárás követ­keztében jelenleg körülbe­lül 2 hetes késedelem mu­tatkozik a mezőgazdasági munkáknál. A késedelem kevesebb lenne, ha az őszről nem maradt vol­na 9000 hold szántanivaló. Je­lenleg körülbelül még 3000— 4000 hold vetetlen a megyé­ben, de el kell érni, hogy min­den talpalatnyi földbe mag ke­rüljön. Előfordulhat, hogy azt már nem lehet beletenni, amit terveztek, de üresen a­kkor se maradhat föld. Silókukoricát, napraforgót, vagy bármit ves­senek, s ahol pedig már siló­­kukoricát is vetettek, de még van üres föld, azt vessék be si­lóval, s a már elvetettből le­gyen szemeskukorica. — Baj, hogy a megyében mintegy másfélezer hold őszi kalászost ki kellett szántani, s hogy az esőzés miatt jelentős te­rületen nem sikerült elvé­gezni a vegyszerezést. Tavaly 32 000 holdon, az idén csupán 7200 holdon — a terve­zett terület 17 százalékán — történt meg a munka. Ami az ősziek állapotát illeti, a fel­mérések tanúsága szerint a búzának 42 százaléka jó, 36 százaléka közepes, és 22 száza­léka gyenge. A rozsnak 48 szá­zaléka a jó, 42 százaléka köze­pes, 10 százaléka pedig gyenge. Az őszi árpának 56 százalékát minősítik jónak a szakembe­rek, 33 százalékát közepesnek, s 11 százalékát gyengének. Jó magágyba kerültek a kora ta­vasziak, azoktól is jó termést lehet várni.­­ A mezőgazdaság dolgozó­inak látniok kell az akadá­lyokat, nehézségeket, számol­­niok kell velük, de nem szabad az akadályok­tól megrettenni, hanem azok szem előtt tartásával kell maradéktalanul elvé­gezni feladatainkat — hangsúlyozta a megyei párt­bizottság titkára­ az egyre-másra összehívott ér­tekezleteknek is. — Ezután mindennemű érte­kezlet összehívását a felsőbb párt-, illetve tanácsi szerv en­gedélyezi, nem lehet csak úgy behí­vogatni az embereket a munkából — mondotta Csokona elvtárs, a jelenlévők élénk helyeslésé­től kísérve. Varga Gyula elvtárs felszólalása Ezután Varga Gyula elvtárs, az MSZMP Zala megyei Bi­zottságának első titkára szólt. — A rendkívüli időjárás egyes vezetőknél, de tsz-tagok­­nál is nyugtalanságot, fejvesz­­tettséget okoz — kezdte Varga elvtárs —. Ez pedig rossz ta­nácsadó. De nem kevésbé rossz a közönyösség, a beletörődés sem. Mit kell és lehet tenni? Azt, hogy ellopjuk az időtől mindazt, amit el lehet. Ehhez azonban több tényező szüksé­ges. Mindenekelőtt az állandó készenlét. A gazdaságok olyan helyzetben legyenek, hogy ha fél óra hosszáig lehet tenni a munkát, akkor is teljes erővel tegyék dolgukat. Magasfokú tervszerűségre van szükség, mindenki tudja, mit kell tennie. Arra kell törekedni, hogy ame­lyik munkához hozzákezdenek, az a legrövidebb idő alatt kész legyen.­­ A mezőgazdasági munka mindig nagy felelősséggel járt, de a rendkívüli időjárás most megsokszorozta ezt a felelőssé­get. Fegyelemnek, rendnek, magasfokú szervezettségnek, aktivitásnak, következetes helytállásnak kell együtt len­nie ahhoz, hogy maradéktala­nul el lehessen végezni a mun­kákat — mondotta többek kö­zött a megyei pártbizottság első titkára. A tájékoztató Csokona Sán­­­­dor elvtárs zárszavával ért vé­get. Minden grit a szálastakarmánisok betakarítására A következőkben a megye féléves felvásárlási helyzetét ismertette Csokona elvtárs. El­mondotta, hogy a háztáji ser­téshizlalási szerződéskötések­nél különösen sok a tennivaló a letemyei járásban. A megye mezőgazdasága előtt álló többi időszerű tenni­valókról szólva hangsúlyozta, hogy a növényápolásra a nagy­mérvű gyomosodás miatt különösen nagy gondot kell fordítani. Felhívta a figyelmet, hogy a cukorrépa egy esésben Zala me­gye az országos átlagtól hat­van százalékkal maradt el.­­ A legfontosabb teendő a következő két hétben a szálas­takarmányok betakarítása, amire minden erőt mozgósíta­ni kell — mondotta Csokona elvtárs —. Ami megtermett, azt maradéktalanul be kell ta­karítani. A pillangósok beta­karításánál máris mutakozik késedelem. A múlt héten 13 százalékra álltak ezzel a mun­kával a gazdaságok, holott a lucernát mindenütt vágni le­het — az előrelátók már le is vágták —, s már itt van a vö­­röshere kaszálásának ideje is. Jó a rétek hozama, ezt a ter­mést sem szabad kockáztatni. Június 15-ig minden rétet le kell kaszálni a me­gyében, s harmincadikéig pedig kaz­­lazni. Ez az ésszerű, a gazda­ságos. Ahol ebben az időszak­ban nincs elég vonóerő, vagy egyéb okok miatt nem biztosí­tott a takarmány beszállítása, ott meg lehet tenni, hogy a te­rület magasabb pontján kaz­­lazzák a terményt. Felkészülni az aratásra Beszélt az aratási és cser­kési tennivalókról, valamint a téli vetéssé való felkészülésről is Csokona Sándor. Elmondta, hogy a vegyszerezés elmaradá­sa nehezíti majd a gabona be­takarítását, éppen ezért igen gondos előkészületekre, előre­látó munkaszervezésre van szükség. Valamennyi gép kija­vítva várja az aratást, s arra az eshetőségre számítva, hogy egyes területeken nem lehet géppel dolgozni, álljanak ké­szenlétben a kézi kaszák is. A cséplést augusztus végére kell befejezni a megyében.­­ Az aratóér­münk­­folya­mat egyébként akkor tekint­hető befejezettnek, ha learat­tuk a gabonát, a magtárba he­lyeztük, felszántottuk a tarlót, és véget ért a másodvetés — hangsúlyozta Csokona elvtárs —, majd az őszi vetésekkel kapcsolatban elmondta: orszá­gos előirányzat az, hogy októ­ber végére kerüljenek földbe az őszi kalászosok, Zalában vi­szont a tapasztalat azt mutat­ja, hogy a szeptember 20-a után ve­tett búza jobb, mint ami október végén került földbe. Nálunk tehát október 20-át kell szem előtt tartani, s így készülni az őszi tennivalókra. A sok értekezlet ellen A továbbiakban arról be­szélt a megyei pártbizottság titkára, hogy a vezetés leter­heltségét 50 százalékkal lehet­ne csökkenteni, ha a mezőgaz­daságban is megszűnne a fe­lesleges adminisztráció. Éppen ezért ezentúl csak a legfonto­sabb jelentéseket lehet bekér­ni a szövetkezetektől, egyéb esetekben keressék fel őket a írásiak, s személyes tapaszta­­lt révén szerezzék meg, amire szükségük van. Legyen vége Kádár János és Biszku Béla visszaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Biszku Béla, a Po­litikai Bizottság tagja, akik a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására baráti láto­gatást tettek a Szovjetunió­ban, vasárnap visszaérkeztek Budapestre. Fogadtatásukra a Nyugati­­pályaudvaron megjelent Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnök­helyette­se, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Nyers Re­zső, a Politikai Bizottság pót­tagja, a Központi Bizottság titkára, Benkei András, a Központi Bizottság tagja bel­ügyminiszter, Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter, Péter János külügy­miniszter és Pója Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. (MTI) Szovjet küldöttség érkezett Budapestre P. F. Lomakonak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökhelyettesének, az Állami Tervbizottság elnökének ve­zetésével hétfőn délben szov­jet delegáció érkezett Buda­pestre, az 1966—1970 évi terv­egyeztető tárgyalásokra. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Apró Antal, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, Karádi Gyula, a külkereskedelmi mi­niszter első helyettese, vala­mint az Országos Tervhiva­tal, a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Miniszté­rium több vezető munkatársa. Ott volt G­ A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe, J. A. Nazarov nagy­követségi tanácsos és B. K. Puskin kereskedelmi képvi­selő. (MTI) Bezárta kapuit a BNV Hétfőn este bezárta kapuit a Budapesti Nemzetközi Vá­sár. Vasárnap, az idei Budapesti Nemzetközi Vásár tizedik — utolsó előtti — napján ismét borús volt az időjárás. Ennek ellenére sorban álltak az em­berek a bejáratoknál, hiszen — az eddigi rossz idő miatt — sokan erre az utolsó va­sárnapra halasztották a vá­sárlá­toga­tás­t. Élénk volt az élet az útvo­nalakon, a pavilonokban s legalább ilyen a Külföldiek Klubjában, a vásár kereske­delmi központjában. Ez a klub az idén is a tó melletti korcsolyaépületben kapott helyet. Itt is készülnek már a záró villámstatisztikák, amelyek azt bizonyítják, hogy az idei BNV valóban „rekord­vásár” volt. A Külföldiek Klubjában körülbelül 2300 „kartont” tar­tanak nyilván, vagyis olyan külföldi kiállítót, látogatót, aki klub­belépőt igényelt. A Kon­­sumturist árulja a külföldi kiállítóknak a reprezentációs italokat, cigarettákat, népmű­vészeti ajándéktárgyakat, va­sárnapig a tavalyi forgalom másfélszeresét bonyolították le A klubban állandó ügyele­tet tartottak külkereskedelmi vállalataink, és a tárgyaló bo­­xokban egymásután írták alá a jelentős szerződéseket. Csak néhányat a most megkötött üzletek közül: az Egyesült Iz­zó komplett televíziós képcső­gyárat adott el a Szovjetunió­nak, mintegy 8 millió rubel értékben. Csehszlovákia kon­zervgyárat vásárolt tőlünk, Svájc 60 ezer frank értékben vett zománcozott autoklávo­kat. A külföldi kiállítók is elé­gedettek, az NDK 3 millió de­­vizamárka értékű szerződést kötött, csak elektrotechnikai cikkekben. A lengyelek mint­egy félmillió rubel értékben, 60 szerszámgépet vásároltak tőlünk, az ő kiállítási anyaguk nagy része a magyar gyárak­ba kerül­t kipróbálásra. Né­hány rekordadat: A 35 kül­földi ország kiállításán mint­egy 950 nagyobb cég szere­pelt de ezen belül a maguk­kal hozott kiállítási tárgyak több ezer külföldi üzemet képviseltek. Magyarországról mintegy 700 üzem, vállalat, szervezet állított ki — a kisipari szövet­kezetektől a Magyar Tudomá­nyos Akadémiáig. Végig rend­kívül kedvezőtlen volt az idő­járás, a látogatók száma még­is megközelítette az egymil­liót. Dr. Vitéz András, a Buda­pesti Nemzetközi Vásár igaz­gatója a következőkben ösz­­szegezte az idei tapasztalato­kat: — Úgy érezzük, hogy az idei Budapesti Nemzetközi Vásár is híven szolgálta a békés egymás mellett élés gyakor­lati megvalósítását■ Egyik példája a békés versengés nagyszerű lehetőségeinek és realizálódásának, s fóruma a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági kapcsolatok építé­sének. — Az idei Budapesti Nem­zetközi Vásár örvendetes vo­nása, hogy a vásár megnyitá­sa előtti hetekben, hónapok­ban zsűrizték a kiállításra szánt magyar termékeket, és csak azoknak a bemutatásá­hoz járultak hozzá, amelyek­nek szállítására megvan a reá­lis alap. A KGM csak olyan termékek kiállításához járult hozzá, amelyeket egy éven be­lül sorozatban lehet gyártani. Segítette az eredményes üz­leti tárgyalásokat az is, hogy a külkereskedelmi vállalatok az idén sokkal hatásosabban, eredményesebben befolyásol­ták a gyárakat, hogy mit ál­lítsanak ki — mondotta. S­é­r­á­n Ö LEGELTETI NYÁJAT... Folytatni azonban nem lehet a juhásznótát, mert Takács Gáspárnak, az Andráshidai Állami Gazdaság juhászának nincsen furulyája. Van viszont 628 kétéves birkája, amelyek egyenként 4—5 kiló gyapjút adnak. (Kiss Ferenc felvételei Gerhardsen látogatása Kosziginnél Moszkva­ (TASZSZ) Ger­­hardsen norvég miniszterelnök hétfőn a Kremlben látogatást tett Kosziginnél, a szovjet Mi­nisztertanács elnökénél. A két államférfi megvitatta a fele­ket kölcsönösen érdeklő nem­zetközi problémákat, valamint a szovjet—norvég kapcsolatok kérdését. A barátságos légkörben le­zajlott megbeszélésen Gromiko szovjet külügyminiszteren kí­vül Gundersenn norvég igaz­ságügyminiszter is részt vett. E. Gerhardsen norvég minisz­terelnök hétfőn látogatást tett Anasztasz Mikojannál, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnökénél. A szovjet kormány hétfőn a Kremlben ebédet adott Ger­hardsen norvég miniszterelnök tiszteletére. Az ebéden Leo­­nyid Brezsnyev, Alekszej Ko­szigin és más szovjet vezetők vettek részt. Az ebéden Koszi­gin kormányfő beszédet mon­dott. Befejeződött az arab kormányfők értekezlete Kairó­ (MTI) ötnapos ta­nácskozás után az arab orszá­gok kormányfőinek kairói ér­tekezlete befejezte munkáját. A határozat javarészét nem hozták nyilvánosságra. A MEN hírügynökség jelentése szerint az Arab Liga kairói székházában megtartott érte­kezleten olyan értelmű hatá­rozatokat hoztak, amelyek cél­ja az arab egység megszilár­dítása, Palesztina felszabadí­tása, a Palesztinai felszabadí­tás­i szervezet és a palesztínai felszabadító hadsereg támoga­tása. A konferencián hozott határozatok nagy súlyt fektet­nek az arab egységre a gazda­sági, szociális, a törvényhozási területeken és a sajtó kérdé­seiben is. A kormányfők, illet­ve képviselőik az arab állam­fők újabb, harmadik értekez­letének időpontjául szeptem­ber 13-át, színhelyéül pedig a marokkói Casablancát java­solták. A közös közlemény síkra száll az egyesített katonai pa­rancsnokság megszilárdítása, a Jordán folyó eltérítésére vo­natkozó tervek kivitelezése mellett.

Next