Zalai Hírlap, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-02 / 258. szám

Részletesen a középfokról A Minisztertanács október 28-i ülésén oktatásügyünk egészét érintő kérdésekről esett szó. A művelőd­ésügyi­ miniszter előterjesztette a kö­zépfokú oktatási intézmények­ről szóló törvényerejű rende­let­ tervezetét. 1961-ben látott napvilágot az oktatási reformokkal, az alsó-, közép- és a felsőfokú oktatási intézmények felada­taival, célkitűzéseivel, az ok­tatás tartalmával foglalkozó törvény. Az 1961/3. törvény azonban még csak az elvi ala­pokat rakta le ebben a rend­kívül fontos kérdésben. Az­óta részletes intézkedések szü­lettek az alsófokú, s részben a felsőfokú oktatás reformjá­ra vonatkozóan, de mindmáig nem történt meg a középfokú oktatás átfogó, minden prob­lémakörre kiterjedő rendezé­se. Pedig ebben az igen fon­tos szerepet betöltő oktatási formában erre már évek óta égetően szükség volt. Középfokú oktatásunk sok megoldatlan kérdéssel, szá­mos, a fejlődés során előbuk­kant sajátos, bonyolult és mi­előbb megoldásra váró fel­adatta­­l küszködik. Ennek az oktatásnak a feladata a fiata­lok felkészítése az életre, s mivel az általános iskolákból egyre nagyobb számban áram­lanak a gyermekek a közép­iskolákba, az ezzel kapcsola­tos problémák nem csupán elvi, hanem a legszorosabban gyakorlati tennivalókat hoz­nak magukkal. Az általános műveltség és a szakmai kép­zés egybehangolására történt kísérleteket, az 5-1-1-et és a 4-1-2-t, meg a szakközépiskolai rendszerű megoldások egy se­reg más válfaját az élet sür­gető, gyakorlati követelmé­nyei teremtették meg, de a pedagógusok a megmondha­tói, mennyire nincsenek még mindig kiforrva ezek a meg­oldások, holott nyilvánvaló, hogy sok szempontból a jövő középfokú oktatási formáinak a csíráit jelentik. A törvényerejű rendelet­­tervezet részletesen intézke­dik majd mindezekről. A dön­tésekhez rengeteg szempon­tot, érdeket, követelményt kellett figyelembe venni — a tárgyi feltételektől a népgaz­daság fejlesztésének, szakem­ber-szükségletének várható üteméig. Éppen ezért a Mi­nisztertanács országos oktatá­si tanács létrehozására hozott utasítást, amelyben minden érdekelt intézmény országos hatáskörű szervei képviselte­tik magukat, a Művelődés­­ügyi Minisztériumtól az Or­szágos Tervhivatalig. Hason­lóképpen oktatási tanácsokat szerveznek a megyékben is. A középfokú oktatás pilla­natnyilag egész oktatási rend­szerünk legfontosabb, ugyan­akkor legtöbb tisztázatlan problémát tartalmazó terü­lete. Országos érdek mielőbbi és a távlati követelményeket is figyelembe vevő rendezése. Az oktatásügyi szervek, a pe­dagógusok, de a szülők és a tanulók is ezért várják nagy érdeklődéssel a törvényerejű rendelet kihirdetését. T. I. Világ proletárjai, egyesüljetek! m im aa AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA , XXI. évfolyam, 258. Mám Ara­l SO fillér 1965. november 2., kedd Szívélyes légkörben folynak a szovjet-francia tárgyalások Mikojan meghívta De Gaulle-t Moszkvába Szocsi (TASZSZ) Couve de Murville francia külügymi­niszter felségével és kíséreté­nek tagjaival vasárnap meg­érkezett Szocsiba, ahol Pjotr Bazsanov, a városi tanács vb elnöke fogadta. A francia külügyminisztert később Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök fogadta Gagrában, tergerparti villájá­ban. Moszkvában közleményt ad­tak ki Maurice Couve de Mur­ville francia külügyminiszter Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnökkel folytatott meg­beszéléseiről. Eszerint a két államférfi megvitatta a nemzetközi hely­zet kérdéseit, így az európai problémákat is, továbbá a szovjet—francia kapcsolatok kérdéseit. Az eszmecsere szí­vélyes baráti légkörben folyt le.­­ Couve de Murville francia­­ külügyminiszter vasárnap lá­togatást tett a Gagra melletti üdülőben Anasztasz Mikojan­­nál, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnökénél. Moszkva (TASZSZ) Couve de Murville francia külügy­miniszter és kísérete a Szov­jetunióban tett körútjáról visszaérkezett Moszkvába. Párizs (MTI) A hétfői fran­cia lapok vezető helyen közlik, hogy Mikojan Couve de Mur­ville előtt megismételte De Gaulle-nak szóló meghívását: a Szovjetunió örömmel fogad­ná, ha a francia köztársasági elnök Moszkvába látogatna. Az Aurore tudósítója rámu­tat: Koszigin javasolta, hogy a Szovjetunió és Francia­­ország vezető képviselői a jö­vőben rendszeresen találkoz­zanak. Innen már csak egy lé­pés a két ország politikájának összehangolása — szögezi le az Aurore. A Combat úgy véli, hogy a szovjet—francia megbeszélé­sek kedvező eredménnyel biz­tatnak. Leningrád (TASZSZ) A Le­­ningradszkaja Pravdában meg­megjelent Tabouis asszony cikke a szovjet—francia kap­csolatokról. Tabouis asszony a Couve de Murville kíséretében lévő francia újságírók között látogatott el a Szovjetunióba. — A francia—szovjet kapcso­latok kérdésével 1924 óta fog­lalkozom — írja cikkében. — Emlékszem e kapcsolatok kü­lönböző szakaszaira, a közben támadt akadályokra. Most az a véleményem, hogy talán so­ha sem volt ekkora a hit or­szágaink közeledésének lehe­tőségében, abban, hogy a kap­­csolatait évről évre mindjob­ban kibontakoznak. Az amerikai—nyugatnémet szerződés Franciaországban a vészharang megkondításához hasonló hatást keltett. Jeladás volt ez számunkra, hogy erő­sítenünk kell a kapcsolatokat a Szovjetunióval annak érde­kében, hogy együtt oltalmaz­zuk Európa függetlenségét. Wilson elvesztette Afrika népeinek bizalmát Hazaérkezett Rhodesiából a brit kormányfő Accra (MTI) Harold Wilson brit miniszterelnök vasárnap repülőgépen Lagosból Accrába érkezett. Amikor Wilson Acc­rába érkezett, a repülőtérről a városba vezető úton összegyűlt tömegek ilyen jelszavakat ki­áltoztak ütemesen: „Wilson, ne csalj!” — „Nagy-Britannia el­árulja a nemzetközösséget!” — „Tartóztassák le Smith-t!”. Megérkezése után a miniszter­­nök azonnal felkereste Nkru­­mah ghánai elnököt, hogy tár­gyaljon vele a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, tájé­koztassa őt rhodesiai tárgyalá­sairól. A ghanai elnökkel folytatott megbeszélése után Wilson rö­vid sajtóértekezleten „hasznos­nak” mondotta a megbeszélé­seket. Wilson látogatásával kapcso­latban a ghanai kormány nyi­latkozatban foglalta össze ál­láspontját a rhodesiai kérdés­ben. A nyilatkozat értelmében a ghánai kormány a Wilson ál­tal javasolt királyi bizottság felállítását „négymillió képvi­selet nélküli afrikai elárulásá­nak és a kérdés megkerülésé­re szolgáló fogásnak” minősíti. Az afrikai államok — hangzik a nyilatkozat — minden lé­pésre készek, hogy megadják a szükséges támogatást a Rho­desiában többségben levő négymillió afrikainak. London (MTI) Wilson an­gol miniszterelnök — magyar idő szerint vasárnap este 3/4 10 órakor érkezett vissza Lon­donba Accrából jövet. — A londoni repülőtéren erős rend­őrkordon őrizte az érkezés he­lyét. Rögtön érkezése után Wilson nyilatkozott a sajtó­nak. „A rettenetes csapaás, amely a múlt héten még köz­vetlenül fenyegetett, úgy gon­dolom, elkerülhetővé vált és idővel még elérkezhetünk a kérdés rendezéséhez” — mon­dotta az angol miniszterelnök. Hangoztatta, nem katonai erőszak útján történő rende­zésre gondolt. A királyi bizott­ság megalakítása, amiben Smith-szel megegyezett, lehe­tővé teszi a szükséges időnye­rést a dolgok átgondolására. Közölte, hogy a királyi bizott­ságot néhány napon belül megalakíthatják és ez a bizott­ság az év végéig befejezheti konzultációs munkáját. London (MTI) Wilson rhode­siai tárgyalásainak eredmé­nyét az angol közvélemény ab­ban látja, hogy sikerült elha­lasztani Rhodesia függetlensé­gének Ian Smith által történő egyoldalú kimondását. Ugyan­akkor Londonban megállapít­ják, hogy a két oldal közötti elvi ellentétek semmit sem enyhültek, mert még a kikül­dendő bizottság feladatát kör­vonalazó utasításokban sem egyeztek meg. Az ár, amit Wilson a kétes eredményért fizetett, Afrika bizalmának és jóindulatának fenyegető elvesztése. Ezt vilá­gosan mutatja Nkrumah ghá­nai elnök nyilatkozata, amely szerint Wilson megsemmisí­tette még azt a bizalmat is, amellyel Rhodesia afrikai többsége Salisburybe érkezé­sét üdvözölte. Kocsihiány gátolja a vasárnapi áruszállítást Zalaegerszeg térségében be­fejeződött a cukorrépa elszállí­tása. A távolabbi területeken is csökkent ez a munka, így napjainkban már a menet­rendszerűen közlekedő teher­­vonatokkal továbbítják az ál­lomásokra behordott cukorré­pa szállítmányokat a MÁV dolgozói. Az elmúlt havi munkát ér­tékelve megállapították az il­letékesek, hogy az­ árutovábbí­tás és fogadás jobban sikerült októberben a tervezettnél. Ja­vultak a zalaegerszegi vasút­állomás különböző, a teljesít­ményeket jelző mutatói, bár több zavaró körülményt kel­lett megszüntetni, illetve áthi­dalni. A vasutasok tőlük tel­hetően igyekeztek, de az álta­lános kocsihiányon nem tud­tak változtatni. Megtörtént, hogy vasárnap­ra több áruberakást terveztek, de kocsihiány miatt nem tud­tak eleget tenni az igények­nek, s csak hétfőn rakódhat­tak a vasárnapra megszerve­zett vállalatok. Nem kielégítő a darabáru szállítása sem. Előfordult, hogy darabáruból több éjszaka nem tudtak rakodni, mert nem állt rendelkezésre vasúti kocsi. A tegnapi napon is a 8 gyűjtő­kocsiból csupán három maradt a megyeszékhelyen. Az elmúlt hetekben nagy gondot okozott a gutorföldi mészégető alapanyaggal való ellátása, illetve a kiégetett mészkő elszállítása. Ezt a ter­méket ugyanis nem lehet hosszabb ideig tárolni, mert elporlad és tönkremegy, s ez­zel tetemes kár keletkezik. A MÁV ezen a gondon segített és mostanában rendszeresen biz­tosítja az alapanyagot szállító és az égetett meszet továbbító vasúti kocsikat. A nagy szállítások zöme megtörtént a zalaegerszegi vasúti csomóponton, de ez nem jelenti azt, hogy befejező­dött az őszi csúcsforgalom. Ez tovább tart novemberben is, hiszen sok az olyan áruféleség, amit a rangsorolt áruk háttér­be szorítottak, és emiatt fel­gyülemlettek. Ezek elszállítása és az ipari-mezőgazdasági ter­mékek továbbítása, az építő­ipar részére a téli munkák végzéséhez szükséges építő­anyagok szállítása képezi mos­tanában a nagy feladatot, amely semmivel sem kíván kisebb helytállást a vasutas dolgozóktól, mint a korábbi hetekben végzett munka. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a zalaegerszegi vasutasok megállták a helyüket az őszi csúcsforgalomban, s remélhető, hogy az előttük álló feladatok­nak is eleget tesznek, s telje­sítik az ez évi tervüket. Pihenjünk / (Kiss Ferenc felvétele) Nem enyhült az ellentét India és Pakisztán között Karachi (MTI) A pakisztáni hadügyminisztérium szóvivője szerint a hét végén újabb ösz­­szetűzések voltak pakisztáni és indiai csapatok között. A szó­vivő szerint a pakisztáni csa­patok „visszalőttek és megöl­tek kilenc indiai katonát” Tithwal és Lahore körzetében. A Kasmír Hangja nevű tit­kos rádióállomás, amely Kas­mírnak Pakisztánhoz való csatlakozását követeli, vasár­nap azt jelentette, hogy egy hindu vallási szervezet tagjai felégettek 16 muzulmán falut Kasmírban és számos muzul­mánt megöltek. Új Delhi (MTI) Sasztri in­diai miniszterelnök szombaton kijelentette, hogy mivel a Biz­tonsági Tanács nem nyilvání­totta agresszornak Pakisztánt, kész a pakisztáni agresszió kérdését bármely pártatlan bí­róság elé terjeszteni. Sasztri kijelentette, alapvető fontossága van annak, hogy megnevezzék az agresszort, mert elmaradása az agressziót bátorítja. Calcutta (MTI) Sasztri indiai miniszterelnök hétfőn kijelen­tette, hogy kormánya elvben hozzájárul a fegyveres erők kölcsönös visszavonásához a tűzszüneti vonal térségében. A miniszterelnök egy sajtó­­értekezleten ezt mondotta: „vannak bizonyos javaslatok a csapatok kölcsönös visszavo­nására és mi elvben hozzájá­rultunk ehhez. Készek va­gyunk a részletek megtárgya­lására, hogy el lehessen kerül­ni az összetűzéseket a fronto­kon”. Sasztri megismételte azt az indiai álláspontot, hogy Kas­mír India szerves része. A kasmíri kérdést nem lehet fel­vetni, mielőtt a katonai tűz­szünet és a csapatvisszavoná­sok kérdése meg nem oldódik — mondotta. Karachi (MTI) Ajub Khán pakisztáni elnök hétfőn szoká­sos elsejei rádióbeszédében ki­jelentette, hogy a tűzszünet India és Pakisztán között még a csapatok kölcsönös visszavo­nása esetén sem biztosíthatja tartósan a békét, ha nem szün­tetik meg a viszály alapvető okát. A pakisztáni államfő kije­lentette, hogy „nem lehet bé­ke az indiai feltételek szerint, hanem csak akkor, ha a felté­telek mindkét fél számára megfelelőek. Ajub Khán sze­rint India tovább fenyegeti Pakisztánt, de — fűzte hozzá — a pakisztáni nép kész is­mét felkelni hazája védelmére. Ajub Khán azt állította, hogy a kasmíri kérdés „világ­méretű problémává nőtt”. A pakisztáni államfő szerint az országba eddig 80 000 mene­kült érkezett Kasmírból. Ajub Khán azzal vádolta az indiai vezetőket, hogy ..népirtást kö­vetnek el­ Kasmírban. Indorrén­sban tovább folyik a kommu­nistaellenes terrorh­adjárat Djakarta (MTI) A nyugati hírügynökségek jelentése sze­rint Indonézia különböző ré­szein tovább folyik a hadsereg kommunistaellenes terrorhad­járata. Az indonéz hadsereg szóvi­vői beszámolnak arról, hogy kommunistákat vettek őrizet­be Kelet-Jávában, Nyugat-Já­vában és Celebesz­ szigetén. Celebeszen a rendőrség és mu­zulmán fegyveresek üldözik a kommunistákat, akik a dzsun­gelbe vetették be magukat. A vasárnap esti jelentések szerint Közép-Jávában a kom­munisták ellenállást tanúsíta­nak a hadsereggel szemben és jelentős körzeteket ellenőriz­nek. A hadsereg irányítása alatt álló Antara hírügynök­ség szerint a közép-jávai Solo térségében a helyzet „napról napra súlyosabb”. Bojd­ali körzetében a helyi katonai pa­rancsnok szerint októberben 250 személy vesztette életét a fegyveres össztűzések során. Szaleh miniszterelnök-he­lyettes kijelentette, hogy Indo­néziában „polgárháború fo­lyik”. A hadsereg parancsnoksága a malaysiai határterületekről visszavonja a csapatokat, hogy bevethesse azokat Közép-Já­vában. A hadsereg mindenütt igyek­szik megtisztítani a közigazga­tást a kommunista vezetők­től. Kelet-Jávában nyolc kom­munista polgármestert váltot­tak le. A katonaság fokozza kom­­munistaellenes propagandáját. Az ellenőrzése alatt álló indo­néz rádió vasárnapi jelentése szerint Untung ezredes, a Szentember­ 30. mozgalom ve­zetője, akit már hetek óta val­latnak, állítólag kijelentette, hogy a mozgalom ,.a kommu­nisták hatalomátvételi kísér­lete volt”. Maga veterán-küldöttség utazott a Szovjetunióba Budapest (MTI) Az SZKP Központi Bizottságának meg­hívására Révész Gézának, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának vezetésével hétfőn magyar veterán-küldöttség utazott a Szovjetunióba, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 48. évfordulója alkal­mából rendezendő ünnepsé­gekre. A küldöttséget a feri­hegyi repülőtéren dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség or­szágos elnöke és Gábor István, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál G. A. Gyenyiszov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete­­­.

Next