Zalai Hírlap, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-11 / 109. szám

1972. május 11. A Petőfi-emlékév keretében... Pályázati felhívás A Művelődésügyi Miniszté­rium, a Népművelési Intézet, a Hazafias Népfront Orszá­gos Titkársága, a KISZ Köz­ponti Bizottsága, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa, a Magyar Rádió és Televízió, és a Bács-Kiskun megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya pá­lyázatot hirdetnek: „Szóljatok szép szavak a Petőfi Sándorról” címmel. Pályázhatnak: amatőr szín­játszócsoportok, irodalmi szín­padok, valamint velük tár­suló egyéni alkotók (iroda­lomtörténészek, dramaturgok, írók, rendezők) és e csopor­tokhoz kapcsolódó honisme­reti, helytörténeti körök,­­ könyvtárak, versbarát- és­­ irodalombarát körök. Pályázni lehet: Petőfi Sán­dorról, illetve koráról készült dokumentum- és irodalmi műsorokkal, Petőfi műveiből összeállított lírai műsorokkal, a róla szóló irodalomból és egy-egy város, község Petőfi emlékeiből készített műsorok­kal. A tervezett műsoridő a 30­­ percet nem haladhatja meg. A nevezési lapokat 1972. jú­nius 15-ig, a műsorok forga­tókönyvét 1972. szeptember 1- ig kell eljuttatni vidéken a­ Megyei Művelődési Közpon­­­­toknak. Népművelési Tanács- i adóknak, Budapesten a Fővá­­­­rosi Művelődési Központnak. A rendező szervek a leg­­j­­obb forgatókönyveket díjaz­zák, az ezek alapján készült műsorokat megyei, ill. terü­leti döntőkre hívják meg. A területi bemutatók legjobbjait a Magyar Rádió közvetíti, s­­ a közvetítésre kerülő legjobb műsorok jutnak el a „Szólja­tok szép szavak — Petőfi I Sándorról” című versenyso­rozat országos döntőjébe. Az­­ országos döntőn szereplő együttesek külföldi jutalom-­­ utazásban részesülnek. A pályázattal és a nevezé­sekkel kapcsolatban részletes tájékoztatót ad ki a Népmű­velési Intézet. 1 Székesfehérvár új szállodáját, az Alba Regiát ünnepélyesen adták át a napokban a Hungarhotels új szállodája közel 70 millió forintos költséggel épült. A 10­4 kétágyas, fürdő­szobás szállót Wellai István és Skoda Lajos tervezte, a belső építész Bornicsek László volt, mindannyian a KÖZTI dolgozói. (MTI Fotó: Balassa Ferenc felvételei — RS) Szalonnás a kenyér hiánycikk az asztali tűzhely Falvai boltokban a zalaszentszréti járásban Egy doboz gyufáért ugrok be a zalacsányi ÁFÉSZ boltba, s amíg várok, szemlélődöm, óha­tatlanul meghallom, mit kér­nek a vásárlók, s mit kérné­nek, azaz vinnének még, ha lenne. — Mennyit, de mennyit ke­resem én a fatüzelésű tűzhe­lyet — mondja Németh Kál­mánná —, hát csinálhatna már valamit.. . Bozzai Lajos boltvezető te­hetetlenül felhúzza a vállát. Mit tehet ő? Megrendeli, erre bizonyíték a megrendelő tömb is, de nem ezen múlik. — Havonta 10 asztali tűz­helyet tudnék eladni és csak legfeljebb kettőt adhatok el, mert ennyit kapok — válaszol­­ kérdésemre. Nyílik az ajtó, egy menyecs­ke perdül be rajta, kenyeret szeretne venni, de kiköti, hogy zalabéri legyen. A boltvezető mosolyogva kiméri, átadja ne­ki, majd odajön hozzám. — Hallotta? Zalabéri kenye­ret kért. Nehéz eleget tenni a kéréseknek, mert két helyről kapjuk a kenyeret, de a zala­szentgróti kenyérből nem csi­nálhatok zalabérit. Tilajban a boltvezető — Varga Illés — azért méltatlan­kodik, hogy már két éve nem kapnak húst. — Kiesünk a forgalomból? Túl kicsi falu vagyunk? Azért a friss húst m­i is szeretjük — magyarázza —. Tudja, ha azt akarom, hogy legyen az itte­­nieknek egy kis örömük, be­utazok Zalacsányba és kicipe­lek egy kis hentesárut. Draskóczi Istvántól és Pin­tér Ferenctől — mindketten vásárolni jöttek a kis üzletbe — azt kérdezem, elégedettek-e a kenyér minőségével. — A zalabéri kenyér jó — mondja Draskóczi bácsi —. Meg ne dicsérd már a zala­­szentgrótit is — szól rá Pintér Ferenc —, mert az az igazság, hogy azt éppen csak meg lehet enni. — Ha már hiánycikkek után érdeklődik — fordul felém a boltvezető —, ugyan mondja már meg, mi lehet az oka an­nak, hogy nem lehet asztali tűzelyet kapni? Megmondom őszintén, én magamnak akar-­­­tam szerezni egyet, de nem tudtam. Pedig beutaztam Za­­­­laegerszegre a vasz­űszaki vál­lalat raktárába és kértem, ku-­­ nyeráltam, hogy legalább egyet adjanak. Nem adtak­ , Ligetfalván ugyanez a hely­zet. Hiánycikk ott is az asztali­­ tűzhely, panaszkodnak arról is, hogy nem lehet kukoricamoz- i zsolót,­­szecskavágógépet kapni pedig ezekre a kis mezőgazda­sági szerszámokra itt a falvak­ban igen nagy szükség lenne. — Na és a szentgrúti ke­nyer! — csapja össze a kezét Répási Józsefné —. Arról nem is érdemes beszélni. Legutóbb is a tyúkoknak adtam, meg olyan szalonnás volt. Tudja csak azt nem értem, ha Zala­bérben tudnak jó kenyeret süt­ni. Zalaszentgróton miért nem! Nagyobb gondossággal le­hetne javítani a zalaszentgróti kenyér minőségén, sokkal re­ménytelenebb a helyzet asztali tűzhely ügyben. Megkérdeztük a Vas- és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat áruforgalmi előadóját, Szalai Istvánt, vár­ható-e az ellátásban javulási — Sajnos, nem tudjuk biz­tatni az érdekelteket — mon­dotta —. Az asztali tűzhely or­szágosan hiánycikk. Egyetlen gyárban készülnek ilyen tűz­helyek, s az képtelen kielégí­teni az igényeket. Tavaly sike­rült behozni Csehszlovákiából — sokkal drágább volt, mint az itthoni — 1200 helyett 1900 fo­rint. Hogy az idén megismét­­lődik-e ez az import­vétel, ez még a jövő titka. — Ezek szerint semmi vi­gasztalót nem tudunk mon­dani? — Sajnos, nem — mondta Szalai elvtárs —. Egyelőre csak a jó időben bízhatunk, abban, hogy jön a meleg nyár, s ilyen­kor mindig kevesebben keres­nek asztali tűzhelyet. Hát ez a­­ lehető legsová­­nyabb vigasz. Így nincs más hátra, ügyeskedni kell a ve­vőknek, továbbra is figyelni, utánajárni és várni, várni a megfelelő alkalomra, hogy tűz­helyet kapjanak a pénzükért.. M. K. A pantomim-csoporttól a találkozó-szervezésig Május 14-én kezdődik Zalaegerszegen az 1. Nemzetközi Pantomim Fesztivál Az elmúlt év februárjában vetődött fel Zalaegerszegen a fiatalok körében egy panto­mim-együttes létrehozásának gondolata, amelyet hamarosan tett követett. A lelkes kis gárda egy darabig minden­féle irányítás nélkül egyedül dolgozott, majd felkérték a budapesti Dominó együttes pantomim-művészét, Költ­ő Miklóst a szakmai vezetésre. Azóta ismerik megyeszerte a csoportot. Indultak a Ki mit t­ud?-on és eljutottak a tele­víziós elődöntő-seletezőkig. Legfőbb céljuk azonban nem a vetélkedés, hanem a „néma beszéd” széleskörű, sokirányú népszerűsítése. Mivel még if­jú kezdők, és emiatt a cél megvalósításának oroszlánré­szét nem vállalhatják maguk­ra, tavaly decemberben fel­vetették az I. Nemzetközi Magyarországi Pantomim Fesztivál megrendezésének öt­letét. Az elképzelést helyes­léssel fogadta a nekik otthont adó zalaegerszegi Ifjúsági Ház, amelyhez csatlakozott még a Zala megyei KISZ bi­zottság, a HNF Zala megyei bizottsága, a zalaegerszegi városi tanács, a KISZ zala­egerszegi városi bizottsága is Ezek a szervek vállalkoztak egyébként a rendezvény pat­­ronálására. Az elmúlt év végén a világ különböző országaiba azzal a céllal küldték el a meghívó­kat az Ifjúsági Házból, hogy a közönség elé lépő rangos művészek előadásaikkal be­pillantást nyújtsanak a mű­vészeti és klasszikus, modern illetve keleti mozgáskultúrájú irányzataiba. Kedvező válasz, érkezett a környező országok­ból és Távol-Keletről egy­aránt. A május 14-én, vasárnap kezdődő fesztivál iránt nagy az érdeklődés. A különféle nemzetiségű együttesek a ta­lálkozó hat napján esténként hét órai kezdettel lépnek majd a közönség elé. Az elő­adások sorát a szabadtéri felvonulás után a magyar Do­minó együttes nyitja meg. Másnap a húsz tag­ú lengyel „Gest" pantomim-színház lép színpadra, akiket 16-án a holland Will Spoor együttes követ. Ismét magyar csoport — a Commedia XX. — sze­repel 17-én. A legmozgalma­sabb napon a gyermekeknek tartandó szabadtéri előadás után a román együttest lát­hatják az érdeklődők. 19-én a japán Neo-kyogen színház előadásával zárul a nemzet­közi fesztivál. ZALA­I HÍRLAP Csöppségek — iskolapadban Ha valaki elfeledte volna, az iskolába járást is tanulni kell. Hiszen milyen­ nehéz megszokni hatévesen azokat a kemény padokat, a betűrajzo­­lás fárasztó mozdulatait, na és a tanító nénire való állan­dó, fegyelmezett figyelést! Akit nem készített fel az óvo­da erre a „megpróbáltatásra", az tudja csak igazán, mit je­lentenek az első hónapok az iskolában... Okkal nyertek csatát egy­csapásra tehát az iskolai elő­készítők — az óvodával nem rendelkező községekben. Fá­rasztó persze ez az újfajta le­kötöttség is a gyerekeknek, ám érdemes az­ őszi beiratko­zás előtt ilyenkor, tavasszal néhány hónapig ismerked­niük az iskolával. Bagodinte­­n véren hetente kétszer, kedd és csütörtök délután gyűlnek össze a kultúrteremben a pót­­óvodára a nebulók, s így lesz áprilistól június végéig. Egy új rendelet szerint m­ost már tíz iskolaköteles gyerek részé­­t is megszervezhetik az elő­készítőt, régebben 16 fő volt az alsó határ. Ezen a délutánon nyolc kislány, kisfiú izgott-mozgott az alkalmi tanterem,a padjai­ban, két zalaboldogfai és egy szentpáli „bejárót” viszont már hazavitt a busz. Irmai Erzsébet igazgatóhe­lyettes magyarázta el az elő­készítő előnyeit, s időnként Frigy Mária. .. a foglalkozást vezető tanítónő tett hozzá egy-egy megjegyzést. Egy fü­zetet mutattak, szép, tiszta holmi, egészen­­ takaros be­­­­tűkkel telerajzolva. Tulajdo­­­­nosa egyike volt a hat kis, putriból jött­­ igény lá. i.ynak, akik tavaly oly sokat kaptak­­ az előkészítőt­ől. „Jól van ! Kati”, meg „Szép!" — olva­­­­som a füzetben itt-ott a ta- t­a­nítónő elismerését, amire — Irmai Erzsébet szerint — nem­­ kerülhetett volna sor, ha Kati nem jut el az előkészítőre. S­­ így, sorban, minden mostani elsősükön lemérhető, mit ka­pott az ingyenes foglalkozáso­kon. Kati dicsérete egyben már válasz arra, mi is e foglalko­zások témája. Megszerettetni a tanulást, játékos formában pótolni a gyerek ismereteinek fogyatékosságait, pontosabban ráébreszteni a kicsinyeket olyan összefüggésekre, amiket majd ősszel közelíthetnek meg alaposabban. Számtanból pél­dául olyasmit tisztáznak a­­ gyerekek, mi is rejlik a „sok-­­ kevés” vagy a „hosszabb-rö­­videbb” fogalompárok mögött.­­ Megtanulják az írószerszámok ■ helyes kezelését, sőt a rajzo­lás örömeibe is belekóstolnak. „ Környezetismereti sétán meg­hallgatták a patak ..hangját”, társítva ezt a később jobban­­ megismerendő „L" betűhöz. A tornaórán testnevelő társasjá­tékoknak örülnek, s az eddig f­gi hetek során máris egész sor vidám rigmust, dalt vit­­­­tek haza. Akár az igazi óvo­dások. .. Ennél is fontosabb, ami a beszédkészség kifejlesztéséért történik a foglalkozásokon, , mert nem csupán kerek mon­­­­datok kimondására ösztönzik a gyerekeket, hanem egyálta­lán megtanulják azt, hogy­­ közösségben megszólaljanak.­­ Vagyis az első­ tanterv első­­ két-három hónapi anyagába­­ való bepillantás mellett vi­selkedni, a társakkal és a fel­nőttekkel szót érteni tanulnak­­ a gyerekek. | Szó ami szó, amikor a pöt­töm napos „vigyázz”-t vezé­nyel, mosolyogva és lassacs­kán emelkednek fel a gyere- I kék, de még a kis „érmes- i tér" is nekitámaszkodik a ta­nári asztalnak. Arra is figyel­­­­meztetni kell a fiúkat, hogy­­ az ajtónál a lányoké az el­sőbbség, továbbá hogy a be­mutatkozásnál Ági ne Ágiká­nak mondja magát, na és a köszönés... De hát gyerekek, Visvis még nem iskolások! Frigy Máriát viszont már csillogó szemmel, nagyon ko­moly arccal tanító néninek szólítják. T. A. Ülést tartott az Ünnepi Könyvhét megyei előkészítő bizottsága 27-én Zalaegerszegen, a Me­gyei Könyvtárban kezdődik Az ünnepségen, majd az ezt követő író-olvasó találkozón Mocsár Gábor vesz részt, aki a következő napon, május 28- án ugyancsak este hat óra­kor Bázakerettyén találkozik olvasóival. Hunyadi József programjá­ból: 26-án érkezik Zalaeger­szegre, s délután 3 órakor az Ifjúsági Házban fiatal olva­sóival találkozik. 27-én a len­ti gimnáziumba látogat, 28- án pedig Letén­ye-Egy­ed után vesz részt író-olvasó találko­zón. Nemeskürthy István május 20-én a főhivatású népműve­lők továbbképzésén résztve­vőkkel találkozik, s előadást tart a XVI. századi Magyar­­országról, s egy, a közeljövő­ben megjelenő könyvéről, a Requiem egy hadseregért-ről, amely a Donnál harcolt ma­gyar hadsereg történetét, pusz­tulását dolgozza fel. Május 30-án délelőtt a Zala megyei Moziüzemi Vállalat dolgozóival, délután pedig Zalaszentgróton a művelődési központ film­klubjának tag­jaival találkozik. Cseres Tibor május 31-én Nagykanizsán tartózkodik, ahol az Erkel Ferenc m­űve­­ödési ház és a Helyőrségi Klub közös rendezésében író­­olvasó találkozón vesz részt majd június 1-én délután 3 órakor Zajdán, este 7 órakor pedig Lentiben, a művelődési lázban találkozik olvasóival. Az Ünnepi Könyvhét alkat­ukból az üzemekben, vállala­­oknál könyvárusítást szervez­tek, könyvsátrakat állítanak el. Tegnap délelőtt Zalaeger­­­szegen, a Megyei Könyvtár­­ olvasótermében ülést tartott­­ az 1972. évi Ünnepi Könyv­­” hét „ megyei előkészítő bizott- s sága. A tanácskozás kereté­­­­ben Németh László, a könyv­­t­­ár vezetője tájékoztatta a­­ megjelenteket a könyvhét ter­­­­vezett rendezvényeiről. Az Ünnepi Könyvhét me­­­­gyei eseménysorozata május ­ Magas színvonalú opera­hangversennyel búcsúzott a napokban a zenei évadtól a Hevesi Sándor Művelődési Központ szimfonikus zene­kara. Különös hangsúlyt adott az eseménynek, hogy a kani­zsai szimfonikusokat az Ope­raház fiatal, tehetséges kar­nagya, Medveczky Ádám ve­zényelte, s olyan neves ven­dégművészek működtek köz­re, mint Ágai Karola és Ütő Endre. A hangverseny Gluck: Iphi­­genia Auliszban című operá­jának nyitányával kezdődött. Gluck, az operaműfaj refor­mátora, aki öncélú operaírás helyett a drámai kifejező erőt igyekezett érvényre juttatni, s dallamait ,,megóvta" a hal­mozott díszítő elemektől, új törekvéseit a maguk leszűrt­­ségében elsősorban az Iphige­nia-ban valósította meg. A zenekar mély átéléssel tolmá­csolta a hármas tagoltságú mű minden fájdalmát, erejét, majd az Iphigeniát ábrázoló finomabb, törékenyebb dalla­mot. Ezután Mozart Don Juan­jából a regiszterária követ­kezett, Ütő Endre előadásá­ban. A minden lében kanál szolga, Leporello, portré-festő áriája gazdájáról, nagy tet­szést váltott ki a közönség­ből, amely természetesen nem maradt hálátlan a ze­nekarral szemben sem. A műsor az olasz opera nagyjával, Verdivel folytató­dott, akinek népszerűségét elsősorban művészi útjának töretlenségében kell keres­nünk, s amelynek főbb jel­lemzői a különféle helyzete­ket, jeleneteket kifejező cso­dálatos dallamok. Ágai Ka­rola a Rigoletto népszerű részletét, Gilda áriáját éne­kelte. Az álmodozó és szerel­mes Gilda után a magára ha­gyott, társtalanságában már­­már sajnálatra méltó Fülöp szólalt meg ezután Ütő End­re tolmácsolásában. A Don Carlos című opera e mono­lógszerű áriája hangvételében hűen kifejezte a kegyetlen zsarnokra nehezedő, kínzó társtalanságot — a zenekar érezhető azonosulással követte Fülöp király lelki vívódását Az est fénypontját Rossini­ Szemirámisz nyitánya jelen­tette. A Rossini nyitányokat jellemző probléma­mentesség, vidámság, lendületes ritmika láthatóan magával ragadta a karnagyot és a zenekart egy­aránt. A szünet után az orosz ötök egyik egyéni hangú szer­zőjének, Muszorgszkijnak Ho­­vanscsina című operájából az előjáték következett. E népi zenedráma előjátéka a Haj­nal a Moszkva folyón mellék­eimet viseli, s témája — sok­féle változatban — az orosz nép nyomorúságát fejezi ki. A további programban Ve­­­­di: Traviata című operájá­ból Violetta áriáját énekelte Agai Karola mély átérzéssel, kifejezve a Violetta lelkében támadt kétséget, majd Csaj­­kovszkij Anyegin című ope­rájának egyik részletével foly­tatódott az est. Nagy tapsot aratott a Pillangókisasszony című opera Ágai Karola ál­tal előadott nagyáriája is — Puccini e közismert, szívhez szóló, szinte szuggesztív dal­lama ki tudja hányadszor már­ ismét „megfogta” a kö­zönséget. A színvonalas hangverseny Verdi, Nabucco című operá­jának nyitányával zárult. A vendég énekesek a tőlük megszokott, jó teljesítményt nyújtottak, Medveczky Ádám és a kanizsai szimfonikus ze­nekar nagyszerű együttműkö­désről, kiváló munkáról tet­tek tanúbizonyságot. H. X. ÁTÜTŐ SIKER a nagykanizsai szimfonikus zenekar évadzáró hangversenyén Virágok között

Next