Zalai Hírlap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-29 / 99. szám

1970. április 29. Kisdobosok és úttörők szavalóversenye Több éves gyakorlat a nagy­­kanizsai Petőfi általános isko­lában, hogy a Költészet Napja alkalmából házi szavalóver­senyt rendeznek. Harminchét szavaló lépett színre a szülők részvételével megtartott versenyen. A kis­dobosok közül Fábián Rita másodikos, Varga Csilla har­madikos, Harcz Lajos harma­dikos és Tamai László negye­dik osztályos tanuló nyújtotta a legszebb teljesítményt, míg az úttörők szavalatai közül Fábián Mária nyolcadik, Hári Ildikó hetedik és Simon László ugyancsak hetedik osztályos tanuló kapta a leg­nagyobb tapsot. Velük együtt összesen 25 tanuló kapott könyvjutalmat a szavalóversenyen elért sike­res szerepléséért. Elpusztult a Rákóczi szilfa A balatonakarattyai fa­ma­tuzsálem, a 600 éves Rákóczi szilfa, tavaly már csak né­hány oldalhajtásával mutatta az élet jeleit.. A fa, amely néhány éve a végpusztulás je­leit mutatja, a vizsgálatok szerint menthetetlen. Az idén már nem is hozott zöld ágat. Az ország leghíresebb tudó­sai kísérleteztek megmentésén és a községi tanács is min­dent megtett, hogy meghosz­­szabítsa a természeti ritkaság életét. A szakemberek meg­­állazo­t­a ii szerint a Rákóczi szilfát is az amerikai szilfa­vész néven ismert betegség t­á­madta meg és pusztította el. ZALAI HÍRLAP Színmű — opera - operett­zenés vígjáték Elkészült az Állami Déryné Színház műsorterve az 1970-71-es évadra A megye két városában — különösen Zalaegerszegen — gyakori vendégek a környező városok színtársulatai. A me­gyeszékhely közönsége időkö­zönként láthatja a Pécsi Nem­zeti Színház, a Kaposvári Csíky Gergely Színház, a Győ­ri Kisfaludy Színház, a Veszp­rémi Petőfi Színház művé­szeit. E felsorolás ellenére is a megye leglátogatottabb szín­­társulatának az Állami Dé­ryné Színház tekinthető, amelynek művészei egész éva­don át tájolnak a nagyobb községekben, s előadásaikat kétségtelenül a legtöbben te­kintik meg. A színház a jövő évben is a leggyakoribb vendége lesz a megyének. Az elkészült mű­sorterv alapján tizenöt dara­bot mutatnak be az új, 1970— 71-es évadban. Hat mű az 1969—70-es program kereté­ben kerül még a zalai közön­ség elé a jövő évadban. Ezek: Könyves Kálmán, Hotelsze­relem, Okos bolond, Mágnás Miska, Szakadék, Párizsi ven­dég. A következő, 1970 augusz­tusától 1971 június 30-ig tar­tó évad új bemutatói között egyaránt megtalálhatók a pró­zai művek és a zenés dara­bok. Verne Gyula—Komlós Róbert: Sándor Mátyás című színműve, Schiller: Ármány és szerelem című drámája. Osztrovszkij: Vihar, Majoros István: Vakvágány, Madách: Az ember tragédiája. Sós György: Köznapi legenda, Végh Antal: Menekülők és Kertész Erzsébet: Szeptember végén című műve alkotja a repertoár prózai részét. Az operettek közül Jacobi: Leányvásár című művét lát­hatja a zala közönség, öt ze­nés vígjáték is szerepel a mű­sorban, Pierre Barillet: Kak­tusz virága, Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nél­kül, Békeffy—Lajtai: Az okos mama, Dávid Rózsa—Dénes Margit: Albérlő a fürdőkád­ban. Egy zenés vígjátékról még nem döntött a színház, ez később kerül a programba. Az operairodalomból egy, Do­nizetti Szerelmi bájitala sze­repel a színház műsortervé­ben a következő színházi évadban. Az angyal vérbosszúja Eddig csak a tévé képernyőjén találkozhattunk Simon Templár­­rel, az ,,angyal" azonban — úgy tűnik — a mozik ellen is ostro­mot indított. Vagy talán a mo­­l­l: indítottak ostromot a film­­vásznon pergő Angyal-filmekért? Az e­gerszegi Ady filmszínház monstre­ nézőterének táblás há­za, a jegyekért folytatott ,,kö­zelharc” — milyen ritka ese­mény ez manapság! — legalábbis erre enged következtetni. Hoger Moore — akit eddig csak egy partizánfilmben, A gyávák bandája című történet­ben láthattunk a moziban — te­hát megjelent a filmszínházak­ban is, angyalként. S a mozis­bemutatkozás, az angyal-történe­tek forgalmazóinak szaporodása nem is volt rossz ötlet. Bár az ismert tévé­sorozat jellegzete­sen a képernyőre kompo­nálva, s a kamarajáték eszkö­zeinek bevetésével érte el sike­rét, a sztori újabb variációja mozis filmként is jó krimi A „skatulyányi” képernyőről a színes, szélesvásznú filmre lépő modern western ugyanis egyma­gában is siker lehet a látványos­­ság révén, s ezeket a lehetősé­geket messzemenően kiaknázza a film stábja. A filmre adaptált új Simon Templar kaland is érdekes, for­dul­nt­os filmet eredményezett bár Jim O’Clonnolly rendező já­téka nem ment minden vonta­­tottságtól és sztereotip krimi eszköztől. Azt hiszem, a szokott 50—70 perces sorozat­­darabok után a kalandfilm készítői ma­guk is megijedtek attól, hogy ezúttal egy egész estet betöltő játékot kell összeállítaniuk. He­lyenként szinte ..megáll­ a cse­lekmény, s a rendező erőlködi , hogy irodalmasítsd a western­ t Pedig semmi szükség ilyesmire (Szerencsére ez a rögeszme és a vontatottság alapjában nem jel­lemző a filmre.) Azt hiszem, Simon Templar így siker, ahogy van. Romanti­kát sóvárgó korunkban ritka kincs rajongói előtt ez az ügyes intellektuális mázt öltő, ke­­ményöklű és rettenthetetlen „angyal”, minden bűnözők ré­me. Simon Templar kicsit a vágyálmok hőse. Ez a kamasz mosolyú negyvenes színész nem csupán a szórakozni vágyók sze­mében nő hallatlanul népszerű sztárrá, példája, sikersorozatai­nak szűnni nem akaró özöne jól­eső — ám hamis — bogyadtságot varázsol a mindennapjaikban sikertelen embereik pilláira is Alighanem ez lehet Roger Moore és Leslie Chartette, a népszerű krimi szerző sorozatának titka. Jelenet a filmből Április 27-től május 30-ig: Vas- és alumíniumgyűjtő hetek Jó kezdet Zalaegerszegen Április 27-én kezdődtek az idei vas- és alumíniumgyűjtő hetek. Milyen jelentősége van az újabb kampánynak, egyálta­lán a hulladékgyűjtésnek? Talán elég a kérdésre elmon­dani csak azt, hogy a MÉH Tröszthöz tartozó vállalatok értékesítési forgalma­ tavaly meghaladta a 2,3 milliárd fo­rintot, a Tröszt vállalatai több mint 600 ezer tonna értékes alapanyagot biztosítottak az ipar részére, hozzájárultak az ipar géptisztító ronggyal és géptisztító gyapottal történő zökkenőmentes ellátásához. A Textilhulladék- és Fonalosz­tályozó Vállalat válogatás, fel­dolgozás, tehát értéknövelő tevékenység után több mint 280 millió forint értékű tex­­tilhulladékot adott el, a Mű­szaki Anyag- és Gépkereske­delmi Vállalat közel 250 mil­lió forint értékű elfekvő mű­szaki anyagot és gépet jutta­tott vissza a népgazdaság vér­keringésébe. A MÉH vállalatok a hulla­dékanyagot két forrásból — az állami vállalatoktól, intéz­ményektől, az ipari és mező­gazdasági szövetkezetektől, valamint a lakosságtól szerzik be. Ez utóbbi munkát első­sorban az úttörők segítik. Az idén megrendezésre kerülő kampány során 20 ezer ton­na vas és 200 tonna alumí­niumhulladék begyűjtését ter­vezi a MÉH. A begyűjtésre tervezett vashulladék meny­­nyiségéből például ezer csalá­di ház betonacélszükségletét, az alumínium hulladékból 71 ezer darab tejeskannát lehet gyártani. A kampány ideje alatt a MÉH vállalatok minden 10 ki­ló vashulladék vagy 1 kiló alumínium hulladék után a vételáron felül egy-egy aján­déksorsjegyet is adnak. A fő­nyeremény ismét egy Skoda személygépkocsi, ezenkívül több mint ezerháromszáz nye­remény tárgyat, köztük 15 da­rab, egyenként 10 ezer forin­tos vásárlási utalványt, 15 külföldi IBUSZ utazást, 15 Orion tv készüléket sorsolnak ki. A legszorgalmasabb úttö­rők közül hétszázan nyaral­hatnak a MÉH táboraiban, 130 úttörőt pedig négy napon át Budapesten nyaraltatnak. A hetek sikere érdekében a Budapest IV. kerületi Viola utcai általános iskola Zalka Máté úttörőcsapata verseny­re hívta az ország valameny­­nyi úttörőcsapatát. S a nemes célok érdekében versenyezni nem restek a zalai úttörők sem. A kampány első napján, hétfőn, a Zalaeger­­szeg-ságodi úttörők 8 ezer 300 kiló vasat, 119 kiló színes fé­met, 490 kiló papírt és 320 kiló rongyot adtak át a MÉH zalaegerszegi telepének. A gyerekek az átadott nagy mennyiségű anyagért — az áron felül — 920 darab sors­jegyet kaptak. / rfSPjMig#­r/SMCJjumél Az éjszakai pótlékról Kovács Imre vasboldogasszonyi olvasónk levele szerint harmadmagával három műszakban, 8 órai váltással por­tásként dolgozik vállalatánál. Mindhárman nappali por­tásként vannak alkalmazva. Társai nevében is kérdezi, hogy a harmadik műszakb­an töltött munka után jár-e részükre éjszakai pótlék, kérhetik-e azt vállalatuktól? „A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 45. §-a szerint éjszakai munka az este 22 órától reggel 6 óráig terjedő időszak. Naponta 3 nyolcórás műszak esetén a harmadik műszakban végzett munka minősül éjszakai mun­kának. A munkaidőről szóló 6­19­7 (X. 8.) Mü. M. számú rendelet 2. §-a szerint az éj­szakai munka után a dolgozók részére éjszakai pótlék jár. Ennek mértéke 10 százalék. Fentiek alapján az éjszakai munka után mindhármukat megilleti az éjszakai pótlék. A kollektív szerződés jogsza­bállyal ellentétes kikötéseket nem tartalmazhat. Amennyiben vállalatuk az éjszakai pótlék kifizetését ké­relmükre megtagadná, a Vál­lalati Munkaügyi Döntő Bi­zottsághoz, ennek esetleges el­utasító határozata ellen pedig fellebbezéssel a Területi Mun­kaügyi Döntő Bizottsághoz fordulhatnak. A kérdést megválaszolta: Dr. Balogh Géza jogtanácsos 5 Igyekszem nyitott szemmel és füllel járni... Író-olvasó találkozó után Kende Sándorral Nagykanizsán közel kétszáz olvasójával találkozott, írásai többsége a fiatalok és az idősebbek közötti konf­liktusok körül mozog. Olvasóival most is erről be­szélgetett, vitatkozott. — Hogy miért mindig a nemzedékek együttélése és el­lentéte izgat? Nos, napjaink­ban gyors az élet. A felhal­mozott tudásanyag hamarább devalválódik mint régen. Eb­ből következik, hogy éleseb­bek az összeütközések is. Az­előtt családokon belül mentek végbe a drámák, ma előttünk, mondhatni társadalmi széles­ségben történnek. Ez izgal­mas probléma. Véleményem szerint csak úgy tudunk meg­újulni, ha nem csupán a fia­talok iránti szeretetből, ha­nem saját jövőnk érdekében is hagyjuk őket megszólalni — mondja Kende Sándor. Már nem tartozik a fiatal írók közé. Gazdag, érdekes, színes múlt áll mögötte. Budapesten érettségizett. S aztán kitanulta a női szabó mesterséget. — Szeretek csavarogni, sok­felé eljutni. S ehhez akkori­ban pénzem nem volt. Nő mindenütt van, s mindenütt szeret szépen öltözni. Ezért lettem női szabó. Bejárta Olaszországot, majd Franciaországban, Párizsban telepedett le. Varrt a párizsi hölgyeknek és az így szerzett frankokon a Sorbonneon ta­nult. Már úgy érezte vágá­nyon van az élete, amikor közbeszólt a háború. Haza­to­­loncolták. Itthon meg rögtön besorozták. Front, sebesülés, szökés. Közben „Három Lázár” címmel 1943-ban megjelent el­ső regénye. Ezt a művét csak kevesen ismerik. A Magyar Királyi Ügyészség ugyanis el­kobozta. — Megúsztam a háborút. Szerencsém volt. A velem egy­­ivásúakból nagyon sok meg­halt. A felszabadulás után a Magyar Téka könyvkiadónál dolgoztam. 1946-ban az „Egymásra ítél­ve’’ majd 1949-ben a „Lilith fiai” című regényei jelentek meg.­­ Aztán az akkor megalakuló Könyvterjesztő Vállalathoz került. Rábízták a pécsi köny­vesboltok államosítását. — Államosítottam, majd Pécsett ragadtam — mondja. — S most már nem is kíván­kozom vissza a fővárosba. Vi­déken is lehet dolgozni, alkot­ni, élni. 1949-től 1960-ig Kende Sán­dor életében a hallgatás idő­szaka következett. Legfeljebb két— három novellája jelent meg itt, ott. — Miért? — Magam sem tudom pon­tosan, hogy mi volt a hosszú csend oka. Nem is elhatározás és nem is külső erőszak ügye volt ez. Egyszerűen nem ment. Sok mindent átéltem, láttam, tapasztaltam. Kellett is egy olyan időszak, amikor minden letisztult bennem. Úgy mutatkozik, a szintézis sikerült. Az elmúlt tíz évben egymás után hagyták el regé­nyei a nyomdákat. „Közel a mennybolt”, „Testvérek”, „El­árult élet", „Fekete vakáció”, „Felmentő ítélet” s most leg­utóbb a „Szerelmetes bará­taim” című könyvei kerültek az olvasók kezébe. A „Szerelmetes barátaim" alig néhány hete kapható a könyvesboltokban, ám máris két újabb regénye van ké­szen. Az egyik már a Szépiro­dalmi Könyvkiadónál várja nyomdába jutását. — Ismét fiatalokról írtam. Két fajta fiatalról. A techni­kai megszállottakról és a hu­mán érdeklődésűekről. Az ő konfliktusukat boncolom. Ki­egészítik egymást, vagy egy­más ellen vannak? — S hogy adja meg erre a választ? — Szerintem kiegészítik, fel kell, hogy egészítsék egymást. — Tovább? — Figyelek, figyelek. Nem tudom még ezután mi alakul ki bennem. Igyekszem nyitott szemmel és füllel járni, sok­sok embert megismerni, ve­lük sokat beszélgetni. Mert ír­ni csak így tudok.Tímár Ede a zalai kisipari szövetkezetek fentése Lenti Építőipari KTSz Ha nem lenne olyan nagy a munkaerővándorlás, ebben a szö­­vetkezetben tulajdonképpen min­den dolgozó alapító tag lehetne. Fiatal, alig kétéves a Lenti Épí­tőipari KTSZ. Modern szociális- és üzemépülettel rendelkező te­lephelye szorosan a Lenti Fém-, Fa- és Szolgáltató KTSZ üzem­épületei mellett húzódik meg. Ikertestvérek: Egy „anyától” szár­maznak, mindkettőnek a közös anyaszövetkezete a Pákái Vegyes KTSZ volt. A Fém-, Fa- és Szol­gáltató KTSZ-től 1968. június 30-án váltak le. A Lenti Építőipari Szövetkezet története tehát lényegében azonos a „nagy testvérével”. Négy kisebb szövetkezet, a pákai, a csesztregi, valamint a kútfeji vegyes ktsz tagjai és dolgozói 1963-ban határozták el, hogy egyesítik erejüket és közös, nagy szövetkezetet hoznak létre. LENTI ÉPÍTŐIPARI KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET Profilja: építőipari tevékenység (társas- és családiház-épíés, ta­tarozás, lakatos-, bádogos-, vil­lany- és vízvezetékszerelő, festő és mázoló, asztalos szakmunkák). Dolgozóinak száma: 193. Részjegy érték: 90 ezer forint. Tartalékalapja: 3 millió 361 ezer forint. 1969. évi termelési értéke: 14 millió 836 ezer forint. Egyben úgy is döntöttek, hogy székhelyüket Lentibe helyezik át. Így alakult meg a Lenti és Vidéke Vegyes Kisipari Szövetkezet, amely az évek során mindjobban erősödött, gazdagodott. 1968-ban jutottak el arra a gondolatra, hogy tisztítani kellene a profilt, s mivel „két dudás egy csárdában nem fér meg”, tehát két, népgazdaságilag is jelentős, nagy profilt kellően irányítani és átfogni egy szövetkezeten belül bajos és sok gondot okoz, úgy határoztak, hogy az építőipari részleget önállósítják. (Folytatás a 6. oldalon.) A Lenti Építőipari Ktsz telephelye

Next