Zalai Hírlap, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

2 Választási nagygyűlés Tatabányán (Folytatás az 1. oldalról.) réseknél vannak jelen, de minden szinten részt vesznek a jövedelem felosztásában. Természetesen csak azt tud­juk elosztani, amit megtermel­tünk. Másrészt csak akkor za­vartalan az elosztás, ha válla­lataink olyan cikkeket ter­melnek, amelyekre a társada­lomnak, a belföldi és a külföl­di fogyasztóknak szükségük van. Az életszínvonal egyik leg­fontosabb jellemzőjeként em­lítette a miniszterelnök a la­kosság anyagi javakkal törté­nő ellátását. Megállapította, hogy az elmúlt esztendőben a lakosság áruellátása sokat ja­vult: a hazai termelés és a fogyasztási cikkek importja lehetővé tette, hogy a legtöbb árucsoportban az azonos ren­deltetésű olcsóbb és drágább termékekből egyaránt folya­matos legyen az ellátás. • Korántsem vagyunk azon­ban mindenben elégedettek az árakkal, s termékeink minő­ségével kapcsolatban gyakran hangzanak el jogos bíráló megjegyzések és észrevételek A kormány az irányító szer­vek kötelességévé tette, hogy ős eddiginél szigorúbban jár­janak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszon­szerzéssel akarnak eredményt elérni. — Örvendetes, hogy a fej­lődés olyan fokára értünk el, amikor a termelést meghaladó ütemben növekszenek a szol­gáltatások — folytatta. A szol­gáltatás azonban nem szí­vesség, hanem kötelesség, nem valamiféle kegy gyakorlása, a szolgáltatásra hivatott válla­latok, intézmények ne játsza­nak hatóságot, hanem a szol­gáltatóhoz illő módon megbe­csüléssel és tisztelettel kezel­jék a dolgozó embert. Jövedelempolitikánk kérdé­séről szólva a kormány elnöke nyomatékosan aláhúzta, hogy a negyedik ötéves terv idősza­kában a keresetek növekedé­se az eddiginél még követke­zetesebben kapcsolódik majd a végzett munka tényleges eredményéhez. A munkások és az alkalmazottak reálbére öt év alatt várhatóan 16—1!! százalékkal, az egy főre szá­mított reáljövedelem 25—27­­ százalékkal emelkedik. Arra törekszünk, hogy az elv­­­végzett munka szerint változ­zanak a jövedelmek. A csalá-­­­di körülmények azonban ma még nagymértékben befolyá-­­­solják a jövedelmi különbsé­geket: családi pótlékban részesülő családok száma 600 000-ről 700 000-re, a kifizetett összes családi pótlék pedig az 1965. évi 1600 millió forintról tavaly 2800 millió forintra emelke­dett. A gyermekgondozási segély­re az elmúlt esztendőben 1200 millió forintot fizettek ki. A nyugdíjra folyósított összeg 5 év alatt 69 százalékkal nőtt, és 1970-ben 13100 millió forint volt.­­ Foglalkoznunk kell olyan emberi problémákkal is, ame­lyek csak társadalmi gondos­kodással oldhatók meg. A nyugdíjban és járadékban ré­szesülők száma 197­0 végén 1 millió 453 ezer­­, tehát 300 000-rel több volt, mint 5 évvel korábban. Statisztikai adataink szerint a nyugdíjas korúak mintegy 30 százaléká­nak nincs közvetlen hozzátar­tozója. Érdekükben teszem szóvá és hívom fel e helyről is az üzemek, vállalatok, in­tézmények és a termelőszö­vetkeztek figyelmét: törődje­nek jobban az idős egyedül­álló nyugdíjasaikkal. Ez ter­mészetes emberi kötelességük. — Amint pártunk X. kong­resszusa is rámutatott, az or­szágépítő célok elérésének fontos feltétele és követelmé­nye, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével összhangban növeljük a nép életszínvona­lát — mondotta a továbbiak­ban. Emellett egyes társadalmi rétegek, csoportok jövedelmé­ben az évek folyamán indoko­latlan különbségek alakul­nak ki. Ezek megszüntetésére időközönként központi bérin­tézkedések is szükségesek. Ezt szem előtt tartva a kormány, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az MSZMP Központi Bizottsá­gának korábbi állásfoglalása alapján — néhány területen béremelésekre hozott határo­zatot Büszkék lehetünk szociálpolitikai eredményeinkre A társadalomnak nagyobb részt kell vállalnia az eltar­tottak számával arányosan nö­vekvő többletkiadásokból. A sokgyermekes családokra a gyermeknevelés költségei aránytalanul nagy terheket rónak. Ezért népgazdasági terveinkkel összhangban rend­szeresen emelnünk kell majd a családi pótlékot úgy, hogy 10—15 éven belül a gyerme­kek nevelésével kapcsolatos anyagi terhek jelentős hánya­dát az állam közvetlenül vál­lalja magára. A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít némileg a nagy családok gondjain. Ezenkívül fejlesztjük bölcső­dei, óvodai és kollégiumi há­lózatunkat. A negyedik ötéves terv során 39 ezer új óvodai és 37 ezer 400 új diákotthoni he­lyet létesítünk. — Büszkék lehetünk szociál­politikai eredményeinkre is. Az eltelt fél évtized alatt a SALAI HÍRLAP Másfélmilliárd forint a pedagógusok, egészségügyi dolgozók és a tisztek, tiszthelyettesek béremelésére Fontos megbízatásnak te­szek eleget, amikor most tájé­koztatom önöket és egyúttal az ország közvéleményét ar­ról, hogy 1971. június 1-én — összhangban a negyedik öt­éves terv életszínvonal emelé­si előirányzatával — a követ­kező központi bérintézkedése­ket hajtjuk végre: — Felemeljük az alsó- és a kö­zépfokú oktatási intézmények és az óvodák pedagógusainak illetményét 20 százalékkal. Ez az intézkedés mintegy 110 ezer pedagógust érint. — Felemeljük az orvosok, a gyógyszerészek bérét, szintén 20 százalékkal, továbbá az egészségügyi középkáderek (ápolók, laboránsok, asszisz­tensek, műtősök stb.) bérét 5—10 százalékkal ; az alsó- és középfokú oktatási és egész­ségügyi intézmények egyéb al­kalmazottainak bérét 10 szá­zalékkal. — Emeljük a fegyveres erők és testületek kötelékében szol­gálatot teljesítő hivatásos ál­lományú tisztek, tiszthelyette­sek illetményét 10 százalékkal. — A béremelésre hozott ha­tározat végrehajtása során egy évben 1 milliárd 520 mil­lió forintot fordítunk az érin­tett kategóriák életszínvonalá­nak javítására. A bérintézke­dés több mint 400 ezer ember jövedelmét emeli.­­ Ezeket az intézkedéseket olyan körülmények között hoztuk meg, amikor számba kellett vennünk a költségve­tésben mutatkozó ismeretes hiányokat. Mégis így határoz­tunk, mert népgazdaságunk adott lehetőségeinek kereté­ben elhatározott béremelés társadalmi hatását nagyon je­lentősnek tartjuk és mert tud­juk, hogy ez az intézkedés az érintettek gondjait enyhíti. Márpedig, ha egy pedagógus,, vagy egy ápolónő, érezve a fo­kozottabb megbecsülést, na­gyobb kedvvel, jobb közérzet­tel végzi munkáját, annak a szülő, vagy az ápolásra szoru­ló beteg, s közvetve egy-egy­­család érzi majd kedvező kö­vetkezményeit. — Hazánk védelme, bizton­sága megköveteli, hogy foko­zottabban elismerjük a fegy­veres erőinknél és testüle­­teinknél — néphadseregünk­ben, a Belügyminisztérium szerveinél és másutt — szolgá­latot teljesítők kitartó és ál­dozatos munkáját, példaadó helytállását. — Tudjuk, hogy ezzel a mostani intézkedéssel koránt­sem oldottunk meg minden égető problémát. Éppen a most lezajlott szakszervezeti kongresszusok jelezték, hogy akadna még más területeken is bőven tennivalónk. A szónok a továbbiakban a KGST-országok gazdasági in­tegrációjának és munkameg­osztásának fontosságáról, a népgazdaságokban kialakult nem kívánatos párhuzamossá­gok kiküszöböléséről beszélt, majd a nemzetközi politika időszerű kérdéseivel foglalko­zott. Fock Jenő hangoztatta, hogy tevékenyen részt veszünk minden olyan akcióban, amely a nemzetközi helyzet javítá­sát, a béke és a biztonság meg­szilárdítását, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés együttműködését szol­gálja. — A szocialista országok — köztük hazánk — továbbra is aktív tevékenységet fejtenek ki az európai biztonsági érte­kezlet összehívása, Európa legégetőbb problémáinak meg­oldása érdekében. — A világpolitika másik gyújtópontjában, Indokínában az utóbbi időben nem javult a helyzet, ellenkezőleg, tovább bonyolódott. — A Magyar Népköztársa­ság — szoros egységben a töb­bi szocializmust építő ország­gal — erejéhez mérten segíti, támogatja az indokínai népek igazságos szabadságharcát. Szolidárisak vagyunk osztály­­testvéreinkkel, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság népé­vel, velük vagyunk az ameri­kai imperializmus ellen, szo­cialista hazájuk megvédéséért­­ és felvirágoztatásáért vívott­­ harcukban. Sikereink a szocializmus gyarapodásának szerves részét képezik A nemzetközi munkásmoz­galom kiemelkedő eseményé­ről, az SZKP XXIV. kong­resszusáról szólva a kormány elnöke rámutatott: „Kiemelkedő jelentőségűnek értékeljük Brezsnyev elvtárs mélyenszántó helyzetelemzé­sét a Szovjetunió belső hely­zetéről, s mindazokat a tenni­valókat, amelyek tovább erő­sítik a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának vezető szere­pét a kommunizmus építésé­ben; a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységének meg­szilárdításáért folyó küzdel­met, s külpolitikai kezdemé­nyezéseket, amelyek jelentő­sen megjavítják a világbéke biztosításának feltételeit. Nagy figyelemmel tanulmányozzuk Koszigin elvtárs beszámolóját a szovjet népgazdaság elkövet­kező fejlődéséről, a kommu­nizmust építő szovjet nép élet- és munkakörülményeinek po­zitív változásairól.” Beszéde végén J­ock Jenő a következőket mondotta: — Kipróbált, igaz barátunk­hoz, a Szovjetunióhoz hason­lóan mi is céltudatosan, lépés­ről lépésre, szorgalmas és fe­gyelmezett munkával tudunk csak tovább haladni gazdasá­gi és társadalmi fejlődésünk­nek útján. Sikereink — mint eddig is —, a szocializmust építő népeknek, a szocializ­mus és a világ haladó erői gyarapodásának szerves részét képezik. Munkásosztályunk, dolgozó népünk hatékony tá­mogatását kérjük ahhoz, hogy politikánkat következetesen valóra tudjuk váltani. Kérem szavazatukkal, bizalmukkal és mindennapi munkájukkal tá­mogassák igazán nemes és vonzó nagy társadalmi cél­kitűzéseink megvalósítását! Fock Jenő beszédét nagy tetszéssel fogadták a gyűlés résztvevői.. A kormány elnöké­nek beszéde után felszólalt Salamon Hugóné, a városi ta­nács vb elnökhelyettese, a vá­ros képviselőjelöltje, Zsiga Já­nos, a 12-es akna vásárja, vá­­­rosi tanácstagjelölt és Herceg László, a városi népfront bi­zottság elnöke. A lelkes hangulatú nagy­gyűlés Kreszner Lászlónak, a megyei tanács vb elnökének zárszavával ért véget. (MTI) ★ KÖZÉLETÜNK ... HÍRES Kállai Gyula, az or­szággyűlés elnöke bemutató látogatáson fogadta Raul Ma­ria Pereirát, a Perui Köztár­saság első magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közelmúlt­ban adta át megbízólevelét. ★ Pója Frigyes, a kül­ügyminiszter első helyettese búcsúlátogatáson fogadta Tho­mas Wainmann-Wood-ot, Ka­nada rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, aki a kö­zeljövőben végleg elutazik Magyarországról. 11 millió dolgozó sztrájkja Olaszországban Róma. (MTI). Szerdán Olaszország-szerte leálltak a gyárak, bezártak az üzletek, iskolák, egyetemek, néhány órára megbénult a közleke­dés. A három nagy olasz szak­­szervezet — a CGIL, CISL és UIL — felhívására 11 millió olasz dolgozó és alkalmazott lépett sztrájkba. Az eredeti tervnek megfe­lelően — szem előtt tartva a lakosság érdekeit — a városi közlekedés alkalmazottai, va­lamint az egészségügyi, illet­ve közszolgáltatások dolgozói csak korlátozott időre, 2—4 órára tették le a munkát. Kedden sztrájkba lépett 100 ezer szállodai alkalmazott is A szállodaalkalmazottak bér­emelést, rövidebb munkaidőt, jobb munkakörülményeket kö­vetelnek. A szerdai általános sztrájk célja: gyökeres társadalmi és gazdasági változások sürgeté­se. A sztrájkolók elsősorban a kormány nem kielégítő lakás­építési programja ellen tilta­koznak. Folytatódott a vita a IX. ötéves tervről (Folytatás az 1.­­oldalról.) A következő felszólaló a moszkvai Lihacsov autógyár igazgatója, Pavel Borogyin volt, majd Konsztantyin Ge­­raszimov, az orosz SZSZSZK miniszterelnökhelyettese és tervbizottságának elnöke lé­pett a mikrofon elé. Felszóla­lása után a külföldi testvér­pártok képviselői kaptak szót. Amilcar Cabral, a Portugál Guinea és a Zöldfoki szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjá­nak főtitkára felszólalásában kijelentette: Lenin halhatatlan lángelméje és tanítása olyan hatalmas erő, amely segíti és ösztönzi az igazi antiimperia­­lista harcosokat. „A győzelembe vetett hi­tünket növeli, hogy az SZKP Központi Bizottsága főtitkárá­nak szavaival újra megerősí­tette a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának eltökéltségét a felszabadító mozgalmak er­kölcsi, politikai és anyagi se­gítésére. Nem csökkentjük az afrikai szolidaritásnak és a világ többi gyarmatosításelle­­ nes erői szolidaritásának je­lentőségét, ha őszintén meg­mondjuk, hogy harcunkhoz a legnagyobb támogatást éppen a Szovjetuniótól kapjuk” — hangsúlyozta Amilcar Cabral. Neman Del Canto, a Chilei Szocialista Párt képviselője kongresszusi felszólalásában megállapította: — Mi, chilei szocialisták nem érezzük idegeneknek és kívülállóknak magunkat a Szovjetunióban. Az önökkel való sok éves barátság lehető­vé tette, hogy megismerjük a szocializmus vívmányait. Nem érezzük idegennek magunkat azért sem, mert a marxista­­leninista tanításon alapuló el­méleti nézeteink egybeesnek. Nisizava Tomio, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára üdvözlő beszédében pártjának harci szolidaritásáról biztosította a kongresszusi küldötteket, az SZKP tagjait és a szovjet né­pet. Marc Drumaux, a Belga Kommunista Párt elnöke fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy az SZKP kongresszusa nagy hatást gyakorol és a jö­vőben is gyakorolni fog a bé­kéért, demokráciáért, haladá­sért és a szocializmusért vívott harc menetére. Nicolas Saul, a Libanoni Kommunista Párt főtitkára felszólalásában az SZKP 24. kongresszusa és a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai tanácskozása közöt­ti szoros kapcsolatra hívta fel hallgatósága figyelmét. Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke ki­jelentette: " A Szovjetunió a béke legfontosabb tényezője, a nemzetközi küzdőtéren a bé­kéért, a nemzeti függetlensé­gért, a demokráciáért és a szocializmusért harcoló erők legfőbb támasza. A kongresszust üdvözlő be­szédében Aziz Mohammed, az Iraki Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára többek között ezeket mondotta: — Pártunk az októberi for­radalom országával, a nagy Lenin pártjával való megbont­hatatlan szolidaritást mindig valódi proletár internaiiona­­lizmus és az igazi hazafiság megvalósulásának tekintette. Jorge Colle Cueto, a Bolíviai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy az SZKP XXIV. kongresszusa előmoz­dítja a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységének erő­södését. Meir Wilner, az Izraeli Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának főtitkára kijelentette, hogy az izraeli kormánykörök és cionista vezetők „fékevesz­tett szovjetelenes propagan­dát folytatnak”. Ezzel bemocs­kolják a hitlerista fenevidék által megsemmisített hat mil­lió zsidó emlékét és az impe­rialista államok legagresszí­­vebb, legreakciósabb köreivel fognak össze.” A ciprusi nép kitartó harcot folytat az imperializmus és cinkosai ellen, a minden im­perialista függőség alóli felsza­badulásért — jelentette ki Ezekiel Papajoannu, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtitkára. Visszautasítjuk a sziget bárminő felosztását, történjék az szövetségi állam, kantonok formájában vagy bármilyen más formában —, jelentette ki a szónok.­­ „A ciprusi görö­göknek és törököknek egyet­len ellensége van: az imperia­lizmus, s ez ellen közös harcot kell vívni.” A fekete ezredesek fasiszta terrorja ellenére, az amerikai imperializmus által nekik nyúj­tott nyílt támogatás ellenére a juntának nem sikerült kike­rülnie az elszigeteltségből — jelentette ki Kosztasz Káliján­­­nisz, a Görög Kommunista Párt Központú Bizottságának első titkára. „A görög nép to­vábbra sincs legyőzve.” A szerdai napon felszólalt még Mihail Prokofjev, a Szov­jetunió közoktatásügyi mi­nisztere, Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió állami tervbi­­zottságának elnöke, Bajken Asimov, a Kazah Miniszter­tanács elnöke. A délutáni ülésen 115 tagú bizottságot választottak a Szovjetunió 1971—75-ös nép­gazdaságfejlesztési tervének irányvonal-tervezetével kap­csolatos módosítások és javas­latok megvitatására. Az SZKP XXIV. kongresz­­szusa csütörtökön folytatja munkáját. (MTI). Újabb csapatok érkeztek Kelet-Pakisztánba Üzletek, lakások, gyárak váltak a polgárháború martalékává Új Delhi­ (MTI). India visz­­szautasította a Kínai Népköz­­társaság kedden Új Delhiben átadott tiltakozó jegyzékében foglalt vádat, amely szerint az indiai kormány „beavatkozott” Pakiszán belügyeibe és tűrte az új-delhi kínai nagykövet­ség elleni „provokációkat” — közölte szerdán az indiai kül­ügyminisztérium szóvivője. A kelet-pakisztáni esemé­nyek kihatásai nemzetközi vo­nalon is tovább gyűrűznek. William B. Saxle amerikai köztársaság párti szenátor a szenátus hadügyi bizottságá­nak tagja szerdai sajtóértekez­letén kijelentette: ,,Mélysége­sen aggasztja” a kelet-pakisz­táni helyzet és az a tény, hogy hazája fegyvereket szál­lít a pakisztáni kormánynak. Értesülései szerint — mondot­ta — a nyugat-pakisztániak többnyire fegyvertelen kelet­pakisztániak ellen használják fel az Egyesült Államoktól ka­pott fegyvereket. A szenátor kifogásolta azt is, hogy a Ni­­xon-kormányzat a kelet-pa­kisztáni harcok kérdésében „nem foglalt világosan állást”. Az indiai hírszerző szervek értesülései szerint a pakisztá­ni központi kormány vízi úton újabb csapaterősítéseket kül­dött az ellenállás letörésére Kelet-Pakisztánba. E hajókon rendes körülmények között mohamedán zarándokokat szoktak szállítani a szaúd-ará­­biai Mekkába. A polgárháború sújtotta ke­leti országrészből szerdán — mint már jelentettük — kül­földi állampolgárok egy na­gyobb csoportja érkezett az indiai Calcuttába. A csoport egy dán tagja elmondotta az újságíróknak, hogy a központi kormány csapatai március 29- án a kora délutáni órákban kezdték lőni ezt a második legnagyobb kelet-pakisztáni várost. Március 30-án nyugat-pa­kisztáni sugárhajtású repülő­gépek támadták Chittagongot és elhallgattatták a felkelők rádióadóját. A túlerőben levő nyugat-pakisztáni csapatok március 31-én ellenőrzésük aláá vonták a kikötőváros javaré­szét, üzleteket és lakóházakat gyújtottak fel, sőt akciójuk nyomán mintegy 40 gyár is a lángok martaléka lett. A csoporttal együtt Calcut­tába érkezett amerikai állam­polgárok egyike elmondotta, hogy a jelek szerint a Chitta- gong­tól délre levő térséget to­vábbra is szilárdan tartják a felkelők. Merénylet az iráni hadbíróság elnöke ellen Teherén. (MTI). Az AFP te­heráni jelentése szerint szer­dán reggel merényletet követ­tek el Zia Farsziu tábornok, az iráni hadbíróság vezetője ellen, amikor kilépett lakásá­ból, hogy hivatalába menjen.­­ Az első hírek szerint isme­r­t rétjén férfiak gépkocsiból több­­ lövést adtak le a tábornokra Farsziu és a vele tartózkodó fia, súlyosan megsebesült. Mindkettőjüket kórházba szál­lították. A merénylők elmenekültek. Farsziu tábornok előbb mint főügyész, utóbb mint a hadbíróság vezetője irányítot­ta a vizsgálatot különféle kor­mányellenes mozgalmak ellen indított perek folyamán. 1971. április 1. tótszentm­ártoni Textilkonfekciós Üzemünkbe MEO-gyakorlattal is rendelkező szalagvezetőt felveszünk Elhelyezését vendég­szobában biztosítjuk. JELENTKEZÉST: FÉKISZ RUHÁZATI KISZ Budapest, VI., Bajcsy Zs. út 39. címre kérjük.

Next