Zalai Hírlap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
Áld Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. évfolyam, 230. szám Ara: 80 fillér 1970. október 1., csütörtök ___jya,, ,mr [~ kapos, j A magyar küldöttség megérkezett Kairóba Ma helyezik örök nyugalomra Gamal Abdel Nasszert Kairó (MTI): Megérkezett az EAK fővárosába a Losonczi Pál vezette magyar és a Gheorghe Maurer miniszterelnök vezette román küldöttség. Mindkét küldöttség kísérete részt vesz Nasszer elnök csütörtöki temetésén. Nasszer elnök temetésén a Francia Kommunista Párt is küldöttséggel képviselteti magát, amelynek vezetője Etienne Fajon, a Francia Kommunista Párt KB titkársága és a Politikai Bizottság tagja. Kairó Beirut — Damaszkusz (MTI): Kairóban meg- Ismét aknák robbal Amman (MTI): A tűzszüneti ellenőrző bizottság, amelynek feladata a kairói egyezmény gyakorlati végrehajtásának felügyelete, szerdán délután Jordánia északi részébe ér bekezdődtek a csütörtöki nagyszabású temetés előkészületei. Nasszer elnököt katonai díszpompával helyezik örök nyugalomra. A temetésre az ország vezetőin és számos külföldi vezető politikuson kívül mintegy 5 millió embert várnak. nak Irhád városban tett, hogy találkozzék az itt állomásozó kormánycsapatok, valamint a gerillák parancsnokaival. Jeruzsálem (MTI): Golda (Folytatás a 3. oldalon) A Losonczi Pál (a képen jobboldalt) vezette magyar párt- és kormányküldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, az MSZMP KB tagja, a SZOT főtitkára búcsúztatta. (MTI fotó : Vigovszki Ferenc felv. — KS) A parlament előtt a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat ■. . Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fecsó Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, aki a napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg Nasszer elnök haláláról, majd az országgyűlés egy perces néma felállással adózott a kiváló államférfi emlékének. Az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés ez év június 26-án berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta, azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács az országgyűlésnek beterjesztette a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, valamint az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló, 1966. évi III. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. A törvényjavaslatokat előzetes tárgyalásra meglapták az országgyűlés illetékes állandó bizottságai, és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Kállai Gyula közölte, hogy Geiszbühl Mihály képviselő interpellációt jegyzett be. Ennek tárgyát dr. Pestó László jegyző ismertette. Az elnök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. A népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat; 2. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló, 1966. évi III. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat; 3. Interpelláció. Az országgyűlés ezután a napirend szerint megkezdte munkáját, meggyorsult a lakosság jövedelmeinek és fogyasztásának növekedése. A III. ötéves tervben előirányzott feladatokat nagymértékben túlteljesítjük. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása 31—32 százalékkal, a reálbérek 17—18 százalékkal lesznek magasabbak 1970-ben, mint öt évvel ezelőtt. A tervidőszakban jelentős szociálpolitikai intézkedéseket valósítottunk meg: emeltük a nyugdíjakat, a családi pótlékot, bevezettük a gyermekgondozási segélyt. A társadalombiztosítást lényegében az egész lakosságra kiterjesztettük. Több területen központi bérrendezésre is sor került. A parasztság személyes átlagjövedelme a tervidőszak végére elérte a munkásokét. Öt év alatt csaknem 320 ezer lakás épült fel, ennek több mint a fele a városokban. Amikor örömmel nyugtázzuk a III. ötéves terv teljesítésében elért eredményeket, nem lehetünk elégedettek a munka termelékenységének emelkedésével, általában a termelés műszaki színvonalával. Az elmúlt tervidőszakban az ipari termelés emelkedésének — a tervezett 80 százalék helyett — csak 55 százaléka származott a termelékenység növekedéséből. A vállalatok nagy részében korszerűtlen a munkaerőgazdálkodás és sok helyen a munkafegyelem is kifogásolható. Sok még a tennivalónk, de meggyőződéssel mondhatjuk: szocialista gazdasági építőmunkánk a III. ötéves terv időszakában sikeres volt. Gazdaságpolitikai céljaink elérésében, a terv eredményes teljesítésében kiemelkedő szerepe van a párt IX. kongreszszusának határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reformnak. A terv szerves folytatása a párt és a kormány eddigi gazdaságpolitikájának Párdi Imre exposéja A forradalmi munkás-paraszt kormány megbízásából Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke terjesztette az országgyűlés elé a IV. ötéves terv törvényjavaslatát. Az előadó hangsúlyozta: " A törvényjavaslat figyelembe veszi népgazdaságunk fejlődésének eddigi tapasztalatait, érvényesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a IV. ötéves terv irányelveiről hozott határozatát, reálisan számol szocialista társadalmunk építésének legközelebbi feladataival. A terv szerves folytatása a párt és a kormány eddigi gazdaságpolitikájának. A IV. ötéves tervjavaslat mindenekelőtt azokra az eredményekre épül, amelyeket a III. ötéves terv megvalósítása során a termelőerők fejlesztésében elértünk. 1966—1970. években hazánkban a nemzeti jövedelem várhatóan mintegy 40 százalékkal nő, és 1970-ben — összehasonlítható áron számolva — mintegy 75 milliárd forinttal lesz több az 1965. évinél. A fogyasztási alap, amely a nemzeti jövedelem háromnegyed része, 1970-ben várhatóan 31 százalékkal lesz nagyobb, mint 1965-ben. A lakosság anyagi fogyasztását szolgáló alap növekedése 42 milliárd forint értékű árutömeget képvisel. A felhalmozás az elmúlt ötéves tervidőszak alatt 60 százalékkal növekedett. 1965-ben 40 milliárd forint értékű volt, 1970-ben eléri a 64 milliárd forintot. Az elmúlt tervidőszakban uzógazdaságunk fejlődését mindenekelőtt a gyors ipari növekedés és a kedvező mezőgazdasági eredmények tették lehetővé. Az ipari termelés 34 százalékkal, a mezőgazdaság bruttó' termelési értéke 11 százalékkal ’v ala/Hn majd meg az előző tervidőszakot kiemelkedő eredményt értünk el a gabonatermelésben. A III. ötéves terv idején jelentősen fejlődtek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Ez visszatükröződik abban, hogy a külkereskedelmi forgalom gyorsabban nőtt, mint a nemzeti jövedelem. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink bővülésében kiemelkedő szerepe volt annak, hogy a kormány népünk érdekeinek megfelelően, aktív tevékenységet folytatott a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés elmélyítéséért és fejlesztéséért. Összességében elmondhatjuk, hogy a III. ötéves terv előirányzatait a gazdasági növekedés területén teljesítjük, vagy túlteljesítjük, a gazdasági fejlődés hazánkban a tervezettnél gyorsabbnak bizonyult. Az 1966—1970-es években a korábbi időszakhoz képest IV/ 1V.7 A műszaki fejlesztés váljon a mindennapos cselekvés gyakorlatává A IV. ötéves tervben új vonások is megtalálhatók. A tervben dinamikus gazdasági növekedésre törekszünk, úgy azonban, hogy az eddiginél nagyobb súlyt helyezünk r a kedvezőbb strukturális fejlődésre, a hatékonyabb, versenyképesebb termelési folyamatok biztosítására. A nemzeti jövedelem elosztásánál két fontos tendenciát kívánunk támogatni: egyfelől biztosítani akarjuk, hogy a fogyasztás a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan emelkedjék, másfelől, erősödő vonása lesz gazdasági fejlődésünknek, hogy a beruházási tevékenységben a lakosság életkorú igenyeit közvetlenül javító célok súlya nő. Itt mindenekelőtt a lakásépítésre, a lakásépítéshez kapcsolódó közműfejlesztésre, a lakossági szolgáltatások támogatására előirányzott állami eszközök nagymértékű növekedését hangsúlyozom. A IV. ötéves tervben foglalt gazdaságpolitikai célok elérésének elengedhetetlen követelménye, hogy a műszaki fejlesztés a mindennapos cselekvés gyakorlatává váljék és következetesen érvényesüljön mind a termelő munkában, mind az irányítási módszerek fejlesztésében, mind pedig a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. A IV. ötéves tervben jelentős eszközöket irányzunk elő az energiaszerkezet további korszerűsítésére. , Energiafelhasználásunkban a szénhidrogének részesedése 1955-ben 16 százalék volt, 1965-re 27 százalékra növekedett, 1975-re pedig eléri majd az 55—60 százalékot. Ez a program nagy mértékben érinti a lakosságot is, hiszen ez azt jelenti, hogy a tervidőszak végére a háztartások mintegy 65 százalékát tudjuk majd gázzal ellátni. Kényelmesebbé, kulturáltabbá válik ezáltal a lakások nagy részének hőellátása. A villamosenergia-termeléses^SSJ^-’ hidrogének kitermelő^SSlfelhasználása érdekébe gjjr? milliárd forint berímgjRst irányozunk elő, ami«syh?jrmaddal több, mint anfaopy-if a III, \ ►“» 1 ! ' V1 Via VáS ötéves terv időszakában erre a célra fordítottunk. A tervidőszakban az energiahordozók területén már most is nagyjelentőségű együttműködés bővítése érdekében megépül a Barátság kőolajvezeték második vonala. Tovább folytatjuk a műanyagipari fejlesztést. E fejlesztések nyomán a hazánkban előállított műanyagok mennyisége megkétszereződik, összetétele korszerűbbé válik, a műtrágyatermelésünk hatóanyagban pedig az 1970. évi 507 ezer tonnáról 1975-re 912 ezer tonnára, tehát 80 százalékkal növekszik. Az importot is figyelembe véve, az 1 hektárra jutó felhasználás 1960-ban még 24 kilogramm volt, az 1970-es évben már 110 kilogrammra, az 1975-ös esztendőre pedig 190 kilogrammra nő. Magyarország számottevő bauxitvagyona lehetővé teszi olyan alumíniumipar kiépítését, at mely az ország belső GnVéeleteinek kielégíté-SweiV és az exportban is szerepet játszhat. vffWJl/fotós a 2. oldalon.) * 47 f~/. &. KÖZLEMÉNY a kommunista és munkáspártok képviselőinek budapesti találkozójáról 1970. szeptember 28-tól 30- ig 45 kommunista és munkáspárt képviselői Budapesten eszmecserét folytattak az imperializmus elleni harc néhány időszerű kérdéséről. A küldöttségek kifejezték pártjaik készségét, hogy erőfeszítéseket tesznek a kommunisták és más antiimperialista szervezetek, erők összeforrottságának megerősítésére, együttműködésük kiszélesítésére az egyenjogúság alapján, s fokozzák szolidaritásukat az imperializmus elleni közös harcban. A találkozó tárgyilagos légűrben, az elvtársiasság és szolidaritás szellemében zajlott le. (MTI) Csehszlovák pártmunkásküldöttség érkezett Budapestre A Magyar Szocialistaunkáspárt Központi Bizottsága meghívására Budapestre érkezett Csehszlovákia Kommunista Pártja pártmunkásküldöttsége Frantisek Ondrich elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága osztályvezetőjénél, vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Tóth Mátyás, az MSZMP Központi Bizottság osztályvezetője fogadta. Jelen volt F. Dvorsky Csehszlovákia budapesti nagykövete. (MTI) 140 ezer anya részesül gyermekgondozási segélyben Húsz éves a szakszervezeti társadalombiztosítás Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletével kereken két évtizeddel ezelőtt, 1950. október 1-én került a társadalombiztosítási igazgatás a Szakszervezetek Országos Tanácsának irányításával a szakszervezetek hatáskörébe. Ez a történelmi pillanat rendkívül jelentős fordulópontja a hazai társadalombiztosítás fejlődésének. A felszabadulás előtt a társadalombiztosítás csupán a dolgozók egyes rétegeire, kategóriáira terjedt ki. Jelenleg — a családtagokat is beszámítva — az ország lakosságának 97 százalékára, tehát csaknem egészére kiterjed. Nemzetközi viszonylatban is figyelemreméltó vívmány a gyermekgondozási segély, amely a gyermek harmadik életévének betöltéséig lehetővé teszi az anyának, hogy kisgyermekét maga láthassa el. Jelenleg több mint 140 000 anya részesül gyermekgondozási segélyben. A korábban megállapított alacsonyabb nyugdíjak összegét többször emelték, s nemcsak a bérből és fizetésből élőkre, hanem egyéb dolgozó rétegekre is kiterjesztették a nyugdíjrendszert. Az utóbbi 20 évben 808-ról 11 239 millió forintra növekedett az évente kifizetett nyugdíj összege Az orvosi és gyógyszerellátás, a táppénz, az üdültetés, a különféle segélyek és a természetbeni szolgáltatás fejlesztésével két évtized alatt tizennégyszeresére növekedtek a társadalombiztosítási leadsá''1-