Zalai Hírlap, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-09 / 84. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara. 80 fillér 1971. áprils 9. péntért Politikánk alappillére a tömegekkel kiépített szeres, demokratikus egység A Hazafias Népfront megyei választási nagygyűlése Zalaegerszegen Tegnap délután az ünnepi külsőt öltött zalaegerszegi vásárcsarnokban megyei választási nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront megyei bizottsága. A csarnokot, s a környező utcákat mintegy kétezer főnyi tömeg töltötte meg, zalaegerszegiek és a megye minden részéből összejött dolgozók. A nagygyűlés a Himnusz hangjaival vette kezdetét, majd Böcskei Zsuzsanna Váci Mihály: Méltó hatalmat című versét szavalta. Dr. Takáts Ádám, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke nyitotta meg a gyűlést. Üdvözölte a megjelenteket. A nagygyűlés résztvevői nevében köszöntötte dr. Ajtai Miklós elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét, a nagygyűlés szónokát; Varga Gyula elvtársat, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, valamint a gyűlés elnökségében helyet foglaló párt, állami, társadalmi vezetőket, üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények, a fegyveres testületek képviselőit, a megye képviselőjelöltjeit. — A választás most is, mint mindig, politikai harcot jelent. A mi politikai harcunk célja mozgósítani népünk még nagyobb tömegeit,a kitűzött nagy nemzeti cél, a szocializmus teljes felépítésének megvalósítására. Ez a mi választási programunk — mondotta és felkérte dr. Ajtai Miklós elvtársat beszéde megtartására. A választás felelős, tartalmas politikai tett Dr. Ajtai Miklós beszéde — Viszonylag rövid időn belül ér az a megtiszteltetés, hogy fontos esemény részese lehetek Zala megyében, Zalaegerszegen. Nem olyan régen Zala megye kommunistái felosztottak meg küldöttül pártunk kongresszusára, most pedig az a megtiszteltetés ért, hogy felkértek, legyek szónoka ennek a választási nagygyűlésnek. Örömmel tettem eleget a kérésnek és azzal kezdem, hogy tolmácsolom a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány üdvözletét a megye minden dolgozójának, választópolgárának, minden lakójának — kezdte beszédét Ajtai Miklós elvtárs. — Választás előtt állunk — folytatta. — Úgy gondolom, helyes, ha ezt a választást nem valamiféle formalitásnak, formális kötelességnek, hanem felelős, tartalmas politikai tettnek fogjuk fel, olyan tettnek, amikor az alkotmány adta jogunknál fogva letesszük voksunkat politikai kérdésekben az ország sorsa, a nép jövőjének kérdéseiben. Arról döntünk, helyes-e a népfront politikája, helyes-e a párt politikája, helyes-e az az út, amelyen haladunk, helyes jövőt mutatunk-e az országnak. Jogunk és kötelességünk ezekben a kérdésekben szavunkat hallatni, szavazni és dönteni, s ez a szavazás egyben felelősségvállalás is — hangsúlyozta. Mire szavazunk? — tette fel a kérdést ezután Ajtai elvtárs és válaszul vázolta azt az irányvonalat, amely politikánk alapját, tartó pillérét jelenti. Első helyen a tömegekkel kiépített szoros, demokratikus egység jelentőségét emelte ki, mint pártunk, népfrontunk politikájának alapvető módszerét. Ez az egység tartalmazza az országos politika kialakítását, megmagyarázását, a tömegek irányítását, a helyes út megmutatását, de egyben tartalmazza az állandó reagálást is a tömegek szavára, kritikájára, egyben a tömegek észrevételeinek feldolgozását, figyelembevételét, beleépítését egész politikánkba. —*• Politikánk alappillére a kétfrontos harc is, amelyet pártunk és kormányunk következetesen folytat. Mindenkor az élet realitásait vesszük figyelembe, fellépünk minden irányú politikai szélsőséggel és túlzással szemben — mondotta. — Célunk, a szocializmus teljes felépítése. Ez az a cél, amely népünket átfogja, munkára, aktivitásra serkenti. Céljaink, terveink bátrak, de átgondoltak. Nem voluntaristák, de mégis szép, kitáruló jövőt ígérnek nekünk. — Bázisa és pillére politikánknak, hogy szoros barátságban, szövetségben, egységben vagyunk a szocialista országokkal, s ezen belül mindenekelőtt a Szovjetunióval, a mi nagy barátunkkal. Külpolitikánk békepolitika, a békéért való helytállás jellemzi. A kapitalista országokkal a békés egymás mellett élés politikáját folytatjuk a kölcsönös érdekek alapján — hangsúlyozta, nem rajtunk múló zavaró körülményeket is. Ki tudunk védeni rossz mezőgazdasági évet, árvizet, belvizet. Megerősödtünk, nagyobb a hátterünk, a tartalékunk. Ma már egy roszszabb esztendő, egy rosszabb időjárási periódus nem okoz olyan súlyos gondot, mint 5— 10 évvel ezelőtt. A gazdaságirányítási rendszer eredményeiről szólva megállapította, hogy az új mechanizmus ma már megszűk . Dr. Ajtai Miklós a szónoki emelvényen. Megerősödtünk, nagyobb a hátterünk, tartalékunk A továbbiakban Ajtai elvtárs áttekintést adott azokról a gazdasági, társadalmi eredményekről, amelyeket hazánk a III. ötéves terv időszakában elért. A többi közt a következőket mondotta: — Belpolitikai életünk nyugodt. Nincsenek nagy szenzációink ,hanem nyugodt, alkotó, bizakodó, optimista légkör van az országban. De csak így lehet szépen, megfontoltan, eredményesen, hatékonyan dolgozni, alkotni, jól országot építeni. Gazdasági életünkben tartózkodunk a zökkenőktől, a hirtelen fordulatoktól, mert megtanultuk, hogy ez ártalmas, káros, a fejlődést fékezi Elég erősek vagyunk már ahhoz, hogy ki tudjunk védeni Életszínvonal-politikánk jellemvonása Az életszínvonal növekedését illusztrálta ezután a szónok. Megállapította, hogy a III. ötéves terv időszakában az életnívó a tervezettnél gyorsabban növekedett. Az egy főre jutó reáljövedelem 34 százalékkal nőtt. Nagyon impozáns adat ez nemzetközi összehasonlításban is. De az életszínvonal emelkedését jelzik azok a vívmányok is, amelyekben szintén nagy lépést tettünk előre az elmúlt öt esztendőben. Az anyasági segély bevezetésére, a családi pótlékban részesülők és a nyugdíjasok számának növekedésére hívta fel a figyelmet. Életszínvonal-politikánkat jellemezte ezután Ajtai elvtárs, és megállapította, hogy ennek két fő vonása van. Az egyik oldalon arra törekszünk, hogy a bért a munka mennyiségével, minőségével összhangban emeljük. Az kapjon több bért, aki többet, nagyobb hozzáértéssel, jobb minőségben dolgozik. A másik oldalon viszont életszínvonal-politikánk figyelembe veszi a családok nagyságát, az eltartottak számát, és gondoskodik a munkában megfáradt, idős dolgozók méltó megélhetéséről. Az életszínvonal jellemző vonása még az is, hogy egyrészt központi intézkedésekkel emelik a béreket — mint ahogy ez most történik a pedagógusok, egészségügyi dolgozók stb. bérével —, másrészt decentralizált módon, mindinkább áthárul a fizetések, keresetek, jutalmak emelésének eldöntése és elosztása a gazdálkodó szervekre, üzemekre, vállalatokra, intézményekre, ahol a munka folyik, ahol a dolgozót jobban ismerik. A következőkben Ajtai elvtárs a IV. ötéves terv fontosabb célkitűzéseit, valamint a most kidolgozás alatt álló, s ez év végére elkészülő 15 éves távlati terv céljait vázolta. Ezzel kapcsolatban nyomatékos hangsúllyal foglalkozott a tudománynak, mint termelő erőnek egyre nagyobb, s egyre növekvő jelentőségével. Hang(Folytatás a 2. oldalon.) Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese a nagygyűlést megelőzően Csokona Sándornak, a megyei pártbizottság titkárának és dr. Lakos Imrének, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének társaságában meglátogatta a Zala Bútorgyár II. számú telepét. (Kiss Ferenc felvételei) ü A nagygyűlés résztvevői, háttérben az elnökség kottá, természetessé vált az emberek, a vezetők gondolkodásában, tevékenységében, valójában nem is új többé. Nagyon bátor vállalkozás volt az új mechanizmus bevezetése, de joggal elkönyvelhetjük ma már, hogy bevezetése sikerült. A megelőző aggályokra, mint amilyen például a munkanélküliségtől való félelem volt, az élet, a gyakorlat rácáfolt. Az országban inkább munkaerőhiány jelentkezik, és még az olyan, iparban nem bővelkedő területen is, mint Zala megye, ugyancsak a munkaerőhiány jelei mutatkoznak már. Hasonlóan rácáfolt az élet a forint értékállandóságával kapcsolatos, az új mechanizmus bevezetését megelőző aggályokra is. — Nyugodt lélekkel mondhatom — hangsúlyozta Ajtai elvtárs —, hogy a mi pénzünk, az új mechanizmus kezdete óta megszilárdult és több benne a bizalom. Több, mert jobb az árufedezete, jobban tud ma mindenki a pénzéért azt vásárolni, amit akar. A kilencedik ötéves terv a nép akaratának kifejezése Befejeződött a színtér ötéves terv irányelv-tervezetének vitája Csütörtök délelőtt a Szovjetunió IX. ötéves tervének vitájával folytatta munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa Az elnöklő Sarai Rasidov két külföldi vendégnek, Luuis Carlos Prestesnek, a Brazil KP KB főtitkárának és John Marksnak, a Dél-afrikai Kommunista Párt elnökének, valamint Konsztantyin Rudnye automatizálási és műszeripari miniszternek adta meg a szót Ezután, javaslat érkezett az elnökséghez az ötéves terv irányelveiről szóló vita befejezésére, amelyet a küldöttek egyhangúlag megszavaztak Ezután Alekszej Koszigin miniszterelnök tartotta meg zárszavát. A, Kassigin vitajáró beszéde Küldött Elvtársak! Kongresszusunk befejezte a kilencedik ötéves terv irányelv-tervezetének megvitatását. A vita eredményei meggyőzően tanúsítják, hogy pártunk a kongresszusra küldött képviselőin keresztül egyöntetűen jóváhagyja országunk társadalmi, gazdasági és kulturális építésének e hatalmas horderejű és tudományosan megalapozott programját. Kongresszusunk nagyszerűen példázta a párt és a nép egységét, pártunk internacionalista szolidaritását valamennyi szocialista országgal, az egész világ kommunistáival, akik programunkban megbízható garanciát látnak arra hogy a Szovjetunió egyre növekvő mértékben hozzájárul a béke és a társadalmi haladás közös céljaiért vívott küzdelemhez. Elvtársak! A pártkongreszszus által jóváhagyott irányelvek képezik majd a kilencedik ötéves terv alapját, aterv kidolgozása folyamán kétségkívül sikerül majd új tartalékokat feltárni a társadalmi termelés hatékonyságának fokozására és a munkatermelékenység növelésére, a nép növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek teljesebb kielégítésére. (Folytatás a 2. oldalon.) •• Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács tikársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány munkaprogramot fogadott el azokról a központi állami feladatokról, amelyek az MSZMP X. kongresszusának határozatából, a kongresszuson elhangzott referátumból és hozzászólásokból adódnak. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság IX. ülésszakáról, amelyet március 29—31 között Bukarestben tartottak. A bizottság az országaink közötti barátság és kölcsönös érdekek alapján az együttműködés további kiterjesztésében állapodott meg a gépipar, a vegyipar, a kőolajipar, az energiaipar, az építő- és építőanyagipar, az öntözéses gazdálkodás és más ágazatok terén. Dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese a vállalati felügyelő bizottságok munkájának értékeléséről nyújtott be előterjesztést. Péter János külügyminiszter beszámolt Ivan Basev, bolgár külügyminiszter március 22 és 26 között Magyarországon tett hivatalos látogatásáról és a vele folytatott tárgyalásokról. A tárgyalások jelentősen hozzájárultak a két nép hagyományos, testvéri barátságának további elmélyítéséhez. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a KGST országokkal folytatott 1971—1975. évi kétoldalú tervegyeztetés eredményeiről, tapasztalatairól ésa további feladatokról. A nehézipari miniszter jelentést tett a március 26 és április 2 között folytatott iraki tárgyalásairól. A kormány a jelentést tudomásul vette. A külügyminiszter és az Országos Atomenergia Bizottság elnökének közös előterjesztése alapján a kormány megvitatta a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, úgynevezett atomsorompó-szerződés végrehajtásával kapcsolatos teendőket. A közlekedés- és postaügyi miniszter arról számolt be, hogy az „Életbiztosítás a tengeren” elnevezésű nemzetközi egyezményből — amelyhez hazánk is csatlakozott — milyen feladatok ellátása hárul a kormányra. A belügyminiszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott az államtitok és a szolgálati titok védelmének újabb szabályozására. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke közös javaslatot terjesztett elő a tanácsok információs rendszerének továbbfejlesztéséről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI)