Zalai Hírlap, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! “ ,é AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. évfolyam, 104. szám Ara: 80 fillér 1971. május 5., szerda Jetta 17. Új kezdeményezéseket ígér a BVT májusi közgyűlése Romes Csandra nemzetközi sajtóértekezlete Nemzetközi sajtóértekezletet rendezett kedden az Országos Béketanácsnál a Béke Világtanács egy hét óta Budapesten működő titkársága. Romes Csandra, a BVT főtitkára adott tájékoztatást a május 13-án — négynapos programmal — összeülő közgyűlésről, a várható részvételről. A BVT-közgyűlés olyan időszakban ül össze, amikor az egyik oldalon mind agresszívabbá válik a világ-úr -perializmus, a másik oldalon viszont egyre jobban megizmosodik és a világnak mind nagyobb részén fejti ki tevékenységét a nemzetközi békemozgalom — mondta Romes Csandra. A ma még feszültségekkel terhes nemzetközi helyzet enyhítésének útján, a boldogabb holnaphoz vezető úton mindenképpen nagy lépésnek ígérkezik a budapesti közgyűlés. A részvevők száma — minden korábbi hasonló BVT eseményét felülmúlva — körülbelül 800 lesz. Eljönnek Budapestre a Béke Világtanács tagjai, és itt lesznek mindazoknak a nemzetközi szervezeteknek, mozgalmaknak a képviselői, amelyek szorosan együttműködnek a BVT-vel. Meghívást kaptak és fogadtak el nemzetközileg ismert kiváló személyiségek, akiknek részvétele mindenképpen emelni fogja a közgyűlés rangját. Munkaértekezlet jellegű maga a közgyűlés. A megnyitó és a záró plenáris tanácskozások közötti napokban hat szekcióban üléseznek Feladata lesz a közgyűlésnek — közölte a BVT főtitkára —, hogy új nagy nemzetközi békemegmozdulások programját dolgozza ki, és nagyszabású akciókat kezzdeményezzen, együttműködve a legkülönbözőbb békeerőkkel, az antiimperialista világfront erősítéséért, a békéért. A Béke Világtanács mozgalma, amely az elképzelhető legnagyobb közös emberi ügyért, a békéért aktív harcra kész emberek tömörülése, a két évtizeddel ezelőtti zászlóbontás gondolatainak jegyében — a világ békéjének megteremtésére irányuló szándékkal — munkálkodik. A világesemények fejlődése, a nemzetközi viszonyok alakulása, sokrétűsége és bonyolultsága a Béke Világtanácsnak is feladatává teszi, hogy bátran, nyíltsággal és alkotó módon értékelje az eddigi tevékenységet, keresse és találja meg új, az eddigieknél is hatásosabb módszereit az imperialista-ellenes harcnak, a háborús tervek elleni fellépésnek. A BVT megalakulása óta súlyos válságok egész sora rázkódtatta meg a világot, az imperializmus mesterkedései kemény próbatételeket jelentettek az emberiség számára. A legrosszabbat, a nukleáris katasztrófát azért lehetett elkerülni, mert a következetes békepolitikát folytató Szovjetunió és a szocialista országok oldalán a békéért síkra szálló erők hatalmas tábora a legkritikusabb pillanatokban mindig megtalálta az egységes fellépés legmegfelelőbb, legeredményesebb formáit. Ezért joggal remélhető, hogy a mostani közgyűlés is eredményes munkát végez majd. Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa Az Építők Székházának kongresszusi termében kedden reggel kilenc órakor megkezdődött a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Három és fél millió szervezett dolgozó képviseletében mintegy hétszáz küldött vitatja meg az elmúlt négy év sikereit, gondjait, a fejlődés gyorsításának, az élet- és munkakörülmények javításának módjait. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg, javaslatára megválasztották az elnökséget, amelyben helyet foglalt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára. A résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek meg a szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól. Földvári Aladár megnyitó beszéde után a kongresszus a napirendről döntött. A napirend a következő: • 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. Ezután megválasztották a kongresszus munkabizottságait: a jelölő,11 a mandátumvizsgáló, a szavazatszedő, a határozat-szövegező és az alapszabály szövegező bizottságot. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra, aki a Szakszervezetek Országos Tanácsának szóbeli beszámolóját mondotta el, dóval, indokolatlan áremeléssel nyerészkedtek. A leghatározottabban igényeljük a szigorú rendszabályokat és állami fellépést mindazon vállalatok és kereskedelmi szervek ellen, amelyek árfelhajtással veszélyeztetik az életszínvonal emelkedését. Szükségesnek tartjuk, hogy pontosabban szabályozzuk a megszerezhető jövedelmek nagyságát és megszerzésük törvényes, erkölcsileg is elfogadható módjait. A kisiparosok, kiskereskedők engedélyeinek kiadásánál az összlakosság érdekeit kell alapul tekinteni. Szigorúan írjuk elő számukra az alkalmazható munkavállalók számát, a felszámítható árakat, gondosan kell ellenőrizni az adóbevallásokat. A béreket, kereseteket szubiektív alapon nem szabad diffferenciálni. Ezt döntően a munkakörökhöz és a teljesítményhez kell mérni. Különbséget kell tenni az azonos munkakört betöltők között is, tehát munkás és munkás, vezető és vezető között a teljesítmények alapján. Lehetőségeink szerint fokozni kell az egyéni teljesítmény szerinti különbségtételt munkásoknál és alkalmazottaknál egyaránt. Véleményünk szerint helyes, ha növekszik a bér állandó részének az aránya, tehát az a hányad, amelyet a dolgozó rendszeres munkájáért, munkaköri kötelezettségeinek teljesítéséért kap. A tények arra figyelmeztetnek, hogy évről évre csökken a teljesítménybérben dolgozók száma, kevés a pontos, tudományosan megalapozott műszaki norma, amelyek hiánya nehezíti a keresetek differenciálását. Világosabban: itt arról van szó, hogy ha nem tudjuk a munkát mérni, hasznosságát figyelemmel kísérni, akkor nem tudunk differenciálni, és a bérrendszerből hiány(Folytatás a 3. oldalon.) A szakszervezetek tevékenysége jelentősen hozzájárult a szocializmus építésében elért eredményekhez Gáspár Sándor elvtárs beszámolója A magyar szakszervezetek alapszabályának megfelelően befejeződtek az alap- és középszervi választások, az iparági kongresszusok. Három és fél millió szervezett dolgozó nevében minősítették a magyar szakszervezetek tevékenységét, támasztottak igényeket a szakszervezetek munkája iránt — kezdte beszédét Gáspár Sándor, majd így folytatta: — A szakszervezeti választásokon, az országgyűlési és tanácsi választásokon, gyűlések tízezrein, mint tükörben láthatók, érezhetők voltak az elmúlt évek nagy politikai és gazdasági változásai Egész társadalmunk nagy léptekkel halad előre azon az úton, amelyet 1957 óta töretlen lendülettel járunk. Gyűlések ezrein a dolgozók, az egész magyar nép ismét egyetértését és bizalmát fejezte ki pártunk politikája iránt. E nagy beszélgetéseken mérlegre kerültek politikánk elvei, céljai és megvalósulásuk eredményei. Politikai és társadalmi életünk, közéletünk erényeiről és gyengeségeiről elismerő és bíráló hangon szóltak. A tagság számos olyan észrevételt és sok olyan javaslatot tett reálisan értékelve, de ugyanakkor kritizálva is munkánkat , amelyekre kötelességünk odafigyelni és megoldásukon fáradozni, annak érdekében, hogy a reálkeresetek a tervben kitűzött mértékben növekedjenek. Jelenleg a bérek emelésének lehetősége döntően az üzemi, munkahelyi alapokból származik, kivévea költségvetési szerveket. Ennek a helyzetnek természetes következménye, hogy az alapvető osztály, a munkásosztály soraiban jelentős differenciálódás történhet, nemcsak a teljesítmények, a munka társadalmi hasznosságának különbségei, hanem az eltérő lehetőségek miatt is. Már most jelentkezik az a probléma, hogy egyes alapvető ágazatok vállalatai nem tudják olyan ütemben növelni nyereségüket, mint a többi ágazat, következésképpen nem tudják megfelelően fejleszteni a műszaki színvonalat, a munkakörülményeket, dolgozóik bérszínvonalát sem. Ez keresztezi népgazdaságunk tervszerű fejlesztését. Ha nem segítünk időben, ez magában rejti annak a veszélyét is, hogy a dolgozók fokozatosan otthagyják ezeket a munkahelyeket és olyan ágazatokban helyezkednek el, ahol jobb anyagi lehetőségek, magasabb bérek érhetők el. Nem az a baj, hogy eltérő a vállalatok nyereségnövelő és bérszintemelő lehetősége, a baj az, hogy az eltérések nem igazodnak a tevékenységi területek fontossági és fejlesztési sorrendjéhez. A nyereségnövelés eltérő lehetőségei miatt viszont tovább torzulnak az ágazatok között bérarányok. A kapacitások kihasználatlansága, a létszámhiány miatt romlik a felhasználók, fogyasztók ellátása. Úgy gondoljuk, gondoskodnunk kell arról, hogy minden vállalat dolgozója részesüljön — ha különböző arányban is — a fejlődő gazdaság eredményeiből. Másfelől minden ütemben érjék el a szociális, egészségügyi és kulturális intézmények elfogadható szintjét, normáját és az előrehaladásra is meg kell legyen a lehetőségük. Erre — ha más megoldást nem találunk — külön alapot szükséges létesíteni. Szükséges felhívni a figyelmet arra is, hogy a kormány határozottan különböztesse meg azt a vállalati tevékenységet, amelynél hatékonyabb munkával, valóságos értéktermeléssel érték el a nyereséget, attól, ahol lényegében spekulál Növekedett a szakszervezetek tekintélye, szerepe a közéletben A Magyar Szocialista Munkáspárt alig pár hónappal ezelőtt értékelte egész társadalmunk helyzetét, megjelölve továbbhaladásunk útját. A párt X. kongresszusa elismeréssel szólt a magyar szakszervezetek tevékenységéről. Megállapította: jelentősen hozzájárultak a szocializmus építésében elért eredményeinkhez, nagy társadalmi céljaink megvalósításához. Hatékonyan képviselték és védték a dolgozók érdekeit. A magyar szakszervezetek hivatásának hatékonyabb betöltése szempontjából döntő jelentőségű volt az a felismerés — és ez az MSZMP történelmi érdeme —, hogy a szakszervezeteknek nemcsak az a feladatuk, hogy a forradalmi munkáspárt politikáját közvetítsék a dolgozó tömegekhez, hanem az is, hogy cselekvően részt vegyenek a politika alakításában. Ennek a politikának az érvényesítése növelte a szakszervezetek tekintélyét, szerepét a közéletben. A szakszervezetek társadalmi szerepének növelése egyik biztosítéka annak, hogy megelőzzük, illetve feloldjuk a szocializmusban is létező és mindig új formában jelentkező ellentmondásokat, érdekellentéteket. A párt, az állam és a szakszervezetek között kialakult társadalmi munkamegosztás intézményesen szolgálja a különböző érdekek képviseletének, egyeztetésének, az ütközések megoldásának útját, módját is. Egy mondatban kifejezve e munkamegosztásnak a lényege az, hogy a proletárdiktatúrán belül helyet foglaló különböző szervek a maguk feladatát sajátosan lássák el. Az életszínvonal fejlesztésére vonatkozó céljainkat a IV. ötéves terv elfogadásával az országgyűlés törvényerőre emelte. Célunk, hogy a nemzeti jövedelem növekedésével párhuzamosan fejlődjön az életszínvonal. A reálbér 16—18 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 25—27 százalékkal fog emelkedni. A lakosság fogyasztásának mintegy 30 százalékos növelését tervezzük. Továbbfejlesztjük a műveltségi színvonal emelését szolgáló iskolai és kulturális hálózatot. Az egészségügyi ellátás további javítására öt év alatt 6,7 milliárd forintot fordítunk. A gyermekekről és az idős korúakról is kellő módon gondoskodik a IV. ötéves terv. Mindent el kell követnünk Dr. Aitai Miklós ma észak-angliai körútra indul Oxford (MTI): Dr. Ajtai Miklós miniszterelnökhelyettes, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és kísérete hétfőn este és kedden délelőtt Oxfordban Sir Frederick Dainton, a Brit Tudománypolitikai Tanács elnökének vendégeként az angliai tudós- és mérnökképzés kérdéseit tanulmányozta. Ajtai Miklós meglátogatta a város néhány oktatási intézményét és több tudóssal, köztük a magyar származású Kürti Miklós professzorral, a világhírű fizikussal is találkozott. Kedden délben D. W. Houlder professzor és Michael Mologan, Oxford főpolgármestere ebédet adott a magyar vendég tiszteletére. Délután Londonban a brit kormány részéről John Davies kereskedelem- és iparügyi miniszter fogadást, majd vacsorát adott Ajtai Miklós tiszteletére. A miniszterelnökhelyettes szerdán délután kétnapos észak-angliai körútra indul. A termelőszövetkezetek múlt évi gazdálkodásának tanulságai Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Elfogadta a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról szóló jelentést. Megvitatta Antos István pénzügyi és Fülöp Győző mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető jelentését a termelőszövetkezetek 1970. évi gazdálkodásáról. A jelentést elfogadta és megfelelő határozatokat hozott. Tudomásul vette Spilák Lajosné személyzeti és oktatási osztályvezető tájékoztató jelentését a községi közös tanácsok végrehajtó bizottságai és szakigazgatási szervei káderhelyzetéről. Ezután a megyei tanács alakuló ülésének tervezett napirendjéről tárgyalt és ezzel kapcsolatban jóváhagyta a megye 1970. évi költségvetési zárszámadását, valamint a megyei tanács és a végrehajtó bizottság 1971. II. félévi munkatervét. Végezetül meghallgatta dr. Gaál Antal tájékoztatóját az április 25-én lezajlott országgyűlési képviselő és tanácstag választásokról, a szükséges pótválasztások előkészítéséről, 4 megyei tanácstag választások üteméről, majd bejelentések ügyében határozott. Az ülés Újvári Sándor vb-elnök zárszavával ért véget. A ráfordítások nem elég hatékonyak A megye termelőszövetkezeteinek múlt évi gazdálkodását elemző jelentés élénk vitát váltott ki a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén. Abban általános volt az egytértés, hogy a termelőszövetkezetek a tavalyi, viszonylag kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett is fejlődtek, szilárdultak. A termelőszövetkezetek közös vagyona egy év alatt 15,6 százalékkal nőtt, a tiszta vagyon növekedése 17,8 százalékos volt. A halmozott termelési érték 5,3, a nettó árbevétel 11,6 százalékkal volt több, mint a megelőző évben, ami annak következménye, hogy az előző évinél lényegesen gyengébb növénytermesztési eredményeket az állattenyésztésből származó hozamokkal, árbevételekkel pótolni tudták A vitát a jelentésnek az a megállapítása váltotta ki, amely szerint „a termelőszövetkezetek nagy többsége az új gazdasági szabályozókhoz a lehetőségekhez mérten megfelelően alkalmazkodott.” Ezzel kapcsolatban az a vélemény hangzott el, amelyet a vb. végül is osztott, hogy ezen a téren csupán most kerül sor a kezdeti lépésekre. Az új szabályozókhoz történő alkalmazkodást sok, elsősorban a tsz-ek vezetésében rejlő hiányosság akadályozza és termelőszövetkezeteink gazdálkodási eredményei többek között ezért maradnak el a szomszédos megyékben elért eredményektől. Különösen a tervezésben, a termelés szerkezetének változásában, a szakosításban, a segéd- és melléküzemágak létesítésében a gépesítésben kell nagyobb arányú javulást elérni. Ki kell használni a társulásban rejlő lehetőséget, mint a kicsiny és tőkeszegény zalai termelőszövetkezetek számára a korszerű, valóban nagyüzemi gazdálkodáshoz vezető szinte egyetlen módszert. A termelőszövetkezeti gazdálkodás említett tényezőinek javítását sürgeti a termelési költségek tavalyi, igen kedvezőtlen alakulása is. A költségek ugyanis a termelési érték növekedését kétszeresen meghaladó ütemben nőttek. (Folytatás a 2. oldalon)