Zalai Hírlap, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-09 / 84. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara. 80 fillér 1971. áprils 9. péntért Politikánk alappillére a tömegekkel kiépített szeres, demokratikus egység A Hazafias Népfront megyei választási nagygyűlése Zalaegerszegen Tegnap délután az ünnepi külsőt öltött za­laegerszegi vásárcsarnokban megyei választá­si nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront megyei bizottsága. A csarnokot, s a környező utcákat mintegy kétezer főnyi tömeg töltötte meg, zalaegerszegiek és a megye minden ré­széből összejött dolgozók. A nagygyűlés a Himnusz hangjaival vette kezdetét, majd Böcskei Zsuzsanna Váci Mi­hály: Méltó hatalmat című versét szavalta. Dr. Takáts Ádám, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának elnöke nyitotta meg a gyű­lést. Üdvözölte a megjelenteket. A nagygyű­lés résztvevői nevében köszöntötte dr. Ajtai Miklós elvtársat, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagját, a Minisztertanács elnök­helyettesét, a nagygyűlés szónokát; Varga Gyula elvtársat, az MSZMP KB tagját, a me­gyei pártbizottság első titkárát, valamint a gyűlés elnökségében helyet foglaló párt, álla­mi, társadalmi vezetőket, üzemek, termelő­­szövetkezetek, intézmények, a fegyveres tes­tületek képviselőit, a megye képviselőjelölt­jeit. — A választás most is, mint mindig, politi­kai harcot jelent. A mi politikai harcunk cél­ja mozgósítani népünk még nagyobb­ töme­­geit­,a kitűzött nagy nemzeti cél, a szocializ­mus teljes felépítésének megvalósítására. Ez a mi választási programunk — mondotta és felkérte dr. Ajtai Miklós elvtársat beszéde megtartására. A válasz­tás felelős, tartalmas politikai tett Dr. Ajtai Miklós beszéde — Viszonylag rövid időn belül ér az a megtiszteltetés, hogy fontos esemény részese lehetek Zala megyében, Zala­egerszegen. Nem olyan régen Zala megye kommunistái fe­losztottak meg küldöttül pár­tunk kongresszusára, most pe­dig az a megtiszteltetés ért, hogy felkértek, legyek szónoka ennek a választási nagygyű­lésnek. Örömmel tettem ele­get a kérésnek és azzal kez­dem, hogy tolmácsolom a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány üdvözletét a megye minden dolgozójának, választópolgárának, minden lakójának — kezdte beszédét Ajtai Miklós elvtárs. — Választás előtt állunk — folytatta. — Úgy gondolom, helyes, ha ezt a választást nem valamiféle formalitásnak, formális kötelességnek, ha­nem felelős, tartalmas politikai tettnek fogjuk fel, olyan tett­nek, amikor az alkotmány adta jogunknál fogva letesszük voksunkat politikai kérdések­ben az ország sorsa, a nép jö­vőjének kérdéseiben. Arról döntünk, helyes-e a népfront politikája, helyes-e a párt po­litikája, helyes-e az az út, amelyen haladunk, helyes jö­vőt mutatunk-e az országnak. Jogunk és kötelességünk ezek­ben a kérdésekben szavunkat hallatni, szavazni és dönteni, s ez a szavazás egyben fele­lősségvállalás is — hangsú­lyozta. Mire szavazunk? — tette fel a kérdést ezután Ajtai elvtárs és válaszul vázolta azt az irányvonalat, amely politikánk alapját, tartó pillérét jelenti. Első helyen a tömegekkel ki­épített szoros, demokratikus egység jelentőségét emelte ki, mint pártunk, népfrontunk politikájának alapvető mód­szerét. Ez az egység tartalmaz­za az országos politika kiala­kítását, megmagyarázását, a tömegek irányítását, a helyes út megmutatását, de egyben tartalmazza az állandó reagá­lást is a tömegek szavára, kri­tikájára, egyben a tömegek észrevételeinek feldolgozását, figyelembevételét, beleépítését egész politikánkba. —*• Politikánk alappillére a kétfrontos harc is, amelyet pártunk és kormányunk kö­vetkezetesen folytat. Minden­kor az élet realitásait vesszük figyelembe, fellépünk minden irányú politikai szélsőséggel és túlzással szemben — mon­dotta. — Célunk, a szocializmus teljes felépítése. Ez az a cél, amely népünket átfogja, mun­kára, aktivitásra serkenti. Cél­jaink, terveink bátrak, de át­gondoltak. Nem voluntaristák, de mégis szép, kitáruló jövőt ígérnek nekünk. — Bázisa és pillére politi­kánknak, hogy szoros barát­ságban, szövetségben, egység­ben vagyunk a szocialista or­szágokkal, s ezen belül minde­nekelőtt a Szovjetunióval, a mi nagy barátunkkal. Külpoliti­kánk békepolitika, a békéért való helytállás jellemzi. A ka­pitalista országokkal a békés egymás mellett élés politiká­ját folytatjuk a kölcsönös ér­dekek alapján — hangsú­lyozta, nem rajtunk múló zavaró kö­rülményeket is. Ki tudunk vé­deni rossz mezőgazdasági évet, árvizet, belvizet. Megerősöd­tünk, nagyobb a hátterünk, a tartalékunk. Ma már egy rosz­­szabb esztendő, egy rosszabb időjárási periódus nem okoz olyan súlyos gondot, mint 5— 10 évvel ezelőtt. A gazdaságirányítási rend­szer eredményeiről szólva megállapította, hogy az új mechanizmus ma már m­egszűk . Dr. Ajtai Miklós a szónoki emelvényen. Megerősödtünk, nagyobb a hátterünk, tartalékunk A továbbiakban Ajtai elv­társ áttekintést adott azokról a gazdasági, társadalmi ered­ményekről, amelyeket hazánk a III. ötéves terv időszakában elért. A többi közt a követke­zőket mondotta: — Belpolitikai életünk nyu­godt. Nincsenek nagy szenzá­cióink ,hanem nyugodt, alko­tó, bizakodó, optimista légkör van az országban. De csak így­­ lehet szépen, megfontoltan, eredményesen, hatékonyan dolgozni, alkotni, jól országot építeni. Gazdasági életünkben tartózkodunk a zökkenőktől, a hirtelen fordulatoktól, mert megtanultuk, hogy ez ártal­mas, káros, a fejlődést fékezi Elég erősek vagyunk már ah­hoz, hogy ki tudjunk védeni Életszín­vonal-politikánk j­ellem­vonása­­ Az életszínvonal növekedé­sét illusztrálta ezután a szó­nok. Megállapította, hogy a III. ötéves terv időszakában az életnívó a tervezettnél gyor­sabban növekedett. Az egy főre jutó reáljövedelem 34 szá­zalékkal nőtt. Nagyon impo­záns adat ez nemzetközi össze­hasonlításban is. De az élet­­színvonal emelkedését jelzik azok a vívmányok is, amelyek­ben szintén nagy lépést tet­tünk előre az elmúlt öt eszten­dőben. Az anyasági segély be­vezetésére, a családi pótlékban részesülők és a nyugdíjasok számának növekedésére hívta fel a figyelmet. Életszínvonal-politikánkat jel­lemezte ezután Ajtai elvtárs, és megállapította, hogy ennek két fő vonása van. Az egyik oldalon arra törekszünk, hogy a bért a munka mennyiségé­vel, minőségével összhangban emeljük. Az kapjon több bért, aki többet, nagyobb hozzáér­téssel, jobb minőségben dolgo­zik. A másik oldalon viszont életszínvonal-politikánk figye­lembe veszi a családok nagy­ságát, az eltartottak számát, és gondoskodik a munkában meg­fáradt, idős dolgozók méltó megélhetéséről. Az életszínvo­nal jellemző vonása még az is, hogy egyrészt központi intéz­kedésekkel emelik a béreket — mint ahogy ez most történik­ a pedagógusok, egészségügyi dolgozók stb. bérével —, más­részt decentralizált módon, mindinkább áthárul a fizeté­sek, keresetek, jutalmak emelé­sének eldöntése és elosztása a gazdálkodó szervekre, üzemek­re, vállalatokra, intézmények­re, ahol a munka folyik, ahol a dolgozót jobban ismerik. A következőkben Ajtai elv­társ a IV. ötéves terv fonto­sabb célkitűzéseit, valamint a most kidolgozás alatt álló, s ez év végére elkészülő 15 éves távlati terv céljait vázolta. Ez­zel kapcsolatban nyomatékos hangsúllyal foglalkozott a tu­­dománynak, mint termelő erő­nek egyre nagyobb, s egyre növekvő jelentőségével. Hang­­(Folytatás a 2. oldalon.) Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese a nagy­gyűlést megelőzően Csokona Sándornak, a megyei pártbi­zottság titkárának és dr. Lakos Imrének, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének társaságában meglátogatta a Zala Bú­torgyár II. számú telepét. (Kiss Ferenc felvételei) ü A nagygyűlés résztvevői, háttérben az elnökség kottá, természetessé vált az­ emberek, a vezetők gondolko­dásában, tevékenységében, valójában nem is új többé.­­ Nagyon bátor vállalkozás volt az új mechanizmus beve­zetése, de joggal elkönyvelhet­jük ma már, hogy bevezetése sikerült. A megelőző aggá­lyokra, mint amilyen például a munkanélküliségtől való fé­lelem volt, az élet, a gyakorlat rácáfolt. Az országban inkább munkaerőhiány jelentkezik, és még az olyan, iparban nem bővelkedő területen is, mint Zala megye, ugyancsak a mun­kaerőhiány jelei mutatkoznak már. Hasonlóan rácáfolt az élet a forint értékállandóságával kapcsolatos, az új mechaniz­mus bevezetését megelőző ag­gályokra is. — Nyugodt lélekkel mond­hatom — hangsúlyozta Ajtai elvtárs —, hogy a mi pénzünk, az új mechanizmus kezdete óta megszilárdult és több ben­ne a bizalom. Több, mert jobb az árufedezete, jobban tud ma mindenki a pénzéért azt vá­sárolni, amit akar. A kilencedik ötéves terv a nép akaratának kifejezése Befejeződött a színtér ötéves terv irányelv-tervezetének vitája Csütörtök délelőtt a Szov­jetunió IX. ötéves tervének vitájával folytatta munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa Az elnöklő Sarai Rasidov két külföldi vendégnek, Luuis Car­los Prestesnek, a Brazil KP KB főtitkárának és John Marksnak, a Dél-afrikai Kom­munista Párt elnökének, vala­mint Konsztantyin Rudnye automatizálási és műszeripari miniszternek adta meg a szót Ezután, javaslat érkezett az elnökséghez az ötéves terv irányelveiről szóló vita befe­jezésére, amelyet a küldöttek egyhangúlag megszavaztak Ezután Alekszej Koszigin mi­niszterelnök tartotta meg zár­szavát. A, Kassigin vitajáró beszéde Küldött Elvtársak! Kong­resszusunk befejezte a kilence­dik ötéves terv irányelv-terve­zetének megvitatását. A vita eredményei meggyőzően tanú­sítják, hogy pártunk a kong­resszusra küldött képviselőin keresztül egyöntetűen jóvá­­hagyja országunk társadalmi, gazdasági és kulturális építé­sének e hatalmas horderejű és tudományosan megalapozott programját. Kongresszusunk nagysze­rűen példázta a párt és a nép egységét, pártunk internacio­nalista szolidaritását vala­mennyi szocialista országgal, az egész világ kommunistáival, akik programunkban megbíz­ható garanciát látnak arra hogy a Szovjetunió egyre nö­vekvő mértékben hozzájárul a béke és a társadalmi haladás­­ közös céljaiért vívott küzde­lemhez. Elvtársak! A pártkongresz­­szus által jóváhagyott irány­elvek képezik majd a kilen­cedik ötéves terv alapját, a­­terv kidolgozása folyamán két­ségkívül sikerül majd új tar­talékokat feltárni a társadal­mi termelés hatékonyságának fokozására és a munkaterme­lékenység növelésére, a nép növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek teljesebb ki­elégítésére. (Folytatás a 2. oldalon.) •• Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács tikársá­­ga vezetőjének előterjesztése alapján a kormány munka­­programot fogadott el azokról a központi állami feladatok­ról, amelyek az MSZMP X. kongresszusának határozatá­ból, a kongresszuson elhang­zott referátumból és hozzászó­lásokból adódnak. Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszá­molt a magyar—román gaz­dasági együttműködési vegyes kormánybizottság IX. üléssza­káról, amelyet március 29—31 között Bukarestben tartottak. A bizottság az országaink kö­zötti barátság és kölcsönös ér­dekek alapján az együttműkö­dés további kiterjesztésében állapodott meg a gépipar, a vegyipar, a kőolajipar, az energiaipar, az építő- és épí­tőanyagipar, az öntözéses gaz­dálkodás és más ágazatok te­rén. Dr. Timár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a vállalati felügyelő bizottságok munkájának értékeléséről nyújtott be előterjesztést. Péter János külügyminisz­ter beszámolt Ivan Basev, bol­gár külügyminiszter március 22 és 26 között Magyarorszá­gon tett hivatalos látogatásá­ról és a vele folytatott tárgya­lásokról. A tárgyalások jelen­tősen hozzájárultak a két nép hagyományos, testvéri barát­ságának további elmélyítésé­hez. A Minisztertanács megvitat­ta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének jelen­tését a KGST országokkal folytatott 1971—1975. évi két­oldalú tervegyeztetés eredmé­nyeiről, tapasztalatairól és­­a további feladatokról. A nehézipari miniszter je­lentést tett a március 26 és április 2 között folytatott ira­ki tárgyalásairól. A kormány a jelentést tudomásul vette. A külügyminiszter és az Or­szágos Atomenergia Bizottság elnökének közös előterjesztése alapján a kormány megvitat­ta a nukleáris fegyverek elter­jedésének megakadályozásáról szóló, úgynevezett atomsorom­­pó-szerződés végrehajtásával kapcsolatos teendőket. A közlekedés- és postaügyi miniszter arról számolt be, hogy az „Életbiztosítás a ten­geren” elnevezésű nemzetközi egyezményből — amelyhez ha­zánk is csatlakozott — milyen feladatok ellátása hárul a kor­mányra. A belügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány rendeletet hozott az államti­tok és a szolgálati titok vé­delmének újabb szabályozásá­ra. A Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke, az Országos Tervhivatal elnöke, a pénz­ügyminiszter és a Miniszter­­tanács Tanácsi Hivatala elnö­ke közös javaslatot terjesztett elő a tanácsok információs rendszerének továbbfejleszté­séről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI)

Next