Zalai Hírlap, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-01 / 102. szám

2 Javul a primőrfelh­ozatal, csökkennek az árak Az elmúlt hetek bővelked­tek napsütésben, s a legutób­bi csapadék meggyorsította a kertészeti növények fejlődé­sét. Ezek összetevőjeként lé­nyegesen javult a primőr fel­hozatal, s ami szintén nem lé­nyegtelen, néhány zöldségféle ára csökkent. Bár nem újdonság a MÉK boltjaiban és a megye váro­sainak piacain a hónapos re­tek, de e cikkből ilyen nagy mennyiség még nem jutott az idei tavaszon a megye fo­gyasztóinak. Hétezer csomó érkezett Bács megyéből is, amit nyomban ki is szállítot­tak a boltokba. Fejes salátából megyei fel­vásárlásból biztosítja a zöld­ség kereskedelmi vállalat az ellátást. A termelők részéről jelentkező nagyobb kínálat le­hetővé tette az ár mérséklé­sét, 20 fillérrel lett olcsóbb a saláta. Az eddigi póró zöldhagyma mellett megjelent a csemege minőségű is. 1,50—1,20 forin­tos áron kínálják csomóját. Ez­zel egyidőben szállított új ka­ralábét a pusztaszentlászlói termelőszövetkezet, amelynek darabját 3, illetve 2,30 forin­tos áron hozza forgalomba a MÉK. A sóskát és a parajt már szinte dömping áron kínálják a zöldség-gyümölcs szaküzle­tekben. Ez is a felhozatal ja­vulására enged következtetni. Újabb zöldpaprika, paradi­csom és uborka szállítmány is érkezett a vállalat raktáraiba, s ez ki is került a boltokba. ZALAI HÍRLAP A hűségesek jutalma Törzsgárdaszabályzat-tervezet a vasipari vállalatnál A törzsgárda önmagában termelő erő, túl azon, hogy al­kotói, az emberek elvégzik mindennapos munkájukat. Ezt ismerte fel a SZOT is, amikor múlt év novemberében új irányelveket adott ki a törzs­­gárda szabályzatok megalkotá­sához. Megyénk vállalatainál is felismerték a törzsgárda elis­merésében rejlő erőt, és bár kissé nehezen, de sorra szü­letnek a törzsgárda terveze­tek, így a Zala megyei Vas­ipari Vállalatnál is. Figyelem­re méltó mindjárt a bevezető. Ez rögzíti, hogy a vállalat ala­pítása óta a létszámfejlesz­tések során hozzájuk kerültek jelentős része korábbi munka­helyén is törzsgárda tagnak számított, s azzal, hogy magu­kévá tették a városi, megyei fejlesztési irányelveket, s a Vasipari Vállalatnál vállaltak munkát — ezt el kell ismerni a számukra. Az alap: 5 év A vállalatnál eltöltött évek száma csak egyik alapfeltéte­le a megkülönböztetett meg­becsülés kiérdemlésének. Pél­dásan és maradandóan kell megfelelni a feltételeknek ah­hoz, hogy a törzsgárda jel­vény valamelyik fokozatát el­érhesse a vállalat dolgozója. [ Az alapfeltétel az 5 éves munkaviszony. De beszámít­ják az áthelyezéssel a válla­lathoz kerültek korábbi mun­kahelyén eltöltött éveket, akárcsak a jogelőd vállalat­nál eltöltött esztendőket. A tagság elérésének fontos feltétele, hogy fegyelmi bün­tetése ne legyen a jelölteknek, illetve maximum egy igazo­latlanul mulasztott napjuk le­het. El kell érniük következe­tesen a számukra előírt nor­mát, illetve az üzemrész át­lagteljesítményét. Fontos, hogy emellett részesei legyenek az önköltséget csökkentő meg­mozdulásoknak, munkaselejt­­jük az előírt százalékot ne haladja túl, s a szerszám-fel­használásuk is a meghatáro­zott mértéken belül marad­jon. A kártérítésre kötelezet­tek kizárják magukat a törzs­gárda tagsággal járó előnyök­ből, ha 300 forintnál nagyobb összeg megfizetésére kötelezik őket. Viszont feltétel a munkaver­­­­senyben való aktív részvétel,­­ akárcsak a jó munkahelyi légkör megőrzése, a munka­társak tiszteletben tartása, a szocialista együttélés szabá­lyainak betartása. Nemcsak az idő... A feltételek tehát szorosak. A törzsgárda tagság előnyeit csupán egyhelyben maradás­sal még nem lehet kiérde­melni. A fokozott megbecsülés olyan mérvű, hogy nyugodtan nevezhetjük kiváltságnak. Aki az említett feltételeket telje­síti, annak törzsgárda tagsága elismerése után a másutt munkával eltöltött éveinek felét is beszámítják a nyere­ségrészesedés hűségjutalmá­nak kiszámításánál. Munkavi­szonyát a vállalat csak rend­kívül indokolt esetben szün­tetheti meg. Külföldi jutalom­kiküldetés, gyermekek ipari ta­nuló felvételénél, kiváló dolgo­zó kitüntetés adományozásánál az azonos pozícióban levők­kel szemben a törzsgárda ta­gokat előnyben részesítik. Lakásépítési akciónál is előnyt élveznek, s a jelvény első fokozatának átvételekor egy heti fizetésüknek megfe­lelő jutalmat, de legalább 500 forintot kapnak. A nőkről külön tesz emlí­tést a szabályzat-tervezet: a törzsgárdához tartozó asszo­nyok csak két műszakban fog­lalkoztathatók, ha két-, vagy több gyermeket nevelnek. A tízéves tagság tovább nö­veli az előnyüket. Ezzel már a másutt munkával eltöltött esztendők 75 százalékának el­ismerése, két heti — mini­mum 1000 forint — jutalom és ezüst jelvény jár — a ko­rábban felsorolt előnyökön kívül. Ez természetesen foko­zódik a 15 évi egyhelyben el­töltött munkaviszony után. Az utóbbiaknál már elismerik az összes másutt munkában el­töltött éveket a kérpótlék kiszámításánál. A jelvény el­nyerésének évében — majd öt évenként — három heti fi­zetés, illetve legalább 1500 fo­rint jár a dolgozóknak, illet­ve ez ötévenként 500 forinttal növekszik. LÁNY A SATUPADNÁL A különböző nagyságú és finomságú reszelők furcsa „ze­nét” csalnak ki a satuba fogott anyagokból a Zalaegerszegi Ruhagyár műszerész tanmű­helyében. Az egyik „zeneszer­ző”, azaz szakmunkástanuló,­­fari Izabella kezében egy percre megáll a szerszám, a satupofa szorításából a toló­mérő fogai közé kerül a kis acéldarab, egy műszerész si­­kattyú befogórésze. — Mindjárt méreten vagyok — nyugtázza elégedetten. Az utolsó simítások következnek a simító reszelővel, s egy ha­gyományos kérdés: Hogyan lett műszerész? — Egyelőre csak leszek, még néhány hét van a szakmunkás­­vizsgáig — javít ki mosolyog­va, majd a válaszra vált —. A mi nyolcadik osztályunk több mint fele pedagógus akart lenni, ennek megfele­lően először gimnazista. Egy­szer politechnikai órán mini­szoknyákat varrtunk géppel és valakinek beszorult a cérna­­orsó-tokja. Mindenki a neve­met kiáltotta, tudták, hogy fiúk módjára minden szerken­tyű érdekelt. Nekiláttam és ki­igazítottam a tokot. Talán ek­kor dőlt el, hogy műszerész le­szek. A bátyám, Karcsi, spe­­ciál­ műszerész, az apám és a nővérem is itt dolgoznak a gyárban, de soha nem szóltak, hogy én is ezt a szakmát vá­lasszam — mondja, majd ok­tatójának, Weisz Laci bácsinak nyújtja át a kész munkadara­bot, akinek ő és hét végzős társa sokat köszönhet. Úgy véli, hogy itt nemcsak meg­tanították, meg is szerettették vele leendő mesterségét a csa­ládias, de fegyelmezett gyakor­lati oktatások alatt. Félévkor kitűnő rendű volt és a többiek is jól „muzsikálnak”. — Elhelyezkedés? — Feltétlenül igényt tarta­nak ránk és ennek nagyon örülök, hiszen itt nőttünk fel a gyárban. Négyen maradunk itt. A társaink Lentibe és Sü­megre mennek, odavalósiek — válaszol. Izabella szabad idejében is eminens. Kedvence az iskolai honismereti szakköri munka, ahol jelenleg a város ipari üzemeinek történetét kutatják és dolgozzák fel. (A ruhagyáré már elkészült.) A Szakma ki­váló tanulója címért folyó me­gyei versenyen az élmezőny­ben végzett. Szeret olvasni, szívesen néz leginkább mának szóló filmeket és hallgat jó zenét. Ha felszabadul, jelentkezik a gépipari szakközépiskola le­velező tagozatára. A gyár ve­zetőségének hozzájárulását már megkapta ehhez. Egyszerű céljai vannak, mint leendő szakmunkásnak és keresőnek. Azt mondja, hogy szeretne sa­ját és mindenki megelégedé­sére dolgozni. Ez a szokás úgy látszik a családban marad. L. J. — Mindjárt méreten vagyok (Kiss Ferenc felvétele) KRESZ továbbképző foglalkozások kezdődnek megyénkben Több módosítás történt­­a közelmúltban a KRESZ-ben. Ennek megismertetése és ál­talában a balesetek elleni küzdelem hatékonyabbá téte­le céljából közlekedési tovább­képzést rendez a TIT megyei szervezetének közekedésren­­dészeti szakcsoportja a gép­járművezetők részére. A fog­lalkozásokat évente egyszer megrendezik mindkét város­ban és a közös községi taná­csok székhelyén. Nagyon fontos része lesz a foglalkozásoknak az új jelző­táblák megismertetése, emel­lett azonban kellő felkészítést kapnak a résztvevők a KRESZ előírásainak értelmezéséről erről az előadás elhangzása után vitafórumot is szeretné­nek teremteni a rendezők. A két órás előadásokon sok szemléltető anyagot használ­nak majd. Mindenütt vasárna­ponként tartják a továbbkép­zést azért, hogy minden gép­járművezető részt tudjon ven­ni. A TIT 16 főnyi előadócso­portot szervezett a foglalkozá­sok levezetésére. Minden résztvevő igazolást kap arról, hogy megjelent a továbbkép­zésén. Nem kötelező a részvé­tel, de feltétlenül hasznos. Május 9-én Lentiben, Ne­vén, Lovásziban és Tornyi­­szentmiklóson kerül sor az első foglalkozásra, amelyet összesen 74 közös községi ta­nács székhelyén tartanak meg. A két városban a nyár köze­pén kezdődik a továbbképzés. A legaktívabb, legjobban sze­replő résztvevők közül vá­lasztják ki a járási KRESZ vetélkedők résztvevőit,­ a győz­tesek pedig megyei vetélke­dőn mérhetik össze tudásukat. Az erkölcsi oldal A törzsgárda megbecsülésé­nek ezek az anyagi oldalai. De van erkölcsi is. A szabályzat­­tervezet rögzíti, hogy a szak­­szervezeti tanácsnak legalább 30 százalékát törzsgárda tagok kell, hogy alkossák. A válla­lati döntőbizottságban ezüst és arany jelvényes törzsgárda tagok vehetnek részt. A szabályzat-tervezet rög­zíti azokat a tényezőket is, amelyek a nehezen kiérde­melhető törzsgárdához tarto­zást megszüntetik. Ezek közt elsősorban a feltételek nem teljesítése, a megkülönböztető címre való méltánytalanná vá­lás szerepel. M. F. 1971. ma­jus I. Anyák köszöntése Az édesanyákat, az élet adóit köszöntjük május első vasárnapján, a kiteljesedő ta­vasz e szép, hagyományos ünnepén. Virágot adunk ne­kik a szeretet és a hála szim­bólumaként, a gyerekek vers­ben, vagy egyszerű szavaik­kal mondják el szívből jövő köszöntésüket. „Mi ő nekünk? Azt el nem mondhatom. / Mert nincs rá szó, s nincsen rá fogalom...” Milyen igazak a költő szavai. Az édesanyák iránti szeretet annyira bensőséges és termé­szetes érzés, hogy könnyen üres frázisba, tartalmatlan szóvirágokba fullad az em­ber, ha megpróbálja szavak­ba önteni. Ezért is kifejezőbb a néhány szál szekfű, tulipán, vagy orgona, a hálás tekintet, s a meleg ölelés. Igazán hálásak csak akkor vagyunk, ha az anyák iránti szeretetünket, tiszteletünket nem próbáljuk meg­ ebbe az egyetlen napba belezsúfolni. Ha az esztendő minden nap­jára jut jó szó, figyelmesség. Ha hűségesek maradunk mindahhoz, amire édes­anyánk tanított. Ha úgy tisz­teljük, szeretjük a hazát, az életet, a munkát, a becsüle­tet, ahogyan ann ő nevelt bennünket. A mi társadalmunk az anyák megbecsülését nem bízza sem a véletlenre, sem a gyerekek esetleges hálájá­ra. A mi világunk intézmé­nyesen gondoskodik a leg­szentebb hivatás gyakorlóiról, az édesanyákról. Sok minden történt már a munkahelyi kedvezményektől a gyermek­­gondozási segélyig a bölcső­dék, óvodák hálózatának ki­­szélesítéséig azért, hogy az anyák gondja kevesebb le­gyen. Az édesanyák számára nem is az a legnagyobb se­gítség, ha a munka terhéből kevesebb jut nekik, hanem ha a társadalom segít értékes embert nevelni gyerekeiből és képességeiknek megfelelő helyet biztosít nekik. A nagyobb közösség sok mindent megtett már az anyákért. A közvélemény előtt is tisztázott dolog az irántuk való köteles tisztelet. Mégis maradt még adóssá­gunk éppen elég. Még foko­zottabban osztoznunk kell gondjaikból. A szűkebb csa­ládnak, s a társadalomnak is. Tapintat, udvariasság, figyel­messég dolgában is sok még a javítani való. És sok csa­ládban meg kellene végre szervezni, hogy az otthon gondjai ne csupán az anya gondjai legyenek. - -A hálatelt vers, a szekfű, a tulipán, s az orgonacsokor mellé ezt a szándékot, elha­tározást is nyújtsuk át az édesanyáknak május első va­sárnapján. K. Gy. N­öve­k­vő takarmány­bázis 120 hold új gyepterület Bocföldén A bocföldi termelőszövetke­zetben a növénytermesztési ágazat gabona, kukorica és különféle takarmánynövények termesztésére korlátozódik. Lényegében a fő profilt, az ál­lattenyésztést szolgálja ki. S hogyan? Erre a közös gazda­ságban sokat adnak. Számba­­vették területeiket, adottságai­kat, s úgy értékelték az ered­ményt, hogy a bocföldi, a bot­fai és a csatári határból töb­bet ki lehet hozni. Ehhez azonban a területe­ket javítani kell, s művelési ágváltozástól sem szabad vis­szariadni. Ebben az évben készül el a rét-legelő felújí­tási és talajvédelmi tervük, amelyet részben a szövetke­zet szakgárdája dolgoz ki, részben pedig az országos ta­lajjavító vállalat balatonbog­­lári kirendeltsége készíti el. A felmérést már elvégezték és a főagronómus elmondása sze­rint jelentős változások lesz­nek a terv végrehajtása során a szövetkezet határában. A három község domborzati viszonyai megnehezítik a szán­tóföldi növénytermesztést és a költségszámítások szerint a meredek, sovány domboldala­­kon nem kifizetődő a terme­lés. Éppen ezért legelőkké alakítják a területeket. A terv kivitelezésének­­három éve alatt közel 120 holdon telepí­tenek gyepet. Az ősszel már ötven holdon végzik el ezt a munkát. A domboldalakon jut hely a megye jellegzetes fájá­nak, a gesztenyének is. Száz holdon telepítenek belőle. Természetesen a már meg­tevő gyepterületek karbantar­tására, minőségének javít­á­­sára is áldoznak. Botfán a vízpart mentén elterülő rétek 90 százaléka használhatatlan volt hosszú éveken keresztül. Annyira elvizesedett, hogy nemcsak géppel, de kézi erő­vel sem lehetett betakarítani a füvet, s később már nem is érte volna meg, ann­yira le­romlott a minősége. Hozzáfog­tak a rét lecsapolásához, s egy kotrógép most is dolgo­zik rajta. Az idén 80 hold víz­elvezető rendszerét építik meg, jövőre pedig 140 holdról veze­tik el a vizet. A termelőszövetkezet a me­gyei állattenyésztési felügye­lőségen rét-legelő fejlesztési tervet készíttetett, hogy prog­ramszerűen valósuljon meg a korszerű gyephasznosítás. Rét­­felújításra 600 ezer forintot költenek, amiből 220 ezer fo­rintot az állam ad támogatás­ként. Ebből az összegből 210­ hold rétet tesznek rendbe. A tervben kidolgozták a műtrá­­gyaadagolást, s azt is, hogy hol kell a rossz minőségű gyepet újjal felváltani. Természetesen a gépi művelés és betakarítás is hozzátartozik a korszerű rét-legelő gazdálkodáshoz. Ezért a becföldi közös gazda­ság igyekszik elérni a teljes gépesítettséget. Ez már ötven százalékra megvan, rendelke­zésükre áll három rotációs fű­­kasza, jövőre újabb kettőt vá­sárolnak, s a rendsodrókat, a rendfelszedőket kiegészítik bá­lázóval. De nemcsak a rét-legelő művelésben és betakarításban akarják alkalmazni a legújabb módszereket, hanem a takar­mányfelhasználásban is. Sze­­názst készítenek majd a fű­ből, s keresik hozzá a legjobb receptet. A szenázs készítését a jövő évben akarják megkez­deni. A termelőszövetkezet veze­tői számítanak arra, hogy a rét-legelőjavítás és felújítás eredményeként megnövekszik a szálastakarmány mennyiség, s a szántóföldön kevesebb szálast kell termelni, így több hely jut az értékes abraknak, a kukoricának. Erre pedig szüksége lesz a gazdaságnak, mert az abrakigényes sertés­­hízlalást növelni kívánják. Már az idén 500-zal több, ös­szesen 1500 hízott sertést ér­tékesítenek. A szükséges fé­rőhelybővítést saját erőből, házi kivitelezésben oldották meg. A szarvasmarha tenyész­tésben is­ lesz változás, első­sorban minőségben. Az idén fejeződik be a tbc-mentesítés, a tehénlétszámot pedig 1972- re a jelenlegi 170-ről 220-ra növelik.

Next