Zalai Hírlap, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
tíz új tanév elé ismét megkezdődött egy iskolaév. A diákoknak az egyik szeptember olyannak tűnik, mint a másik, hiszen ismét vége a nyári szabadságnak, ismét tanultak kell. Valójában ez a szeptember mégis más, mégis új mind nekik, mind szüleiknek és tanáraiknak, tanítóiknak. A gimnáziumokban megkezdődött a reform tantervek és tankönyvek bevezetésének harmadik, utolsó előtti szakasza; az idén megindul az úgynevezett emeltszintű szakmunkásképzésre épülő esti szakközépiskolai oktatás, és tovább korszerűsödik a nappali szakközépiskola. Nagy hatással lesz az iskolai munkára a gazdasági reform is, hiszen lényeges tananyagbeli változtatásokat hoz — elsősorban a közgazdasági szakközépiskolákban, és megnöveli a tanácsok hatáskörét, s kell-e bizonygatni, hogy ez milyen sok lehetőséget nyújt az oktatás és a nevelés színvonalának emeléséhez. E változásokból eredő feladatok jobb elvégzéséhez az idén tovább javultak az iskolai munka feltételei. Lényegében megszűnt az évek óta tartó krónikus pedagógushiány Sok új iskola és tanterem épült, a régebbieknek pedig korszerűsödött a felszerelése, s ha csupán kis mértékben is, de bővült a kollégiumi hálózat, javultak a falusi, tanyai gyerekek tanulási körülményei. A tavalyinál sokkal inkább megvan tehát a lehetőség arra, hogy a nevelés és az oktatás tényleges műhelyeiben, az iskolákban előbbre lépjenek a reform megvalósításában. Mert a korszerűsítés sikere elsősorban a tanintézményeken, a pedagógusokon múlik, hiszen az új tantervek és tankönyvek inkább csak a kereteket, a lehetőségeket biztosítják. A nevelőknek kell a részletekben is gyakorlattá formálniok azokat az alapelveket, amelyeket a reform során célul tűztünk az oktatás és a nevelés elé. Az ő feladatuk, hogy a fiatalok jól felkészüljenek az életre, beilleszkedjenek a közösségbe, s megszerezzék azt a képességet és készséget, hogy önmagukat és környezetüket állandóan formálják, s megszeressék a rendszeres munnkát, majdan pedig hivatásukat. E munkát azonban csak a szülők és az ifjúsági szervezetek hatékony segítségével lehet elvégezni. De a szülők és a pedagógusok közti kapcsolatok ma még gyakran formálisak, az együttműködés az esetek többségében csupán a szülői értekezletekre és a rossz tanuló, rossz magatartása gyerekek anyjának vagy apjának az iskolába hívására korlátozódik. Ha nincs különösebb baj, általában nem keresik egymást a szülők és a pedagógusok, pedig a családi és az iskolai nevelés összhangjának megteremtése állandó kapcsolatokat igényelnek. A pedagógusok és a szülők közti együttműködés éppoly bonyolult, kényes és törékeny, mint általában minden emberi kapcsolat. Ezeket a kötelékeket természetüknél fogva nehéz, szinte lehetetlen rendsetekkel szabályozni. Az előírásoknak megfelelően látogathatja a pedagógus a családokat, tarthat a szülői értekezleteken előadásokat az otthon és az iskola kapcsolatáról, de mindezek aligha eredményeznek bármit is, ha hiányzik az, amit semmiféle utasítás nem pótolhat: az a szándék, hogy valóban közelebb kerüljön egymáshoz az iskola és a szülői ház. De mindez vonatkozik a szülőkre is. Ha nem segítőtársnak tekintik a pedagógusokat, hanem csupán neveléssel és oktatással foglalkozó állami alkalmazottaknak, akiktől hivatásuk keretein belül számon lehet kérni az előírtakat, akkor kapcsolatuk ridegebb lesz, s eznnek következtében az egész nevelőmunka hatástalanabb. Az iskolai munkáihoz nyugodt légkörre van szükség, hiszen a pedagógusok is érzékenyen reagálnak az őket ért hatásokra. ők is kizökkennek munkájuk ritmusából az elégtelen emberi — sőt, ebben az esetben munkatársi! — kapcsolatok miatt. S megfordítva, ők is szárnyakat kaphatnak, ha tevékenységüket jóindulatúan ítélik meg, s partnerüktől — a szülőktől! — segítséget kaphatnak a fiatalok formálásához. Az utóbbi években az úttörő mozgalom és a KISZ is mind több segítséget nyújt a neveléshez. A kevésbé formális, valóban tartalmas mozgalmi jellegű tevékenységgel pedagógiailag értékes hozzájárulást adnak a szocialista iskola kialakításához. Az ifjúsági mozgalmak ma már mind jobban elismert, nélkülözhetetlen segítőtársai a pedagógusoknak és a szülőknek, nagy szerepük van abban, hogy tudásban alaposabb, magatartásban és szemléletben pedig komolyabb, felelősségteljesebb lesz az ifjúság." Ezekben a napokban csaknem kétmillió általános és középiskolás, valamint szakmunkás tanuló kezdi meg tanulmányait. Ennyi gyerekkel, fiatallal kell foglalkozzok a pedagógusoknak. Elengedhetetlenül fontos tehát, hogy azoktatás és a nevelés kérdéseivel még odaadóbban törődjenek az állami és a társadalmi szervek is. Járuljanak hozzá mind sokoldalúbban az iskolák fejlesztéséhez, az oktatási reform sikeréhez, s mindenekelőtt a nyugodt, kapkodás nélküli oktatói-nevelői tevékenység megteremtéséhez, hiszen a tét óriási: ifjúságunk jövője f. fc. Világ proletárjai, egyesüljetek! IÁIM UJ-riSkwm AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIi. évfolyam, 206. szám Ára : SO fillér 1961. szeptember 1., péntek A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A mezőgazdasági és élelmezésügyi és az igazságügyminiszter előterjesztette a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvények tervezetét. Ezeket a kormány június 22-i ülésén már megtárgyalta, majd az országgyűlés állandó bizottságainak javaslatait és észrevételeit figyelembe véve az előterjesztők több vonatkozásban módosították. A kormány a két törvény tervezetét megvitatta, elfogadta, s úgy határozott, hogy az országgyűlés elé terjeszti. A pénzügyminiszter benyújtotta a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjének szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a tervezetet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé ter Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megvitatta és elfogadta az 1968. évi népgazdasági terv kidolgozásának alapjául szolgáló főbb célkitűzéseket és irányelveket. A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatai alapján a kormány határozatot és rendeletet hozott a mezőgazdasági üzemek jövedelemszabályozási rendszeréről, továbbá a földadóról, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásáról és az őszi munkákra való felkészülésről. A kormány a jelentést tudomásul vette. Elismerését és köszönetét fejezte ki a mezőgazdasági üzemek, a felvásárló vállalatok dolgozóinak és mindazoknak, akik odaadó munkájukkal elérték, illetve előmozdították, hogy a búza holdankénti átlagtermése meghaladta a 14 mázsát, s bár a vetésterület a felszabadulás előttihez képest kereken 1 , millió holddal kevesebb, ez a termés újig fedezi a lakosság teljes ellátását. A kormány kötelezte az illetékes minisz- tereket és az országos hatás- körű szervek vezetőit, hogy az őszi munkák sikeres elvégző-éséhez szükséges intézkedése-ket tegyék meg. Felkéri a me-zőgazdaság és valamennyi érintett vállalat, intézmény és szervezet dolgozóit: tegyenek meg mindent a kapásnövények, a szőlő és a gyümölcs eredményes betakarításáért és feldolgozásáért, s az őszi munkák gondos elvégzésével biztosítsák a jövő évi megfelelő termés feltételeit. A Minisztertanács az országos műszaki fejlesztési bizottság elnökének előterjesztése alapján módosította a bizottság szervezetéről és működéséről szóló, 1962-ben kiadott határozatát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Fennmarad, de módosul a mezőgazdasági üzemek állami támogatása A mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemszabályozási rendszeréről, kormányhatározat egységes szerkezetben foglalja össze a mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek közös gazdaságainak) a gazdaságirányítás új rendszerében érvényesülő támogatási, anyagi érdekeltségi és adózási rendszerét. Az alkalmazásra kerülő ártámogatási rendszer alapvető célkitűzése, hogy a mezőgazdasági üzemek beszerzési árszínvonala számottevően ne emelkedjék. A kormányhatározat fontos intézkedése, hogy a mezőgazdaság gépesítéssel kapcsolatos költségei, az új gépek és a pótalkatrészek beszerzési árai, valamint a gépjavítás és gépi munka díjai számottevően nem emelkedhetnek. A növényvédő- és gyomirtószerek 1968. évi beszerzési árszintjét valamenynyi mezőgazdasági felhasználó részére egységesen határozzák meg. A mezőgazdasági nagyüzemek beruházásainak támogatása a jövőben is fennmarad, de az eddig férőhelyenként és az ültetvényeknél katasztrális holdanként meghatározott támogatást a jövőben a beruházások költségének százalékában kell meghatározni. A gazdaságpolitika érvényesítése érdekében az ártámogatás mértéke különböző lesz. Például 70 százalékos az ártámogatás a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés épületeire, az ültetvények közül a cseresznye, a meggy, a kajszi és a bogyós gyümölcsök, valamint a történelmi borvidékeken végzett minőségi borszőlő-telepítésekre ; 50 százalékos a támogatás az öntözőtelepeik létesítése, a feldolgozó- és tárolóépületek, valamint az üzemi járulékos beruházások megvalósítása esetén: 30 százalékos a támogatás például a csemegeszőlő és az egyéb gyümölcstelepítések után. Nem nyújtható támogatás például őszibarack és télialma-telepítések után. Előtérben az állattenyésztés 1968-tól kezdve a termelőszövetkezetek a jelenlegi támogatás helyett a közös tulajdonban levő tehenek és előhasi üszők élveszületett borjai után egységesen 2000 forint állami támogatást kapnak. Az állami gazdaságok szarvasmarhatartását az értékesített tej mennyisége és az értékesített vágó- és hízottmarha árbevétele után megállapított ártámogatással kell segíteni. Fontos népgazdasági érdek a háztáji, a kisegítő és az egyéni gazdaságok szarvasmarha állományának fenntartása és fejlesztése. Ezért csak a gazdaságok adás-vételi szerződés keretében a jelenlegi 3000 forintos támogatással szemben 5000 forintos árkedvezménnyel vásárolhatnak vemhes üszőt. Az 1968-tól alkalmazásra kerülő földadó-rendelet szerint az adózók köre bővül, mert a rendelkezés többek között az állami gazdaságokra is kiterjed. A földadó továbbra is a földkataszteri tiszta jövedelmét veszi alapul, de mértéke a közös gazdaságokra nézve a föld minőségét jelző átlagos aranykorona-érték szerint differenciáltan kerül megállapításra. A földadó-kulcsok a föld értékével együtt arányosan növekednek. Az a gazdaság, amelynek egy holdjára eső aranykorona-érték 4-nél kevesebb, mentesül a földadó fizetése alól. A földadót pénzben kell fizetni. A jövedelemadó a termelőszövetkezetekben továbbra is a tagok részesedése alapján kerül kivetésre, 6 százalékos adókulcs alkalmazásával. A termelőszövetkezeti alkalmazottak bére után 1968. január 1-től 17 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Ülést tartott az MSZMP Zala megyei Bizottsága Baranyai János elvtársat a megyei pártbizottság titkárának választották Az MSZMP Zala megyei Bizottsága csütörtökön a megyei pártbizottság székházában ülést tartott. Az ülésen megjelent Szegedi József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága alosztályvezetője is. A tanácskozást Újvári Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg. A pártbizottsági ülés az első napirendi pontban a megyei pártvégrehajtó bizottság „A káder- és a személyzeti ■munka, helyzete és feladatai Zala megyében” című beszámolóját vitatta meg, amit Varga Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára terjesztett elő. A beszámoló és a vita után a megyei pártbizottság intézkedési tervet fogadott el a káder- és személyzeti munka további fejlesztésére. A második napirendi pontban Király Ferenc elvtárs, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagja, a megyei pártbizottság apparátusának szervezeti felépítésére tett javaslatot, amit a pártbizottság elfogadott. Ezt követően szervezeti kérdések megtárgyalására került sor. Varga Gyula elvtárs javaslatára a megyei pártbizottság jó munkája és érdemei elismerése mellett, felmentette Tóth Lajos elvtársat megyei titkári megbízatásából, mivel az elkövetkező időben Tóth elvtárs más, fontos beosztásba kerül. A megyei pártbizottság titkos szavazással a megyei pártbizottság titkárának Baranyai János elvtársat, a végrehajtó bizottság tagját választotta meg, aki az elmúlt években az SZKP hároméves pártfőiskoláján tanult és tanulmányait vörös diplomával fejezte be. A megyei pártbizottság ezután felmentette dr. Végh Ernő elvtársat főelőadói beosztásából és osztályvezetővé fogadta el. Végh elvtárs eddig a végrehajtó bizottság megbízása alapján végezte a közigazgatási és adminisztratív osztályvezetői teendőket. A pártbizottság e tisztségében Végh elvtársat megerősítette. A pártbizottság jó munkájának elismerése mellett Tóth József elvtársat, az olajipari pártbizottság megbízott titkárát felmentette tisztségéből és jóváhagyta az olajipari pártbizottság munkatársává történő kinevezését. Egyúttal megerősítette az olajipari pártbizottság határozatát, amely szerint Bácsi János elvtársat az olajipari pártbizottság titkárává választották. A pártbizottság ülése Varga Gyula elvtárs zárszavával ért véget. Egszmillió-hétszázhatvannédezer-ötszáz tonna kenyérgabonát vásároltak fel a termyforgalmi vállalatok A terményforgalmi vállalatok — a legutóbbi jelentései szerint — eddig 1 764 500 terma kenyérgabonát, továbbá 57 210 tonna takarmánygabonát vásároltak fel. Évi felvásárlási előirányzatukat ezzel máris 109 százalékra teljesítették. Már hetek óta a gabonabetakarítást követő sürgős tennivalók, a tarlók elmunkálása, a kazalozás befejezése, a vetőágykészítés és az őszi betakarítás előkészítése szerepel legnagyobb súllyal a mezőgazdasági üzemek munkaprogramjában. A feladatok méreteire jellemző, hogy az ősz folyamán el kell végezniök körülbelül négymillió hold kapás és egyéb növény betakarítását, továbbá 3,3 millió holdnyi őszi vetésű növény talajelőkészítését, vetésit, kereken 700 000 hollon az istállótrágyázást, továbbá több mint négymillió holdon a tavaszi vetésű növények alá a mélyszántást. Ugyanebben az időszakban kell majd gondoskodni mintegy 350 000 holdon termett — megközelítőleg 750 000 tonna — szőlő szüreteléséről, körülbelül 1 200 000 tonna gyümölcs és zöldség betakarításáról, s 30 000 000 tonnányi egyéb termény szállításáról és tárolásáról A legutóbbi felmérések szerint a gépalkatrészellátás az előző évekéhez képest számottevően javult. Ugyanez vonatkozik az üzemanyag-ellátásra is. A vezérmagtermeltető és ellátó vállalathoz eddig 10 000 tonna őszi árpa, 5000 tonna rozs, 25 000 tonna őszi búza vetőmagigényt jelentettek be a termelőüzemek, és ezt maradéktalanul ki is tudják elégíteni. Az őszi munkák sürgős feladatai közé tartozik az állatállomány téli takarmányoslátásának biztosítása. Az idei hosszú szárazság és hőség kedvezőtlenül hatott a rétek második és a pillangósok harmadik terméshozamára, ezért kívánatos, hogy a termelőüzemekbözt minden arra alkalmas terményt besilózzanak. Ugyancsak jelentős mértékben növelhetik a téli takarmánybázist a gondosan és időben letakarított, befollózott kukoricaszárral. (MTI) Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár látogatói ilyen lovasbravúrokban is gyönyörködhetnek. (MTI Fotó : Fényes Tamás felvétele)