Zalai Hírlap, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! “ ,é­ AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. évfolyam, 104. szám Ara: 80 fillér 1971. május 5., szerda Jett­a 17. Új kezdeményezéseket ígér a BVT májusi közgyűlése Romes Csandra nemzetközi sajtóértekezlete Nemzetközi sajtóértekezle­tet rendezett kedden az Or­szágos Béketanácsnál a Béke Világtanács egy hét óta Bu­dapesten működő titkársága. Romes Csandra, a BVT főtit­kára adott tájékoztatást a május 13-án — négynapos programmal — összeülő köz­gyűlésről, a várható részvé­telről. A BVT-közgyűlés olyan időszakban ül össze, amikor az egyik oldalon mind ag­­resszívabbá válik a világ-úr -­perializmus, a másik oldalon viszont egyre jobban megizmoso­dik és a világnak mind nagyobb részén fejti ki te­vékenységét a nemzetkö­zi békemozgalom­ — mondta Romes Csandra. A ma még feszültségekkel ter­hes nemzetközi helyzet eny­hítésének útján, a boldogabb holnaphoz vezető úton min­denképpen nagy lépésnek ígérkezik a budapesti közgyű­lés. A részvevők száma — minden korábbi hasonló BVT eseményét felülmúlva — kö­rülbelül 800 lesz. Eljönnek Budapestre a Béke Világta­nács tagjai, és itt lesznek mindazoknak a nemzetközi szervezetek­nek, mozgalmaknak a képviselői, amelyek szo­rosan együttműködnek a BVT-vel. Meghívást kaptak és fogad­tak el nemzetközileg ismert kiváló személyiségek, akiknek részvétele mindenképpen emelni fogja a közgyűlés rangját. Munkaértekezlet jel­legű maga a közgyűlés. A megnyitó és a záró plenáris tanácskozások közötti napok­ban hat szekcióban ülésez­nek Feladata lesz a közgyűlés­nek — közölte a BVT főtit­kára —, hogy új nagy nemzetközi béke­megmozdulások program­ját dolgozza ki, és nagy­szabású akciókat kezz­de­ményezzen, együttműköd­ve a legkülönbözőbb bé­keerőkkel, az antiimperialista világfront erősítéséért, a békéért. A Bé­ke Világtanács mozgalma, amely az elképzelhető legna­gyobb közös emberi ügyért, a békéért aktív harcra kész emberek tömörülése, a k­ét évtizeddel ezelőtti zászlóbon­tás gondolatainak jegyében — a világ békéjének megterem­tésére irányuló szándékkal — munkálkodik. A világesemé­nyek fejlődése, a nemzetközi viszonyok alakulása, sokrétű­sége és bonyolultsága a Béke Világtanácsnak is feladatává teszi, hogy bátran, nyíltsággal és alkotó módon értékelje az eddigi tevékenységet, keresse és találja meg új, az eddigiek­nél is hatásosabb módszereit az imperialista-ellenes harc­nak, a háborús tervek elleni fellépésnek. A BVT megala­kulása óta súlyos válságok egész sora rázkódtatta meg a világot, az imperializmus mesterkedései kemény próba­tételeket jelentettek az embe­riség számára. A legrosszab­bat, a nukleáris katasztrófát azért lehetett elkerülni, mert a következetes békepolitikát folytató Szovjetunió és a szo­cialista országok oldalán a bé­kéért síkra szálló erők hatal­mas tábora a legkritikusabb pillana­tokban mindig megtalálta az egységes fellépés leg­megfelelőbb, legeredmé­nyesebb formáit. Ezért joggal remélhető, hogy a mostani közgyűlés is ered­ményes munkát végez majd. Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa Az Építők Székházának kongresszusi ter­mében kedden reggel kilenc órakor megkez­dődött a magyar szakszervezetek XXII. kong­resszusa. Három és fél millió szervezett dol­gozó képviseletében mintegy hétszáz küldött vitatja meg az elmúlt négy év sikereit, gond­jait, a fejlődés gyorsításának, az élet- és mun­kakörülmények javításának módjait. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg, javaslatára megválasz­tották az elnökséget, amelyben helyet fog­lalt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Miniszter­­tanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára, a Poli­tikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára. A résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek meg a szakszervezeti mozgalom­nak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt ki­emelkedő harcosairól. Földvári Aladár megnyitó beszéde után a kongresszus a napirendről döntött. A napi­rend a következő: • 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályá­nak módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. Ezután megválasztották a kongresszus munkabizottságait: a jelölő,11 a mandátum­vizsgáló, a szavazatszedő, a határozat-szöve­gező és az alapszabály szövegező bizottságot. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra, aki a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának szóbeli beszámolóját mon­dotta el, dóval, indokolatlan áremelés­sel nyerészkedtek. A leghatá­rozottabban igényeljük a szi­gorú rendszabályokat és ál­lami fellépést mindazon válla­latok és kereskedelmi szervek ellen, amelyek árfelhajtással veszélyeztetik az életszínvonal emelkedését. Szükségesnek tartjuk, hogy pontosabban szabályozzuk a megszerezhető jövedelmek nagyságát és megszerzésük törvényes, erkölcsileg is elfo­gadható módjait. A kisiparo­sok, kiskereskedők engedélyei­nek kiadásánál az összlakosság érdekeit kell alapul te­kinteni. Szigorúan írjuk elő számukra az alkalmazható munkavállalók számát, a fel­számítható árakat, gondosan­­ kell ellenőrizni az adóbevallá­sokat. A béreket, kereseteket szub­­i­­ektív alapon nem szabad dif­­f­ferenciálni. Ezt döntően a­­ munkakörökhöz és a teljesít­ményhez kell mérni. Különbséget kell tenni az azonos munkakört betöltők kö­zött is, tehát munkás és mun­kás, vezető és vezető között a teljesítmények alapján. Lehe­tőségeink szerint fokozni kell az egyéni teljesítmény szerinti különbségtételt munkásoknál és alkalmazottaknál egyaránt. Véleményünk szerint helyes, ha növekszik a bér állandó ré­szének az aránya, tehát az a hányad, amelyet a dolgozó rendszeres munkájáért, mun­kaköri kötelezettségeinek tel­jesítéséért kap. A tények arra figyelmeztet­nek, hogy évről évre csökken a teljesítménybérben dolgozók száma, kevés a pontos, tudo­mányosan megalapozott mű­szaki norma, amelyek hiánya nehezíti a keresetek differen­ciálását. Világosabban: itt ar­ról van szó, hogy ha nem tud­juk a munkát mérni, hasznos­ságát figyelemmel kísérni, ak­kor nem tudunk differenciál­ni, és a bérrendszerből hiány­­(Folytatás a 3. oldalon.) A szakszervezetek tevékenysége jelentősen hozzájárult a szocializmus építésében elért eredményekhez Gáspár Sándor elvtárs beszámolója A magyar szakszervezetek alapszabályának megfelelően befejeződtek az alap- és kö­zépszervi választások, az ipar­ági kongresszusok. Három és fél millió szervezett dolgozó nevében minősítették a ma­gyar szakszervezetek tevé­kenységét, támasztottak igé­nyeket a szakszervezetek mun­kája iránt — kezdte beszédét Gáspár Sándor, majd így foly­tatta: — A szakszervezeti válasz­tásokon, az országgyűlési és ta­nácsi választásokon, gyűlések tízezrein, mint tükörben lát­hatók, érezhetők voltak az el­múlt évek nagy politikai és gazdasági változásai Egész társadalmunk nagy léptekkel halad előre azon az úton, amelyet 1957 óta töretlen lendülettel járunk. Gyűlések ezrein a dolgozók, az egész magyar nép ismét egyetértését és bizalmát fejezte ki pártunk politikája iránt. E nagy beszél­getéseken mérlegre kerültek politikánk elvei, céljai és meg­valósulásuk eredményei. Politikai és társadalmi éle­tünk, közéletünk erényeiről és gyengeségeiről elismerő és bí­ráló hangon szóltak. A tagság számos olyan ész­revételt és sok olyan javaslatot tett reálisan értékelve, de ugyanakkor kritizálva is mun­kánkat , amelyekre köteles­ségünk odafigyelni és meg­oldásukon fáradozni, annak érdekében, hogy a reál­keresetek a tervben kitűzött mértékben növekedjenek. Jelenleg a bérek emelésének lehetősége döntően az üzemi, munkahelyi alapokból szárma­zik, kivéve­­a költségvetési szerveket. Ennek a helyzetnek természetes következménye, hogy az alapvető osztály, a munkásosztály soraiban jelen­tős differenciálódás történhet, nemcsak a teljesítmények, a munka társadalmi hasznossá­gának különbségei, hanem az eltérő lehetőségek miatt is. Már most jelentkezik az a probléma, hogy egyes alapvető ágazatok vállalatai nem tud­ják olyan ütemben növelni nyereségüket, mint a többi ágazat, következésképpen nem tudják megfelelően fejleszteni a műszaki színvonalat, a mun­kakörülményeket, dolgozóik bérszínvonalát sem. Ez keresz­tezi népgazdaságunk tervszerű fejlesztését. Ha nem segítünk időben, ez magában rejti an­nak a veszélyét is, hogy a dol­gozók fokozatosan otthagyják ezeket a munkahelyeket és olyan ágazatokban helyezked­nek el, ahol jobb anyagi lehe­tőségek, magasabb bérek ér­hetők el. Nem az a baj, hogy eltérő a vállalatok nyereség­­növelő és bérszintemelő lehe­tősége, a baj az, hogy az el­térések nem igazodnak a tevé­kenységi területek fontossági és fejlesztési sorrendjéhez. A nyereségnövelés eltérő lehetőségei miatt viszont to­vább torzulnak az ágazatok között bérarányok. A kapaci­tások kihasználatlansága, a létszámhiány miatt romlik a felhasználók, fogyasztók ellá­tása. Úgy gondoljuk, gondoskod­nunk kell arról, hogy minden vállalat dolgozója részesüljön — ha különböző arányban is — a fejlődő gazdaság eredményei­ből. Másfelől minden ütemben érjék el a szociális, egészség­­ügyi és kulturális intézmények elfogadható szintjét, normáját és az előrehaladásra is meg kell legyen a lehetőségük. Erre — ha más megoldást nem ta­lálunk — külön alapot szük­séges létesíteni. Szükséges felhívni a figyel­met arra is, hogy a kormány határozottan különböztesse meg azt a vállalati tevékeny­séget, amelynél hatékonyabb munkával, valóságos értékter­meléssel érték el a nyereséget, attól, ahol lényegében spekulál Növekedett a szakszervezetek tekintélye, szerepe a közéletben A Magyar Szocialista Mun­káspárt alig pár hónappal ez­előtt értékelte egész társadal­munk helyzetét, megjelölve továbbhaladásunk útját. A párt X. kongresszusa el­ismeréssel szólt a magyar szakszervezetek tevékenységé­ről. Megállapította: jelentősen hozzájárultak a szocializmus építésében elért eredményeink­hez, nagy társadalmi céljaink megvalósításához. Hatékonyan képviselték és védték a dolgo­zók érdekeit. A magyar szakszervezetek hivatásának hatékonyabb be­töltése szempontjából döntő jelentőségű volt az a felisme­rés — és ez az MSZMP törté­nelmi érdeme —, hogy a szak­­szervezeteknek nemcsak az a feladatuk, hogy a forradalmi munkáspárt politikáját közve­títsék a dolgozó tömegekhez, hanem az is, hogy cselekvően részt vegyenek a politika ala­kításában. Ennek a politikának az ér­vényesítése növelte a szakszer­vezetek tekintélyét, szerepét a közéletben. A szakszervezetek társadal­mi szerepének növelése egyik biztosítéka annak, hogy meg­előzzük, illetve feloldjuk a szo­cializmusban is létező és min­dig új formában jelentkező el­lentmondásokat, érdekellenté­teket. A párt, az állam és a szakszervezetek között kiala­kult társadalmi munkameg­osztás intézményesen szolgálja a különböző érdekek képvise­letének, egyeztetésének, az üt­közések megoldásának útját, módját is. Egy mondatban kifejezve e munkamegosztásnak a lényege az, hogy a proletárdiktatúrán belül helyet foglaló különböző szervek a maguk feladatát sa­játosan lássák el. Az életszínvonal fejleszté­sére vonatkozó céljainkat a IV. ötéves terv elfogadásával az országgyűlés törvényerőre emelte. Célunk, hogy a nem­zeti jövedelem növekedésével párhuzamosan fejlődjön az életszínvonal. A reálbér 16—18 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 25—27 százalékkal fog emelkedni. A lakosság fogyasztásának mint­egy 30 százalékos növelését tervezzük. Továbbfejlesztjük a műveltségi színvonal emelését szolgáló iskolai és kulturális hálózatot. Az egészségügyi el­látás további javítására öt év alatt 6,7 milliárd forintot for­dítunk. A gyermekekről és az idős korúakról is kellő módon gondoskodik a IV. ötéves terv. Mindent el kell követnünk Dr. Aitai Miklós ma észak-angliai körútra indul Oxford (MTI): Dr. Ajtai Miklós miniszterelnökhelyet­tes, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke és kí­sérete hétfőn este és kedden délelőtt Oxfordban Sir Fre­derick Dainton, a Brit Tudo­mánypolitikai Tanács elnöké­nek vendégeként az angliai tudós- és mérnökképzés kér­déseit tanulmányozta. Ajtai Miklós meglátogatta a város néhány oktatási intézményét és több tudóssal, köztük a ma­gyar származású Kürti Miklós professzorral, a világhírű fi­zikussal is találkozott. Kedden délben D. W. Houlder pro­fesszor és Michael Mologan, Oxford főpolgármestere ebé­det adott a magyar vendég tiszteletére. Délután Londonban a brit kormány részéről John Davies kereskedelem- és iparügyi mi­niszter fogadást, majd vacso­rát adott Ajtai Miklós tisztele­tére. A miniszterelnökhelyettes szerdán délután kétnapos észak-angliai körútra indul. A termelőszövetkezetek múlt évi gazdálkodásának tanulságai Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizott­sága. Elfogadta a lejárt határidejű vb-határozatok végrehaj­tásáról szóló jelentést. Megvitatta Antos István pénzügyi és F­ülöp Győző mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető jelentését a termelőszövetkezetek 1970. évi gazdálkodásáról. A jelentést elfogadta és megfelelő határozatokat hozott. Tu­domásul vette Spilák Lajosné személyzeti és oktatási osz­tályvezető tájékoztató jelentését a községi közös tanácsok végrehajtó bizottságai és szakigazgatási szervei káderhelyze­téről. Ezután a megyei tanács alakuló ülésének tervezett napirendjéről tárgyalt és ezzel kapcsolatban jóváhagyta a megye 1970. évi költségvetési zárszámadását, valamint a me­gyei tanács és a végrehajtó bizottság 1971. II. félévi mun­katervét. Végezetül meghallgatta dr. Gaál Antal tájékoztató­ját az április 25-én lezajlott országgyűlési képviselő és ta­nácstag választásokról, a szükséges pótválasztások előkészí­téséről, 4 megyei tanácstag választások üteméről, majd be­jelentések ügyében határozott. Az ülés Újvári Sándor vb-elnök zárszavával ért véget. A ráfordítások nem elég hatékonyak A megye termelőszövetke­zeteinek múlt évi gazdálko­dását elemző jelentés élénk vitát váltott ki a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának ülésén. Abban általános volt az egytértés, hogy a termelőszövetkezetek a tavalyi, viszonylag kedve­zőtlen időjárási viszonyok mellett is fejlődtek, szi­lárdultak. A termelőszövetkezetek közös vagyona egy év alatt 15,6 szá­zalékkal nőtt, a tiszta vagyon növekedése 17,8 százalékos volt. A halmozott termelési érték 5,3, a nettó árbevétel 11,6 százalékkal­­ volt több, mint a megelőző évben, ami annak következménye, hogy az előző évinél lényegesen gyengébb növénytermesztési eredményeket az állattenyésztésből szár­mazó hozamokkal, árbe­vételekkel pótolni tudták A vitát a jelentésnek az a megállapítása váltotta ki, amely szerint „a termelőszö­vetkezetek nagy többsége az új gazdasági szabályozókhoz a lehetőségekhez mérten meg­felelően alkalmazkodott.” Ez­zel kapcsolatban az a véle­mény hangzott el, amelyet a vb. végül is osztott, hogy ezen a téren csupán most kerül sor a kezdeti lépésekre. Az új szabályozókhoz tör­ténő alkalmazkodást sok, elsősorban a tsz-ek ve­zetésében rejlő hiányos­ság akadályozza és termelőszövetkezeteink gazdálkodási eredményei töb­bek között ezért maradnak el a szomszédos megyékben el­ért eredményektől. Különö­sen a tervezésben, a termelés szerkezetének változásában, a szakosításban, a segéd- és melléküzemágak létesítésében a gépesítésben kell nagyobb arányú javulást elérni. Ki kell használni a tár­sulásban rejlő lehetőséget, mint a kicsiny és tőkesze­gény zalai termelőszövetke­zetek számára a korszerű, va­lóban nagyüzemi gazdálko­dáshoz vezető szinte egyetlen módszert. A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás említett tényezőinek javítását sürgeti a termelési költségek tavalyi, igen ked­vezőtlen alakulása is. A költségek ugyanis a termelési érték növekedé­sét kétszeresen meghaladó ütemben nőttek. (Folytatás a 2. oldalon)

Next