Zalai Hírlap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

8 Major János Örök körben ki törvények szerint él, álmodik — s velem mégis maga kering —, az lesz a szerelem. Félelmetes játék, tündöklő, új elem, aki ráadás még a Mengyelejeven. Kedvét az ár­apály nem szegi a buszon, és otthonra­ talál majd a Saturnuson; értem fegyvert fogv­a kísérne, mint őrszem, messzi csillagokra — bátran, örök körben. Gábriel József grafikája Búcsú az egyformaságtól Új házak a Sanyarúban — Akar valaki jellegtelen­­falvakat látni? Az csak néz­zen körül nálunk... Egyik olyan, mint a másik. Mert mi is különböztesse meg őket egy­mástól? Nagy, szögletes, zö­mök formák, sátortető, sátor­tető, sátortető mindenütt. Az emberek beleszerettek egy tí­pusba, s az évek során típus­házak, típusfalvak nőttek ko­ránk ... — Néprajzosok, szo­ciológusok, építészek panasz­kodnak így már évek óta a községek uniformizálódása lát­tán. De nem mindig kell nép­rajzosnak lenni ahhoz, hogy valaki a hosszan sorjázó, négy­­szögletes, sátortetős házak és a cifra kerítések gazdagságá­ban is meglássa az egyhangú­ságot. Néha elég, ha valaki „csak” szerszámkészítő, vagy tech­nikus ... Nem Sanyarú már a Sanyarú! Pókaszepetk egyik községré­szének határában — melynek furcsa neve minden bizony­nyal az egykori szegénységre utal­ó vadonatúj, még vako­latlan, vöröstéglás épületsorok jelentek meg. Körülöttük a kö­teleken vakítófehér pelenká­kat, apró ingecskéket lenget a szél. Fiatal házasok lakhatnak errefelé. A kockaházakon végigfutó tekintet meglepetten állapodik meg egy érdekes tető csúcsán. Mintha két félház tapadna egymáshoz! Az alacsonyabb te­tejű előrecsúszott a járda felé, a magasabb valamivel hátrébb áll. Egy jó ötlet. Vajon kik lakhatnak benne? Petőfi út 42. „Gling-glang” csengő hívja elő a bentieket. Tölgyesi Zoltán, a helyi tsz építésztechnikusa, s felesége, aki ugyanott személyzeti elő­adó, ugyancsak meglepődik. — Szép a házuk. Azonnal feltűnik az embernek — mon­dom. Erre aztán már össze­mosolyognak. — Volt már ilyen, hogy csak úgy bejött valaki — mondja a fiatal férfi. — El is kérték a tervrajzot. Az illető azt mond­ta, hogy ő is ilyen házat akar. Persze, voltak más vélemé­nyek is ... Tölgyesi Zoltánék háza 1971- ben épült. Battancs József épí­tészmérnök tervezte, a fiatal építésztechnikus elképzelése alapján. A többi már ment magától. Tölgyesi Zoltán, meg a kőműves barátai egykettőre felépítették a különleges há­zat. — Sátortetőt semmiképpen sem akartam. Az olyan sablo­nos. Miért legyen olyan, mint a szomszédé? — Szabad megnézni a há­zat? — Hogyne, tessék. Körbevezetnek. A három­szobás ház egyik jól fűtött he­lyiségében lengére vetkőztetett kisbaba alszik a rácsos ágy­ban, a dédpapa felügyelete alatt. A másik óvodában van. A másik hűvös nagy szobá­ban még javában virul a ka­rácsonyfa, a falak mentén új bútor csillog. Még egy kis szo­bát, népi cserepekkel, kézi­munkákkal díszített hosszú fo­lyosót — amely egy kis zárt teraszba torkollik — fürdő­szobát, tágas, modern konyhát, kamrát foglal még magába a ház. Odakinn már garázs is épült. — Babakocsi már volt ben­ne — nevet a fiatal pár. — Az autó még odább van. A ház 300 ezer forintunkba ke­rült. Petőfi utca 32. Az utca fe­lől egy erkély helye. Oldalt a teraszról széles fémajtó nyílik a levegős előszobába, a kony­hában gyermekeit eteti Szalai Ferencné, a Zalaegerszegi Ru­hagyár konyhai dolgozója. — Üres még minden — mondja sóhajtva, s megmutat­ja a még parkettázatlan, hi­deg szobákat, amelyekből ed­dig egyet rendeztek be. — A ház nincs kész. Hol van még az erkély! A terasz sincs be­fejezve. Ide, erre a fémajtóra ilyen fényes alumínium bevo­nat jön majd — vesz elő vala­honnan egy hosszú ezüst csí­kot. — A férjem fogja meg­csinálni, ért hozzá. Szerszám­­készítő a Zalaegerszegi Vas­es Fémipari Szövetkezetben. Eddig 170 ezer forintunkban van a ház. S mi jön még ez­után? ! — Remekül fog kinő­ni. Ki­nek az ötlete volt, hogy ilyen legyen ? — A férjemé! De alig tud­tuk kivitelezni. Nem akarták elfogadni a tervet. Azt mond­ták, nem illik bele az utca­képbe, mert itt majdnem min­den ház sátortetős ... — Nem illik bele? Hiszen így lesz változatos a falu ké­pe.. . — Pedig azt mondták. Aztán mondtak a faluban is sok mindent. Szalainé félre teszi a krumplilevest, amit a fia otthagyott, leinti a síró kisgyereket, aztán panaszko­dik egy kicsit: — Megszóltak, hogy minek az az erkély? Mikor fogsz te oda kiüldögélni? Ezt kérdez­ték. De aztán megszokták. Már nem kérdezősködnek any­­nyit. Egerszegen laktunk al­bérletben, a szüleink idevalók, ezért határoztuk el, hogy itt épülünk. Bejárni még mindig jobb, mint albérletben lakni. És különben is! Ki bírt volna Egerszegen építkezni? Így is féltünk, hogy bele­törik a fej­szénk ... Most még megszólják őket, mert megszegik az íratlan szabályt. Mert saját ízlésük szerint, ötletesen, bátran lát­nak hozzá otthonuk felépíté­séhez. Később aztán talán má­sok is követik őket. Egy biz­tos. Sanyarú új színeket ka­pott a szokatlan formájú há­zakkal. — Jó lenne még sok hasonló színfolttal gazdagítani a megyét. Horváth Ildikó Tölgyesiék „kétfelé csúszott” háza Böszörményi Kovács Gábor kanizsai kiállításáról A Hajdúság mű­vészeti életének középnemzedéké­hez tartozó és a fővárosban élő Böszörményi Ko­vács Gábor Nagy­kanizsán, a Heve­si Sándor Művelő­dési Központ nagytermében 24 olajképpel mutat­kozott be, me­lyek a közeljövő­ben Genovában is bemutatásra ke­rülnek. Böszörményi Ko­vács erős és sajá­tos hangú festői egyéniség. Ku­­bisztikus, a for­mákat hangsúlyo­zó, nehézveretű színeket használ. Szereti a nagymé­retű, széles fes­­tékfelhord­ással készült, pointilis­­ta­ jellegű, mér­tani idomokból építkező festé­szetet, mint ami például a ki­állítás anyagában is élenjáró Önarckép akttal című, kettős portréján is megfigyelhettük. Az is első pillanatra felismer­hető, hogy a fény mennyire ki­emelkedő szerepet játszik Bö­szörményi Kovács festészeté­ben; a Tavaszi, Szentendrei, Vörös és egyéb képcímek sza­vakkal is jelzik, hogy a fény szinte megfogható plaszticitás­­sal izzik vásznain vagy farost­lemezein. De a képcímek azt is elárul­ják, hogy Böszörményi Kovács erősen kötődik a Duna-kanyar szépségeihez, ahová kedves mesterét, Barcsay Jenőt is gyakorta elkísérte, a nagyma­rosi, de különösen a szentend­rei házakról visszahulló fé­nyek, a tetők és a falak geo­metriája, a beléjük ivódó és hozzájuk fonódó fények, a fel­izzított sárgák, vörösek és li­lák, igazolják Barcsay mester egyik kijelentését, amikor ta­nítványát jellemezve őt a szí­nek mámoros festőjének ne­vezte. Valóban Böszörményi Ko­vács fanatikus munkahevüle­tét, száguldó ecsetkezelését szemmel láthatóan alig tudja fékezni, képzeletét csak intel­lektuális erőfeszítéssel tartja korlátok között. E kirobbanó dinamika minden vásznáról, farostlemezéről leolvasható, akárcsak klasszikus értelem­ben vett bukólikus természet­­imádata. Ezért szól ez a művészet minden modernsége mellett is, épp úgy az artisztikus ízlésű műbarátokhoz, mint a tárlato­kat csak saját örömükre láto­gató, a művészetben nem igen járatos szemlélőkhöz. dr. Tóth Ervin Böszörményi Kovács: PORTRÉ (Buzek Dénes felvétele) ZALAI HÍRLAP December utolsó napjaiban egyre ide­gesebben leste a postabontást Laposa Dénes. A nevére szóló, személyes kül­demények kicsik és soványkák voltak, valahányszor elé tette a titkárnő az asztalra, mindig még várt valamit, de hiába. Pedig a csomagnak jönnie kell! Ta­valy is megkapta a kettő darabot idő­ben, és ezek a LUMPEX-naptárak vol­tak a legszebbek az egész megyében. Már rég eldőlt a sorsuk: egyiket oda­ígérte Salomvári osztályvezetőnek, a tanácsra. Ezt most már menthetetlenül elvárják tőle, hiszen ő is kért valamit, amit nagyon határozottan meg is ígér­tek. Hát, erre ajánlotta föl. A másik jövője az üzemi étkezdében dőlt el: — Laposa elvtárs, magának szép nap­tárai szoktak lenni. Nem szerezne egyet nekem is? — De! Lesz, Halasi elvtárs. Feltétle­nül. Akkor úgy megörült ennek a szeren­csének, hogy két napig alig dolgozott valamit. Azon ábrándozott, hogy mi módon fogja kamatoztatni ezt a kivé­teles mázlit, hogy ő adhat ennek a nagy embernek valamit­. A sógorát már naponta többször fel­pofozta képzeletben, amiért ilyen soká késik a küldemény. Egyre türelmetle­nebb lett, még az étvágyával is baj volt. A teljes fizikai és idegi elgyengülés előtti utolsó reggelen a kis csom­ag meg­érkezett; úgy domborodott az asztalán, mint istentől való csoda, mint a meg­váltás. Vézna kis szervezetében a több száz biokémiai folyamat újra a normá­lis rend szerint kezdet lüktetni; közér­zete és hangulata felvirágzott, színe nekipirosodott. Óvatosan kibontotta a burkoló papírt és felemelte a levegőbe a nagyméretű, sziporkázószínű falinaptárt. A tizenkét színes fotó, mint egy mesebeli képtár csillogtatta a témáit: Erzsébet-híd — bikinis nővel; Balaton — bikinis nővel; Duna-kanyar — bikinis nővel stb. De amikor lepillantott az asztalra, ismét megdermedt szemében a fény. Csak egy naptárt tartalmazott a kül­demény. Letottyant a székre, kezébe kapta a telefont és tárcsázta Budapes­tet. Szerencséje volt: — Halló, itt LUMPEX, Budai. Tes­sék! — Laposa. Te öregem, csak egy nap­tárat küldtél! Tavaly kettőt kaptam. . . — Igen, csak egyet. Tudod nagyon meg kellett fognunk a propaganda költ­ségeket, keveset csináltattunk. — Még egyet küldjél. Egy kellene csak öregem, ha. . . Nagyon kérlek. — Értsd meg Dezső, nem megy. Már elosztottuk, nekem magamnak sem ma­radt hidd el, egy árva darab sem. Ez van, szokták ilyenkor mondani. Most már nemcsak a nappalai, az éj­szakái is gyötrődéssel teltek meg. Ki­nek adja az egyszeri naptárt? Ha Hala­sinak adja, akkor a ..., de ha Salom­­várié lesz, akkor viszont a . . . Csak le­hetne üzletben kapni, mégha három­száz forintba kerülne is, venne egyet és kész. De ilyet üzletben nem árulnak. Három napi vergődő meditálás után úgy határozott, hogy Salomvárinak ed­ ■ ■ „ti \ : ■ .. ív V-; ■ ... ||l m . - ...V • Cau naptár, két naptár is : ■ _ ‘X-V-.A X 1975. január 26. A kulturális élet hírei Dr. Fritz Gehlhaar, az NDK Ifjúsági Házban. A kiállításra Tudományos Akadémiája írlo- a város összes óvodájából küs­­zófiai intézetének a vezetője denek be képeket, s a díjakat tart előadást hétfőn, a zala- a kis-, közép- és nagycsepor­­egerszegi pártiskolán. Az en­­tosok között osztják szét. gelsi természet dialektikája és­­ a modern természettudomány A felszabadulásunk 30. év­című előadás délután három fordulójának tiszteletére meg­­órakor kezdődik. hirdetett iparművészeti pályá-­ zat anyagából nyílt kiállítás a Ez év őszén új színház nyit­ hét elején Budapesten, a Szov­­ja meg kapuit Pécsett. A pécsi jet Kultúra és Tudomány Ha- Bóbita-bábegyüttes, amely az­oában. A zsűri Bódy Irén tex­­eddigiek során amatőr együt­­testervező, Székely Ildikó, illet­­tesként szerepelt, most önálló ve Majoros Árpád ötvösök, és bábszínházzá lép elő. Csekovszki Árpád keramikus X munkáit díjazta. Kalocsán országos jellegű X népművész-színpadot hoztak A Kaposvári Csiky Gergely létre, amely minden hónap Színház január 27-től Doszto­­utolsó szombatján négy együt­­jevszkij Ördögök című dráma­­test fogad. Az áprilisig tartó fát mutatja be a Megyei Mű­találkozón is megyénkben Mű­­velődési Központban. A pro­­vakörök és szólisták is szere­­dukcióhoz — amely egyben pelnek, közülük a náprádfai magyarországi ősbemutató is együttes tegnap utazott el Ka- — Andzrej Wajda színpadi locsára, ahol a Decemberi nép­­változatát használták fel. szokások című műsorukat mut­­­tatták be 25-én. Téli régészeti ásatások kez-e­dődtek Csongrád megyében.­­ Először rendeznek az idén szegedi Móra Ferenc Múzeum zongoristák és énekesek száz régészei Rúzsa község határá­­mára is hangversenyt a salz­­ban több mint 1300 éves avar­­burgi Mozart-napokon. A ren- kori temetőt tárnak fel. A dezvényen, amelyet január 22. csengelei homokbányában pe­ és február 2. között tartanak, míg egy ismeretlen Árpád-kori négy magyar énekes, Pászthy templom maradványait talál - Júlia, Ötvös Csilla, Fülöp At­­tok meg.­tila és Gáti István vesz részt. X­X Tudományos könyvkiállítást Kortárs művészek anyagából nyitottak a héten az NDK bű­völt kiállítás csütörtökön és­dapesti kulturális központja­­pénteken az egerszegi Kilián­ban. A kiállításon mintegy általános iskolában, ahol a bu- hatszáz művet és nyolcvan bu­­dapesti Csontváry-terem anyü­­lönféle szakfolyóiratot tekint­­g át tekintették meg a látogat­hetnek meg a látogatók, tők. A kiállításon az érdeklő-­­ dők vásárolhattak is a képek- Az Alzana című színes, ma­bőr, gyárul beszélő NDK-kaland-X filmet vetítik csütörtöktől va-A fasiszta Németország ve­­sárnapig a zalaegerszegi Ady lett aratott győzelem 30. év­ filmszínházban, Gojko Mitics fordulója alkalmából május­ főszereplésével. A zalaegersze­­ban Volgográdban kerül meg- gi művészmoziban január rendezésre az antifasiszta film 87-én a Luxustutajon című, mek fesztiválja. A fesztiválon nagysikerű zenés szovjet film­mutatják be A hajóért hat­ vígjáték kerül bemutatásra. A coliak című szovjet filmet is, nagykanizsai Béke mozi­ja­­amely Solohov hasonló című m­ár 30-tól a Nagyezsda című művéből készült, szovjet filmet tűzte a műsorá-­ ra. A kanizsai művészmoziban Gyermekrajz kiállítás nyílik 30-án ugyancsak a Luxustuta­­hétfőn délután a zalaegerszegi jón című filmet vetítik. Gojko Mitics az Ulzana című NDK kalandfilmben

Next