Zalai Hírlap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-24 / 46. szám
1974. február 14. Új virágzás útján Az elmúlt két hónapban csaknem minden hétvégén volt valamilyen rangosabb eseménye az amatőr színjátszásnak. Január 25—26-án Debrecenben került sor a Műhely ’74 elnevezésű országos szakmai találkozóra, amelynek keretében a legjobb színjátszó csoportok léptek fel, s kiosztották a „Szóljatok játszók, regölők”, a Népművelési Intézet által meghirdetett forgatókönyv-pályázat díjait. Ezzel egyidőben országszerte megkezdődtek a ,,Szóljatok játszók, regölők” elnevezésű verseny területi elődöntői. A megyei döntőket március közepén Balmazújvárosban, Szolnokon, Salgótarjánban, Zalaegerszegen, Tatán és Budapesten rendezik, s ezekről a rádió vasárnap délelőttönként és hétfő esténként helyszíni közvetítést ad. Az országos döntő színhelye és időpontja: Debrecen, április 29. Ugyancsak áprilisban kerül sor egy másik nagyszabású seregszemlére; az immár hagyományos Csokonai diákszínjátszó napokat, a Somogy megyei Csurgón rendezik 11. és 14-e között. Az Országos Színjátszó Fesztiválok idei „menetrendjébe” tartozik még a kazincbarcikai ifj. Horváth István fesztivál júniusi találkozója, a tatabányai Országos Munkásszínjátszó seregszemle, a balassagyarmati Irodalmi Színpadi Napok, az Egyetemi Színpadok Országos Fesztiválja és a Szakmunkásképző Intézetek diákszínpadjainak országos találkozója. Egyszóval: nem múlik el hónap az évben fesztivál nélkül! Az amatőr színjátszás előretörése és fejlődése tulajdonképpen azzal magyarázható, hogy az 1967-es egri konferencia óta sikerült megfékezni a gombamódra szaporodó irodalmi színpadokat, amelyek az utóbbi évtizedben „arisztokratikus” módon teljesen elkülönültek az amatőr színjátszástól. Működésüket az unalomba fúló szavalatok és oratóriumi előadások jellemezték. Műsoraikat kizárólag az évfordulókhoz, az ünnepségekhez igazították, mert számukra az volt a legkényelmesebb. Ám ez nem volt színjátszás, legfőképpen nem az, ami az öntevékeny színjátszást kell, hogy jellemezze. S az is az igazsághoz tartozik, hogy az irodalmi színpadok egy része közönség nélkül ma az amatőr színjátszás vadt. A fordulat 1968-ban ■kezdődött, a Népművelési Intézet szárnyai alá vette az amatőr színjátszó mozgalmat és szervezett keretek között fejlesztette tovább. 1970-ben hirdette meg a „Szóljatok szép szavak” elnevezésű, több évre szóló közművelődési programot. 1971-ben 700 öntevékeny együttes nevezett az országos versenyre, amelyet a Rádió is pártfogásába vett. A sok jó színjátszó csoport közül is kiemelkedett a Tatabányai Bányász Színpad (1972-ben 15 különböző műsort mutattak be és 206 előadást tartottak az országban), a budapesti Csik Sós Imre Színpada, a szentesi Horváth Mihály gimnázium Diákszínpada, a zalaegerszegi Reflex Színpad, a debreceni Alföld Színpada. A szentesi gimnazisták meg is nyerték a vetélkedő nagydíját (megérdemelten, hiszen a szájhagyományokon alapuló népi rigmusokból gyűjtöttek össze csokorra valót, amiből aztán színpadi játékot kerekítettek), ami nem volt más, mint egy mikrobusz. Mostanában ezzel járják a Szentes környéki falvakat, tanyaközpontokat, olyan helyekre viszik a kultúrát, ahová eddig még a Déryné Színház semátogatott el A Népművelési Intézet másik kitűnő ötlete volt, hogy az országos vetélkedők előtt meghirdette a forgatókönyv pályázatot. Ez serkentőleg hatott az együttesek vezetőire, mert a beküldött pályaművek igazolják, hogy a népköltészeti értékeiket, a néphagyományokat és életszokásokat színpadra lehet és kell is állítani. De nemcsak a kiosztott díjak, elismerő oklevelek jelzik, hogy az alkatór színjátszó csoportokat és irodalmi színpadokat hivatalosan is elismerték, hanem az az intézkedés is, hogy ezeket az együtteseket az idén már minősítik is. Az erről szóló szabályzatot — a Művelődésügyi Minisztérium jóváhagyásával — a Népművelési Intézet dolgozta ki. A minősítés nem kötelező érvényű, tehát attól még nem lesz „kisebb”, vagy „harmadrangú’’ egy színjátszó csoport, hogy nem kéri a hivatalos minősítést. Az intézkedés elsőrendű célja, hogy a Népművelési Intézet hű képet kaphasson arról, a hasznos és fontos művelődéspolitikai funkciót betöltő együttesek milyen színvonalon és milyen hatókörben, továbbá milyen tartalommal működnek. A minősítésnek azonban alapvető feltételei vannak, így alapminősítést csak azok az együttesek kaphatnak, amelyek legalább fél éve működnek és részt vesznek a megyei fesztiválokon, bemutatókon. Az országban pillanatnyilag 2000 amatőr színjátszó csoport működik. Hazánk felszabadulásának jövő évi, 30 éves évfordulójára „Hazánkról szóljatok szép szavak” elnevezésű vetélkedőt rendez a Népművelési Intézet. A versenykiírást hamarosan elküldik az amatőr színjátszóknak. A téma: a felszabadulás, amelyet helytörténeti dokumentumokkal, dramatizált riportokkal, lírai és drámai műsorokkal lehet felidézni. ZALAI HÍRLAP Kis Dénes őrségben Gyermeteg lobogóm alatt magam vonulok fegyvertelen sereg Magamtól vedlettem le pajzsot és fegyverzetet Szívem fölött már semmi sincs csak az ember bőre eget érintik puhán a szívverések lábam nyugodni jár füves mezőkre s kezem virágok egek őre Polner Zoltán fehér gyón Tövissel vert némaságom, faggyal szegett szavaim. Füstölgő holdfényben látom kiterített arcomat. Megriasztott folyó, fűzfák, menekülő szél, utak. Fejszecsapás-nehéz bájnál, koporsószeg-éjszakák. Évszakok mélyére mennék: felhők, csillagok alá. Hadd terítsék szemeimre a fuldokló siratást. Kezed árnyékát a számra, ingerlő, vad melleid. Mosolyod, ha visszanézel: zuhanó, véres madár. Sz. Takács Ágnes: EMBERPÁR (Az Egervári Művésztelep anyagáA „Napról napra hitet kell tennünk” A nevelés feladatairól a nagykanizsai Landler Jend Gimnáziumban Nevelés, emberformálás, a szocialista emebereszmény megközelítő kialakítása.... Mindez tulajdonképpen megfoghatatlanabbnak tűnik, mint a tananyagcsökkentés, mint az érettségi szabályzat módosítása, a fakultatív tárgyak rendszerének fokozatos bevezetése a gimnáziumi oktatásba, vagy a közel kétesztendős oktatáspolitikai határozat bármely végrehajtandó pontja. — Pedig a nevelőmunka fejlesztése a határozat legközpontibb, legfőbb eleme. Minden más egyéb — például a tananyagcsökkentés is — csupán keret, amelyet tartalommal kell megtölteni — mondja Zsoldos Ferenc, a nagykanizsai Landler Jenő Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója. — Intézményünkben akár nevelőtestületi értekezleten, vagy akár hétköznapi beszélgetések keretében gyakran elhangzik: a gyerekeket közéleti emberré kell nevelni! El kell érni, hogy ne csak otthon érezzék magukat a mi társadalmi rendszerünkben, hanem magukénak érezzék azt. Hol kezdődik a közéleti ember? Valahol ott, hogy az illető átlép saját dolgain, gondain, s körülnéz. Észreveszi a dolgokban és gondokban a kötését. A következő lépcső, ha már részt is kér belőle. De miyen a közéleti diák? Korszerűbb diákeszmény — Aki nem elégszik meg csupán az iskolai munkák, kötelességek teljesítésével — mondja az igazgató. — Fontos feladatnak tekintjük, hogy ezt a fajta elégedetlenséget felébresszük a tanulókban. Sok ilyen aktív gyerekünk van. Nyolcvan tanulónk dolgozik például ifivezetőként az úttörőházban, vagy egykori iskolájukban. Tudunk volt gyerekeinkről, akik csoportfelelősök az egyetemen, vagy KISZ-titkárok, a város üzemeiben. A már említett elégedetlenség felébresztése a munkára nevelés egyik fontos eszköze, hiszen arra készteti a fiatalokat, hogy ne csak kötelességszerűen megtanulják, de alkalmazzák is a magukba gyűjtött tudásanyagot. Vagyis az anyag ne csak a maguk szubjektív egyéniségét gazdagítsa, hanem használják is azt fel. E „kamatoztatásnak” számos módja van a Landler-ban. Például a sikeresen működő közel 40 fajta, a legkülönbözőbb érdeklődési köröknek megfelelő szakkör, illetve az öntevékenységet fejlesztő egyéb formák. A néprajzi és nyelvészeti gyűjtőmunkát folytató honismereti szakkör országos hírű, tagjai a középiskolai szintet meghaladó, tudományos munkát végeznek. A fotó-szakkör is rég kilépett már az iskola kereteiből, hiszen gyakran a város szolgálatába áll. Sorolhatnánk tovább is a pezsgő életű, a szorosan vett iskolai munkából, tananyagból egyre inkább „kitekintő” szakköröket, klubokat. * — Az anyagot bevágó, színjeles egykori diákeszmény ideje lejárt — mondja Zsoldos Ferenc. — A mai eszmény jóval korszerűbb. Szerezze meg azokat az ismereteket, amelyek szükségesek a maga tudása továbbfejlesztésére, összpontosítson azokra a területekre, amelyek majdani munkájával lesznek kapcsolatban. Legyen jártas egy területen, de legyen kitekintése! Szocialista világnézettel Mindez persze nem csupán megfogalmazott óhaj. A Landler Jenő Gimnáziumban többnyire ilyen fiatalok nevelődnek. A fiatalok elvezetése a marxizmus megismeréséhez, vagy annak bebizonyítása, felfedeztetése, hogy a szocializmus felépítése minden ebernek alapvető érdeke, vagyis a világnézeti nevelés alapvető feladatait ellátni egy középiskolában — egy kívülálló számára — már kevésbé tűnik nehéz feladatnak, hiszen az ember feltételezi, hogy az ide került gyerek valahol már ateista nevelést kapott. Ám a feladat nem ilyen egyszerű. — A világnézet formálása az oktatásban is jelentkezik, e tekintetben bármely szaktárgy meghatározott szerepet tölt be. — De el tudja-e vezetni a diákot a mi világnézetünkhöz az a pedagógus, aki esetleg más meggyőződésű? — Ha istenhívő pedagógusra gondol, a mi intézményünkben nincs ilyen. A mi munkánkat ugyanis a szocialista világnézettől idegen, a materializmussal szemben álló, társadalmunk, pártunk céljaitól eltérő felfogásban nem lehet végezni. Nekünk napról napra hitet kell tennünk a meggyőződésünk mellett és bizonyítani kell... Összhangban a családdal Hányszor hallani még mindig a szülőktől: nem érek rá, dolgozom, neveljen az iskola! S közben megfeledkeznek arról, hogy a család is a nevelés egyik intézménye. — Az iskola és a családi nevelés két különböző dolog, noha a kettőnek összhangban kell állnia — mondja Zsoldos Ferenc igazgató. — Mikor van összhang? Ha például a gyerek egyenrangú fél a családban, s ugyanazt érzi az iskolában is, már megvan az összhang. Ha az iskolában is, odahaza is törődést érez, megint összhang van. Persze nem véletlen, hogy az oktatáspolitikai határozat ennek az összhangnak olyan különös hangsúlyt ad. Számos konkrét tennivalónk van még a szülői házzal való kapcsolat elmélyítésére, fokozására. A Landler Jenő Gimnáziumba naponta legalább húsz szülő jár be érdeklődni. S már nemcsak az osztályzatok, az előmenetel felől. Cél nélkül — semmit A Landler Jenő Gimnázium és Szakközépiskola azok közé az intézmények közé tartozik, amelyek az oktatás helyzetéről és korszerűsítéséről szóló párthatározat megjelenése előtt mint véleményező, javaslattevő, megerősítő — részt vett a határozatot megelőző előkészítő munkában. Így az abban foglaltak nem érték váratlanul a tantestületet. — Eddig is volt nevelő munka az iskolákban és ezután is lesz — mondja az igazgató — Hiszen mi egyetlen mondatot nem mondhatunk ki cél nélkül.. . Nem játszhatunk. Mi óráról órára magunkat adjuk. ■. L | ~] "------------------------------r-—1 Élete célja, tartalma: a költészet „Bátor és nehéz vállalkozás Surányi Ibolyáé, olyan hivatott és szenvedélyes művészé, aki tudja, létünk és költészetünk izzó vasrózsa közepéig nyit utat vallomás-vállalkozásával, hogy lássuk múltunkat és ismerjük meg jobban önmagunkat, legyünk bátrabbak a tegnapban, a jelenünkben és jövendőnkben.” ♦Juhász Ferenc) ▼ALÖBAW különös vállalkozás. Soha nem szerződött színházhoz. A hírnév nem vonzotta különösebben. Többet gondolkodott, mint szavalt, többet szerkesztett, mint föllépett... Lehet, hogy pontatlan a megfogalmazás, de úgy vélem, az irodalom mélyebben érdekelte, s talán másképpen mint általában a színésznőket. Éppen ezért, nem elégítette ki a színművészeti főiskola elvégzése, párhuzamosan járt az ELTE bölcsészkarára, ahol magyar irodalomból és angolból szerzett tanári diplomát. Az egyetemi színpad megalakulása óta (1957) ő volt a színpad irodalmi vezetője. Jelenleg versmondást tanít az ELTÉN — ezen belül természetesen a szép beszéd, a helyes magyar kiejtés elsajátíttatása a célja, és az elvont gondolkodás képességének kialakítása. Jegyzeteket ír, és egyik legfőbb gondja, hogy még mindig nincs megoldva Magyarországon a pódiumművész-képzés. Aktuális gond, s nem csoda, hogy neki jut legtöbbször eszébe, hiszen a Színházművészeti Szövetség előadó tagozatának titkára. ő indította meg és szerkesztette a televízióban a Költészet sorozatot, a rádióban a vasárnapi verseket. Ez év áprilisától új sorozat indul — szintén Surányi Ibolya szerkesztésében — a rádióban, Versszínpad címmel. Első ízben Ady Endrét idézik, Latinovics Zoltán, Pléchy Blanka és Major Tamás közreműködésével. ★ CSÜTÖRTÖKÖN délután először a zalaegerszegi Ifjúsági Házban, kétszázötven ipari tanuló előtt mutatta be az „Én bús szívem vidámsága” című műsorát. (Egyetemi előadói és szerkesztői tevékenysége mellett sokat szerepel mint előadóművész Budapesten és vidéken egyaránt.) Egyszerű kedves jelenség, gesztenyeszínű haja már őszül kissé, arca sminktelen. Nincs benne semmi „művésznős”, ami mégis azzá avatja, az szép zengésű hangjának ereje, előadói talentumának szuggesztivitása. ★ A FELZÚGÓ TAPS után mosolyogva meghajol, kijön a teremből, felfut a lépcsőn és elragadtatva mondja: Csodálatos volt. Nem önmagát, a közönséget dicséri lelkesen. A srácokat és lányokat, akikből a holnap munkásai lesznek és akik néma csendben és áhitatos figyelemmel követték Balassi, Ady, Tóth Árpád, Babits, Juhász Gyula és József Attila versbe költött gondolatait. — Láttam az arcukon, értik és érzik! Azt hiszem mondanom sem kell, nincs ennél nagyobb öröm, magyarázza és gyorsan pergő szóáradattal bizonygatja, soha még nem volt a magyar ifjúság ilyen fogékony a költészetre. Leül a fotelbe, mosolyog. — Valahogy úgy alakult az életem, hogy célja tartalma, lényege lett a költészet, az irodalom. Kislány voltam még, amikor egyszer fölbátorkodtam Ascher Oszkárhoz és kértem, hallgasson meg. Nem is sejtettem, hogy ez a találkozás sorsdöntő lesz. Miután meghallgatott, szigorú tanítómmá szegődött. Faragott, formált és bízott bennem. Erre bizonyíték, hogy közös Tóth Árpád estet vállaltam vele. Az volt az első emlékezetes fellépésem, igazi életem kezdete. A véletlen játéka? Nem valószínű, sokkal inkább természetes dolog, hogy Surányi Ibolya fia a húsz éves Fábri Péter költő, aki immáron harmadik kötetének összeállításán dolgozik. ★ TÖBB IRODALMI estet szerkeszt, mint amennyin fellép. A kulisszák mögött él, ideje sohasem volt arra, hogy sztárrá váljon. Gondolkodni, intézkedni kellett, követni a költészet útját az előadó és a közönség között. Hol közvetve, hol közvetetten hinteni a szép magyar szó, a szép gondolat magját, valahogy azzal a hittel, amelyet Balassi így fogalmazott meg: „Én is azért az magyar nyelvet azzal akartam meggazdagítani, hogy megismerjék mindenek, hogy magyar nyelven is meg lehetne ez az, ami egyéb nyelven meglehet ” M. K. Surányi Ibolya Zalaegerszegen 7