Zalai Hírlap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-27 / 228. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxvm. évfolyam, 228. szám_________Ara: 80 fillér 1972. szeptember 27., szerda Napirenden: kontinensünk fővárosainak közös gondjai Megkezdődött az európai polgármesterek budapesti találkozója Kedden Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia várnegyedben levő kongreszszusi termében megkezdődött az európai polgármestereknek a magyar főváros centenáriuma alkalmából rendezett háromnapos találkozója. A nagy jelentőségű nemzetközi tanácskozáson — amelyre a kontinens fővárosainak történetében első alkalommal került sor — a vendéglátó budapestieken kívül 28 metropolis vezetői vesznek részt. A tanácskozás témája: az urbanisztikai problémák, a legfontosabb várospolitikai kérdések, az európai fővárosok fejlesztésének közös gondjai. A nyitó ülésen ott volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács tanácsi hivatalánál elnöke is. Megnyitó beszédet Szépvölgyi Zoltán, Budapest főváros tanácsának elnöke mondott. — Budapest főváros tanácsa, s a főváros egész lakossága nevében megkülönböztetett tisztelettel és őszinte örömmel köszöntöm Önöket, Budapest kedves és nagyrabecsült vendégeit, akik az európai fővárosok ötvenmillió polgárának vezetőiként elfogadták meghívásunkat — kezdte beszédét. — Mostani találkozónk megtartásához Budapest egyesítésének centenáriuma szolgáltat jó alkalmat. Az évezredes városrészek: Pest, Buda és Óbuda száz évvel ezelőtt egységes fővárossá alakultak, majd együttesen korszerű világvárossá fejlődtek. Így lett Budapest a kontinens egyik legősibb települése, s egyben Európa egyik legfiatalabb fővárosa. Büszkék vagyunk arra, hogy Budapest városegyesítési jubileuma e folyamat sajátos kifejezésére lehetőséget adott. Európa országai fővárosainak vezetői ilyen széles körben első alkalommal találkoznak, hogy a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről véleményt cseréljenek — mondotta többek között. — Fővárosunk kétmillió lakójával együtt bízom abban, hogy találkozónk valamennyiünk és fővárosaink számára hasznos és eredményes lesz, előnyösen fogja befolyásolni feladataink teljesítését, hozzájárul majd egymás jobb megismeréséhez és megértéséhez. (Folytatás a 2. oldalon.) A norvégek nemet mondtak a Közös Piacnak Dániában hétfőn szavaznak a csatlakozásról Oslo (MTI). A norvég nép többsége nemet mondott a közös piaci csatlakozásra, ezzel érvénytelenítette az ország belépési nyilatkozatát és bukásra ítélte a munkáspárti kormányt. A népszavazás eredményének külföldi hatásaként erősen kérdésessé vált Dánia csatlakozása is. Ebben a skandináv országban október 2-án tartják a népszavazást. A szavazatok 98,8 százalékának összeszámlálása után a nem szavazatok 53,8 százalékot szereztek az igen szavazatok 46,2 százalékával szemben. Jóllehet a norvég kormány szerint ilyen kérdésben a parlamentet illeti a végső szó, a munkáspárti kormány már korábban világosan leszögezte, hogy sorsát ettől a kérdéstől teszi függővé. Trygve Bratteli miniszterelnök röviddel a vereség véglegessé válása után közölte, hogy benyújtja lemondását V. Olav királynak. A nem-szavazatok győzelmét a belépést következetesen ellenző baloldali pártok, a Kommunista Párt, a Szocialista Néppárt, valamint a belépés gazdasági következményeitől leginkább fenyegetett mezőgazdasági termelők és halászok összefogása hozta meg. A stortingparlamenti hétfőn ül össze, és Bratteli ekkor nyújtja be a kormány lemondását. Koppenhága (AFP): Kellemetlenül érte a norvégiai népszavazás eredménye a Dániában kormányzó szociáldemokrata pártot. Jens Otto Krag miniszterelnök röviddel a szavazás eldőlte után szintén a televízió elé állt és komor arccal bejelentette, hogy hétfőig, azaz a dániai népszavazás időpontjáig bezárják a valutapiacot. Brüsszel (MTI): A hatok képviselői Brüsszelben csalódottan vették tudomásul az elutasító határozatot. Londonban egy külügyminisztériumi szóvivő kedden csupán úgy kommentálta a a norvégiai népszavazás eredményét, hogy az nem befolyásolja Anglia csatlakozását. Párizs (MTI): A francia köztársasági elnöki palotához közelálló körökben közölték, hogy Georges Pompidou államfő sajnálkozott amiatt, hogy a népszavazás elutasította Norvégia közös piaci csatlakozását. ig atomkorszakban a békés egymás mellett élésen kívül nincs más alapja a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatoknak Gromiko beszéde az ENSZ-ben New York, (MTI): Kedden folytatódott az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitája. Felszólalt Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter is. Andrej Gromiko a plenáris ülésén elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a továbbiakban is hozzájárul a békeharchoz és ahhoz, hogy az ENSZ a béke még hatékonyabb eszközévé váljék A szovjet állam 50 éves jubileumáról szólt, majd így folytatta: Az SZKP XXIV. kongreszszusának határozataiban a Szovjetunió előterjesztette a béke és a nemzetközi együttműködés programját, amely — mint mindenhol elismerik — nem egy állam vagy államcsoport valamilyen szűk érdekeit fejezi ki, hanem az összes népek, az egész emberiség óhajait. A program megvalósításának minden lépése kedvezően hat az egész nemzetközi fejlődésre. Egészében véve a hidegháború helyett elismerést nyert az az igazság, hogy az atomkorszakban a békés egymás mellett élésen kívül nincs más alapja a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatoknak. Egyre gyarapodnak az államok közötti sokoldalú és egyenjogú együttműködés előfeltételei. Az ilyen együttműködésnek a Szovjetunió és Franciaország közötti kapcsolatokban létrejött magas színvonala különösen szemléletesen kifejezi ezeket az új tendenciákat. A májusban Moszkvában megtartott legfelsőbb szintű szovjet—amerikai tárgyalások eredményeképpen megkezdődött a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok átalakításának folyamata. Az európai biztonsági értekezlet előkészítésének a gyakorlati szakaszba kell lépnie Az államok e tervezett találkozójának nagy jelentőségét az adná meg, ha Európát valóban békéssé tennék, az államok közötti kapcsolatokat az (Folytatás a 2. oldalon.) 1974 tavaszán tartják meg a JKSZ X. kongresszusát Belgrád (MTI): Belgrádban ülést tartott a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének X. kongresszusát előkészítő bizottság és arra a megállapításra jutott, hogy a JKSZ legma- tensabb fórumának soron kö-vetkező tanácskozását 1974 ta- vaszán kell megtartani. Huszonöt évvel ezelőtt, 1947. október 1-én nyilvánították várossá az új Tatabányát, amely a régi Tatabányából, Alsó- és Felsőgallából, valamint Bánhidából alakult. Az új megyeközpont a megalapítása óta eltelt 25 év alatt szép, nagy modern várossá fejlődött. Képüinkön Tatabánya-Újváros egy részlete, előtérben az általános iskola. (MTI fotó: Fényes Tamás tervézs) Jny Huszonöt éves a népgazdasági tervezés Tudományos ülésszak a jubileum alkalmából Az Országos Tervhivatal, a Magyar Közgazdasági Társaság és a MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Egyesület rendezésében kedden délelőtt a Magyar Tudományos Akadémián háromnapos tudományos ülésszak kezdődött, a népgazdasági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkalmából. A megnyitó plenáris ülésen megjelent dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás, és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Bálint József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, dr. Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Mintegy 500 magyar szakemberen kívül az ülésszakon részt vesznek más szocialista országok és szervezetek delegációi is. A külföldi küldöttségeket B. Belcsev, a bolgár, K. Újházi, a csehszlovák, S. Mandzsuka, a jugoszláv, J. Pajeszka, a lengyel, Zs. Dorligzsav, a mongol, W. Krause, az NDK, A. V. Bacsurin, a szovjet tervbizottság elnökhelyettese, illetve Gh. Siclovan, a román tervbizottság elnökének tanácsadója vezeti. Az ülésszakon részt vesznek a KGST titkárságának, valamint a KGST szocialista világrendszer közgazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi intézet képviselői is. Az ülésszakot Friss István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója nyitotta meg. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott üdvözlő beszédet, majd Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke A népgazdasági tervezés 25 éve Magyarországon címmel tartott előadást. A. V. Bacsurin, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnökhelyettese a szocialista országoknak a tervezési tudományos ülésszakon résztvevő delegációi nevében köszöntötte a tanácskozás részvevőit. Elmondotta, hogy a Magyar Népköztársaság jelentős eredményeket ért el a szocialista gazdaság építésében. E sikerek világos bizonyítékai annak, hogy következetesen megvalósul a Magyar Szocialista Munkáspárt irányvonala amely alkotó módon alkalmazza a marxizmus—leninizmus általános törvényszerűségeit Magyarország konkrét körülményei között. Az egyes országokban a tervezés formáinak és módszereinek változatossága mellett legfontosabb a tervezés szocialista elveinek betartása és további fejlesztése. A szocialista gazdaság folyamatos fejlesztése és a nép életszínvonalának növelése érdekében, ezen elvek az objektív gazdasági törvények tudatos alkalmazásán alapulnak. A szocialista tervezés fejlődésében jelentős új lépés a KGST tagországok szocialista gazdasági integrációjának kibontakozása. Különösen ki kell emelni azt az aktív munkát, amellyel a Magyar Népköztársaság gazdasági szerveinek munkatársai, tudósai, a KGST más tagországaival közösen részt vesznek ennek a nagy és bonyolult feladatnak a megvalósításában. Ezután került sor a három szekció fő referátumaira és a korreferátumokra. Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke kedden este a Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében fogadást adott a tervezési tudományos ülésszak részvevőinek tiszteletére. A fogadáson megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, valamint a kormány több tagja is. (MTI) A tudományos ülésszak résztvevői a Magyar Tudományos Akadémián. (MTI fotó : Molnár Edit felv. — KS) Súlyos légitámadás a VDK és Kambodzsa ellen Kissinger és Le Duc Tito megbeszélése Párizsban Hanoi, Saigon (AP). A saigoni amerikai hadvezetés szóvivője kedden arról tájékoztatta az újságírókat, hogy amerikai taktikai repülőgépek hétfőn több mint 310 bevetésben bombázták Észak-Vietnamot. Támadásuk fő célpontja Hanoi fővárostól mindössze 74 kilométerrel északra lévő térség volt. Az amerikai sugárhajtású repülőgépek laser-vezérlésű bombákat is alkalmaztak. Saigont katonai forrásból azt is közölték, hogy B-52-es amerikai óriásbombázók az elmúlt 24 órában egyik eddigi legsúlyosabb légitámadásukat hajtották végre Kambodzsa déli részének felszabadított körzetei ellen. A dél-vietnami hazafiak — a saigoni tájékoztatás szerint — az elmúlt 24 órában 57 akciót hajtottak végre a Thieu bábrezsim katonaságának különböző állásai ellen. A Mekong deltájának vidékén lévő Tra Noc-i repülőtérre hat rakétájuk, a saigoni alakulatok egyik An Loc közelében lévő állásába pedig 130 tüzérségi lövedékük és rakétájuk csapódott be. Dél-Vietnam második legnagyobb városától, Da Nang- tól délre több fegyveres öszszecsapás volt a dél-vietnami forradalmi erők és a különleges harci feladatokra kiképzett saigoni Ranger-alakulatok között. A Reuter értesülése szerint a Da Nangtól mintegy 125 kilométerrel délre lévő Dac Pho városát a dél-vietnami népi felszabadító erők zárógyűrűje veszi körül. Washington, Párizs (AFP): Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója kedden Párizsban újabb megbeszélést tartott Le Duc Thoval, a párizsi Vietnam-értekezleten résztvevő VDK küldöttség különleges tanácsadójával és Xuan Thuyval, a küldöttség vezetőjével. Sorrendben ez volt a 18. bizalmas megbeszélés, amelyet a VDK és az Egyesült Államok prominens képviselői a vietnami probléma rendezéséről Párizsban folytattak. Kissinger legutóbb szeptember 15-én találkozott a francia fővárosban Le Duc Tho-val és Xuan Thuyval.