Zalai Hírlap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-17 / 140. szám
mt. június . MEGOLDÁST KELL TALÁLNI! Az idei KISZ-alapszervezeti választások során sok zalai községi alapszervezet élére városi üzembe bejáró munkásfiatal került. A nekik adott bizalommal egyidőben a tagság azt is kifejezésre juttatta, hogy tőlük igényesebb, fiatalosabb irányító munkát vár. Nos, ennek a várakozásnak megfelelni csak alapos mozgalmi, módszerbeli képzéssel lehet, s ezt a célt szolgálják az évente ismétlődő egyhetes vezetőképző tanfolyamok. A nagykanizsai járás területén például 70 ifi készült a hatnapos tanfolyamra, a járási bizottság ki is kérte őket, zömmel nagykanizsai munkahelyeikről. A fiataloknak azonban csak a felét engedték el. Hasonló jellegű nehézséggel találkoztunk a lenti járásban, főleg a lenti üzemek bejárói, a zalaegerszegi járásban az építőipari vállalatokhoz bejáró munkástitkárok körében (30 fiatalt nem engedtek el a 80-ból). Nemcsak az arányok a meglepőek, hanem a mögöttük levő visszautasítások, nemleges válaszok indokai is. Munkaszervezési, bérezési problémákra hivatkoznak a levelek, vagy arra, hogy a kikért titkár nem az üzemi szervezet tagja, magyarán nem látják indokoltnak a képzését. Sem fizetett munkanap, sem fizetett szabadság terhére. E gond évek óta visszavisszatér a megyében, s a sorozatos, sablonos visszautasítások egyoldalú, nem egyszer torz szemléletet tükröznek az érintett fiatalok, s egyáltalán a KISZ szerepéről, küldetéséről. Egyoldalúság az, hogy a termelési feladatokat mindenekfölöttivé avatják, gyökeresen elválasztva a politikaiaktól, a minél felkészültebb fiatal káderek képzésétől. Márpedig az ifjúsági mozgalom még jobbá tétele, kommunista vonásainak erősítése és a jövő káderutánpótlása szempontjából nincsenek külön üzemi és falusi érdekek. Az ezzel kapcsolatos nagy fokú igényesség világosan megfogalmazódott a KISZ KB tavaly áprilisi határozatában, s ezt az igényességet és célt megerősítette a párt XI. kongresszusa is. Érdemes átgondolni, hogy melyik a nagyobb veszteség: az üzemenként nyaranta kikért 6—8—10 fiatal okozta pillanatnyi és bizonyára pótolható termeléskiesés — vagy az évente, s hosszabb távon személyi okokból visszaeső, vagy lábra sem kapó KISZ- alapszervezetek sora? Lehet és kell is közös megoldást találni az ifjúsági és munkahelyi vezetőknek. A gazdaságitól el nem választható politikai érdekekről van szó, s azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a zalai ifjú kommunisták fele — falun ék L. J. Zalában maradt a mikrobusz Lezajlott a Hazánkról szóljatok szép szavak országos döntője Tegnap este hétkor elsötétült a zalaegerszegi Megyei Művelődési Központ nézőtere, s a feszült csendben felhangzott a rádióból jól ismert szignál, amely jelezte, hogy kezdődik a Hazánkról szóljatok, szép szavak országos döntője. A rádió hallgatósága, valamint az MMK színháztermében helyet foglalt nézők előtt az ország hét legjobb amatőr színjátszó együttese mutatta be műsorát. Valamennyi hazánk felszabadulása 30. évfordulója előtt tisztelgett a művészet eszközeivel, s az amatőr színjátszók őszinte hitével, lelkesedésével. Újvári Sándor, Zala megye tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepi színházi eseményt, majd Pármai Éva, a rádió bemondónője lépett a függöny elé és bejelentette első műsorszámként a szegedi Tömörkény gimnázium és szakközépiskola Rozsgyesztvenszkij: Rekviem című műsorát. Ezt követte a kaposvári Fonómunkás Kisszínpadtól a Somogyi rapszódia című dokumentumjáték. Érdeklődő csendben figyelt a közönség, de a kiskőrösi Periszkóp Színpad A harmadik bolygó című produkciójánál mégis úgy tűnt, szívesen együtt dúdolta volna a színpad tagjaival a fiatalos lendületű, nagyszerű dalokat, melyek Süle László és Jenei Barnabás tehetségét dicsérték. A budapesti Pinceszínház sajátos műsorának láttán a jókedv derűje-nevetése mozdította meg az arcokat. Nagy tapsot kapott a kanizsai dr. Mező Ferenc Gimnázium kiérlelt, szép produkciója is. A budapesti Faktor Színpad — Konok hit nélkül nem megy című érdekes, mozgalmas játéka után következett a műsor záró-produkciója, a zalaegerszegi Reflex Színpad Mező Béla rendezte Tavaszi dal című műsora, amelynek zenéjét Nagy István szerezte, koreográfiáját pedig Orsovszky István készítette. A műsor nyújtotta szép élmény után ünnepélyes eredményhirdetés következett Valamennyi csoport megkapta a Népművelési Intézet 15 000 forintos alapdíját Ezenkívül az Oktatásügyi Minisztérium 10 000 forintos tiszteletdíját a szegedi Tömörkény Gimnázium irodalmi színpada; Zalaegerszeg város 10 000 forintos díját, valamint a Szakszervezetek Zala megyei Tanácsa 10 000 forintos díját a kaposvári Fonómunkás kisszínpad; a Zala megyei tanács 20 000 forintos díját a budapesti Faktor színpad; a SZÖVOSZ 10 000 forintos, valamint a Népművelési Intézet 15 000 forintos különdíját a Zalaegerszegi Reflex Színpad; a KISZ Központi Bizottságának 30 000 forintos díját a nagykanizsai dr. Mező Ferenc Gimnázium irodalmi színpada; az Állami Ifjúsági Bizottság 40 000 forintos díját a kiskőrösi Periszkóp színpad; a Rádió elnökének 40 000 forintos, valamint a Hazafias Népfront 10 000 forintos díját a budapesti Pinceszínház csoportja kapta. A zsűri úgy döntött, hogy a Kulturális Minisztérium fődíját, a művelődési autót, az amatőr mozgalomért legtöbbet tett megyének, a Zala megyei tanács vb művelődési osztályának ítéli. Az ezt tanúsító okmányt Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettes adta át Kovács Lajosnak, a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya vezetőjének. Ezután dr. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnökhelyettese zárszavával ért véget a Hazánkról szóljatok szép szavak rádiós vetélkedő országos döntője. Nagy sikert aratott vidám, szatirikus játékával a fővárosi Pinceszínpad. Képünkön Keleti István tanítványai műsoruk egyik jelenetében. Júliusi filmbemutatók Július gazdag és változatos filmprogramjából kiemelkedik Chaplin híres filmjének, a „Nagyvárosi fények” bemutatása, amely bizonyára az újabb generációk tagjai közül is híveket szerez a filmművészet halhatatlan klasszikusa számára. Ugyancsak a hónap elején láthatjuk a „Nincs visszatérés” című színes, szélesvásznú szovjet filmet, amelynek története napjainkban játszódik a Szovjetunió egyik falujában. A lengyel filmművészetet a következő hetekben az „Özönvíz” című színes, szélesvásznú produkció képviseli, román kalandfilm a „Csapda” és hasonlóképpen a krimi-kategóriába tartozik „A második áldozat” című csehszlovák film. Öitusósusok a gyufásdohosban és pálinkafélre a hegyi pincében Pénzügyi- és deviza szabálysértések 1975. május 26-án a novai Vörös Hadsereg út 20. szám alatt lakó Gergácz Mária Jugoszláviába indult. A rédicsi határátkelőhelyen a vámőrök felszólították, mutassa meg hány forintot visz magával. Gergácz Mária bemutatta a kivihető négyszáz forintot, s azt mondta — több nincs nála. A vámőrök kérték a lányt, rakja ki kézi táskájának tartalmát — ebből előkerült két doboz gyufa is. A skatulyákban, gondosan letakarva gyufaszálakkal, dobozonként két-két darab ötszázforintost találtak. A szabálysértési hatóság lefoglalta a kétezer forintot, s deviza szabálysértés miatt 1600 forint pénzbírsággal sújtotta Gergácz Máriát. * A borsfai Zrínyi út 152. szám alatt lakó Bedő János alaposan gyanúsítható volt tilos pálinkafőzéssel, ezért ellenőrzést tartottak nála a pénzügyőrök. A pénzügyőrök a családtagok és hatósági tanú jelenlétében felnyitották Bedő Jánosék hegyi pincéjét, ahol rábukkantak az összeszerelt pálinkafőző készülékre. A szabálysértési hatóság lefoglalta a készüléket, és pénzügyi szabálysértés miatt háromezer forintra bírságolta, valamint a készüléken főzött bevallott négy liter pálinka után 320 forint szeszadó megfizetésére kötelezte Bedő Jánost Huszonöt éves a VEGYTERV Kereken ,huszonötszörösére nőtt a vegyipar termelése 1950 óta, amikor megalakult a Vegyiműveket Tervező Vállalat, a VEGYTERV, és amelynek dolgozói az ágazat berendezéseinek, állóeszközének több mint 70 százalékát tervezték. Az alapítás 25. évfordulója alkalmából hétfőn az Erkel Színházban tartottak jubileumi ünnepséget, amelyen megjelent és felszólalt dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Huszonöt év alatt a VEGY-TERV-ben kidolgozott műszakis dokumentációk alapján 80 különböző vegyipari technológiai eljárást valósítottak meg mintegy 200 üzemben, 30 európai ás 15 tengerentúli ipartelepen. Jelenleg 7,5 milliárd forint értékű vegyiüzemet, berendezést terveznek. E program szerint bővül majd a Borsodi Vegyikombinát új PVC-gyárral, a Tiszai Vegyikombinát új polipropilén üzemmel, a Magyar Viscozagyár újabb poliakrilnitril üzemmel. (MTI) ZALAI HÍRLAP A Jobbítás szándékával Tagadhatatlan, sokat szidjuk a tévét. Okkal, ok nélkül és sokszor olyan vehemensen, ahogyan idegent nem is lehet. Csak azt, aki közeláll hozzánk, aki családtag. És a televízió az, családtag. A készülék is persze, de inkább a műsora, mégpedig a Magyar Televízióé. Ez az, ami velünk van a lakásban, beleavatkozik életünkbe, befolyásolja időbeosztásunkat, s ha nem vigyázunk, eluralkodik rajtunk. Mindez bőségesen feljogosítja a nézőket arra, hogy elégedetlenek legyenek vele, bírálják, szidják és ha teljesen elvesztik a türelmüket, fellázadjanak ellene. De hogy egyszer és mindenkorra kikapcsolják az életükből, ez nyilvánvalóan nagy butaság lenne. Nos, N. M. betűjel mögé rejtőző névtelen zalaegerszegi olvasónk mégis valami ilyesmire vállalkozott. „Neveltetés helyett sokkolás” című, egyik, közelmúltban megjelent, A kétbalkezes című angol filmsorozatot bíráló cikkünk apropójából írott levelében a többi közt a következőt állítja: „Kedves M. K.! Ah, mily boldog és irigylésre méltó ember ön, aki csak most kapott sokkot a magyar tévé műsorától!? Én már több évvel ezelőtt megkaptam ezt a betegséget és csak annak köszönhetem gyógyulásomat, hogy nem nézek magyar adást! Csak hallomásból értesülök a rossz műsorokról és ilyenkor nagyon örülök, hogy nálunk tilos a magyar műsor nézése.” Szabad országban élünk, széleskörű jogokkal felruházva. N. M.-nek is természetesen joga van nem nézni a magyar televíziót. Egészségügyi szempontból pedig sajnos nem vagyunk ahhoz elég fejlettek, hogy a körzeti orvos védőoltást tudna adni ostobaság ellen. S ez idő szerint a szűklátókörűség sem gyógyítható. Legalább is injekcióval nem. Tehát N. M. és tisztelt családja körében még hosszú ideig „tilos” lesz a magyar televízió nézése. Bizonyára nagyon derűs dolog lehet, ahogy N. M.-ék este szertartásosan leülnek a televíziókészülék elé, bekapcsolják az osztrák televíziót és nézik a képeket. És csuda jól szórakoznak. Igényeik színvonalát ugyanis sejteni lehet a levél egy következő mondatából: „Mi az osztrákok műsorait nézzük, ahol még az egyszerű, de nagyszerű egy napi reklám is felér egy heti magyar műsor adásával!” Szívből kívánom, hogy N. M.-éknek még sok jó reklámban legyen részük. Mi, vagy három—négymilliónyian azért csak megmaradunk a Magyar Televízió műsoránál, amelyet bírálunk is, szidunk is, ököllel fenyegetünk is néha, alapvetően azonban értünk, dicsérünk és szeretünk. A miénk! S amikor most, a múlt heti műsor kapcsán nem tudjuk elhallgatni bosszankodásunkat a brazil labdarúgó Pele ürügyén készített labdarúgást oktató — és a Pepsi Cola céget reklámozó — film esti főidőbe sorolása felett, ha szóvátesszük a szerkesztői balkezességet, amelynek következtében a nagykanizsai új téglagyárról szóló riportot a Zalában nem fogható 2. műsorban, a Tv Híradó második kiadásában sugározták, ha megjegyezzük, hogy a Művészeti magazin megint állandó időzavarral küszködött, a riporterek túl sokat beszéltek és nem egyszer belefojtották a szót a megszólaltatott szentendrei művészekbe és patriótákba — a jobbítás, a javítás szándékával tesszük. Távol áll tőlünk, hogy az egész műsort utasítsuk el, a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntsük, mint ezt N. M. teszi. Az efféle nézői epeömlést nem is óhajtjuk kiváltani. De néhány epés megjegyzést azért nem lehet elhallgatni. „Pelékirály” például egyenesen ösztönöz rá. Elképzeljük ugyanis, ahogy Zsófi néni feszült, figyelemmel bámulta a „fekete gyöngyszemet”, amint a Labdakezelés és cselezés, című első részben mutogatta futballcsukáit és meghallgatván Szepesi ihletett szövegét, egyszercsak ekként kiáltott fel, élete párjához intézve a szót: — Hát gondoltad volna, te rendel, hogy ha az ember azt akarja, jobbra perdüljön a labda, akkor külső rüszttel kell kapura bombázni a bőrt?!... Jól sikerült a Szombat este. Újszerű és érdekes színészportrét kaptunk Feleki Kamillról. Szívesen hallgattuk Ábrahám Pál melódiáit és tetszett a körítés is. Az In flagranti című groteszken is el lehetett szórakozni. Csak gondolkodni nem volt szabad rajta, mert abban a pillanatban kitűnt a történet képtelensége. A Sötét huszár, Török Rezső egyfelvonásosa ugyancsak groteszk játék volt némi fekete humorral, Szemes Mari és Koncz Gábor remek alakításával. (Zárójelben: Mindössze kellemes benyomást keltett — szövegét azonban itt-ott túlságosan is intimnek, közvetlenkedőnek éreztük — a fiatal, végzős színművészeti főiskolás, Kiss Mari, a bemondó szerepében. Nem tudom, de mintha mostanában azonos típusból válogatnák a fiatal magyar színésznőket. Ha ez így megy tovább, csupa Bencze Ilona, Sáfár Anikó, Ronyec Mária, vagy szebb kiadásban: Káldi Nóra népesíti be a magyar színpadokat. Ez az új színésznő is közülük való. Valóban igaza lehet a miskolci színház igazgatójának, aki hiányolja a szép színésznőket?!) Verdi: Don Carlos című operájának első felvonásán?) sugározták pénteken este az Erkel Színházból. A főszerepet Kónya Sándor énekelte olaszul. A többi szereplő magyarul énekelt. Furcsa és megszokhatatlan új módi ez! Régen, ha nemzetközi volt a szereplőgárda, a libretto nemzetisége döntött. A Don Carlost tehát olaszul énekelték. Ma, úgy látszik, mindenki úgy énekel, ahogy legjobban tudja a szerepet. Kónya tehát, aki csak vendég hazánkban, olaszul. Csakhogy ez azokat is zavarja, akik régi operabarátok. Hát még azokat, akik most ismerkednek vele! ? ... Hári Sándor üde színfolt volt a döntő műsorában a kanizsai dr. Mező Ferenc gimnázium irodalmi színpadának fellépése. Keresztes Sylvia tanítványai (képünkön) Rákos Sándor Az emlék jelene című művének színpadi változatával hódították meg a nézőket, s minden bizonnyal a rádióhallgatókat is. (Kiss Ferenc felvételei) ! .