Zalai Hírlap, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

1971. április 8. Ha nincs lába a szekrénynek... A kultúrház falán még ott van a megtévesztő tábla, amely hirdeti, hogy van könyvtára Vasboldogasszony­nak. Csakhogy ez a tábla is a feledékenység jelvénye. Rég le kellett volna venni és he­lyette kitenni egy másik táb­lát, amelyen ezt olvashatta volna a kiváncsi olvasó: volt könyvtár, nincs könyvtár, le­het, hogy újra lesz, de hogy mikor, ezt még nem tudjuk pontosan. Több mint egy éve, hogy felmondott a könyvtáros, s azóta néma csend honol a könyvek felett, a könyvtári élet megszűnt, nincs kölcsön­zés, a szekrényeket időnként „rosszindulatú” egyének fel­feszegetik, de a „gondos” ke­zek újra lakatot tesznek rá. Nem mondanánk igazat, ha azt állítanánk, hogy semmit sem tett az egervári tanács annak érdekében, hogy a könyvtár ismét a falu lakói­nak rendelkezésére álljon. Többször is tartottak vi­­u­lést, amelyen többször is el­döntötték, hogy Pálovics Gyula tanító vegye át a könyvtárat. Igen ám, de a tanító — érthetően — csak úgy hajlandó elvállalni a megbízatást, ha zárható he­lyiség, zárható szekrények őrzik a könyveket, amelyek­ről természetesen pontos lel­tárt kell felvenni. A megyei könyvtár mód­szertani csoportjának dolgo­zói ki is mentek és annak rendje és módja szerint fel­leltározták az anyagot. Ki­derült, hogy nagy a hiány. Most mi legyen? „Leírni” nem lehet, az előző könyvtá­rost felelőssé tenni nem le­het, mert már ő is valószí­nűleg hiánnyal vette át az anyagot, az őt megelőző könyvtáros meg csak úgy, hogy azt mondták neki, itt a kulcs, légy te a könyvtáros, azok ott a­ könyvek. Ebből, nyilvánvalóan arra lehet kö­vetkeztetni, hogy hosszú évek hanyag munkája szülte a­ jelenlegi káoszt, s a dolgokat csak bonyolította, hogy köz­ben bővült az iskola. Új tan­termekre lett szükség, s a kultúrház helyiségeibe beköl­töztek a tanulók. Mégis született döntés, amely hozhatott volna meg­oldást. A hajdani tanács épü­letében van egy szoba, a he­lyi tanácsi kirendeltségnek az irodája. Legyen itt a könyvtár — határozták el, hi­szen oly kevés hivatalos teendője akad a helyi meg­bízottnak, hogy ő és a könyv­táros nem zavarnák egymás munkáját. A döntést tett kö­vette. Pár hónappal ezelőtt átvitték az egyik szekrény könyvet. A másik szekrény ott maradt a kultúrházban a­ színpadon. Hogy miért? Er­re senki sem tudott választ adni. Mert ha a másik szek­rény is követi az elsőt, ak­kor talán megtörtént volna az új leltározás is, talán a taní­tó — Pálovics Gyula — is át­vette volna az állományt, mi több, talán még a kölcsönzés is megkezdődhetett volna. Igen ám, de a szekrénynek nincs lába, csak úgy megy, ha viszik. M. K. Az építők ígérik: Április 30-án megkezdik a zalaegerszegi Ifjúsági Ház műszaki átadását előtér betonozás befejezését. Rajtunk nem múlik majd a határidő. Talán a csatornázókon? A leendő eszpresszó helye még egyetlen földhányás, középen keskeny munkaárok, mélyén hegesztés fénye villan. — A szennyvízvezetéket építjük. Lassan haladunk, mert a 220, illetve 270 milli­méteres csövek forgatása ne­héz, s csak egy hegesztő dol­gozhat a szűk hely miatt — mondja Takács József. — Áp­rilis 15-re kell elérnünk az utcai főcsatornát. Napi 0 órai munkával bizosítjuk, hogy ez már most pénteken megtörtén­jék. A mi feladatunk ezzel vé­get ér. A rákötés már nem a mi dolgunk. A helyszíni látogatás után Hajnal Istvántól, a tanácsi építők termelési főosztályveze­tőjétől is arról érdeklődtünk, hogy elkészülnek-e határidő­re a munkálatokkal? — A készültségi foknak megfelelő a létszám és az ösz­­szetétel is. A következő na­pokban a villanyszerelőink, a hézagmentes burkolatot készí­tő szombathelyi szakmunká­sok és az Országos Szakipari Vállalat dolgozói látnak mun­kához. — Anyaghiány, kooperációs probléma nincs? — Szerencsére nincs. Az épület külsejét is beleértve — úgy véljük, nincs akadálya, hogy a­ kitűzött időben meg­kezdjük a műszaki átadást — véli a főosztályvezető. Dormán Jenővel, a vállalat KISZ-titkárával irodaházuk folyosóján futunk össze. .El­mondja, hogy kiszeseik a szükséges időben megjelennek a „porondon” és becsülettel el­végzik a vállalt építőipari ta­karítást. Ami a berendezéseket, bú­torokat illeti, Ágoston Ká­roly, az Ifjúsági Ház leendő igazgatója bizakodó. — A Bútorért nem mondott le semmit. Sőt, már meg is ér­kezett az első szállítmány Debrecenből. Szekrények, szé­kek, fotelok, dohányzóaszta­lok. Remélem, folyamatosan érkezik a többi is. — A program? — Készen van és jóváhagy­ta a KISZ megyei vb is. Ha ilyen igyekvőek az építők, s nem lesz komolyabb műszaki hiba sem, akkor június else­jén akár az avatót is megtart­hatjuk — mondja a fiatal igaz­gató, L. J. Az építési napló tanúsága szerint hétfőtől 49-en dolgoz­nak a zalaegerszegi Ifjúsági Ház építkezésén. A munka je­lenlegi állását tekintve bizto­sítottnak látszik az április 30-i kezdettel kitűzött műszaki át­adás. — Jöjjön, nézzünk körül — mondja Ekler László műve­zető. A belső alap­vakolást befe­jezték, sőt, kívül a színházter­mét is. Ebben nagy része van Tóth Gyula brigádjának, mert műszak előtt egy órával kezd­tek, s csaknem annyival to­vább maradtak. Ily módon négy napt nyertek. Ennek kö­szönhető, hogy az alapmesze­léssel már a második emele­ten tartanak. A mázolok a nyílászárókat festik. Egyre több billenőablak kerül a he­lyére. Az üvegezés 80 százalé­ka kész, a világítótestek fog­lalatai mind a helyükön van­nak és helyükre állították a kazánokat is. Kulcsár József segédmunkás brigádján is sok múlik. Ők biztosítják az anyagellátást a belső munkák­hoz. Éppen szilikáttéglát hor­danak az egyik tetőteraszra. — Ma végzünk is, holnap­tól teljes erővel segítjük az ZALAI HÍRLAP 28 „Kiváló könyvtár 27 „Kiváló művelődési ház” Szerdán a Művelődésügyi Minisztériumban Garamvölgyi József miniszterhelyettes első ízben adta át 28 „Kiváló könyvtár­’ és 27 „Kiváló mű­velődési ház” igazgatójának a megtisztelő címet dokumentá­ló oklevelet, valamint jutal­mat. Felszabadulásunk 25., és Lenin születésének 100. évfor­dulója alkalmából az elmúlt évben a Művelődésügyi Mi­nisztérium, a SZOT és a KISZ KB által meghirdetett pályá­zati felhívás nyomán több mint 600 intézmény versen­gett. A közművelődés bázis­intéz­ményeinek versenyéből há­rom megyei művelődési köz­pont, tíz városi művelődési központ, négy budapesti mű­velődési ház, valamint tíz köz­ségi művelődési ház került ki győztesen. Új szabályok szerint működnek a takarékszövetkezetek A takarékszövetkezetek az elmúlt években a falusi la­kosság elismert és többségé­ben jól működő pénzintéze­teivé váltak. Tevékenységük­kel hozzásegítették a lakossá­got, hogy megtakarított pén­zét előnyösen elhelyezhesse. Fontos szerepet töltenek be azzal is, hogy rendszeresen nyújtott kölcsönökkel támo­gatják a háztáji termelés fej­lesztését, a tagság építkezéseit és más hasznos törekvéseit. Működésük jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy jelenleg már a falusi la­kosság több mint négymilliárd forintnyi megtakarított pén­zét kezelik és csaknem más­fél milliárd forint összegű kölcsönök van kinn tagjaik­nál. Néhány nappal ezelőtt is­meretessé váltak azok az új szabályozók, amelyek a ne­gyedik ötéves terv éveiben a takarékszövetkezetekre érvé­nyesek. Ezek egyikének elő­írása a szövetkezetek és szö­vetkezni szándékozók régi kí­vánságát teljesíti, amikor megszünteti a területi elhatá­rolást. Tehát ezután nemcsak falun, hanem bármelyik város­ban is alakítható takarékszö­vetkezet. A feltételek szigorúak: a megalakításnál az adott hely­ségben a lakosság számottevő részének belépési szándékát feltételezik. Tízezer lakoson aluli településen akkor alakul­hat takarékszövetkezet, ha a lakosságnak legalább 5 szá­zaléka belép tagnak, s az in­duló részjegyalap összege meg­haladja a 100 ezer forintot. Tíz—húszezer közötti lélek­­szám esetén a lakosság 4 szá­zalékának részvétele és 300 ezer forintos részjegyalap lét­rehozása, húsz—harmincezer közötti létszámnál pedig 3 százalékos belépési arány és legalább egymillió forintos in­duló részjegyalap szükséges. A harmincezer lakoson felüli vá­rosokban egyedi elbírálás alapján állapítják meg a fel­tételeket. A szabályozás fontos új ele­me,­ hogy megszűnik a köl­­csönalap áthelyezési lehetősé­ge, eddig ugyanis, ha egy ta­karékszövetkezetnél a kiköl­csönözhető összeget saját tag­sága nem vette maradéktala­nul igénybe, akkor (meghatá­rozott feltételekkel és meg­szabott időre) átadhatta egy másik takarékszövetkezetnek. Ennek megszűnése miatt szükségessé válhat, hogy az induló új takarékszövetkeze­tek kölcsönalapját meghatá­rozott ideig az OTP egészítse ki a szükséges mértékűre, s a korábbiaknál nem kedvezőtle­nebb feltételek szerint. A takarékszövetkezetekre is kiterjesztik a nyereségadót: nyereségük után — a szövet­ségeik fenntartására fordított rész kivételével — 20 százalék adót kell ezentúl fizetniük. Egy párhuzamos rendelkezés ugyanakkor a szövetkezeti ön­­kormányzat erősödését segíti elő, amikor előírja, hogy az adózott nyereségrész további felhasználása felett most már kizárólag a szövetkezet köz­gyűlése dönt. ­ Befejeződött a lakásfelmérés Április 30-ig kell •benyújtani a lakásigénylést Az új lakbérek bevezetésé­nek előkészítő fázisa, a lakás­felmérés befejeződött a me­gyében. 7986 állami lakást mértek fel a tanácsi házkeze­lési szervek. Már csupán a nem tanácsi szervek megbízá­sára vállalt további 1322 la­kásból vár néhány felmérésre. A felmérések zavartalanul folytak le, az egész megyében csupán egyetlen zalaegerszegi bérlő akadt, aki nem írta alá a felmérőlapot. Nem azért, mert a mérési adatokkal nem értett egyet, hanem mert vagy félre­értette, vagy nem értette meg a felmérés célját, és lakásának gázosítását követelve tagadta meg az aláírást. Folyik már a lakások soro­lása. Egyelőre a szükség- és komfort nélküli lakások bér­lőit értesítik az új lakbérről. A különböző komfort­fokozatnak megfelelő lakások sorolása a lakbérek megállapítása és a lakbérhozzájárulások kiszámí­tása érdekében folyamatban van. Ennek befejezése után kezdik meg a komfortos laká­sok bérlőinek értesítését az új lakbérekről és adják ki a szük­séges igazolásokat a lakbér­­hozzájáruláshoz. Mivel 1971. február 8-a előtt benyújtott lakáskérelmek ha­tályukat vesztették, a lakáské­relmeket e hó 30-ig kell meg­ismételni a tanácsoknál kap­ható formanyomtatványon. Ez ideig, bár mintegy 3000 kérdő­ívet igényeltek, de csak 140 la­­káskérelem érkezett be a me­gyében, főleg a két városban. Ezek közül 63-an kérnek álla­mi, 50-en szövetkezeti, 27-en OTP-lakást. A városi igazga­tási szervek április 30-a után, a társadalmi bizottságok bevo­násával elkészítik az 1671 második félévi lakáskiutalási névjegyzéket és tájékoztatják azokat az igénylőket, akik ré­szére 1975. december 31-ig elő­reláthatóan lakást biztosíta­nak. Egyébként az új lakásügyi jogszabályok részben keretjel­­legűek, ezért ezeket tanácsren­delettel kell kiegészíteni. Az április 25-én megválasztásra kerülő új­­városi tanácsok fel­­adata lesz tanácsrendelettel szabályozni a lakásjuttatási igényjogosultság, a komfort nélküli, vagy félkomfortos la­kások lakáshasználati díja el­engedésének, vagy módosításá­nak, a részletfizetési engedmé­nyeknek a feltételeit, illetve a lakáselosztás elbírálást intéző társadalmi bizottság működési rendjét. A tanácsrendelet-ter­vezet mindkét városban elké­szült. A végrehajtó bizottságok megtárgyalták, a megyei szer­vek jónak ítélik azokat. A köz­ségek nem készítenek külön tanácsrendeletet, a nagyközsé­geknek pedig a városi tanács­rendeleteket ajánlják elfoga­dásra. Hatvan vagon burgonya — van még alma is a MÉK zalaszentgróti hűtőházában Megjelent már néhány pri­mőr, de a zöldségfélék töme­gét még a tavalyi készletek biztosítják. Mi a helyzet a me­gye legnagyobb éléstárában, a MÉK zalaszentgróti 600 vago­­nos hűtőházában? — Az újig kitartunk — mondja mindjárt a lényeget Húsz Imre, a hűtőház igazga­tója. — Burgonyából 50—60 vagonnyi mennyiség van hű­tőtermeinkben, de ez még nö­vekszik a közeli napokban. — Most? — Igen. Az eddig prizmában tárolt burgonyát felszedik, s ide szállítják hozzánk. Ezzel meg tudjuk akadályozni a csi­­rásodását, ráncosodását, s ha kell, még júniusban is friss burgonyával látjuk el az üz­leteket. Alma 15 vagonnyi van még a hűtőtérben. Úgy tervezik, hogy májusig kitart. Sárgaré­pából, gyökérből 4—4 vagonra való, zellerből, kalarábéből viszont már csak kisebb téte­lek várják a kiszállítást. To­jásból — elsősorban húsvétra — 350 ezer darabot készletez­tek. — Ezek szerint a 600 vago­nos tér alaposan megürült. — Szó sincs róla! — tilta­kozik az igazgató. — A bértá­rolásunk nagyon jelentős. — Milyen anyagokról van szó? — A húsipar számára 200 vagon zsírt tárolunk. Ezenkí­vül 2—3 millió tojás kerül ha­marosan a hűtőtérbe. Ez is elvisz 50 vagonnyi helyet. Gyapotból — ezt természete­sen nem kell hűtenünk — 160 vagonnal, zsíros gyapjúból 50 vagon került hozzánk. Mindez bértárolás, s így érjük el, hogy hűtőházunk kihasználtsági fo­ka 80—85 százalékos, ami — tekintettel szezonjellegű mű­ködésünkre — nagyon ked­vező. Egy­­érdekes ötlettel is fog­lalkoznak a hűtőház szakem­berei. — Lampingon gomba ter­mesztéssel akarunk kísérletez­ni. Tudomásunkra jutott, hogy néhány helyen sikerrel ter­mesztettek a hűtőtér helyisé­geiben a holtszezonban gom­bát. Ez, számításaink szerint kifizetődőbb lenne, mint a bértárolás. Persze a HUNGAROFRUCT-tal kötött megállapodása­ik is jelentősek. A napokban indították útba Zalaszentgrót­­ról a megye idei legnagyobb export-szállítmányát. A külke­reskedelmi cég bértárolt hagy­máját bérmunkában feldol­gozták, csomagolták, s 20 va­gonnal küldtek belőle az észak-európai államokba. Ez­zel a hagyma export elérte a 100 vagont Zalaszentgrótról. — A munkásokat tudják to­vább is foglalkoztatni? — Bőségesen! Máris készü­lünk az új szezonra és mun­kásainkkal 400 ezer export­lá­­dát gyártatunk. A szükséges anyag rendelkezésünkre áll Néhány számadat jól il­lusztrálja a MÉK raktár for­galmát: 1970-ben 3896 vagon­­nyi árut forgalmaztak és 353 dolgozónak adtak állandó munkát. A raktár több mint 2 millió forint nyereséggel zárta az elmúlt évet (az össz­forgalom értéke — bértáro­lásnál csak a munka­értéket számították — 60 millió fo­rint). A jó munka eredménye­ként a napokban megtartott termelési értekezleten átlago­san két heti fizetésnek megfe­lelő nyereségrészesedés került kiosztásra. M. F. Amit csak akarok... — Mit lehet va­csorázni? — kia­báltam ki nejem­■ nek a konyhába, aki rendes hitves lévén erre egy dupla axellal (so­kat­ nézte ugyanis a korcsolya EB-t meg VB-t és na­gyon fogékony az ilyesmire) a szo­bába perdült és röviden közölte: — Amit csak akarsz! — Talán valami könnyűt... — tű­nődtem el félhan­gosan, de a nejem lehurrogott: — Azt mondtad, délben gyenge volt az üzemi koszt, valamivel most pótolni kell! — Akkor valami nehezet! — csor­dult el majdnem a nyálam, de erőt vettem magamon. — Hogyne, hogy aztán egész éjjel dobáld magad, rosszakat álmodj, jajgassál meg kia­bálj. Ha teli gyo­morral fekszel le, éjszaka elviselhe­tetlen vagy. Tönk­re teszed az én éj­szakámat is... — Ha netán volna egy kis pa­riser meg vaj itt­hon ... — Van. De attól egy fél óra múlva megint csak meg­jegyzéseket teszel, hogy éhes vagy! — Hát akkor tulajdonképpen mit lehet vacso­rázni? — Ó, te kis ál­szent! Még, hogy mit lehet? Mintha nem mindig a kedvedbe járnék és a kedvenc éte­leiddel traktálná­­lak! Mondtam már drágám, hogy azt eszed, amihez gusztusod van. — Délben vettél másf­él kiló gyö­nyörű kardot, lá­tod abból lesüt­hetnél egy-két szeletet! — Jó­pofa vagy! Akkor mit adok a mamáiknak? Vagy már elfe­lejtetted, hogy holnap nálunk ebédelnek? A ka­­r■ajhoz nem nyú­lok, azt egyben sütöm meg. Most mit bámulsz, mint akinek nem jutott dinnyeföld? Sze­rintem, még arra is lusta vagy, hogy megmond, mit akarsz vacsorázni — Akkor ta­lán ... — Igazad van! Milyen jó, hogy mondod! Tegnap­ról maradt egy kis kelkáposzta, fel­melegítem, azt ka­pod! Ágh Tihamér Népviseletes palócbabák külföldre A Szécsényi Háziipari Termelőszövetkezet termékein a fel­használt díszítőelemek, figurák a palóc népi hagyományokat tükrözik. Az utóbbi években különösen népszerűek lettek a színes népviseletbe öltöztetett babák a külföldi vásárlók körében. Képünkön: nalócbabák — indulásra készen (MTI fotó Bereth Ferenc felvétele — KS)

Next