Zalai Hírlap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-08 / 82. szám
4 Párhuzamos közlekedés a Göcseji úton Kísérlet a Petőfi utcán Változások Zalaegerszeg forgalmi rendjében Két helikoni kiállításról A fotósoké ígéretesebb A zalaegerszegi városi forgalomszervezői bizottság legutóbbi ülésén a városközpont forgalmi nehézségeivel foglalkozott. Elhatározás született a zsúfoltság enyhítésére, s ezt elősegítendő több forgalmi változtatást léptetnek, illetve léptettek életbe. A Kossuth utca tehermentesítését szolgálja a távolsági autóbuszok kitiltása a város főutcájáról. Ez az intézkedés az ebergényi és a csatári járatok kivételével nem is okozott gondot, a két említett járatnak azonban egy-egy megállója van a Kossuth utcán. A forgalomszervező bizottság megítélése szerint a csatári autóbusz a Kosztolányi és a Petőfi, utca kereszteződése táján, az ebergényi pedig a Marx téren tehetné le utasait, így is a városközpontba szállítva azokat. Egyenlőre kísérleti jelleggel megtiltották a balra kanyarodást a Kossuth és a Petőfi utca kereszteződésében. Ezzel egyidőben a Petőfi utcának az Ady és a Kossuth utca közötti szakaszán a déli, a Pázmány Péter és a Kosztolányi utca közötti szakaszán pedig az északi oldalon megtiltják a várakozást. Felszólította a forgalomszervező bizottság a KPM Közúti Igazgatóságát, hogy a Göcseji utat a Csány tértől a Lenin úti elágazásig jelölje a párhuzamos közlekedésre. Ezen az úton a helyijáratú autóbuszok kivételével minden más jármű számaira tilos lesz a megállás. Lecserélésre kerül több jelzőtábla is a Kosztolányi, a Lenin, a Jókai, a Dózsa, a Berzsenyi stb. utcákban, a Kossuth utcában pedig megemelik azokat a táblákat, amelyeknek magassága nem éri el a 220 centit. A Hunyadi és a Kosztolányi utcák találkozásánál a jelenlegi forgalmi rend nem felel meg a követelményeknek. A megyei tanács illetékes osztálya vállalta e terület forgalmi rendjének megtervezését Ugyancsak forgalmi terv készül a vasútállomás előtti tér közlekedési rendjének kialakítására, ahol autóbuszok, taxik, magángépkocsik, teherautók várakozását és közlekedését kell zavarmentesen biztosítani. A város közlekedésében az egyik szűk keresztmetszetet a Berzsenyi és a Kosztolányi utca találkozása jelenti. Az ott folyó építkezés befejeztével lehetőség nyílik a Berzsenyi utca északi oldalának, — mintegy 50 méter hosszúságban — három méterrel történő kiszélesítésére. E munka elvégzését a KPM Közúti igazgatósága magábra vállalta A forgalom biztonsága érdekében az MNB székház előtt megtiltják a várakozást. Egyre nagyobb gondot jelent a gépkocsik várakoztatása a ZTE mérkőzések alkalmával. A gépjárművezetők tudják a legjobban, mit jelent a gyalogosok között a gépkocsiáradattal szemben kijutni a pálya környékéről. Ki ki magának tenne jót azzal, ha segítené a forgalomszervező bizottság ama elképzelésének valóraváltását, amely szerint akik a mérkőzésekről déli irányban kívánnak távozni a városból, azok nem vinnék túl kocsijukat a Marx téren, a Kosztolányi, a Kölcsey, a Budai Nagy Antal utcán és a piactéren. Akik viszont északra mennek, azok a Zala utcában, a vásártér környékén parkíroznának. A Zalaréten egyébként hamarosan megkezdődik egy parkolóhely kialakítása, a várakozás már ezen a területen is lehetséges. A Petőfi utcai parkolóhelyen záróvonalat festenek fel, ezzel meg kívánják szüntetni, hogy a várakozó gépkocsik elfoglalják a járdát is. A forgalomszervező bizottság elhatározásainak valóraváltása megkezdődött. Nem kis gondot okozott néhány új jelzőtábla váratlan megjelenése a zalaegerszegi gépjárművezetőknek. A változásokról, amelyek végrehajtása — a jelentősebb építési feladatokat leszámítva — április 15-ig megtörténik, helyes lett volna előre tájékoztatást adni. Nem sok az olyan ember, aki életében el ne kattintotta volna fényképezőgép gombját. Az igazi fotóst azonban a téma, a sokat mondó pillanat észrevétele, meglátása különbözteti meg a „csettintgetőktől”, akiknek a fényképezés nem több, mint kirándulási, üdülési emlékek,pózok megörökítése. Akadnak azonban kivételek jócskán, s a fiatalok között is vannak jónéhányan. Ezt példázza, bizonyítja a helikoni megyei rendezvénysorozatnak a zalaegerszegi Ifjúsági Ház emeleti előterében megrendezett fotókiállítása. A bemutatott képek alapján a különösen jó meglátású fotósok közé sorolható Koch József, Tóth Éva, Tóth Tibor, Vári Emil, Székelyhídi Vilmos, Háry László és Kerek András. Hangulatos Kerek András Bujócska című természeti képe, jobban sikerült azonban az ugyancsak tájkép Tükröződés című, amely a víz és fény játékát adja vissza, valamint a Száguldás című, trükkel készített felvétele. Székelyhídi Vilmos és Háry László képeit nézegetve a szemlélő könnyen megállapíthatja: esetükben nem a kialakulóban lévő látásmóddal, hanem a technikával van baj. Aki olyan ragyogó pillanatképeket tud „ellesni”, mint Székelyhídi Vilmos a súlyemelő-portrék, a „Pali bácsi” című esetében, illetve Háry László a forgalmat irányító rendőr megörökítésével, annak bizony érdemes több időt el töltenie a laboratóriumban. Kettőjük felvételei fölé emiatt emelkedik a méltán továbbjutó Tóth Évának a lovasverseny egyik jellemző momentumát „elkapó” Megtorpanás című képe, illetve Tóth Tibor „Szieszta” című alkotása. Egyébként a kiállításon a zalaegerszegi közgazdasági szakközépiskolába járó Tóth Éva és a szintén zalaegerszegi, szakmunkástanuló Tóth Tibor kollekciója volt a legsokrétűbb, legszínesebb , a legszínvonalasabb. Különösen megkapóak Tóth Tibor öregekről készült portréi, közülük is a „80 év után” című. A kiállításon „vadhajtásokkal”, mesterkélt beállítottságot tükröző felvételekkel is találkozhatott a néző.Demján Gyula célja — dokumentálni a cigányok életét — dicsérendő, de a kivitelezés kissé igénytelen. Mennyivel jobb hasonló témában Koch József cigány-portréja. Ugyanez a helyzet Csöndes József túlzott precizitással megszerkesztett „Műhelygyakorlaton” című képével — a munka hevében esztergályozó fiút sokkal jobban fényképezte le Vári Emil. A „megyei Helikonnak” volt egy másik kiállítása is a Megyei Művelődési Központ színháztermében. Ez a képző-, iparművészeti jellegű bemutató össz-színvonalát tekintve azonban elmaradt a fotósokétól. Az MMK-ban kiállítók közül a kanizsai Pasqualetti-testvérek nevét érdemes kiemelni — különösen Eleonóra batika munkái árulkodnak tehetségről. Ugyanez mondható el a szintén kanizsai Dávidovics I László fafaragásairól is. A szokás hatalma: nem mindenki veszi észre az új jelzőtáblát, a Petőfi és Kossuth utca kereszteződésében, kanyarodik, ahogy szokott. (Kiss Ferenc felv.) F. SAHMAQONOV Aki kétszer halt meg 11 — Bűnügyi regény — fordította: FERENCZ GYŐZŐ 1 281 Amint kiértünk a faluból, Vaszilij egy csomó újságot nyomott a kezembe. Pritikov szobájában találta. — Ezt olvassa, Nyikita Alekszejevics! Egészségügyi szakfolyóiratok, az egyik két esztendős, a többi egészen friss. Az egyikben a cikk élén Raszkolcev képe tekintett rám. Valaki az egészet bekeretezte vastag piros ceruzával. A másik cikknek csak a címét jelölték meg. — íme, a harmadik, nézze csak. Utalás van erre a két cikkre meg a névre is... És valaki ezt is megjelölte — lapozott izgatottan helyettem Vaszilij. Hát ez csakugyan szerfölött érdekes. Skulikov egészségügyi szakújságokat olvas* Mélyet! Persze, úgy már érthető, hogy csupán annak az orvosnak jár ki az érdeklődése, akivel együtt szökött meg a táborból. Hanem Vaszilijből kiscészüódött valami. — Mondhatom, Nyüdte Mekszejevics? — Hogyne, hogyne, hallgatom. — Mit gondol, miért előzött meg minket ez a Huszeinov vagy Husszein vagy hogy Lógják? — Nos, erre nem olyan könnyű gyors választ találni... — Az viszont megeshetett, hogy címeket adott neki ez a Raszkolcev. Hiszen az emberek meg akarnak gyógyulni. Bizonyára Skalikov is. Egy darabig csak tűrte a haját, csak tűrte, azzan az ismerős orvoshoz fordult. Skalikova azt mondta ennek a Huszeinovnak, hogy a férje már nem él. Ez az ázsiai viszont Raszkolcevvtől megkaphatta a címet. Nos? Ezek után az is elképzelhető, hogy Huszeinov is együtt itt velük a fogolytábori kap. Az viszont már csakugyan fogas kérdés, hogy mi keresnivalója van Vlaszjevnél, hiszen nem öt kilométerre van innen! — Először is — kezdtem mondókámba — Skalikov aligha kereste föl Raszkolcevet. Valószínűleg előtte sem akarta föladni magát — Szerintem nem előre bujkált! És nem is előre tűnt el a faluból, hanem előlem! Hiszen tudjuk, hogy Skalikov nyomában — annak elutazása után — föltűnt ez a Huszeinov. A vadacska viszont alighanem megneszelte a kalauzoktól, hogy keresem, hát elmenekült — Akkor vajon mit csinált Huszeinov Rjazányban négy napig? Hiszen öt óra alatt ide lehet érni, nem kell ahhoz négy nap! Nos? — Ön biztos abban, hogy éppen őt láttam? — Nem én láttam, hanem te, s ezt én kérdezhetném tőled! Rizsikov tüstént fölismerte a rajzolt képről. — Megadom magam. Semmi kedvem bonyolítani a dolgot. De azért okkal föltételezhetjük, hogy ennek az egész históriának van egy másik ága is. Nekem viszont az járt az eszemben, hogy ebben a pillatban egy dolgunk van csupán: sietni! Szorult a hurok, szerintem Skalikov most elérhető közelségbe került. Rjazányba egy járási székhelyen át vezetett az út Bementem tehát a rendőrkapitányságra, fölhívtam a megyei elvtársakat hogy keressék meg ezt a Pritikov-Skálikovot A vasúti személyzeti osztálynak ez bizonyára nem lesz nehéz. Bizony, sietni kellett, mert Huszeinov úr megelőzött minket Nézzük csak sorjában! Skalikov bizonyára úgy vélte — és igaza is volt, — hogy a legcélszerűbb oda bújni, ahol a legnehezebben található meg. Márpedig sok kalauz ismerőse volt, hát ő is felcsapott annak. De miért épp Huszeinov érkezése előtt? Ezek szerint újra csak meg kell ismételni, hogy nem előlünk menekül, hiszen nem olyan tökkelütött hogy ne tudná: a pénzküldemények útját követve előbb-utóbb ráakadnánk, ha azakmánk. Nos, ha nem előttünk, akkor Huszeinov elől menekülhetett. Feltéve, ha tudta, hogy Huszeinov a nyomában van. Valaki tehát figyelmeztethette. Most már magamban igazat kezdtem adni Vaszilijnak: a szereplők közé be kell venni Raszkolcev doktort is. Úgy látszik Skalikovra valakinek nagy szüksége van. Vagy ellenkezőleg... De miért és kiknek? Közben meg is érkeztünk Rjazanyba, ahol Avgyusin elvtárs várt a megyei elhárítóktól. Olyan idős mint Vaszilij, ő is diák volt nemrég, s most nagyon örült, hogy neki valló ügyben nyomozhat. Igen alapos munkát végzett máris. Megtudta, hogy Pritikov épp egy hete jelentkezett kalauznak a Moszkva—Taskent expressz egyik párnás kocsijába. Avgyusin természetesen összehasonlította Skalikov és Pritikov fényképét a személyi nyilvántartóban. Egyezett A vonat már elindult Taskentból és most épp Rjazany felé közeledik. Avgyusin fölhívta az egyik állomást, ahonnan azt a választ kapta, hogy Pritikov a hatodik kocsiban teljesít szolgálatot. (folytatjuk.) ZALAI HÍRLAP 1973. április 3. Búcsú Pais Dezsőtől (ISSG—1973) Búcsúzunk Pais Dezsőtől, a pénteken elhunyt Kossuth-díjas akadémikustól, századunk egyik legnagyobb hatású magyar nyelvészétől, a tanárnemzedékek ihletett nevelőjétől, a tudós szerkesztőtől. Elköszöntt a háza nevének vizsgálatával 1911-ben kezdi nyelvészeti kutatásait. 60 évvel később így vallott indulásáról: „A zalai, közelebbről az Egerszeg környéki táj szemlélete és hangulata növelte bennem a földrajzi nevek iránti érdeklődést, fokozta a vizsgálatukra, eredetük felderítésére való törekvést”. Később érdeklődése az egész magyar nyelvre kiterjedt. 1924-től tanít az egyetemen, 1925 óta szerkesztette a Magyar Nyelv című folyóiratot — alighanem ő volt a leghosszabb ideig működő magyar szerkesztő. Életműve nem látványos, könyvei, cikkei is kisebb szekrénykében elférnek. Munkádban töltött 63 esztendeje mégis a magyar kultúra értékes része, szőkébb szakmáján túl is ■vüágrt A Magyar Nyelv majdnem 50 évfolyama Sert bruertyomát, igényességet, s azt a nünk Zalaegerszeg díszpolgárától, a régi zalaitól, aki nemcsak igazolványának adatai szerint volt megyénkbeli, hanem vonzódása, vallomásai, munkásságának szelleme alapján is, ritka szerkesztői erényét, hogy becenevet. Tanárok sok nemzedékét nevelte a magyar nyelv szeretetére, így talán azokra is hat, akik nevét sem ismerik. A világos, logikus gondolatot tisztelte, ezért vitázott az Akadémián, a szerkesztői asztalnál, a vizsgáztató székben, ő maga mindig szemérmesen titkolta érzelmeit, de lehetetlen volt észre nem vennünk, hogy nyelvész-pedagógus buzgalma mélyén a magyar nyelv szeretete buzog, a magyar népé, s ezta népet kereste története ködbevesző távlataiban, munkás jelenében, s nyelvi kutatásaival is ennek a népnek eszejárását, gondolkodását kívánta megismerni, bemutatni. Mi, Zalában élő tisztelői, tanítványai azért is voltjaink büszkék rá, s ezért is sajnáljuk, hogy már csak most időben szólhatunk róla. 1886. március 20-án született Zalaegerszegen, s itt tett érettségi vizsgát. Matematikusnak készült, magyar—latin —görög szakos tanár lett, s irodalmi cikkeivel tűnt fel. Itthon töltött állástalan esztendeje alatt kezdett a helynevek magyarázatával foglalkozni, s Kehida, Háshágy, Hottó ★ ★ ★ megírt cikkeinek egy részét nem publikálta több helyet kívánt hagyni a fiatalabbaknak. A ma dolgozó kutatóknyelvészek egyetemi oktatók szinte kivétel nélkül mesterüknek vallják Tosó tanár urat — fél ország ismeri e tanítványi szeretetből fakadó, elfogadott megszólítássá emelt jachft a megye élelmiszeripari üzemeinek egészségügyi és baleseti helyzete Az ÉDOSZ Zala megyei Bizottságának jelentése szerint az elmúlt évben tovább fejlődött a megye élelmiszeripari üzemeinek egészségügyi, munkásvédelmi és baleseti helyze■te. Jelentősen csökkent a nehéz fizikai munka részaránya és a környezeti ártalom hatása a Zala megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál, a Zala megyei Tejipari Vállalatnál, a Zala megyei Sütő- és Édesipari Vállalatnál és a Zala megyei Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalatnál. Az élelmiszeripari vállalatok ■szociális, kulturális, egészségügyi, munkásellátási célokra tavaly csaknem 32,5 millió forintot fordítottak, 66,5 százalékkal többet az 1971. évinél. Ebből a beruházás jellegű kiadások megközelítik a 29 millió forintot. Az ÉDOSZ megyebizottsága tavaly több közös vizsgálatot tartott a vállalatoknál a KöJÁL-lal és az SZTK ellenőrző főorvosával, s az üzemegészségügy tapasztalatait ankéton vitatták meg az érdekeltekkel. Rendkívül nagy sikere volt a Zala megyei Tejipari Vállalatnál és a Zala megyei Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalatnál megrendezett munkásvédelmi vetélkedőknek. A versenyek első,második és harmadik helyezettjei jutalomban részesültek, s az elhangzottakból minden résztvevő sokat tanulhatott. A munkásvédelemmel kapcsolatban tett intézkedések hatására javult a baleseti statisztika is, bár nem minden vonatkozásban. A három napon túl gyógyuló balesetek száma 99-ről 123 főre emelkedett, viszont 2246-ról 2177-re csökkent a kiesett munkanapok száma. Csökkent, mégpedig 22,6-ról 17,6-ra az egy balesetre jutó kiesett munkanapok száma. Tavaly sem halálos, sem csonkulásos baleset nem fordult elő. A megye élelmiszeripari üzemeiben öt részfoglalkozású üzemorvos működik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a dolgozók 55,5 százalékára terjed ki az üzemorvosi felügyelet és ellenőrzés. Követésre méltó a Zala megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat példája, ott ugyanis mindkét üzemben szakképzett ápoló dolgozik, akik — az üzemorvos távollétében — ellátják a kisebb sérülést szenvedetteket. A követelmény az, hogy valamennyi vállalat anyagi lehetőségeinek felhasználásával fokozza az üzemorvosi ellátást, az egészségügyi fejlesztést