Zalai Hírlap, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-08 / 133. szám
1971. ja.il.u. Megnyílt az Egervár ’71 kiállítás Zalaegerszegen Vasárnap délelőtt 11 órakor ünnepi esemény színhelye volt a Megyei Művelődési Központ bálterme: több mint száz érdeklődő, a kiállító művészek, helyi és megyei vezetők, kulturális életünk képviselői jelenlétében megnyílt az Egervár ’71 kiállítás. A tavalyi, harmadik egervári művésztelepen résztvevő alkotók tárlatán 18 művész 62 alkotása került végül a közönség elé, változatos — a nyári művésztelepen készített vázlatok nyomán tavasszaltélen elkészített — kollekció, az érmektől, plasztikáktól a grafikákon át a festményig sokfajta képzőművészeti műfajt képviselő műalkotás. Az Egervár ’71 kiállítást Balázs Béla, a zalaegerszegi városi tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Beszédében méltatta a telep létrejöttének, gazdagodásának jelentőségét a megye, s az országos művészeti élet szempontjából, s vázolta az augusztus 16-án nyíló, negyedik egervári művésztelep célkitűzéseit, lehetőségeit is. A kiállítás megtekintését követően a vendéglátó városi tanács fogadást adott az alkotók tiszteletére, amelyen az idegenből jött művészek közt ott volt Kovács Imre festőművész, Ecsedi Mária grafikus, Nagy Benedek szobrász és Újházi Péter festőművész, továbbá a kanizsai Haraszti László festőművész, Németh János egerszegi keramikus és az ugyancsak megyeszékhelyi Szabolcs Péter szobrász. Dús László zalaegerszegi festőművész, a telep vezetője — aki Szabolcs Péter társaságában a tárlat rendezője volt — ugyancsak részt vett a megnyitón, bár egy éves külföldi tanulmányútja és tárlatai miatt ezúttal nem lehetett ott a kiállítók között. A fogadáson Németh József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője köszöntötte az alkotókat, a rendezőket, továbbá a tárlat szép plakátját és prospektusát tervező Brád András egerszegi iparművészgrafikust, illetve a megjelent helyi párt-, állami- és kulturális vezetőket, majd Baranyai György, a városi tanács művelődési osztályának munkatársa adott tájékoztatást a kiállítóknak ítélt díjakról. A megyei tanács háromezer forintos díját Végh András fővárosi festőművész kapta nagyméretű olajképéért és színes linómetszeteiért, a városi tanács két, egyenként kétezer forintos díját pedig Bikócsi Daniella tájképeiért, Götz János Legenda című nagyméretű lovas kompozíciójáért kapta meg. A megyeszékhely vállalatai három díjat ajánlottak fel az idén kiállítóknak, ezek közül a Szállítógépgyár háromezer forintos díját Medve András szobrásznak ítélték a tárlaton látható kollekciójáért; a Zalai Kőolajipari Vállalat képviselője az üzem által adományozott kétezer forintos díjat — négy rézkarcáért — Kovács Imrének adta át. A 16-os Volán ezer forintos díját — plasztikai terveiért — Szabolcs Péternek nyújtotta át a vállalat jelenlevő megbízottja. A kiállítás megnyitójának résztvevői megtekintik a műalkotásokat. SZALAI HILLA 1' 50 000 jegyelővétel Sajtótájékoztató a Szegedi Szabadtéri Játékok idei programjáról Több mint egy évtizede nyaranta mintegy 400 000 ember látogat el Szegedre, ahol gazdag kulturális és szórakoztató programmal várja a város vendégeit. Mit ígér az idei nyár? — erről tartott hétfőn tájékoztatót Budapesten a Magyar Sajtó Házában a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatósága. Papp Gyula, Szeged megyei város tanácselnökhelyettese, a fesztivál intéző bizottságának elnöke bevezetőjében visszapillantást nyújtott a játékok történetéről. Negyven éve ácsoltak először színpadot a szegedi Dóm téren. 1931. július 10-én tartottak először szabadtéri előadást. 1953-ban újították fel a játékokat. Az eddig megtartott 196 előadást 976 841 néző tekintette meg. Amennyiben az időjárás kedvez, július 24-én a Borisz Godunov bemutatója lesz a kétszázadik színházi est a Dóm téren. Az idén várják az egymilliomodik nézőt is. Az idei történelmi témájú bemutatók iránt a közönség érdeklődése igen nagy. Már több mint 50 000 jegyet elővételben megvásároltak a július 17-től augusztus 21-ig sorrakerülő 16 Dóm téri előadásra. A nyitódarab Hacsaturján Spartacus című balettje lesz a Magyar Állami Operaház együttesének előadásában. A Magyar Állami Népi Együttes egyik legnagyobb sikerű összeállításával, az Ecseri lakodalmassal lép színre. Farkas Ferenc daljátékát, a Csínom Palkót a szerző vezényli, s Horváth Zoltán, a Pécsi Nemzeti Színház rendezője állítja színpadra. A prózai bemutató az idén Illyés Gyula Dózsa György című drámája lesz Félix László rendezésében. A címszerepet Bessenyei Ferenc alakítja. Ön hol tölti a szabadságát? Nyár. Gyerekeknek a vakációval, a felnőttek nagy részének a szabadságidővel egyenlő. Ismerősök között ezekben a napokban a leggyakoribb kérdés: hol töltöd a szabadságod? Ezzel a kérdéssel fordultunk mi is a zalaegerszegiekhez. * Kelemen Lászlóné, a Volán zalaegerszegi utazási irodájának vezetője azon szerencsések közé tartozik, akiknek a foglalkozásukkal jár az utazás, nem nehéz megszerveznie a szabadság időt. — Keszthelyen leszek szabadságon július második felétől a családommal. A Balaton már hagyomány nálunk, szerintem nincsen nyár, szabadság Balaton nélkül. Már voltunk a tengeren is, de nekem nem tud annyit adni, mint a Balaton. * Harnos Iván vegytisztító kisiparos a saját maga főnöke, tehát saját magát szabadságoltatja, amikor akarja. — A balatonboglári kempingben van egy állandó sátrunk, már hagyomány nálunk, hogy ott töltjük a nyarat. A feleségem és a lányom állandóan lent lesznek, én a munkám miatt csak péntek délben mehetek utánuk, s aztán ott maradok vasárnap estig. A nyár ugyan az én szakmámban holtszezon, de annyira azért mégsem, hogy ne lenne érdemes nyitvatartani . Csányi Sándornét, a zalaegerszegi strang kabinosát sokan irigylik. Milyen jó is neki, napestig a strandon lehet, kész üdülés a munkája! — Nem így van. Ha jó az idő, akkor állandónan dolgozni kell, ha meg rossz és nincs vendég, nem lehet napozni vagy fürdeni. Pedig jó volna kicsit lebarnulni... A szabadságomért én csak akkor vehetem ki, amikormások már maguk mögött tudják a pihenést.• Kohut Tibor autószerelőnek csak tervei vannak egyelőre. Ha sikerül a nyári szezonban szabadságra mennem, akkor talán kimehetünk az NDK-ba a lányom német levelezőpartnerét meglátogatni, vagy esetleg a jugoszláv tengerpartra. Ez még nagyon bizonytalan. Lehet, hogy úgy járok mint tavaly, ugyanis a múlt évben decemberben tudtam csak kivenni a szabadságomat. Azért volna jó most nyáron elmenni, mert ha kezdődik az új tanév, a kislányomat már leköti az iskola. Sándorfi Józsefné háziasszonyról sokan azt gondolják, hogy nem is kívánkozik el szabadságra, hisz háztartásbeli, a családban, a ház körül végzett munka nem olyan megterhelő, hogy más pihenésre is kellene gondolnia. — Nem is annyira a pihenés, mint a megszokott körrnyezetből való kiszakadás a lényeg. Nagyok a gyerekek, két hétig nyugodtan egyedül maradhatnak. Tavaly Szegeden jártunk, ismerősöknél laktunk két hétig. Augusztusban viszont Lillafüredre és környékére szeretnénk menni. # Répási Imre, a Somogy— Zala megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat árukihordója is a Balaton mellett szavaz. — Főként a gyerek miatt. Kilenc éves a kislányom, s neki legtöbb örömet a Balaton szerez, Balatonfüreden szoktunk nyaralni rokonuknál. Idén egy hetet töltünk ott, a másik hetet általában tartalékolom előre nem látható programokra, ki tudja mikor lesz szükség rá. Ahogy befejeződik az iskolaév elutazunk ... S. M. * Felavatták Németh János frízét a fedett uszodában Az Egervár ’71 című tárlat megnyitója előtt egy órával, vasárnap délelőtt tízkor ugyancsak jeles képzőművészeti esemény zajlott le a megyeszékhelyen. A város fedett uszodájában számos fürdőző, illetve érdeklődő vendég, továbbá az egervári kiállítás alkotóinak s a korongolt, nagyméretű fríz készítőjének, Németh János helybeli keramikusnak a jelenlétében . Pukánszky Ferenc, a városi pártbizottság első titkára avatta fel a fürdőt díszítő szép képzőművészeti alkotást. Megnyitójában utalt Zalaegerszeg képzőművészeti remekekben való, újabbkeserű gazdagodására, a helyi művészek örvendetes alkotókedvére, s arra, hogy több, idegenbe készült kerámia faliképe után ezúttal végre Zalaegerszeg számára is készített egy látványos, értékes korongolt frízt Németh János keramikusművész, a Munkácsy-díjas, népszerű alkotó. Az impozáns műalkotás máris megnyerte az uszoda látogatóinak tetszését. A szocialista országok vöröskereszt vezetőinek budapesti tanácskozása dött meg a bolgár, a csehszlovák a lengyel, az NDK, a román és a szovjet vöröskereszt képviselőinek részvételével. Amint dr. Gegesi-Kiss Pál akadémikus, a Magyar Vöröskereszt elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta: az emberiséget foglalkoztató nemzetközi eseményeket a Vöröskereszt mozgalomnak is figyelemmel kell kísérnie. A szocialista országok Vöröskeresztszervezetei ezt mindenkor meg is tették, s tevékenységük a szocialista humanizmus szellemében arra irányult, hogy a népek közötti kapcsolatokban, a társadalmi igazságosság, a békés egymás mellett élés, a béke és a barátság eszméje jusson érvényre. Több mint negyedszázados munkásságuk egyik nagy eredménye, hogy ezek a gondolatok és törekvések ma már a Nemzetközi Vöröskereszt tevékenységében is jelentős helyet foglalnak el. (MTI) „A Vöröskereszt mozgalom és a nemzetközi emberi jogok’ című előterjesztés az egyik fontos témája annak a többnapos tanácskozásnak, amely hétfőn délelőtt a Magyar Vöröskereszt székházában kezdő A mitológiai stilizált tengeri világot ábrázoló műalkotás (Kiss Ferenc felvétele) Hazaérkezett Moszkvából a magyar építésügyi küldöttség Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével vasárnap hazaérkezett Moszkvából a magyar építésügyi küldöttség, amely részt-t vett a KGST Építésügyi Által június 11-ig megtartott 31. ülésén. A tanácskozáson értékelték az együttműködés fejlesztésére hozott korábbi intézkedések eredményeit és meghatározták a további feladatokat. (MTI) 5 Ha nem is szorosan a mi témánk, azért érdemes megemlíteni, hogy kedden Egy este a Magyar Televízióban címmel olyan összeállítást sugárzott második programjában az osztrák tévé, amelyet a magyar tévések készítettek. Az összeállításban, amelynek műsorvezetője Tamási Eszter volt, a Hét kéresés a szerelemről című vidám-szatirikus tévéfilmet, Dargay Attila rajzfilmjét és a Bartók év tiszteletére készült, emlékezetes sikerű A fából faragott királyfi című tévéfilmet láthatták az osztrák tévénézők. Az MTI jelentése szerint a műsor sikert aratott, az osztrák lapok elismeréssel emlékeztek meg róla és a siker nyomán az osztrák tévé vezetői is lehetőségeket látnak a két televízió további együttműködésére, műsorcseréjére. Matuz Józsefné, A TV Híradó főszerkesztője szerint a magyar műsort az osztrákok júliusban viszonozzák. A Rés a hallgatás falán következő lépés pedig az lesz, hogy az ez alkalommal bemutatott szigorúan kulturális jellegű műsorok után más területeket is bekapcsolnak a műsorcserébe. A tévéhíradók hit cseréjében is továbbfejlesztés várható. Magát a műsor tényét is, de méginkább annak kedvező osztrák fogadtatását és a kapcsolatok fejlesztésének szándékát örömmel halljuk. Főként azért, mert a zalai és más nyugatmagyarországi tévénézők akik helyzetüknél fogva figyelemmel kísérhetik az osztrák televízió műsorát, már régen megállapíthatták, hogy legközelebbi nyugati szomszédunk vajmi kevés érdeklődést tanúsít hazánk iránt. S ha tanúsít is hébe-hóba, az korántsem a semleges Ausztriához, illetve az országnak a ..fekete” Klaus-kormány által meghirdetett és a „vörös” Kreiskykormánytól megerősített „kelet-nyugati híd" szerepéhez, méltó objektív, hanem az amerikai és nyugat-német orientációjú osztrák nagytőke érdekében álló nagyon is szubjektív érdeklődés, amely a kispolgár félrevezetésére, megrettentésére szolgáló manipulált hírekben, adásokban jut kifejezésre. De a manipuláció kedveltebb formája a szomszédban eddig inkább az elhallgatás volt. Az elhallgatás pedig a csend falát állítja a két szomszédos ország népe közé, s ez talán még rosszabb, mint a tendenciózus hírközlés, mert vancumot teremt ott, ahol hídnak kéne lenni és táptalajt nyújt az elszaporodáshoz mindenféle penész- és mérgesgombáknak, amelyek spóráit szerteszórni szép számmal akad vállalkozó Ausztriában. Aki járt ott, az tudja, milyen elszomorítóan keveset tud rólunk az utca embere, s amit tud, azt is milyen hamisan tudja. A magyar tévé első jelentkezése az ország tévé műsorán talán ezen a ,,hallgatás talán" jelent kitekintésnyi áttörést, és ha az említett elhatározások teljesülnek, ez a fal mind kisebb és vékonyabb lesz, s nem kétséges, hogy ez az osztrák lakosság érdekét is szolgálja. E kitérő után hadd szóljunk néhány szót a magyar tévé magyar nézőknek szánt heti műsoráról. Örömmel üdvözöltük csütörtökön a Régi kérdések — új válaszok sorozatban az Élet keletkezése 1. rész című előadást, amelyben csillagász, biokémikusok és biológusok közérthető és jól szemléltetett magyarázatokkal vezették be a nézőt a Föld keletkezésének és az első élő szervezet megjelenésének tudományos és részben kísérletekkel is igazolt elméletébe. Jó szórakozást hozott a Csendélet című tévéjáték szombaton Nemcsak azért, mert a színpadi beszéd csillogó-villogó bűvésze, kora színészvilágának, a Csendélet témájának páratlan ismerője. Molnár Ferenc írta, hanem mert szövege olyan színészek szájából hangzott el, mint a tévében sajnos régen látott Bessenyei Ferenc és az ilyen szerepre termett Demján Edit. Tabi László: Köztünk maradjon c. öt percében eleinte azzal ijesztett meg, hogy megint a kicsiny zsemlye, meg a kísérő víz híján lévő kávéházi dupla és hasonló „világrengető” bajaink felett elmélkedik azzal, hogy „bezzeg az ántivilágban. . .” De aztán némileg megnyugtatott, amikor a szalámivégek ügyéből kifolyólag a sznobság ellen indult rohamra. Mert sznobság az aztán van, már-már több, mint szalámivég Olyannyira, hogy ha valakire ráfogják, inkább dicséretnek veszi, mint sértésnek. Ó, Forsyteck boldog kora, amikor még három folytatáson keresztül lehetett duzzogni, mérgelődni, verekedni, bíróságra menni miatta. .. H. S.