Zalai Hírlap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
1976. április 1. Versenyző tehenészek Rend és tisztaság fogad a zalaegerszegi termelőszövetkezet ságodi tehenésztelepén, de bent az épületben is. Bársonyosan fénylik az állatok szőre, látszik, hogy mindennap megtisztítják a jószágokat. — Az állatok is szeretik a tisztaságot — jegyzi meg Tóth Géza főállattenyésztő. Az itt dolgozó gondozók, takarmányosok és szakemberek nem csupán rendszeretők, hanem mint tehenészek is értik a mesterségüket, szeretik a munkájukat. Erről egy elismerő oklevél is tanúskodik, amit az 1974. évi tejtermelési és tejtisztasági verseny megyei harmadik helyezettjeként érdemeltek ki a telep dolgozói. Áss országos versenyben is — Idei eredményeink után is legalább ilyen elismerésre számítunk, de az országos tejtermelési versenyben is tisztes helytállásra törekszünk — mondja Sebestyén István telepvezető. Tavaly 917 ezer liter tejet értékesített a közös gazdaság, ebben az évben azonos állománnyal kétszázezer literrel akarnak többet. A ságodi telep 240 tehene közel felét adja ennek a mennyiségnek. — Azon leszünk, hogy tovább fokozzuk a termelést — fogadkozik Gyüki Károly tehenész. — Itt a százas istállóban a váltóval együtt öten vagyunk gondozók, közös érdekünk, hogy egyformán dolgozzunk, együtt osztozunk a pénzen is. Szeretnénk most is sikeresen versenyezni. Hasonló véleményen van a telep fiatal dolgozója, ifjú Cserkúti Lajos is. — Ha több és tisztább tejet adunk az eddiginél, akkor bízhatunk, hogy ismét eredményes évünk lesz — mondja. — Mi kell ehhez? — Jó és elegendő takarmány. — Van? — Lehetne több is, meg tartalmasabb. Főleg a minőséggel van a baj. — A tehenenkénti éves tejhozamot 360 literrel kell növelni. Teljesíthető? — Nyáron majd felfutunk a termeléssel, akkor lesz elegendő zöldtakarmány. A legeltetési szezon átlagos tejhozamát kellene általánosítani, akkor meglenne a 3 ezer liter is, amit pedig a magyar tarkától el lehet várni. Biztató az első negyed A szakemberek úgy vélik, hogy nemcsak teljesítheti tervét a telep, de annál jóval többet is produkálhatnak a szakértelemmel gondozott állatok. Biztosítást ad ehhez az első három hónap tejértékesítése. 235 ezer liter tejet adtak át, míg tavaly az első negyedévben 198 ezer liter volt az értékesítés. A mostani terv 220 ezer litert várt a szövetkezet három tehenészetétől, a ságodiaktól a legtöbbet, ezt ők teljesítették. — Mindent megteszünk, hogy az eddiginél jóval több legyen a tej — mondja a másik tehenész, Vízlendvai Béla. — Tudjuk, hogy figyelmet, gondos munkát kíván az állat. A jószágoktól csak akkor várhatunk többet, ha mi is megadjuk azoknak a járandóságot. — És az üzemi állatorvos hogyan segíti a tejtermelést, a sikeres versenyzést? — Egyik fontos feladat, hogy megelőzzük a tőgygyuladást — válaszolja dr. Fekete Miklós. — Nem kisebb dolgunk az elleni forgó meggyorsítása. Tejre, minél több tejre csak akkor számíthatunk, ha borjú is van. Nekünk a szárazonállástól a következő vemhesülésig figyelni kell az állatokat. Ez a tehenésznek és az állatorvosnak együttes kötelessége. Ezenkívül már csak az kell, hogy legyen jó takarmány, akkor lesz itt bőven tej is hamarosan. — S mi a telepvezető feladata? — A technológiai fegyelem a takarmányozási előírás betartásának megkövetelése — mondja Sebestyén István. — A helytelen fejési gyakorlat, a gondatlanság száz literekkel csökkentheti a naponta kifejt tej mennyiséget. — Minden tehenész telepünkön ilyen rendet szeretnénk látni mint itt, Ságodban — mondja a főállattenyésztő. — Ha ezt sikerül megvalósítanunk, nemcsak telepi, de üzemi szinten is a siker reményében vehetünk részt a versenyben. A három tehenészet mindegyikében az itteniek példáját kell követni. A ságodi tehenészek a mostani tejtermelési versenyben ismételten bizonyítani akarnak, igazolni, hogy a magyartarka állománnyal is lehet fokozni a hozamot, kettőről kettő és fél ezerre, majd háromezerre, sőt annál is többre. Nemecz Ferenc A Zala megyei Állami Építőipari Vállalat és a DÉLÉP közös munkájaként megkezdődött Zalaegerszegen az új ezer vagonos gabonasiló torony csúszózsaluzása. Kétszer 12 órás műszakban száz építőmunkás dolgozik és a tervek szerint április 15-re elérik a 35 méteres magasságot. Képünkön: az építők szerelik a szivattyút. 570 ezer hektoliter saját főzésű, 80 ezer hektoliter importált sör Sxexon előtt a Nagykanizsai Sörgyárban Már az elején le kell szögezni: a Nagykanizsai Sörgyárban senki nem biztatott azzal bennünket, hogy lesz elég sör az idén. Azért sem mondhatták, mivel az idén már az első negyedben 20 ezer hektoliterrel több sör fogyott, mint a tavalyi hasonló időszakban! Ezt is csak úgy biztosíthatták, hogy növelték az importsör mennyiségét. Míg 1974-ben az év első három hónapjában nem palackoztak külföldi sört, addig tavaly 2000 hektolitert, az idén pedig már 10 ezer hektolitert. Ezek a számok azt is bizonyítják, hogy az idényjellege megszűnt a sörnek, keresett télen és nyáron egyaránt. Mivel a kanizsai sörgyár kapacitását már eddig is maximálisan kihasználták, az idén is csak 570 ezer hektoliter saját főzésű sör értékesítésére lesz lehetőségük. Ez a mennyiség főleg a nyári üdülési szezonban kevés, ezért tekintélyes mennyiségű importra lesz szükség. Az import mennyiség évről évre nő, 1974- ben 34 ezer hektolitert, tavaly 74 ezret, erre az évre már 80 ezret rendeltek. A hazai sörgyárak között jó a kapcsolat, igyekeznek segíteni egymáson az ellátási területükön jelentkező igények kielégítésében. Így ezekben a hetekben kanizsai sört szállítottak a soproni gyárnak, nyáron pedig a Balatonon lesz kapható a soproni sör. A kőbányai gyárból évek óta szállítják megyénkbe a Nektár és Diabetikus sört, havonta egyegy vagonnal. Nyáron a, üdülőterületek ellátásához Kőbányai Világost is palackoznak majd a kanizsai gyárhoz tartozó balatoni üzemekben. Korábban már hírt adtunk arról, hogy kicserélik a kanizsai gyár elavult, öreg palackozó gépsorait. Nos, az egyik új, óránként 16 ezres kapacitású, cseh gyártmányú gépsor már üzemel is. Az elmúlt napokban szerelték le a másik régi, hatezres gépet, s hozzáfogtak a másik 16 ezres kapacitású gép alapozásához. A tervek szerint június elsejével kezdődik meg a próbaüzem, addig valamivel több hordós sört értékesítenek, hogy ellensúlyozzák a palackozó üzem korszerűsítése következtében kiesett mennyiséget. Még ebben az évben kicserélik a keszthelyi, a zalaegerszegi és a siófoki palackozóüzemek kis teljesítményű gépeit, és helyettük hatezres kapacitású sorokat állítanak üzembe. A kaposvári és a balatonboglári üzemek hasonló gépcseréjére majd csak az V. ötéves tervidőszak utolsó éveiben kerül sor. Néhány újdonságról is beszámoltak a sörgyáriak. A pasztörizáló gép munkába állításával jelentősen megnőtt a sör tárolhatóságának ideje, így a Kinizsi sör 30 napig, a többi sörfajta 60 napig tartható el megfelelő tárolási körülmények között. A sörgyár esztétikusabb címkével hozza forgalomba a Balatoni Világost, amelynek szavatossági ideje egyelőre maradt 8 napos. Április közepén ismét megkezdik az 1974 óta minden évben forgalmazott Májusi sör főzését, melyből az idén 3000 hektolitert palackoznak. Épül a Bakony Művek hetedik üzeme A veszprémi Bakony Művek ipartelepítési programja kettős célt szolgál. Munkalehetőséget ad — elsősorban a nőknek — ott, ahol eddig kevés volt a munkaalkalom, másrészt pedig csak ily módon tudja biztosítani a Bakony Művek nagyarányú fejlesztéséhez, a KGST együttműködésben vállalt kötelezettségének teljesítéséhez az újabb munkaerőt A hetedik telephelyet Keszthelyen alakítja ki a veszprémi gyáróriás. Az ottani üzem építésével egyidőben már megkezdték a meglevő tapolcai üzem kétszeresére bővítését is. Az ésszerű és szükséges ipartelepítés egyébként lehetőséget ad a Bakony Műveknek a további szakosodásra, az egyes termékek gyártásának egy helyre csoportosítására.forrywr ZALAI HÍRLAP 600 RÁBA-STEIGER A Magyar Vagon- és Gépgyá budapesti gyárában 1975-ben kezdték meg a nagy teljesítményű Rába-Steiger erőgépek gyártását. A 240 lóerős traktorokból az idén a tervek szerint már 600 darabot gyártanak. A Rába-Steiger erőgépeket nemcsak a hazai mezőgazdasági üzemek várják, hanem külföldről is jelentős az érdeklődés. (MTI Fotó: Csikós G. (elvn — KS) 3 II KOOPERÁCIÓ-LENC HIÍSZ’írt munkaerőhiány akadályozza a szelektív fejlesztést is, vagyis, hogy kevesebb, de jól megválasztott célra összpontosítsák a munkaerőt, a beruházási lehetőségeket. A munkaerőhiány kétségkívül sok gondot okoz a vállalatoknak, zavarhatja a hatékonyság javítására kidolgozott fejlesztési tervek végrehajtását, a kapacitások jobb kihasználását. Érdemes azonban végiggondolni, hogy ezt a vészes munkaerőhiányt egy-egy vállalatnál végül is mi minden okozhatja, s ebből következően mivel ellensúlyozhatnák a leghatásosabban. Ne arról beszéljünk most, hogy ágazatonként és vállalatonként eltérőek lehetnek a kereseti viszonyok, vagy hogy az egyik gyárban jobbak a szociális létesítmények, s ezért az egyik helyen kevesebb az ember, a másikon pedig még kevesebb. Ez a helyzet ugyanis: a termelőlétszámot mindenütt keveslik. Ezeket az okokat azonban egyre több szakember tartja másodlagosnak. Szerintük a munkaerőhiány egyik alapvető oka sokkal inkább az, hogy a vállalatok többsége rengeteg terméket gyárt, s méginkább, hogy ezek alkatrészeit, részegységeit, tartozékait a vállalat gyártja saját magának. A vállalatok nagy része így szervezi a munkáját, lehetőség szerint szemernyi külső kooperációt sem igénybe véve. A kohó- és gépipari vállalatok termelési értékének alig egyhatoda származik termelési együttműködés igénybevételéből. Ez az arány a fejlett ipari államokban lényegesen magasabb. Különösen a nagyobb vállalatok széles körben, nagy teljesítő képességű kooperációs gyűrűt szerveznek maguk köré: alkatrész, tartozék- és félkésztermék gyártásra. A kisebb vállalatok e kooperációs gyűrűkben szakosodnak bizonyos főegységek gyártására, s ennek valamennyi gazdasági előnyét élvezi azután az összeszerelő nagy- és az alkatrész, tartozék- és félkészegyaránt. A lényege ennek az együttműködési formának, hogy a vállalatok nem aprózzák szét a kapacitást és a munkaerőt ezernyi feladatra, s ezért sokkal hatékonyabb a munkájuk. Itthon a közúti járműgyártás a legjobb — csaknem egyetlen — példája annak, milyen értékes előnyök rejlenek az összeszerelő nagy gyárak köré szervezett kisebb, önálló vállalatokból álló kooperációs láncban. A magyar gépiparnak ez az ágazata tekinthető jelenleg talán a legkorszerűbbnek, a termelési értékét, a népgazdasági súlyát tekintve, igen, jó nemzetközi versenyképességgel. De itt valóban a kisebb és közepes gyárak egész sora az Ikarus gyár szerelő szalagjaira küldi termékeik A magyar iparban azonban a vállalatok többsége még mindig abban látja a rangot és a biztonságot, ha készterméket szállíthat a piacra, ha egy-egy termelési lánc végén állhat, ha másképp nem, hát úgy, hogy az egész termelési folyamatot — néha a vasöntéstől kezdve — beviszi a gyárába, teljes önellátásra rendezkedve be. Ezért, hogy legyen elég munkás is a végtelenül megnyújtott termelési folyamathoz, most sok helyen más, kisebb vállalatok beolvasztására is szívesen gondolnak. Ezzel az önellátás korszerűtlen, nehézkes és kevéssé gazdaságos gyakorlatát hosszú időre megmerevíthetik. Pedig az ágazati irányítással végrehajtott vállalatok közötti munkamegosztással is jobban kellene élni, hiszen ez a munka, a feladatok átcsoportosítása végső soron a munkaerő átcsoportosítását szolgálja, emellett kevesebb zökkenővel és kieséssel, gyorsabban végrehajtható, mint a kisebb-nagyobb vállalatok ös-szevonása. z ötéves vállalati tervek * * leghasznosabb célja lehetne, a távlati iparfejlesztés szempontjából is — a hazai vállalatok közötti munkamegosztás erőteljes kiépítése, a gyártmány választék jelentős szűkítésével együtt. A jól szervezett és jól működő termelési kooperációk, a részegység- és alkatrészgyártás szakosítása a szelektív iparfejlesztés egyik eszköze, módszere lehet. Gerencsér Ferenc Szigorúan ellenőrzik a termőföldek rendeltetésszerű hasznosítását A jövőben szigorúan megkövetelik a termőföldek rendeltetésszerű hasznosítását — mint arról az MTI munkatársát tájékoztatták a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalában — összefüggésben azzal, hogy a tapasztalatok szerint az utóbbi években meglehetősen sok termőföld megműveletlenül, parlagon maradt. Ezeknek a földeknek egy része a nagyüzemek kezelésében, más része az állampolgárok tulajdonában és használatában van. Megállapították, hogy az arra illetékes szervek, intézmények sem teljesítik maradéktalanul a jogszabályban meghatározott hatósági ellenőrző feladataikat; a határszemléket esetenként felületesen, kellő alaposság nélkül végzik el. Nem kezdeményezik a jogszabályokban meghatározott szankciók alkalmazását a művelési kötelezettség elmulasztásáért felelős személyekkel szemben, és — a meglevő földvédelmi jogszabályok ellenére — számos esetben nem tesznek javaslatot a magántulajdonban levő, műveletlenül hagyott földek állami tulajdonba vételére. A mezőgazdasági rendeltetésű földek maradéktalan hasznosítása érdekében a hivatal illetékesei hangsúlyozták: a következő időszakban a korábbiaknál szervezettebb és hatékonyabb intézkedéseket tesznek. Már most, a tavaszi mezőgazdasági munkák kezdetekor felhívják a földhasználókat a föld gondos megművelésére és hasznosítására. A jövőben nem lehet lemondani azoknak a földeknek a hasznosításáról sem, amelyek kedvezőtlen természeti, üzemi, vagy közgazdasági adottságok miatt maradtak eddig megműveletlenül. Az arra illetékes szervek a jövőben gondos határszemléket tartanak majd, és következetesen alkalmazzák a jogszabályokban előírt szankciókat (MTI) Egyszerűsítik a külföldről behozott áruk és az ajándékküldemények vámkezelését A pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter 1976. április 1-ével módosította, egyszerűsítette az utasforgalomban behozható áruk és az ajándékcsomagok után fizetendő vám megállapítását, és csökkentette a vám összegét is. Az utasok által behozható, tehát vámkezelhető áruk mennyiségét az új szabályozás a korábbinál korszerűbben, és az emberek személyes szükségletéhez jobban igazodva határozza meg. A jövőben az áruk belföldi fogyasztói ára alapján állapítják meg, hogy egy-egy fajta áruból mennyit lehet behozni. Egyenként 100 forint értéket meg nem haladó árukból 500 forint összértékű, 200 forint értéket meg nem haladó árukból 1000 forint összértékű, 500 forint értéket meg nem haladó árukból 2500 forint összértékű, 1000 forint értéket meg nem haladó árukból 5000 forint összértékű áru vámkezelhető. Az utasok összesen az eddigi 4000 forint helyett 5000 forint, a társas utazásban részt vevők pedig 2000 forint belföldi forgalmi értékű árut hozhatnak be vámfizetés nélkül. Az utas lényegesen egyszerűbben túljut a vámvizsgálaton, hiszen a idehozott áruk vámkezeléséhez semmilyen nyomtatványt nem kell kitöltenie, ha az általa behozott áruk menynyisége az előbbiekben meghatározott feltételeknek megfelel, és összértékük az 5000 forint, illetőleg a 2000 forint értéket nem haladja meg. Egyszerűbb lett az ajándékküldemények vámkezelése is, a kisebb értékű ajándékcsomagok vámmentesek lettek, vagy az utánuk fizetendő vám összege csökkent. Vámmentesek a 300 forint összértékű ajándékküldemények, a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök. Az ennél nagyobb értékű ajándékküldeményeknél az eddigi százalékos vámtételek helyett lényegesen alacsonyabb összegű vámot kell fizetni. (MTI)