Zalai Hírlap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-29 / 99. szám
1970. április 29. Kisdobosok és úttörők szavalóversenye Több éves gyakorlat a nagykanizsai Petőfi általános iskolában, hogy a Költészet Napja alkalmából házi szavalóversenyt rendeznek. Harminchét szavaló lépett színre a szülők részvételével megtartott versenyen. A kisdobosok közül Fábián Rita másodikos, Varga Csilla harmadikos, Harcz Lajos harmadikos és Tamai László negyedik osztályos tanuló nyújtotta a legszebb teljesítményt, míg az úttörők szavalatai közül Fábián Mária nyolcadik, Hári Ildikó hetedik és Simon László ugyancsak hetedik osztályos tanuló kapta a legnagyobb tapsot. Velük együtt összesen 25 tanuló kapott könyvjutalmat a szavalóversenyen elért sikeres szerepléséért. Elpusztult a Rákóczi szilfa A balatonakarattyai famatuzsálem, a 600 éves Rákóczi szilfa, tavaly már csak néhány oldalhajtásával mutatta az élet jeleit.. A fa, amely néhány éve a végpusztulás jeleit mutatja, a vizsgálatok szerint menthetetlen. Az idén már nem is hozott zöld ágat. Az ország leghíresebb tudósai kísérleteztek megmentésén és a községi tanács is mindent megtett, hogy meghoszszabítsa a természeti ritkaság életét. A szakemberek megállazota ii szerint a Rákóczi szilfát is az amerikai szilfavész néven ismert betegség támadta meg és pusztította el. ZALAI HÍRLAP Színmű — opera - operettzenés vígjáték Elkészült az Állami Déryné Színház műsorterve az 1970-71-es évadra A megye két városában — különösen Zalaegerszegen — gyakori vendégek a környező városok színtársulatai. A megyeszékhely közönsége időközönként láthatja a Pécsi Nemzeti Színház, a Kaposvári Csíky Gergely Színház, a Győri Kisfaludy Színház, a Veszprémi Petőfi Színház művészeit. E felsorolás ellenére is a megye leglátogatottabb színtársulatának az Állami Déryné Színház tekinthető, amelynek művészei egész évadon át tájolnak a nagyobb községekben, s előadásaikat kétségtelenül a legtöbben tekintik meg. A színház a jövő évben is a leggyakoribb vendége lesz a megyének. Az elkészült műsorterv alapján tizenöt darabot mutatnak be az új, 1970— 71-es évadban. Hat mű az 1969—70-es program keretében kerül még a zalai közönség elé a jövő évadban. Ezek: Könyves Kálmán, Hotelszerelem, Okos bolond, Mágnás Miska, Szakadék, Párizsi vendég. A következő, 1970 augusztusától 1971 június 30-ig tartó évad új bemutatói között egyaránt megtalálhatók a prózai művek és a zenés darabok. Verne Gyula—Komlós Róbert: Sándor Mátyás című színműve, Schiller: Ármány és szerelem című drámája. Osztrovszkij: Vihar, Majoros István: Vakvágány, Madách: Az ember tragédiája. Sós György: Köznapi legenda, Végh Antal: Menekülők és Kertész Erzsébet: Szeptember végén című műve alkotja a repertoár prózai részét. Az operettek közül Jacobi: Leányvásár című művét láthatja a zala közönség, öt zenés vígjáték is szerepel a műsorban, Pierre Barillet: Kaktusz virága, Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Békeffy—Lajtai: Az okos mama, Dávid Rózsa—Dénes Margit: Albérlő a fürdőkádban. Egy zenés vígjátékról még nem döntött a színház, ez később kerül a programba. Az operairodalomból egy, Donizetti Szerelmi bájitala szerepel a színház műsortervében a következő színházi évadban. Az angyal vérbosszúja Eddig csak a tévé képernyőjén találkozhattunk Simon Templárrel, az ,,angyal" azonban — úgy tűnik — a mozik ellen is ostromot indított. Vagy talán a moll: indítottak ostromot a filmvásznon pergő Angyal-filmekért? Az egerszegi Ady filmszínház monstre nézőterének táblás háza, a jegyekért folytatott ,,közelharc” — milyen ritka esemény ez manapság! — legalábbis erre enged következtetni. Hoger Moore — akit eddig csak egy partizánfilmben, A gyávák bandája című történetben láthattunk a moziban — tehát megjelent a filmszínházakban is, angyalként. S a mozisbemutatkozás, az angyal-történetek forgalmazóinak szaporodása nem is volt rossz ötlet. Bár az ismert tévésorozat jellegzetesen a képernyőre komponálva, s a kamarajáték eszközeinek bevetésével érte el sikerét, a sztori újabb variációja mozis filmként is jó krimi A „skatulyányi” képernyőről a színes, szélesvásznú filmre lépő modern western ugyanis egymagában is siker lehet a látványosság révén, s ezeket a lehetőségeket messzemenően kiaknázza a film stábja. A filmre adaptált új Simon Templar kaland is érdekes, fordulntos filmet eredményezett bár Jim O’Clonnolly rendező játéka nem ment minden vontatottságtól és sztereotip krimi eszköztől. Azt hiszem, a szokott 50—70 perces sorozatdarabok után a kalandfilm készítői maguk is megijedtek attól, hogy ezúttal egy egész estet betöltő játékot kell összeállítaniuk. Helyenként szinte ..megáll a cselekmény, s a rendező erőlködi , hogy irodalmasítsd a western t Pedig semmi szükség ilyesmire (Szerencsére ez a rögeszme és a vontatottság alapjában nem jellemző a filmre.) Azt hiszem, Simon Templar így siker, ahogy van. Romantikát sóvárgó korunkban ritka kincs rajongói előtt ez az ügyes intellektuális mázt öltő, keményöklű és rettenthetetlen „angyal”, minden bűnözők réme. Simon Templar kicsit a vágyálmok hőse. Ez a kamasz mosolyú negyvenes színész nem csupán a szórakozni vágyók szemében nő hallatlanul népszerű sztárrá, példája, sikersorozatainak szűnni nem akaró özöne jóleső — ám hamis — bogyadtságot varázsol a mindennapjaikban sikertelen embereik pilláira is Alighanem ez lehet Roger Moore és Leslie Chartette, a népszerű krimi szerző sorozatának titka. Jelenet a filmből Április 27-től május 30-ig: Vas- és alumíniumgyűjtő hetek Jó kezdet Zalaegerszegen Április 27-én kezdődtek az idei vas- és alumíniumgyűjtő hetek. Milyen jelentősége van az újabb kampánynak, egyáltalán a hulladékgyűjtésnek? Talán elég a kérdésre elmondani csak azt, hogy a MÉH Tröszthöz tartozó vállalatok értékesítési forgalma tavaly meghaladta a 2,3 milliárd forintot, a Tröszt vállalatai több mint 600 ezer tonna értékes alapanyagot biztosítottak az ipar részére, hozzájárultak az ipar géptisztító ronggyal és géptisztító gyapottal történő zökkenőmentes ellátásához. A Textilhulladék- és Fonalosztályozó Vállalat válogatás, feldolgozás, tehát értéknövelő tevékenység után több mint 280 millió forint értékű textilhulladékot adott el, a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat közel 250 millió forint értékű elfekvő műszaki anyagot és gépet juttatott vissza a népgazdaság vérkeringésébe. A MÉH vállalatok a hulladékanyagot két forrásból — az állami vállalatoktól, intézményektől, az ipari és mezőgazdasági szövetkezetektől, valamint a lakosságtól szerzik be. Ez utóbbi munkát elsősorban az úttörők segítik. Az idén megrendezésre kerülő kampány során 20 ezer tonna vas és 200 tonna alumíniumhulladék begyűjtését tervezi a MÉH. A begyűjtésre tervezett vashulladék menynyiségéből például ezer családi ház betonacélszükségletét, az alumínium hulladékból 71 ezer darab tejeskannát lehet gyártani. A kampány ideje alatt a MÉH vállalatok minden 10 kiló vashulladék vagy 1 kiló alumínium hulladék után a vételáron felül egy-egy ajándéksorsjegyet is adnak. A főnyeremény ismét egy Skoda személygépkocsi, ezenkívül több mint ezerháromszáz nyeremény tárgyat, köztük 15 darab, egyenként 10 ezer forintos vásárlási utalványt, 15 külföldi IBUSZ utazást, 15 Orion tv készüléket sorsolnak ki. A legszorgalmasabb úttörők közül hétszázan nyaralhatnak a MÉH táboraiban, 130 úttörőt pedig négy napon át Budapesten nyaraltatnak. A hetek sikere érdekében a Budapest IV. kerületi Viola utcai általános iskola Zalka Máté úttörőcsapata versenyre hívta az ország valamenynyi úttörőcsapatát. S a nemes célok érdekében versenyezni nem restek a zalai úttörők sem. A kampány első napján, hétfőn, a Zalaegerszeg-ságodi úttörők 8 ezer 300 kiló vasat, 119 kiló színes fémet, 490 kiló papírt és 320 kiló rongyot adtak át a MÉH zalaegerszegi telepének. A gyerekek az átadott nagy mennyiségű anyagért — az áron felül — 920 darab sorsjegyet kaptak. / rfSPjMig#r/SMCJjumél Az éjszakai pótlékról Kovács Imre vasboldogasszonyi olvasónk levele szerint harmadmagával három műszakban, 8 órai váltással portásként dolgozik vállalatánál. Mindhárman nappali portásként vannak alkalmazva. Társai nevében is kérdezi, hogy a harmadik műszakban töltött munka után jár-e részükre éjszakai pótlék, kérhetik-e azt vállalatuktól? „A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 45. §-a szerint éjszakai munka az este 22 órától reggel 6 óráig terjedő időszak. Naponta 3 nyolcórás műszak esetén a harmadik műszakban végzett munka minősül éjszakai munkának. A munkaidőről szóló 6197 (X. 8.) Mü. M. számú rendelet 2. §-a szerint az éjszakai munka után a dolgozók részére éjszakai pótlék jár. Ennek mértéke 10 százalék. Fentiek alapján az éjszakai munka után mindhármukat megilleti az éjszakai pótlék. A kollektív szerződés jogszabállyal ellentétes kikötéseket nem tartalmazhat. Amennyiben vállalatuk az éjszakai pótlék kifizetését kérelmükre megtagadná, a Vállalati Munkaügyi Döntő Bizottsághoz, ennek esetleges elutasító határozata ellen pedig fellebbezéssel a Területi Munkaügyi Döntő Bizottsághoz fordulhatnak. A kérdést megválaszolta: Dr. Balogh Géza jogtanácsos 5 Igyekszem nyitott szemmel és füllel járni... Író-olvasó találkozó után Kende Sándorral Nagykanizsán közel kétszáz olvasójával találkozott, írásai többsége a fiatalok és az idősebbek közötti konfliktusok körül mozog. Olvasóival most is erről beszélgetett, vitatkozott. — Hogy miért mindig a nemzedékek együttélése és ellentéte izgat? Nos, napjainkban gyors az élet. A felhalmozott tudásanyag hamarább devalválódik mint régen. Ebből következik, hogy élesebbek az összeütközések is. Azelőtt családokon belül mentek végbe a drámák, ma előttünk, mondhatni társadalmi szélességben történnek. Ez izgalmas probléma. Véleményem szerint csak úgy tudunk megújulni, ha nem csupán a fiatalok iránti szeretetből, hanem saját jövőnk érdekében is hagyjuk őket megszólalni — mondja Kende Sándor. Már nem tartozik a fiatal írók közé. Gazdag, érdekes, színes múlt áll mögötte. Budapesten érettségizett. S aztán kitanulta a női szabó mesterséget. — Szeretek csavarogni, sokfelé eljutni. S ehhez akkoriban pénzem nem volt. Nő mindenütt van, s mindenütt szeret szépen öltözni. Ezért lettem női szabó. Bejárta Olaszországot, majd Franciaországban, Párizsban telepedett le. Varrt a párizsi hölgyeknek és az így szerzett frankokon a Sorbonneon tanult. Már úgy érezte vágányon van az élete, amikor közbeszólt a háború. Hazatoloncolták. Itthon meg rögtön besorozták. Front, sebesülés, szökés. Közben „Három Lázár” címmel 1943-ban megjelent első regénye. Ezt a művét csak kevesen ismerik. A Magyar Királyi Ügyészség ugyanis elkobozta. — Megúsztam a háborút. Szerencsém volt. A velem egyivásúakból nagyon sok meghalt. A felszabadulás után a Magyar Téka könyvkiadónál dolgoztam. 1946-ban az „Egymásra ítélve’’ majd 1949-ben a „Lilith fiai” című regényei jelentek meg. Aztán az akkor megalakuló Könyvterjesztő Vállalathoz került. Rábízták a pécsi könyvesboltok államosítását. — Államosítottam, majd Pécsett ragadtam — mondja. — S most már nem is kívánkozom vissza a fővárosba. Vidéken is lehet dolgozni, alkotni, élni. 1949-től 1960-ig Kende Sándor életében a hallgatás időszaka következett. Legfeljebb két— három novellája jelent meg itt, ott. — Miért? — Magam sem tudom pontosan, hogy mi volt a hosszú csend oka. Nem is elhatározás és nem is külső erőszak ügye volt ez. Egyszerűen nem ment. Sok mindent átéltem, láttam, tapasztaltam. Kellett is egy olyan időszak, amikor minden letisztult bennem. Úgy mutatkozik, a szintézis sikerült. Az elmúlt tíz évben egymás után hagyták el regényei a nyomdákat. „Közel a mennybolt”, „Testvérek”, „Elárult élet", „Fekete vakáció”, „Felmentő ítélet” s most legutóbb a „Szerelmetes barátaim” című könyvei kerültek az olvasók kezébe. A „Szerelmetes barátaim" alig néhány hete kapható a könyvesboltokban, ám máris két újabb regénye van készen. Az egyik már a Szépirodalmi Könyvkiadónál várja nyomdába jutását. — Ismét fiatalokról írtam. Két fajta fiatalról. A technikai megszállottakról és a humán érdeklődésűekről. Az ő konfliktusukat boncolom. Kiegészítik egymást, vagy egymás ellen vannak? — S hogy adja meg erre a választ? — Szerintem kiegészítik, fel kell, hogy egészítsék egymást. — Tovább? — Figyelek, figyelek. Nem tudom még ezután mi alakul ki bennem. Igyekszem nyitott szemmel és füllel járni, soksok embert megismerni, velük sokat beszélgetni. Mert írni csak így tudok.Tímár Ede a zalai kisipari szövetkezetek fentése Lenti Építőipari KTSz Ha nem lenne olyan nagy a munkaerővándorlás, ebben a szövetkezetben tulajdonképpen minden dolgozó alapító tag lehetne. Fiatal, alig kétéves a Lenti Építőipari KTSZ. Modern szociális- és üzemépülettel rendelkező telephelye szorosan a Lenti Fém-, Fa- és Szolgáltató KTSZ üzemépületei mellett húzódik meg. Ikertestvérek: Egy „anyától” származnak, mindkettőnek a közös anyaszövetkezete a Pákái Vegyes KTSZ volt. A Fém-, Fa- és Szolgáltató KTSZ-től 1968. június 30-án váltak le. A Lenti Építőipari Szövetkezet története tehát lényegében azonos a „nagy testvérével”. Négy kisebb szövetkezet, a pákai, a csesztregi, valamint a kútfeji vegyes ktsz tagjai és dolgozói 1963-ban határozták el, hogy egyesítik erejüket és közös, nagy szövetkezetet hoznak létre. LENTI ÉPÍTŐIPARI KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET Profilja: építőipari tevékenység (társas- és családiház-épíés, tatarozás, lakatos-, bádogos-, villany- és vízvezetékszerelő, festő és mázoló, asztalos szakmunkák). Dolgozóinak száma: 193. Részjegy érték: 90 ezer forint. Tartalékalapja: 3 millió 361 ezer forint. 1969. évi termelési értéke: 14 millió 836 ezer forint. Egyben úgy is döntöttek, hogy székhelyüket Lentibe helyezik át. Így alakult meg a Lenti és Vidéke Vegyes Kisipari Szövetkezet, amely az évek során mindjobban erősödött, gazdagodott. 1968-ban jutottak el arra a gondolatra, hogy tisztítani kellene a profilt, s mivel „két dudás egy csárdában nem fér meg”, tehát két, népgazdaságilag is jelentős, nagy profilt kellően irányítani és átfogni egy szövetkezeten belül bajos és sok gondot okoz, úgy határoztak, hogy az építőipari részleget önállósítják. (Folytatás a 6. oldalon.) A Lenti Építőipari Ktsz telephelye