Zalai Hírlap, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-01 / 128. szám
1966. Juntos X« Túl az egymillión A zalaegerszegi L számú téglagyár vezetőjének asztalán egy nagyalakú kockás füzet fekszik. Ebbe jegyzik be termékféleségenként és naponta a különféle termelési adatokat. Mit mutat a füzet az idei víáridő ötödik hónapjának végén, május 31-én? Bár a téglagyártás igazi szezonja még hátra van, a könyv egyes rovatai máris jelentős munkasikerekről tanúskodnak. A nyersgyártók április végéig 580 ezer darab nyerstéglával teljesítették túl a tervük időarányos részét. Május hónap még ennél is kedvezőbb eredményt hozott, amikoris újabb 450 ezer darabbal növelték nyerstéglából túlteljesítésüket, s így május 31-ig egymillió-harmincezer darab téglával teljesítették túl ennek az időszaknak az előirányzatát. Ugyancsak szép eredményekkel dicsekedhetnek a téglaégetők is. Ápril végéig égetett téglából 200 ezer darabbal gyártottak többet, amit május hónapban újabb 290 ezerrel toldottak meg, s így május végén összesen 490 ezer darab a túlteljesítés égetett a téglából. A cserépgyártók — bár itt kisebb mértékben —, de szintén többlettel zárták május hónapot. Égetett cserépből 70 ezer darab a túlteljesítés, nyerscserépből pedig májusi hónapban pótolták azt a 20 ezer darabos lemaradást, ami a korábbi hónapokban követ-kezett be. Az I. számú téglagyár dol-gozói tehát az elmúlt időszak- ban derekas munkát végez- tek. Az eredmények elérésé-ben közrejátszott a kedvező időjárás is, de elsősorban a T gyár egész kollektívájának jó hozzáállását dicséri a jelentős munkasiker. ZALAI HÍRLAP 15 százalékal olcsóbb a zöldség — a kői kurrens pavilonok Fenezo*f előtt a MÉK-né! A zöldségboltok forgalmú kertészetekben jól haladnak az őszinte napról napra nő. Egyrndószerű modik. És ez megé több zöldségféle kerül az üzle látszik az eredményeken is. I tekbe, s a vevők is egyre több Első ízben fordult elő, tbet igényelnek. Rövidese h hogy például retekből megyén megkezdődik az igazi nagybelüli terméssel láttuk el a zöldségszezon, amikor a sof aggasztókat. — veszi át a szótgyasztók előtt vizsgáznak !Farkas József áruforgalmi főtermelők, de nem utolsó sor osztályvezető. — Salátából, van a MÉK. Az ő szervezőzöldhagymából úgyszintén ki felvásárló, értékesítő munkatudtuk elégíteni az igényeket, sokon sok múlik abban, hogy sőt, salátából és szamócából elegendő mennyiségű, friss és exportra is került, a legtöbb természetesen olcsó zöldség-áru, eddig a csömödér, a kötélé kerüljön a boltokba. már városi, valamint a nagyu, , kanizsai Sáska-Petőfi Tsz ad-Diztato kezdetén, s az utóbbi már rendszere. .... sem ad uborkát is. Az idei év — mint mondják — többféle szempontból is Ég a folytatás? biztatóan kezdődött a MÉK-nél. A legnagyobb előrelépést A MÉK 460 vagon különben zöldségtermelési szerződés-ző zöldség felvásárlását tervekötések végösszege jelentette k ki Zala megyében. Ebből a Amíg az elmúlt évben csak mennyiségből legalább 350 va- 790 hold zöldségféle termeléségen a nyári hónapokra jut, re szerződtek a megye tsz-ei,vagyis most állunk a főszezon , addig 1966-ban a 925 holdas előtt. A szerény, de biztató 5 előirányzattal szemben keret kezdet után milyen lesz a folyókon ezer hold zöldség terme-tatás?rlésére kötöttek szerződést a — Mondhatni minden a ter-MÉK-kel meló szövetkezetek és a MÉK — Az a célunk, hogy amiből jó együttműködésén, a közösen csak lehet, önellátó legyen a hozott megállapodások tiszte-i megye — mondják a MÉK veletben tartásán múlik vezetői. — A primőrök időszakában persze többféle árut társmegyéktől szerzünk be, de ez nem is lehet másként, hiszen az éghajlati és talajadottságok miatt minden területen nem vehetik fel a versenyt más vidékekkel a zalai gazdaságok. — Biztatónak nevezehető a kezdet, egyrészt a szerződéskötések, másrészt a tavaszi munkakezdés alapján — mondja Tóth Béla igazgató. — A tsz-ek jobb erőben lévő talajokra helyezték a zöldségféléket, mint korábban, a munkakezdés is előbb történt, s aondja Tóth Béla. — A MÉK és a szövetkezet képviselői mindig megállapítják, hogy a jövő héten körülbelül milyen zöldségféléből mennyit lehet eszedni, mit kínál a tsz? Ezután már napi ütemezés szeint történik a szüret, illetve az átvétel. Így folyamatosan friss árut tudunk szállítani a foltokba. Igen lényeges, hogy a tsz-eknél elegendő munkaerő díjon rendelkezésre a szedéshez. Ez ideig ugyanis fájó volt atni, hogy a termelésig még csak eljutottak a zöldséggel, a letakarítás szervezésével azonban már nem törődtek megfelelően. Márpedig ezen igen sok múlik. Elmondják, hogy ami az ő feladatukat, mármint az áru elszállítását illeti , nem akarnak fennakadást. Ha kell, 30—40 kocsit futtatnak naponta. Az AKÖV-től viszont azt kérik, hogy üzembiztos kocsikat küldjenek majd a MÉK- hez, mert a korábbiakban emiatt sok zűrzavar volt. A kocsira vártak a tsz-ben, az el is indult, s mégsem érkezett meg, mert meghibásodott. Aztán azt a kocsit sem látnák szívesen, amelyiken szőlőszállításkor csak most maradt a rekeszekben. Több példát említenek, amiből kitűnik, hogy érdemes meghallgatni a szövetkezetekben a MÉK-esek tanácsát Javasolták például, hogy érés előtt pelyvával, vagy szalmával hintsék le a szamóca földjét, mert így az eső nem veri fel a sarat a termésre. Ez 4—5 forint különbözetet is jelenthet kilónként. Ennek ellenére csak Szécsiszigeten takarták le a szamócaföldet. Figyelemre méltó az a megállapodás is, amit a két nagykanizsai termelőszövetkezettel kötöttek, s ugyanilyen megoldásról tárgyalnak az egervári tsz-szel is. Eszerint ezek a szövetkezetek bizonyos mennyiségű árut közvetlenül a MÉK boltjaiba szállítanak. Ily módon két árrés kiesik. A MÉK a kiskereskedelmi beszerzési ár 5 százalékát levonja, a többi pénz a tsz-é. Ha például az újburgonya felvásárlási ára 5 forint, a kiskereskedelmi beszerzési ára 7,20, a tsz 6,65 forintot kap, vagyis kilónként 1,65 forinttal többet, mintha kint, felvásárlási áron adja át a MÉK-nek. Az ár Zala megye, ezen belül is Zalaegerszeg arról volt híres ez ideig, hogy nem egyszer az egész országban itt volt a legdrágább a zöldségpiac. Hoz-e változást a megnövekedett kertészkedési kedv? — Igen — mondja a MÉK főosztályvezetője. — Már az eddigi árak is körülbelül 15 százalékkal alatta maradtak a tavalyinak. — A négy fő cikk (téli alma, vöröshagyma, szőlő, burgonya) kivételével a megyei értékesítő központ állapítja meg az árakat. Az a célunk, hogy ne térjünk el az országos áraktól — szögezi le Tóth elvtárs, az igazgató. — Néhány primőrnél azonban ez pár napig nem lehetséges. A zöldborsó például a melegebb vidékeken már lefutotta magát, tömegáru. Ha viszont mi ennek megfelelő áron vennénk át a tsz-ektől, akkor kedvüket szegnénk. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ilyen eltérés csak esetenkénti és rövid idejű lehet. Az igazsághoz tartozik az is, hogy megláttuk a termelőszövetkezetek épülő zöldséges pavilonjait és ez körültekintőbb, jobb munkára ösztönöz bennünket. Csak sikerüljön ez a vetélkedő! A zalai fogyasztótáborra már nagyon ráférne egy „győzelem”. Értékes eredmények forrása Szocialista munkaverseny a pályamunkások körében Tovább gazdagodott, új hajtásokkal gyarapodott a szocialista munkaverseny a MÁV zalaegerszegi pályafenntartási főnökségének dolgozói körében. A szocialista brigádok immár teljességgel átfogják a szolgálati helyeket, s élénk vetélkedés folyik a Szocialista üzemrész címért, illetve a főnökség dolgozói által kezdeményezett Szocialista szolgálati hely címért. A szocialista brigádmozgalom 1960-ban bontott szárnyat a pályamunkások körében, s az akkorikét úttörő brigád után minden esztendőben bővült a szocialista címért küzdő kollektívák népesedő tábora, s az elmúlt évben már 29 brigád, 390 dolgozóval versenyzett a szocialista címért. A pályafenntartási főnökségmél tevékenykedő brigádokat dicséri, hogy két kivétellel teljesítették vállalásaikat s négy brigád első-, négy brigád másod-, tizenöt brigád pedig harmadízben érdemelte ki a szocialista címet, Tuboly János, illetve Lőrincz Károly brigádjai pedig hat év óta folyalmtosen birtokosai a kitüntető címnek. A szocialista üzemrész címért folyó verseny 1963-ban bontakozott ki a főnökség területén, s először a lenti pályamester ,V-e-7 tőkésítette a cím feltételeit. Két évvel később már négy, az idén pedig 16 szakasz vesz részt ebben a versenyben A smol felirata címért, küzdő brigádok hatékonyan segítik a főnökség előtt áló gazdasági feladatok megoldását Munkájuknak tulajdonlásait, a többi között, hogy a főnökség folyamatosan eleget tesz kötelezettségének, annak ellenére, hogy munkáját nehezítik az erősen elhasznált pályatestek, felépítmények. A második ötéves terv időszakában két és fél éven át és üzem szintem teljesítette feladatát a főnökség, s több alkalommal vezérigazgatói elismerésben is részesült. A szocialista brigádok jelentős segítséget adtak az újítómozgalom hatékonyabbá tételéhez, valamint a munkavédelem megszilárdításához. Az elmúlt évben mindössze három, 1966-ban pedig — napjainkig — egyetlen keresett sem történt a főnökség területén. Bár a pályafenntartási főnökség szolgálati helyein viszonylag szűk körű lehetőség nyiik újításokra, az elmúlt évben 29 újítást nyújtottak be a pályamunkások. 100 ezer forint népgazdasági értékben. A szocialista brigádok tagjai — a brigád vállalásainak megfelelően — gyarapítják szakmai és politikai ismereteiket. Számos dolgozó elvégezte az általános iskola nyolcadik osztályát, ketten technikumi érettségi, 29-en pályakocsivezetői, 197-en betanított munkás, 51-en soromlpókezelői 21-en pedig térközön vizsgát tettek. Hasznos volt a bő csapadék, de károkat okozott a viharos szél Május utolsó harmadában többszöri kisebb, vagy legalább egyszer kiadós esőt kapott az országnak szinte valamennyi vidéke. Dr. Szabó József, a Földművelésügyi Minisztérium Növénytermesztési Főigazgatóságának helyettes vezetője tájékoztatásul elmondta, hogy a csapadékos időszak megszüntette a — helyenként még mindig károsító pangó vizek ellenére — már-már aggasztóvá vált májusi szárazságot, felfrissítette gyorsabb fejlődésre serkentette a gabonákat, a zsenge vagy most kelő kapásokat, ugyanakkor az esőikkel együtt érkezett erős, időnként viharo® szelek érzékeny károkat okoztak. Főleg a teljes virágzásban levő, többnyire 1,7—2 méter hosszúra nyúlt rozsok és az ugyancsak dúsnövésű őszi árpáik viselték a viharos időjárás terhét: sokhelyütt megdőltek, megkuszálódtak. Félő, hogy a vegetációs időszak végefelé járó gabonák egy része aratásig már nem tud kiegyenesedni. Éppen ezért gazdaságonként idejében meg kell majd vizsgálni a táblákat, s ha szükséges, úgy az előzetesen tervezettnél nagyobb területekre kell előirányozni a kézi betakarítást. A búzavetések sokkal jobban bírták a szelet és a zivatarokat. A viharos szél megtépázta a ggymás erősöket, helyenként egész fákat döntött ki, pákat szagaatott le, és sok feltétlen Ios gyümölcsöt levert. A tavaszi fagyok helyett érkezett borúsz csapadékos, szeles idő okozta kártételeket kieszeket remélhetőleg hamarosan beköszöntő új felmelegedési időszak gyorsan helyrehozhatja. Tizenkétezer csuhétáska Japánba Megyénkben hat termelőszövetkezet vállalkozott nyolcsoros kukorica termesztésére. A MÉSZÖV biztosította a vetőmagot hogy az asszonyok a téli időszakban hozzáfoghassanak a csuhéfonáshoz. Mintegy 50 holdon vetettek e célból kukoricát, s ezideig hatvan aszszony vállalkozott a csmnéfotyisban való részvételre. Fosztaszentlászlón különösen segíti a termelőszövetkezet a vállalkozó kedvű asszonyokat, 10 holdon vetett számukra a megfelelő kukoricafajtából. Rájuk bízta a terület megművelését, a növényápolást, a betakarítást. A tervek szerint 12 ezer darab mintás táskát készítenek külföldi értékesítésre. A japánok különösen kedvelik ezt az árut, ezért zömét — 10 ezer táskát — hozzájuk szállítják. Csak őszintén! Az őszinteség az egyik legszebb és legfontosabb emberi tulajdonság, úgy is mondhatnám, erkölcsi alap, amire bátran építhetünk. Ezt — így általában — senki sem vonja kétségbe, de a hétköznapok gyakorlatában eléggé figyelmen kívül hagyják, és felsőbb szempontokra, humanizmusra, tapintatra és más effélékre hivatkozva, bizony lépten-nyomon felrúgják az őszinteséget, az igazmondást abban a hiszemben, hogy a köz érdekében joguk van eltagadni vagy elferdíteni az igazságot. Jellemző eset például, hogy ha valakitől meg akar egy vállalat szabadulni, mert teszem azt, hanyag, összeférhetetlen, munkaköre betöltésére alkalmatlan, akkor a legtöbb esetben nem az történik, a természetes volna, nem adnak róla becsületes, őszinte jellemzést, hanem, „úgyis megszabadulunk tőle” alapon feldicsérik, majdnemhogy szentté avatják, mert így könnyel el tudják másutt helyezni. Rosszabb esetben magjával az illetővel sem beszélik meg, hogy miért kell állását otthagynia, miben hibás, mit kell új munkahelyén kijavítani. Az ilyen áthelyeztetés után nem következhet más, mint kölcsönös csalódás, meg nem értés, és az esetek többségében újabb áthelyezés. Ma még eléggé gyakori, hogy valaki azért válik alkalmatlanná egy munkakör betöltésére, mert felettesei nem figyelmeztetik időben az első hibáknál, vagy mert minden jószándék ellenére sem alkalmas arra a bizonyos munkakörre: nincs elég tehetsége, kellő felkészültsége. Nem lenne sokkal becsületesebb, emberségesebb megmondani az ilyen munkatársnak, hogy „nézd, komám” vagy „barátom, neked ez nem megy, válassz más foglalkozást, keress más beosztást”, vagy éppen „szerezd meg ezt és ezt a képesítést, különben nem tudunk itt tartani”? Egészen kivételes esetektől eltekintve, ma már mindenkinek alkalma van a hiányzó képesítés megszerzésére. Az esti és levelező oktatás rendszere annyira kiterjedt, és olyan sok kedvezményt kap államunktól, aki tanul, hogy semmiféle kifogás nem fogadható el, senkinek sem kell lemondania a megkedvelt, jó jövedelmet nyújtó állásáról csak azért, mert a múltban nem állt módjában magasabb fokon tanulni. Sokan ma azzal érvelnek, hogy a szakképzettség előtérbe állítása a régi, tapasztalt, politikailag megbízható káderek rovására megy. Szó sincs persze erről — legfeljebb csak abban az esetben, ha valaki régi érdemeire hivatkozva szembehelyezkedik a fejlődés általános menetével, elhanyagolja a tanulást, „ha eddig jó volt, ezután is jó lesz” alapon saját magát iktatja ki a vezetésből. Ilyen esetben az a felső szerv, igazgató, személyzet is cselekszik helyesen, aki őszintén, nyílt szóval rádöbbenti az illetőt álláspontja helytelenségére és tarthatatlanságára. Az ilyen ügyeket nem lehet vállveregetéssel elintézni, és húzni, halasztani sem. A gyár, a hivatal kollektívája nagyon is számon tartja, ki milyen képességű, hogyan dolgozik, alkalmas-e a munkaköre betöltésére. Ha csak egy-két ilyen, tapintatból elnézett rossz példát látnak, az már elég ahhoz, hogy az egész légkört megrontsa. ,,Ha X, vagy Y nem tanul, pedig osztályvezető, akkor miért tanuljak én, akival előadó vagyok?” — mondják. Nincs persze igazuk, de ilyenek az emberek és a vezetőknek mindig tudniok kell, hogy a rossz példa ragadósabb, mint a jó. Nagyon sok diáknak egyenesen árt, hogy a papája, vagy a közeli rokona magas beosztásban dolgozik. Számtalan esetet ismerek, hogy bár az illető papának vagy nagybácsinak esze ágában sincs fia, öcsköse számára valamiféle kedvezményt kérni, sőt ha ilyesféléit észrevesz, egyenesen tiltakozik ellene, de az iskolában mégis megkülönböztetéssel bánnak vele, az osztályozóceruza vele kapcsolatban valahogy nem fog olyan keményen, mint másnál, őt sohasem hagyják ki, ha szerepelni kell, neki az első padban a helye, őt okvetlenül a jó példák között kell emlegeni, magyarán: kivételeznek vele. Senkinek sem jó ez. Mivel senki sem leéri a kivételezést, senki sem hálás érte. A gyermeknek magának pedig kétszeresen árt, mert egyrészt, hamis illúziókat kelt benne, másrészt, ellene hangolja a kollektívát. Az iskolás gyerekek igazságérzete igen érzékeny. Azonnal észreveszik a megkülönböztetést, és a maguk egészséges módján reagálnak is rá. Ilymódon a többnyire jó szándékból, tájékozatlanságból fakadó kedvezni akarás végeredményben csak árt, és nem köszönet, de rosszallás jár érte. Petőfi Zoltán nem mérhető apja tehetségével, a Sasfiók sem Napóleonéval — természetes dolog, hogy nem minden gyerek örökli apja tehetségét. Kapjon csak hármast, ha gyengébb, és válaszszon olyan pályát, ahol mérsékeltebb tehetségével is érvényesülni tud — ez az egyetlen helyes és megnyugtató szemléleti mód a szülőnél és pedagógusnál egyaránt Nagyon sokan azért kerülik meg az igazságot mert úgy vélik, hogy a köz érdeke azt kívánja. Volt idő, amikor hivatalos állásponttá merevedett az a nézet: ha már megvan a baj, ne tetézzük azzal, hogy beszélünk róla. Így kerültek az újságokba áradozó cikkek például az életszínvonal, emelkedéséről akkor, amikor az éppen stagnált. A „lakkozás” időszaka szerencsére nem tartott sokáig , és immár hosszú évek óta minden tekintetben megegyezik a valósággal a hivatalos álláspont. A hiba azzal nem javítódik ki, hogy hallgatunk róla, hanem csak azzal, ha megvizsgáljuk, honnan származik és a diagnózis pontos ismeretében megteszszük a kijavításhoz szükséges intézkedéseket. Igen nagy társadalmi hajtóerő az őszinteség, a hibák feltárásának, kijavításának — tehát a fejlődésnek egyik alapvető feltétele. Vasvári Ferenc 3 Bagodvizemyéd és Andráshida között folyik a Zalaegerszeg—kömend útvonal korszerűeklése. Cziráki Ferenc és brigádja vállalták, hogy június 15-re, határidő előtt áldják ( fm) Bajomnak az Utat. (Mészáros Ferenc tármé